Dunántúli Napló, 1961. július (18. évfolyam, 153-178. szám)

1961-07-02 / 154. szám

fl N A P Lö 1961. JÚLIUS 2. ’ Diagnózis és gyógyszer Tudom: feltétlenül hálát- * lan dolog, ha az orvos páciense ma beteg, és megfe­lelő gyógyszer csak holnap lesz a patikában, — de azt hiszem: a gyógyuláshoz elsősorban mé­gis pontos és őszinte diagnózis kell hiszen a gyógymódot is ez határozza meg. Emlékszem, néhány hete, a mohácsi járási tanácson az egyik munkatárssal közösen hajoltunk a feljegyzések fölé, közösen pipáltuk a statisztika adatait — megszámlálva, hogy melyik faluból mennyien ván­doroltak a városba, és meny­nyien maradtak otthon. Fej­csóválva konstatáltuk, hogy bár a vándorlás csökken, még mindig sokan választják a vá­rosi életrendszelt: Az utóbbi esztendőkben nya­ranta sok falu nagyon nehéz helyzetbe jutott. A munkaerő kevés, a munka intenzitása elégtelen, esetenként az üzem­bejáróknak is és az üzemeknek is úgyszólván könyörögni kell hogy Kis Pétert, vagy Nagy Jánost engedjék haza kapálás­ra, aratásra, — ha egyáltalá­ban Kis Péterék szívesen men­nek. A következő kérdés termé­szetesen az, hogy mát tesz ez ellen'— nevezetesen a falusi élet újbóli tekintélyéért — a községi tanács és a szövetke­zet? — Mit tennék? Tálán sza­ladjak utánuk? — méltatlan­kodott a múltkor egy tanács­elnök, amikor hasonló ügyben megkérdeztem: lehet-e tétlenül nézni, hogy az utóbbi három esztendőben harminckét fiatal­ember a városba költözött. Végeredményben valahol iga za van a tanácselnöknek, hi­szen a dolog diagnózisa sok­kal mélyebb. Néhány rende­lettel, intézkedéssel aligha le­het megoldani. A választ, a módszert más­hol kell keresni. Sok-sok türelmes határjárás, őszinte beszélgetés, tűnődő só- hajtozások és magamszerkesz- tette kérdőívek után a végső bizonyságot két hete a homo­rúd! . szövetkezet elnöke adta meg. A pokoli száraz melegben az árpatábla szélén ácsonog- tunk, kapkodtuk a sűrű, nehéz levegőt. Szótlanul jegyezhet­tem és tűnődtem: m3 az oka annak, hogy ez a falu, talán fennállása óta nem dolgozott egyetlen nyáron sem olyan lel­ki és fizikai erővel mint most? Mi a titka annak, hogy az öt- száznégy „beiratkozott” terme­lőszövetkezeti tag helyett na­ponta több mint ezer ember dolgozik a homorúd! határ­ban? Azt mondja az dlnök: — Szervezés az egész. ! bizonyos értelemben le is ve­zetik az ifjúsági romantika ka- landkeresését, de a lényeg még sem ez. A lényeg a városi élet szer­vezettsége. Nem véletlen, hogy a társa­dalmi fejlődés során a kon­centrált, szervezett ipari mun­kásság fejlettebb, harcraké- szebb és forradalmibb volt, mint a feudális viszonyok kö­zött élő parasztság. A szerve­zettség mindig egyúttal a mo­dernebbet is jelentette. És a falusi fiatalt a városi élet mel­lékes kellékei mellett mégis elsősorban az a lélektani vonzás fogta meg, amit a városi élet szervezettsége biztosít. A munka pontossága, a szin­te percre beosztott, értelmesen felhasznált idő, a városi élet rendszere, mondhatni, okos belterjessége. A város és a falu közötti különbség eltüntetése nem olyan értelemben objektív fel­adat, hogy majd a szántóföl­dek helyén is autósztráda és labdarúgó-stadion, hatalmas ipari üzem és sok-sok áruház lesz. A különbség alapvetően a szervezettségben vasv Az egyéni gazdaságok, a ma­gántulajdon is elsősorban azért lett idejét múlt, mert tagolt­sága, szervezetlensége alkal­matlanná tette arra, hogy lé­pést tarthasson a modem kor­szak precíz, szervezett rend­szerével. Anarchikus volt az egyéni gazdálkodás, ősi, pa­raszti vonzása megszűnt, és a falusi fiatalok — az ötvenes évek elején divatos, csalogató felhívások ellenére is — első­sorban a szervezetlenség elől menekültek. Évekkel ezelőtt, ismertem egy húsz holdas gazdát, alti sírva mesélte élete nagy tragédiáját. Az apjának öt hold földje volt, ő tizenötöt a szó szoros értel­mében hozzá gürcölt, hogy a két fiának vagyont adjon a kezébe, és a két fiú majd há­lából eltartja. A két fiú el­ment a faluból, otthagyta a földet is, az apját is. Az egyik technikus lett, a másik egy ál­lami áruházibán vállalt állást. Az öreg csak érezte, de nem értette meg, hogy ez nem á szülői szándék értelmetlen tra­gédiája vdt, hanem a szerve­zetlen magántulajdoné * kJ éhány esztendeje kevés 1' volt az igazán jó terme­lőszövetkezet, ma sokkal több, — de szinte törvényszerűen bi­zonyítható, hogy minden eset­ben abban a szövetkezetben történt a dicséretes fordulat, ahol a dolgok szervezettségé­vel kezdték. Az idősebb paraszti nemze­dék számára eddig az egyedüli lelki vonzást a magántulajdon adta. A magántulajdon meg­szűnt, valahová vonzódnia kell, és ahol ez a parasztság szervezettséget, modemet ta­pasztal szívesen mellé áll Bizonyítják ezt az előbb már említett szövetkezet példái is. Az ősi, röghöz kötött érzelmek elsorvadnak, a parasztember egyre fogékonyabb lesz a mo­dem életrendszer iránt, és ter­mészetesen hasonló életrend­szert akar kiépíteni, mint városi ember. Ehhez pedig szervezettség kell Az sem véletlen, hogy álta­lában azokban a szövetkezetek ben van baj, ahol nem tudják kialakítani az új életrendszert, vagy a kialakításhoz sem tud­nak kezdeni. Természetesen ehhez tartozik a rendszeres havi munkaegység-előleg, amely biztos, városias évközi jövedelem, ehhez tartozik a kultúra, a televízió, a rádió és egyéb formájában, ehhez tar­toznak a népjóléti intézkedé­sek, az aratómunkásokat láto­gató hűsítőskocsök, a szőnyeg, az új bútor, a motor, a távol­ságok csökkenése. Egy modernül berendezkedő, biztonságon alapult életrend­szer. Nem igaz az, hogy a parasz- ság egy része úgy idegenkedik a szövetkezettől hogy most, benn a közösben csökkent munkaintenzitással példálózik. Tévedés. A parasztság a szer­vezetlenséget, a bizonytalan­ságot nem szereti. Pedig a szervezettség nemcsak a szo­cialista mezőgazdaság, de a népgazdaság, sőt a modem életrendszer alapja; Ha baj van egy-egy termelő- szövetkezefcben: itt kell a diag­nózist keresni, és ennek alap­ján kell a gyógyszert is alkal­mazná, mert ott még aligha lehetett eddig rossz termelő­szövetkezetet találni, ahol biz­tonság és szervezettség volt. Ismétlem: hálátlan dolog, ha ! az orvos páciense ma beteg, és csak holnap lesz megfelelő gyógyszer de hát a tüneti be­tegségekre nagyon sokszor jó a legegyszerűbb orvosság Is? a priznic; Thiery Árpád Tegnap még tarló volt, ma már napraforgót vetnek másod- vetésként a Siklós-Villányi Állami Gazdaságban. Flolnap kezdik a társadalmi munkát az egyetemisták Hétfőn reggel 20 pécsi jog­hallgató kezdi meg két hétig tartó társadalmi munkáját a mattyi termelőszövetkezet­ben. Ma este érkeznek Sík­osra a joghallgatók, ahol az állomáson a tsz vezetői fö­lfogadják őket. Két hét alatt a húsz fős brigád Márton Lő­rinc brigádvezető irányításá­val segíti a termelőszövetke­zetet az aratásiban és a nö­vényápolásban. Ugyancsak hétfőn reggel kezdik meg a pécsi orvostan­hallgatók is a nyári társadal­mi munkát, ök az új egyete­mi városrész építésében se­gédkeznek. Az első 50 fős csoportot két hét munkavég­zés után újabb 50 diák váltja feL Magasabbra nő és gyorsabban fejlődik az ember ma, mint régen A mai ember — a homo sa­piens — kialakulása óta nem­csak a világot változtatta meg maga körül, nemcsak szellemi leg fejlődött, hanem testi al­kata is sokat változott. Ennek az átalakulásnak legfeltűnőbb jellegzetességeiről dr. Thoma Andor, antropológus, a Termé­szettudományi Múzeum em­bertani tárának munkatársa a következőkben tájékoztatta a Magyar Távirati Iroda mun­katársát. A legjellegzetesebb fejlődés — pontosabban visszafejlődés — az ember fogain ismerhető fel. Fogaink mindinkább kisebbednek, mégpedig főképpen a hátsók. Az ősembernek még a leghátsó zápfoga volt a legnagyobb, ma viszont sokszor ki sem bú­vik, de mindenesetre lényege­sen kisebb az előtte levőknél. A fogak romlékonyabbak let­“ÉCSI 2. szAmü tégla­gyárunkba (Fűm SAndor utca 68. sz.) nehezebb kememcemimkára férti, könnyebb munkára NŐI ÉS FÉRFI MUNKAERŐKET Jelentkezés felveszünk, fen« címen. tök. A csiszolt kőkorból pél­dául csak 10—20 százalékban kerülnek elő szuvas fogak, a jégkorszakbeli leleteken alig találhatók, ma viszont szinte nincs ember szuvas fog nél­kül. Csontjaink általában is fino­mabbak lettek. A koponya fala elvékonyodott. Az arc­koponya kisebb lett az agy­koponyához képest. Folyama­tosan nőtt a kerek, úgyneve­zett rövid koponyák aránya a hosszú koponyákhoz mérten, egészen a XVII. századig, ami­kor azután ez a fejlődés — eddig kiderítetlen okokból — az ellenkező irányba fordult, s azóta a hosszú koponyák szaporodnak a kerek koponyák rovására. Szinte törvényszerű folyamat a testmagasság növekedése Aratás elején - közel a tervteljesítéshez A nélkül hogy bármit is leegyszerűsítenék: a do­log alapvetője a szervezettség vagy a szervezetlenség. A me­zőgazdaság szépségfoltjaira — a viszonylagos munkaerőhiány ra, a munkaintenzitás viszony­lagos elégtelenségére — a vá­laszt ott kell keresni, ahol a város és a falu közötti mai — szervezésbeli különbség van. Kétségtelen tény, hiszen jó- néhány baranyai szövetkezet példája igazolja — akár a ho­morúd!, akár a csertői, akár a babarci, vagy a rózsafai, — hogy ahol a szövetkezet veze­tői megérezték és megértették a szervezettség rendikívüli fon­tosságát, ott a helyzet alapve­tően változott, ott a falusi em­berek a modem ember érzéké­vel igazodnak — ebben is, ab­ban is — a nagyüzemi mező- gazdaság kereteihez és morál­jához. Mindezek ellenére ugyan­csak leegyszerűsítés volna, ha n jól szervezett termelőszövet­kezetekben ezt a szervezettsé­get csupán a havi pénzelőleg­gel, vagy a televízióval nyug­táznánk. A dolog lényege nemcsak tárgyi, de lélektani is. Igaz. hogy száz. városba ván dorolt, megkérdezett fiatal­ember közül kilencvenöt álta­lában azzal „védekezett”, hogy a városiban színház van, jó mozi van, presszó van, televí­zió van, és hát más a városi élet. Mindez igaz, mindezek­nek komoly vonzerejük van, Perzsa Jenővel már több­ször találkoztam. Egyszer egy éjszakai riport alkalmával a beremendi határban. Már messziről hallani lehetett a lánctalpas berregését és Ros- kó Zsigmond, a villányi gép­állomás igazgatója azt mond­ta: —1 Ez a Perzsa gépe. Meg­ismerem a berregését: Perzsa Jenő javakorabeli ember. 1955 óta dolgozik a gépállomáson és hat év alatt csak dicsérték érte a gépállo­mást. Ilyenkor kombájnra ül, különben lánctalpassal dolgo­zik; A lánctalpas most nagy­javításon van, mert 1959. no­vemberében kapta és azóta nyolcezer normálholdat „tett bele”. Nagyjavításra is úgy küldte be a gépet, hogy mi­előtt kombájnra ült volna, a tavaszi tervét 150 százalékra teljesítette. Nem. tévedés vol­na azt hinni hogy kiragad­tunk jegy részeredményt. •—< Évekre visszamenőleg meg le­het nézni a tervteljesítését. Tavaly például az éves tervét százhetvenhat százalékra tel­jesítette. Most megint a beremendi határban találkoztunk. Fürgén kúszott le az SZK—3-as létrá­ján. Fürgén, pedig sokat dol­gozott már ezen a napon is. — 250 hold a tervem, de százkilencven már kész belő­le. Hogy mikorra lesz meg a terv — kérdez vissza és vála­szol is mindjárt. — Ha jó idő lesz, egy-két napon belül tel­jesítem a tervemet. Perzsa Jenő 1958-ban meg­nyerte a kombáinosok megyei versenvét. ö végzett az első helyen. Most azt mondja: — Szeretnék megint megyei első lenni. Ha sikerül, akkor legalább 200 százalékra tel­jesítem az aratási-cséplési ter­vemet. A megyei elsőség a közeleb­bi célja. Van egy távolabbi is még­pedig az, hogy szeretné meg­nyerni az országos versenyt is. Erről az utóbbiról azonban nem beszélt. Azt mondja: „Ráérünk majd erről akkor is beszélgetni, ha már meg­lesz a2 éredménykihirdetés.” Az eredménykihirdetés meg lesz és mi bízunk benne hogy az ország legjobb kombájnosai neve között találkozunk majd Perzsa Jenő nevével is. is, ami különösen az utóbbi századokban gyorsult meg. Skandináviában például az utolsó 200 év sorozási jegyző­könyveiből megállapították, hogy az emberi test évenként 0.9 milliméterrel lett hosszabb, s ez az úgynevezett „Hult- kranz”-féle szám az egész ci­vilizált világon mindenütt ér­vényes. Ez a növekedés a táp­lálkozás javulásával nem ma­gyarázható, mert több éves éhínségek sem szakították meg a folyamatot Viszont 1891-ben Svájcban, a genfi Kantonban átlag 5 centimé­terrel voltak alacsonyabbak a besorozottak, mint bármikor 1800-tól napjainkig. A magya­rázat az, hogy 1871-ben, a francia—porosz háború idején a mozgósított svájci hadsereg­ben a férfilakosság színe-java az egész évet a határon töl­tötte, az alacsony évjárat te­hát az „untaglichok” gyer­mekeiből került ki. Az utolsó évszázadokban ta­pasztalható növekedés azonban valószínűleg az iparosodással függ össze, ami megindította a keveredést az addig erősen el­különült településeknek csak önmaguk közt házasodó lakos­sága között. A következmény az erőteljesebb, életerősebb egyedek kifejlődése lett. Ez a hatás azonban nem tart a vég­telenségig. Angliában például a legújabb megállapítások szerint már megállt a növeke­dés, igaz ugyan, hogy az ipa­rosodással együtt ez a folya­mat is ott kezdődött el legha­marabb. Ugyancsak törvényszerű fej­lődésnek látszik a nemi érettség TIMÁRTANULÖKAT érettségivel, vagy 8 nossal felvesz a általá­Pécsi Bőrgyár Vidékieknek szállást biz­tosít. 9383 egyre fiatalabb korban való megjelenése. A lányok Sem­melweis feljegyzései szerint száz évvel ezelőtt még 15 és 19 éves koruk között, a múlt század végén 16, 1959-ben pe­dig Budapesten már 12 és há­romnegyed éves korukban let­tek érettek. Ugyanilyen fejlő­dést tapasztaltak az utóbbi 120 évben Jamaica néger la­kosságánál is. Ezt a jelensé­get is magyarázzák a belháza- sodás megszűntével, valamint azzal, hogy a fejenkénti hús- fogyasztás egy évszázad alatt háromszorosára növekedett. Gyanakodnak végül különbö­ző lélektani hatásokra is, ame­lyek a mai civilizációban érut a fiatalságot. A nagyvárosok éjszakai közvilágítása például a közti agyon és az agyalapi mirigyen át az egész belső el­választásé mirígyrendszer mű­ködését befolyásolja. Ezek a fejlődési irányok szinte az egész világon min­denütt megfigyelhetők, így fel­tehető, hogy a különbségek az emberiségen belül mind kiseb­bek lesznek. Az ősi formák maradványai azonban egyes elzárt területeken ma is meg-> találhatók. A cro-magnoni embertípus például most is él még belső Skandináviában és a Kanári szigeteken, sőt — is­mert nevet említve — jelleg­zetesen a cro-magnoni ember típusát képviselte Hindenburg is. Elítélték a 300000 forint elsikkasztóját Az utóbbi idők egyik leg­nagyobb arányú sikkasztásá­nak végére tettek pontot pén­teken délelőtt a bíróságon. Az ügyben több mint száz tanút hallgattak ki. s a tárgyalás két hétig tartott. Majdnem 300 ezer forintra rúg az az összeg, ami miatt Boros Imre a vád­lottak padjára jutott. A tár­gyaláson azzal védekezett, hogy megbotlott. Ezt termé­szetesen nem fogadta el a bí­róság. hiszen a sikkasztások sorozata két évig tartott. Bár igaz, hogy a laza ellenőrzés és a pénztári fegyelem hiánya elősegítette Borosnak, hogv a zavarosban halászhasson. A törvények értelmében Halál­büntetést is lehetne kiszabni ebben az esetben, A bíróság azonban figyelembe vette az enyhítő körülményeket s csak tíz évi börtönbüntetésre ítélte Boros Imrét. Azok felett is ítélkezett a bíróság pénteken, akik az ellenőrzés elmulasztá­sával, felületességgel, vagy egyéb módon elősegítették, hogy Boros két évig dézsmál­hassa a dolgozó nép és ember­társai pénzét. Pécsi Cementáruiparí Vál­lalat mérlegképes könyve­lői képesítéssel rendelkező VÁLLALATI REVIZORT alkalmaz. — Jelentkezés a vállalat munkaügyi osztá­lyán Pécs. Siklósi u. 10 9302 * [

Next

/
Oldalképek
Tartalom