Dunántúli Napló, 1961. július (18. évfolyam, 153-178. szám)
1961-07-02 / 154. szám
fl N A P Lö 1961. JÚLIUS 2. ’ Diagnózis és gyógyszer Tudom: feltétlenül hálát- * lan dolog, ha az orvos páciense ma beteg, és megfelelő gyógyszer csak holnap lesz a patikában, — de azt hiszem: a gyógyuláshoz elsősorban mégis pontos és őszinte diagnózis kell hiszen a gyógymódot is ez határozza meg. Emlékszem, néhány hete, a mohácsi járási tanácson az egyik munkatárssal közösen hajoltunk a feljegyzések fölé, közösen pipáltuk a statisztika adatait — megszámlálva, hogy melyik faluból mennyien vándoroltak a városba, és menynyien maradtak otthon. Fejcsóválva konstatáltuk, hogy bár a vándorlás csökken, még mindig sokan választják a városi életrendszelt: Az utóbbi esztendőkben nyaranta sok falu nagyon nehéz helyzetbe jutott. A munkaerő kevés, a munka intenzitása elégtelen, esetenként az üzembejáróknak is és az üzemeknek is úgyszólván könyörögni kell hogy Kis Pétert, vagy Nagy Jánost engedjék haza kapálásra, aratásra, — ha egyáltalában Kis Péterék szívesen mennek. A következő kérdés természetesen az, hogy mát tesz ez ellen'— nevezetesen a falusi élet újbóli tekintélyéért — a községi tanács és a szövetkezet? — Mit tennék? Tálán szaladjak utánuk? — méltatlankodott a múltkor egy tanácselnök, amikor hasonló ügyben megkérdeztem: lehet-e tétlenül nézni, hogy az utóbbi három esztendőben harminckét fiatalember a városba költözött. Végeredményben valahol iga za van a tanácselnöknek, hiszen a dolog diagnózisa sokkal mélyebb. Néhány rendelettel, intézkedéssel aligha lehet megoldani. A választ, a módszert máshol kell keresni. Sok-sok türelmes határjárás, őszinte beszélgetés, tűnődő só- hajtozások és magamszerkesz- tette kérdőívek után a végső bizonyságot két hete a homorúd! . szövetkezet elnöke adta meg. A pokoli száraz melegben az árpatábla szélén ácsonog- tunk, kapkodtuk a sűrű, nehéz levegőt. Szótlanul jegyezhettem és tűnődtem: m3 az oka annak, hogy ez a falu, talán fennállása óta nem dolgozott egyetlen nyáron sem olyan lelki és fizikai erővel mint most? Mi a titka annak, hogy az öt- száznégy „beiratkozott” termelőszövetkezeti tag helyett naponta több mint ezer ember dolgozik a homorúd! határban? Azt mondja az dlnök: — Szervezés az egész. ! bizonyos értelemben le is vezetik az ifjúsági romantika ka- landkeresését, de a lényeg még sem ez. A lényeg a városi élet szervezettsége. Nem véletlen, hogy a társadalmi fejlődés során a koncentrált, szervezett ipari munkásság fejlettebb, harcraké- szebb és forradalmibb volt, mint a feudális viszonyok között élő parasztság. A szervezettség mindig egyúttal a modernebbet is jelentette. És a falusi fiatalt a városi élet mellékes kellékei mellett mégis elsősorban az a lélektani vonzás fogta meg, amit a városi élet szervezettsége biztosít. A munka pontossága, a szinte percre beosztott, értelmesen felhasznált idő, a városi élet rendszere, mondhatni, okos belterjessége. A város és a falu közötti különbség eltüntetése nem olyan értelemben objektív feladat, hogy majd a szántóföldek helyén is autósztráda és labdarúgó-stadion, hatalmas ipari üzem és sok-sok áruház lesz. A különbség alapvetően a szervezettségben vasv Az egyéni gazdaságok, a magántulajdon is elsősorban azért lett idejét múlt, mert tagoltsága, szervezetlensége alkalmatlanná tette arra, hogy lépést tarthasson a modem korszak precíz, szervezett rendszerével. Anarchikus volt az egyéni gazdálkodás, ősi, paraszti vonzása megszűnt, és a falusi fiatalok — az ötvenes évek elején divatos, csalogató felhívások ellenére is — elsősorban a szervezetlenség elől menekültek. Évekkel ezelőtt, ismertem egy húsz holdas gazdát, alti sírva mesélte élete nagy tragédiáját. Az apjának öt hold földje volt, ő tizenötöt a szó szoros értelmében hozzá gürcölt, hogy a két fiának vagyont adjon a kezébe, és a két fiú majd hálából eltartja. A két fiú elment a faluból, otthagyta a földet is, az apját is. Az egyik technikus lett, a másik egy állami áruházibán vállalt állást. Az öreg csak érezte, de nem értette meg, hogy ez nem á szülői szándék értelmetlen tragédiája vdt, hanem a szervezetlen magántulajdoné * kJ éhány esztendeje kevés 1' volt az igazán jó termelőszövetkezet, ma sokkal több, — de szinte törvényszerűen bizonyítható, hogy minden esetben abban a szövetkezetben történt a dicséretes fordulat, ahol a dolgok szervezettségével kezdték. Az idősebb paraszti nemzedék számára eddig az egyedüli lelki vonzást a magántulajdon adta. A magántulajdon megszűnt, valahová vonzódnia kell, és ahol ez a parasztság szervezettséget, modemet tapasztal szívesen mellé áll Bizonyítják ezt az előbb már említett szövetkezet példái is. Az ősi, röghöz kötött érzelmek elsorvadnak, a parasztember egyre fogékonyabb lesz a modem életrendszer iránt, és természetesen hasonló életrendszert akar kiépíteni, mint városi ember. Ehhez pedig szervezettség kell Az sem véletlen, hogy általában azokban a szövetkezetek ben van baj, ahol nem tudják kialakítani az új életrendszert, vagy a kialakításhoz sem tudnak kezdeni. Természetesen ehhez tartozik a rendszeres havi munkaegység-előleg, amely biztos, városias évközi jövedelem, ehhez tartozik a kultúra, a televízió, a rádió és egyéb formájában, ehhez tartoznak a népjóléti intézkedések, az aratómunkásokat látogató hűsítőskocsök, a szőnyeg, az új bútor, a motor, a távolságok csökkenése. Egy modernül berendezkedő, biztonságon alapult életrendszer. Nem igaz az, hogy a parasz- ság egy része úgy idegenkedik a szövetkezettől hogy most, benn a közösben csökkent munkaintenzitással példálózik. Tévedés. A parasztság a szervezetlenséget, a bizonytalanságot nem szereti. Pedig a szervezettség nemcsak a szocialista mezőgazdaság, de a népgazdaság, sőt a modem életrendszer alapja; Ha baj van egy-egy termelő- szövetkezefcben: itt kell a diagnózist keresni, és ennek alapján kell a gyógyszert is alkalmazná, mert ott még aligha lehetett eddig rossz termelőszövetkezetet találni, ahol biztonság és szervezettség volt. Ismétlem: hálátlan dolog, ha ! az orvos páciense ma beteg, és csak holnap lesz megfelelő gyógyszer de hát a tüneti betegségekre nagyon sokszor jó a legegyszerűbb orvosság Is? a priznic; Thiery Árpád Tegnap még tarló volt, ma már napraforgót vetnek másod- vetésként a Siklós-Villányi Állami Gazdaságban. Flolnap kezdik a társadalmi munkát az egyetemisták Hétfőn reggel 20 pécsi joghallgató kezdi meg két hétig tartó társadalmi munkáját a mattyi termelőszövetkezetben. Ma este érkeznek Síkosra a joghallgatók, ahol az állomáson a tsz vezetői fölfogadják őket. Két hét alatt a húsz fős brigád Márton Lőrinc brigádvezető irányításával segíti a termelőszövetkezetet az aratásiban és a növényápolásban. Ugyancsak hétfőn reggel kezdik meg a pécsi orvostanhallgatók is a nyári társadalmi munkát, ök az új egyetemi városrész építésében segédkeznek. Az első 50 fős csoportot két hét munkavégzés után újabb 50 diák váltja feL Magasabbra nő és gyorsabban fejlődik az ember ma, mint régen A mai ember — a homo sapiens — kialakulása óta nemcsak a világot változtatta meg maga körül, nemcsak szellemi leg fejlődött, hanem testi alkata is sokat változott. Ennek az átalakulásnak legfeltűnőbb jellegzetességeiről dr. Thoma Andor, antropológus, a Természettudományi Múzeum embertani tárának munkatársa a következőkben tájékoztatta a Magyar Távirati Iroda munkatársát. A legjellegzetesebb fejlődés — pontosabban visszafejlődés — az ember fogain ismerhető fel. Fogaink mindinkább kisebbednek, mégpedig főképpen a hátsók. Az ősembernek még a leghátsó zápfoga volt a legnagyobb, ma viszont sokszor ki sem búvik, de mindenesetre lényegesen kisebb az előtte levőknél. A fogak romlékonyabbak let“ÉCSI 2. szAmü téglagyárunkba (Fűm SAndor utca 68. sz.) nehezebb kememcemimkára férti, könnyebb munkára NŐI ÉS FÉRFI MUNKAERŐKET Jelentkezés felveszünk, fen« címen. tök. A csiszolt kőkorból például csak 10—20 százalékban kerülnek elő szuvas fogak, a jégkorszakbeli leleteken alig találhatók, ma viszont szinte nincs ember szuvas fog nélkül. Csontjaink általában is finomabbak lettek. A koponya fala elvékonyodott. Az arckoponya kisebb lett az agykoponyához képest. Folyamatosan nőtt a kerek, úgynevezett rövid koponyák aránya a hosszú koponyákhoz mérten, egészen a XVII. századig, amikor azután ez a fejlődés — eddig kiderítetlen okokból — az ellenkező irányba fordult, s azóta a hosszú koponyák szaporodnak a kerek koponyák rovására. Szinte törvényszerű folyamat a testmagasság növekedése Aratás elején - közel a tervteljesítéshez A nélkül hogy bármit is leegyszerűsítenék: a dolog alapvetője a szervezettség vagy a szervezetlenség. A mezőgazdaság szépségfoltjaira — a viszonylagos munkaerőhiány ra, a munkaintenzitás viszonylagos elégtelenségére — a választ ott kell keresni, ahol a város és a falu közötti mai — szervezésbeli különbség van. Kétségtelen tény, hiszen jó- néhány baranyai szövetkezet példája igazolja — akár a homorúd!, akár a csertői, akár a babarci, vagy a rózsafai, — hogy ahol a szövetkezet vezetői megérezték és megértették a szervezettség rendikívüli fontosságát, ott a helyzet alapvetően változott, ott a falusi emberek a modem ember érzékével igazodnak — ebben is, abban is — a nagyüzemi mező- gazdaság kereteihez és moráljához. Mindezek ellenére ugyancsak leegyszerűsítés volna, ha n jól szervezett termelőszövetkezetekben ezt a szervezettséget csupán a havi pénzelőleggel, vagy a televízióval nyugtáznánk. A dolog lényege nemcsak tárgyi, de lélektani is. Igaz. hogy száz. városba ván dorolt, megkérdezett fiatalember közül kilencvenöt általában azzal „védekezett”, hogy a városiban színház van, jó mozi van, presszó van, televízió van, és hát más a városi élet. Mindez igaz, mindezeknek komoly vonzerejük van, Perzsa Jenővel már többször találkoztam. Egyszer egy éjszakai riport alkalmával a beremendi határban. Már messziről hallani lehetett a lánctalpas berregését és Ros- kó Zsigmond, a villányi gépállomás igazgatója azt mondta: —1 Ez a Perzsa gépe. Megismerem a berregését: Perzsa Jenő javakorabeli ember. 1955 óta dolgozik a gépállomáson és hat év alatt csak dicsérték érte a gépállomást. Ilyenkor kombájnra ül, különben lánctalpassal dolgozik; A lánctalpas most nagyjavításon van, mert 1959. novemberében kapta és azóta nyolcezer normálholdat „tett bele”. Nagyjavításra is úgy küldte be a gépet, hogy mielőtt kombájnra ült volna, a tavaszi tervét 150 százalékra teljesítette. Nem. tévedés volna azt hinni hogy kiragadtunk jegy részeredményt. •—< Évekre visszamenőleg meg lehet nézni a tervteljesítését. Tavaly például az éves tervét százhetvenhat százalékra teljesítette. Most megint a beremendi határban találkoztunk. Fürgén kúszott le az SZK—3-as létráján. Fürgén, pedig sokat dolgozott már ezen a napon is. — 250 hold a tervem, de százkilencven már kész belőle. Hogy mikorra lesz meg a terv — kérdez vissza és válaszol is mindjárt. — Ha jó idő lesz, egy-két napon belül teljesítem a tervemet. Perzsa Jenő 1958-ban megnyerte a kombáinosok megyei versenvét. ö végzett az első helyen. Most azt mondja: — Szeretnék megint megyei első lenni. Ha sikerül, akkor legalább 200 százalékra teljesítem az aratási-cséplési tervemet. A megyei elsőség a közelebbi célja. Van egy távolabbi is mégpedig az, hogy szeretné megnyerni az országos versenyt is. Erről az utóbbiról azonban nem beszélt. Azt mondja: „Ráérünk majd erről akkor is beszélgetni, ha már meglesz a2 éredménykihirdetés.” Az eredménykihirdetés meg lesz és mi bízunk benne hogy az ország legjobb kombájnosai neve között találkozunk majd Perzsa Jenő nevével is. is, ami különösen az utóbbi századokban gyorsult meg. Skandináviában például az utolsó 200 év sorozási jegyzőkönyveiből megállapították, hogy az emberi test évenként 0.9 milliméterrel lett hosszabb, s ez az úgynevezett „Hult- kranz”-féle szám az egész civilizált világon mindenütt érvényes. Ez a növekedés a táplálkozás javulásával nem magyarázható, mert több éves éhínségek sem szakították meg a folyamatot Viszont 1891-ben Svájcban, a genfi Kantonban átlag 5 centiméterrel voltak alacsonyabbak a besorozottak, mint bármikor 1800-tól napjainkig. A magyarázat az, hogy 1871-ben, a francia—porosz háború idején a mozgósított svájci hadseregben a férfilakosság színe-java az egész évet a határon töltötte, az alacsony évjárat tehát az „untaglichok” gyermekeiből került ki. Az utolsó évszázadokban tapasztalható növekedés azonban valószínűleg az iparosodással függ össze, ami megindította a keveredést az addig erősen elkülönült településeknek csak önmaguk közt házasodó lakossága között. A következmény az erőteljesebb, életerősebb egyedek kifejlődése lett. Ez a hatás azonban nem tart a végtelenségig. Angliában például a legújabb megállapítások szerint már megállt a növekedés, igaz ugyan, hogy az iparosodással együtt ez a folyamat is ott kezdődött el leghamarabb. Ugyancsak törvényszerű fejlődésnek látszik a nemi érettség TIMÁRTANULÖKAT érettségivel, vagy 8 nossal felvesz a általáPécsi Bőrgyár Vidékieknek szállást biztosít. 9383 egyre fiatalabb korban való megjelenése. A lányok Semmelweis feljegyzései szerint száz évvel ezelőtt még 15 és 19 éves koruk között, a múlt század végén 16, 1959-ben pedig Budapesten már 12 és háromnegyed éves korukban lettek érettek. Ugyanilyen fejlődést tapasztaltak az utóbbi 120 évben Jamaica néger lakosságánál is. Ezt a jelenséget is magyarázzák a belháza- sodás megszűntével, valamint azzal, hogy a fejenkénti hús- fogyasztás egy évszázad alatt háromszorosára növekedett. Gyanakodnak végül különböző lélektani hatásokra is, amelyek a mai civilizációban érut a fiatalságot. A nagyvárosok éjszakai közvilágítása például a közti agyon és az agyalapi mirigyen át az egész belső elválasztásé mirígyrendszer működését befolyásolja. Ezek a fejlődési irányok szinte az egész világon mindenütt megfigyelhetők, így feltehető, hogy a különbségek az emberiségen belül mind kisebbek lesznek. Az ősi formák maradványai azonban egyes elzárt területeken ma is meg-> találhatók. A cro-magnoni embertípus például most is él még belső Skandináviában és a Kanári szigeteken, sőt — ismert nevet említve — jellegzetesen a cro-magnoni ember típusát képviselte Hindenburg is. Elítélték a 300000 forint elsikkasztóját Az utóbbi idők egyik legnagyobb arányú sikkasztásának végére tettek pontot pénteken délelőtt a bíróságon. Az ügyben több mint száz tanút hallgattak ki. s a tárgyalás két hétig tartott. Majdnem 300 ezer forintra rúg az az összeg, ami miatt Boros Imre a vádlottak padjára jutott. A tárgyaláson azzal védekezett, hogy megbotlott. Ezt természetesen nem fogadta el a bíróság. hiszen a sikkasztások sorozata két évig tartott. Bár igaz, hogy a laza ellenőrzés és a pénztári fegyelem hiánya elősegítette Borosnak, hogv a zavarosban halászhasson. A törvények értelmében Halálbüntetést is lehetne kiszabni ebben az esetben, A bíróság azonban figyelembe vette az enyhítő körülményeket s csak tíz évi börtönbüntetésre ítélte Boros Imrét. Azok felett is ítélkezett a bíróság pénteken, akik az ellenőrzés elmulasztásával, felületességgel, vagy egyéb módon elősegítették, hogy Boros két évig dézsmálhassa a dolgozó nép és embertársai pénzét. Pécsi Cementáruiparí Vállalat mérlegképes könyvelői képesítéssel rendelkező VÁLLALATI REVIZORT alkalmaz. — Jelentkezés a vállalat munkaügyi osztályán Pécs. Siklósi u. 10 9302 * [
