Dunántúli Napló, 1961. július (18. évfolyam, 153-178. szám)
1961-07-14 / 164. szám
196L.JŰL1US 14. N A P L ö 5 Hogyan tölti a nyarat? Mire jó a telefonkönyv lapja? Esősorban arra, hogy ha az ember telefonálni akar és nem tudja a telefonszámot, akkor a könyvben megkeresd. Én szemtanúja voltam egyik napon, hogy másra Is felhasználható a telefonkönyv, bár az Igazság kedvéért előre kell bocsátani, hogy a húsbolt inspirálta ezt a felhasználási módot. A Széchenyi téren két nyilvános telefonfülke van. Mind kettőben van telefonkönyv is, illetve az egyikben egy hiányos könyv. A posta hibája miatt? Nem! Inkább a húsboltok hibája miatt. Hogy miért? Mi köze a húsboltnak az egészhez? Elárulom. Hazafelé mentem és a következőkre lettem figyelmes. Egy hölgy lépett a fülkébe, levette a kagylót és körülnézett.- Megnyugodva lapozgatni kezdett, majd újból körülnézett és egy lap máris eltűnik a könyvből. Így ment ez négyszer egymásután. A hölgy visszatette a kagylót, a táskájából kivett egy csomag húst és azt — jól látszott, hogy kevéske papírral volt fedve — csomagolta a telefonkönyv lapjaiba és megelégedett mosollyal távozott. Mivel Pécsen számos nyilvános telefonfülke van, és sokan ott a könyvből szeretnék megtudni a kívánt számot. De hogyan? Hiányzik a lap. Arra kérném sok telefonáló társam nevében a húsboltokat, hogy jobban csomagolják be a húst papírral. BQkkerdő Béla Bárban is segítettek a kiszesek A sajtó már hírül adta, hogy Bárban befejeződött az aratás. Július 9-én letettük a gondot erről a nagy munkáról. A termelőszövetkezetben 97 hold őszi árpa, 206 hold búza, 16 hold repce, 22 hold borsó és 6 hold őszi keverék várt aratásra. Várt, mert már kész és méghozzá úgy kész, hogy az egész gabonaterületnek mintegy nyolcvan százalékát kézzel aratták. Olasz búzát harminc holdon vetett a termelő- szövetkezet és a holdamként! átlag 20.31 mázsa lett. Az aratás gyors befejezéséből kivette a részét a KISZ- szervezet is. Egymás után két vasárnapon 30 fős brigádot küldött a termelőszövetkezetbe segítem. A KlSZ-szervezet további terve, hogy a csépiéiben — ami már beindult, két vagon őszi árpát már ed is csépeltünk — hasonlóképpen részit vesznek. Bottyánszki György vb-elnök. Miért olcsói]]) az flKÖV, mint a PKV ? Már több esetben fordultam a PKV-hoz, a tizes járat díjszabásával kapcsolatban, de érdemleges választ az illetékesektől nem kaptam. Most arról értesültem, hogy a vállalat foglalkozik a díjszabás rendezésével. Nekem volna egy javaslatom: ha a díjszabás módosítására sor kerül, gondoljanak a budai vám körül lakókra is, akik drágábban utaznak, mint bármely más vonal utasai. Mert például Űj-Mecsekalja—Hal tér 1 forint, Hal tér—budai vám között 1.50 forint a menetdíj. Azonban, ha az AKÖV besegít és a Fehérhegytől felveszi a városi utasokat, Fehérhegy— Hal 4ér között csak egy forintot kell fizetnünk. Miért tudnak ők olcsóbban szállítani, mint a PKV? Várkonyi Tibor, Pécs, Diós út 75. Hol a 220 volt? Azon kéréssel, illetve pa- nasszaWordulunk a szerkesztőséghete, hogy panaszunkat orvosolni szíveskedjenek. Lánycsókon, az Aradi u. 31. szám alatt lakunk és boldog televíziótulajdonosok vagyunk. De boldogságunk csak este nyolc óráig tart, mivel ilyenkor már teljes terhelés alatt áll az egész község villany- hálózata, s a feszültség 170— 190 voltra esik vissza, amely egyébként is csak körülbelül 200 volt, így nincs sok öröm Kevés a kalória Az új egyetemi tömb építkezésénél dolgozom. A reggelit, ebédet és vacsorát a Me- csekvidéki Üzemélelmezési Vállalat Tüzér utcai konyhájáról kapjuk. Ennek a minőségére van néhány észrevételem. Az adag a szokásos. A heti változatosság sem kifogásolható. Az ételek kalóriaértéke azonban igen alacsony. A húsok szinte válogatotton mó- csingosak, a főzelékhez pedig nem marhaszeletet, hanem olcsó felvágottat tálalnak. A burgonyaköret üres, zsírtalan, a rizs gusztustalan. A húslevesbe a személyzet bevallása szerint is tálalás előtt töltöttek vizet a csapról. Csupán a paradicsom- és kalarábéleves volt elfogadható. Szerdánként adnak tésztát. Az eddigi két szerdán egyformán burgonyástészta volt, saláta nélkül. (Igaz, választani is lehetett, első ízben igen rossz darázstészta, másodszor káposztástészta volt a választék.) Harmadik fogás ritkán van, akkor is apró éretlen barack. Ennél komolyabb panaszom van a reggeli és vacsora miatt. A reggeli félliter kávé, érezhetően vizezett és kevés benne a cukor. Ha egy szelet felvágottat vagy szalonnát (vagy éppen legutóbb májkrémkon- zervet) adnak hozzá, az jó, de gyakran gyümölcsízt adnak, ami fizikai munkások számára nem kielégítő, amellett csak még érezhetőbbé teszi a kávé keserű ízét. A legsúlyosabb panaszom, hogy az étkezésekhez nem adnak kenyeret. De pénzért, szeletenként 30 fillérért kapunk. Egy forintért kitűnő friss lán- gost is lehet venni, ez nem rossz, de miért nem adhatnák a reggeli adagban? Még jobb volna, ha a reggeli olyan volna, hogy ne legyünk kénytelenek pótlásul még' néhány lán- gost is venni. Az eddig fogyasztott kilenc vacsora közül csak egy volt elfogadható: tarhonya, kis darab kolbásszal és lecsós szafttal. A többi igen rossz volt. Számunkra, akik az egyetemi KISZ-szervezet szervezésébe» társadalmi munkában dolgozunk, a táborvezetőség külön költséggel gondoskodik kenyérről. De úgy tudom, hogy ez a konyha ötezer embernek szállít. A felsorolt panaszok tehát azokat érintik elsősorban, akik állandóan itt étkeznek. Az előfizetési összegnek és vállalati hozzájárulásnak elegendőnek kell lennie ahhoz, hogy megfelelő kalóriaértékű ételeket állítsanak ki. Az egyetemi ‘ menzán, tavaly a sátorhelyi, tavaly előtt a bólyi táborban, valamint az Otthon étkezdében úgy tudom, azonos összegért» kaptunk sokkal jobb és kiadósabb étkezést, mint itt, a Mecsekvidéki Üzemélelmezési Vállalatnál. Éppen ezért nem hiszem, hogy ne lehetne tenni valamit az adott lehetőségéken belül az élelmezés minőségének és kalóriatartalmának javításáért. Varga Gyula a televíziós készülékünkkel, mert a kép csak fele rendes és nagyon homályos. A mohácsi ÁVESZ-kiren- deltséghez írásban nyújtottuk be a panaszunkat, de eddig még választ nem adtak. Ezek után fordulunk a szerkesztőséghez, hogy segítsen panaszunk elintézésében. Léber János és > Szabó László. * Szerkesztőségünk érdeklődött a DÉDÁSZ üzletigazgatóságán, hogy mi a helyzet a lánycsóki villanyáram feszültségével. Killár Győző főmérnök a következő felvilágosítást adta: — „Szerencséjük van a lány Csákiaknak, mert problémájuk napokon belül megoldódik. Ugyanis több községben előfordul, hogy a nagyobb terhelések idején a feszültség csökken, azonban egyszerre mindenütt nem áll módunkban a kijavítás. Lánycsókon egy transzformátor-állomás volt, amely egyedül nem bírta a terhelést. A napokban fejeztük be az új transzformátor-állomás felépítését a régi mellé, megerősítettük a vezetékeket is. Ez a rekonstrukció 350 000 forintba került. Ezek után Lánycsókon minden esetben oiztosítva lesz a szabványos 220 volt." Jobb kenyeret kérnek a hirdiek Az elmúlt szombaton sótlan kenyeret szállított a Sütőipari Vállalat II. üzemének I. csoportja a hirdi üzletekbe. Két héttel ezelőtt olyan kenyeret sütöttek a XX. számú üzemben. amely valósággal korco- gott a fogunk alatt. Arira kérjük a Sütőipari Vállalat dolgozóit, hogy lelkiismeretes munkával, jobb kenyeret juttassanak nekünk. Rice Jánosné, Hird. Bázsa Éva színésznő A Pécsi Nemzeti Színház mű vésznőjét lakásán kerestük fel, hogy elbeszélgessünk vele nyári terveiről. — A nyár legszebb élménye azt hiszem a lengyelországi út lesz. Ma megyünk Lodzba, ahol én a Figaró házasságában, lépek fel. Tíz napot töltünk Lengyelországban, ellátogatunk a lengyel fővárosba is. Az előadások mellett bőségesen lesz időnk arra is, hogy megismerkedjünk lengyel kollégáink művészetével, ellátogatunk fiimarehivumokíba is, ami azt hiszem, sok élményt szerez nekünk. Lengyelországból hazajövet azonnal lemegyünk a Balatonra, ott van egy kis telkünk, s a nyár jelentős részét mindig ott töltjük férjemmel. Augusztus 25-re mindenképpen itthon leszünk, mert az évadnyitó társulata ülést augusztus 28-án tartjuk. Az új színházi évadra különösebben most nem készülök, tekintve — hogy a Csongor és Tündével nyitunk, — amiben szép szerepem van, s a későbbi terveket még nem ismerem. Dr. Tigyi András tudományos kutató — Június, július hónap eléggé megfeszített számun,kra, mivel ekkor vannak az évvégi egyetemi vizsgák és a felvételek. Most itt volt az Élettani Társulat vándorgyűlése is — lényegében ezzel zárult nálunk a tanév. A visszalévő két hónap pedig a kővetkező tanévre való felkészülést jelenti. Én az oktatási anyag, az általános biológia további kibővítésén lolgozom. Az általános orvosi biológia tematikája nem vol megfelelő. Köztudomású,» hogy ez a tárgy nálunk, Magyarországon 1949-ig nem szerepelt r tantárgyak között. Minder más egyetemen tanították csak nálunk nem, mivel ez a tantárgy éppen a darwini elméletet és más fontos határ területeket foglalt magában. , 1955. óta oktatom az egyete men ezt a tárgyat. Arra törekszünk, hogy a modem követelményeknek megfelelő anyagot állítsunk össze, foglalkozunk a modem citológiával is. Másfél hónapja boldog autó- tulajdonos vagyok, s ezek a nyári hónapok kiválóan alkalmasak lesznek arra, hogy a kocsit is bejárassam. Délutánonként a balokányi , teniszpályára járok, rendszeresen gyek a civilizálatlanabb Dunára. Mohács mellett szoktam felütni a sátramat. Augusztus közepén tartják Moszkvában a nemzetközi biokémiai kongresszust, ahol én is tartók előadást. Sólymos Edit tanítónő játszom is a PEAC-ban. Most éppen a négy egyetem közötti versenyre készültünk, amelyet Debrecenben bonyolítanak le. Rövid időre lerándulok a Balatonra is, de szívesebben me— Sok izgalmat tartogatott számomra is ez a nyár. S a nehezén és az izgalmasabb részeken már túl vagyunk. Két hete képesítőztem a Kaposvári Tanítóképző Intézetben. Jól sikerült a képesítő vizsga, s megkaptam a tanítónői oklevelet, amely lényegében „hivatalos belépő” az életbe, a pedagógus társadalomba. A múlt iskolai év a tanítás mellett még komoly munkát, felkészülést jelentett a képesítő vizsgára. Különösebb terveim nincsenek a nyárra, főként olvasni akarok. Éppen tegnap fejeztem be E. Hemingway: Akiért a harang szól című regényét, amely nagy hatással volt rám. Szeretnék sok olyan könyvet olvasni, amely elvezet a világirodalom nagyjaihoz, a világirodalom megismeréséhez. No, persze az olvasás mellett segítek a házi munkában is, s igyekszem a szakácsművészetben is jártasságot szerezni. Pár lépésre a várostól A szigeti vámot elkerülve, még szinte káprázik a szem Uj-Mecsefcalja házadnak rozsdavörösétől, melegpirosától, halvónysángáitól, amikor pár házmenti bokor és körtefa után búzakeresztek köszöntik a járókelőt. Pár száz méterrel odább lüktet az élet Pécs legkorszerűbb városrészében, itt azonban már kukorica zöldell, s a kasza ölelésétől kábultan dől a tarlóra a búza. Aratnak a mecsekaijai Mecsek Gyöngye Termelőszövetkezetben. A tavaly még magánkézben lévő nadrágszíj- parcelláfcról kézzel vágják a búzát, meg az árpát a patacsi Csendben, szorgalmasan, becsületesen A mázai bányaüzem igen sok anyagot használ fel havonta. Ezeket az anyagokat be kell szerezni és szakszerűen tárolni. Mi sem természetesebb, mint hogy a vele dolgozók az anyagokért erkölcsileg és anyagilag felelnek. Az üzem anyagfelhasználása havonta eléri az egymillió forintot. Ezzel szemben a raktár megengedett készlete nem lehet több mint 600 ezer forint. Ennél persze minden esetben kisebb a készlet- érték. Nem kis munka bizony az anyagok folyamatos biztosítása. Mert hisz van egy ilyen kis raktárban minden — facsavartól kezdve a kézi szerszámokon keresztül a nagy gép- alkatrészekig, festék, szeg és még sok minden. A legutóbbi lel- ‘ tár alkalmával a rak táron 1360 féle anyag volt. És mindezt a munkát — a beszerzést szakszerű tárolást és természetesen a kiadást is — egészen az adminisztrálásig, egy kis családnak beillő négy tagú kollektíva végzi. Dolgoznak csendben, szorgalmasan és becsületesen. Nem várnak dicséretet, kitüntetést, részükre egy a fontos: az üzem menetében ne legyen zökkenő anyaghiány miatt. És mindezt a munkát úgy végzik, hogy a leltárhiány fogalmát . nem ismerik. náluk nincs számottevő, de még kis eltérés sem hosszú évek óta a tényleges és a nyilvántartott készlet között. Azt hiszem helyén való, ha ide írjuk nevüket, hisz névtelenül dolgoztak eddig is és dolgoznának ezután is becsülettel. A kis kollektívát Zag József raktárvezető fogja össze. Rátermettsége, szakértelme biztosítja a raktár jó irányítását, nem ismer fáradságot. ha kell, neki nincs vége a műszaknak 8 óra leteltével. Hosszú idő óta végzi igen felelősségteljes munkáját csendben és szorgalmasan. Feltétlen dicséret illeti érte. Az anyagokkal közvetlen foglalkozó kiadók ketten vannak. A már több mint 5 éve itt dolgozó Csorna Istvánná biztosítja a raktáron belüli rendet, szorgal mával és hozzáértésével fő részese annak, hogy a raktáruk ban állandóan példás rend van. A másik kiadó Tanner István alig pár hónapja van ezen a poszton, de máris elmondhatjuk róla, hogy szorgalmas és 'igen tanulékony. Minden bizony nyal jó és szakértő anyagos lesz belőle, ha szorgalma nem törik meg és tovább igyekszik úgy mint tette azt eddig. Nem volna teljes a kör, ha Füzesi Lászlóné ne- ' vét kifelejtenénk. — Anyagkönyvelői minőségben dolgozik. Bizony nem kis mun ka naponta 90—100 utalvány lekönyvelése. Emellett még arra is jut az idejéből, hogy figyelje a készleteket, hogy azok vajon nála és a kiadók által vezetett fejlapon egyeznek — vagy nem. Imrő László határban. Itt az út melletti csíkon Herendi Ferenc és felesége arat. Elég későn, csak nyolc órakor kezdték a munkát, mégis ők hárman, Óvári Jánost is beleértve, több mint fél holdat vágtak le s raktak keresztbe délig. Míg végignéznek a táblán, nagyot húznak a tarka nylomfonatú üvegből, amely bizony meglangyosodott a nagy forróságban. Mázsásnak tűnik a menyecs- késen kötött kendő, ólomsúlyú a kötött pacsker, de most minden nehézség eltörpül, mert az aratás a fontos. — Sietni kell, mondta az asszony, mert bár az aratás az első, nagyon sok munka vár a kertészetben; Horváth Sándor, a tsz idős helyettes-elnöke, aki éppen hatámézőben volt, mondja el, hogy a Herendi-házaspár törzs munkása a tsz kertészetének. Várja őket a cseresznyepaprika kiültetése, a paprika-, meg a paradicsomszedés. Ügyesen, gyorsan végzik az aratásból rájuk jutó részt, s aztán mennek vissza a kertészetbe, ahol otthonosabban mozognak, mint a gabonatáblában. , — Szép a kertészet, pedig nagyon nehezen indult a munka — mondta Horváth bácsi. — Ennél persze sokkal szebb is lehetne. Én amondó vagyok, hogy ha majd mindenki lelki- ismeretesen dolgozik, nem 30 vagy 40, de még hetven forintot is fizethetünk majd munkaegységenként. A tagság, a tsz vezetősége tudja, hogy a Mecsek Gyöngye jövője elválaszthatatlan a várostól. Nekik a várost kell el- látniok sok, friss és olcsó áruval, mert a város mint valami naey éhes száj, már most is mázsaszám nyeli a friss zöldárut. Az ellátás és a választék olyannyira megszokott .szavak, hogy az ember már el siklik mellette. Ám a tsz-ben súlya, gyakorlati értelme van mindkét szónak. Ez a gyakorlati értelem az a két bolt is, amit a fiatal tsz a közelmúltban nyitott. így hát üzlettulajdonos lett a Mecsek Gyöngye. A virágüzletüket még csak igénytelen papírtábla hirdeti a Doktor Sándor utcában, ám a jó bornak nem kell cégér, s az illatos szekfűket, kardvirágokat se kell kínálni, meglátja, megtalálja, aikánek szüksége van rá.A Mártírok útján a vasúti bériházban egy zöldségesboltot mondhatnak magukénak. A sűrűn lakott területen örömmel üdvözölték a vásárlók a naponkénti friss paradicsomot, s egyebet. Szerdán és szombaton az új-mecsekaljai piacon éppúgy, mint az Irányi Dániel téren is, kirakják árúikat. A kimutatások, a piaci napok bevételei azt bizonyítják, nemcsak jól fizet a zöldség, meg a paradicsom, de sokszor többet is hoz a tervezettnél. Nagy terveket forgatnak fejükben a mecsekaljaiak. A mostani nadrágszíjparcellákat háztájinak osztják, szántójuk pedig kevesebb lesz, mert az öntözhető megfelelő területeken bővítik a kertészetet. Gépük az idén még nem igen volt, ügyes kézi kaszások vágták le a gabonát, ám jövőre még a kertészetbe is gépet akarnak vásárolni, s a gép segítségével sokkal olcsóbban tudnak árut adni a városnak. W. M. Kesztyűgyár pécsi üzemegységébe KESZTYÜSZABÄSZ szakmunkásokat felvesz. Jelentkezés a személyzeti osztályon. 38078 n X