Dunántúli Napló, 1961. július (18. évfolyam, 153-178. szám)
1961-07-27 / 175. szám
im. JÚLIUS 21 NAPLÓ n Augusztusban megkezdik a STÁZÁ-üzem építését A külföldi gyártógépek mind megérkeztek — Az egész beruházás 37 millió forintba kerül — Évente 194 ezer négyzetméter födémet gyártanak Többször írtunk már a pécsi panelgyár munkájáról. Ismeretes, hogy öt évvel ezelőtt pécsi építőipari szakemberek javaslatára megkezdődtek a kísérletek a panelelemek előállítására, sőt 1957 és 1958-ban már lakóépületeket emeltek a III. kerületi tanács melletti telken, az olaszi termelőszövetkezetnek pedig egy 100 férőhelyes istállót építettek. Az új épületeknél különböző időben végeztek hőmérsékleti méréseket és egyéb megfigyeléseket. Minden nagyszerűen bevált, vagyis semmi kétség nem fér az előregyártott panelelemek minőségéhez. Évente 410 lakás előregyártott elemekből Tavaly a Baranya megyei Építőipari Vállalat paneLüze- meiben, köznyelven kifejezve a „házgyáriéban 24 lakást készítettek el. Az idei tervek alapján 72 lakást kell gyártani az üzemben, de előreláthatóan 80-nál is több készül ed. A következő év programja szerint jövőre 240 lakást és 1963- ban 410 laikást készítenek el a panelüzemben. Két év múlva tehát a tervezett kapacitást elérik, s ebben mindössze egy zökkenő van, méghozzá az, hogy a Csepel Vas- és Fémművek 6 hónappal későbbre igazolta vissza a gyártócsarnok gépi berendezésének az elkészítését. Lehet, hogy mégis határidőre meglesznek a gépek, mert az egész ügy a Nehézipari Minisztérium előtt van döntés végett. Ha szükséges, a pneüüzem termelését kétszeresére tudják emelni, hiszen a termelést egy műszakra tervezték, de nyugodtan dolgozhatnak két műszakban is. Többször hallottunk már előregyártott épületelemekről és építőanyagokról. Keramzit- üzem, panelüzem, s most a STAZA-üzem. A panelüzem a falnagyságú épületelemeket; oldalfalakat, válaszfalakat és födémeket készít A falakba természetesen be vannak építve az ajtók, ablakok és az egyéb szükséges dolgok. Ilyen házgyár az országban egyedül városunkban van egyelőre, hisz nagyon nehéz megoldani a szükséges gépesítést, elsősorban az emelésekkel és a szállításokkal kapcsolatban.^ A tizenöt éves lakásépítési kormányprogram alapján Pécsett felépítik a STAZA-üze- met. A STAZA-üzem kizárólag födém-elemeket készít. Az üzemre elsősorban azért van jszükség, mert a jelenlegi lakásberuházásaink födémelem- szükségletét a most működő betonelemgyárak nem tudják kielégíteni. Űj, nagyobb_ termelékenységű technológiára volt szükség és éppen ezért rendelték meg az NDK-ban a STAZA-rendszerű födémelem- gyártó gépegységet. A gépegység vasbeton lécbetétes, alulfelül sík, üreges salakfödém- elemeket gyárt. 208 méter hosszúságú iödímcskok A STAZA-üzem évente 194 ezer négyzetméter födémet készít majd 1963 július 1-től kezdve. Egy normális nagyságú lakás födémszükségléte körülbelül 50 négyzetméter, vagyis az üzem évi termelése 4000 lakás födémszükségletét biztosítja. Valószínű, ennyi lakás Pécsett évente nem épül, hisz mindössze 1000—1500-at készítenek, így a gyár termékeit a dél-magyarországi építkezések fogják majd felhasználni. Milyen lesz a STAZA-fö- dém? Egy méter szélességű födémcsíkokat gyárt a gépegység tíz mezőben. A födémek átlagban 16 centiméter vastagságúak lesznek és a gépből 2Í méteres hosszúságban kerülnek ki. Ezeket a kívánt méretre fűrészelik el. Mivél a födém alul-felül sík, így különösebb munka nem is szükséges hozzá, minthogy szépen sorba rakják az épületen az összeilleszkedő réseket törniük és alul lehet meszelni (a meny- nyezeti részen), fölül pedig a burkolatot ráhelyezni (a padozat! részen). A STAZA-födém kitűnő hang- és hőszigetelő s ezenkívül jelentékenyen megköny- nyíü a padozat burkolását. Nem szükséges a parkettázásnál a hagyományos lécezést, tömítést a parketta alá helyezni, mert bitumenbe ágyazva a parketta sokkal kitűnőb- ben elhelyezhető, nem maradnak rések, s nem rakodik a por a nyílások közé. Persze, a parketták helyett estrich- rétegbe ágyazott gumi vagy műanyagburkolatot is helyezhetnek a STAZA-födémre. A konyhákban, fürdőszobákban és egyéb helyiségekben a mozaiklapokat habarcsba fektetik. 260 méter bosszú, 50 méter széles lesz az új üzem épü ele Az Özem az Előd. utca és a salakhegy mellett, a volt Dó- czi-féle téglagyár területén épül fel. A gyár épülete körülbelül 260 méter hosszú és 50 méter széles lesz. A fontosabb ipari létesítményei a gyártó térség, a betongyár, a pálcagyártó rész, a vaselőkészítő épület és a javítóműhely. A gyár felépítésének összes beruházási költsége valamivel több, mint 37 millió forint. Az NDK-ból rendelt gyártógépek már meg is érkeztek az Építőipari Vállalathoz, s e köl'sé- gek valójában már a tavalyi évre számolhatók. A beruházások megvalósítására a következő ütemezés szerint kerül sor: 1960-ban 3 millió forint import gépekre, 1961-ben több mint 10 millió forintot költenek az építkezésre és gépekre, 1962-ben az üzem építkezéseire fordítják a beruházási összeg jelentős részét, kisebb részét pedig gépekre, s 1963 elejére befejezik az építkezést. A végleges határidő szerint 1963 július 1-én kezdődik az üzemelés és a még hátralévő hat hónap alatt mintegy 80 ezer négyzetméter födémet gyártanak. 50 év alatt elfogyna a salakhegy Érdekességként még annyit a STAZA-üzemről, hogy anyagszükségletét zömében a salakhegy szolgáltatja és a meddősített salakszükséglete évente 28 262 köbméter. Egyébként ez azt jelentené, hogy 50 év alatt elfogyna a hegy. De nem fogy el, mert az öreg erőmű mindennap gondoskodik az utánpótlásról. A folyami kavicsos homokot a Duna és a Dráva szolgáltatja; az éves szükséglet körülbelül hét és félezer köbméter. A gyár gőzszükségletét az öreg erőmű biztosítja, gőzből egy év alatt 4 és félezer tonnára lesz majd szükség és vízből 21 ezer köbméter az évi szükséglet. Az építési munkákat már a jövő hónapban megkezdik, mivel a napokban megérkezett a minisztériumból a jóváhagyás. Az idei esztendőben a bontásokat, az utakat, a földmunkákat, a vízvezetékeket és a trafóállomás bővítését végzik. A gyár pontos neve egyébként: Pécsi „STAZA” Födémgyártó Üzem, amely első lesz az országban, hiszen a második ilyen üzem építését később kezdik meg Szolnokon. Gazdagh István A püspökilaki Béke Tsz a Termény forgalmi Vállalat magtárába szállítja a búzát. Két nap alatt 354 mázsát adtak át. Hol volt Sopianae? Az ősi város nyomai a posta mögött — Püspöki székhely volt Pécs már az ókorban is? — További ásatások a Rákóczi út környékén a megyei könyvtár udvarán szorgalmasan csattognak a csákányok. Nyomukban ismét kitárul a másfél évezreddel' ez előtti világ egy kis darabja. Itt az udvarban szerdán bukkant elő a harmincadik római kori sír. A könyvtár udvarán 1958 óta folyik a kutatás dr. Fülep Ferenc, a Nemzeti Múzeum főigazgatója vezetésével. A fel tárást a véletlen segítette azzal, hogy az épület bővítésekor napfényre került több ókori sírkamra fala. Korban I ezek a sírkamrák megegyezI nek a székesegyház melletti Az öntözés megkétszerezi a terméseredményeket Kertészeti öntözési és gépi bemutató Dunaszekcsőn A megyei tanács mezőgazdasági osztálya a Vízügyi Igaz gatósággal, a MESZöV-vei és a MÉK-kel karöltve kertészeti, öntözési és gépi bemutatót tartott tegnap a dunaszekcsői Egyetértés Termelőszövetkezet kertészetében. A bemutatóval egybekötött tapasztalatcserére azoknak a termelőszövetkezeteknek az elnökei, agronó- musai és kertészeti brigádvezetői jöttek el, ahol van már öntözéses kertészet, vagy lehetőség van az öntözésre. A megjelent vendégeket Gergely János, a megyei tanács főkertésze köszöntötte. Elmondotta. hogy egyre iparosodó megyénk megkívánja a zöld ségtermesztés fejlesztését. A kérdéssel már csak azért is foglalkozni kell, hiszen megyénkben igen sok olyan termelőszövetkezet van, ahol optimális körülmények vannak a kertészkedéshez. Azért rendez ték meg a bemutatót éppen a dunaszekcsőii tsz-ben, mert itt meglehetősen „nyugtalan“ dimbes-dombos a talaj, a víz is elég kevés, mégis az öntöző- berendezés szakszerű üzemeltetésével nagyszerű kertészetet varázsolták a nem kimondottan jó földeken. A tsz elnökének köszöntője után Szörényi Emil, a termelőszövetkezet főagronómusa ismertette az egybegyűltekkel, hogy a szövetkezet 110 holdon kertészkedik és mintegy 29 fajta növényt termel. A kertészet eddigi eredményeiből kitűnt, hogy mindenképpen kifizetődő Dunaszekcsőn a kertészkedés. Az öntözéses kertészetből a megyében elsőként innen szállítottak szabadföldi paprikát a MÉK-nek. Még alig volt zöMpaprika. az Egyetértés Tsz aaáÉris 90 százalékra tel jesítette évi tervét. Ez üzleti szempontból és piaci ellátás szempontjából is lényeges. Két holdról már eladták a karai kelt, van egy hold nyári káposztájuk, az őszinek pedig most készítik elő a talajt. így a szakaszos termeléssel elérik, hogy állandóan tudnak vinni piacra árut. Ez év tavaszán már 400 ezer forint bevétele volt a kertészetből a szövetkezetnek. A főagronómus tájékoztatója után a vendégek megtekintették a tsz ügyes kiállítását, ahol a tsz terményeit a szép bogyiszlói paprikát, kelkáposztát, uborkát mutatták be. Ezután Győri Pál, a MEZÖ- SZÖV műszaki vezetője ismertette a határban felállított új gépeket. Elmondta, hogyan működik a nagynyomású újtípusú NDK gyártmányú gyümölcsfa permetezőgép, a műtrágyaoldó és a lajtkocsis trá- gyaléadagoló, amelynek segítségével folyamatosan megfelelő mennyiségű műtrágyát, illetve trágyáiét juttathatnak az öntözővízbe. — Gyakorlatban mutatták be az új lóvontatású szántóföldi porozógépet, amely rendkívül köny- nyen kezelhető, ügyes magyar gyártmány. A gépbemutató után a részvevők megtekintették a tsz kertészetét, a hatalmas. példásan gondozott kertészetet, amelynek rendje felett télen, nyáron egy 60 fős brigád őrködik. A dunaszekcsői Egyetértés Tsz-ben folyamatosan működik az esőztető öntöző berendezés. Ezt is megtekintették kint a határban a résztvevők. Itt a szórófej áthelyezése alatt se áll meg az öntözés, mert az áthelyezés idejére tartalék szórófejeket állítanak üzembe, s a növényzet továbbra is egyenletesen kapja a szórófejből szitáló vizet. Csekei Tibor, a Vízügyi Igaz gatóság öntözési agromómusa, aki az öntözés jelentőségét és az öntözési módokat ismertette. elmagyarázta az esőztető berendezés helyes, pontos üzemeltetését is. Hangsúlyozta, hogy megyénkben legtöbb helyen, mivel dombos a talaj és kevés víz áll rendelkezésre, az esőztető öntözésé a jövő. A résztvevők ezután megbeszélték a látottakat, s megállapították. hogy az öntözés nem csodaszer, de egy jól gondozott kertészetben meg kétszerezheti a termést. A vendégek a hozzászólások után a korai zöldségtermesztésről szóló filmet is megtekintették. római sírkamrákkal, A IV. század közepén temetkeztek ide az ókori város lakói. A római katakombái estészettel rokonságot mutató sírkamra- festmények páratlanok az országban. A pécsi római kori leletek egyik nagy kérdése volt már hosszú évek óta: hol lehetett az ókori város? Az ásatások során ugyanis mindig csak a temetkező helyek kerültek a felszínre. Mindig csak sírok és sírkamrák. Hol élhettek azok az emberek, akik ide temetkeztek? Ma már erre a sokáig rejtélyes kérdésre is megadták a választ a város területén folyó ásatások. A postapalota, a Rákóczi út és a Jókai utca környékén vég zett építkezések, csatornázások során több helyütt is előbukkantak a földből régi falma- radványek. Ezek a leletek indították arra a régmúlt századok titkainak kutatóit, hogy a város belterületén keressék az ókori város nyomait. EBBEN AZ ÉVBEN a városi tanács biztosított szabad területet a kutatók számára, ahol szabadon dolgozhatnák. Az elmúlt heteikben a postapalota mögötti telken kezdték, meg az ásatásokat. Ezen a területen 3 és fél méter mélységben egy rendkívül szép épület falai bukkantak elő. Kilencven és hetven centiméter széles faliak, terazzo padló és egy helyiségnek az ajtónyüása került napvilágra. Ez a feltárás már kézzelfoghatóan bizonyítja, hogy az ókori város ezen a területen feküdt, itt éltek azok az emberek, akiknek sírjait, temetkező helyeit már előbb napfényre hozták. A posta melletti ásatásokKIS helyet foglal el, könnyű, nem romlik, tápláló és nem hizlal. Bő választék várja az üzletekben. KÜLÖNLEGESSÉG: Pierre Filippe (Marokkó) finomított olívia olajban 14,— Ft Ambre (Marokkó) aranyszínű olívia olajban 14,— Ft Montenegró (Jugoszláv) apró füstölt hal finom olajban 12,— Ft 384 nál I—II. századbeli luxuskivitelű edények is előkerültek, ami arra mutat, hogy meglehetősen jómódú város élt itt az ókorban. Mint dr. Fülep Ferenc főigazgató elmondta, az sem lehetetlen, hogy már akkor püspöki székhely volt a város. Erre írásos bizonyíték, és a feltevést hitelesen igazoló dokumentum ugyan nincsen, de a feltárt objektumok magas minősége erre enged következtetni. Az ókori város teljes felderítése meglehetősen nehéz feladat. Hiszen egy beépített városban nagyszabású ásatásokat végezni nem lehet. De van nak rógebhi ásatásokról szóló írásos feljegyzések is, amelyek támpontot nyújthatnak a további kutatásokhoz. Így például, amikor 1903-ban a posta palota épült, több ókori falmaradvány került elő a földből. Ezekről egy Cséfalvi Flórián nevű tanárember pontos vázlatokat is készített. Ezek a vázlatok nagyszerűen kiegészíthetnék a mai ásatások eredményeit, — ha meglennének. Jelenleg az ásatások mellett a levéltárban is folyik a kutatás az értékes vázlatok után;;; A pécsi föld igen sók titkok tudója. Jövőre dr. Fülep Ferenc főigazgató vezetésével tovább vallatják majd titkai felől. Akkor a Jókai utca és a Rákóczi út sarkán lévő üres telken folytatják az ásatásokat Szó van arról is, hogy a Rákóczi út átépítésekor az úttest alatt is ásnak kutatóárkokat. Feltételezhető, hogy az úttest alatt is értékes leleteket rejteget a földtakaró. Az IDEI KUTATÁSOK még tájékozódó jellegűek csupán. Végleges választ kevés kérdésre adnak. De a fő kérdésre, hogy hol volt az ókori város, hol kell folytatni a munkát, már megadták a választ. A továbbiakra a következő évek kutatásai adhatják meg a feleletet Hétfőta lehat „benevezni “a novemberi gépkecs'iiyereirénYbelálkönv’f-sorsohsn A gépkocsinyereménybetét- könyvek első húzását augusztusban tartják. Ezen azok a tízezer és ötezer forintos gép" Skodsinyereménybetét-könyvek vesznek részt, amelyeket április 30-ig váltottak és továbbra is fenntartanak. Ugyancsak novemberben húzzák a július 31-ig váltott 10 000 forintos bej tétkönyveket is.
