Dunántúli Napló, 1961. július (18. évfolyam, 153-178. szám)

1961-07-25 / 173. szám

tmt JÜLITTS-•wwiwt1 ' •f Pályázat kipesftés néAH nevelői állásra Baranya megye TanAat VB művelődésügyi osztálya pályázatot hirdet képesítés nélküli nevedéi állásokra. Képesítés nélküli nevelők alkalmazása kizárólag falusi ákolákhoz történhet, kijárás­ra lehetőség nincsen. A pá­lyázóknak munkábaállásuk eslőtt 1 hónapos előkészítő tanfolyamon kell résztven- niök, melynek elvégzése után kötelesek a kijelölt iskolánál tanítani és levelező úton 3, illetve 4 év alatt a tanítói, illetve tanári oklevelet meg­szerezni. Képesítés nélküli nevelők kezdő illetménye 880.— forint alapfizetés. A közszolgálatban eltöltött időt a besorolásnál beszámítják. A nem közszol­gálatban eltöltött évek beszá­mítására csak a képesítés meg szerzése után kerülhet sor. Alkalmazási fél tételek: Be­töltött 21. életév, legalább jó, esetleg közepes rendű érett­ségi bizonyítvány, a pályázó lakhelye szerint illetékes köz­ségi szervek ajánlása. Ameny- nyiben a jelentkező jelenleg munkaviszonyban áll, a mun­káltató javaslatát is csatolni kell a kérelemhez. A fenti iratokon kívül a kérelemhez önéletrajzot, orvosi igazodást is kell csatolni. A kérelem­ben fed kell tüntetni, hogy a pályázó az ált iskola alsó, vagy felső tagozatán kíván tanítani. Az alsó tagozatban tanítani kívánó pályázóknak zenei hallásvizsgát is kell tenniöfc A pályázati kérelmeket a Baranya megyei Tanács V. B. művelődésügyi osztálya (Pécs, Széchenyi tér 9.) címre kell augusztus 5-ig beküldeni: A Baranya megyei Tanács VB művelődésügyi osztálya Ősszel is szervez kül ö di utakat a KISZ A KISZ Baranya megyei Bizottsága az őszi idényben a következő külföldi utazásokat szervezi: Constanta (Románia, a Fe­kete-tenger partján) 14 napos utazás, 1961. augusztus 31—i indulással. A részvételi díj zsebpénzzel együtt 2124 Ft; Brün (Brno), a nemzetközi vásár idejére, 5 napos utazás, 1961. szeptember 17-én. A részvételi díj, asebpénzzel 1100 forint; Lipcse, Drezda, Weimar, Meissen, 14 napos utazás, — 1961. szeptember 6-án. Rész­vételi díj zsebpénzzel 2331 Ft. Jelentkezni augusztus Írig lehet a KISZ Baranya megyei bizottsága 12. sz. szobájában. Jelentkezhet minden fiatal 16 évestől 30 éves karig, néhány jelentkezőt 30 éven felül is elfogadnak. Irodalmi esték, viták Az írószövetség pécsi cso­portja és a Jelenkor szer­kesztő bizottsága a Jelenkor szerkesztőségében július 28- án 19 órakor vitát rendez Lázár Ervin novelláiról. Vi­taindító Tüskés Tibor. 28-án 19 órakor Mohácson a tiszte­letdíjas könyvtárosok to­vábbképző tanfolyama hall­gatói részére a Jelenkor iro­dalmi estet, 29-én 9 órakor a Pedagógiai Főiskolán a nyári szabadegyetem hall­gatói részére pedig irodalmi matinét rendez a szerkesztő bizottság és az írócsoport. A Komlói Helyiipari Szol­gáltató Vállalat vásárol a Pécsi Bizományi Válla­laton keresztül 800-as és 1000-es. jó állapotban lévő szalagfűrészeket Vásárolunk Bizományin keresztül 1000—1500 priz- más esztergapadokat; Komlói Helyiipari Szolgál­tató Vállalat Komló, Kossuth L. u, 21. Tel.: 20-92 394 Minden erőt a cséplésre, betakarításra! Meg kell gyorsítani a borsócséplést! — Több kettős műszakot kell szerveim! — Értekezlet a gépállomások megyei igazgatóságán Tegnap délelőtt a gépállo­mások főkönyvelői és főagro- nómusai részére értekezletet tartott a gépállomások megyei igazgatósága. Az értekezleten megbeszélték, hogyan szervez­zék meg a munkát a gépállo­mások, hogy a behordást, a csépiért még augusztus 20. előtt befejezhessék. Lukács Antal, az igazgató­ság üzemgazdasági osztályve­zetője elmondotta, hogy az aratásban jó munkát végeztek a gépállomások, dicséret illet minden gépkezelőt és trakto­rost. A múlt bét szombatjáig 58 700 holdat arattak le me­gyénkben a gépek. Ebből egy aratógépre 205 hold, egy kombájnra pedig 197 hold esik. Legügyesebbek a kozármisle- nyi traktorosok voltak, akik egy aratógéppel átlagosan 342 holdat, kombájnnal pedig 238 holdat arattak le. Leggyengébb eredményt a hamorudi gépállo­más dolgozói értek el. Lukács edvtárs elmondotta, hogy a betakarítás, cséplés, őszi munkák, az aratásnál jó­val nagyobb terhet rónak a gépállomásra. Ügy kell tehát megszervezni a munkát, hogy mindent idejében végezhesse­nek eL Ahol a tez-ekben még van aratni való, ügyes gép­átcsoportosítással kell az ara­tást sürgősen befejezni. A gép­állomások 317 gépe közül mindössze 143 dolgozik két műszakban. Az igényeknek megfelelően mindenütt emelni kell a kettős műszakban dolgozó gépek számát. Nagyon fontos a nyan mély­szántások mielőbbi elvégzése. A tarlókat mindenütt meg kell tisztítani, hogy dolgozhassa­nak rajta a gépek. A tsz-ek szakképzett trak­torosait is igénybe kell venni, hogy a kétm (iszákos munkával minél jobban kihasználják a gépek kapacitását. Csak ak­kor csépeljen kocsiról a gép, ha már van tartalék asz tag, nehogy szállításelhúzódás, vagy eső miatt állni kénysze­rüljenek a cséplőgépek. Bár az idén már 20 ezer ton­nával többet csépeltek, mint a tavalyi év hasonló időszaká­ban, mégis fokozni kell a be- hordás, cséplés ütemét. A ke­resztben álló gabona ugyanis minden perc állással kevesebb lesz, hiszen eső, jég, szemper- gés, tűz fenyegetheti. A csép­lőgépeknél, ha váltott cséplő­csapat dolgozik, mindig f riss erő van a gépen, lényegesen olcsóbb, mint egyműszakos termelésnél. A szarvaskerep, fehérhere cséplése előtt az étkezési ex­portborsó cséplését be kell fejezni. 3000 hold étkezési borsóból ez ideig 1245 holdról csépeltek el a gépállomások. Minden nap késedelem kárt oko? a tsz-nek és a népgazdaságnak. Dicséret illeti a hamorudiakat, akik időben befejezték a borsó­cséplést. Igen fontos a silózásra való felkészülés, hiszen az idén 8200 hold fővetésű silót kell betaka­rítani. Éppen ezért már most el kell készíteni a menet­irányterve'1,, hogy a gépeket jól kihasználhassák. Az új tsz-ek- nek gondoskodniok kell siló­térrol, s a kazlakat mar most úgy rakják, hogy közéjük si­lózhassanak. Lukács Antal mellett Józsa elvtárs, a gépállomások me­gyei igazgatója is beszélt a baleset- és tűzvédelemről. El mondotta, hogy az izzófejes traktorok ez ideig már igen sok balesetet okoztak, éppen ezért szigorúan tilos izzófejes traktorral a szalma közé a silóbehúzás, de még a szal­malehúzás is. Ellenőrizni kell, hogy minden gépen dolgozó és gépre kerülő munkás részesült-e baleseti és tűzvédelmi oktatásban. A sok tűzeset mellett ugyan­is a tavalyi 42 mellett az idén 46 volt a baleset és az 525 ki­esett munkanap száma 624-re emelkedett. 900 hold legelő és szántó öntözését kezdik meg az állami gazdaságok Az Állami Gazdaságok Me­gyei Igazgatósága által létre­hívott öntözési csoport kidol­gozta a megye állami gazda­ságainak öntözési tervét. Ezek szerint ebben az évben a Bi­Uj vállalat Két megyei vállalat, a Műtrágya- és Növényvédő- szer Értékesítő és a MEZO- SZÖV, valamint a FÖMAV július elsejével a SZÖVOSZ- tól a Földművelésügyi Mi­nisztérium hatáskörébe ke­rült át. A termelőszövetkeze­tek jobb gép és műtrágya­ellátása érdekében megkezd­ték a három vállalat egyesí­tésének előkészítését. — A tervek szerint janu­ár elsejével a MEZÖSZÖV, a FÖMAV és MÜNÖSZER Mezőgazdasági Ellátó Válla­lat néven egv közös vállalat­tá egyesül. kali Állami /Gazdaságban 200* a siklósi gazdaságban 200, a sátorhely—bólyi gazdaságban 100 és Szentegáton 200 holdon kezdik meg a rétek és legelők, valamint a szántóföldek öntö­zését. Az esőztető öntöző- berendezéseket valamennyi gazdaság megrendelte, de ed- iig még csak a bikali gazda­ságba érkezett meg, ahol már. t nyár elején megkezdték a .egelők és szántóföldek ön tö­rését. A másik három öntöző- berendezés valamelyik szállító vállalatnál akadt el. s így ezek ben a gazdaságokban nem tudták megkezdeni az öntö­zést. Az ún. repülővezetékes esőztető öntözőberendezés moz gatása igen egyszerű, mivel a csövek a föld felett vannak, gyors kapcsolással könnyen össze- és szétszerelhetők. és egyik üzemegységből a másik­ba teherautóval szállíthatók; Mihelyt a berendezések meg­érkeznek. a fenti gazdaságok­ban is megkezdik az öntözést. Több száz újítási javaslatot nyújtottak be az első télévben Már több ízben beszámol­tunk azokról a jelentős újítá­sokról, melyeket a pécsi és a komlói szénbányászati tröszt dolgozói nyújtottak be az el­múlt félévben. Most néhány nagyobb pécsi üzem újítási felelősénél érdeklődtünk. * Bózsa László, a Pannónia Sörgyár újítási felelőse el­mondotta, hogy az elmúlt fél­évben öt jelentősebb újítást nyújtottak be az üzejn dolgo­Maze# Tímhc Ufonuutsti Uj házai épülnek a Jókai utca végén. Nemrégen kezdték el az építést, most a földszintnél tartanak. Az épülő falak mel­lett széles sínpár van lefek­tetve Vastag drótkötelekkel és csörlőkkel emelik a daru ke­cses vázát a magasba. Hama­rosan szükség lesz rá! Kissé távolabb habarcskészítő telep zörög. Csővezetéken nyomják a kőművesekhez a habarcsot. Szép napsütésben fürdik az új épülő ház. Nézem a fiatal kőműveseket. Könnyedén és egyenletesen dolgoznak. Nézem hogy elfolyik a híg malter. Ritlinger Jancsi észre veszi és magyarázattal, dicsé­rettel kezdi a szót. — Príma ez a habarcs. Olyan erős fal lesz, mint a be­ton. — A miunkát nem hagyja abba beszélgetés közben sem, s mintha engem akarna tanít- gatni a szakmájára, úgy mon­dogatja közben. — Ezt a tég­lát felállítom, itt kimarad a békötőfainak a kapaszkodó. — Majd a társának, Schaffer Já­nosnak, a sarkozónak kiált. — Jancsi, rakd már feljebb a zsinórt, mert megszikkad a habarcs. Nagy kedvvel és szeretettel emlegeti a mesterségét, annak jó és rossz oldalát. — Csak a kereset volna va­lamivel nagyobb, nem lenne semmi hiba. Ilyen időben öröm dolgozni; se túl hideg, se túl meleg. A telet azt nem szeretem, nagyon kacifántos, fázik az ember körme. Ez a legszebb — mutat maga elé — falazni. Tiszta is, meg kelle­mes érzés látni, amikor emel­kedik a magasba az épület. Igazgatja a téglákat, dara­bokat keres, s ha nincs, akkor a kalapácsa szeli el az egészet. Közben megjelenik a kis víz­hordó gyerek. A vizeskanna tetejéből jóízűen húznak egyet Tudom, hogy a brigádot együt­tesen számolják el, vagyis cso­portnorma szerint Kérdem, hogy szokott-e vita lenni? Ki hogy dolgozik? Dósa Gyula válaszol: — Vita? Olyan nincs, leg­feljebb a focin vitatkozunk. Valóban ez lebet a legfőbb atüsker közöttük*, mert- úgy látszik, olaj volt a tűzre a kér­désem, azonnal a Dózsa—Tata­bánya mérkőzés került a terí­tékre. Arrébb húzódtam Mózes Ferencék felé. Ott Brandt An­tal, Hesz Ádám és Varga Er­nő terítette a maltert és rakta ügyesen a téglát szép egyenes sorba. Mózes Feri alacsony termetű fekete fiú, nyugodtan és szépen dolgozik. A kémény­lyuk helyét egy kerek fával alakítja, a fa mellé megfarag­ja a téglát és úgy helyezi eL Beszélgetünk a szakmájuk­ról, az eddigi emlékekről. Nagy és híres épületeket nem csináltak még, hisz nemrég óta gyakorolják a mesterségüket sem, de mégis büszkeséggel beszélnek az öt évről, amelyet a kőműves szakmában dolgoz­tak. — Az nagyon jó érzés — mondja Mózes Feri —, ami­kor sétál az ember vasárnap és az új házak lakói boldog arccal ülnek az erkélyen, vagy néznek ki az ablakon. Akkor eszemben van, hogy ezt a há­zat mi építettük, ón is, A la­kók nem tudják, hogy az a gyerek is, aki ott megy, az is csinált valamit az ő laká­sukért ... Hát ez az a jó érzés a mi szakmánkban. Géplaka­tos akartam lenni, az kényel­mesebb. De hogy melyik a szebb? Elmosolyodik és látszik az arcán, hogy nem bánta meg a géplakatos szákmáról való le­maradását. — Érdekes, emlékezetes építkezés? — kérdez vissza. — De nem folytatja, mert Varga Ernő válaszoL — Dolgoztunk az „Olympia” építkezésén. Az emlékezetes marad és büszkék vagyunk rá. Pedig akkor még tanulók voltunk, de mégis csak csinál­tuk. Brandt Anti veszi át a szót: — El is határoztuk, hogy ha megnyílik, akkor mulatunk egyet benne, csak eddig még nem volt rá keret... De ami késik, az még nem múlt el. Igaz? A többiek helyben hagyják, hogy igaza van és még eljön annak is az ideje. A kis bri­gád életéről beszélgetünk to­vább.- Elmondják, hogy két hó­napja beneveztek a szocialista brigád címért folyó versenybe és részt vesznek az „Ifjúság a szocializmusért” mozgalomban is. A vidámpark építésénél tíz órát dolgoztak eddig. Hárman szeretnének tanulni, s ez a leg­izgalmasabb kérdés most Mó­zes FerinéL Brandt Antalnál és Hesz Ádámnál. Mindennap sóhajtoznak, hogy vajon sike­rül-e a felvételi az építőipari technikumiba. A darut közben felemelték. Magas karcsú teste, mint va­lami óriás zsiráfé, hajlik az alacsony falak fölé. A kanná­ból is kifogyott a víz és a kis­fiú lassan elbandukolt a kút­hoz. Távozóban még Ritlinger Jancsi hangját hallom: „Emeld a zsinórt, mert megszikkad a habarcs.” (Gazdagh István) zói és ebből eddig kettőt fo­gadtak el. A legjelentősebb újítás Tóth Aladár üzemmér­nök javaslata, a lúg- és víz- üvegszükséglet csökkentésére az üvegmosó gépeknél. Az újí­tási javaslat várható gazdasá­gi eredménye évi 83 ezer fo­rint megtakarítás. A javasla­tot kísérletezésre elfogadták és az eddigi eredmények azt mu­tatják, hogy alkalmazható. — Naponta 55 forint lúganyag megtakarítására nyílik lehető­ség. A javaslat szerint az üveg­mosó gépek tartályainak el­helyezésében eszközölnek vál­tozást. melynek segítségével a naponta elfolyt 60 köbméter vizet a mosásnál újra felhasz­nálhatják és csak ez maga évi 54 ezer forint megtakarítást eredményez. * Alpár Ferenc, a Kesztyű­gyár újítási felelőse örömmel újságolta, hogy az elmúlt fél­évben 33 űjtási javaslatot nyújtottak be, melyből hu­szonhatot bevezettek. A dol­gozóknak 3900 forint újítási díjat fizettek ki. Az egyik legjelentősebb újítási javaslat a kézzel varrást utánzó kesz­tyűvarró gép elkészítése, mely nek segítségével négyszer több kesztyűt lehet megvarrni, mint a jelenlegi kézzel varrás­sal. Az újítási javaslat most van elbírálás alatt a Köny- nyűipari Minisztériumban. A teljes kivitelezésre alkalmas tervdokumentáció elkészült. Kísérleteztek a gyárban Ki­rály István és Kiss Imre újí­tásai alapján a „Las” típusú nyugatnémet kesztyűvarró gép átalakításával két tűs varrásra. Az Agrária Keményitögyám ban a benyújtott 11 újítási javaslatból az elmúlt félévbeij négyet fogadtak el. A legje­lentősebb újítási javaslat Bach János vállalatvezető nevéhez fűződik. Lényege, hogy a tré- ber kimosásánál beiktattak egy csigarendszert, melynek segítségével a korábbi nedves állapottal szemben a trébert szárazon adják ki a gyárból és így megkönnyítik elszállí­tását. Az egészségügyi ellen­őrző szervek már január hó­napra megkövetelték a gyár­tól, hogy a tréber kimosásá­nál nagyobb gondot fordítsa­nak az egészségügyi követel­ményekre. Ennek megvalósítá­sa a kivitelező vállalat tervei szerint 700 ezer forintba ke­rült volna. Bach János újítási javaslata lényegében ennek az összegnek a megtakarítá­sát tette lehetővé. * A Pécsi Dohánygyárban az elmúlt fél évben 38 újítási javaslatot nyújtottak be. mely bői tizenhatot elfogadtak és tizenkettőt bevezettek. Újítási díjként 8923 forintot fizettek ki a dolgozóknak. Az elfoga­dott újítási javaslatok közül a legjelentősebb Irini Sándor és Gadó András által készített sík- és idomköszörűgép elek­tromágneses tárgyasztallal, amely a dohányipari gépek alkatrészeinek megmunkálá­sára alkalmas. Az újítók két­ezer forint jutalmat kaptak. Kovács György a csomagolás­nál az olajos és zsíros szivar- kák számának csökkentésére nyújtott be javaslatot. Svéd sertések Sziebert-pusztán 1959-ben ötven koca és hat kan érkezett a Sátorhely—Bó­lyi Állami Gazdaság Szieberi- pusztai üzemébe egyenesen Svédországból. Egy hónapig szoktatták az állatokat a ha­zai környezethez. Egy-egy kan 14—15 000 forintba került, de megérte. A svéd sertések nagyon gyorsan fejlődnek: százötven napos korukra el­érik a 100—120 kilót. Sziebert-pusztán jelenleg 108 koca ontja a malacot. Innen látják el az állami gazdaságo­kat. Eddig mintegy ötszáz ser­tést szállítottak a tolnai és somogyi gazdaságokba. Jelen­leg hétszáz malacuk és nyolc­van értékesítésre érett kanjuk van. Ebből a készletből kap idén a Siklós—Villányi Állami Gazdaság 150-et. A Sziebert- pusztaiak azonban nemcsak szállítanak, de kapnak is. még hozzá hat kant közvetlen Svédországból, mert itt a vér- frissítést a szülőhazából érke­ző kanokkal végzik* Ilyen hatalmasak a svéd kanok

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom