Dunántúli Napló, 1961. július (18. évfolyam, 153-178. szám)

1961-07-19 / 168. szám

I 19*1. JÚLIUS 19. NAPLÓ 5 Védjük meg a terményt a tűztél igen sok szabálytalanságot tárt fel a megyei tűzvédelmi bizottság ellenőrzése Az aratás és cséplés idején különös gonddal kell ügyelni arra, hogy a már megtermett termények eljussanak rendel­tetési helyükre. Különösen a termények tűzvédelme az, amj egyik legfontosabb feladat. S éppen ezen a területen ko­rántsem mondható kielégítő­nek a helyzet. Csak ebben a hónapban eddig 13 termény- tűzesetet jelentettek. Ez a szám nagy, különösen akkor, ha olyan tűzesetek is „tarkít­ják,, a statisztikát, mint a lo- vászhetónyi, ahol a hanyag­ságnak emberélet is áldozatul esett. A megyei tűzvédelmi bizott­ság a tűzvédelmi szabályok legszigorúbb betartásáért jú­lius 17-én ellenőrzést tartott, Hz ellenőrzésen a megyei pártbizottság, a me­gyei tanács illetékes osztályai­nak képviselői, a megyei tűz­rendészet! parancsnokság, a megyei rendőrfőkapitányság, az állami gazdaságok igazga­tóságának és a gépállomások igazgatóságának képviselői vettek részt és tegnap a me­gyei tanácson összegezték ta­pasztalataikat. Az ellenőrzés sok hibát ta­pasztalt Gerényesen példáu ízzófejes traktorral szalma húzattak — nem okultak a lo- vászhetényi példából, — ame­lyet pedig lapunkban is olvas hattak, — szerencsére baj nem történt. A tanácsok általában jól foglalkoztak a tűzvédelem­mel, de akadtak olyan közsé­gek is, mint például Oroszló ahol jegyzőkönyvben voltak kénytelenek megállapítani hogy a termények tűzvédel mére az önkéntes tűzoltóegye sülte tét nem készítették fel kel lóén, nincs feljegyzés a terű leti felelősi szolgálatról, a fo gatszolgálatot sem szervezték meg és még néhány „apróság" ami egy esetleges tűzeset kö vetkeztében ugyancsak alapo­san megbosszulhatja magát. A bizottság sok esetben ta­pasztalta, hogy különösen a termelőszövetkezeti erőgépe­ket tűzrendészet! szempontból nem vizsgálták felül. Az erő­gépek kezelői sem tartják be számos esetben a szabályokat. Volt olyan tapasztalat is, hogy tarlóhántáskor meggyújtják a szalmát, nem gondolva arra, hogy a szél a még keresztek­ben álló gabonára fújhatja a szikrát. Pedig a szabályok vi­lágosan rögzítik: amig a határ­ban lábon vagy keresztben ál­ló gabona van, csak a legszi­gorúbb előírásoknak megfele­lő körülmények között szabad a határban tüzet gyújtani. De nemcsak az erőgépeit körül van hiba; A kombájnok kézi oltókészülékei sem meg­felelően gondozottak számos helyen. Nem egy kombájnnál tapasztalták, hogy az oltóké­szülék bontott. A kérdésre, hogy miért, a válaszok legtöbb je: mert használták. Ez rend­ben van. De amikor a tűz ke­letkezésének okát vizsgálták, kiderült; azért használták, mert például a kombájnon úgy hegesztettek, hogy a hegesztés környékét nem tisztították meg, s az olajos szalma tüzet fogott! A sásdi, a pécsváradi és még számos járásban a tapasztalat szerint sok erőgépnek nincs tűzrendészetj ellenőrző köny­vecskéje. S ha van, ebbe az illetékes szervek — a megyei tűzrendészeü parancsnokság kivételével — ellenőrzésüket nem jegyzik be. Nincs minde­nütt rendben az üzemanyag­nak a tárolása sem, de nem egy helyen, — mint például Szászváron is tapasztalták, — számosán felelőtlenül cigaret- tázgatnak is olyan helyen, ahol azt a szabályok tiltják. A tapasztalatok közé tarto­zik többek között, hogy mint például Bissén — a tsz major­jában, sehol egy vizeshordó, egy tűzcsapó, vagy az oltás­hoz szükséges homok, amelyek pedig szinte a legelemibb tűz­védelmi követelmények. A megyei tűzvédellmi bizott­ság határozatot hozott, hogy a tűzrendészeti hatóság ellenőrzéseinek a számát nö­veli, valamennyi erőgépet tűz­védelmi szempontból ellenőr­zik. A járási tűzvédelmi bi­zottságok tartsák meg rend­szeresen, de legalább 3 heten­ként értekezleteiket, s ezeket minden esetben komplex el­lenőrzések előzzék meg. Az állami gazdaságok igazga­tói, tsz-ek elnökei a legsürgő­sebben vizsgálják meg, meg- tettek-e minden szükséges tűz­védelmi intézkedést, hogy a terményeket veszteség nélkül rendben betakaríthassák. A leglelkiismeretesebb mun­ka szükséges. Az ország kényé réről van szó! Éjféltől hajnalig Elcsendesedett, elpihent a vá­ros. csak a szórakozóhelyek körül látni még néhány em­bert, de ők is már hazafelé készülődnek. Hirtelen eltompul a közvilágítás — éjfél van. Ez adta az ötletet, hogy éjszakai kőrútunkat talán ott kezdjük, ahol a közvilágítást szabályoz­zák. a vásártéri új áramelosz­tónál. * Az áramelosztó hatalmas vezérlöfalán a városi közvilá­gítás 4300 villanyégőjét. 650 fénycsövét mindössze hat kap­csoló képviseli. Az egész város ugyanis három részre van oszt­va. Egy-egy részhez két kap­csoló tartozik, s ha az egyiket lecsapják, a városrész min­denegyes lámpájában az egyik égő elalszik.. Ma Lakner István és Major József az ügyeletes, ők gon­doskodnak arról, hogy éjszaka zavartalan legyen az áram­szolgáltatás. — Hol fogyasztanak legtöbb áramot a várceban? — Tegnap a bőrgyár vitt leg többet, pontosabban 9240 kilo­wattórát. A lakosság közül az Ágoston tériek és a Széchenyi tér környéke fogyaszt legtöb­bet. — Mi történik akkor, ha éj­szaka valamilyen zavar támad. — Szerencsére ez egyre rit­kább. A múlt hónapban azon­ban a nagy esőzések alatt Igen sok ba j volt a villámcsapások­kal és bizonv sokszor verte fel a vészcsengő az éjszakát a kapcsolótelepen. Ilyenkor tele­fonálunk a lakásukon ügyele­A három nyelvű falu tanácselnöke Gombászati (anfolyan indul A megye gombatenyésztése- Xiek fellendítésére indított ak­ciót a Szövetkezetek Baranya megyei Központjának mező­gazdasági osztálya. Előzetes kutatások eredményeképpen ugyanis azt állapították meg, hogy Baranyában sok a ki­használatlan, nagyméretű pin­ce. Ezeket kiválóan lehetne hasznosítani gombatenyésztés­re. Ezért a baranyai MÉSZÖV két irányban szervezi a gom- bászatot. A pincével rendelkező vá­rosi dolgozók szakcsoportot ala kíthatnak. Ez esetben a beszer Kosi és értékesítési feladatokat jórészt közösen végezhetik. A gomba átvételekor még felárat is kapnak. Ennek a mellék­foglalkozásnak a jövedelmező­ségét mutatja, hogy egy kilo­gramm gomba előállítási költ­sége 15—16 forint, míg a fel­vásárlási ára 25—harminc fo­rint. Korlátlan eladási lehető­ségét biztosítja az a tény, hogy a gomba bizonyos mértékig segít á húsellátásban. A gombászat nagyobb része azonban a termelőszövetkeze­tek feladata lesz. Különösen olyan községekben érdemes vele foglalkozni, ahol sok az öreg termelőszövetkezeti tag. A trágyakezélésen és a pincé­be szállításon kívül ugyanis minden más gombászati mun­kát öregek, vagy nők is kóny- nyen elvégezhetnek. A MÉ­SZÖV abban is segít, hogy* szakképzett gombászok állja­nak a termelőszövetkezetek rendelkezésére. A Budapesti Gombatenyésztő Vállalathoz egyhónapos tanfolyamra mehet bármely termelőszövetkezet tagja. Itt kedvezményes ellá­tásban részesül és a gomba- tenvésztésd munkafolyamato­kat elméletben is és gyakor­latban is etaajátíthatjsi Kicsiny pont a térképen Pécsudvard. Légvonalban mérve alig hét kilométer vá­lasztja el Pécstől, a nagyárpá- di erdőn túl kezdődik a ha­tára. Valamikor csak Udvard volt a község neve, de mivel Mohács környékén is van egy hasonló hangzású falu, élé- ragasztották a Pécs nevet. A 731 ember lakta község három nyelvet beszél: 80 szá­zaléka a horvátot, 15 száza­léka a magyart, 5 százaléka pedig a németet. A tanácsel­nök délszláv nemzetiségű. A 37 éves Blaskovics Mi­hálynak — a községi tanács elnökének — nehéz ifjúsága volt. Édesapja megrokkant az első világháborúban, s kis- bíróskodással meg mezőőrkö­déssel kereste a kenyerét. Ab­ból tartotta el négy gyerekét, így a kis Miska már suttyó korában megismerte az ínsé­get, s alig érte el a 13. évét, már Sztanics Márknál, a falu gazdag kulákjánál kellett szol­gálnia. Voltak álmai is, mint sok szegény gyereknek abban az időben. Szeretett volna maga­sabb iskolákba járni. Ám hiá­ba volt jó tanuló, a szegény ember álmait elsodorta a ka­pitalista élet árja. Miska is megmaradt annak, aki volt, csak annyit változott az élete, hogy váltókezelő lett a pécsi kisállomáson. Innen, a sínek mellől hívta el a falu 1952-ben tanácselnö­kének. Azóta ebben a poszt­ban szolgál, s — gondolom — most már szabadon kifejtheti képességeit, hiszen nem lehet könnyű olyan faluban község­vezetőnek lenni, ahol három! nyelvet beszól a nép. így képzeltem, ám Blasko­vics elvtárs tagadóan rázta a fejét. Azt mondta, nem sokkal nehezebb, mint másutt, hiszen náluk sohasem voltak nem­zetiségi villongások. A hitleri időkben ugyan elérte őket a nácizmus szele, de a falu talp- raállt, s elejét vette egy né­metbarát tanító letelepedésé­nek. Azóta csend van a köz­ségben. Ehhez Blaskovics elvtárs is hozzájárult. A falu vezetői él­nek azokkal a lehetőségekkel, amit a lenini nemzetiségi po­litika biztosít számukra. Szin­te ideális viszony alakult ki a három nyelvű nép között. .Senki semmi hátrányt nem érez amiatt, hogy más nyel­ven beszél. Mind a három ajkú nemze­tiség képviselői megtalálhatók a tanácstagok között. A több­ség a horvátoké. A dobolásnál horvátul beszél a hivatalsegéd, a tanácsüléseken magyarul fo­lyik a, szó. A termelőszövetkezetnek Zlatni Kiás a neve. Arany­kalászt jelent magyarul. El­nöke a délszláv Orsolics Pé­ter, tagja az egész falu. Re­mekül megértik egymást, amit bizonyít az a tény is, hogy nagyon sokat építkeznek. Ta­vasz óta 250 férőhelyes sertés- hizlaldát emelt, s bővizű kutat mélyített a közös összefogás. Ez csak a kezdet: 50 férőhe­lyes nővéndőkmarha-istálló és 2x200 férőhelyes sertésfiazta- tó építése szerepel a legköze­lebbi tervben. Blaskovics elvtárs felesége is tsz-tag, s ő maga is a szö­vetkezetben tölti ideje javát. A kasza nyelét is megfogja időnként. Mint pénteken dél­után is. Csúnya, széldöntögette árpatáblját vállaltak ed a falu vezetői,i a legnehezebb öt hol­dat az ,'aratni való közül. Es­tére végeztek vele. Pécsudvardnak híres dél­szláv 'kultűrcsoportja van. Sok falut megörvendeztettek már szép táncaikkal, jeleneteikkel. Mondanunk sem kellene tán: a tanácselnök is szerepel a színjátszók között. Rendsze­rint öregembert alakít, a leg­utóbbi jelenetben például ő vjolt az éjjeliőr, aki boldog újévet kívánt mindenkinek ... Még a báloknál is vigyáz- rnak, ott is meg kell lennie az I egyenlőségnek. Ezért minden évben három nagy bált tarta­nak a faluban. Karácsonykor délszláv tambura szól a szép kultűrházban, szilveszterkor magyar zenekar húzza a talp­alávalót, február első szombat estéjén pedig német fúvósok. Természetesen az egész falu ott van és vigad minden bá­lon. Leomlanak a régi gátak fa­lai. A délszláv utca, meg a német utca lakossága hovato­vább úgy összekeveredik, hogy maholnap csak a név őr­zi annak az emlékét, hogy mindegyikben más ajkú nép lakott. Gyakoriak a vegyes­házasságok. A legutóbb egy pécsudvardi délszláv leány egy nagyárpádi német fiúhoz ment feleségül. Két zenekar, a horvát meg a német fúvós muzsikált a háromszáz főnyi vendégseregnek... Természe­tesen előfordul a másik variá­ció is: Blaskovics elvtárs hú­gának magyar a férje, az öcs- cse pedig magyar nőtt vett el feleségül... Ezt már búcsúzóképp mond­ta az elnök elvtárs, mert siet­nie kellett. A járási tanács községfejlesztési állandó bi­zottságának ülésére igyekezett, mert annak is tagja, ott is van munkája, hiszen nem keve­sebb: tizenkét falu községfej­lesztéséért felel. Elköszönt hát, s gondolatban már azon töprengett, hogyan építse fel az ülésen elmondandó beszá­molóját M. L. tét tartó villanyszerelőkhöz s a szerelők megfeszítve dolgoz­nak a hiba kijavításán. * Körulunií következő állomá­sa a Sütőipari Valiatát 2-es számú telepe a Baiokanv Üget mellett. A pékség udvarában szállítóautók szunyókálnak. — Bent az üzemben pedig javá­ban pezseg az élet. A hosszú- nyelű lapátok gyors egymás­utánban rakják a kemencékbe a kiformázott tésztát, A másik kemencéből pedig ropogósra sült. 2 kilogrammos kenyere­ket buktat ki a pékmester. — Már több mint felét meg­sütöttük a mai adagnak — tá­jékoztat Milkovics Sándor üzemvezető — de a hajnal már nincs messze s addig összesen 72 mázsa kenyérnek kell a rekeszekben lenni; A Tejipari Vállalat Rákóczi úti központjában fejtik a tejet. Húsz másodpercenként telik meg egy 25 1-es kanna az eme­leti nagy tárolókból, amelyek kisebb fürdőmedencének is be- illenének. Külön medencében van a csecsemő, szabad és a minőségi, illetve palackozott tej. amelynek jó része már le­fejtve a hűtőházban várja a szállítást. A tej pasztőrözését és osztályozását már délelőtt elvégezték, ilyenkor éjjel csak a szállítás és kannatöltés fo­lyik. Szaporán halad a munka, hisz éjféltől reggel 8-ig 850 kannát kell megtölteni, szom­batonként pedig 1200-at. Az utcáról dübörgés hallat­szik és hamarosan jelentkezik szolgálattételre az első gépko­csivezető és két kísérője, ök hárman az egyik 4000 literes új tankautóval indulnak út­nak. 100 kilométert fognak ko­csijukkal bejárni, ezalatt 12 faluban gyűjtik össze az esti fejést. Minden egyes tankolás­nál mintát vesznek, melyet laboratóriumban vizsgálnak meg. így ellenőrzik a tej mi­nőségét. A begyűjtött tej ter­RendVívüü RISZ-gvQ!és Palacson Rendkívüli KISZ-gyűllés volt szombaton a patacsi művelődési teremben. A gyűlésen részt vett a hely­beli termelőszövetkezet el- nök$, Vörös Nándor és Pápa József brigádvezető. Egyet­len napirendi pont volt: se­gíteni a termelőszövetkezet­nek az aratásban. A szava­zás egyhangú volt: vasárnap mindenki aratni megy. Bár a KlSZ-szervezet tagjai kö­zül legtöbben üzemi dolgo­zók, hajnali fél 4 óraikor seniki sem hiányzott. Min­denki ott volt a búzatáblák­nál és dolgoztak egész dél­utánig. Máté József wsmmnffy&cio mészetesen reggel már Pécsen van és kezdik a következő na­pi előkészítést. Ezalatt az itt maradottak sem tétlenkednek és a helyi fuvarozók is javában szállít­ják a tejet az üzletekbe. — Akadnak-e tolvajok, akik az őrizetlen tejszállítmányokat meglopják az üzlet előtt? — Már nemigen — mondja Halmos Lőrinc művezető, — habár volt egv két „szarka” a palackozás bevezetése után, ám a rendőrség gyors közbe­lépése' megakadályozta elsza­porodásukat s ma már csak elvétve fordul elő. hogy hi­ányzik az áruból. * A Bajcsy Zsilinszky úti mek telep szűk irodájában Vass Mihály gépkocsielőadót veszik körül a sofőrök. — Hogy merre mennek a gépkocsik? — tűnődik a kér­désemen a gépkocsiirányító. — Nagyon sokfelé. Ott van pél­dául a 92-es — ujjával a rak­tár előtt álló YA 61—92-es rendszámú Csepelre mutat — avval például Garami István indul Kiskőrösre, a konzerv­gyárnak meggyet szállít. Lépésben gördül a kapualjon az YA 61—57-es rendszámú gépkocsi. A volán mögül mo­solygós nő köszön be a kis szobába, amint elhalad előt­tünk. — ő az egyetlen nő váro­sunkban, aki tehergépkocsi­jogosítvánnyal rendelkezik — mutatja be Erdélyi Máriát. Pár perc múlva már szem­ben állok a sofőrrel. — Mennyit kocsizik napon­ta? — Ez különböző — felel el­gondolkozva. — Ha csak a me­gyében járok, akkor 300 kilo­méter körül, ám ha messze vagyok irányítva, sokszor 700 —800 kilométert is vezetek. Most teszem le éppen a ko­csit, már három napja úton voltam. < — Hol pihent, mikor aludt? — Ó kérem ez nagyon egy­szerű — feleli mosolyogva — utam során nyolcszor cserélő­dött az áru kocsimon, s ez alatt 3—4 órát mindig eltart- tott a rakodás ilyenkor na­gyon kényelmes ám a sofőr- ülés. * Aíiopy kilépek a kaPun ép­pen előttem „húz el” egy fur­csa jármű, rendszáma UA 15—57. Harminckét évig rótta egymagában utcáinkat az utca seprőgép és csak most két éve kapott egy társat s így ma már ketten söpörnek éjjelente. Fuczur János a gép vezetője nem régóta dolgozik ezzel a géppel, de máris szereti nyu­godt cammogását; —- Mennyit söpör egy éjjel? — Ha csak az utcák hosszát számítanánk, akkor 30 km-t, ám minden utcának két oldala van s igy mind a kettőt végig kell söpörnöm, sőt a szélesebb utcákat, mint például a Sza­badság út, négyszer is végig söpröm s igy egy éjjel 65—70 kilométert söprök. Tarjáni Sán dór. aki a társam, az UlA 07—32-es számú söprővel jár a város másik részében, szin­tén ennyit söpör, vagyis együtt véve 140 kilométert söprűnk egy-egy éjszaka. Ha ezt mind kézierővel söpörnék, akkor 160 ember 8 órai munkájára lenne szükség. A kukák, amelyek naponta 240 köbméter szemetet szállí­tanak el, még a kocsiszínben vannak. Az öntöző autók azon ban dolgoznak, mossák az ut­cákat. s az éjszakai munka után még rájuk vár egyen­ként ötven kilométer út ön­tözése is. mely alatt a négy kocsi 240 köbméter vizet per­metez a város utcáira. * Lassanhafnalodnikezd, ébre­dezik a város, S a pékmesterek talán most törlik meg a jól végzett munka után a homlo­kukat, Lakner István egy kar­mozdulatára kialszik egv vá­rosrészben a villany, Garami István is messze jár már Pécs­től, a Tejipari Vállalattól egy­re sűrűbben indulnak szállít­mányok az üzletek felé, az ut­cákon élénkül a forgalom, új munkáshétköznap köszöntött a városra, , Nagy Géza * \ i

Next

/
Oldalképek
Tartalom