Dunántúli Napló, 1961. július (18. évfolyam, 153-178. szám)

1961-07-19 / 168. szám

Í9#L JÚLIUS 19. NAPLŐ 3 Naponta negyvene tégla a lakosságnak Bevált a nörszén hamuié™la «vártása a Pécs 2-es téglagyárban Az újonnan üzembehelyezett szekrényes adagoló. Francia építőipari szakemberek Pécsett Május 26-tól a Pécs 2-es Téglagyárban porszénhamu- téglát gyártanak. Eddig 1 mil­lió 400 ezer nyerstéglát és 800 ezer égetett téglát készítettek. Ez évi tervük 5 millió tégla. Amikor a Téglagyári Egye­sülés vezetői elhatározták, hogy megkezdik a Pécs 2-es Téglagyárban a porszénhamu- tégla gyártását, körültekintó felmérő munkát végeztek. Az új tégla készítésének több elő­nye van. Hozzájárul a Pécs levegőjét szennyező, a várost bepiszkító salakdomb csökken­téséhez. Lehetőség nyílik arra, hogy a salakban megmaradt kilogrammonkénti mintegy 1100—1200 kalóriát a tégla ki­égetésekor hasznosítsák és így jelentős mennyiségű szenet megtakarítsanak. A Pécs 2-es Téglagyárban kevés az agyag­ellátási lehetőség, és a régi téglák tovább gyártása esetén 2—3 év múlva kimerült volna az agyagbánya. Az új tégla készítésével 8—10 évre meg­hosszabbodott a termelési le­hetőség. A próbaüzemeltetés után a folyamatos termelés tapaszta­latai kedvezőek. Habár a por­szén hamu tégláikat csak nem­régiben küldték el végleges minőségi vizsgálatra, máris megállapítható, hogy gyártása Az új üzemmérnök nagyon fiatal. Rövid kétk munkaköpe­nyében, kisfiús arcában nagy, barna, érdeklődő szemével politechnikai gyakorlatot vég­ző diáknak nézhetném, ha nem tudnám, hogy mérnök. Pedig már két hete az. A pecsét még jóformán meg sem száradt a diplomán, mikor már. útban volt Sellye felé. Ketten jöttek ösztöndíjasok haza Baranyá­ba, s ő, Vukovics Mihály, a sellyei gépállomáshoz szerző­dött. S most itt a gépállomás za­jos udvarán, a puffogó trak­torok szomszédságában az ifjú diplomás kissé eliogódott. Mert igazán, mit is mondjon egy kezdő? Beszéljen az egye­temi évekről? Nagyon izgal­mas téma volna, de most ta­lán mégsem ez a lényeges. Sok kai érdekesebb a jövő, az élet­pálya, amiből eddig még .csak négy napot törlesztett Milyen szemüvegen, milyen nek látja a világot egy ifjú mérnök, ha az egyetem pad­jaiból kikerült? Csalódik rendszerint, mert a tanköny­vekben minden olyan szabá­lyos, az életben viszont vala­hogy minden összekeveredik; A mi fiatalemberünknél vi­szont nyoma sincs a csalódás­nak. Meglepő tárgyilagosság­gal ítéli meg a dolgokat és saját helyzetét. — Ezt talán annak köszön­hetem, hogy az üzemi gyakor­latokon mindig jól kinyitottam a szemem. Előfordult például, hogy a tanár a lelkünkre kő­bevált, minőségileg megfelel. A porszénhamutégla méretei azonosak a hagyományos tég­láéval, azonban annál 25 szá­zalékkal könnyebb. Kisebb fajsúlya következtében jobb hőszigetelő. Szilárdságában nem marad el a régi típusú tégláktól. Teherbíróképessége megfelelő. A téglagyár mintegy félmil­lió forintos átépítéséhez a A Pécs környéki termelőszö­vetkezetekben az aratás ideje alatt sem szünetel az építke­zés. A nagyárpádi Uj Alkot­mány Tsz-ben egy 15 vagon os magtár, egy 150 férőhelyes ser téshizlalda épül. Saját erőből 11 ellető kutricával bővítik a sertésfiaztatót és 100 férőhe­lyes szarvasmarhaistállóvá alakítják a régi magtárukat. Az építkezés és átalakítás mintegy 700 ezer forintba ke­rül majd. A reménypusztai Uj Élet Termelőszövetkezetben már el is készült egy 100 férőhelyes sertéshizlalda és egy 50 férő­tötte, hogy így, meg úgy, nem szabad a traktorok karbantar­tását elvégezni. Jól meg is je­gyeztem szavait, s amikor ki­mentem az egyik gépállomás­ra, ott éppen a tiltott módszer­rel dolgoztak, mert adott kö­rülmények között az volt a legjobb megoldás. A tények azok persze té­nyek, de semmiesetre sem véglegesek. S Vukovics Mi­hály nem is lenne igazi kezdő gépészmérnök, ha a jelen hely­zetbe belenyugodna. Lám, alig van itt négy napja és máris bírál. Kereken kijelenti pél­dául, hogy a főmérnök min­dennapi munkáját egy techni­kus is elvégezhetné. így a fő­mérnöknek több ideje jutna nagyobb, átfogóbb, magasabb szakképzettséget igénylő mun­kák elvégzésére, mint például a cséplésj kampányterv-készí­tés, stb. Persze ehhez jóval több technikusra volna szük­ség. És több mérnökre is. Ennél a pontnál aztán újra a pályaválasztásra, az egye­temre terelődik a szó, hisz az emléke még nagyon is friss, élő. Kilenc évet töltött távol a falujától, Felsőszentmártontól és a családtól. Ebből négyet Pécsett, a Nagy Laios Gimná­ziumban, a többit Pesten, az Agráregyetem mezőgazdasági gépészmérnöki karán. Társa­dalmi ösztöndíjat kapott, havi Téglagyári Egyesülés sok se­gítséget kapott más téglagyá­raktól is. A munkafolyamat­ban több változást eszközöl­tek, az anyagmozgatást teljes egészében gépesítették. A sa- Lakdombnál üzembehelyeztek egy salakrostáló készüléket, amelytől két dömper szállítja a rostált salakot a gyártási helyre. Egy újonnan üzembe helyezett szekrényes adagoló­ban keverik össze a két rész salakot az egyharmad rész agyaggal és a görgőjáratban a keverék előnedvesítését elvég­zik. A keverékszállító szala­gon az őrlőbe kerül, ahol két hatalmas henger finomra meg- őrli. A megőrölt anyag szál­lítószalagon kerül a keverőbe, majd onnan a présgépbe. Na­ponta 45 000—50 000 nyers­téglát préselnek. A Pécs 2-es Téglagyár kizá­rólag a lakosság ellátására ké­szíti a porszénhamutéglát. Naponta körülbelül 40 000 tég­lát szállítanak el a gyárból a TÜZÉP kimutatásai alapján. A lakosság számára kedvező lehetőséget biztosítanak ezál­tal, mert megszabadulnak a magas fuvarozási költségektől, amelyek eddig a távolabbi téglagyárakból beszerzett tég­láknál a vásárlót terhelték. A pécsi TÜZÉP-telepeken az építkezők igényeit porszén- hamutéglából ki tudják elégí­teni. A kéthónapi termelés és felvásárlás aránya azt bizo­nyítja, hogy az új tégla iránt érdeklődnek, mert a 800 000 égetett téglából eddig 700 000 darabot megvásároltak és el­szállítottak a gyárból saját építkezések céljaira. helyes növendékmarhaistálló. A sertéshizlaldát már benépe­sítették. s így újabb hizlalda is szükséges. Már elkezdték a földmunkáit annak az új 100 férőhelyes sertéshizlaldának, amely 114 ezer forintos költ­séggel épük A málomi Petőfi termelőszö­vetkezetben 200 ezer forint ér­tékben 20 férőhelyes sertés- fiaztatóval kombinált 100 fé­rőhelyes süldőszállást építe­nek. A mecsekaljai és a vasa- si tsz-ekben is megtörtént a telephelykijelölés, és itt is rö­videsen hozzákezdenek az épít kezésheZi 650 forintot, ami egy diáknak elég. Futotta belőle színház- és operabérletre, szórakozásira, könyvekre. Csodálatos, moz­galmas diákéletet éltek, s a hirtelen környezetváltozást nem egykönnyű elviselni, de ő akarta így, s ez megnyugta­tó. Mivel csak 82-en végeztek, csábítóbbnál csábítóbb helyek­kel kínálták meg őket. Öt ma­rasztalták a tanszéken is, sőt lektornak hívták a mezőgazda- sági könyvkiadóhoz. Aztán a Könnyűipari Kutató Intézet­ben is járt, ott is felvették vol­na, de egyikhez sem volt ked­ve. Kozármislenybe vagy Szi­getvárra szeretett volna kerül­ni, helyesebben egy Pécshez közel lévő gépállomáshoz, de ott nem kellett. így került Sellyére, ami Pécshez ugyan nincs túl közéi, de szülőfalu­jához annál inkább. Üzem­mérnök lett. — Távolról sem holmi ön­feláldozásból tettem mindezt. Egyszerűen azért, mert vonzott a mezőgazdaság, amiben én nagy jövőt látóik. Annyira a kezdetién vagyunk, de a fejlő­dés robbanásszerűen indult meg, és néhány év múlva cso­dálatosan modem és tökéletes mezőgazdasági gépeink lesz­nek. Ez most egy nagyon iz­galmas terület a kezdő mér­nök számára, s nekem igen nagy kedvem van hozzá.. Tegnap reggel a Pécsre ér­kező repülőgépből hét francia fiatalember szállt ki, akiket Kiss József az Építőipari Szak- szervezet megyei titkára foga­dott. A hét fiatalember a CGT tagja, s a SZOT meghívására érkezett hazánkba. Valameny- nyien építőipari szakmunká­sok. s a Baranva megyei Épí­tőipari Vállalat vendégeként tartózkodnak városunkban az­zal a céllal, hogy Pécs hatal­mas lakásépítkezését tanulmá­nyozzák. A vendégek, akik között há­rom ácsot, egy lakatost eter­nitüzemi szakmunkást, villany szerelőt és vízvezetékszerelőt találhatunk — nyolc napot fognak eltölteni a pécsi épít­kezéseken, s ez idő alatt vala­mennyi a saját szakmájában végez majd munkát. Franciaország legkülönbö­zőbb városaiból érkezett mun­kásokat szívélyes fogadtatás­ban részesítették a vendéglá­ÉrdeHes meghívót kapott Szabó Gyula éLvtárs, a Janus Pannonius Múzeum munkás­mozgalmi osztályának vezető­je. A török nyelven írott meg­hívó az Ankarában, ez év ok­tóber 20—26-án tartandó tör­ténészkongresszusra hívja, ahol a következő témákat tár­gyalják meg: 1. A régi Ana­tolia és Elő-Ázsia története, 2. Közép-Ázsia és Törökország általános története, 3. Az „Oz- manli” történetének egy része, 4. A török köztársaság és a forradalom története, 5. A tör­ténelemtanítás kérdése. Ha érdekes is a meghívó, még érdekesebb az, hogy miért küldték azt Szabó Gyulának, aki fő feladatként a bara­nyai munkásmozgalmi mú­zeum létrehozásán fáradozik, s ebben a munkájában már széleskörű ismeretségre és se­gítőtársakra tett szert a bara­nyai munkásmozgalom vete­ránjai között. A török tudo­mányos akadémia természete­sen nem a munkásmozgalom története iránt érdeklődik. Ha­nem van Szabó Gyula elvtárs­nak egy másik kutatási terü­lete is, amely már kapcsoló­dik a török történelemhez. A török megszállás ideje alatti baranyai és dél-dunántúli köz­oktatás helyzetét tanulmá­nyozza és ezen a területen is érdekes és értékes eredménye­ket ért eL Aki csak átutazik városun­kon, annak is szemébe tűnnek Majd az ajkán egy kis ti­tokzatos mosollyal, hozzáteszi: — Van egy dédelgetett ter­vem. Mielőbb doktorálni sze­retnék. A téma új és izgalmas; a műanyagcsapágyak alkal­mazhatósága a mezőgazdasági gépeknél. Ehhez azonban még sokat kell tanulnom, főleg nyelveket, hogy a külföldi szaklapokat — mivel, sajnos nagyon keveset fordítanak le — eredetiben tanulmányozhas­sam. Az anyanyelvem a szerb- harvát, oroszul is jól beszélek, de az angolt még csak töröm. Pedig tervein végrehajtásához még legalább két nyugati nyelvet meg kell ismernem. A műszak azonban 10 órás, s an­nak ellenére, hogy gyakornoki beosztásomnál fogva nem na­gyon terhelnek meg, estére mégis mindig elfáradok. ,— És hét olvasni is kell, meg nézni egy-egy TV-jáfékot, vagy Pécsett egy-egy darabot. Sok könyvet akarok venni, magnetofont és rádiót, most amíg igénylem, amíg nem le­hetek meg ezek nélkül, mert a falusi élet még könnyen haj­lamosít az elernyedésre, az el- igénytelenedésre. Borsózik a hátam, ha arra gondolok, hogy egyszer majd nekem is a kár­tya és a kedélyes sörözgetés, kocsmázás lesz a legfőbb szó­rakozásom. Mindez azon múlik, mennyit enged az igényességéből. A doktorátus, a kultúrált étet minden. ., ... •— ftné — tők a Baranya megyei Építő­ipari Vállalat igazgatói irodá­jában, ahol Forgács Imre, a vállalat párttitkára. Csizmeg József szakszervezeti elnök és Lendvai László KÍSZ-litkár beszélgetett el a vendégekkel, ismertette a vállalat történetét rendeltetését munkáját. A fogadás után városnézés­re indultak, s majd az új-me- csekaljai lakásépítkezést láto­gatták meg ahol megismer­kedtek az építés vezetőivé', munkásaival és betekintést nyertek az építkezés méreteibe s menetébe. A szakmai vonatkozású té­mán kívül főleg az építőipar) munkások szociális és kultu­rális ellátottsága iránt érdek­lődtek a franciák, akik a mai napon már megkezdték a mun kát az építkezéseken. A tapasztalatcserén a mun­kán kívül níinden nap színes program várja a francia mun­kásokat Pécsett. a török hódoltság emlékei, a Széchenyi téri dzsámi ér- a Kórház téri karcsú mimret. Ezeket látva pedig önkéntele­nül felmerül a kérdés, hogyan éltek itt az emberek abban az időben? Ennek a kérdésnek egy részével foglalkozik Szabó Gyula, azzal, hogy hogyan ta­nultak itt annak idején a fia­talok. Az ennek kutatása so­rán napfényre hozott adatok azt bizonyítják, hogy a ma­gyar iskolákat a megszálló tö­rökök bizonyos mértékig még támogatták is. Ennek pedig az volt az oka, hogy a megszállt területeken elterjedtek a re- formációs áramlatok, amelvek szemben állottak a pápai hata­lommal, s a pápa által elis­mert uralkodókkal, tehát gyengítették a keresztény egy­ház hatalmát. A török meg­szállók jó diplomáciai érzék­kel felismerték bennük az egy­ház elleni szövetségest és bár a lutheránusokat, kálvinistá­kat, unitáriusokat is éppúgy „hitetlen kutyáknak” tartot­ták, mint a katolikusokat, mé­gis az előbbieket, különösen az unitáriusokat támogatták. Pécs pedig abban az időben Kolozsvár után a második leg­nagyobb unitárius fészek volt. így érthető, hogy míg a mo­hácsi vész idején, 1526-ban csupán egy főiskola (a Nagy Lajos által létesített, de ké­sőbb megszűnt egyetem he­lyén Janus Pannonius által szervezett „Scola major”) mű­ködött a Dél-Dunántúlon, ké­sőbb, a török megszállás kez­deti szakaszán négy főiskola is létrejött ezen a területen. Egyik a pécsi kálvinista, majd unitárius főiskola, másik a veresmartoni, harmadik a kálmáncsai Somogy megyében és negyedik a tolnai, Tolna megyében. Igaz, hogy ezek a főiskolák aztán hamarosan meg is szűntek. A törökök azonban jól szervezett közok­tatási hálózatot is építettek ld. Siklóson, Valpón 1—1, Mo­hácson 2, Szigetváron 3, Pé­csett pedig 11 népiskola (török nevén: mekteb) működött. Középiskolának megfeledő in­tézmény (medressze) tizenket­tő is volt a megyében, ebből egy Mohácson, egy Valpón, kettő Szigetváron, három Sik­lóson és öt Pécsett. Ezek ter­mészetesen török iskolák vol­tak, de működtek magyar is­kolák is. Az ezekre vonatkozó adatok felderítése további fel­adat Ezen dolgozik most — a munkásmozgalmi múzeum előkészítése mellett — Szabó Gyula. Az is érdekes azonban, hogy a török tudósok hogyan sze­Osztatlan pécsi siker a szolnoki dalostalá kozón Július 15- és 16-án Szolno­kon rendezték meg a postás, vasutas, közlekedési és szállí­tási szakszervezetek orszá­gos dalostalálkozójái. A hu­szonhárom kórus között Pécs­ről a MÁV vegyes kórus és a Pécsi Közlekedési Vállalat . Bartók Béla” férfikara vett részt a találkozón. A MÁV vegyes kórus Novi­kov: Békedal. Bárdos Laios: Régi magyar táncdal és Ko­dály Zoltán: Liszt Ferenchez című művét adta elő Horváth Gyula vezényletével. A Pécsi Közlekedési Vállalat férfikórusa — Ligeti Andor vezényletével — Kodálv Zol­tán: Felszállóit a páva. Gr eg: Hazatérés és Liszt Ferenc: A munka himnüsza című művét énekelte. A szép számú közön­ség előtt mindkét péesi együt­tes osztatlan sikert aratott. reztek tudomást erről a mun­káról. Ez év áprilisában járt ha­zánkban M. Tayyib Gökbilgin professzor, akinek a nyilatko­zatát a pécsi televízió-tulajdo­nosok is hallhatták. És meg is érthették, mert a furcsa nevű török professzor kitűnően be­szél magyarul. Ő beszélgetett Szabó Gyula elvtárssal, s a beszélgetés során, mikor meg­tudta, hogy a magyar kutató milyen területen dolgozik, megkérdezte, vállalna-e egy előadást Törökországban erről az érdekes témáról. Szabó Gyula elvtárs vállalta, mire Gökbilgin professzor viszont megígérte, hogy a török törté­nelem magyar, szűkebben ba­ranyai vonatkozásairól ír cik­ket. Ennek a tudományos „cse­reakciónak” egyik következ­ménye az Ankarába szóió meghívó. Szabó G/u>a elvtárs készülő előadása az ankarai történész­kongresszus 3. témájába, az ozmán terjeszkedés történeté­be illeszkedik, „Adatok a tö­rök hódoltság alatti dél-du­nántúli magyar és török köz­oktatás történetéhez” címmel. Természetesen még nem dőlt el, hogy a meghívásnak ele­get tud-e tenni, hiszen egyhe­tes törökországi tartózkodás olyan problémákat vet fel, amelyeket csak a felsőbb szer­vek dönthetnek el, miután megvizsgálják, hogy az utazás „mérlege” hogyan alakul, az­az várható-e megfelelő tudo­mányos eredmény és a két or­szág kapcsolatainak erősödése. Az előadás azonban minden­képpen elhangzik majd An­karában (ha a szerző nem ad­hatja elő személyesen, fel­olvasással ismertetik) s fel­tehető, hogy városunk és me­gyénk múltja gyakran szóba kerül majd a török tudósok között. Ennek aztán többek között az a haszna is lehet, hogy újabb, még nem ismert adatokat kapunk Baranya és Pécs török idők alatti történe­téhez, az eddiginél jobban megismerhetjük szőkébb ha­zánk történelmét. Természete­sen a legjobb az lenne, ha hozzáértő magyar történész válogathatná ki a bennünket legjobban érdeklő adatokat a törökországi levéltárakban. Azt azonban máris eredményként könyvelhetjük el, hogy —, amint azt a meghívó bizonyít­ja — új, remélhetőleg gyü­mölcsöző kapcsolat alakult ki pécsi és külföldi tudományos kutatók között. Termelőszövetkezetek, állami gazdaságok, figyelem! Motortekercselő részlegünk soron kívül vállal villany­motor-karbantartási, tekercselési, javítási munkát. Meg­rendelés leadható: KOMLÓI HELVIIPARI SZOLGÁLTATÓ VÁLLALAT KOMLÓ, KOSSUTH LAJOS U. 21. — TELEFON: 20-92. 380 ............ 4^ ^ K étmillió forintos költséggel építkeznek a pécsi tsz-ek Meghívó — Ankarába

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom