Dunántúli Napló, 1961. június (18. évfolyam, 127-152. szám)

1961-06-02 / 128. szám

2

N A Ptö

11X51. JÚNIUS S.

Vidéken is lehet értékes műveket alkotni

A dunántúli írókonferencia második napja

Csütörtökön délelőtt Szabó Edének, az Uj Március szerkesztőjének „Irodalmunk néhány kérdése“ című előadása került sorra a dunántúli írókonferencia programjában. Ta- káts Gyula költő elnöki megnyitója után Szabó Ede elsőnek az irodalmi élet centralizációját, mint káros jelenséget tárgyalta. Elmondta, hogy

a centralizáció,

az íróknak a fővárosba vonzódása tulajdonképpen azzal kezdődött, hogy Petőfi éhesen és rongyosan, gyalog indult Debrecenből Pestre. A főváros felé vonzódás a továbbiakban általános jelenséggé vált a magyar irodalmi életben, e ez a felszabadulás után sem változott. Ez azonban nem jelenti azt, hogy csak a fővárosban bontakozhatnak ki a tehetséges írók. Erre nézve példákat idézett az irodalomtörténetből, többek között Theodor Stor- mot, aki Schleswig—Holsteinban élt és a többi német íróval csak levelezés útján tartott kapcsolatot;

A továbbiakban a mai fiatal írók helyzetét elemezte. Mint elmondotta, bizonyos mértékben aggasztó tünetek tapasztalhatók a fiatal írók körében, különösen magatartásukban és helytelenül kialakított életformájukban. E tüneteket jól tükrözi Gyutkó LAszló cikke, aki a mai harminc év körüliek korosztályának nevében fejezi ki álláspontját. Gyurkó cikkének érvelésében vád és védelem ösz- szekeveredik, miközben a mai fiatal írók „presszócentrikus“

. életformáját védelmezi. A műveket illetően olyan igénnyel lép fel, hogy a fiataloktól ne kérjenek kész műveket, hanem fogadják el őket hibáikkal együtt, nehogy a hibák gyom- ■ lálásakor ' tehetségüket is kiirtsák. Ez természetesen hely- kisítelen álláspont, ’hiszen- a ker- tész sem mondhat le a gyom- lálásról attól félve, hogy esetleg egy virágot is le talál szakítani. ,

E fiatalok írásait túlnyomó- részt a

leszűkült a látóhatár

és sablonos tematika jellemzi. Túlteng a szeretkezés, a szerelmi három- és négyszögek ábrázolása. „Modernség“ ürügyén nyugati írókat utánoznak, s megfeledkeznek arról, hogy példaképeik már aggastyánok, formajátékuk nem valami fiatalos kísérletezés jele. Gyakoriak az epigon próbálkozások, a fércművek, s mindemellett tiltakoznak mindennemű bírálat ellen. A legfőbb baj, hogy nincs mondanivalójuk. De nem is lehet annak, aki nem lát túl az eszpresszók határán. Furcsa módon arról panaszkodnak, hogy nem tudnak megélni műveikből, holott az igazi író nem a műveiből, hanem a műveinek él.

A fiatal írók körül tapasztalható aggasztó jelenségekkel kapcsolatban Németh Lászlóra hivatkozott az előadó, aki azt tanácsolta az íróknak, hogy a mindenséget válasszák kiindulópontul;

— Ma ■— mondotta többek között Szabó Ede — amikor a technika és tudomány óriási léptekkel halad előre, kinek kell az a hálószobában való matatás, amit némely írók művelnek? Amikor aztán ezeknek a fiataloknak azt javasolják, hogy másról írjanak, ők teszik fel a kérdést: megírhatják-e mai életünknek ezt vagy azt a jelenségét? A kérdésben bén- ne van a feltételezés, hogy nem szabad megírniok. Pedig a teljességet mindig meg lehet írni. De nem mindegy, hogy aki írja, író-e vagy kontár.

Tovább fejtegetve e problémát Kölcsey Parainesysét ajánlotta a fiatal írók figyelmébe, amelynek útmutatásai sok tekintetben ma is időszerűek.

Az irói maika iránti igényességről

az anyanyelv kezelésének elsajátításáról szólva József Attilát idézte: „Dolgozni csak pontosan, szépen, ahogyan csillag megy az égen, úgy érdemes."

— Ha író akarsz lenni, légy előbb teljes ember, ha mester akarsz lenni, légy előbb jó tanítvány — mondotta befejezésül.

Á vitában elsőnek Tatay Sándor jelentkezett szólásra. Helytelenítette, hogy az előző napi vitában örsi Ferenc a fővárosba költözést jelölte meg az írói érvényesülés egyetlen és természetes útjaként. Ki fejtette, hogy a pénzszerzés, a nagyobb jövedelem biztosítása csak akkor és akkor is csak átmenetileg ismerhető el jogos törekvésnek, ha a nagyobb jövedelem biztosította kedvezőbb körülményeket a világ alaposabb megismerésére, majd valóban értékes művek alkotására kívánja felhasználni az író.

Azt javasolta az íróknak, hogy tanuljanak nyelveket, mindenekelőtt igyekezzenek megtanulni oroszul. A nyelvtudás határtalanul kiszélesíti az író látókörét. Nem Budapest a probléma — mondotta —, hanem a nagyvilág. Annak megismerésére és meghódítására kell törekedni.

Ezután a kisregények elszaporodására tett észrevételt. Szerinte ennek a műfajnak a gyakorisága bizonyos tekintetben perspektívátlanságra vall.

örsi Ferenc elmondta, hogy Szabó Ede előadása nagy hatást tett rá, majd kifejtette, hogy a nálunk tapasztalható kozmopolita epigonizmus,

a nyugati írók majmolása

nem eredetiség, hanem csak mások után kullogás. Igazat adott Tatay Sándornak a pénzkeresés tekintetében, s hozzátette, hogy hazánkban ma a filmgyárak körül alakulhatott ki olyan légkör, amely az erőfeszítés nélküli pénzszerzésre ösztönöz. A kisregényről szólva elmondta, szerinte ez a műfaj a mai olvasóközönség igényeihez igazodik, majd a drámaírás követelményeiről beszélt.

Ordas Iván a „szabadúszó” írók nehézségeiről beszélt, összehasonlítva életkörülményeiket az orvosokéval, akik szerinte az egyetemről kikerülve rövid idő alatt nagy jövedelemre tehetnek szert.

Váradi Géza Gyurkó László cikkeinek pozitív vonásait emelte ki,- utálva arra, hogy a cikk érdekes, gondolatok ébresztésére alkalmas volt.

SzöUősy Kálmán a provincializmus kérdéséről szólva, annak a véleményének adott kifejezést, hogy a vidéki élet hátránya az irodalmi légkör hiánya, mert irodalom kialakulásához bizonyos irodalmi levegőre is van szükség. Végül arra tett javaslatot, hogy a vidéken, falun élő, tehetséges fiatal hóknak, költőknek tegyék lehetővé, hogy áthelyezéssel városba kerülhessenek.

Werner István a morális fejlődés elmaradásáról beszélt, s ebből arra következtetett, hogy az irodalom fő feladata az erkölcsi fejlődés segítése.

Kockás Sándor néhány irodalompolitikai problémáról szólt. Elmondta többek között, hogy az író tájékozódásának nem feltétlenül a világjárás az egyetlen módszere, e módszer egyénenként változik. Rámutatott, hogy valamennyi problémánk abban az alapvető ellentmondásban gyökerezik, amelyet a kapitalista és a szocialista világ összeütközése jelent.

Csorba Győző véleménye szerint a korábbi irodalompo- Litika egyik hibája volt, hogy a fiatal írókat rosszul nevelte, megnyitotta előttük az irodalom minden lehetőségét. Ez a „derékhad-koncepció” 1957- ben, a Tűztánc című antológia esetében újra feltámadt, s káros következményei érezhetők voltak. Ez ellen úgy lehet fellépni, ha az irodalom felelős posztjain álló irodalompolitiku sok és kritikusok

feljebb emelik a mércét.

Utalt arra, hogy Belgiumban alig egy-két költő akad, akiknek a műveit a kiadók vállalni merik. Ehhez képest nálunk összehasonlíthatatlanul jobb helyzetben vannak az írók. Végül elmondta, hogy a Jelenkor „Fiatalok” rovatát az új tehetségek nevelése jó eszközének tartja.

A vita befejezéséül Szabó Ede válaszolt a felszólalásokra, majd Lemle Géza elvtárs, a megyei tanács népművelési csoportvezetője a megyei tanács képviseletében mondott zárszót, amelyben a tanács további segítségét ígérte az irodalmi élet fejlesztéséhez. A Baranya megyei Tanács által szervezett kétnapos dunántúli írókoníerencia ezzel véget ért.

«I(írnius 5 és 15 között

vtf*y met rét irtani kelt a búr nonyabof* arat

A Burán,a megyei Tí>nác> Ifü-ána, határozata

A burgonyabogár lárváinak ..elése megkezdődött. Tömeges megjelenésére június első telében lehet számítani. A fokozott védekezés biztosítása érdekében az 1024/59. sz. kormányhatározatnak megfelelően a Megyei Tanács Végrehajtó Bizottság az alábbiakat rendeli el:

A megye egész területére kiterjedően június 5-től 15- ig a kötelező vegyi védekezést minden burgonyatermelőnek — DDT tartalmú pennetező- és porozó-szerrel — el kell végezni. (Agritoxot, vagyis HCH tartalmú szert használni tilos!)

A termelőszövetkezetek — amennyiben nem saját erejükből kívánják a védekezést vég rehajtani — a vegyszeres védekezésre igényeiket jelentsék be a megyei növényvédő állomásnak. Az állomás a vegyszeres védekezést hivatalos díjszabás szerint végzi, ha fedezetigazolást ad a tsz.

A végrehajtó bizottság felhívja a földművesszövetkezeteket és egyéb árusító boltokat, hogy a község burgonya- vetésterületének megfelelő mennyiségű védekezőszert biztosítsanak.

Továbbá felhívja a községi tanácsokat, hogy a védekezés végrehajtását ellenőrizzék és amennyiben mulasztást tapasz tálnak, úgy a mulasztókkal szemben a 20/1957. FM. sz. rendeletnek megfelelően közérdekű védekezést foganatosítsanak és egyidejűleg a 9/1956. sz. tvr. értelmében a mulasztókkal szemben szabálysértési eljárás megindítása céljából feljelentéseiket a járási, városi tanácsok v. b. igazgatási osztályánál tegyék meg.

A védekezést elmulasztót szabálysértési eljárás során 1000 forintig terjedhető pénzbírsággal sújthatja a járási, városi tanács v. b. igazgatási osztálya. »

BARANYA MEGYEI

tanAcs végrehajtó bizottsága

— SELLYÉN június 3-án kerül sor az ormánsági hetek megnyitására. Az ünnepség keretében ormánsági tánc- és dalcsoportok adnak műsort a Sellyén felállítandó szabadtéri színpádon.

— MÉG KÖTIK a szerződéseket a vöröshere- és lucernamag termelésére. A ME- ZÖMAG Vállalat ez ideig 4000 hold lucerna- és vörös- heremag termelésére kötött szerződést.

— JŰNWS 1-én Pécsett

megkezdték a kétkilós kenyerek darabárukénti árusítását.

— KOÖS JUDIT ismert budapesti írónő május 30-án a Városi Könyvtár és a Nőtanács által rendezett íróolvasó találkozón beszélt a modern lakás ízléses, jó berendezéséről, kialakításáról. Az előadást Űj-Mecsekalján rendezték meg, számítva a sok új lakástulajdonos jogos érdeklődésére. Az előadásra főleg a fiatalok jöttek eL

HörvÄth József : ,

(69.)

Igaz, hiszen erről Haraszti is említést tett. Hogy ez a Szerencsés épp ezért fenekedéit már a rendszerre is, mert nem nőhetett égig a szarva, nem lehetett gyáros, vagy másféle vérszívó. Ez is, mint a többi burzsuj, nyilván valami rendszerváltozásra spekulált. Nahiszen.

Haraszti azt is bejelentette, hogy a rendőrség néhány nap- pal ezelőtt elfogta azt a csirkefogó Borsiczkyt. Hogy mi lesz vele, azt még nem lehet tudni. Gyilkolni akart, és éjiért lakolnia kell. Akárcsak ezeknek a piszkos Bottlikdknak. Felpéczieknek, akiknek most nagyon a körmére néz a hatóság. Ideje is. Mert hogy ezek miről álmodoznak, az ő dolguk. Csak álmodozzanak. Hanem azt nem szabad eltűrni, hogy csendben, a föld alatt tovább folytassák, amit a föld felett már nem lehet. Most Szerencsést keverték nagy bajba, holnap tán másvalakit kerítenek hatalmukba. Meg különben is, ha ezeknek még tnindig van elég pénzük ar- hogn üzleteljenek, valutáz

zanak, kufárkodjanak, akkor tán valami hiba csúszhatott a „tőkés osztály likvidálásába”

Az öreg Kulcsárt épp ez a gondolat foglalkoztatta leginkább. Azt mondta Balajti- tanak maguk körül?

— Hát nem mondtam én, hogy jó lesz ezekre vigyázni? Hogy ezek mindent megrohasz tanaik maguk körül?

— De hát mi az Istent kezdjen velük az állam? — vont vállat tűnődve Balajti.

— Mit? — r eplikázott Kulcsár. — Én nem mondom azt, hogy embertelenül kell elbánni velük. De azt mondom, hogy nem szabadna levenni róluk a szemünket. Mert ha nagyon belenyugszunk, hogy ezekkel már semmi bajunk, ezekkel elvégeztük a számadásunkat, akkor még meglepetések is érhetnek bennünket.

Az öreg hallgatott egy sort, majd hozzátette:

— Mindig azt éri meglepetés, aki elbizakodik. Az elbizaíko- dottság olyan, mint az átok. Elvakít és félrevezet. Pedig vannak ám, akik ma átugor- nak égy árkot, s azt hiszik, holnap már a Dunát is át tudják ugrani.

Négyen—öten hallgatták,

mit mond az öreg. Laczkó, a kopaszodó, csupa izom ácsmester borostás állát vakargatta.

— Mi lesz most ezzel a Szerencséssel, vagy nem is tudom, minek nevezzem? Mert megszenvedett ám ez is, hogy a Belzebub borotválja meg a fe- jebubját.

— A fene, aki megeszi! — szisszent fel erre a részvéttili hangra Kókai, a barnaíképű, heves természetű betonos. Tán még meg is sajnáltadnád? Hiszen ez alatt a pár év alatt több jót megért ez a tekergő, mint amennyi nekünk egész életünk ben kijut. A te részedet pezsgőzte el, meg az enyémet — dühösködött és káromkodott hozzá.

— Úgy is van — hagyta rá helyeslőén Vedres Imre. — Aranykalitkában étt ez a jómadár.

Az öreg Kulcsár nen\ szólt

semmit, de magában kétszsr is elismételte a szót: AranykalitkaTaláló. Nagyon is találó.

— Én nem vagydk ügyvédje, de azért úgy gondolom, hogy nem csukhatják le. Hiszen nem lopott. Ujjal sem nyúlt hozzá az aranyhoz. A pénzt azoktól a csibészéktől 'kapta, azok meg magukra vessenek. Fő, hogy ezeket jól elkapják.

— El kellene kapni az ilyen alakefkat is! — dörrent rá Kókai megint, Szerencsésre célozva. — Hét bőrt nyúznék le az ilyenről, ha tőlem függne!

Az öreg Kulcsár hallgatott. Mint aki még nem zárta le egészen ezt a számadást Hej,.

lehet-e nehezebb dolga mun- kásembemek, mint amikor ítélnie kell elbotlott társa fölött? Milyen mélyre zuhant ez a Szerencsés, mélyebbre nem is taszíthatta volna őt a balsorsa. Megszenvedett? Meg, nagyon is. Hogy az ember mi mindent kibír! De csakugyan mi legyen vele? Nem is bánná, ha erre helyette is megfelelne valaki, úgy, hogy jó lelikiisme- rettel helyben hagyhatná az ítéletet. De ki tudna erre így megfelelni? És végül is nem háríthatja másra az ítélkezést. Neki, és ezeknek az emberek- nék kell kimondani, mi történjék ezzel az emberronccsal?

Dobják ki, lökjék el magúktól? Adják ki a könyvét, s azzal felejtsék el? Kezdjen önmagával amit akar és amit tud? De hát mit tudna kezdeni? Az égvilágon semmit. Azt mondják, magába roskadtan fekszik egy kórházi ágyon. Csak néha nyitja fel a szemét, de tekintete akkor is üres, kifejezéstelen. Ez arra vall, hogy üres a lelke is. Nem is csoda. Amit ez az ember átélt. s

Nem is lesz belőle ember többé, ha ők leveszik róla a kezüket. Tán igaza van Lacz- kónak, s másaknak is, akikben a keserű düh kerekedett felül az emberségen és megértésen, megérdemelné Szerencsés, hogy többé egy gondolatot se vesztegessenek rája. Talán ki kellene köpni egyet, s hadd menjen az élet tovább a maga útján. Gazemberék mindig voltak és lesznék is. Elesett, elbotlott emberek is, akik elfajzanaík véreiktől s akik engednek mindenféle aljas kísértésnék, úgy akarnak társaik föli emelkedni. Legfeljebb meg kell őrizni Szerencsés históriájából azt a tanulságot, hogy jobban kell vigyázni az emberekre. Arra, hogy el ne kanászodjanak, s arra, nehogy bűnözhessenek. Hiszen akármit csinálnak kapitalista nem válhat belőlük többé. Az arany nem lesz többé hatalom. Ámbár a dologtalanul szerzett vagy lopott pénz még sok embert tőnkre tehet, ha nem vigyázunk egymásra. Nagy a csábítás.

Igen ám, de ez a Szerencsés ... Ellökhetik-e maguktól nyugodt lelkiismerettel? Ha pedig nem, mit tegyenek vele? Tegnap este Haraszti is, Ben- kő is ezt kérdezték tőle. Nem tudott válaszolni. Zavart volt és azt ajánlotta, hogy ezen még gondolkozzanak. Benkő is szén ved, ezt látni rajta, összeesett az arca. Keserűen vádolja önmagát. Haraszti is vívódik, nem meri Ikimondani a végső szót. Mintha a tulajdon lelkiismeretétől félne. De hiszen én magam is ezért nem tuddk dűlőre jutni! ■— gondolkodott Kulcsár.

Mert ha mi.. azt mondanánk, hogy----kezdje újra az

é

letét, a két keze munkájával mossa tisztára bemocskolt becsületét ..i Itt a gyárban •* meghúzódhatna, ha egy kis erő re kap... Akit az arany letaszított, a munka felemelheti. Csak az ember válthatja meg önmagát. Nincs hatalom, nincs üdvözítő, aki ezt helyette megtehetné.

Az öreg Kulcsár némi megnyugvást érzett. Elindult a gyári irodaház felé. Úgy érezte, már meg tud felelni Haraszti és Benkő kérdésére.

Vége,

— HÉTFŐN, 5-én délután 5 órai kezdettel rendezi az I. kerületi Vöröskereszt az öregek napját Jankovics-telepen. A Kokszművek kultúrtermében ünnepélyes keretek között megvendégelik az idős embereket. Az ünnepségek után tartja tanácstagi beszámolóját Pintér István és Kalmár Kálmánná I. kerületi tanácstag.

— A MECSEKI vidámparkban elkészült a karikadobáló, gyermekhajóhinta, körbicikll, autópálya, _ céllövölde és a dobozdobáló.

— LÁNCTALPAS traktort vesznek saját erőből mintegy 147 ezer forintos költséggel a belvárdgyulai és újpetrei termelőszövetkezetek. A szabad- szentkirályiak egy Super Ze- tort, a siklósi tsz pedig 184 ezer forintért munkagépeket vásárol.

— AZ IBUSZ pécsi kirendeltsége augusztus 28-án 12

napos túrát szervez Szocsiba. A kirándulás résztvevői az utat repülőgéppel teszik meg.

— A BARANYA MEGYEr Építőipari Vállalat KISZ-bi- zottság titkára, Lendvai László elvtársnak vezetésével 10 tagú építőipari ifjúsági küldöttség utazott június 1-én a Német Demokratikus Köztársaságba egyhónapos időtartamra.

— A BARANYA megyei Építőipari Vállalat KISZ- fiataljai június 10-én kezdik el építeni a Baranya megyei KISZ-bizottság vezetőképző táborát. A munkákat előreláthatólag a hónap végére befejezik.

Idő j árásj den tés

Várható időjárás pénteken estig: a meleg idő tovább tart. Felhőátvonulások. több helyen, főként a Dunántúlon esővel, zivatarral. Mérsékelt, időnként élénk 4éli- délnyugati szél.

Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 12—15, legmagasabb nappali hőmérséklet pénteken keleten 21—TI, nyugaton 21—25 fok között.

A Baranya megyei Állatfor- jalmi Vállalat több éves gyakorlattal rendelkező

szerelőt

keres kárászpuszta: üzemegységébe. Munkásszállás, üzemi konyhai ellátás biztosítva. Fizetés megegyezés szerint. Jelentkezés a vállalat központjában, a munkaügyi osztályon.

Pécs, Zetkin Klára n 2/a.

16633

k

4