Dunántúli Napló, 1961. június (18. évfolyam, 127-152. szám)

1961-06-09 / 134. szám

4 NAPLÓ 1961. JÜNIUS 9. A KISZ KB felhívása (Folytatás m U oldalról) gíts& a kéri aratást, a gabo­nabetakarítást, Az alapszerveaeteät, brigádok, munkacsapatok és a gépeken dolgozó fiatalok között szer­vezzék meg az ifjúság nemes versenyét; Bizottságaink és alapszerve­zeteink a tanácsokkal, a ter­melőszövetkezetek vezetőivel együttesen mérjék fel, hol van legnagyobb szükség az ifjúság társadalmi munkájára, s azok­ban vegyenek részt a hivatali, iskolai, területi szervezetek és a patronáló üzemek fiataljai is. Meggyőződésünk, hogy ifjú­ságunk r— a kiszisták és az úttörők — tíz- és százezrei lel­kes és felelősségteljes munká­val válaszolnak kormányunk felhívására. Hruscsof látogatásai Leningrádban Leningrád (TASZSZ). Hruscsov szovjet kormány­fő, az SZKP Központi Bizott­ságának első titkára csütörtö­kön látogatást tett az obuhovi házépítő kombinátban. A kom­binát udvarán hosszasan elbe­szélgetett a munkásokkal. A gyárlátogatás után Hrus­csov megtekintette a lenin- grádi házasságkötő-termet, Szovjet lap leleplezése Foertsch tábornok viselt dolgairól Moszkva (TASZSZ). A Krasiznaja Zvezda csütör­tökön ismerteti Friedrich Foertsch tábornoknak a Bun­deswehr újonnan kinevezett főfelügyelőjének (parancsnoka nak) háborús bűntetteit. Foertsch-öt, a hitleri hadsereg altábomagyát a háború után a szovjet bíróság háborús bűn­tettekért több évi börtönre ítél te. Az NSZK kormánya és sze­mély szerint Adenauer 1955- ben többször kérte a szovjet kormányt, adja át Nyugat- Németországnak az elítélt né­met állampolgárokat.- 1955- ben Adenauer kérésére Foertsch-öt is hazaengedték, de a tábornok átadása sem rehabilitálással, sem perújítás­sal nem járt.­A 3967. számú bűnügy aktái szerint Friedrich Foertsch a második világháború alatt a 18. német hadsereg vezérkari főnöke volt; A tábornok csa­patai a novgorodi területen körülbelül nyolcezer békés szovjet állampolgárt akasztot­tak fel, illetve lőttek agyon, százhatvanezer embert a biro­dalomba deportáltak, ezernél több (iskolát romboltak le. Foertsch a bíróság előtt beis­merte, hogy e bűncselekmé­nyek közül sokért személy sze­rint őt terheli a felelősség. Lengyel—német béke­demonstráció az Odera fölött Varsó (MTI). Abból az alka­lomból, hogy tizenegy évvel ez előtt írták alá azt az egyez­ményt, amely az Odera és Niesse folyó vonalán vonta meg a lengyel—német határt, nagyszabású lengyel—német békedemonstrációra került sor. Az Odera menti Frankfurt, va­lamint a lengyelországi Slubice város lakói gyűlést tartottak Odera fölött ívelő hídon. A két város vezetőinek beszédei után a gyűlés résztvevői közös felhívással fordultak a világ békeszerető népeihez, amely­ben többek között ez áll: „A legélesebben elítéljük a bonni militaristák terveit a revan- sista célokat szolgáló háború ki robbantására. Nem kíméljük erőnket annak érdekében, hogy győzelemre vigyük a szocializ­must az Odera—Niesse-határ mindkét oldalán és biztosítsuk, erősítsük a békét az egész Vi­lágon“. A Biztonsági Tanács folytatja as angolai kérdés vitáját New York (MTI). Csütörtö­kön immár az egymást követő harmadik napon — összeült a Biztonsági Tanács, hogy foly­tassa az angolai kérdés vitá­ját. Az ülés első felszólalója Alex Quaison-Sackey ghanai Ostromállapot Bolíviában New York (TASZSZ). Bolí­viában — idén már másodszor — bevezették az ostromállapo­tot. Az ostromállapot beveze­tését az országban folyó töme­ges sztrájkokkal indokolták. Az UPI tudósítója jelenti, hogy a sztrájk következtében a tele­fonösszeköttetés Bolíviával meg szakadt. A tanítás az összes iskolákban szünetel. A legújabb amerikai óriás- repiilögép súlyos hibái London (MTI). Bradley tábornok; az Egye­sült Államok légi haderejének helyettes vezérkari főnöke a törvényhozás 4-es bizottsága előtt beszámolt arról, hogy a legújabb Boeing—52. típusú sztratoszféra repülőerőd, az Egyesült Államok fő elretten­tő hadműveleti eszköze komoly gyengeségeket mutat fel. Két ilyen gépen veszedelmes repe­dések támadtak a próbák so­rán. A hiba helyrehozatala két és fél évig fog tartani és 240 millió dollárba kerül. küldött volt. Rámutatott, Por­tugália mindmáig megmaradt rabszolgatartó államnak. Fel­szólította a NATO-tagálIamo- kat, vessenek véget a gyűlöle­tes gyarmati politikának, ame­lyet Portugália Angolában folytat. Végül kifogásolta, hogy az ENSZ-közgyűlés áprilisban hozott angolai határozata elle­nére még mindig semmi sem történt a helyzet normalizálá­sára és felszólította a Bizton­sági Tanácsot, hagyja jóvá egyhangúlag a háromhatalmi (afro-ázsiai) határozati javas­latot. Barnes, Libéria nagykövete helyszíni jelentések alapján megrázó szavakkal ecsetelte a portugál gyarmatosítók an­golai kegyetlenkedéseit. A gyarmatosítók eddig több mint negyven falut pusztítottak el, a halálos áldozatok száma meghaladja a húszezret. Mézesmadzag- és botpolitika az USA terveiben Rusk amerikai külügyminiszter nyilatkozata Washington, (MTI), Rusk amerikai külügymi­niszter szerdám délelőtt, né­hány órával Kennedynek a bé­csi tárgyalásokkal foglalkozó rádióbeszéde után megjelent a szenátus külügyi bizottságá­ban és nyilatkozatot tett. Nyi­latkozatával támogatni kíván­ta Kennedynek art a javasla­tát, hogy öt évre szóló felhatal­mazást kapjon majdnem 5 mil­liárd dollár kölcsönzésére a kül földi segélyprogram kereté­ben. Kennedy külpolitikája meg­valósítása elengedhetetlen fel­tételének tartja, hogy meg­kapja art a felhatalmazást, amelyet eddig még egyetlen amerikai elnök sem kapott a kongresszustól, tudniillik, hogy öt éven át külön felhatal­mazás nélkül használhasson fel összegeket a külföldi se­gélyprogramra. Rusk nyilatkozatában is el­hangzott néhány olyan megál­lapítás, amely változást jelent a korábbi dullesi politikával szembem Dulles tétele szerint a semlegeseket, akik nem haj­landók az Egyesült Államokkal szövetségre lépni, majdnem el­lenségnek kellett tekinteni. Rusk most art fejtegette, hogy a szövetségesek és a semlege­sek közötti különbség ^úgy­szólván elhanyagolható”; Az a kérdés —> mondotta —hogy a semlegeseknek legyen válasz­tásuk „a kommunizmus és a szabad világ” között; Az amerikai külügyminiszter ezután vázolta az úgynevezett külföldi segélyprogram alap­vető elveit. Többek között ki­jelentette: egységes szervezetet kell lé­tesíteni a külföldi segély- program végrehajtására. Össze kell vonni a nemzetközi együttműködési hivatalt, a fej­lesztési alapot, a „Food for Pe­ace” („élelemmel a békéért”) szervezetet, az Export—Import Bank kölcsönző szerveit, va­lamint a többi hasonló intéz­ményt. A külügyminiszter leszö­gezte, hogy csak hosszú le­járatú tervezéssel lehet a kül­földi országoknak az Egyesült Államok céljainak megfelelő hathatós segélyt adni. Ezért van, hogy az elnök azt kérte: ebben az évben 900 millió dollárt, a következő négy év­ben évenként 1,6 milliárd dől lárt vehessen igénybe anél­kül, hogy erre külön felha­talmazást kelljen kérnie a kongresszustól, ezenkívül szabadon felhasználhassa azo­kat az összegeket, amelyek kül földi országoknak nyújtott köl­csönök visszafizetéséből szár­maznak s amelyeket évi 300 millió dollára becsülnek; A külügyminiszter a „mézes madzag” politikája után a bot politikájáról, a katonai segély- programról is szólott. — Azt mondta: az elnök art kéri. hogy a katonai segélyprogramot teljesen válasszák külön a gazdasági segélyprogramtól, s tegyék lehetővé, hogy a kato­nai segélyprogramra szolgáló összegeket a hadügyminiszté­rium költségvetésében kezel­hessék, Katonai segély céljára a most következő évben 1885 millió dollárt kér az elnök — mondotta Rusk. — Ennek 40 százaléka arra szolgál. hogy modernizálják azoknak az ál­lamoknak a haderejét, ahol a „kommunista fenyegetés” a legnagyobb. A külügyminiszter végül ki­jelentette: nem lehet semmi­féle illuzónk atekintetben, mi­lyen forradalmi változás megy végbe a világban. A gazda­ságilag elmaradott országok népe mozgásba jött. Ezek a népek feltétlenül haladni fog nak, csupán az a kérdés, milyen irányban haladnak. A kommu­nisták bíznak abban, hogy az ő rendszerük és az ő elképze­léseik feltétlenül győzedelmes­kednek. Hogy azonban ez ne történhessék meg, ahhoz ne­künk hatalmas erőfeszítéseket kell tennünk és mérhetetlen áldozatokat kell vállalnunk — fejezte be nyilatkozatát Rusk. Kennedy keddi rádióbeszé­de és Rusk idézett nyilatko­zata bizonyára éles vitát vált ki a kongresszusban. Ha ugyanis az elnök keresztül akarja vinni tervét, ez art je­lenti. hogy az Egyesült Álla­moknak voltaképpen olyan se­gélyt kell adnia a gazdasági­lag fejletlen országoknak, amely nem hajt közvetlen hasz not. Már pedig a szükséges pénzt természetesen a „big bu­siness” adja. s ez meg soha sem adott pénzt olyan célra, amely nem hozott profitot. Ezért a kongresszusban nagy küzdelem várható. Hogyan készül a „plasztikbomba“? A franciaországi és az algériai események kapcsán sok szó esik az úgynevezett „plasztiquer”- ökről a plasztikbombás merény­lőkről. a svájci Weltwoche hosz- szabb cikkben számol be arról, hogyan készülnek ezek a bom­bák, amelyek politikai merény­letek céljait szolgálják. A cikk­ből az alábbiakban a legérdeke­sebb részleteket közöljük. Az utóbbi időben szomorú hírnévre tettek szert a „plasz- tik”-boím'bák — egyre-másra emlegetik őket a terrortáma­dásokkal kapcsolatban. A má­sodik világháború óta a me­rénylők és szabotőrök már nem használnak dinamitot — plasztik a divat. Miért használják olyan előszeretet­tel? Mi tulajdoniképpen nap­jaink szabotőrjeinek kedvenc „munkaeszköze” ? E bombák elnevezése alkal­mat ad arra, hogy anyagukat összetévesszék azokkal a bé­kés anyagokkal, amelyeket otthonunkban és konyháink­ban oly gyorsan megtanultunk nagyrabecsülni. Csakhogy a plasztik nevű műanyaggal sem fizikailag, sem vegyileg sem­miféle rokonságban sincs az a robbantószer, amely az eviani polgármester végzetévé vált. E robbanóanyag fonmálható- sága alapján kapta a nevét, a Értesítjük a vállalatokat, közületeket és a város lakos­ságát, hogy FÉNYMÁSOLÓ RÉSZLE­GÜNK ISMÉT ÜZEMEL. Pécsi Vegyesipari Vállalat Pécs, Irányi Dániel tér 9. 16 759 l/álteoH a „MECSEKI szabadtéri előadássorozatra 20% KEDVEZMÉNY Műsor: VII. 1.—2. CSONGOR ÉS TÜNDE VII. 6. BEETHOVEN-EST VII. 8.-9. AIDA VII. 16. NAGYZENEKARI HANGVERSENY Bérletek válthatók 25,60 Ft-tói 80,— Pt-ig a színház és a Filharmónia pénztárainál. 303 fazekas agyaghoz, illetve a mintázó gyurmához hasonlóan gyúrható masszából áll. Ez a körülmény igen kényel­messé teszi felhasználását: e formázható (plasztikus) rob­banóanyag-csomóból csak le kell választani és össze kell gyúrni a tervbe vett célra szük­séges mennyiséget. A meg­felelő mennyiségű plasztikot ezután a szétrombolandó tárgyra kell ragasztani, majd a gyújtófejet a puha masszá­ba nyomni. Ilyenformán a robbanóanyag gyorsan, titok­ban és kényelmesen bárhol el­helyezhető. A plasztik rob­banóanyag szállítása is egy­szerű: a szükséges anyagot könnyen részeikre oszthatják és így kényelmesen szállítható kis adagokban juttatható el rendeltetési helyére. Így pél­dául plasztikot közvetlenül a testre, a ruhák,alá is erősít­hetnek. Miután az anyag alig érzékeny ütésre, hőre, súrló­dásra és nedvességre, veszély­telenül szállítható az előbb leírt módon. Ezzel szemben a plasztik kitűnően reagál a robbanó gyutacsra és minden nehézség nélkül robbantható. A plasztikbombák robjianúereje meghaladja a melinitét, a trötylét (trinitrotoluol), vagy a közönséges dinamitét. Ez a nagy robbanóerő még „érté­kesebbé” teszi, mint a szabo­tázsakcióknál alkalmazott rob­bantószert, ‘Viert nincs szük­sége „burkolásra”, amivel ál­talában megakadályozzák, hogy a robbanó gázok elillan­janak, mielőtt még a kívánt hatást elérték volna. Így tehát a „plasztik” robbantószer szá­mos előnyt biztosít az össze­esküvőknek. A plasztik bonyolult gyár­tási eljárás terméke, amely­ben közrejátszanak a modem szerves szintézis folyamatai is. Ehhez olyan berendezések szükségesek, amelyeket sem­miféle ezermester sem tud pincéjében összeeszkábálni. A plasztik olyan, anyagok jól összeállított keveréke, amely alkotórészek mindegyike hoz­zájárul a robbanószer tulaj­donságaihoz. Mi a helyzet a robbamtó­töltettel? Szabotázsakciók ese­tén rendszerint időzítik a rob­bantást, ama lehetővé teszi a merénylőknek, hogy bizton­ságba helyezzék magukat. Eze­ket a robbantó tölteteket a legkülönbözőbb módon alkal­mazzák. A leggyakoribbak az óraművel felszerelt, valamint azok, amelyek vegyi hatásra robbannak. Az előbb említett módszer esetén a robbanótöltelet óraművel látják el, amely 15 perc és 20 nap kö­zötti időre állítható be. Az időbeállítás meglehetősen pon­tosan funkcionál. Az óramű­vel működő pokolgépek azon­ban néha halk ketyegésükkel elárulják magukat, úgy hogy gyakran még idejében ártal­matlanná tehetők. A robbantás vegyi késlelte­tése esetén az ütőszeget egy puha fémből készült drót visszatartja. A robbanóberen­dezés elhelyezése után a me­rénylő összetör egy ampullát, amely maró folyadékot tar­talmaz és ez megkezdi a drót szétmarását. A drót átmérő­jétől függ, hogy azt mennyi idő alatt marja át a folyadék. Ezután az ütőszeget egy rú­gó a gyújtófejre üti. A rob­banás késleltetése 30 perc és 30 óra között ingadozhat. Rendelkezésünkre álló in­formációkból tehát arra kö­vetkeztethetünk, hogy a plasz­tikkal • dolgozó merénylők Franciaországban ég Algériá­ban olyan anyagokat használ­nak, amelyek nem állíthatók elő kézi munkával. A francia sajtó ezzel kapcso­latban hangsúlyozza, hogy Franciaországban csak állami engedéllyel adhatók ki ilyen robbanószerek az ezek hasz­nálatára felhatalmazott épít­kezési és hasonló vállalatok­nak. Svájcban és Olaszország­ban — jegyzi meg a párizsi Express tudományos szerkesz­tője a plasztikbombákról ké­szült jelentésében — rugalma­sabban kezelik a plasztik el­adását és ezért elképzelhető, hogy a merénylők külföldön vásárolták a robbanószereket és átcsempészték azokat a ha­táron ... Dokumentumtilm Hrnscsovrói „A má Nyikita Szergejevi■» esünk” címmel egész estét be­töltő dokumentumfilm készült N. Sz. Hruscsovról. A film for­gatókönyvét V. Zaharcsenko írta, rendezte I. Szetkina, a film számos érdekes dokumen­tum-felvételt tartalmaz az SZKP Központi Bizottsága el­ső titkárának életéről. Megis­merteti például a nézőket Hruscsov munkásságával a 30- as években, amikor a moszkvai városi pártbizottság első tit­kára volt. Számos eredeti fel­vételt tartalmaz például a moszkvai Metro építésén tett látogatásáról. Ugyancsak sok felvételt tartalmaz áriról az időszaikról, amikor az Ukrán KP Központi Bizottságának el­ső titkáraiként dolgozott. A film egy része a Nagy Honvé­dő Háború eseményeihez kap­csolódik, más része Hruscsov- nak a XX. kongresszust köve­tő években végzett munkássá­gát ismerteti meg a film né­zőivel. Külön terjedelmes mész fog­lalkozik a szovjet kormányfő nagy jelentőségű külföldi uta­zásaival, találkozóival más or­szágok vezető állami érfiaival. A film befejező része Hrus-t csovot, a békeharcost mutatja meg. TAVASZ AT 403 készülékek hitellevélre megvásárolhatók Pécs Bemn. 3. Színház tér líj-Meszes Vasas II. PÉCSI KISKER. VALL. 14 283 J\ X

Next

/
Oldalképek
Tartalom