Dunántúli Napló, 1961. június (18. évfolyam, 127-152. szám)

1961-06-09 / 134. szám

2 NAPLÓ 1961. JÚNIUS 9. 1 Ipari üzemeink exporttermelésének problémái Iparunk zavartalan műkö­déséhez jelentős mennyiségű külföldi nyersanyag behozata­lára van szükség. Az ily mó­don keletkező tartozásainkat termékeink kivitele útján tud­juk kiegyenlíteni, Iparunk fejlődésével örven­detesen megnőtt az ipari ter­mékeink exportja Megyénk­ben több olyan üzem van, amely termékeinek egy részét évek óta kivitelre gyártja és bár ez a mennyiség a megye iparának éves termeléséhez viszonyítva mindössze 7—8 százalék, mégis jelentősége en­nél az aránynál sokkal na­gyobb. A külfödi piac keres­letének ingadozása miatt a tér mékek összetétele gyakran vál tozik. Egyes, a megyében ter­melt cikkek külföldi értékesí­tése átrftenetileg szünetel. Pél­dául ilyen cikkek a növény­olaj, keményítő, azonban ezek helyére újabb termékek kerül­tek, például húsipari gépek. A változások mellett is kialakult egy szinte „hagyományosnak” mondható exportterület. Ez a bőrkonfekció (kesztyű és cipő), a konzerv- és a tejter­mékek, valamint a porcelán- gyár termékednek exportja, — bár ebben az évben a gyár nem kapott ilyen tervfélada- tot. Kedvező jelenség az is, hogy az exporttevékenység évenként történő folyamatos növekedése mellett a kisipari szövetkezetek is részt vesznek az ilyen irányú termelésben. (Pl. a Pécsi Kesztyű- és Bőr­konfekció KSZ és a Kossuth Cipész KSZ.). A következők­ben néhány olyan, szinte ál­talánosnak tekinthető problé­mát említek meg, amelyek rö- videbb-hosszabb idő óta ezen a területen akadályozó jelen­ségként mutatkoznak: Nem megnyugtató dolog az, hogy a termelővállalatok nem ismerik a külföldi vevő igényeit. Az exportot köztudomásúan külkereskedelmi vállalataink bonyolítják, azok végzik a piac kutatást, az üzletkötést. Ebből következik, hogy a termelőüze­mek nem Ismerhetik közvetle­nül a megrendelőt, annak igé­nyei csak a bemutatott minták alapján jutnak tudomásukra. Pl. a cipőiparban az illetékes külkereskedelmi vállalat, a TANNINPÉX tájékoztatásával értesülnek az igényekről, ezen­kívül néhol külföldi divatla­pok is rendelkezésre állnak. A kesztyűiparban már rosszabb a helyzet, mert a közvetett kap csolatok révén nem jutnak el odáig, hogy a külföldi divatot közelebbről megismerhessék. Különösen sok ilyen irányú panaszt lehet hallani a Sopia- na Gépgyárban, ahol az üzem és a „Komplex” Külkereske­delmi Vállalat közti együtt­működés nem mindenben meg felelő. A Sopiana Gépgyár ve­zetői kissé bizalmatlanok a külkereskedelmi vállalattal szemben; Hiányzik a kellő vállalati anyagi ösztönzés az exportra történő termelés­ben. A vállalatok az export- feladatok teljesítésében, mivel az nagyobb eredményt nem biztosít, általában anyagilag nem eléggé érdekeltek, mivel az exporttermelés gazdaságos­sága azonos a belföldi terme­lés gazdaságosságával, sőt az export minőségi és csomagolá­si követelményei többletköltsé­get is okozhatnak, ennélfogva az anyagi érdekeltséggel bizo­nyos mértékben ellentétesen is hatnak. Az állami vállalatok és KSZ-ek között a lehetősé­gek tekintetében különbség van, mert amig az állami vál­lalatok belföldre és külföldre egyaránt egy bizonyos termék­nél azonos árat alkalmazhat­nak, a KSZ-eknél az export- termeléshez anyagi érdek is fű­ződik (pl. adókedvezmény, egyedileg kalkulálható árak, . stb.). Indokolt lenne azzal a gondolattal foglalkozni, hogy a vállalatok anyagi érdekelt­ségét bizonyos iamékeknél esetleg exportfelár alkalmazá­sával — fokozzuk. Az export- tervek teljesítése ennek elle­nére mégis mindenütt központi kérdés. Ez annak köszönhető, hogy a dolgozók anyagi érde­keltsége biztosítva van, mert e tervek teljesítését a pré­miumrendszer megfelelő al­kalmazása segíti elő. A legtöbb problémát az exportra termelő üzemeinknél az anyagellátás hiányosságai okozzák. Például a kesztyű­gyár folyamatos termelését za­varja. hogy az import nappa- bőrt állandóan késedelmesen szállítják. Érdekes ugyanakkor, hogy a helyi Kesztyűs KTSZ-t ugyanilyen eredetű importbő­rökkel megfelelően ellátják. A cipőiparnál, amely főleg bel­földi anyagokat dolgoz fel. a hazai bőrök gyakori hibái mi­att rossz a fajlagos anyagki­hozatal és így az egyes tételek­hez kiutalt bőrökből megren­delt mennyiséget nem lehet le­gyártani. Például a Szigetvári Cipőgyárban. 70 pár fekete bor­jú pums cipőhöz 752 tlrrr bőrt utalványoznak a norma szerint azonban a rossz minőség miatt a tényleges felhasználás a III. IV. osztályú . bőrökhöz 1452 négyzetdeciméter volt. Ugyan­itt sok a panasz az Angyalföl­di Textilgépalkatrészgyár ál­tal gyártott acél lágyékokra. Sok kifogás éri a műanyag sarkok minőségét is. amelyet a Rákospalotai Műanyagfeldolgo zó Vállalat készít A Szigetvári Cipőgyárnál hiányos a papír- doboz-ellátás is. Például az el­ső negyedévre kapott 100 ezer páros cipőexporthoz csak 70 ezer pár dobozt biztosítottak, j ezért különböző helyekről köl­csönkért dobozokkal tudták csak a csomagolást megolda­ni. Az anyagok nem megfelelő minősége és a specifikáció ké­sedelmes közlése miatt — amiről a későbbiekben lesz szó — gyakori a kétszeres anyag­készletezés is. A Sopiana Gép­gyár pl. normalizált anyag- készletét 50 százalékban meg­haladó, 5 millió forint érték­ben tárolt raktárában főleg importból származó többlet­készletet, amelyet nagyrészt csak 1962-ben használ fék Sok nehézséget okoz a kül­kereskedelem által kért specifikációs kívánságok (választék, minőség, minta, stb.) késedelmes közlése. Pél­dául a kesztyűgyárban az év első felében a Külkereskedelmi Vállalat az eredeti terv szerin­ti színű bőrökkel szemben más igényt adott meg és miután azt az anyagot a gyár nem tá­rolta. a beszerzési késedelem miatt az export termelésében 6—7 napos kiesés keletkezett Ennek ellenére ebben az évben a korábbi évekkel szemben a bőrkonfekció Iparban jelen­tős a javulás, mert az éves megrendelés 80—90 százaléká­nak specifikációja már rendel­kezésre áll. Állandó gondot okoz azonban ez a probléma a Sopiana Gépgyárban, ahol a specifikáció késedelmes meg­adása, valamint a sorozat- gyártás a minisztérium részé­ről történő engedélyezésének el húzódása a termelés ütemessé­gének és az exportfeladatok időben történő teljesítésének állandó akadályozója. A ter­meléshez szükséges anyagot az anyaggazdálkodásra vonatkozó rendelkezések szerint a terme­lési időszakot megelőzően ki­lencven nappal előbb kell meg rendelni, s rendszerint olyan­kor. amikor még ismeretlen, hogy az esetleg már le 'is gyár­tott prototípust elfogadja-e a Külkereskedelmi Vállalat, il­letve a külföldi megrendelő. Az igények gyakran változnak és a specifikáció részletezése so­rán gyakori, hogy egészen más összetételű termelésre kerül sor, mint amit eredetileg ter­veztek, ezért az erre a célra — nemegyszer külföldről — már beszerzett anyagot a vállalat kénartelcB hosszabb ideig feles­legesen tárolni a raktárában, ami sem a vállalat, sem a nép gazdaság szempontjából nem gazdaságos^ Az exportra történő terme­lés mennyiségi növelésének akadályozója az, hogy a válla­latokon belül bizonyos üzemrészeknek szűk a kapacitása. Például a külkereskedelem kí­vánsága szerint a gépi varrá- sú kesztyűk aránya 1960-ban 20 százalék volt,, amelyet 1961- ben 40 százalékra kívánnak emelni; A kesztyűgyár ezzel szemben csak 30 %-ot tud vállalni, mivel a gépi kapaci­tása két műszakban dolgozik. Hasonló a helyzet a Kesztyű KSZ-ben, ahol a két műszak­ban dolgozó szabászat szűk ke­resztmetszete okoz zavarokat. Indokolt volna. ha az említett vállalatok vezetői a három mű­szak bevezetésére törekedné­nek. Ez a probléma egyébként a Sopiana Gépgyárban is fel­merült, azonban mind a kesz­tyűgyárban. mind itt a társa­dalmi szervek segítségére és a vezetés határozott intézkedésé­re volna szükség ahhoz, hogy a két és három műszaktól való idegenkedést megszün­tessék. Az itt elmondottak nem tar­talmaznak teljeskörű felsoro­lást. Az említett problémákon túlmenően még több kisebb- * nagyobb nehézséget kell az említett üzemek dolgozóinak legyőzni ahhoz, hogy az ex­porttermelési tervüket, amely­hez fontos népgazdasági érdekek fűződnek, megefelelő időben, mennyiségben és minőségben teljesíteni tudják. Figyelembe véve a megye iparának adott­ságait, szükséges volna hagyo­mányos exportcikkek termelé­sének növelésére kapacitás növelése útján is a kellő erő­feszítéseket megtenni (gépek felújítása, második, harmadik műszak bevezetése stb.). Az állandóan visszatérő anyag- ellátási gondok és anyagminő­ségi problémák megszüntetése céljából az alapanyagot szál­lító vállalatokkal való szoro­sabb együttműködés, esetleg a felügyeleti szerv bevonásával történő megbeszélések gyako­ribb alkalmazására volna szükség. Foglalkozni kellene a vállalatok anyagi ösztönzésé­nek az eddigieknél hatásosabb módon történő megoldásával is. Végezetül a külföldi piac igényeinek ismerete, a rendel­kezések kellő időben történő megadása és a minőségi köve­telmények kielégítése céljából az egyes üzemek és külkeres­kedelmi vállalatok között meglévő jó kapcsolatot szer­vezettebbé és folyamatossá kell tenni. Dr. Nagy József «• Öregeket köszöntöttek Tegnap délután a PKV Bacsó Béla úti kul túrotthonában, több mint hatvan egykori gépkocsive­zető, vülamoskalauz és szerelő — a PKV, 21-es, 26-os AKÖV, a 14-es Autójavító nyugdíjas dolgozói — ültek a fehér ab­rosszal terített asz­talnál, Balogh Lajos szib- titkár üdvözlő sza­vai után Hosszú Jó­zsef, a Közlekedési Dolgozók Szakszer­vezete megyei Bi­zottságának titkára köszöntötte az idős munkásokat, majd a Székely Bertalan úti általános iskolá­sok vették át a szót. Vers, táncszámok váltogatták egy­mást, s felcsendült a PKV Szocialista kultúráért jelvény- nyel kitüntetett fér­fikórusa. Sör és szendvics is volt a virággal díszített asztalnál, háromtagú cigány- zenekar húzta a régi-régi számokat, ami az öregeket az ifjúságukra emlé­keztette. Nem nehéz elképzelni: nagyon jól érezték magu­kat, volt aki elérzé- kenyült, bár... ... azért , nem min denki hajtja meg a fejét az idő előtt. Volt az ünnepeltek között olyan is, aki 61 esztendős korá­ban végezte el a he­tedik általánost, s ősszel a nyolcadikba akar menni. Földi Istvánnak hívják a veteránt. Június 21. és 26. között: A Budapest Nagycirkusz Pecsetc vendegszerepel Két hét múlva — ez már ha­gyományos nyári program Pé­csett is — egy hétig a Buda­pest Nagycirkusz vendégszere­pei a városban. A 2500 sze­mélyes befogadóképességű sá­torral és jó hírnévvel rendel­kező cirkuszi együttes június 21 és 26 között üti fel sátrát a Balokány-ligetben, ahol a kö­zönség számára nemzetközi műsort ad. A műsorból lesz elefántpa­rádé, svájci artista vendégsze­replésével, fellép a Hildegard, német artisták repülővel a cir-i kuszkupoiaban, valamint töb­bek között Vyhnál és Kecsova csehszlovák harmoníkamű vé­szek. A műsor nagy attrakció­ja lesz a táncosnő az idomí­tott oroszlánok között. Ezen­kívül artisták, gladiátorok, vil­lámzsonglőrök. zenehumoris­ták, kerékpárművészek, gör- korcsolya-parodisták és bohó­cok egészítik ki a műsort. A vadállatokat — a gyerekek örömére — egész napon át meg lehet majd tekinteni; — A BESENYÖTELEKI új általános iskolát Besenyő- telek (Heves megye) szülött­jéről, néhai dr. Berze Nagy János világhírű néprajzkuta­tóról és néphagyománygyűj- tőről nevezték el. A névadó- és avatóünnepség — az iskola által rendezett műsoros ün­nepély keretében — június 4-én volt. — A NEVELŐK HAZA és a Képzőművészek pécsi és baranyai csoportjának ren­dezésében pénteken este hat órakor a Nevelők Házában dr. László Gyula egyetemi tanár Picassóról tart előadást. — SZOMBATON ESTE rendeznek először Pécsett társastánc-bemutatót a kul­turális szemle keretében. A bemutató tulajdonképpen verseny jellegű és a fővárosi zsűri által legjobbnak vélt produkciókat a KISZ megju­talmazza. A bemutatóverse­nyen a város legjobb táncosai vesznek részt. — A PÉCSI TANlTÓNÖKÉPZO 1951-ben végzett növendékei 1961. június 25-én de. lél 10 órakor tartják találkozójukat a Nevelök Házában. A részvétel bejelenté­sét Kerekes Ldszlóné (Pécs, Szé­kely Bertalan út 81.) kéri. — A PÉCSI Kiskereskedel­mi Vállalat június 19. és 24. között műanyaghetet rendez. — JÚNIUS 12-én 18 órakor rendezik meg a Doktor Sán­dor Művelődési Házban a munkásakadémiák 1961. évi záróünnepélyét. — VASÁRNAP DÉLUTÁN és este mutatja be a mohácsi Somlay Arthur Kísérleti Színpad legújabb műsorát a művelődési házban: Hans Pfeiffer: A lampionok ünne­pe című háromfelvonásos színművet. A mű 1946-ban játszódik Nagaszaki város-, ban. — A SELLYÉI arborétum­ban elkészült az új szökőkút. A volt grófi teniszpálya he­lyét parkosították. — BUDAPESTRŐL Pécsre érkezett a totó-lottó kiállítás anyaga. Június 10-én, szom­baton reggel 9 órától tekint­hető meg a 100. számú totó­lottó irodában (Színház tér 3. szám). — A Pécs városi Rendőrkapi­tányság őrizetében van Barka Gyula, Málom, Fő u. 23. sz. alat­ti lakos csalás bűntette miatt. A nyomozás során adat merült feli hogy más személyektől is ku­korica eladás címén különböző összegű pénzeket vett fel. Azok a személyek, akiknek kukori­cát ajánlott eladásra és nem szál­lította le, jelentkezzenek: Pécsi Kilián György u. 3. sz. I. em, as helyiségben délelőtt S 11 óráig. 73- órától Időjárásjelentés Várható Időjárás péntek estig: felhőátvonulások, többfelé újabb záporesővel, zivatarral. Mérsékelt déli. délnyugati, a záporok Idején megélénkülő északnyugati szél. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 11—15, legmagasabb nappali hőmérséklet holnap 18—21 fok között. (3.) — A körülményességében van a tervezet rendkívülisége, s csak ez jelenthet sikert. A katonai sikert és erkölcsi si­kert egyaránt. Ha a megszo­kott, hagyományos úton hajt­juk végre a támadást, a külön­leges bomba által okozott mo­rális döbbenet elvész. Csupán egy nagy erejű légitámadásról lenne tehát szó. olyanról, vagy talán erősebbről, mint a már­ciusi tokiói támadás volt. Te­hát elvesztenék az új fegyver lelki összeroppantó hatását, márpedig pontosan ez az. ami­vel meg akarjuk törni az ellen­séget, s amit ezen túl, hallga­tólagosan bár. de az egész vi­lágközvélemény tudomására akarunk hozni. A tábornok mintha teljesen kimerült volna hosszú mon­dókájábán. Magas, testes alak­ját fáradtan vonszolta a kis szekrénykéhez, ahol egy po­hárba whyskit töltött, amit mohón ivott ki. Aztán megtö­rölte verejtékben fürdő sápadt arcát, amelyen most még szembetűnőbben ütközött ki a hajszálerek vörös pókháló­fonata. Ajkai vértelenek vol­tak, s keze is mintha remegett volna, amint zsebkendőjével végigsimított fején, amin már csak néhány vöröses szál ékte­lenkedett, szorosan hozzási­mulva izzadt koponyájához. Hét órája vitatták a támadási teivet, megszakítás nélkül. Robinson fáradtan emelte fel kitáskásodott, vörösre gyűlt szemhéját. Mintha csak moát pillantott volna föl rövid szu- nyókálás után. — Igen. Értem, tökéletesen értem. Vagyis a politikai cél fontosabb a katonai meggon­dolásnál. A segédtiszt dugta be ma­dárfejét az ajtónyíláson. — Ogmor őrnagy jelentke­zik. —’ Küldje be! — szólt hátra Wood. Az őrnagy belépett, röviden tisztelgett. — Lépjen közelebb, őrnagy úr! — intett a tábornok a tér­képasztal felé mutatva. Aztán a tábornok megköszö- rülte torkát, mielőtt újból be­lefogott a támadási terv ismer­tetésébe. — Körülményes és súlyos támadást kell végrehajtanunk holnapután reggei Japán el­len, amitől talán a háború ki­menetele függ. — A tábornok a térkép egy pontjára muta­tott, s hangja mintha energi­kusabbá yált volna. — A cél. A támadás időpontja: 6-án, azaz holnapután reggeli 8 óra. A főparancsnokság elképze­lése szerint a kora reggeli órákban körülbelül ezer gép támadná Japán déli városait. Támadás után, amikor már az összes gép elhagyta a japán légteret, egyetlen gép repül a város fölé, s az dobja le az új, úgynevezett különleges bombát. Körülbelül fél órával a robbanás után, két felderítő­gép lefényképezi a áiatást Wood tábornok elhallgatott, s a hirtelen beállt csend meg­feszült. A fiatal tiszt arcán látszott^ hogy erősen figyel minden szóra, de tekintetén bizonyta­lanság tükröződött. Pillantása kérdőn villant a tábornokra, majd Robinson ezredesre, s végül a térképen pihent meg. Nemértését mindjárt ki is fe­jezte. — Elnézést, tábornok úr, de nem értein pontosan: milyen új, különleges bombáról van szó, s mi az a cél, amit ezzel a tervvel el akarunk érni 7! A két idősebb tiszt tekinte­tén gondterhelt árnyék suhant át, amelyből körülbelül ez volt kiolvasható: tehát még élőbb­ről kell mindent elmondaná, mindent élőiről, s megint ugyanazt, amiről már kerek hét órája beszélnek. — Igen. Tehát leghelyesebb lesz, ha a legelején kezdem, s mindent elmondok önnek is, hogy pontosan megértse, mi­ről van szó. — A tábornok hangja hirtelen a magasba szökkent, amint beszélni kez­dett. — Az Egyesült Államok­nak és szövetségeseinek si­került előállítaniuk egy újfajta robbanótöltetet, aminek rob­banó hatása sokszorosa az ed­dig használt töltetekének. Ezt az újfajta robbanótöltetet je­lenleg repülőbomba formájá­ban állítják elő, s egy ilyen bombának a hatása körülbelül egyenlő kétezer tonna régi robbanótöltet hatásával. Va­gyis, egy gép ezzel a bombá­val körülbelül akkora hatást tud előidézni, mint hagyomá­nyos bombával felszerelt ezer gép. Ezzel, azt hiszem, kellő­képpen érzékeltettem is a bomba jelentőségét. — A tá­bornok még egyszer össze­szedte minden erejét, s hatá­rozott, energikus hangon foly­tatta. — A legfelsőbb parancs­nokság elhatározta a bomba bevetését Japán ellen. Ez a döntés két szempontból jelen­tős: egyrészt katonailag, mivel Japán azonnali kapitulációját vonhatja maga után, s ezzel megszűnne minden további katonai áldozatvállalás. Más­részt politikailag. Erről azon­ban én sem tudok bővebb tá­jékoztatást közölni, mivel ve­lem sem közöltek semmit erre vonatkozóan. Személyes véle­ményem szerint azonban, va­lami baj lehet Potsdamban az egyik szövetségesünkkel. De mondom, ez csak az én szemé­lyes véleményem, s nem is tar­tozik ránk, hanem a politiku­sokra. A cél tehát: a támadás­sal olyan katonai, de legfő­képpen morális hatást elérni, amely egyrészt Japán azonnali összeomlásához vezet, másrészt az egész világ közvéleménye előtt egyértelműen tisztázza a kérdést: a legerősebb katonai hatalom az Egyesült Államoké, s bármilyen lépés, amit bárki is érdekeink ellen akar meg­kockáztatni, a legkegyetleneb- bül meg lesz torolva. (folytatása követhetik): A

Next

/
Oldalképek
Tartalom