Dunántúli Napló, 1961. június (18. évfolyam, 127-152. szám)

1961-06-08 / 133. szám

1961. JŰNIUS 8. NAPLÖ 3 ‘A legjobb brigádok májusban Kik voltak a legjobbak má­jusban a komlói bányákban? tygyanis már jelentettük, hogy a komlói tröszt május hónapban 4188 tonna szenet termelt terven felül és min­den bányaüzem száz százalék fedett teljesítette a havi ter­vét, most pedig azt is jelent­jük, hogy melyik brigádok termeltek kiemelkedően. A Kossuth-bányaüzemben Kovács Ferenc (2) fejtési csa­pata 115,5 százalékra teljesí­tette a tervét és ezzel 1 469 csille szenet adott többlet­ként, Wert Imre csapata 115,3 százalékot teljesített és 2115 csille szén volt a többlet-ter­melés eredménye, Fölkér Já­nos csapata 110 százalékra teljesítette a havi tervét. Az Anna-aknán Kovács Ár­pád fejtési csapata 107,8 szá­zalékra teljesítette a tervét és 581 csille szenet adott ter­men felül. A Béta-akna leg­jobb brigádja májusban Pfei­fer Alajos kamrafej tési csa­pata volt, tervét 153,5 szá­zalékra teljesítette. Gajer György frontfej tési csapata 146,5 százalékot ért el, Lovas Sándor csapata pedig 127 szá­zalékra teljesítette a havi ter­vet. A IU-as akna fejtési csa­patai közül Kiss Ferenc csa­pata lett az első 129,2 száza­lékos eredménnyel, amely egybfcn 987 csille többletsze­net jelentett, a második he­lyen Földes György csapata végzett 112,7 százalékos telje­sítéssel és 1577 csille többlet­szénnel. Követik a pécsi példát Társadalmi munkában vízmüvet építenek Siklóson Mohácson 3500 társadalmi munkaórát ajánlottak fel A komlói Kossuth-aknán iskolát epítenek Pécs dolgozói valóban nagyszerű lendülettel veszik ki részüket a társadalmi mun­kából. Az „Egy napot Pécsért” mozgalom nagy visszhangra talált. A jó példát vajon kő vetik-e? A megye városaiban, községeiben vajon szervezik-e a társadalmi munkát? A pé­csi példa azt bizonyítja, hogy jó szervezéssel nagy eredmé nyékét lehet elérni. Körutat tettünk s megkérdeztük a komlói, mohácsi és siklósi tanácsot: milyen ered­ményeket hozott eddig a társadalmi munka? Íme a válaszuk: Siklós Siklóson középvízművet lé­tesítenek jórészt társadalmi munkával. A vízvezeték le­fektetéséhez szükséges árkok teljes egészében a társadalmi munka eredményed. Az új für­dőhöz is egy százméteres ár­kot ástak a község lakói. A fürdő kabinsorának terveit is társadalmi munkában készí­tették el a tanács műszaki dol­gozói. S éppen emiatt panasz­kodnak is. Nem a tervekre. Azokban nincs hiba. Legalább is, amikor megkérdezték, azt mondták, hogy megfelelő. S érthetetlen módon most még­sem akarják elfogadni és jóvá­hagyni. Pedig ha jók a tervek, miért kell még egyszer meg­csináltatni, csupán azért, mert nem a tervező, vagy más erre kijelölt vállalat készítette? Ta­lán a tanácsokon dolgozó mű­szakiak nem eléggé képzettek ahhoz, hogy egy fürdő kabin­terveit elkészíthessék? Tavaly 95 ezer forint értékű munkát végzett a lakosság Siklóson. Idén a községi ta­nács 100 ezreit tervezett, de Nyolcezer öreget köszöntöttek Pécsett Századik évét tölti özv. Szlavecz Mihályné építkezésénél. A városi tanács már most szervezi az itt vég­zendő társadalmi munkát is. Komló Pécs után Komlón végzik a legnagyobb arányú társadalmi munkát. Több százezer forint­ra tehető a lakosság által ed­dig és ezután végzendő társa­dalmi munka. Kossuth-aknán például társadalmi erőből épí­tik fel a kéttantermes iskolái a hozzátartozó kétszobás pe­dagóguslakással együtt. Az ál­lam százhúszezer forintot, a városi tanács pedig százezer forintot adott az iskola építé­sére. Ez nagyon kevés lenne. A lakosság azonban vállalta, hogy a Mecsekjánosi út mel­lett szanálásra kerülő négy épületet lebontja és ennek az anyagát is az iskola építésé­hez felhasználhatják. Ezen­kívül a szakmunkák kivételé­vel társadalmi munkában mindent elvégeznek. Csak en­nél az egy létesítménynél több százezer forint lesz a végzett munka értéke s hol van még a többi. „Tegyük szebbé városunkat, a 10 éves Komlót!” mozga­lom a tavasszal indult. Ennek köszönhető, hogy a Somág és Kenderföld nyugati területén terepet rendeztek és parkosí­tottak. A környék lakossága a Hazafias Népfront és a vá­rosi tanács kezdeményezése alapján mintegy háromszáz- ezer forint értékű munkát végzett a tereprendezésnél és parkosításnál. Három zöldség­bolt is épül Komlón. Egy-egy üzletre 75 ezer forintot fordí­tanak. A többit a lakosság végzi el társadalmi munkában. Az újtelepit már e hónap vé­gén átadják rendeltetésének. A másik kettő pedig szeptem­berben készül el. Mintegy félmillió forintos költséggel orsierűsifik a iécsj szabadtéri szinnadot SlittdázStt azudtneseU Á/ NDK nagykövete Komlón Wilhelm Meissner, a Német nemokratikus Köztársaság mag”-írországi nagykövete lá- • tog-*ást tett Komlón és a vá­rosi tanácson elbeszélgetett a párt- és a tanácsi vezetőkkel. A nagykövetet a város vezetői tájékoztatták Komló fejlődé­séről. Jólápolt nőnek — férfinak vonzó a társasága... Jó fel­lépést, jó közérzetet biztosít az E LI D A 5)e$o8or izzadáscrátló és szagtalanító krém. ízléses, golyós anyag flakonban kapható az Illatszerboltokban, Fogy. ára: 17,— Ft. 268 Este van, vigaszta­lanul esik az eső, szél borzolja a /ók leve­leit, esőnyaláb csap időnként az ablak­üvegre. A kis albérle­ti szobában fiatal há­zaspárral beszélgetek. Egyszerűen, de ottho­nosan berendezett la­kásban mindenütt or­vosi könyvek, jegyze­tek. Péter a férj, ma­gas termetű, haík be­szédű s szavaiból ko­moly embernek isme­rem meg. Olyannak, mint öleinek józan el­képzelése van az élet­ről, aki tudja mit vál­lal, mire képes s aka­ratát következetesen végrehajtja. Felesége, Ilonka csinos asszony, fiatal, de korántsem a fiatalok bohósága, hanem a felelősség- érzet jellemző rá. Mindössze néhány hónapja házasok. Beszélgetésünk nyo mán feltárul a fiatal pár története, olyan történet, ami azt pél­dázza, hogy vannak még régi gondolkodá­sú szülők, akik presz­tízskérdésből inkább boldogtalanná tennék gyermeküket sem­mint annak érvénye- X sütését segítenék elő. I Péter szülei jómó- | dúak, otthon a szép I háromszoba összkom­♦ fortos lakás, az arány­♦ lag nyugodt kömye­♦ zet. Ezt hagyta el, í mert..; I — Nem is volt ad- | dig semmi baj, amig | szüleim meg nem tud ♦ iák, hogy Ilonkának udvarolok — kezdi a történetet. — Ilonka, most már feleségem — mosolyog asszony­kájára — ott lakott a közelünkben,-.-. Megszerették egy­mást. Több sem kel­lett a szülőknek. Kit akarsz te elvenni? Azt a lányt? Egy le­endő orvos gyárban dolgozó munkáslányt vegyen feleségül? Az anyja migrént kapott, az apja pedig elvörösödött a méreg­től. — Képzelje — foly­tatja — szüleim azt mondották, hogy ők már választottak szá­momra egy lányt, az való hozzám. Be is ' akartak mutatni ne­ki, de én nem men­tem el a „csinált ran­devúra“. A szüleim akkor már úgy néz­tek rám, mint aki megbolondult. S hiá­ba volt minden ér­vem, hogy Ilorika ren des lány, dolgos, csi­nos — semmi sem lá­gyította meg a szivü­ket Az apja szinte ül­dözni kezdte a fiata­lokat. A sok közül el­mesélek egy esetet. Ilonka névnapja kö­zeledett s a fiatalok megbeszélték, hogy a névnapot megünnepel ni — együtt elmen­nek táncolni. így is történt. Péter apja ezt megtudta s mint az ámokfutó járta vé­gig a szórakozóhelye- , két, kutató szemmel kereste a fiatalokat, de nem találta őket. Hogy apám kere­sett bennünket azt csak később tudtuk meg — mondja Péter — mi csak azt vettük észre, hogy amikor hazamentünk a la­kásunk felől apám jött velünk szembe s kővel kezdett dobál­ni bennünket. Mint a leprásokat. Péter nem hagyta most már, csak azért sem. Egy negyedéves orvostanhallgatónak van annyi önérzete, hogy igazának tudata ban önálló elhatáro­zásra jusson. Néhány hét múlva megesküd- tek. Amikor ezt be­jelentette a szüleinek — ajtót mutattak. így is jó — gondol­ta Péter s albérletbe költözött feleségével együtt. Ilonka özvegy édesanyja segítette őket erejéhez mérten az első kis fészek be­rendezésében. Péter tovább tanul. Szülei pedig hallani sem akarnak felőle. — Apám azt mond­ta, hogy én esetleg még visszamehetek, de Ilonka soha nem teheti be hozzánk a lábát. Mi pedig egyek vagyunk. -. < Tán fellengős kije­lentésnek tűnik az el­ső pillanatra, de té­nyék bizonyítják, hogy egymásért él­nek, dolgoznak. Péter igaz ösztöndíjat kap az egyetemen, de ez kevés lenne a család fenntartásához, a ta­nulmány folytatásá­hoz. Ilonka ugyanott dolgozik, ahol lányko­rában. Az ő fizetésé­ből élnek. S ahogy látom ez a két fiatal nagyon megbecsüli egymást. Van is mi­ért. Ilonka azért be­csülheti Pétert, mert volt bátorsága még szüleivel is szemben kiállni azok elavult nézetei ellen s a ké­nyelmes otthont fel­cserélni a mostohább körülmény ékkel. Pé­ter pedig olyan asz- szonyra talált, aki in­kább lemond a diva­tos holmikról csak azért, hogy Péter be­fejezhesse az egyete­met. Csak a férj szülei nem térnek még most sem jobb belátásra. Pedig nincs igazuk. Nincs, mert nem ér­tik meg, hogy a mi társadalmi rendünk­ben a fiatalok saját maguk választják meg azt, akivel egy életet alkarnak leélni. Ma már nincs szük­ség az „érdekházas­ságra.“ Amikor a beszél­getés végén csak úgy .zárójelben“ meg jegy zem, hogy talán ha vártak volna eddig, amig Péter megszer­zi a diplomát i-, « Csák mosolyognák. Ok boldogok. S aki megtalálta a boldogsághoz vezető utat, az ne késleked­jék rálépni ;.4 GARAY FERENC A városi tanács művelődési osztálya idén korszerűsítteti a pécsi szabadtéri színpadot. A Baranya megyei Állami Épí­tőipari Vállalat már megkezd­te a munkát. A színpad két ol­dalán vasszerkezeteken hul­lámpalát helyeznek el s így a közönség elől elzárják az elő­készületek helyét. A színpad is sokkal színházszerűbb lesz, mert a közönség csak azt lát­ja majd, ami a színpadon tör­teink. A díszlettárolásra is al­kalmas lelsz e rész. A színé­szek öltöző- és mosdóhelyisé­geit is bővítik. A női öltöző húsz és a férfi ugyancsak húsz személlyel többnek nyújt he­lyet. Az eddigi egy mosdó he­lyett most már 3—3 mosdó áll a színészek rendelkezésére. A lelátót is korszerűsítették. Az eddigi szűk, mintegy más­éi méteres feljárórészeket két oldalt kiszélesítették és a lá- járat félé tölcsérszerűen tá­guló vá tették. A színház el­hagyása így sokkal kényelme­sebbé vált. A rossz padokat is kijavítják és azokat, ahonnan a színpad nem jól látható, el­távolítják. A nézőtér ülőhe­lyeit zöldre festik és lakkoz­zák. Részben a villamos háló­zatot is korszerűsítik. A szabadtéri színpad mel­letti kerthez feljárót építenek, hogy a közönség a szünetek­ben itt sétálhasson. A szabad­téri színpad korszerűsítésére mintegy félmillió forintot for­dítanak. A munkák e hónap végére fejeződnek be. Huszonhárom kerthelyiség nyitja meg kapuit Pécsett a nyáron Bővítettéit a misinatetői kér helyiséget tataroztak a domörka ui menedékházat A kereskedelem elkészül, a befőzési időszakra A nyári időszak mindig gon­dot okozott a lakosság áruel­látásában. Növekszik az ide­genforgalom, nem is beszélve a gyümölcs- és konzervfélesé- gek eltevésének fő szezonjá­ról. . Érmek megfelelően a város kereskedelmi szervei, vállala­tai nagyarányú felméréseket végeztek, hogy az áruellátás zavartalanságát biztosítsák. Elsősorban a lakosság élelmi­szerellátásáról, a cukor, a liszt, a zsír és egyéb élelmiszerek megfelelő mennyiségéről gon­doskodott a kereskedelem. A húsellátás továbbra is problé­ma marad, olyan értelemben, hogy a rendelkezésre álló mennyiségek nagyobb száza- ’éka fagyasztott állapotban ke­rül forgalomba, de az Élelmi­szerkereskedelmi Vállalat min dent elkövet, hogy a hús­választékot különböző félkész hústermékekkel, konzervekkel, félkész értelekkel bővítse és élőcsirke és pecsenyekacsa árusításával javítsa. A nyári befőzési idényre a megfelelő mennyiségű cukor­készleten és egyebeken kívül, többek között 30 000 palack ecetet tárolnak és teljes mér­tékben kielégítik a vásárlókö­zönség befőzőcelofán, szalicil, befőttes, illetve paradicsomos üvegszükségletét. A tej és tej­termékeket a nyári hónapok folyamán vasárnap reggelen­ként is megvásárolhatja a la­kosság, s ennek érdekében szeptember 15-ig vasárnapon­ként 13 tejet árusító egység üzemel reggel 7-től 10 óráig, de a város területén három nagy kapacitású fűsze. bolt és húsüzlet is nyitva tart. A zöld­ség-, és gyümölcsféleségek biz­tosítására a MÉK több mint száz százalékkal nagyobb te­rűiéire kötött termelési szer_ ződést. a tavalyinál s jelenleg is nagy mennyiségű idei hagy­mát, salátát, újburgonyát, ret­ket, fejeskáposztát, zöldborsót és epret hoz forgalomba kü­lönböző elárusító helyein, il­letve zöldségboltjaiban. A vendéglátóipar a múlt év tapasztalatain okulva, több helyen megnagyobbította, kor­szerűsítette a Mecsek terüle­tén üzemelő egységeit, és a város szórakozóhelyiségeit, de a turistaházak átalakítása te­rén is komoly eredmények tör­téntek. Ezek közül a dömőr. kapui menedékházat tataroz­ták. és örvendetesen bővült a misinatetői kerthelyiség kapa­citása és belső helyiségeinek átalakítása is. Az Üdülő Szálló környékén az árusítógombát hamarosan kibővítik és az ál­latkerti kertvendéglőt 200 ven­dég ellátására teszik alkal­massá. Néhány nappal eze őtt nyitották meg az állatkerti fagylaltpavilont, s ugyanitt a közeli napokban nyitják meg a Vendéglátó Vállalat új egy­ségét is. A vidámpark terüle­tén az építéssel egyidőben egy vendéglátó egység is elkészül, nagv kertbelviséggel. A város területén 23 kerthelyiség nyit­ja meg kapuit a nyár fohia- mán, köztük több olyan, amely több száz vendég befogadásá­ra, ellátására alkalma^ T már most 60 ezer forint az el­végzett társadalmi munka ér- . téke. A nagyobb arányú társa- i dalmi munka még csak ezután . kezdődik. Parkosítani akarják : az új fürdő körüli hat hold i területet. Mohács i i Mohácson új mozgalom van • kialakulóban. A városi tanács ■ hasonlóan Pécshez, itt is meg­■ szervezte az „Egy napot Mo- . hácsért” mozgalmat. A város i lakossága május 18. óta már ; 3500 társadalmi munkaórát > ajánlott fel. A városi tanács a mozgalom keretében kívánja a MÁVAUT-garázsnál meg­valósítani az új gyermekját­szóteret. A társadalmi munkát igénybe veszik a tíztantermes általános iskola építésénél is. Ezzel elérik azt, hogy az épít­kezésnél megtakarítás lesz, amelyből felépíthetik a poli­technikai termet az iskolához. Mohácson ebben az évben már mintegy 500-an vettek részt a társadalmi munkában. Az elvégzett munka értéke 45 ezer forint. A társadalmi mun­ka értéke itt is jóval megha­ladja majd a betervezett 75 ezer forintot A város szépí­téséhez tartozik a parkosítás. Ebből is kiveszik részüket a mohácsiak. A szigeten a strand környékét kívánják először rendbehozni, parkosítani, mi- , vei az idegenforgalom nagy j része is ide irányul majd. ; Mohácson már hosszú idő i óta húzódik az orvosi szak- ' rendelő felépítése. Jelenleg a i kórház alagsorában működik, 1 —de jövőre már megkezdik a i szakrendelő építését. A mint- i egy 3,5 millió forintos építke- - zésből a lakosság is jelentős . részt vállal. 700—800 ezer fo- * rint értékű társadalmi munkát , végeznek majd a szakrendelő 1 öreget, megnézték az állatker- tef, a most épülő mecseki vi­dámparkot. A pécshányatelepi nőtanács zenés kerti ünnepsé­get, szív küldit mdezett a bá-J nyatelep öregjeinek, Erzsébet telepen a bányászzenekar kö­szöntötte, a tömegszervezetek vacsorával vendégelték meg az öregeket; Pécsett szerdán rendezték I meg az öregek napját, mely alkalommal a párt-, állami és tömegszervezetek, üzemek és intézmények a város nyolcezer öregjét köszöntötték fel. A város különböző pontjain 1— gyári és területi művelődési okhonokban, a tanácsházán, munkásklubokban, pártházak- ban és iskolákban *— összesen negyven helyen szerveztek ün- •. népségeket, üzemi és iskolai | művészeti együttesek műsorral • örvendeztették meg idős ven- • dégeiket Az úttörők több mints ezer öreget otthonaikban ke-: restek fel, köztük a századik; életévét töltő özv. Szlavecz Mi-í hálynét. Azok az úttörőcsapa-S tok, amelyek rendszeresen S részt vesznek idős jártfogolt-;. jaik há2körüli munkájának; 1 végzésében — takarításban, •1 bevásárlásban — külön ünnep S - séget rendeztek pártfogolt jaik-; ; m ák. Pécs valamennyi iskolá-;; jában, óvodájában is megem- S j lékeztek az öregek napjáról, a; 1 nevelők az idősek iránti tiszte-; j létről, megbecsülésről beszél-; , tek tanítványaiknak. Több • . üzem, tömegszervezet, intéz- j ( meny, változatos szórakozás-: , rói is gondoskodott az öregek; , számára: így például a városi; . tanács szociális csoportja kü- • , lönautóbuszon mecseki kirán-* . dulásra vitt több mint száz:;, _____________.

Next

/
Oldalképek
Tartalom