Dunántúli Napló, 1961. június (18. évfolyam, 127-152. szám)

1961-06-06 / 131. szám

2 N ÄPtö IMI. JÚNIUS í. 1 A legszívesebben néger spirituálékat' énekelek Villáminterjú Betty Chari rs-sal A riporter nézi, ügyeli a fal­ragaszokról ismert arc erede­tijét: barna bőrét, szemét, száját és úgy érzi, hogy me­leg fényű tekintetében a tá­voli Afrika sejtelmes tüzei vil- lódznak. Afrikáé, ahonnét egy­kor elindult egy üatal néger, hogy Skóciában megismerked­jék egy fehér lánnyal és meg­szülessék házasságukból Betty. Bőre barna, hiszen az afrikai néger törzsek vére csörgedez ereiben. Arca mosolygós, hi­szen sohasem ismerte az afri­kai négerek sanyarú életét, ö számára az élet nem meg­aláztatások sora, hanem siker és megelégedettség. Erről árul­kodik meleg fényű tekintete... — Apám a második világ­háborúban meghalt. De él ben­nem öröksége: véremben lük­tet a ritmus, a zene, amit szü­letésemmel hoztam magam­mal. Ez ellen pedig nem lehet tenni semmit. Ezért választot­tam ezt az életpályát. Már 11 éves koromban ezüst érmet nyertem Skóciában egy ének­versenyen. Ezt követték a to­vábbi sikerek. Ennek köszön­hetem házasságomat is, hiszen a zene hozott össze férjemmel, a lengyel származású Bronis­law Gesikowskival. A riporter elgondolkozik. Vajon milyen dalok állhatnak legközelebb Betty Charles szí­véhez, miket énekel legszíve­sebben? lakásában elszakadt ruha­neműt. Tiszta állapotban, pamutból készült ruha és ágyneműrongyokért kilón­ként 5,— Ft-ot fizet a 16569 — Legszívesebben négei spirituálékat énekelek. Azt hi szem, ez természetes is. De na­gyon közel állnak szívemhez Gershwin néger operájának, a Porggy és Bessnek dallamai. Meg a régi nagy világszámok, a jazz immár klasszikussá vált alkotásai. Ezeket igyekszem új, modem feldolgozásban a közönség elé vinni. Férjére mutat, Bronislaw Gesikowskira, aki gitárosa a varsói Wychary-jazz zenekar­nak. Most 6 veszi át a szót. — Én dolgozom fel, aran- gálom Betty Charles részére a táncdalokat. De önálló tánc­zenét is komponálok, több hanglemezem jelent már meg. Legutóbb Budapesten Vécsey Ernőnek átadtam néhány kompozíciómat. Egyiknek Mambo Budapest a címe. Mióta Pécsett jártak a múlt évben, sokfelé utaztak, hiszen hangverseny hangversenyt kö­vet Betty Charles életében. Az utóbbi néhány hónapban a Német Demokratikus Köztár­saságban és Jugoszláviában koncerteztek, és természetesen Lengyelország minden részé­ben. Most Magyarország váro­sait járják. Betty Charles meg- hatottan meséli, hogy néhány napja Szegeden, az utcán egy idős asszony felismerte és ró­zsacsokrot nyújtott át neki... A riporterben felötlik a kér­dés: vajon Betty Charles, aki Európa országait, koncertpó­diumait járja, miképp látja: milyen dalokat kedvel legszí­vesebben a közönség? — Ez nehéz kérdés, hiszen annyi új sláger születik! Jön­nek, aztán mennek. A közön­ség mindig az újat kedveli. De a még újabb kiszorítja a tegnapit. Csak a könnyűzene klasszikus nagy alkotásai áll­ják a vihart: Gershwin, Glenn Miller műveiről ma már el­mondhatjuk, hogy halhatatla­nok. Ezért is éneklem ezeket a legszívesebben, bár szerepel­nek műsoromon a legújabb táncdalok is. Hiszen tudom, a közönség ezt is hallani kí­vánja tőlem. Villáminterjút kértem Betty Charlestől hétfő esti pécsi vendégfellépte előtt. És íme, a villáminterjúból hosszabb be­szélgetés lett. Aztán indul a színpadra, hogy a néger dalok­kal, spirituálékkal Afrikában élő társaira emlékeztessen ... N. T. Mégjelent „A MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVE” a Széchenyi téri könyves- bolt kéri előjegyzőit, hogy a kiadványért szíveskedje­nek jelentkezni. 16702 Újabb jégverés Baranyában Nem sorolhatjuk fel a seiiyei járás termelőszövetkezeti el­nökeinek valamennyi erényét, most csak bátorságukról írunk Naponta borul és zeng az ég, a megyén már többször is vé­gigsöpört a jégeső — lehet-e gyáva, aki ennek ellenére sem keres védettséget az elemek tombolásával szemben?! Vajsz- lótól Besencéig. Gyöngyfától Drávakeresztúrig egy óriási ponyvára lenne szükség, ame­lyet az a 12 termelőszövet­kezet kifeszíthetne sok ezer hold gabonája, kukoricása, do­hányültetvénye fölé — mert a mai napig sem kötöttek jég- biztosítást. A saját parcelláján minden­ki teljhatalommal gazdálkod­hatott, a háztáji katasztrális holdon még most is saját ké- nye-kedve szerint biztosíthat a szövetkezeti tag. vagy bízhatja éppen a jószerencsére dolgai fordulását. De hol az a bátor elnök, aki egy tragikus jégeső után azzal állhat a zárszámadó közgyűlés elé, hogy ugyan a jégbiztosítás díját „megtakarí­tottuk”, de osztani csak keve­set oszthatunk, mert a termés jó részét tönkre tette az „idő“. — A szomszédos szigetvári já­rásban nincs ilyen elnök egy­sem: valamennyi szövetkezet rászánta az összes hozamérték alig egy-két százalékát kitevő biztosítási díjat a biztosabb zár számadás és nem utolsó sor­ban a nyűgöd tabb éjszakák érdekében. Nem csinálunk hírverést az Állami Biztosítónak és ez a rövid jegyzet sem pótolhatja a járási fiók szervezőmunkáját, de azt helyénvaló megjegyez­nünk, hogy a Dráva mentén a biztosítási védettség elutasítá­sa nem a bátorság és a taka­rékosság jele. Évtizedekre visz szamenően átnéztük Baranya jégkárstatisztikáját és abból kiderült, hogy ha egy helyen ;s pusztított a jég — az a Dráva mellett tette tönkre a termést. A folyam szinte úgy szívja magához a jégfelhőket olyannyira, hogy nem egy ka­pitalista biztosítótársaság egy­szerűen nem vett fel és nem fogadott el ajánlatokat erről a jég járta vidékről; És itt, a jégverés hazájában tizenkét termelőszövetkezet még egyáltalán nem biztosí­tott. Ezekben a napokban kü­lön levélben hívják fel Pécs­ről ezeket a szövetkezeti elnö­köket a vállalt veszedelem nagyságára és a szervezők is újra bekopogtatnak hozzájuk. Ezen túlmenően azonban a já­rás vezető szerveinek sem le­het közömbös az irányításuk alá tartozó terület biztosítási védettsége, hiszen ha politikai kérdés a szövetkezetek megszi­lárdítása. a kitűzött termésho­zamok elérése, akkor ennek a politikai kérdésnek lényeges vonása a várható kockázatok kiküszöbölése is. Az országban számos megyei és járási ta­nács tárgyalta meg a biztosí­tási tevékenységet s ezzel köz- igazgatási nyomatékot is adott a szervezőmunkához. Helyén­való ez Sellyén is. Péntek délután újabb jég­verés érte Baranya néhány községét. Délután egy órakor Bogádon verte el a jég a Vi­rágzó Termelőszövetkezet há­rom és fél hold dohányát, tíz hold borsóját és ötvenöt hold őszi kalászosát. A pénteki jégverés már a harmadik Baranyában az idén. Április 18, május 24, és június 2 — három jégnap. amely fel­tételezi, hogy ebben a jégjárta esztendőben még tovább pusztí tanak az elemek megyénkben. Jtlaiiézq allét él ^(lantié ilia Érettségik és érettségi bankettek ideje van. Nagyfiú, nagylány lesz az iskolásból. Tegnap még tilt­va volt az esti szórakozás, a csak 18 éven felülieknek en­gedélyezett filmek megtekin­tése, még tiltva volt a sze­szesital fogyasztása — s egyik napról a másikra hogy úgymondjam „szabad lett a vásár”. Felnőttek lettek. Mozi, esti szórakozás, sze­szesital nyilvános fogyasz­tása immár nem „tabu” szá­mukra. Élnek is a lehető­séggel. Nem is lehet ezen csodálkozni, így van rend­jén, ez is velejárója a fel­nőtti életnek, hiszen a dal is azt mondja: „Asszony lesz a lányból...” Csak azért el ne hamar- kodják egyesek ezt a gyors „felnőtté válást”. Ügy mint az a néhány lány, aki szom­baton éjfél után a Pannónia bárban táncolt kissé pityó- kásan, kissé megszédülve a hirtelen rájuk köszöntött szabadságtól. Érettségi ban­kettről jöttek. Még matróz­galléros ruhában voltak. A m a nagylánya a tegnapi „kislányos” ruhában. Nem, szó sincs arról, hogy akár csak egy szóval is elítéljem őket. Jól érezték magukat, folytatni akarták a szórako­zást — s eljöttek a Pannó­nia bárba. Eddig mondjuk rendben is van. Engem csak a kontraszt kapott meg. Még ki se bújtak a matrózgallér­ból — máris a Pannóniába torkollott az útjuk. Éjfél után, kissé mámorosán, szé- delegve „a rum tette ezt és az átkozott likőr” — nem­csak Villon egyik verse sze­rint, hanem a valóságban is. Érthető egy bankett után a jó hangulat? Igen. Lehet valami kivetni valót találni, ha utána immár mint „nagy­lányok” folytatják a szóra­kozást? Nem. Hát akkor „mi a bajom” — kérdezhetné va­laki. Semmi. Csak a kontraszt kérem, a kontraszt. A matrózgallér és a Pan­nónia. A kettő valahogy^ „üti egymást”... (GARAY) — A PÉCSI KESZTYŰ­GYÁR 1961. III. negyedévé­ben Angliába, Svédországba és Nyugat-Németomszágba szállít kesztyűket; — A VIDÁMPARK és az út­törővasút építéséhez szerve­zett vasgyűjtés befejeződött, és az eddig beérkezett jelen­tések szerint 123 tonna vasat szedtek össze az úttörők. Pedagógusnap Komién Komlón az Erkel Ferenc ze­neiskola nagytermében tar­tották meg vasárnap délelőtt a pedagógusnapot. A nevelő­kön kívül nagyon sok szülő is megjelent ezen az ünnepségen. Részt vett Voksány József elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának küldötte, Csen­des Lajos elvtárs, a megyei pártbizottság osztályvezetője, Varga Kovács János elvtárs, a Művelődésügyi Miniszté­rium főosztályvezetője, Takács Gyula elvtárs, a megyei ta­nács művelődési osztály veze­tője, Gábriel József elvtárs, Pécs város művelődési osztá­lyának vezetője, továbbá a párt-, a tanács és a tömeg­A pécsi vásáron A júniusi pécsi vásáron csak mézes-bábos volt az igazi, angja, kiáltása még a kupe- es, csepürágós, régi sokadal­ma t idézte: — Hát nem lát. ík? Hát nem látják?! Hát nem ítják?!! — hogy mekkora da- abot adok?! A disznóvásárban kutatom a yér felhajtás okát. Többen a tiósviszlón kitört köröm- és zájfájásra panaszkodtak — a írlat miatt onnan nem hajt­attak fel semmit. De mit szá­nt egy község Baranyában?-— A szerződés az oka min- ennek, uram! A szerződés, leg az Állatforgalmi! Ki az a olond, aki eladná most a hí- ónak valót, amikor biztos énzért meghizlalhatja otthon s a faluban átveszik tőle?! z. a szerződés! Néhány választott malac sl­it csak a ketrecek alatt: gaz­dik azt sem tudják, hogy mit ■érjenek érte. Talán reggel ették el a koca alól, de máris —600 forintra tartják párját. szebbekért úgy elkérik a 50—900 forintot, mint a pinty. Egy pár „táltost” is felhajtot ik, eoyiknek annyi ereje !ncs. hogy megálljon a lábán, lazdáig ide-oda lézengnek, az- ín fogják a kötőféket és elvi­zik — vágóba. Hiába = 0ép­korszak, és ez meg is látszik a vásáron. Ott, ahol máskor csi­kó, kanca nyerített, több, mint félszáz személygépkocsi vár gazdára. És nemcsak özönvíz­előttiek! Egy „boldog" Wart- burg-tulajdonostól meg sem kérdem, miért ad túl kocsiján. Mindkét karja kötésben fehér- life és felkötötték a sebészeten a nyakába. Alighanem még az esedékes nyakkitörés előtt sza­badul a „márkától”. Minden­esetre, rossz propagandát csi­nál boltjának, annyi szent. A használtcikkek „pavilon­ját” keresse meg, aki műértő. Ahány olajbafestett gyalázata csak akad a városnak, azt ott mind fellelhettük. Balerina két kicsi balettcipővel és akkora keblekkel, mint egy tehéntőgy — 600 forint. (Nem akarja fel­akasztani a fiam a falra, azért adom ám el. Némám, mintha nem tetszene neki! Hiszen olyan élet hű ez a kép, hogy majd megszólal. Tudja, otthon már lóg egy táncosnő a falon — azért). Kapható még: Mána a kisdeddel, bekeretezve 650 forintért. Ugyanaz keret nél­kül, de Szent Pál apostollal, csak 350. Mire visszanézek, már gazdája is akad a baleri­nának. Igaz, a vevő az előbb még agy másik ára* Murilló reprodukcióira alkudott (tény leg Murillo reprodukciók vol­tak), — dehát a balerina? Az majd megszólal. Lefizeti az obulusokat, viszi a képet. Az iménti asszony meg odaszól a szomszédjának, aki ugyancsak kitaposott cugoscipőket árusít — igaz, jól kiboxolva mind! — és eddig egy naplementés kép­pel csinált reklámot magának. — Adja ide szomszédasz- szony, most majd én árulom tovább azt a képet is. Kiderül, hogy egy „híres pécsi piktornak” portékáit árul ja, ott lakik a Rákóczi úton kérem — és hogy ne tűnjön fel, mindig csak egy képet tart maga előtt: a többit átadja a szomszéd kofáknak... Igazán felállíthatna egy sát­rat a Képzőművészeti Bolt is! Végezetül sipákoló női hang üti meg a fülemet: — Megjöttek a legújabb kül­földi órák! Tessék, tessék! Már Icétszáz forinttól a legújabb külföldi órák! Odamegyek és elolvasom az egyik óra címkéjét. „L. Empe- reur”. Készült száz évvel ez­előtt, de külfödi, az igaz. És csak megéri a kétszáz fo­rintot, hisz majd akkora, mint egy palacsintasütő. O. I. GgOrfi Józtefné is ár. Ábrányi Alajosai * kitüntetés után. szervezetek helyi képviselői és vezetői. Kiss István, a Hazafias Nép­front városi bizottságának el­nöke üdvözölte a pedagóguso­kat, szülőket, vendégeket. Ezt követően dr. Kardos László, a komlói városi tanács vb-tit- kára mondott ünnepi beszé­det — A 10. pedagógusnapon őszinte és meleg szeretettel köszöntjük Komló város neve­lőit, az óvónőket, tanítókat, tanárokat és a tanügyigazga­tás dolgozóit — mondotta Kardos elvtárs. — Évről évre megismétlődő, üde színfoltja ez a nap felszabadult, szocia­lizmust építő népünk életének. Június első vasárnapja a ne­velőké.' A megbecsülés és a felelősség régen is jól meg­fért volna egymással. Az előb­bit azonban nagyon kevesen kapták meg. A vb-titkár a továbbiakban hangsúlyozta: — A mi társa­dalmunk a szocializmust építi. Ez a törekvés, ez a cél kell, hogy megszabja pedagógu­saink életmódját is. Ügy kell tanítaniok a rábízott ifjú nem­zedéket, hogy az folytatva a mai felnőttek munkáját — be­tölthesse nemes hivatását. Szocialista módon gondolkozó, a szocialista társadalomért dolgozó embereket keli lor- málniok tanítványaikból. Deák Ferencné, a Komló városi Nőtanács elnöksége ne­vében köszöntötte a pedagógu­sokat. Ezután Varga Kovács János szólt a nevelőkhöz és átnyújtotta dr. Ábrányi Ala- josnénak, Győrfi Józsefnénak és Rácz Sándornak az „Okta­tásügy kiváló dolgozója” ki­tüntető jelvényt és az ezzel járó 1500 forintot. Miniszteri dicséretet, illetve kitüntetést kapott és az ezzel járó 1000 forintot Horváth Mártonná, Somkuti Ede, Szentpáli Pál. Ezt követően dr. Simek Ár­pád, a városi tanács vb-elnöke 69 pedagógusnak és az okta­tásügy más dolgozójának 500— 700 forintig terjedő pénzjutal­mat adott át. Végül a zene­iskola növendékei a kender­földi általános iskola úttörő­énekkara a nyugat-kökönyösi óvoda kicsinyei ajándékmű­sorral kedveskedtek. Figye­lemre méltó volt a szülői munkaközösség kedvessége is, amikor megvendégelte a pe­dagógusokat. — A PÉCSI Kiskereskedel­mi Vállalat Kossuth Lajos ti, 9 szám alatt lévő vasboltjába 70 olajtüzelésű fürdőszoba- kályha érkezett, melyeknek tartályai 140 literesek és egy óra alatt 85 fokra melegítik fel a vizeU — HÉTNAPOS IBUSZ au­tóbusz körutazás indul Pécs­ről Szlovákiába július 13-án 1290 forint részvételi díj mel­letti SZÍNES képeslapok PÉCSRŐL A Képzőművészeti Alap színes felvételeket készítte­tett Pécsről. A múlt héten az elkészített képeslapokat le­szállították és már forgalom­ba is hozták. A gyönyörű képek a város ismert pont­jait ábrázolják. A sétatér, a Balokány-fürdő, a Tettye, as Üdülő szálló és a Széchenyi tér képei mellett a nyugati városrészről is készült színes felvétel. Most már a pécsiek és a Pécsre látogatók színes levelezőlapokon üdvözölhetik ismerőseiket. — AZ IBUSZ pécsi kiren­deltsége vasárnap jól sikerült repülőkirándulást rendezett Szegedre. A közeljövőben is­mét indítanak különrepülő- gépet Szegedre és Siófokra is. A különjáratokra előjegyzése­ket már felvesz az IBUSZ- iroda. — PÉCSETT 1962-ben 200 lakást építenek fel panelele­mekből. 1963-ra ez a szám megkétszereződik. A REJTVÉNY-SZERKESZTŐ ÜZENI: A nyári kert—trcjtvény-pályá- zat VI. fordulójára leközölt rejt­vényábra Tízszintes 13. sorinak második kockájából, valamint a vízszintes 17. sorának elsó koc­kájából egy-*rr pont kimaradt. Pótolandó! Egyébként az ábrá­ban pontokkal megjelölt kockák ban szereplő betűkből kell ösz- szeállftani a kulcsszavakat. Gyár és Gépszerelő Vállalat Pécsi kirendeltsége keres gépésztechnikusokat 3—5 éves gyakorlattal fizi­kai állományuk csoportve­zetői beosztásba gépszere­lési területre, valamint lakatos és hegesztő szakmunkásokat pécsi és vidéki munkahelyeire. Je­lentkezés Sopiana Gépgyár munkaügyi osztály. Siklósi elvtársnál. 16704

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom