Dunántúli Napló, 1961. június (18. évfolyam, 127-152. szám)

1961-06-06 / 131. szám

IMI. JŰNrUS 6. NAPLŐ n r h v K­4 A fiatalok elhelyezkedési problémái Több mint kétezren végzik el az idén az általános és középiskolá 805 tanulót szerződtetnek a pécsi vállalatok Problémát okoz a lányok elhelyezése Egy vonatszerelvény búza Beremendrol A baranyai közös gazda­ságok az idén több mint 60 ezer holdon termelnek őszi és tavaszi kenyérgabonát. A vetések általában szépek, a kedvező időjárás hatására jól fejlődnék, úgy hogy több termelőszövetkezetben a ter­vezettnél is magasabb ter­méseredményekre lehet szá­mítani. Ebben az évben már az jellemző Baranya megyé­ben is, hogy a közös gazda­ságok kenyérgabona-felesle­güket teljes egészében az ál­lamnak adják él; A Terményforgalmi Vál­lalat eddig 1150 vagon bú­zára, illetve rozsra kötött szerződést a termelőszövet­kezetekkel. Ez kereken más- félszerese a szövetkezeti gazdáktól tavaly felvá­sárolt kenyérgabona-meny- nyiségénék. A megye, sőt az ország legdélébben gazdál­kodó termelőszövetkezete — a beremendi Dózsa Tsz ■—» egymaga 56 vagon, azaz egy egész vonatszerelvényre va­ló búzát szállít majd az ál­lami magtárakba. A dunafal- vi Kossuth Tsz 30 vagon, a mágocsi Béke Tsz 35 vagon, az egyházaskozárd Haladás , Tsz pedig több mint 20 va­gon kenyérgabonát ajánlott fel megvételre a Termény- forgalmi Vállalatnak. Ezek­ből a közös gazdaságokból is egy-egy tehervonatnak, il­letve teherautó-karavánnak kell majd elszállítani a ter­ményt Az idei hatalmas kenyér­gabona-mennyiség elhelye­zése átmenetileg komoly gondot okoz a Baranya me­gyei Terményforgalmi Vál­lalatnak. Ezért most felku­tatják a szükségtárolóhelye­ket — így például a gépál­lomása színeket, nagyobb padlástereket stb. — ahol ideiglenesen elhelyezhetik majd a felvásárolt terményt. Iparunk s általában gazda­sági életünk nagyszabású fej­lődésével együtt járó jelenség a kiváló szakemberek, közöttük is a diplomás szakemberek iránti fokozott igény, amely az elmúlt évekhez viszonyítva kétszer, sőt egyes szakmákban többször annyi diplomás szak­ember beállítását követeli, mint ahányan valójában befe­jezték tanulmányaikat; Ezzel kapcsolatban kormányrendelet jelent meg. amely szabályoz­za és feltételekhez köti a felső iskolákból kikerülő fiatalok el­helyezkedését. Ez a kormány- rendelet és ennek végrehaj­tási utasítása megköveteli, hogy a felső iskolákból kikerülő szakemberek a gyakorlati idő alatt képzett­ségüknek megfelelő bármilyen munkakörben széleskörű gya­korlati tapasztalatot szerezze­nek, hogy ezzel a beosztásuk­hoz szükséges feltételeknek megfeleljenek. Vagyis úgy biz­tosítják számukra tervszerűen a gyakorlati, szakmai ismere­tek sokoldalú elsajátítását. A fentebb elmondottakat a „Hétfői Hírek” június 5-i szá­mában megjelent cikk alap­ján bevezetőnek szántuk. Még­hozzá azzal a céllal, hogy a felső iskolát végzettek minden tekintetben kedvezőbb feltéte­lei után felmérjük az általános és középiskolát végzett tanulók még mindig rendezetlen el­helyezkedési lehetőségeit. Ne is menjünk messze példáért, maradjunk Pécsett, ahol a vá­ros rohamos fejlődésével együtt talán a legjobban fel­mérhető az általános és közép­iskolákból kikerülő fiatalok ezreinek foglalkoztatása, mun­kába helyezése. A városi tanács munkaügyi osztályának kérésére a tanács művelődésügyi osztálya meg­állapította az általános és kö­zépiskolát ez évben végző fia­talok számát s főként azt, hogy a végzett fiatalok közül hányán kívánnak tovább tanul­ni, illetve belekapcsolódni a termelési munkába; íme né­hány számadat a felmérésről. Az idén 612 fiú és 656 leány végzi el az általános iskolát. Közülük tovább tanul 383 fiú és 449 leány, munkára 17 fiú és 16 leány jelentkezik. A kö­zépiskolát 475 fiú és 319 leány végzi el az idén s a fiúk közül 222-en, a lányok közül 241-en iratkoznak felsőbb iskolákba. Ezek szerint 213 fiú és 51 le­ány jelentkezik munkára, ipari tanulónak 40 fiú és 27 leány jelentkezik az idén. (Nem kö­zöljük szám szerint hányán ngm jelentkeztek még pálya- választásra.) összesen tehát 1096 fiú és 975 leány végzett az idén általános illetve közép­iskolát és közülük 605 fiú és 690 leány lép közép- és felső­fokú iskolákba. 258 fiú és 194 leány ipari tanulónak jelent­kezett. Fizikai és egyéb mun­kára 230 fiú és 77 leány adta be eddig igényét, tehát az ipa­ri tanulókkal együtt 759 fiatal várja elhelyezését; És mi a helyzet a város szá­mottevő üzemeiben, vállalatai­nál? A számok látszatra ked­vezőek. A város vállalatainak intézmé­nyemért tanuióigenye 805 lő, amelyből 772 fiút és 33 leányt vesznek fel ipari tanulónak. Tehát a számszerű adatössze­hasonlítás nagyjából egyenle­get mutat, sőt némi fedezetlen igény is marad, miután a mun­kára jelentkezők számát 46 fővel meghaladja az igénylés. A fiúknál a tanulóigények szakmai megoszlása a követ­kező: Vájártanulónak 140 fő, az építőiparban (kőműves, fes­tő, villanyszerelő stb.) 180, a vas- és fémiparban, autó- és motorszerelő szakmában kb. 100 fő, a kereskedelmi és ven­déglátó iparban 90. míg a tí­már, kesztyűszabász iparban kb. 60 tanulót tudnak elhe­lyezni. Azonban az összevont szám­adatokon belül igen figyelem­reméltó eltolódást tapaszta­lunk. amikor megállapítjuk, hogy a teljes tanulóigény mint­egy 96 százaléka a fiúkra, csu­pán négy százaléka terjed ki a leánytanulók felvételére. Ez gyakorlatban azt jelenti, hogy az ipari tanulónak jelentkező leányok 12 százalékát tudják csak felvenni, illetve alkalmaz ni. Hol? Á kereskedelem csupán 20 fő számára biztosít szerződést, amig a többi szak­mák a postaforgalom, optika, foto, textilipar csak jelenték­telen létszámmal, mindössze 10 főt képes az idén szerződ­tetni. Némi lehetőséget ígér ugyan az ősszel induló egész­ségügyi iskola, ahol elhelyez­kedésre talál kb. 80 fő, de eb­ből negyvenet a megye külön­böző területeiről vesznek fel, miután az iskola maga is me­gyei jellegű. összegezve az elmondottakat megállapíthatjuk, hogy a fiatal nők elhelyezkedési Több százezer forintot mentünk meg a burgonyabogár elleni porozással A napokban jelent meg a felhívás az újságban a bur­gonyabogár elleni kötelező porozásról, védekezésről. Fel­kerestük Baracs Józsefet, a megyei tanács mezőgazdasági osztályának főagronómusát, hogy mondja el, milyen mér­vű a burgonyábogár-fertőzés megyénkben, mennyi _ kárt okozhat és hogyan védekez­zünk ellene. — A szokatlanul enyhe ta­vasz nagyon korán előcsalo­gatta a burgonyabogarakat — mondta Baracs elvtárs. — A hirtelen jött májusi lehűlés, az esők visszafogták egy_ kicsit a burgonyabogarak fejlődését, a lárvák azonban már május végén s az elmúlt napokban nagyrészt kikeltek s így bi- zony ezen a héten nagyon^ sok lárvára számíthatunk. A bur­gonyabogár nagyon szívós, jól bírja a hideget, mint bogár könnyedén áttelel s ellene na­gyon nehéz védekezni. A lár­va azonban nagyon érzékeny a DDT-tartalmú szerekre és éppen azért akkor kell poroz­ni ha a tojások nagy része már kikelt, de teljesen fejlett lárva még nincsen. Állandóan figyelni kell a földeket s a legmegfelelőbb pillanatban kezdeni a porozást, mert így pusztíthatjuk el a legtöbb kár­tevőt. — Mindenkinek egyfor­mán kötelező-e a porozás? — Természetesen — felelte a főagronómus. — Eddig azt vallották, hogy a bogarakat össze kell szedni a kisKertek- ben s ezzel aztán rendben is van minden. Pedig ez nem elég. Az elmúlt évben Bara­nyában még több mint 800-an nem végezték el első felszólí­tásra a kötelező porozást, de reméljük, ilyenre idén már nem kerül sor. A porozás nemcsak népgazdasági érdek, de súlyosan érinti anyagilag valamennyi burgonyatermelőt. Hiába poroz lelkiismeretesen a | burgonyatermelők 98 százaié- . ka* a felelőtlen két százalék 1 az egész megye burgonyaföld­jeit megfertőzheti. — Milyen gyorsan szapo­rodnak a burgonyabogarak? — Ha a fiatal lárvákat nem pusztítjuk el, mint burgonya­bogár isimét szaporodik és kárt okoz. Lerágja a növény leve leit, s a sokszor tarrá rágott növény nem tud asszimilálni. — elpusztul. Ha hosszú a nyár és hagyjuk, évente három bur- gonyabogár-nemzedók is fel­nő. Egyetlen burgonyabogár évenként tizenhatezer utódot hozhat. Mindössze tíz burgo­nyabogár kell, hogy utódaival egy holdas burgonyatáblát tönkretegyen. Ha az egy hol­don 80 mázsa burgonya terem, akkor a veszteség pénzben csaknem tízezer forintot je­lent a termelőnek. Szerencsé­re egyre több a porozógép és egyre gyorsabban megy a po­rozás. Az idén mintegy tíz ter­melőszövetkezet poroz saját gépével, a Szederkényi Növény­védő Állomás pedig 18 gépé­vel naponta 500 holdon végzi el a burgonyabogár elleni kö­telező porozást. — Mennyire költséges a burgonyabogarak irtása? — A Növényvédő Állomás első éves tsz-eknek 12 forin­tért, másodéves tsz-eknek 16, harmadéves tsz-eknek 20 fo­rintért poroz meg egy hold burgonyaföldet. Ha a porozó­szer értékét is beleszámítjuk, akkor is mindössze 1 mázsa burgonya ára kell ahhoz, hogv 80 mázsa termést megment­sünk. Számításba kell ugyan­is venni, hogy a burgonya­bogár kártevő munkája nem- csupán terméskiesést okoz, hanem teljesen megsemmisía a termést. — Milyen szerekkel kell porozni? — A burgonyabogarak elle­ni porozás DDT-tartalmú sze­rekkel történik. Tíz százalékos DDT-tartalmú szerből egy holdra 15—20 kiló, 20 százalé­kos DDT-tartalmúból pedig i egy holdra g kü6 jédőaer I kell — mondta a főagronó­mus. — LCH-tartalmú szerek­kel, például AGRITOX-szal tilos a burgonya porozása, mert ettől kellemetlen szagú és ízű lesz a burgonya. A kelle­metlen aromát a föld is ma­gába veszi s a következő év­ben rajta termesztett burgo­nya, paradicsom, vagy papri­ka is élvezhetetlen lesz. — Van-e elég védőszer? Baracs elvtárs elmondotta, hogy ez idáig 1509 mázsa po­rozó és 108 mázsa permetező­szert vásároltak. Védőszer van elég, mindenki időben besze­rezheti. Bár a burgonyabogár elleni nagymértékű védeke­zést csak tegnap kezdte meg a Növényvédő Állomás, számos községben, Zókon, Bükkösdcn, Hímesházán, Kisdéren és má­sutt még a múlt héten, közvet­lenül a lárvák kelése után el­végezték a porozást. sürgős megoldást követel, mert , a város lakóinak száma (első- ; sorban a munkaképes korban lévőké) egyre növekszik. Nem javasolhatjuk és nem is szól­hatunk bele olyan dolgokba, hogy létesítsenek új üzemeket, intézményeket a nők fokozot­tabb foglalkoztatására, de any- nyit úgy hisszük megjegyezhe­tünk. hogy az erre illetékes városi szervek nemcsak pécsi, hanem megyei viszonyatban is felmérhetnék a lehetőségeket, amellyel ha véglegesen nem is | oldhatnák meg, de lényegében elősegíthetnék az iskolákból hamarosan kikerülő fiatal lá­nyok elhelyezkedését. Lega­lábbis addig, amíg felsőbb akár kormányszinten nem tör­ténik végleges megoldás e mindenképpen komoly prob­léma felszámolására; — sgy — ^ •• Üdülő tss-parasstok Baranyában most kezd csak igazán népszerűvé válni a termelőszövetkeze­tek biztosítási és ön segélyző csoportja. A tagok száma az év eleje óta mint­egy megkétszerező­dött és az érdeklő­dés oly nagy, hogy a következő hóna­pok során körülbe­lül tízezer új belé­pőre számítanak a megyében. A csoport mind több szövetkezeti gazda számára te­szi lehetővé a gond­talan üdülést és utazást. Harkány­ban az idén már 25 idős tsz-tag pihent egy-egy hétig. Az üdülők a reprezen­tatív Baranya Szál­lóban laknak, s az önsegélyző csoport fizeti a szálloda, az étkezés, a fürdő, az orvosi vizsgálatok és az utazás költsé­geit. A fiatalok inkább a Balaton mellett töltik a szabad­idejüket. A megyei tanács átengedte korszerű révfülöpi üdülőjének egy ré­szét a biztosítási és önsegélyző csoport­nak, amely meg­szervezte itt a kö­zös gazdaságok dol­gozóinak folyama­tos üdültetését. Nemrég utazott Hév fülöpre, kéthetes üdülésre, a bara­nyai tsz-tagok első csoportja: húsz fia­tal. A tervek szerint az idea száz idős •— jobbára reumatikus betegségben szenve­dő — szövetkezeti gazda üdül Har­kányban, míg a „magyar tenger” partján ugyancsak száz — főleg fiatal — termelőszövetke­zeti dolgozó piheni ki fáradalmait Ősz szel, a terv szerint, különvomat megy Baranyából Buda­pestre és mintegy 400—500 tsz-tag te­kinti meg ez alka­lommal a fővárost. Külföldi társasuta­zásokat is akarnak szervezni az idén: a Szovjetunióba, Csehszlovákiába és a Német Demokra­tikus Köztársaságba látogatnak majd el a baranyai közös gazdaságok tagjai} Ax építők napján A verseny lázától fűtött lelkes rollerosok nagy sikert arattak . a sétatéri versenyen. Az ördöghinta a felhők közé repíti a jókedvű fiatalokat. Vidám jelenettel szórakoztatják a közönséget a balokányi sza­badtéri színpadon a porcelángyári színjátszók. Nem könnyű dolog a rúd tetejére akasztott játékokat elérni, de az ügyes fiúk és lányok „haláltmegvető” bátorsággal kúsz­fel érte. Srb János felvételei. *

Next

/
Oldalképek
Tartalom