Dunántúli Napló, 1961. június (18. évfolyam, 127-152. szám)
1961-06-04 / 130. szám
4 NAPLÓ 1961. JÜNIUS i. Milyen eredményeket ért el a nagy kitüntetés óta? Beszélgetés három Kossuth-dif ássál Állatnunk sokféleképpen megbecsüli azokat, akik a termelő, a tudományos vagy a mű vészi munkában kimagasló eredményeket érnek el. A sokféle elismerés közül a legnagyobb, a legmegtisztelőbb a Kossuth-díj. Baranya és Pécs item szűkölködik Kossuth-díja- sokban. Közülük hármat kerestünk fel azzal a kérdéssel: a nagy kitüntetés átvétele után milyen munkát végzett azon a területen, ahol a legmagasabb elismerésre méltó eredményeket elértei Dr. Ernszt Jenő, a Pécsi Orvostudományi Egyetem biofizikai intézetének vezetője Először 1948-ban kaptam Kossuth-díjat — kezdte válaszát Ernszt professzor;, Az ezután következő évek a felvirágzás, a fejlődés esztendei voltaik. Megkezdtük és folytattuk az egyetem biofizikai intézetének személyi és tárgyi bővítését. Szinte elrohantak az évek fölöttem a nagy elfoglaltságban, mert a tudományos munka mel lett társadalmi munkát is végeztem. Fő törekvésem az volt, hogy a magyar 'biofizikai kutatást minél jobban megalapoz zam. Ennek eredményed jelentősek, habár gyakran gátló tényezőkkel is kellett megküzde- nem. Tudományos munkám második állomása 1956. március 15-e, amikor másodszor kaptam meg a Kossuth-díjafc Ez azt mutatja, hogy munkatársaimmal együtt eredményesen dolgoztunk 1948 óta. Tudományos munkásságom eredményét jelzi az 1958-ban német nyelven megjelent Az izomműködés című könyvem, amelynek angol nyelvű kiadását most készítem elő. Munkám természetesen nem reked meg a pécsi egyetem falai között. Mint már említettem, fő törekvésem az, hogy a nemzetközi síkon az utóbbi tíz- tizenöt év alatt tudományos szintre emelkedett biológiai ku tatást magyar vonatkozásban is kifejlesszük. Az utóbbi években kiadósán foglalkozom az intézeti munka mellett a biológia országos tudományszervező sével is. Ennek két célja van. .Egyrészt rövidesen szeretnénk megszüntetni azt az elmaradást, ami a magyar biológiai kutatás területén még megvan a nemzetközi eredményekhez viszonyítva. Másrészt mindenki előtt világossá akarjuk tenni a biológiai kutatások tudományos jelentőségét. Csak két pél dát említek: Igen szükséges a biológiai alapkutatás a mező- gazdaság számos termelési és nemesítési feladatainak megoldásánál, amellyel már az alkalmazott biológiával foglalkozó mezőgazdászok a gyakorlatban foglalkoznak. Egy másik dolog: Ismeretes, hogy az orvostudomány ma már sikeresen védekezik a különféle baktériumok ellen. A baktériumoknál is kisebb és veszedelmesebb kóroko zók, a vírusok azonban ma még sok gondot okoznak; A gyermekbénulás vírusa éllen már sikeresen védekezhetünk, de szeretnénk, ha más vírusok ellen is jobb eredménnyel küzd- hélnénk. A vírustudomány fejlődése során a mikrobiológia átkerül a biológiai alapkutatások területére és így sikeresebb lehet majd a védekezés. Ezek csak egyszerű példák, a legfontosabb az, hogy a jövő tudományos biológiáját megala | pozzuk, hiszen ennek feladatai között szerepel majd élelmiszerek gyári termelése, sőt élő anyag laboratóriumi előállítása is. Ez a munka az ón legnagyobb örömöm, az ón legjobb szórakozásom; Pálkuti Keresztély, a palotabozsoki gépállomás igazgatója —> Az aratás előtti gépszemlére készülünk — magyarázza a zaj okát az igazgató. — Igaz, hogy a legtöbb gépünk a mezőn van, de néhány erőgépünket ja vítani kell, meg a munkagépeket is megvizsgáljuk, hogy ne munka köziben kelljen erre várakozni; Nékem nem szokatlan különben ez a zaj — mondja tovább mosolyogva —* hiszen már tizenhárom esztendeje hallom. Tizenegy éve vagyok a palotabozsoki gépállomáson, engem bíztak meg annak idején a meg szervezésével. Elég nehéz körülmények között dolgoztunk, nem volt évekig elegendő munkánk a gépállomás körzetében. Elmentünk az Alföldre, Makóra, Tolnába, Sióagárdra meg máshova is azért, hogy tervünket teljesíthessük. De sikerült is mindig. Ezért úgy gondolom 1956 márciusában ezt az igyekezetei ismerte el a kormány a Kossuth-díj adományozásával. Természetesen nemcsak az én munkám érdemel elismerést, hanem kiváló traktorosainké is, akik a gyakorlatban igyekeztek valóra váltani a mi elgondolásainkat, útmutatásainkat; A Kossuth-díj megkapása után még körülbelül másfél esztendeig nehéz volt a helyzetünk, mert kevés volt a termelőszövetkezeti föld és a gépi munkát sem alkalmazták kellő mértékben a körzetünkben. Kö zel három esztendeje azonban megváltozott a helyzet, most már alig győzzük a munkát. Egyébként annyira megszoktam ezt a helyet meg a gépállomási munkát, hogy soha más hova nem is vágyakozom. Családommal együtt jól érezzük magunkat itt Palotabozsokon, van televíziónk, színházba járunk olykor Pécsre, mozielőadás is van bőven a faluban, úgy, hogy szórakozási lehetősége ink is megvannak. A fő szórakozásom meg egyébként is az ' olvasás, ezt pedig nyugodtab- ban űzhetem, mint városban; Dr. Szentágothay János a Pécsi Orvostudományi Egyetem anatómiai intézetének vezetője A mikroszkópok mellett találtuk meg dr. Szentágothay János Kossuth-díjas egyetemi tanárt, _ az anatómiai intézet vezetőjét. Elnézést kértünk, hogy ilyen alkalmatlan pillanatban zavartuk, de a profesz- szor végtelen kedvességgel és Járási rendelőintézet építéséről tanácskoztak a mohácsi egészségügyi aktíván A mohácsi járási pártbizottság kezdeményezésére szerdán egészségügyi aktíva-értekezletet tartottak Mohácson, a városi tanács épületében. A tanácskozást dr. Steinmetz Endre, a Baranya megyei kórház igazgatója, a megyei párt- bizottság tagja nyitotta meg, majd dr. Németh János a mohácsi járási és dr. Boros László, a mohácsi városi tiszti- főorvos ismertették a járás, illetve a város egészségügyi helyzetét, fejlődési perspektíváit. A referátumokat az aktíván résztvevő egészségügyi szakemberek, orvosok, valamint a párt-, a tanács és a tömegszer- vezetek képviselőinek hozzászólásai követték. Dr. Nagy Gyula, a Baranya megyei ta- bács elnökhelyettese helyeselte A járási rendelőintézet létesítésének gondolatát, ennek két ..„sn. belüli megvalósítására korábban már határozatot is hoztak, jelenleg azonban még nem áll rendelkezésre az építéshez szükséges 3,5 millió forint. Ezért más erőforrásokat kell keresni a rendelőintézet létesítéséhez. Takács József, a mohácsi járási tanács elnöke, dr. Csete Béla, a mohácsi kórház igazgató-főorvosa, Baris István, a járási pártbizottság titkára és a többi felszólalók amellett foglaltak állást, hogy kezdjék meg a rendelőintézet építését társadalmi munkában, a járás községei pedig községfejlesztési alapjuk öt százalékával járuljanak hozzá az építkezéshez. Indokolja a rendelőintézet mielőbbi elkészítését a társadalmi biztosításba újabban bevont falusi dolgozók nagy száma is, ezért a mohácsi járási rendelőintézet ilyen úton történő gyors megvalósítását az aktívaértphHÚet magáévá tette* "aut. előzékenységgel látott vendégül bennünket; Dr. Szentágothay János elmondotta, hogy 1950-ben érte az a megtiszteltetés, hogy tudományos munkásságáért megkapta a Kossuth-díj II. fokozatai.^ e magas kitüntetés átvétele óta több mint 11 év telt el, és ez idő alatt újabb és újabb eredmények születtek kutató munkássága nyomán. Persze azt mindjárt hozzátette a professzor, hogy mindaz, amire ma az anatómiai intézet büszke lehet, nemcsak az ő nevéhez fűződik; A tudományos munkatársaik közül elsőnek dr. Flerkó Béla docensnek, az orvostudományok kandidátusának nevét említette meg a professzor, aki az kutatja, — persze állatokon végzett kísérjetek során —, hogy az agyvelő miként irányítja a női nemi ciklust. Ezeknek a kutatásoknak a nőgyógyászatiban van igen nagy jelentőségük. Persze az eredmények alkalmazása már a nőgyógyászat, illetőeg a szülészorvosok feladata. A másik munkatárs dr. Mess Béla docens, ugyancsak az orvostudományok kandidátusa, ö egy olyan vizsgálati módszert dolgozott ki, amellyel még a kis csecsemők véreben is kimutatja, vajon a pajzsmirí- gyeket irányító agyíüggelék- hortmon kellő, vagy éppen túlzott mennyiségben van jelen. Kutatási módszere olyan értékes, hogy Dániából, Ausztriából és Angliából is küldtek már vizsgálati anyagot. Persze a hazai gyermekklinikákkal épült ki először a jó kapcsolat ezen a területen. Gyakorlati jelentősége tehát óriási. Arra a kéndésümkjre, hogy Szentágothay professzor a tudományos munkásságon kívül, mint magánember mivefl és hol tölti el szívesen szabadidejét, elmondotta, hogy nagyon szeret kirándulni és legtöbb idejét a képzőművészet különböző ágainak megismerésére fordítja. Az új hangversenyévad terveiből Bécsi karmester — Berlini tánczenekar — Lehár—Kálmán-est Még alig fejeződött be a hangversenyévad, az Országos Filharmónia pécsi kirendeltségének szűk kis Színház téri iro dájában már a közeli és távolabbi jövő terveiről beszélgetünk Várnagy Viktorral; — Először a nyári programról kérünk felvilágosítást. — Örömmel jelenthetem, hogy az elmúlt nyarak szegényes produkciói után ez évben gazdag műsorral készülünk részt venni az ünnepi hetek programjában; Az Országos Filharmónia két koncertet rendez: július 6-án a neves bécsi karmester: Hans Swarowsky ve zényli a pécsi szimfonikus zene kart Műsoron Beethoven III. Leonóra-nyitánya, valamint a IX. szimfónia. Az est szólistái László Margit Tiszai Magda, Simándy József és Faragó András; A július 16-i záróhangversenyt Lehel György vezényli, ennek műsora: Liszt Les Preludes és az Esz-dur zongoraverseny Bánky József tolmácsolásában, majd egy Pécsett még be nem mutatott, zenei csemegeszámba menő, érdekes modern alkotás: Orff Carmina Burana című műve csendül fel László Margit, Réti József és Melis György előadásában. Mindkét esten közreműködik a pécsi Liszt Ferenc Kórus is. A nyár további részében is változatos programot tervezünk: városunkba várjuk a berlini rádió tánczenekarát a népszerű Fred Frohberg-gel együtt a Moszkvai Balett-együttest, sor kerül egy nagyszabású Lehár— Kálmán operett-estre és egy esztrádműsorra, melynek címe: Furfangos a díváit s= Az ősszel kezdődő bérleti Külföldi vendégszereplésre készül a Pécsi Nemzeti Színház Százharmincezren látták ebben az évadban a társulat előadásait Normál- és szélesvásznú mosóüzemekhez ÜZEMVEZETŐT felveszünk. Fizetés: 1600-tól 1800 forintig. Cím: Május I Művelődési Ház, Komló. 16 674 A pécsi Nemzeti Színház prózai-, balett- és operatársulatának, valamint a tájegyüttes nek az előadásait 130 OOO-ren látták június 1-ig. Ez a szám jelentősnek mondható, mivel a színház a szokásos szeptemberré! szemben csak december végén kezdhette meg az évadat a főépületben, annak restaurálása miatt, Az évad egyik legnagyobb sikere a „klasszikus ciklusnak” — Euripidés, Schiller, Csehov, Beaumarchais, Lope de Vega drámáinak — volt, erre kétezren váltottak bérletet, az öt klasszikus szerző darabjait ösz- szesen százötvenszer játszották. Közülük a Médeiá-t sikerrel mutatták be Budapesten, Sztá- límvárosiban, Siklóson is. Nőtt az érdeklődés az operatársulat előadásai iránt, ezekre az előző évi bérieitsaámot százzal meghaladó, 1900 bérletet váltottak; Helyet adott a pécsi Nemzeti Színház fiatal drámaírók — Cserhalmi Imre, Sándor Iván és Thiery Árpád — próbálkozásainak is. Nagy tetszéssel fogadták a színházlátogatók az ebben az évadban két önálló esttel bemutatkozó, fiatalokból álló balettegyüttest, amely a szocialista tartalmú modem balett megteremtésében vállalt út törő szerepet. Külön említést érdemel a tájszíniház, amelynek munkájában éj vonásként jelentkezett, hogy hetven olyan baranyai kisközséget keresett fel, ahová korábban nem jutha tott el a színházi kultúra; Nem lesz teljesen „holt szezon” a nyár sem a pécsi színház művészed számára. Jelenleg már készülnek a „Mecseki nyár’* programjára. Ennek értékes rendezvénysorozatában Vörösmarty „Csongor és Tün- dé’-jével, illetve Verdi „Aktjával szerepelnek: a pécsi szabadtéri színpadon, míg a balettegyüttes négy táncjátékot —■ Az iszonyat balladája, A változatok egy találkozóra, 1514 és a Bányászballada c. táncjátékot — adja elő a pécsi Nemzeti Színházban. Aa *AidaI! előadásának érdekességéhez tartozik még, hogy abban fővárosi vendégművészek —• Kamdóssy Erzsi, Takács Paula, Simémdy József és Jámbor László — is szerepelnek: Másik nyári programként a balettegyüttes a Német Demok ratiikus Köztársaságiban •— Drezdában — és Lengyelországban — Lodzban — vendégszereped júniusban, illetve júliusban. A lodzi vendégszereplésben két darabbal — a Mé- deiá-val és a Figaró házasságával részt vesz a prózai társulat is. Ugyanakkor a lodzi szín- társulat Pécsett tart előadásokat; koncertsorozat terve is elkészült már? — Igen. Kilenc estre tervezzük. A pécsi szimfonikus zenekar mellett meghívtuk a Magyar Rádió szimfonikus zenekarát, valamint a Leningrádi Filharmonikusokat. A vendég- karmesterek sorában üdvözölhetjük a neves szovjet Kond- rasint, Koródy Andrást, Németh Gyulát, Lehel Györgyöt. A szólisták közül hadd említsem meg Ruha István és Gyarmati Vera hegedűművészeket, Lukács Pál brácsaművészt, a zongoraművészek sorában Wailfisht, Antal Istvánt és Borsay Pált, ezenkívül az ősszel megrendezésre kerülő nemzetközi zenei verseny győztese is bemutatkozik régen hiányolt Liszt—Bartók műsorral. Antal György vezény lésével a bérleti sorozatban is előadásra kerül Orff Carmina Burama-ja, valamint Szelényi István Spantaousa. A nagy klasszikus mesterek, Haydn, Mozart, Beethoven, Verdi, Csajkovszkij művei mellett hallhatjuk Sosztakovics, Pro- koíjev, Muszorgszkij, Debussy eddig Pécsett ritkán, vagy egyáltalán nem hallott alkotásait; a A kamarabérlőknek mi ér dekeset tartogat az évad ? Ezúttal is kiét változat között válogathatnak bérlőink. A jelentős koncerteket, mint az örmény Együttes vagy Jeanne Marie Darué vendégszereplését mindkét bériét tulajdonosai részére biztosítjuk; A továbbiakban aszómban válogatni lehet Kocsis Albert és Szabó Zsuzsa, illetve Szász József és Katona Ági szonátamúsara, a Tátrai vonósnégyes vagy a Budapesti Fúvósötös hangvereenyeközött; Helyi művésziek is szerepelnek műsortervünkben: Bánky József és Marczás Demeter, Sietve Kis Vilmos Péter és a Szakiskola leánykámra, — fejezte be nyilatkozatát Várnagy Viktor, A * - * i ■*- * * * I ,, | wstvck Di2fia*na*^ ős vádnxxzaooe mason «gernef^ Értesítem kedves megrendelőimet, hogy június 5-től a Pécsi Ruházati Vállalat, Kossuth Lajos u. 37. se. alatti női szabóságában dolgozom. (Líceum templommal szemben). Kénem továbbra is bizalommal keressenek fel új munkahelyemen Kamarámé Páva Júlia. Telefon: 12-24. 16 698 Pannónia ókori térképei a mai Nagyharsány környékén csak fehér foltokat jeleznek. Lehet, hogy annak idején csak néhány erre tévedt, szavának alig hihető római légiós vitte el a hírt Aquincumba, Brigétióba, Álba Regiába — hogy a birodalom pannóniai határvonulatánál, Sopianae- től délre van egy kopár mészkőhegy, amely furcsamód hasonlít a Vezúv alakjára, csak nem füstöl, és a hegy lejtőjén a levegő is éppen olyan puha; és selymes, mint a középitáliai tájakon. A térképen mindenesetre semmi nyoma a településnek, s ón mégis — csaknem kétezer esztendővel később — dr. Fülep Ferenc, a Nemzefi Múzeum főigazgatójának társaságában egy valamikori gazdag római úr kiásott házfalán ülök. Balról, a nagyharsányi hegy alatti országúton a szekér előtt magános ló poroszkál, a Dráva irányéban a két kőhajításra húzódó eperfasor — ameddig a feltevések szerint az egykori római város utolsó házai kinyúltak, és. körben — a szőlőtáblákon, a lucernásban, a gabonatáblákon ^lépten-nyomon, szinte a föld felszínén római épületek maradványai, cserepek és téglák hevernek. Mellettem kartávalségra a gazdag római úr honyhája a tűzhely tartóoszlopaival, a füst nyomokkal és alatta a .korabeli”, puha hamúréteggel. Távolabb néhány óvatos és szorgalmas kéz a régi ház színes, festett faltöredékeit tisztítja, amott pedig a felhalmozódott földréteg vastagságát mérik — tudományos pontossággal. — A pécsi múzeum már régen tudott erről a telepről — mondja dr. Fülep Ferenc, aki a kutatásokat vezeti. — Korábban jelentették a községből, hogy az ekék szántás közben megakadtak a hatalmas kövekben. Mint később kiderült, ezek rómaikori házak maradványai. Pap p László 1959-ben megkutatta ezt a területet, és erre az objektumra bukkant.... A főigazgató — igazi régészember. Nyugtalan, amíg beszél, félszemével az ásókat; lapátokat, spaknikat figyeli, szinte mindig készenlétben. Egyetlen tekintettel átfogja a romokat, talán ezzel az egyetlen tekintettel többet lát, mint mi valamennyien, és mellette, nem is olyan nehéz a képzeletet a szárnyára engedni. — Ez az épület egy nagyszabású, villaszerű ház volt. Három nagy szobából és egy kisebb helyiségből állt. Körülbír 4
