Dunántúli Napló, 1961. május (18. évfolyam, 102-126. szám)

1961-05-11 / 109. szám

1961. MÁJUS 11. NAPLÓ o Ki az illetékes? Kihez forduljunk panaszunkkal ? Üj, .korszerű műutat kap Sellye. A lakosság nagyon örül, hiszen megszűnik a por­ban, illetve sárban járás. Nem rongálódnak úgy a kocsik, egyszóval fejlődik Sellye is. Az új, modem burkolatú út kétmillió forintba kerül. Az örömbe azonban üröm is vegyül! Ugyanis a Közúti Útépítő Vállalat (Pécs) beépíti az úttestbe nyolc helyen a villanyoszlopot, ahelyett, hogy kivette, vagy kivetette volna, mondván: ő útépítő és nem villanyszerelő vállalat. A községi tanács nem veteti ki az oszlopokat, mert a köz­ségfejlesztési alapból strand és járda épül, nekik sincs ke­retük a munka elvégeztetésé­hez. Munkatársunk felkereste Vértes Tibor elvtársat, a me­gyei tanács vb-titkárát és a panaszügyek intézésével kap­csolatban néhány kérdésre kért választ. — A lakosság tájékozat­lanságából milyen főbb hi­bák fordulnak elő a panasz­ügyekkel kapcsolatban? — Még mindig elég gyakori, hogy azok tesznek panaszt, akik nem éltek fellebbezési jogukkal. A vitás esetek dön­tésekor, ha az illető azt ma­gára nézve sérelmesnek talál­ja, fellebbezhet a döntés el­len, hiszen erre a határozat­ban a figyelmét fel is hívják. Sokan azonban nem a felleb­bezés, hanem a bepanaszolás útját választják. Ilyen esetek­ben a benyújtott panasszal ér­demben nem foglalkoznak a tanácsszervek, mert a másod­fokú vagy a bírói eljárás so­rán orvosolják a sérelmezett elsőfokú határozatot. A pana­szost azonban ilyenkor érte­sítik panaszügye félretételé- ről. A dolgozók által panasznak értelmezett beadvány nem mindig panasz, hanem más jellegű beadvány, kérelem. Bár ezek a panasszal azonos gondossággal és gyorsasággal kerülnek elbírálásra, mégsem vonatkoztatható ezekre a pa­naszügyek intézésének szabá­lyai. A nem panasz jellegű bead­ványok nagy része illeték­Baromfi-paradicsom Valamikor erd6 volt itt kö­röskörül. A kastélyt, amely­ben most csibekeltető épül Boldogasszonyfán, gróf Szé­chenyi Frigyes építtette vadász kastélynak. Itt dolgozik a Ba ranya megyei Mezőgazdasági Vállalat boldogasszonyfad üzemegysége. Mázsa József, az üzemegység vezetője mondja el, hogy a vállalat feladata: előnevelt, fajtatiszta baromfit és növendékmarhát szállítani a termelőszövetkezeteknek. A naposcsibét egyelőre még Pécs ről, a naposkacsát pedig Sely- lyéről hozzák. Ám, a kastély­ban a lilaszirmú, dohánylevelű szivarfák szomszédságában nyolc darab 10 000-es kapaci­tású keltetőgépet szerelnek fel. Akkor aztán már könnyeb­ben, olcsóbban nevelik tovább négyhetes korig a boldogasz- szonyfaiak a helyben keltetett kiscsibéket. Az ügyesen, istállóból ala­kított, hófehérre meszelt elő­nevelőben 8000 kiscsibe futkos. Anyjukat a központi fűtés pó­tolja és egy-egy rekeszbe egy „nagyüzemi fészekaljába” 500 kis, pelyhes jószág fér. A növendékcsibék dróthálós kocsikban laknak, s mint a vándorcirkuszosok, olyan gyor san változtatják helyüket. Rö­videsen a lekaszált lucerna he­lyén futkoshatnak majd, de aratás után a búza, meg a rozs táblákon is ők szedik össze az elhullott szemeket. így nem­csak eleséget takarítanak meg, de elleniállóbb, edzettebb ba­romfiakat nevelnek. Minden példásan tiszta és szép, s a 3100 növendékcsdbe mellett 2000 tojótyúk sétál ebben a baromfi-paradicsom­ban. Naponta átlagosan ezer tojást tojnak a tyúkok, s a faj­tatiszta, válogatott tojásokat Pécsre szállítják. Forrásvíz táplálja a tojóka­csák birodalmát, a sekély Ws mesterséges tavat. Jelenleg még 500 kacsa veri fel szár­nyával az iszapot, de június- h"n már lecserélik őket s ezer fiatal kacsa jön a helyükbe. Minden derűs és nyugodt, ám ha drága gyógyszerekkel ki is irtják a betegségeket, még mindig van mitől tartam. — Alattomos tolvajok jár­nak erre — mesélte Horváth Béla. — A környező völgykat­lanokból a rókák a kerítés mö­gé is bemerészkednek, s ha eheti, erre veszi útját a gö- ény, meg a menyét is. Sajnos puskájuk nincs, de a gyöngytvúkok költik már a pettyes, csíkos gyöngycsibéket, hogy elegendő gyösgytyúk le­gyen a telepen. Bármennyire furcsa, ők lesznek majd az üzemegység zsandárai. Első­ként veszik észre a káros va­dat, hangos rikácsolással ve­rik fel a baromfitelepet, fi­gyelmeztetnek a veszélyre. A csibéik egy része még a mágocsi tsz tojásaiból kelt és a tenyészanyagot, mely itt ma­rad a telepen továbbtenyész- tésre, Csatahelyről, meg Bár­ból kapták. Tavaly 28 000 csir­két adtak a tsz-eknek. Idén pedig 35 000-et szeretnének. Pár év múlva kiteljesedik ez a baromfitelep, hiszen jövőre 5000 tojótyúk lesz az üzemegy­ségben, s ontja majd a csibé­ket a kastélyban létesülő kel­tető. A telepet pár év alatt szeretnék nemesítő teleppé fej leszteni. köteles, amelyről sokan elfe­ledkeznek s emiatt utólag megbírságolják őket. A bead­ványok, kérvények illetéke ál­talában 10 forint. A fellebbe zés illetéke, ha az eljárás tár­gyának értéke felbecsülhető, minden megkezdett 10 000 fo­rint után 20 forint, ha pedig a fellebbezési eljárás tárgyá­nak értéke nem állapítható meg, 30 forint. — Jellemző-e, hogy a la­kosság panaszait inkább a felsőbb vagy más szervnél terjeszti elő, mint az intéz­kedésre hivatott államigaz­gatási szervnél? — Egyré csökkenő számban ugyan, de még vannak, akik azt gondolják, hogy ügyük úgy intéződik el gyorsan, ha panaszukat felsőbb vagy más (sajtó, rádió, stb.) szervhez küldik. Vitathatatlan, hogy mindenkinek joga van pana­szával bármely, még a legfel­Vasárnap megyei dalostaláikozó Bolyban Vasárnap a kulturális szemle keretében Bolyban megyei dalostalálkozót ren­deznek. A találkozó prog­ramjában zenés felvonulás, zászlókoszorúzás és ünnepi beszéd is szerepel, amelyet Takács Gyula elvtárs, a me­gyei tanács művelődésügyi osztályának vezetője tart. Délben a komlói bétái bá­nyászzenekar térzenét tart, majd délután három órakor a bólyi szabadtéri színpadon megkezdődik az ünnepi hangverseny. A hangversenyen az aba- ligeti termelőszövetkezet énekkara, a bólyi MEDOSZ- énekkar, a hidasi vegyes­kar, a komlói bétái bányász­zenekar, a mágocsi fmsz. énekkara, a mohácsi szimfo­nikus zenekar, a pécsváradi fmsz. énekkara, a siklósi ze­nekar, a szentlászlói fmsz. énekkara, a szentlőrinci tech­nikum énekkara, a sziget­vári Tinódy-énekkar és a vé- méndi vegyeskar szerepel. Az Energiagazdálkodási Tudo­mányos Egyesület pécsi csoportja rendezésében május 12-én, pénte­ken délután 5 órakor a MTESZ helyiségében (Janus Pannonius u. 11. sz.) Somhegyi Károly (gépész- mérnök, Kőolaj- és Gázipari Tröszt, Budapest) Néhány kor­szerű gázfogyasztó készülék cím­mel előadást tart. sőbb fórumokhoz is fordulni. Az 1957. évi IV. törvény értel­mében azonban a panasz el­bírálására a megtámadott ha­tározatot hozó, intézkedést fo­ganatosító államigazgatási szerv közvetlen felettes ható­sága köteles. Helyes ezért, ha a panaszbeadványt mindjárt ide küldik. Ezzel ugyanis 8— 10 nap megtakarítható, ennyi ideig tart ugyanis, míg a pa­nasz a megfelelő kivizsgáló szervhez jut. — Nem helytelen vagy vontatott intézkedés okoz­za-e, hogy többen panaszuk­kal még jelenleg is a felsőbb szerveket keresik meg? — Kétségtelen, néhány rossz tapasztalat is hozzájárult ah­hoz, hogy számosán megkerü­lik az alsóbb szerveket. Nem állíthatjuk, hogy a jövőben a panaszok elintézése teljesen hibátlan lesz, de a tanácsszer­veknek egyre javuló munkája nyomán mindjobban lehető­vé válik, hogy a panaszügyek elintézése megnyugtató mó­don történjen. Cipőbemutató a nagykereskedelmi vállalatnál Az elmúlt év őszén közvélemény­kutatást tartott a nagykereskedelem, a kereskedelmi vál­lalatok üzlethálóza­tán keresztül, s a beérkezett több tíz­ezer válasz értéke­lése után, valamint a kereskedelmi szak emberekkel folyta­tott megbeszélések alapján a cipőgyá­rak megkezdték ez év áprilisában az 1961-es év őszi-téli mintacipőinek gyár tását Mielőtt még a közel 700 beérke­zett minta alapján készült cipők soro­zatgyártását meg­kezdenék a gyárak, országszerte bemu­tatókat rendeznek a nagykereskedelmi vállalatok központ­jában, ahol a meg­hívott szakemberek véleményét is kiké­rik az új fazonokra, mintákra vonatko­zóan. Tegnap, szerdán délelőtt került sor egy ilyen bemuta­tóra a Pécsi Cipő- nagykereskedeimi Vállalatnál. Felso­rakoztatták mind­azokat a cipőmodel- leket, amelyeket az elkövetkezendő hó­napokban az ipar gyártani kíván. A bemutatón szerzett tapasztalatok alap­ján már most tájé­koztathatjuk a női és férfidivat ked­velőit az őszi-téli cipődivatról. A nők nél továbbra is a papucs-cipők a ke­resettek, a köröm­cipőkben is a nyúj­tott orrú, francia fazonú, világos szí­nű cipők dominál­nak. míg a férfiak­nál újból divatos lesz a nyújtott or­rú, olaszos fazon. Mind a férfiaknál, nurd a nőknél di­vatba jönnek a kombinált színű ci­pők: drapp-csau, piros-fehér, fekete­szürke, kék-szürke készítmények. A változás tehát nem lényeges. Csu­pán a kivitelben és megformálásban észlelhető némi ja­vulás az elmúlt esz­tendőkhöz viszo­nyítva. Ez is termé­szetesen csak abban az esetben, ha ugyanolyan minő­séget gyártanak so­rozatban is, mint az itt látott minta­darabok. päilyäväi: äsztA s A kamaszkor legizgalmasabb gondja: ki mire készül, kinek mihez van tehetsége, kedve, és amit választ, a legjobban választja-e? Az érettségi előtt már nagyjából kialakul min­den diákban, hogy mi szeret­ne lenni, mihez van érzéke, Az első, a gyerekkori ábrán dók már elkoptak, a józanabb, a gyakorlatiasabb álmok ve­zetik a diákokat — az élet kü szobán. * Csizy László, a pécsi Nagy Lajos Gimnázium IV/a. osz­tályának diákja atomfizikus szeretne lenni. Sovány, fekete gyerek, szeg­letes arca egy kicsit egyik nagyhírű és népszerű labda rugónkra emlékeztet Kicsit félszeg, kicsit kamaszos, és az első ábrándja az volt, hogy or­vos lesz. — A természettudományok mindig érdekeltek — mondja komolykodva — de hát rajzol­ni is szeretek. Eleinte sokmin­dent szerettem volna, amíg kikötöttem a fizika mellett. Már az általános iskolában is nagyon szerettem a fizikát, még a viszonylag kezdetle­ges kísérletek is tetszettek, és úgy gondoltam, hogy a mai Most mi lesz, gyerekek? Három megszep­pent gyerek áll a rendőrség szobájá­ban. Úgy állnak egymás mellett, mint az orgonasípok. Gábi a legidősebb, a leg­magasabb — 14 éves. Géza áll középen — 13 éves és a legki­sebb — Laci — 12 éves múlt. Laci és Gabi testvérek. Szé­pen. „elegánsan” ki­öltöztek. Gabin és Gé zán sötétkék ruha van. Lacin pedig szép, halványzöld öltöny — újdivatú, háromso­ros. Az ember azt hihetne, hogy valami „iskolabálba” készül­tek. Senki még csak nem is gondolná, hogy ez a három kölyök — disszidálni akart. Szemüket a padló­ra szegezik s még ak­kor sem mernek fel­pillantani. ha kérdik őket. Géza egy nyűtt aktatáskát szorongat a hóna alatt. Ö va­lahogy „belekevere­dett” ebbe az egész ügybe. — Gabi meg Laci azt mondta, hogy ki­mennek a nagybáty­jukhoz Amerikába. — Kérdezték nem me­gyek-e velük? Azt mondtam — mehe­tek. Mindössze ennyiből állt az elhatározás s sote indultak is. Az útra „ felkészültek”. Kértek. — vagy sze­reztek — valakitől 100 forintot, úgy gon­dolták ez elég lesz élelemre a határig, aztán ;.. Aztán majd csak lesz valahogy. Megszerezték Bara­nya déli részének a térképét .is. — Ezt a térképet — mondja Gabi és gyűrött papirost vesz ki a zsebéből. — És még milyen „felszerelés” volt ná­latok? Gabi zsebéből elő­kerül a MÁV-kalau- zok jegylyukasztója, amivel a lezárt fülké­ket is ki lehet nyit­ni. — Ezt honnan sze­rezted? — Ügy cseréltem egy töltőtollért. Valamelyik barát­juk édesapja keres­heti a jegylyukasztó­ját ... — Ez miért kellett? — Gondoltuk, ha vonaton utazunk, be tudjunk menni a le­zárt WC-be is elbúj­ni; Ez igen, úgy látszik jól kitervelték a szö­kést, készültek rá. De előkerül más is. Egy decis üveg. Nem víz van benne, ha­nem pálinka. Vagy két ujjnyi már hi­ányzik belőle. — Megittuk, csöp- penként, hogy bátor­ságot merítsünk be­lőle — mondja Gabi. — Pélmonostorig el is jutottunk .:, A szobában tartóz­kodók csak a fejüket csóválják erre a gye- rekcsinynél már sú­lyosabb ügy hallatá­ra. Ez a három meg­gondolatlan fiú azt hitte, hogy a határon való átszökéshez ele­gendő egy térkép, egv vasúti kulcs s hozzá a pálinka adta bátorság. — S miért éppen Amerikába akarta­tok menni? Valóban él ott egy nagybá­tyátok? Gabi egy képes le­velezőlapot vesz elő, amely valóban Ame­rikából érkezett édes­apjuk címére. Magya ros ruhába öltözött zenekart ábrázol a kép. — Ez a zenekar játszik a nagybá­tyánk vendéglőjében — mondja Gabi és Laci. — Mi nagyon szeretjük a zenét.!. A zene miatt akar­tatok kiszökni? Ilyent is ritkán hallani disz- szidensektől. Magyar cigányzenét akartak hafllgatni? Ameriká­ban? Aztán kiderül a turpisság, az igazi in­dok. — Milyen volt leg­utóbb a bizonyít­vány? — Megbuktam — vallja be Gabi szem­lesütve. Az se marad titok, hogy Laci sem jobb a Deákné vásznánál. A szülői munkaközös­ség már kérte, hogy távolítsák el az isko­lából. Arról nem is beszélve, hogv Gabi- nak nem először gyűlt már meg a ba­ja a rendőrséggel. Tavaly nyáron egy balatoni villából lo­pott; És ismét közeleg az évvége, a bizonyít­ványosztás. — Milyen tanulók vagytok? A három gyerek csak nézi a padlót... Itt a szökés igazi oka. A bizonyítvány- osztás. :. ■>-' Cseng a telefon, ér­deklődnek az Ágos­ton téri iskolától a gyerekek után és a szülők sem tudják hova lettek a „cse­meték”; — Itt vannak mind a hárman ... Igen, itt a rendőrségen. — Na fiúk. jönnek a szüléitek értetek. Most mi lesz, gye­rekek?! (karaj Ferenc életben a fizikának, a fizikai tudományoknak nagy terük van... Nagyon szeretném megismerni a mikrovilág tit­kait. A részecskék világa fa­gyon izgalmas, gyakran csak elvont, gondolati formákkal lehet ismereteket szerezni ezen a téren. Okosan, kicsit öregesen be­szél, néhol talán egy kevéssé több a kelleténél a pátosz is de hát érettségi előtt — ez azt hiszem megbocsátható. Izgatják az emberiség nagy problémái — az atomfizika, radioaktivitás, az atom. Ez az izgalom néha átcsap egy áb­rándos világképzeletbe is; ahol csali tudósok élnek és megváltoztatják az emberi életet a földön. Szebbé, jobbá, nagyszerűbbé. — Ha végeztem az egyetemi tanulmányaimmal, üzemben vagy esetleg kísérleti intézet­ben szeretnék elhelyezkedni. Az ismeretlen nagyon érdekel, és ha csak valamit is megtud­hatok a magam kutatásaival az ismeretlenekből, azt hi­szem, hogy a legszebb álmaim válnak valóra ... Hogy Csizy Lászlóból lesz-e atomfizikus és az újpetrei ta­nító fia megtalál-e valamit az „ismeretlenből”, ez a jövő tit­ka, de hát egyrészt a kitűnő középiskolai bizonyítvány, másrészt pedig az ifjúság, a nagy tervek iránti felnőtt bi­zalom — előleget ad ehhez. * A pécsi Széchenyi Gimná­ziumban — néhány nappal a ballagás előtt — a tanárokat és a diákokat is égy kicsit az iskola „űrhajója” tartja láz­ban, amelyet a diákok készí­tettek egyik tanáruk irányítá­sával, amely parányi gázpa­lackkal működik és amely már megtette az első próbautat az iskola egyik épületszárnyából a másikba. Pénteken, a balla­gás napján lesz a bemutató, amikor a levegőben, egyik emeletről a másikra repül az „űrhajó”. Nem túlzás azt állítani, hogy a miniatűr „űrhajó” ^jelképe is annak az érdeklődésnek, amellyel az iskola érettségi előtt álló diákjai a gyakorlati pályák iránt fordulnak. Az 5-j-í-es mozgalomnak, ezév­ben pedig már a 4-f-2-es moz­galomnak is lemérhető, hasz­nos tapasztalatai vannak. A III/c. osztály, amely egész éven át az 5-f-l-es oktatásban vett részt — a diákok gyakorlati ismeretek gyanánt autószere­lést tanultak — huszonhét érettségiző diákja közül tizen­heten műszaki pályát válasz­tanak, közülük is tizenegy — gyakorlati formában. Műsze­résznek, villanyszerelőnek, autószerelőnek, motortekercse­lőnek jelentkeztek. Schmidt Gábor éveken át az elektroműszerész pályát tar­totta kiválasztottnak, míg né­hány hónappal korábban az egyik pécsi vállalat vezetői ellátogattak az iskolába és a diákok előtt a vegyipar óriási, szinte beláthatatlan lehetősé­geiről, a vegyipari munka szépségeiről beszéltek. , Schmidt Gábor akkor szere­tett bele a vegyiparba, és mint. kamaszkorban a szerelemre mondják: „megismerni és be­leszeretni egy pillanat műve volt”. — Én tulajdonképpen min­dig nagyon szerettem a ké­miát — mondja csendes elfo­gódottsággal. — És ha eleinte az elektroműszerészetet ked­veltem is, ebben nagyobb jövőt látok. Vegyipari szakmunkás leszek. Már augusztusban ta­nuláshoz látunk, és mire fel­épül a gyár új üzemegysége, mi akkor már mint új szak­munkások megyünk oda dol­gozni, másfél év múlva... Határozott, és egy kicsit úgy beszél az új üzemegységről — amely jóformán még csak a tervezők asztalán van — mint­ha már az övé is lenne, az ő valóságos, titokban már előre megszeretett munkahelye len­ne. * Az idén tavasszal is sok száz tizennyolc esztendős fia­tal lép ki az életbe a pécsi középiskolákból. Lehet, hogy egyik-másiknak másképpen alakul az élete, mint ahogyan eltervezte — de hát maguk mégis terveztek. Meggondol­tan, a való élethez kötött ál­mokkal, és most már úgy „fel- nőttesen”. Kiből mi lesz? Majd meg­látjuk. \

Next

/
Oldalképek
Tartalom