Dunántúli Napló, 1961. április (18. évfolyam, 78-101. szám)

1961-04-21 / 93. szám

1961. Április 21. NAPLÓ 5 Jakov Zak és Németh Gyula hangversenye Felfokozott érdeklődéssel és nem indokolatlan kíváncsiság­gal várt két vendégművész lé­pett hétfőn este a Pécsi Szim­fonikus Zenekar bérleti hang­versenyén a közönség elé. Ja- kov Zak szovjet zongoramű­vész és Németh Gyula Szov­jetunióban tanult fiatal kar­mester bemutatkozása a vára­kozáshoz méltó volt. bár a hangversenyt mégsem sorolt- hatjuk azok közé. amelyekre maradandó élménnyel gondo­lunk vissza. A hír, mely Jakov Zakót budapesti hangversenye alap­ján megelőzte, robusztus ener­giájú, biztos stílusismerettel és muzikalitással rendelkező pianistát Ígért, akit a legna­gyobbakkal egysorban, Richter oldalán emlegetnek. Pécsi hang versenyén a hirdetett Beetho­ven-koncert helyett Brahms D- moll zongoraversenyét játszot­ta. A műnek azon adottsága, hogy a zongora mindvégig megmarad a szimfonikus egy­ség keretei között, mintha csupán egyik hangszere lenne a zenekarnak, némileg gátat vetett annak, hogy a maga teljességében tanúi lehessünk Zak művész-egyéniségének, bár a hallottak alapján is el­ragadott temperamentuma, mindig hibátlan játéktechni­kája. Talán szívesebben hal­lottuk volna a kiváló művész­től egyéniségéhez közelebb álló mű tolmácsolását, mint pl. bu­dapesti koncertjéből Prokofjev megdöbbentően szertelen, zse­niálisan merész G-moll zongo­raversenyét. Sajnáljuk, hogy Zak a lelkes és hosszantartó tansok ellenére sem adott rá­adást. A zenekar kisebb zök­kenőktől eltekintve alkalmaz­kodó modorban játszotta a kí­séretet. már amennyire ezt a> amúgyis rossz akusztikájú hangot elnyelő színpad mélyé­re beszorított zenekartól hal­lani lehetett. Németh Gyula karmester­nek a hangverseny másik há­rom számában bőven volt al­kalma rendkívüli, előzetes ér­tesüléseinket teljes mértékben igazoló, várakozásunkat való- raváltó művészetének bemuta­tására. Fölényes technikával precíz kidolgozási érzékkel, szuggesztív erővel, pálcájának minden rezzenésével Irányítot­ta a zenekart, amely ezúttal kissé színtelenebből, a nyil­vánvaló túlterheltségtől fárad­tabban játszott. Ennek ellené­re már a műsortkezdő Mozart: Egy kis éji zene is módot nyújtott Németh Gyulának hogy próbára tegye a maga in­terpretációs képességét, kiak­názva a dinamika és tempó szélső lehetőségeit. Schubert H-moll (befejezetlen) szimfó­niája csupa poézis volt. míg a műsort lezáró Weiner Szvit lendületes tempójából csupán az első tételekre jutott, az amúgyis hosszúra nyúlt hang­verseny befejezésén ismét érez hető volt a fáradtság. Örö­münkre szolgált, hogy egy ki­váló szovjet pianistát és egy fiatal, zseniális tehetségű di­rigenst ismerhettünk meg. Re­méljük. hogy alkalmunk lesz még őket. — szerencsésebb körülmények között — újból hallani. — nt — Az erdőgazdaság figyelmébe Bakóczán lakom a Petőfi u. 11 «c. ház­ban. A Mecseki Álla­mi Erdősaz'i^áE alsó- kövesdi üzemegysége rakterületet létesíted az utcánkban, ahova esőben várban, ősztől tavaszig Pl-vei szál­lítják ' faan^anot. Az utcában kincs út nincs s a DT nótkocsival együtt 70—80 rentirc süllyed úgy néz ki az utca. mintha óriás­ekével felszántották volna. — Kérdem azt A „modern varázslók“ boltja Szerényen húzódik meg Pé­csett a Széchenyi tér alsó sar­kában egy kis üzlet. A járó­kelők közömbösen mennek el a kirakata előtt. Mit is nézze­nek? Nincsenek kitéve diva­tos cipők, ruhák, de még hívo­gató nyalánkságok sem a kira­katba. Néhány olyan üveg, műszer és egyéb tárgy látható csak. aminek még a nevét Is kevesen tudják. Pedig érdekes bolt ez. CsiUog-villog az üvegszek­rényekben elhelyezett sok ol­ló, fogó, üveg. Még felsorolni is sok lenne; mi mindent rej­tenek a szekrények, fiókok, polcok. Nagyon sok, 1300—1400 féle cikk van a boltban. Az injek­ciós tűtől kezdve az asztali Megjelent a Jelenkor áprilisi száma A pécsi és a dunántúli iro­dalmi élet örvendetes ténye — viszonylag pontos időben meg­jelent a Jelenkor című folyó­irat ez évi áprilisi száma. A megjelenés korábbi rendszer­telenségét dicséretesen felszá­molták — ez is egyrészt a szer kesztés pontosságát, gondossá­gát jelzi, másrészt lehetővé te­szi az olvasók bizalmát a folyó­irat iránt. Az új szám kétségkívül gaz­dag, tartalmában a korábbia­kat felülmúlva igényes. A lírai részben olyan kiváló költők verseit, illetve műfor­dítását olvashatjuk, mint Jan- kovich Ferenc, Csorba Győző, Fodor András, Csányi László, Várkonyi Nagy Béla, Csanádi Imre. A prózai rovat ezúttal vál­tozékonyabb és színesebb anyaggal lepte meg olvasóit. Tatay Sándor, a neves író „Tu­dós a ködben” című írása rend kívül érdekes, figyelemreméltó. Hemády Gyula — akit első­sorban Deszkakolostor című kötetéből ismernek az olvasók — a Je1 énkor új számában az „Egymásra fényképezett egek” című elbeszélésével jelentkezik ezúttal a folyóirat hasáb­jain. Az írás érdekes, nyugta­lan hangulatú, és bár néhol hasonlít a „Hirosima mon amour” című film hangulatá­hoz, fülledt levegőjéhez — ugyancsak figyelemreméltó el­beszélés. A prózai rovatban ezenkívül még Mészáros Ferenc: „Benéz a kakas”, Havas Gábor: „Mú­zsa kerestetik”, Gályás János: „Nyárvégi történet” és Albert Gábor: „A bazáros” című el­beszéléseit közli ezutal a folyó­irat. Ismét gazdag és terjedelmé­ben is jelentős a Fiatalok-ro- vat. amely Lukács Miklós. An- talfy István, Debreceni Klára és Láng Mária verseit, és Csongor Róza elbeszélését fog lalja magában. A Bartók-jubileum alkalmá­ból közli a Jelenkor Szász Ist­ván igényes és alapos tanulmá­nyát a huszadik század egyik zeneóriásáról, továbbá doku- mentális jellegénél fogva szá- űióttevőek közlései is dr. Pável Ágoston­ról, aki korábban, munkássága alatt sokat tett a dunántúli irodalom érdekében. A Jegyzet rovat Seres Jó­zsef, Saöllősy Kálmán és Tüs­kés Tibor írásait közli, a Szem­le rovatban Bárdosi Németh János, Szeghalmi Elemér, La­katos Kálmán, Nemes István, Vajkai Aurél és Kolta Ferenc írásait tette közzé a folyóirat. A címlapot és a belső raj­zokat Lantos Ferenc készítette, a műmellékleten Derkovits Gyula, Kernstock Károly és Schönberger Armand festmé­nyedről készült jól sikerült fo­tók szerepelnek. kvarclámpáig, minden megta­lálható. — Még hallókészüléket is árusítanak — mondja Kulcsár Zoltánná, az üzlet vezetője. — A kis tranzisztoros, zsebben elhelyezhető készülékből so­kat eladtunk már. Érdekes, hogy olyan is vásá­rolt ebből, akinek a hallása különben jó volt. Egy vadőr­nek kellett, hogy a vadak já­rását jobban megfigyelhesse. A vadászok közül is többen rájöttek már, hogy milyen jó szolgálatot tesz ez a kis ké­szülék, amely a közeledő álla­tokat „elárulja”, bármilyen óvatosan lépnek is. A fő cikkek persze nem a nagyothalló-készülékek, ha­nem az orvosi műszerek. A bolt neve is Orvosi Műszer és Fogászati Cikkek Kereskedel­mi Vállalata. Főleg kórházai-: és intézmények vásárolnak itt, hiszen nehezen elképzelhető, hogy magánembernek legyen szüksége például gégetükörre, spirométerre, vagy phanendos- copra. A sokféle ollót sem a háztartásokban használják és reflexkalapácsra, fül- és orresi peszre sincs szüksége másnak, csak az orvosoknak. Annál többen veszik, főleg az iskolásgyerekek közül, a laboratóriumi kísérletekhez szükséges üvegfelszereléseket, Kémcsövek, desztilláló készülé kék, tálak, stb. foglalják el az üzlet egyik részét. Csupa üveg­holmi. Az egyik sarokban pe­dig gumicsövek vonják ma­gukra a figyelmet. Gumiáru­ból is nagy a választék. Gu­mikesztyű, melegvizes tömlő, és az állatgyógyászathoz szük­séges gumiholmik is megtalál­hatók a szekrényekben. A házi betegellátás kellékeit ugyan­csak itt árusítják. Állítsuk he'yre a szigetvári vár parkját isi Olvasom, hogy a szigetvári vár helyreállítása érdekében hatásos intézkedéseket tesz­nek. Ez a körülmény nagyon örvendetes. Igen célszerűnek tartanám azonban, hogy a vár helyreállításával egyidőben a várat körülvevő parkot is megmentenénk a további pusz­tulástól. Még egy: megyénk tele van történelmi műemlékkel, de ezeknek az irodalmi feldolgo­Jobban világítsák ki az utcákat Nemrég a Petőfi utcában egy férfi feltűnően követett. Az utcában senki sem járt, úgy látszik a jó közvilágítás­nak köszönhetem, hogy a Jó­zsef Attila utcáig baj nélkül eljutottam. Az Ungvár utcá­ban lakom. A férfi úgy lát­szik csak erre a sötét utcára várt, mert ott leütött. Kérem, hogy az illetékesek nézzék meg az utcák közvilágítását, s ahol szükséges, javítsák még 8Zt SZ. ZOLTÁNNÉ zása alig történt meg. Ezen a téren igen dicséretes munkát végzett a Pedagógiai Főiskola Hagyomány kutató Munkakö­zössége. Úgy érzem azonban, hogy ez a témakör nagyobb figyelmet igényel. A serdülő ifjúság részére éppúgy, mint az idegenforgalom részére fel lehetne és fel kellene dolgoz­ni irodalmilag a helytörténeti anyagokat. HOMOLAI GYULA \ nvaoqjárók érdedében Nemrég a Mártírok útján íentem végig. Hirtelen egy lágy csattanást hallottam, hát­ranéztem és egy nőt láttam a földön feküdni. Az történt, hogy a nő elesett és a nála lévő két teli szódásüveget a járdához csapta, ezek felrob­bantak és darabokra törtet Szerencsére kis karcoláson kí­vül más baja nem történt. A nő a járdaszinttől 4—5 centi­méterre kiálló tolózár fedelé­ben botlott el.. A városban jó- néhány tolózár aknafedőt le­het találni, amelyben nem művészet elbotlani. Ezeket nemrég helyezték így el. A hi­ba kijavításáért sürgős intéz­kedésre van szükség. ZAKOS BÉLA, Kolozsvár u. 12. Becsületes ember Az elmúlt napokban elutazott tőlem leányom, aki Debre­cenből jött meglátogatni. A pályaudvar előtt elveszítette kézi­táskáját, amelyben az útiköltsége és fontos iratai voltak. Szombaton felkeresett egy fiatalember és érdeklődött, hogy tőlem utázott-e el valaki Debrecenbe és azt is, hogy ki (mert a táskában egy levél is volt tőlem, amelyen csak a lakcímem volt név nélkül). Elmondotta, hogy az állomás előtt találta felesége és így gondolták, hogy előbb kinyomozzák az itteni hozzátartozót, amennyiben nem sikerül, elküldték volna Deb­recenbe az iratokon lévő címre. Első zavaromban elfelejtettem még a címét is megkérdezni, csak annyit említett, hogy a Szilágyi Dezső utcában laknak. Jutalmat nem fogadott el, azt felelte, hogy kötelességének érezte visszaadni. Köszönet a be­csületes megtalálónak. PAPP ISTVÁNNÉ, Pécs, Petőfi utca 59. sz. „Kivirágosíijuk“ az utcákat Érdekes kezdeményezés in­dult Mohácson. Először a vá­rosi népfrontbizottság ülésén említette valaki, aztán a lakos­ság között is híre ment. A „Tiszta és virágos Mohá­csért” akcióról — vagy mozga­lomról (?) — van szó, amely­nek az lenne a lényege, hogy „minden lakó söpörjön a maga háza előtt”, azaz hogy vegyen részt a ház környékének csi­nosításában. Az egész nem áll többől, mint annyiból, hogy a lakóházak előtt ültessenek vi­rágot. Ehhez természetesen az kell, hogy előbb felássák a I földet, elültessék a virágpalán­tákat, vagy elvessék a mag- j vakat, s aztán tegyék rendbe a környékét. A városi tanács szívesen ad mindenkinek virágot, amennyi csak kell. Felkészült a nyárra a B ranya megyei Szikvíz- és Szeszipari Váüa'at ■ A korán beköszöntött meleg időjárás már eddig is nagy­mértékben megnövelte a la­kosság keresletét a hűsítő- és üdítőitalok iránt. A Baranya megyei Szikvíz- és Szeszipari Vállalat az első negyedévben a tervezett 18 hektoliter helyett 51 hektoliter édesitalt adott át a kereskedelemnek. Felkészül­tek már a nyári igények kielé­gítésére. A vállalat telepein rövide­sen 10 új édesitalt-betöltő gé­pet helyeznek üzembe, s ezzel megszüntetik a kézi töltést. Bevezetik az üvegek melegvi­zes gépi mosását. A második negyedévben 194 hektoliter üdítőital elkészítését kell a tervelőirányzat szerint bizto­sítani. Készek azonban nagyobb 7Vem mindennapi ügy. Fél- 1 ' re akarta vezetni, be akarta csapni a nyomozó ha­tóságot. Ezt persze nem lehet. Most már ő is tudja. Történt pedig, hogy ez év január 18-án kora reggel Szei­fert Károly, az új-mecsek- aljai rendőrőrsön bejelentet­te: „Engem Palotai István tegnap este minden ok nélkül megtátnadott, letepert a föld­re. zsebéből kést vett elő s többször a nyakam felé szúrt.” Nagyon természetes, hogy ezután a rendőrség elrendelte a nyomozást Palotai István ellen szándékos emberölési kí­sérlet miatt. Már a nyomozás során kide­rült: egy szó sem igaz Szei- fert feljelentéséből. Szeifert ezt vallja: Január 17-én este 9 óra táj­ban mindketten a daindoli autóbusszal igyekeztünk haza­felé. Amikor a buszról leszáll­tunk, Palotai ököllel az arcom­ba csapott, letepert a földre. Láttam, hogy kést vett elő s a késsel többször a nyakam felé szúrt. A nyomozás és a tárgyalás során azonban kiderült az igazság. Ez pedig a következő: T/dióban együtt szálltak le ~ az autóbuszról. Palotai Vádlóból — elítélt! mindjárt hazafelé indult, Szei­fert pedig néhány méterre követte. Bár jó ismerősök mindketten — sógorok —, de Várkonyi Nándor i egy nőt sem szóltak egymás­hoz sem az autóbuszban, sem a leszállás után. Haragban vannak. Haragban, mert — mint Palotai vallotta — Szei­fert „szemet vetett” az ő fele­ségére. Még régebben történt, hogy Szeifert, Palotai és Palo­tainé együtt borozgattak az Elefánt vendéglőben s utána Palotai feleségével a taximeg­állóhoz ment. Szeifert is ve­lük tartott. Ott a megállónál aztán ismét szóváltás adódott a két férfi között, tettleges- ségre került a sor, s ennek so­rán Palotainé a férje segítsé­gére sietve, a nők régi „fegy­verével”, a körömmel ugyan­csak piros csíkokat festett Szeifert arcára. Innen a harag. Azóta a két férfi nem beszél egymással. Úgy látszik Szeifert most akarta a „kölcsönt” visszafi­zetni. Látta, hogy Palotai előt­te megy, kinyitotta a zsebében lévő bicskát, aztán Palotai után sietett. Amikor melléje ért, elkapta a kezét. — Ilyen emberrel, mint te vagy nincs mit beszélnem — mondta Palotai. Szeifert erre szó nélkül hasba szúrta a kés­sel. aztán elszaladt. Palotai segítségért kiáltott. Kiáltására kinyíltak az ajtók, ablakok, kiváncsi fejek hajol­tak ki. Betámogatták az egyik házba s telefonáltak a mentők­nek. Az orvosszakértő a követ- kezűket írja: „Sérülése halálhoz vezethetett volna, ha a sértett kellő időben nem ré­szesül orvosi gyógykezelés­ben”. Szeifert természetesen nem tudta, hogy Palotain milyen sérülést ejtett, s gondolta: biz­tos, ami biztos, ő feljelenti Palotait, mielőtt még az egész dolog kitudódna. így ö lép fel támadóan s ezzel — gondolta — előnyhöz jut. Hamis vallo­mást tett s megvádolta Palo­tait, hogy ő támadta meg. Még ahhoz is volt esze, hogy saját sálját otthon késsel kétszer átszúrja, ezzel is bizonyíték­hoz akart jutni: lám itt van Palotai késének nyoma, még kétszer is átszúrta a dulako­dás hevében a sálamat. A tárgyalás során azonban — de már a nyomozás ideje alatt is —egyre bizonyosabbá vált, hogy ebben az ügyben a vádlóból — elítélt lesz. A ha­zugnak jó emlékezőtehetsége legyen — mondja egy latin közmondás. Ez pedig Szeifert- nél hiányzott. ..Palotai letepert a földre, láttam, hogy kést vesz elő...” — vallja egyszer Szeifert. A keresztkérdésekbe aztán belebonyolódik. — Ekkor én fekvő hely­zetben bal kezemmel elkaptam Palotai jobb kezét, amiben kés volt... jobb kezemmel benyúltam a télikabátom zse­bébe, sikerült egy kézzel ki­nyitnom a bicskámat és aztán szúrtam” — mondja. Kis idő múlva pedig ezt mondja: — Igen, emlékszem, hogy álló helyzetben szúrtam meg Palotait. Ismét később:-*■ — Bár arra nem em­lékszem, hogy Palotai a nya­kam felé szúrt volna ... — Hát akkor mitől lett lyu­kas a sál? — kérdi a bíró. — Akkor nem tudom... — S hogyan lehet: a sálat a kés átszúrta, de a nyakán még egy horzsolást se ejtett? Hazudik összevissza, azt hiszi, hogy a rendőrség és a bíróság „nem lát át a szitán”. Végül is bebizonyosodik bű­nössége. „ ... szándékos emberölés kísérlete és hamis vád eme­lése miatt 6 évi börtönre ítéli.. r A tegnap még vádló — ma elítélt! TJiába. igaz az a közmon- dás. hogy a hazug em­bert hamarabb utolérni, mint a sánta kutyát... Garay Ferenc igények kielégítésére is. Első­sorban a mohácsi, a pécsváradi és a siklósi járás ellátását biz­tosítja a vállalat. Különösen nagy gondot fordítanak a nyá­ron Harkányra, ide a siklósi telep — ha szükséges — va-- sámap is szállít, készít szik­vizet, üdítőitalokat. A nyáron a vásárlók ötféle üdítőital közül választhatnak. Uj gyártmány lesz az „Erdő- gyöngye”, a „Citromízű” édes­ital. Biztosították a megfelelő mennyiségű alapanyagot, sőt a folyamatos ellátáson túl, 32 mázsa állandó tartalékkal is rendelkeznek. Az elmúlt évhez képest, 400 százalékkal több különböző méretű üveget, hat­ezer darab új szódásüveget biztosítanak; Az ellátást nehezíti az üve­gek csatszerelvényének körül­ményes pótlása, a vendéglátó vállalatok alacsonyszámú szik- vízüveg-készlete, az üvegcserék lassúsága. Az új üvegek be­szerzésével ezeket a nehézsé­geket megoldják. Az Autóközlekedési Tanintézetben 1961-ben hatszáz hivatásos és száz nem hivatásos gépjármű- vezető képzését biztosítják. Az év során Öt tízhetes tanfolya­mot szerveznek részükre. A szaktanfolyamok iránt is igen nagy az érdeklődés. Sokan vesznek részt az autóelektro­mos, a porlasztóbeállító, diesel adagoló és gépkocsielőadói ki­képzésen. Harmincöt fő tanul az egyéves, felsőfokú garázs­mesteri tanfolyamon, ahol már széleskörű szakismereteket sa­játíthatnak el. Folyamatosan történik a gép járművezetők levizsgáztatása is. Az első negyedévben körül­belül 750 gépjárművezetőt, motor- és vontatóvezetőt vizs­gáztattak. A minisztérium segítségével az év során a régi tanuló­gépkocsikat újakra cserélik ki. A napokban kapott az intézet a KRESZ-őktatáshoz egy új, szemléltető táblát, amelyen kis járművek, jelzőtáblák segít­ségével ismerkedhetnek meg a hallgatók a közlekedési szabá­lyokkal. hogy az Erdőgazdaság nak van-e 1oga köz úton rakterüWet lét* sftenf? S ha már tön"' retették kinek keb azt rendbehozni? SZABÓ JÓZSEF Bakóca. Petőfi u. I1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom