Dunántúli Napló, 1961. április (18. évfolyam, 78-101. szám)

1961-04-07 / 81. szám

TMi. Április x NAPIÓ 5 KlSZ-védnökség a bányagépek felett Felmérték a lehetőségeket, létrehozták a szervezőbizottságokul Megyénk bányász KISZ- szervezeteiben régóta szerve­zik a versenyt a bányagépek jobb kihasználásáért. 1960-ban a pécsi és komlói bányászfia­talok országosan kiemelkedő eredményekkel, büszkélkedhet­tek. A komlói Kossuth-bánya szenes főkörletének KlSZ-szer- vezete a gépek kihasználásáért hirdetett versenyben országos első helyezést ért el, elnyerte a KISZ Központi Bizottságá­nak 6 ezer forintos jutalmát. Az elsők között szerepelt az előváiósban elért eredményé­vel Nagy Miklós pécsbányai ,.Szocialista munka ifjú bri­gádja” is A KISZ megyei Bizottsága az év elején szocialista szerző­dést kötött a Komlói és a Pé­csi Szénbányászati Tröszttel. Vállalta, hogy a bányászfia- talok körében megszervezi a jól bevált versenymozgalmak mellett az új, korszerű gépek alkalmazása, a meglévő gépi berendezések szakszerű kihasz nálása feletti védnökséget. Az első negyedév eltelte után a KISZ megyei Bizottsá­ga megvitatta a védmökségvál- lalás tapasztalatait. A jelenlegi helyzetet az jel­lemzi, hogy a védnökség valóra váltásának még csak kezdetén vannak bányász KISZ-szerve­zeteink, Az eddig eltelt időben felmérték a fiatalok előtt álló lehetőségeket, létrehozták a fiatal műszakiakból és KISZ- vezetőkből álló szervező bizott­ságokat. A pécsi széntröszt fia­taljai vállalták Petőfl-aiknán egy szénfűrész kikísérletezését, a rakodó gépek kapacitásának növelését. A komlóiak elsősor­ban a gépek jobb kihasználá­sára tettek felajánlást. így a szétngyalú 0.9 folyóméteres mű szak teljesítményét 1.1 folyó­méterre, a rakodógépek 1.700 köbméteres évi teljesítményét 2000 köbméterre kívánják nö­velni. Ezen felül az új fúrógé­pek megfelelő kihasználásával a vágathajtási sebességet, a páncélkaparók jobb kihaszná­lásával pedig a fejtést sebes­ség fokozásét akarják, elérni. A vállalások nem kis fel­adatot jelenteinek. Minden bá- nyászfiatal, az érdekelt KISZ- bizottságok számára az adott szó becsületéinek kell érvényt szerezni. Teljesíteni mindazt, amit a KISZ I. kongresszusa, .-v»­A gyermekparalízis gyakorlatilag megszűnt Baranyában a párt felé vállaltak! A védnökség vállalás sikere^ megvalósítása érdekében bi? tosítami kell a gyakorlati vég­rehajtás lehetőségeit. Minél rövidebb idő alatt a komlói Béta-akna. a mázai KlSZ-szer- vezet példájához hasonlóan, a bányász KlSZ-saervezetek kössenek szocialista szerző­déseket az üzemvezetősé­gekkel, melyekben vál­lalásaikat pontosan rögzítik, azok teljesítéséhez megfelelő műszaki és erkölcsi támogatást biztosítanak. A vállalások meg valósításához az szükséges, hogy a politikai és műszaki feladatokat párhuzamosan vé­gezzék el. A KISZ-gyűléseken, a politikai agitációban a fiata­lok figyelmét állandóan a meg lévő gépvek minél jobb kihasz­nálásának lehetőségeire, a szakmai tudásuk állandó növe­lésének fontosságára, a mun­kaidő fegyelmezett kihaszná­lására irányítsák. A védnök- ségvátlailás valóraváltása vál­jék mindennapi feladattá, mely nemcsak a fiatal műszakiak ügye, hanem a vele való törő­dés elsősorban a KIS7.-veze- tők, aktivisták munkája le­gyen! Tőlük függ ennek a nagyfantosságú mozgalomnak a sikere. M. E. FOlltOS beosztás r Pécsi Szén­bányászati Tröszt beruházási osztályán a műszaki főelőadó posztja. A tervelőkészítés, a kivitelezések, műszaki, pénz­ügyi ellenőrzése minden per­cét igénybe veszi Skoda Bélá­nak, a harminchat éves ku­tatókedvű fiatalembernek, aki szinte minden ellenőrző útja során meglát, felfedez valami javítani, helyesbíteni valót. — Nem birom elnézni, ha valaminek a kivitelezése vagy alkalmazása nehézségekkel jár ... Szerintem ezen lehet és kell is segíteni. Nem tart minden újítást nyilván, csak azokat, ame­lyekkel úgymond „zűréi” vol­tak. Mint a legelsővel is, va­lamikor hét-nyolc esztendővel ezelőtt. Valahol, nem is tudja már, melyik építkezésen az egyik szerelő elhibázta a ká­belbeépítést, amelynek igen bonyodalmas lett volna a ki­szerelése. Végül is Skoda Bé­la találta meg a legmegfele­lőbb megoldást, méghozzá olyan formán, hogy a védő­csövekből ki sem kellett sze­relni a kábeleket. Így született meg egy új kapcsolási rend­szer, amit azóta szabványosí­tottak, sőt a tankönyvekben A megyei és városi köz­egészségügyi járványügyi bi­zottság ülést tartott, amelyen részt vett Fehér Gyula, az Or­szágos Közegészségügyi Intézőt osztályvezetője is. Több előadás, illetve beszá­moló hangzott el. Dr. Hajnik József megyei járványügyi szakorvos és dr. Karácsonyi Etelka pécsi járványügyi szak­orvos a megye és a város jár­ványügyi helyzetét ismertette, örömmel írhatjuk lé, hogy a kép, amit a résztvevők elé tártak, pozitív. A járványos megbetegedések száma a ko­rábbi évekhez viszonyítva, nem növekedett, sőt a gyermekpa- ralizist illetően, gyakorlatilag megszűnt. A fertőző májgyul­ladás, vagyis a sárgaság is jóval ritkább, a felszabadulás előtti évek átlagánál. Dr. Karácsonyi Etelka el­gondolkoztató adatokat és té­nyeket ismertetett a város pe­remén lakó cigányok egészség- ügyi helyzetével kapcsolatban. Amint kitűnt, a jelenlegi álla­pot korántsem nevezhető meg­nyugtatónak. A két járványügyi szakorvos előadása után dr. Fehér Gyula, az Országos Közegészségügyi Intézet osztályvezetője emel­kedett szólásra, és előadást tartott a falu közegészségügyi állapotának megjavításáról. El­mondotta: a termelőszövetke­zeti mozgalom győzelme tette lehetővé, hogy erről a témáról tárgyalhatunk, s olyan széles skálájú programot dolgozha­tunk ki a falusi egészségügy megjavítására, amilyenről ed­dig csak álmodozhattunk. Dr. Fehér elvtárs ezután vá­zolta az új falüközpantok ké­pét. Az eddigi gyakorlattól el­térően a forgalmas utaktól tá­volabb, attól legalább 100 mé­terre épülnek fel. A tsz-parasz- tok összefogásával törpe víz­művek létesülnek, vízvezeté­kekkel. A csatornázást még nem tudjuk megoldani, a szennyvizet a lakóháztól bizo­nyos távolságba épített gödör­be vezetjük. Erdősávokkal vé­dekezünk a por és zaj ellen. Dr. Fehér elvtársat követően dr. Szalontay István közegész- sétrügyj felügyelő tartott elő­adást. Kifejtette: áprilisban ismét, megrendezzük a tisztasá­gi hónapot. Az elmúlt években a Tiszta udvar, rendes ház mozgalom élettel töltötte meg a tisztasá­gi hónapot. Több ezer falusi ház nyerte él a címet, s fal- vaink képe ma már szebb, ren­dezettebb. Mindez amellett szól, hogy tisztasági hónap leg főbb célkitűzéseit az idén is a Tiszta udvar, rendes ház moz­galomba kell sűríteni. Van még egy nagyon fontos ielSzónk az, idei tisztasági hó­nap során: Tisztasági fürdőt minden faluba! Más szavak­kal: építsen a parasztság tár­sadalmi miunkával olyan fe­dett, zuhannyal, illetve káddal ellátott közfürdőt, amely télen is használható a falu lakossá­ga számára, a királyegyházi, alsómocsoládi tsz-parasztság és még több falu példájára. Az ülés úgy határozott, hogy az idén április utolsó vasárnap ján rendezik meg a tisztasági napot. Ezt követően Ambrus Jenőné, a megyei vöröskereszt megbízott titkára ismertette a falusi egészségügyi hálózat mun kéjét. Elmondotta, hogy az egészségügyi felelősök máris sokat tettek a közegészségért, ezért az a cél, hogy minden tsz-nek, állami gazdasági üzem egységek és gépállomásnak legyen egészségügyi felelőse. M. L. Kétszáz baranyai községben rendezik meg májusban az „öregek napját*4 Baranyában messzemenően gondoskodnak az öregekről. A termelőszövetkezetek 3500 nyugdíjasról gondoskodnak, ezenfelül nyugdíjat kap 1500 olyan termelőszövetkezeti tag is. akik egyelőre tovább dol­goznak a közös gazdaságokban A szociális otthonokban több mint ezer gondozott talál min­den igényt kielégítő otthonra Az egyedülálló, önállóan meg­élő. eltartott öregek érdekei­nek, jogainak védelméről a ta­nácsok szociális állandó bizott­ságainak aktívái és a vörös­keresztes aktívák gondoskod­nak. Ennek szervezetté téte­lére indították be a „Háztól­házig” mozgalmat is. aminek az a lényege- hogy minden falu minden házába rendszeresen eljutnak az aktívák és szá- montartják az öregek gondjait bajait, segítenek azok elinté­zésében, szükség esetén intéz­kednek az arra rászorulók ér­dekében, jogvédelemében. Évente egyszer megrende­zik az „öregek napját” is Ba­ranyában. az idén májusban kerül sor erre a megye két­száz községében. Ilyenkor a társadalom egészének figyel­mét az öregekre irányítják, a fiatalabbak köszöntik, megven dégelik. kultúrműsorral szóra­koztatják őket. Bűnügyi krónika pénz elmen t..! — vallja. — Baráti kö­römről nem vagyok hajlandó nyilatkozni, hogy «zöldöd hol és mennyit szórakoztunk el, de a felmerült költ ségéket mindig én fi­ziettem .: Nem bír­tam megállni a lej­tőn. Barátaimon ké­részül több nővel megismerkedtem”. Csalt, hazudott. — Mint építésztechni­kus magánszemélyek résziére építkezések tervrajziának elkészí­tését vállalta, a hite­lesíttetést természete sen elmulasztotta. El­adta a lakását, ami nem is volt az övé... és így tovább. Építész technikus? Mindössze két évet járt techni­kumba, a harmadik­ban négyből megbu­kott — kimaradt az. iskolából. A hitelezők, a rá­szedett emberek most futnak a pénzük után • t ÉV 6 HÓXAPt BÖRTÖNRE ÍTÉLTEK A ~ TANÚT. A hamifrtanút per­sze. Történt pedig, hogv E. Ferencné virág­árust a Kertészeti Vállalat dolgozóját csalás miatt felfüg­gesztették állásától. A* egyik vevő be­panaszolta ugyanis, hogy 250 forintos cső korért 300 forintot kért és vett fel. E. Ferencné tagadta ezt » azt állította, hogy őneki igaz 3 darab százforintossal f izze- tett a vevő, de 50 fo­rintot visszaadott s különben is leblok­kolta az árut és a blokkot a vevőnek átadta. Erre tanúja is van. Jenőfalvi Dezső, aki akkor az üzletben tartózkodott. Jenőfalvi Dezső pe­dig éppen úgy mond­ta el az ügyet, ahogy E. Ferencné állította. Végül is kiderült, hogy Jenőfalvi De­zső nem is volt ak­kor az üzletben, tehát nem is lehetett tanú­ja az ügynek. Kide­rült az is, hogy E. Ferencné nem adott vissza a 300 forint­ból. A pécsi járásbíró­ság Jenőfalvi Dezsőt hamistanuzásért t év és 6 hónapi börtönre ítélte. • POCOK^JOCÖ^ ÉS A „GYILKOS“ Nagy verekedés volt március 18-án a Katalin borozóban. A főszereplő : Bőd is Fe­renc, gúnynevén ..gyilkos”. Az alviláe ezt a „megtisztelő” nevet ragasztotta rá elismerés®* Az ügy azzal kez­dődött« hogy G. Béla és „Jocó” összeszólal­kozott valamin a Ka­talin borozóban. — „Jocó” bosszút eskü­dött. Alig telt bele fél óra, már együtt volt a banda: „Po­cok”, „Jocó” és a „gyilkos”, A Katalinban még ott találták G. Bélát. Egy pillanat alatt csa tatérré változott a bo­rozó. Söröskorsók röpködtek, asztal bo­rult. széklába csat­tant, csörömpölt a betört ablaküveg. G. Béla pedig szinte esz­méletét vesztve tán­torgott a sok ütéséi, rúgástól. A „trió” pedig — mint akik jól végez­ték dolgukat, lelépett Igaz, Bódis előbb meg mosakodott, mert a verekedés közben ő is kapott. Aztán mintha mi sem tör­tént volna, elindultak ismét, hárman. „Ferikém, ne. tö­rődj sehova, én is reifes (rendőri fel­ügyelet alá tartozó) vagyok, — igyunk egyet” — mondta „Jo có” s beültek a Csen­des vendéglőbe. Ép­pen szájukhoz emel­ték a poharat, amikor a rendőrök megjelen­tek. A garázda banda. élén a „gyilkossal” pgvidöre most kény­szerpihenőre vonul. G&rajr Ferenc is elfogadott elvként szerepel. Ezt megelőzőleg a vállalat an­nak rendje, módja szerint fel­küldte az elgondolást a Szab­ványügyi Hivatalba, ahonnan hosszú hallgatás után nem a hivatalos válasz, hanem a szabványosítás híre jutott vissza a feladóhoz, amelyből kiderült, hogy Skoda Bélát „megelőzték” az újításban. Azért őróla sem feledkeztek meg, mert „kárpótlásként” 200 forintot kapott „vezeték­anyag-megtakarítás” címén. (953 januárjában egy automa­ta jelzőkészülékről adott be újítást, amely a szénosztályo­zó bunkerének telítődését, szénállásjelzését oldotta volna meg, de odafenn a Bányászati Tervező Intézetben úgylátszik „jobb” megoldást találtak, mert az elfogadás, a szente­sítés helyett levelet kapott, amelyben benne szerepelt a már ismerősen hangzó szöveg: „Sajnálattal értesítjük, hogy a jelzőberendezéssel kapcsolatos javaslatában megelőzték ...” — Azért a levél végén udva­riasan felajánlották, lépjen újítói társasviszonyba az „előddel”, amit Skoda Béla még udvariasabban visszauta­sított. Mégis ez az esztendő volt az 1 újítások legeredményesebb h korszaka, mert a csalódás nem v törte le, ellenkezőleg valami « dacos „csak azért is” nekibuz­dulással vágott bele olyan dol­gokba, amelyből kirekedt a „konkurencia”. Miért? Annyira nyilvánvaló volt i/ Komló vízellátásának hala- } déktalan megoldása, hogy sen- Í ki sem vitatta el Skoda Bélá- 7 tói az elsőség jogát, amikor « elfogadták a kisteljesítményű í szivattyúk beállításáról szóló > javaslatál Nem sokat kapott - a javaslatért, mindössze 500 \ forintot, de kárpótolták érte, ' mert néhány napra rá a Kom- (j lói Erőmű salakkihordásával > kapcsolatos tervmódosító ja- í> vaslatot nyújtott be, amely 450 \ ezer forintos megtakarítást 'íj eredményezett az erőmű szá- «mára. Még fel sem vette az í 5400 forintos újítási díjat, ; máris újabbal, még nagyobb X jelentőségű javaslattal állott ' elő, a komlói vízhálózat ener- x giaellátására vonatkozó újí- j tássai, amellyel több mint V másfél millió forintos megte­li karítást értek el. ■) A komlói újítási bizottság } meg is szavazta az újításért járó 16 ezer forintot, amikor kiderült, hogy az ilyen össze­gek kifizetését kizárólag a minisztérium hagyhatja jóvá. 5 Felküldték a minisztériumba, ahol gondosan felülvizsgálták az ügyet és olyan határozatot hoztak, ami szerint nem 16, hanem 48 ezer forint illeti i meg az újítás benyújtóját, de miután még nagyobb összeg­ről volt szó, ez már közvetle­nül a miniszter jóváhagyását í igényelte. Aztán úgylátszik, i mégsem került a miniszter íj elé a jóváhagyás, mert nagy- { sokára egy olyan határozat i született, hogy az OTH díj­V megállapító bizottsága döntse el az újítási díj jogosultságát. Ez a „speciális” bizottság az­tán jól megkeverte az ügyet. Annyira, hogy a jóváhagyás 1953-tól 55-ig váratott magá­ra, azaz dehogy is váratott, mert közben öt bírósági tár­gyalás, két személyes meghall­gatás után kiderítették, hogy az újítási díj nem illeti meg teljes egészében Skoda Bélát. S ha ezúttal nem is előzték meg, de szerintük az újítás egy részét bizonyos Király Árpád javasolta, aki ezzel el­ső számú társszerzővé lépett elő. Elég az hozzá, hogy az előbb megszavazott díjakat meg­semmisítették és végül is csu­pán 9600 forintot utaltak ki Skoda Béla számára. Ezek után egy újabb, szerencsé­sebb szakasza kezdődött Skoda Béla pályafutásának, de már a Pécsi Széntrösztnél. 1955-ben újítási javaslatot nyújtott be, távfűtővezeték építésére, amit azóta megvalósítottak a régi erőműnél, nem kevesebb, mint 110 ezer forintos megtakarí­tással. 1957-ben a pécsújhegyi fürdő vízellátására nyújtott be közel 84 000 forint értékű újí­tást és két évvel később a hosszúhetényi ipari és ivóvíz- ellátásnál hasznosították ja­vaslatait, ahol a bányavíz si­keres felhasználásán túl, a ki­vitelezési munkákban is 385 000 forint megtakarítással járt a nagyszerű újítás. Ta­valy az István-aknai „káros víz” (bányavíz) elvezetésével kapcsolatos javaslata több mint félmillió forintos vas- anyagmegtakarítást eredmé­nyezett. És az idén? E#t51 még nem nyilatkozik. Azaz csak annyit mond, hogy kísérlett szerződése van a tröszttel és még annyit, hogy az újítás bevezetésével eddigi javaslatainak a leghasznosab- bika van kilátásban, amellyel a pécsi tröszt több millió fo­rintos megtakarítást érhet el. Annyit még elárul, hogy a legutóbbi újításaiért több mint 24 000 forintot és a legszebb elismerést, a „Kiváló újító” aranyfokozatát, illetve okleve­lét kapta kézhez, ami értéke­sebb számára minden juta­lomnál. Egy kérése mégis van E1_ mondja, hogy a tröszt na­gyon sok szakembert küld vállalati költséggel külföldre, ő viszont eddig minden kül­földi útját saját zsebéből vagy inkább az újítási díjaiból fe­dezte. — Nem arifel van szó, hogy nem törődnek velem — mond­ja — Semmi ellenvetésem nincs arra vonatkozóan, hogy nem támogatnak megfelelően. Hiszen az újítási díjakon fe­lül egyetlen vállalati jutalma­zásból sem hagynak ki. Távol áll tőlünk, hogy meg­magyarázzuk a trösztnek, mennyiben látná hasznát, ha Skoda Bélát és a hozzá ha­sonló újítókat a lehetőséghez mérten elküldenék egy-egy külföldi útra, de bizonyára nem származna kára belőle egy olyan nagy jövő előtt álló vállalatnak. mint a Pécsi Szénbányászati Tröszt. — m• — * TIB^A^JJZETÖ^ VENDÉG.., Mindig Tibi fize­tett. A társaságban ő volt a gavallér. M. Tibort mindig a leg­udvariasabb mosoly- lyal szolgálták ki a pincérek, hiszen „törzsvendégnek” szá mított. >,Hiába, egy építész technikus jól keres ' manapság” — gom­bolták. Nem keresett rosszul, havi 2200 fo­l rint fizetése volt. Ez i azonban korántsem | volt elegendő a napi ) 50—100—150 forintos : cehek kifizetésére. — !. Valahonnan tehát pénzt kellett „szerez- i ni“ Ismerősét, mun- 1 katársát „megvágta”. | Kölcsönöket vett fel. ' „Csak egy-két napig” ' „Egy hét múlva ho- ) zom” — mondta. Az- ; tán sem a pénzt, sem a Tibit nem látták egy hónapig sem. Va- ) lami ürüggyel min- j dig ..meglágyította” a I hitelezők szívét. Egy j ideig. „Hosszú kötél í elszakad” — állítja a > közmondás s elsza­kadt a hitelezők tü- | reime is. Az egyik (feljelentést követte a j másik, a harmadik és a többi. Amikor a ; rendőrségen aláhúz­nák a ..tartozik” ol­dalt és összeadták: í 23 200 forintot muta­tott a ..mérleg”. j „Olyan társaságba ' keveredtem, ahol a

Next

/
Oldalképek
Tartalom