Dunántúli Napló, 1961. április (18. évfolyam, 78-101. szám)

1961-04-13 / 86. szám

1961. ÁPRILIS 13. NAPLÓ 5 Örömmel üdvözöljük a szovjet tudomány világra száló új sikerét! Röpgyűlésen a Pécsi Bőrgyárban Néhány perccel azután, hogy a rádió közölte az első ember feljutását a világűrbe, a nagy­jelentőségű hír elterjedt a gyár munkásai körében. Min­den műhelyben a dolgozók rögtönzött gyűléseket tartot­tak. Szívből jövő örömmel és büszkeséggel köszöntötték a szovjet tudomány világraszóló új diadalát. — Régen vártam már a hírt, hogy a Szovjetuniónak sikerül az első embert feljuttatni a világűrbe — mondja Hornyait József üzemmérnök. — Ez ma a világ legnagyobb tudomá-4- nyos eredménye. A hír várt-, sága ellenére annyira megle-: pő, hogy most még szinte félj sem tudom mérni teljes egé-í szében a jelentőségét. A szov-J jet tudomány technikai csodái; lenyűgözőek. Mindig arra gon-! dolok, hogy négy évtized alatt! íme milyen nagy utat tettek; meg, hogy ma már a világűr! meghódításában elhagyták a! legfejlettebb kapitalista orszá-; gokat is! Fiatalok és idősek, férfiak! és nők, akik munkahelyükről; jöttek össze a gyűlés helyére,! csak helyeselni tudják ezeket: a szavakat. Az arcokon az ér-* deklődés, az őszinte öröm lát­szik. A legtöbben szinte nem is találnak szavakat érzéseik kifejezésére. Közbeszólások, szívből jövő elismerések tör­nek fel, amelyek minden ékes­szólásnál jobban bizonyítják most az első percekben az iga­zi érzéseket! — Én még fiatal ember va­gyok — szólt Farkas János, a nagymeszes műhely dolgozója — bízom abban, hogy meg­érem azt az időt is, amikor az emberek űrrepülése általános lesz és talán én is, de gyerme­keink feltétlenül részesei le­hetnek. Ez a siker az égisz szocialista tábor sikere, ezért örülök különösen a szovjet emberek új győzelmének! A jó hír bejárta a gyárat. A röpgyűlések után vidá­man folyt a munka. Itt is, ott is kérik a KlSZ-titkárt, hogy kapcsolják be a hangosbeszé­lőket, hogy halljanak minél előbb új és új híreket az első ember űrbéli útjáról. M. E. A valóra vált álom Nowotarski István szobrász- művész ezen a napon fejezte be űrutas-emlékmű kompo zíclóját. ^BBBBHflanBaBRBaBBRBflBBBaBBBaflBaaaBaaanBaBBBBaaflBBBnaaaBaaBaaBaBaaaannBPBBBaaBBBnanBa* Koccintottak a sikerre A gyűdl Tenkesalja Termel6­szövetkezetbem gyökere ztetni dugják a vesszőt a földbe. Száz- ötvenezer vadat gyökereztetnek. Az egyik ember még érdeklődik is, mert nehezen megy a fúró a földbe. Rosszul forgatta meg a gépállomás egyes helyeken — mondja, amikor megkérdezem: — Tudják-e, hogy ember van az űrben? Először csak néznek. Nem hi­szik. A gépkocsiban kinyitjuk a rádiót és az emberek, asszo­nyok fúróval, vödrökkel a ke­zükben körülállják az autót. Néma, meghatódott csend, szólni sem tudnak. Szinte egy­szerre mondják, amikor feltör belőlük az érzés: — Óriási dolog! Kocsis Istvánnal, a beremendi Dózsa elnökével Siklóson talál­koztam. ö kérdezte: — Hallotta? — és már mondta is. — Tudja, én nem hittem vol­na csak akkor kezdtem hinni, amikor az első szputnyikot fel­lőtték. Boldog vagyok, hogy megérhettem ezt. Nálunk a tsz- ben mindenki örült. Koccintot­tunk is a nagy sikerre, a Szov­jetunió sikerére, az első űrutas egészségére. Csodálatos teljesítmény! Nyilatkozatok az embert szállító szovjet űrhajóról DR. HUTH TIVADAR, A PÉCSI ORVOSTUDOMÁNYI EGYETEM REKTORA, ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ: — Csodálatos dolog! Amikor kora délelőtt a rádió megsza­kította a műsort, az első pil­lanatban még nem is tuditam, hogy miről van szó, de amikor meghallottam, hogy egy szov­jet repülő-őrnagy, a szovjet űrhajóval kiment a világűrbe — meglepődtem a csodálattól. — Mi nagyon jól tudjuk, hogy a szovjet tudomány sok­sok lépéssel megelőzte már eddig is az amerikai űrkuta­tást, de hogy viszonylag ilyen rövid időn belül fellövik az első szovjet embert a világűr­be — talán nem is gondoltuk. Az a tény, hogy a szocialista tábor vezető országa vitte vég­be ezt a hatalmas tudományos győzelmet, ez egy kicsit a mi büszkeségünk is, és levesszük a kalapunkat e nagyszerű, cso­dálatos eredmény előtt. — Meggyőződésem, hogy ez a tudományos fegyvertény a nyugati államférfiakat és poli­tikusokat is elgondolkoztatja, egy kicsit önmagukba szállnak, és a hidrogén- és atombomba helyett más módszert keres­nek ők is a hidegháború meg- j szüntetésére. — Tudom, hogy az első em- ! [ bér fellövése is az emberiség javát szolgálja, és nagy hatást gyakorol ránk is, a szocialista országok, a népi demokráciák lakóira. Minden vágyam, hogy egyszer eljussak abba a hatal­mas országba, ahonnan kilőt­ték az első embert, ahol ezt a rendkívüli tudományos ered­ményt produkálták. Szeretet­tel üdvözlöm Gagarin repülő- őrnagyot, az első űrutas szov­jet állampolgárt, és szeretet­tel üdvözlöm a Szovjetuniót, a szovjet embereket! PÁKOLITZ ISTVÁN KÖLTŐ — „Sok van, mi csodálatos, de az embernél nincs semmi csodá­latosabb” — mondja Sophokles, az Antigone-ban. Ha valamikor ér­vényes volt az antik görög dráma­író felkiáltása, akkor a mi nap­jainkra valóban érvényes. — A kutató elme diadala ez a nap, s az egész emberiség büsz­kesége. Ez a folytonos keresés- kutatás, ez a prometheuszi vállal­kozás méltó csak igazán az ember­hez, aki értelemmel és szívós aka­rattal feszegeti a titkok titkát. — Tisztelet és dicsőség övezze az embert, aki elsőként repült az űr­be, és elhozta nekünk a messzi vi­lágok csillagtestvéri üzenetét! A HÁZIASSZONY Somogyi Jánosné az Athinay utca 5-beh lakik. A konyhá­ban találtam rá. A férje mel­lett ül, aki a Pécsi Tatarozó Vállalattól — ahol kőműves — haziafutott ebédelni. Dél felé jár az idő, de So- mogyiné még mindig mosolyog Még most is a hír hatása alatt van: — A szomszéd házban lakó Albert Gyuláné futott hozzám, hogy kapcsoljam be a rádiót, mert nagy ú jságot készül mon­dani. A hírre átjött Bogdánné szomszédasszonyom is, s ami­kor meghallottuk a közleményt majdnem táncraperdültünk örömünkben. — Mindig tudtuk, hogy a Szovjetunió lesz az első, amely embert küld a világűrbe — folytatta. — A bizonyosság uj­jongó érzést keltett bennünk, mert mi munkásemberek a szocializmus győzelmét látjuk ? i Pécsi Állami Gazdaság Üszög- pusztai telephelyére gyöngé­éi erősáramú VILLANYSZERELŐKET keres felvételre. Fizetés kol­lektív szerint 15 210 'ebben. Azét a szocializmusét, amit magunkénak vallunk. — A hír után azonnal meg­kerestük a Nők Lapját amely rajzot közölt a jövendő űrha­jósról. Megnéztük: milyen kö­rülmények között lehet a mi Gagarin őrnagyunk... Utána elfutottam salátát vásárolni, s mindenkinek, aki még neon tudta, elújságoltam: Hallotta? A szovjetek fellőtték az első embert. Sok sok kilométer magasban járt. és kitűnően ér­zi magát. Képzelje, milyen hosszú lehet most az amerika­iak orra!;.. AZ ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT DOLGOZÓINAK TÁVIRATA AZ SZKP KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁHOZ Mi, a Barunj a megyei Építőipari Vállalat dolgozói, őszinte örömmel és lelkesedéssel fogadtuk a hírt: a szovjet tudomány újabb világra­szóló sikert aratott, fellőtte az el­ső embert az űrbe. A szovjet űr­kutatás ezen újabb sikerével ismét bebizonyította a szocialista tábor fölényét, s azt. hogy ezt a fölényt az emberi haladás és béke szolgá­latába állítja. A szovjet emberek­nek az űirítutatás terén elért sike­reihez sok szerencsét kívánunk. \ BARANYA MEGYEI építőipari vállalat DOLGOZOL DR. TARCSY GYULA, az Orvos Egészségügyi Dolgo­zók Szakszervezete Pécs váro­si rendelőintézetének szb.-tit- kára, szakfőorvos: Meglepetésként hatott a hír, még rám nézve is, pedig én nagyon optimista számításokat tettem. Kollégáim és fkörnye­zetem minden tagja végtelenül nagyra becsülte eddig is a szov­jet tudomány hatalmas ered­ményeit a világűrkutatásban. Ők is biztosra vették, hogy a szovjet ember lesz az első a világon, aki elindul a világ­űrbe. Biztosra vettem én is. Arra számítottam, hogy ebben az évben biztosan fellövik az ] embert szállító rakétát, május elsejére vártuk. Nagy öröm, hogy vissza is tért az ember a világűrből. Tapasztalatai gaz­dagítani fogják az egész_ em­beriséget, az orvostudományt pedig legalább olyan mérték­ben, mint a fizikai tudományt. GRATULÁLUNK A HŐS SZOVJET ŐRNAGYNAK A Kesztyűgyár siklósi üze­mében amikor a vezetékes rá­diót bekapcsolták és a rendkí­vüli adás szólt, mindenki ab­bahagyta a munkáit, feszülten figyeltek. Utána nagy kiabá­lás kezdődött, egymást ölelték az asszonyok örömükben. Kántor Sándorné már „járt” 4000 méter magasain a levegőben, mert ejtőernyős, de ezen a híren ő is meglepődött. — Főleg az a nagy eredmény — mondta —, hogy vissza is jött az űrutas. Szeretnék neki személyesen is gratulálni, de ha úgy nem lehet, akkor majd levélben, vagy táviratban. Annak nagyon örülök, hogy a szocializmus aratta ezt a győ­zelmet és nem az amerikaiak. Olyan jól esik nekünk ez a győzelem. A Terehégyen nincs rádió és akik ott a kőbányában dolgoznak csak délben értesül­tek a nagy eseményről. Vajda Mihály kőbányász félre tette az ebédjét is izgalmában: — Én nem mentem volna fel elsőnek az biztos. Bátor ember volt az az őrnagy. Mi is örülünk a nagy sikernek, hogy idáig fejlődött a tudo­mány. Azt mondom inkább er­re költsék a oénzt mint bom­bákra. Jó egészséget kívánunk annak a bátor szovjet ember­nek. — Szinte mintha kiszámí­tottam volna, pontosan ma fe­jeztem be a világűrt meghó­dító embert szimbolizáló em­lékmű tervezetemet. Tegnap még olyan címet akartam adni neki, hogy Álom és valóság — de ma már meg kell, hogy változtassam ezt a címet, így: A valóra vált álom. Sokat ol­vastam kibernetikáról és min­dig érdekelt a világűr meg­hódítása, ezért is nyúltam ilyen témához. Csodálatra­méltó a szovjet tudomány ha­talmas fejlődése és felsőbb­rendűségét mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy embert juttattak a világűrbe. Most nemcsak a szovjet mérnökök és technikusok remekeltek, ha­nem a szovjet orvosok, bioló­gusok is, akik biztosították az életfeltételeket az ember űr­utazásához. A* alkotó ember diadala Amikor három cs fél évvel ezelőtt felröppent az első szovjet űrrakéta és nyolcadik világcsodaként a föld első mesterséges holdja le'tt, kevesen hitték volna, hogy a szovjet világűrkutatási program rövid idő alatt ilyen csodá­latos eredményekre vezet. Azután jött a szputnyik-sorozat lélegzetelállító szériája, felreppent a holdra juttatott, majd a holdat megkerülő űr­hajó, a gigászi méretű mesterséges bolygóközi űrállomások és most mindezek betetőzéseképpen az ember, a legújabb kor úttörő Kolumbuszaként átlépte a világűr küszöbét. 1961 április 12-e az emberiség legnagyobb diadalának fe­lejthetetlen napjává lett, egy diadalmas, új korszak kezdetét jelenti. Pár évvel ezelőtt sokan még a kísérletek komolyságát is kétségbevonták, vagy mindössze propagandisztikus jelentősé­get tulajdonítottak az egésznek. Ma a felbecsülhetetlen jelen­tőségű hír hallatán már szinte természetesnek tűnik, hogy az emberiség megtette második nagy ugrását -r- legyőzte a ter­mészet erőit és behatolt a mindeddig elérhetetlennek tűnő kozmoszba. A világmindenség feltárásának és meghódításának vágya egyidős az emberiséggel. Az űr igézete vonzotta a mondabeli Deadalust és Ikarust a nap felé, Leonardo, Verne, Ciolkovszkij, a legbátrabb, Iegszárnyalóbb fantáziájú emberek régi-régi vá­gya valósult meg a tegnapi felejthetetlen napon: Az ember átlépte a világűr kapuját és a kozmoszban tett utazása vé­geztével sértetlenül, épen, egészségesen visszatért a földre. Hallatlan sikere, felbecsülhetetlen értékű eredménye ez az emberi tudásnak, szorgalomnak és akaratnak. Számunkra különösen nagy örömet jelent, hogy az első világűrutazó szov­jet ember volt. A szovjet tudomány és technika valósította meg először az évezredes álmot: szovjet űrhajó röpítette fel az embert a kozmikus térségbe. Nem véletlen, hogy a világ első szocialista állama oldotta meg ezt az évezredek óta megvalósíthatatlannak hitt feladatot. A szocialista ember tudása, szárnyaló képzelete előtt nincs és nem is lehet legyőzhetetlen akadály. A mostani nagy sikert hosszú évtizedek szívós, sokoldalú kutatómunkájával készítet­ték elő. Jellemző, hogy bár az ember világűrutazásának sok részletfeltétele már régóta megoldottnak látszott, az első űr­utast csak most, az összes feltételek biztosítása után bocsátot­ták fel. Az alapos előkészítés, a tökéletesen működő technika, a szovjet ember szilárd erkölcsiségéből fakadó bátor maga- biztosság végül is példátlan sikert eredményezett. Nyílt titok, hogy a szovjet űrkutatási programmal párhuzamosan az Ame­rikai Egyesült Államokban is kétségbeesett erőfeszítéseket tet­tek az ember világűrbe juttatása érdekében. Ezúttal sem volt több szerencséjük, mint a korábbi években a szputnyikok, űrhajók fellövésekor. A Vosztok útja a szovjet űrhajózási tu­domány és technika vitathatatlan fölényének újabb, nagyszerű bizonyítéka. Az emberiség nagy szerencséje, hogy a rakéta- és űrhajó­zási technikában, a világűr kutatásában a Szovjetunió jár elöl, mert ez önmagában is biztosítja azok békés célokra történő felhasználását. A szovjet emberek éppen azért kívánnak bé­kében élni, azért vallják a békés egymás mellett «és lenini eszméjét, mert csak békében lehet építeni, alkotni, a tudo­mányt és technikát fejleszteni. A világűr kapnja természetesen még nem tárult szélesre. A kozmosz meghódításának még csak a kezdetén tartunk, de ha békében élhetünk és aa egész em­beriség összefog' — az is bekövetkezik. Olyan korban élünk, amikor az emberi tudás és akarat megostromolja az eget, megfejti a világűr titkait. VASVARI F. A zsebrádió melleit Világraszóló szenzációt repítet­tek világgá tegnap reggel a hír- ügynökségek: Szovjet űrhajóban ember emelkedett a magasba, hir­detve a szovjet tudomány hatalmas fölényét. Az emberek csodálva hal­lották a hatalmas eseményt és ami­kor vsak tehették, meghallgatták a legfrissebb híreket, újabb és újabb részleteket akartak tudni a bátor szovjet űrhajós útjáról, és amint az lenni szokott, egymás között -„értékelték.’’ is azonnal az eseményeket. Szabó Pál, Kanizsai György és Trojkó István kábelszerelők, kis zsebrádión keresztül hallgatják az emberszállltó szovjet űrhajóról ér­kezett legújabb híreket. — Amikor először hallottuk a híreket, nagyon boldogok voltunk, hogy a „mi emberünk" az aki először járt a mlágürben. Egy ki­csit aggódtunk is, vajon hogyan fog visszatérni, de a déli hírek már megnyugtattak bennünket: a bátor szovjet őrnagy visszatért a 'Sídre. mmsiiimuimiiiiBiHmNi

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom