Dunántúli Napló, 1961. április (18. évfolyam, 78-101. szám)

1961-04-09 / 83. szám

1961. ArRILIS 9. NAPLÓ 7 Magyarország távlati energiaellátása Tíz év alatt megkétszereződött a villamosenergia • felhasználás Az iparilag fejlett országok villamosenergia igénye 10 éven ként közel megkétszereződik. Ugyanakkor a jelenleg ipairi- ' lag erős fejlődésben lévő or- szagok esetében a villamos- energia-igény növekedése jó­val nagyobb mértékű. Hazánkban aZ elmúlt 10 évet tekintve, ft villamosenergia­felhasználás több, mint két­szeresére emelkedett. Ilyen nagymértékű energla- íeJfutást kielégíteni nem kis feladat. Erről a témáról tartott nagysikerű vetítettkópes elő­adást a MEE pécsi csoportja rendezésében dr. Szendy Ká­roly, az ERŐTERV osztályve­zetője pécsi szakemberek előtt, Szendy dr, Ismertette a je­lenlegi magyarországi 120 és 220 kV-os hálózatot, valamint annak szerepét a négy ipari központok gazdaságos energia­ellátásában. Az már ma Is biztosan mondható, hogy Ma­gyarország távlati energia­ellátása a jelenlegi 130 kV-os hálózattal és az abba betápláló erőművekkel nem oldható meg. Ezért felmert* a még nagyobb feszültségű hálózat Idaliakítésának saükségessége Szendy A", előadásában utalt ezen nagjrfesaülteégű távveze­tékek gazdaságos kialakításá­nak problémáim is. A* elkö­vetkező 10 évben az energia- ellátást a 220 éa 120 kV-oa fe­szültségszinten biztosítani le­het, de ezt követően már a ^80 kV-os távvezetékek telepítése Ír elengedhetetlen lesz, A nagy energiarendszerek üzemeltetése akkor biztonsá­gos, ha a rendszerben — erő­műveikben, távvezetékeken, vagy alállomásokon — bekövet­kező üzemzavarok esetén az egyes energiarendszerek egy­mást ki tudják segíteni. Ezen túlmenően a kooperációnak az a nagy előnye is megvan, hogy a rendszerbe egyébként elengedhetetlenül szükséges be épített tartalék gépteljesft- ményt csökkenteni lehet, ami lényeges beruházási megtaka­rítást jelent. Ilyen állandó jellegű koope­ráció van már jelenleg is a csehszlovák energiarendszer­rel, amely teljesítőképességé­ben több mint kétszeresen felülmúlja a hazai energia- rendszert. A magyar—esehsafloivÉk koo­peráció jelenleg Zugló—Vác— Besztercebánya 220 kV-os táv­vezetéken és Kisigmánd—Ér­sekújvár közötti 120 kV-os táv­vezetéken történik. Rövidesen szükségessé válik a Szovjet­unióval való kooperáció is, amely szintén 220 kV-os táv­vezetéken valósul meg, mely­nek magyarországi fogadóál­lomása Sajóez/ ged lesz. A csehszlovák energiarendszerrel még egy újabb kooperáció ki­alakítása van tervbe Véve, ugyancsak 220 kV-oé távveze­tékkel. Ez a távvezeték az új Duna menti (saészfoaloanbattaá) erőművet kapcsolja majd ösz- sze a csehszlovák energiarend­szerrel, Aa új Duna menti erőmű egyébként főleg Budapest energiaellátását hivatott biz­tosítani. Az erőműve* 120 kV-os fe­szültségszinten Budapesttel 3 db kettős rendszerű iker&ödro- nyos távvezeték kapcsolja majd össze, A Jugoszláv energiarendszer- nefl jelenleg állandó jellegű kooperáció még nines kialakít­va, de megvan a lehetősége annak, hogy szükség esetén a Szeged—Szabadka közötti 130 kV-os vezeték bekapcsoláséval a két energiarendfiZer egymást kisegítse. Söjtörön pedig gyors- átkapcsoüó awtamattíka gondos­kodik arról, hogy ha elkér a Vanasdi, akár az ajkai 120 kV- os távvezeték meghibásodik, késleltetés nélkül átkapcsolja az állomás terhelését az ép távvezetékre. A továbbiakban Szendy dr. utalt azokra a feladatokra, amelyeket a hazai iparnak kel; megoldania a nagyfeszült­ségű távvezetékek és transz­formátorállomások létesítésé­hez. Ezek között legfontosabb probléma » megfelelő nagy zárlati telje­sítmény lekapcsolására al­kalmas megszakító típus ki­alakítása. Befejezésül Szendy xlr. utalt arta, hogy az igen nagy tel­jesítmények szállításához több ezer km távolságra már a 380 kV-os feszültségszint sem felel meg. Ilyen energiaátvitelhez már vagy 000 kV-os váltakozó- óramű átvitel, vagy még ennél nagyobb feszültségű egyenára­mú energiaátvitelire lesz szük­ség. Ilyen szükségszerűség a Szovjetunióban már, felmerült, mégpedig ^ energiahordozók­ban gazdag Szibéria összekap­csolása a Moszkva környéki ipart központokkal — fejezte be előadását dr. Szíendy Ká­roly? Itntér Sándor; villamosmérnök Ezer holddal böviilt az idei tavaszon a baranyai tsz-zöidiivezet A mecseki iparvidéket ■—* s főleg Pécset és Komlót — el­látó zöldövezet aa idei tava­szom jelentősem megnövekszik. Különösen staenVbetűnő ez a terrnelősaövetkíezeteknéil, ame­lyek mintegy 2600 holdon ker­tészkednék már az idén; ezer holddal nagyobb területen, mint tavaly. A korábbi években sok ne­hézséget okozott, hogy a közős gazdaságok általában kis terü­leten — gyakran mindössze néhány holdén — termeltek zöldséget. Az idén már keve­sebb termelőszövetkezet ker­tészkedik, de nagyobb terüle­teken, ahol mód van a nagy­üzemi zöldségtermelésre, az ön­tözésre és a gépesítésre is. A bólyi Kossuth, a dunasaekcsői Egyetértés, a félfipsrenttnártoni Zrínyi és a mohácsi Uj Baráz­da tsz-ek egyenként száz hol­don, vagy még nagyobb terü­leten termelnek zöldséget. Az ötven és száz hold közötti ker­tésaebteí rendelikeaó termelő- szövetkeaetek száma pedig ti­zenegyre «neJkedett. Az idén már messzemenően érvényesül az az elv is, hogy a legnagyobb kertészetek le­hetőleg öntözésre aMoalmas víz folyások mentén, illetve a Je­lentés fogyasztó helyek köze­lében legyenek. A f6 zöldség­termő terültetek Bymódtm a Dun« és a Dráva mentién, Siet­ve Pécs és Komló környékén alakultak ki. Gondoskodtak szakképzett kertészekről is a közös gazdaságok számára. A MÉK Vállalat a közelmúltban két alkalommal rendezett két- két hetes tanfolyamat, ame­lyeken több mint ötven kerté­szeti brigádvteziető vett részt. Első alkalommal vizsgáztak a megyében zöldségtermelő szak­munkások: huszonötén. A jól képzett kertészek a legnagyobb zöldségtermelő közös gazdasá­gokban álltak munkába. A fiatalok jó munkája it hozzájárult ahhoz, hogy a Mohácsi Farostlemezgyár elnyerte az élüzem címet. Bélavári Ferencné és Pogledics Ilona a szélező fűrésznél értek el szép eredményeket. nyilatkozatok helyett hatásos intézkedéseket! Miért húzódik a héépítendő területek előkészítése Eredetileg azzal a megbízás­sal küldtük riportútra Magyar László kollégánkat, hogy írjon a szövetkezeti lakásépítés elő­készületeiről. Lakásépítésről írni mindig hálás téma. Kincs olyan olvasó, akit ne érdekel­ne, mikor, hol kezdenek el és — méginkább — mikor fejez­nek be egy lakóépületet, mi­ként enyhül fokozatosan a la­káshiány. Az idei lakásépítési tervszámok ismeretében az volt az álláspontunk — és en­nek a szóbanforgó riportban hangot is akartunk adná —, hogy Pécsett, ahol a saját- lakás-építési kedv feltűnően nagy, ketá* ni eföfránvzott 161 szövetkezet! lakát. Az illetékes szerveknek felül kellene vizsgálniok a pécsi adottságokat, nöVelniök kelle­ne a szövetkezeti lakásépítési keretet. Munkatársunk megdöbbe­néssel tapasztalta, hogy még a megadott 161 szövetkezeti la­kás sem épül fel az idén. Egy­szerűen azért nem, mert az építendő lakások területét nem szabadították fel. Pénz, kapacitás Van — de hát mit ér akármelyik is terület nél­kül. Magyaf elvtárs mindezek is­meretében a városi tanács tervosztályához, majd Gócz Béla elvtárshöe, a városi ta­nács illetékes elnökhelyettesé­A másodpere ezredrésze alatt étten­** őrizte magában minden mozdil- latit. Hiába, hiába kutatott egy hajszál­nyi tévedés után. Csőik állt, töprengett. A nevetést, a megjegyzéseket nem tud­ta felfogni, csak távolról érezte mint közeledő félelmes zúgást, mely rögtön elönti és megfojtja. Amint új késért nyúlt ál röhögés Olyan erővél csattant fel újra, hogy szinté megbénult. Megnézte a kést, Kifogástalan volt. Ebben a pillanatban mindent meg­értett. Kivette a megmunkálandó darabot a gépből és úgy letette az asztalra, hogy a szerszámok csörögve ösBzekoccnntak. A fiúk mukkanni sem merték. Ö a kezefejével megtörölte gyöngyöző honilok&t. Ezt a fogaskereket legfeljebb 11 kg. szilárdságú anyagból készítik. Az pedig amihez ő hozzákezdett, amit ide­csempésztek az asztalára, legalább hat­hétszer keményebb. Fogást és sebessé­get hnnaik megfelelően vett és a kés­nék vége. De eltörhetett, tönlcreiVehe­tett Volna az egész gép is. Nagy ólmos fáradság lepte meg, dé belül égette, marta a düh és á kérdés, miért... miért tették ezt vele? Rájuk Sé tudott nézni. — Vegyék, elő a munkanaplójukat! r— mordult fel sebzetten. Gybrs tápozás, ceruza után való ko- toráséás követté száVnit. — írják! — Az év első műhelygyakor­latán tudatosán és akarattal eltörtem egy Ikést. — Mit bámul?! — kiáltott rá Nyáplérd. ■— Mindenki ifjú! — Kis hí­ján tönkretettem egy E ISOÖ-as eszterga pépet; Elkészítési ideje 36ÖÖ Munkaóra. Értéke 4ö ÖÖÖ fórint. Nem rájtam mú­lott, tiógy ez nein következett be, — Dátum — aláírni. A fiúk befejezték áz írási, de tekin­tetűk egyre ft füzetlapon tétovázott.- e» Hozza ide az első pádtól az anya­got! --T förmédit Tógyerre. Újra felbúgott a gép és á kés alatt győzelmesen csillogva alakulni kezdett az új forma. Aztán a fiuk is aépeikhc: mentek és munkához láttak. A kabine­tet betöltötte ft zúgás, a forgács ezüst csigái engedelmesen hullottak a lábúk élé, Se mindenki mégnémult. Hosszú félóráikon keresztül csak a mester szó­lalt Meg néha. Keserű, kimért hangon magyarázott. Egyszereseik nyílt at ajtó és belépett a úiűhelyvézetö, A legtöbb gép áüt, itt-ott már kivet­ték a még forró, megmunkált darabot is. Mindenki a mestert és a mosolygó műhelyvezetőt figyelte. Most mi lesz? — Hogy megy a munka? —• kérdezte Balogh elvtárs. — Köszönjük, — mondta á mester halvány mosollyal. — Örülök, hogy megértik egymást, — lépett a tábla elé. — Nyáron nagyon elkutyálkodtak a fiúik. EZ ft díszes 8-ils szoba különösen. Fogja őket keményen, Csihás elvtárs! — I-Iát ez a kés? — nyúlt az asztalra. A fiúk ÖSSzerdháUUúk. A mester nem nézett rájuk. — Eltörtem, — mondta. — Előfordul az ilyesmi. — tétté lé ft csonkot Balogh. Begyén sZiVés szól­jon a meósnaik, hagy vizsgálja meg « több éve ^raktáron lévő késeiket. Még bajt ókozna.k. ■— Irigyellek benneteket. Nagy él mény lesZ ilyen gyakorlott mester keiéi figyelni. Legyetek méltók hozzá! Olyún esetit? lett, hogy a kis Nyápic Szinte beleszédült. Balógh még Váltott paf szói a mester­rel, s közben a padokra tévedt « té- fe*rvtettr ■— Munkanaplók? — mutatott • be- tsükott fedelű füzetekre. A fiúknak elállt a szívverése. igen, — mondta könnyedén a mes­ter. — Munka végéit ha kell. majd fel­jegyzünk Valamit. A múheljfóezető búcsúzott és elment. így pillanatra egymásra nézték: ő és a bűnösök. A fiuk lassún egymásra várva olda­lágiak előre. Colos elvette az üszőiről a késcsonkot, hirtelen elfordult és ki­jeié indult. — Hová viszed? — állította meg a mester hangja. — Vissza a raktárba, — majd én. .% . elintézem... — hebegte Colos. Csihát rájuk emelte a szemét. A fiúk lekorgasztotiák a fejüket. — Tépjétek ki a füzetből az első la­pot, — szólt Csendesen, Tétemén, tapogatózva emelték fel a tekintetűket és á szemük erőien csil­logott. Egy SzlvdObbaüásnyi iáéig néz­ték egymást, aztán a mester szeme is megfényéseiett. A Azúr Miki az óriás nagy lélegze­■ ** tét vett, és mint egy megVaault bika nekirontott Csihásnak. Derékon ro- padta, mögéje perdült és mielőtt muk­kanhatott válna, lehajolva nyakába kapta. A mester imbőlyogva a fejébe kapasz­kodott. aztán lenyúlt e boldogan ordí­tozó fiúkhoz és úz ölelkezve feléje tá­ruld karókra támaszkodott.. Dobhártyát répesztS Vsatúkiátiássál vonult körbe a diadalmenet & műhely­ben. A gépék és ú fái között nagyon Szűk Volt a hely. A fiúk sakálként üvöl­tözték, egymás sarkát taposták, fene­kükkel lökddsték arrébb a másikat, mert a mester kezet egyik sém volt hajktndá elengedni. hez fordult tájékoztatás vé­gett. Gócz elvtárs a feltárt té­nyek ellenére váltig azt han­goztatta, hogy a betervezett lakásokat mindenképpen meg­építik az év végéig. Kérte, sőt követelte, hogy Magyar elv­társ cikke ne jelenjen meg. Amikor többszöri megbeszé­lés után ismételten és nagyon határozottan klielentette, hogy a lakások az előkészítés elhú­zódása ellenére is felépülnek, úgy döntöttünk, hogy a cikket nem jelentetjük meg. Február 19-én közöltük Is Gócz elvtárs nyilatkozatát, amelyben új­fent Ígéretet tett a 101 szö­vetkezeti lakás idei felépítésé­re. Magyar elvtárs igaza tuda­tában érthetően sérelmezte cikkének „befagyasztását”, mi azonban, bízva egy felelős ve­zető szavában, elzárkóztunk a cikk közlése elöl. Végül is tré­fás formában megígértük, hogy ha december 31-ig való­ban nem készül el a szóban­forgó 181 lakás, akkor Utóla­gosan mégis leközöljük a cik­ket és megbíráljuk Gócz elv­társat ígérgetéseiért Sajnos, nem kellett az év végéig várni. A városi tanács március 28-i ülésén ugyanis Gócz elvtárs maga Ismerte be a tizenöt éves fejleszitésd prog­ramról szóló napirendi előter­jesztésében, hogy — szósze- rint idézem — „tanácsi beru­házásokból 277 lakást kell ez évben befejeznünk, a többi áthúzódó építkezés. Ebből a 227-ből 161 szövetkezeti lakás, ebből a 181 szövetkezeti la­kásból csak 56 lakás befeje­zése biztosított. A többi — erőfeszítéseink ellenére — előreláthatólag áthúzódik.” Az elmaradást lényegében most is azokkal az objektív okokkal indokolják, amelyeket Magyar elvtárs cikke is fel­tárt. Lássuk csak a cikk vi­tatott részét: „Ilyen körülmények között — írta Magyar elvtárs fe­lettébb közérdekű kérdés, hogy miért maradunk el 105 szövetkezeti lakás felépítésével ? A városi tanács tervosztálya arra hivatkozik, hogy időköz­ben tervmódosítás történt, ami igaz, elkerülhetetlen is volt, ám ettől még átadhatták volna a 105 lakást 1Ö61-ben, ha idejében fognak hozzá aZ építéshez. Balázs József elv­társ, a Barahya megyei Építő­ipari Vállalat osztályvezetője szerint, ha i960 második fél­évének közepén kezdések az építkezéshez, akkor a 105 la­kás már hz idén elkészült vol­na. Amint élmondja, a terve­ket megkapták, csak helyük nem Volt, ahol építkezzenek. A 105 lakás a főpályaudvar közelében épül fél, ott, ahol az ÖVIT (Országos Villamos Távvezetéképítő Vállalat), az Építőgépkarbantartő Vállalat és a Baráfiya megyei Építő­ipari Vállalat telephelye . volt. E telephelyeket kellett volna legkésőbb 1900 szeptember vé­géig szabaddá tenni. Az OVIT el is költözött, az Építőgép- karbantartó azonban úgy húz- ta-halasztotta a dolgot, hogy az építkezés csak az év vége felé indulhatott meg. Ezután jöt­tek a rtagy esőzések, az állan­dó küzdelem a vízzel, terv- módosítás, meg a többi. Kétségtelen, nem olyan egy­szerű új telephelyet találni egy vállalat számára, és nem , két krajcárba kerül Ilyenkor a költözködés. Teljesen elülhe­tő tehát, hogy ellenállás volt a költözködéssel szemben —, de ha a városi tanács terv­osztálya erélyes, ha tűzön­víz«! át érvényesíti az akara­tát, a hely felszabadul”. Nem célunk ezzel az írással, hogy a szövetkezeti lakás­építést akadályozó nehézségek objektivitásán, Vagy akár a felelősség mértékén és miként­jén vitázzunk. Csupán azt akartuk szemléltetni, milyen helytelen az, ha felelős veze­tők pontatlanul, kellő meg­alapozottság nélkül tájékoztat­ják a közvéleményt. Hogyha az első cikk két hónappal ez­előtt napvilágot láthatott vol­na, falán mén segít falamit. Nem létezik, hogy né lehetne Valami megoldást találni. Ne­künk sem, de a cikkben sze­replő elvtársainknak sém le­het valami kellemes dolog a fenti tények közlése a sajtó­ban. Mégis meg kellett ten­nünk. A közvéleményt csak biztos, megfontolt tervek — óhajok, elképzelések helyett — tényék alapján szabad tá­jékoztatni, különösen az ilyen létfontosságú „kabinet” kér­désben, mint a lakásépítkezés. Ismeretes, hogy pártunk és kormányzatunk .milyen erőfe­szítéseket tesz a tizenöt éves lakásépítési terv valóraValtása érdekében. Nem kevésbé fon-, tosak azonban a helyi erőfe­szítések — Illetőleg azok á fel­adatok, amelyek á terv bizto­sítása érdekében a helyi szer­vek előtt állnak. A városi ta­nács terv- és pénzügyi állandó bizottsága nemrégiben meg­vizsgálta a beruházások hely­zetét és különösen a lakás­építések Vontatottságát bírál­ta. Ennek kapcsán a legfon­tosabb feladatként a beépí­tendő területék előkészítését jelölte meg. 105 lakás nagy dolog, még most sem Volna szabad bele­nyugodni abba, hogy csak jö­vőre készül el. Április elején tartunk, most még talán még lehetné oldani az építendő te­rület mentesítését, aZ ott lévő Vállalati telepek áthelyezését. Ügy hisszük, mirtdezék alap­ján egyáltalán nem Szeréhy- telen a kérés: kevesebb, rrtég- alápezottabb nyilatkozatot — több tettet. Vasvári Fereaé * I %

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom