Dunántúli Napló, 1961. április (18. évfolyam, 78-101. szám)

1961-04-02 / 79. szám

8 NAPLŐ- ’r*-”- - -* vasárnap, 1961. Apr. t f A szervezetlen szállítás eredménye Majdnem négyezer kilométer felesleges út Helyreátlítiák a szigetvári vár kazamatáit A Műemléki Felügyelőség ez évi munkájából Természetes, hogy az ész­szerű gazdálkodás nemcsak a termelőüzemeitre, hanem az ezekhez szorosan kapcsolódó szállító vállalatokra, illetve a szállító vállalatok tevékenysé­gét irányító felsőbb szervekre is vonatkozik. Ha a gazdaságos termelés, illetve a szállítás ennyire ter­mészetes, akkor jogos a kérdés, vajon hogyan lehetséges, hogy egyes szállítási munkaterüle­ten az egyébként jól dolgozó Magyar Általános Szállítmá­nyozási Vállalat, röviden MASPED érthetetlen körülmé­nyek hatására, a népgazdasági érdekekkel nem összeegyeztet­hető ésszerűtlen fuvarírányí- tasi végez annak ellenére, hogy ezért már az elmúlt esztendő­ben is több bírálat érte a vál­lalatot. Az előbbi megállapítások bi­zonyításaképpen néhány hite- 'e* adat: I960, december 18-án Mohács hajóállomásról egy va­gon műtrágyát kellett elszállí­tani Nagy baracskaira. A két helység közötti távolság Össze­gen húsz kilóméter. Ez az Út talán túlságosan rövid és egy­szerű lett volna a MASPED il­letékeseinek, ezért a lehető ^'komplikáltabban úgy oldot­tak meg, hogy Mohácson a ha­jóállomáson felrakatták teher­autóra, ami aztán elvitte a ra­kományt a vasútállomásra, ahol a cukorrépa-szállítás csúcsforgalmi idejében kényte­lének váltak vagont felszaba­dítani, az autóról vagonba rak­ták a műtrágyát, a vagon,elin­dult és Villány—Pécs—Báta— baja útvonalon összesén 165 kilométert utazott, majd a cél­állomásra megérkezve, ismét átrakták teherautóra, vagy von tatára és az árut leszállították a rendeltetési Helyére. Ez az eset nem egyedülálló, mert i960, december Z—-28-ig Mohács hajóállomásról Vas- kútra négy vagónt szállítottak hasonló módon, ahol a közúti '‘•véi.j km helyett, Vasúton ISO ki­lométert tett meg az áru. De* t «ember 22. és 30. között öt va- - gont irányítottak Gara község­be. amikor SÍ km helyett, 166 km-t utazott a műtrágya. De­cember 10. és január 11. kö­zötti időben Dávoefra 16 vagont szállítottak, a közúti 28 km he­lyett, vasúton 17? km-es sza­kaszon, A példákban ismertetett ész> szerütlen szállítások ereimé' nyeképpen 3405 többlet kilómé tért tett meg a műtrágya Mo­hácsról, amíg a végeredmény­ben közelben tévő helységekbe elkerült. E helytelen szállítási irányításhoz még hozzá tarto­zik az is, hogy ezzel egyidőben a vasútnak nehézséget jelen­tett a csúcsforgalomra való te­kintettel vagont adni, viszont ugyanakkor az AKÖV mohá­csi kirendeltségén fuvarhiány miatt álltak a kocsik. Előfordult még olyan eset is, begy a MÁV — helyesen — megtagadta a szállítást, mert szintén érthetetlen módon Mo­hácsról1 Dunaszekesőre akartaik szállíttatni vasúton műtrágyát és így lg km helyett a szállít­mány II» km-t utazott volna. Ezután már nem volt más te­hetőség „kényszerűségből” lé­nyegesen rövidebb idő alatt és olcsóbban, gépkocsival szál»- tottáfc el a műtrágyát. E néhány kirívó példa még nem meríti ki a gazdaságta­lan szállítások statisztikáját, de nem is lenne értelme azokat tovább sorolni A Baranya me­gyei tanács illetékesei az esetet jelentették a KPSl-nek. Vá­runk, reméljük, hogy ezek után ésszerűbben irányítja majd a szállításokat a MASPED. Schmidt Attila BARANYÁBAN sok olyan műemlék van, amelyiknek hí­re nemcsak az országban, ha­nem még külföldön is ismert. ITyen' például a szigetvári vár is. Ezt és a többi hasonló je­lentőségű műemléket a múlt­ban nagyon elhanyagolták. — Még a felszabadulás irtán sem fordítottunk olyan gondot rá­juk, amilyent megérdemeltek volna. Csak az utóbbi években kezdődött meg a műemlékek helyreállításai, rekonstruálása és idegenforgalmi értékének kihasználása. Ez az: utóbbi öt­tíz év azonban nem pótolhatta azokat a mulasztásokat, ame­lyeknek az lett az eredménye, hogy az értékes, szinte felbe­csülhetetlen jelentőségű mű­emlékek sora erősen megron­gálódott. Természetesen azt már sikerült elérnünk, hegy I ezek tovább nem rongálód­nak, állaguk nem romlik. Még KRÉMEK MBM.1T Messziről olyan a baromfi­udvar* «önt a pipacson; mező. A kopár, még alig rügyező fák alatt vörhenyes tollái, piros tarajú tyúkok, kakasok kutat­ják a magot a sárgásbarna föl­dön. Mesetíről fehéren vakít íz ólak frissen meszelt fala és felkiáltójelként vetődik rá, a gondozónő kezében himbálózó rfeséges veder árnyéka. Közel­ről tompábbak a színek, ám nagyobb a zaj, égybeolvad a kukorékolás a tojó tyúkok koí- kodácsolásával. A véffiéndí Uj Tavasz ter­melőszövetkezet msjeréptíle- íeiben a szép sertések, szarvas­marhák mellett, legtöbb elis­merést a tsz baromfi törzsál­lománya kapja. A magyarsár­ga tyúkok már az Ősz óta toj­nak és naponta több mini eoö tojást biztosítanak. A legszeb­bek, a legjobb tojók Krémet Mihályné gondozottal, aki nem csak érti, de szenvedélyesen szereti is a munkáját. Négy éve gondozza a tsz ba­romfiállományát. nagyszerű eredménnyel. Beszélgetni alig lehet vele, hiszen örökösen 2100 személyes fiimü épöl az íj István ll-aknán A modern bányászfürdőt a ■Komlói Építőipari Vállalat dolgozói 1962 júliusára készí­tik el. A kétemeletes fürdőéptí let mellett elkészítenek még egy iroda- és lámpakamra épíí .letet is. A két épületkomple­xum össze lesz kötve az új aknatoronnyal és a bányából kijövő munkások egy függő folyosón át juthatnak a lám- pabamrába, onnan meg a für­dőhelyiségbe, vagyis a kiszálló bányászoknak nem kell egyál­talán szabad területen mennl- ök, hogy megfürödve és felöl­tözve elhagyják a bányát. Az új banyászfürdö épületének a második emeleti részét készítik az építőipari dolgozók tesz-vesz, nincs egy nyugodt pillanata. Hol keveréket ké­szít. hol vízzel tölti az itatóvá­lyúba*, vagy éppen a hófehér tojásokat szedi össze: A hara­gos, szeszélyes kakasok közé nemigen merészkedik bot nél­kül az idegen. Krémer nénit azonban ismerik, körülveszik, körülrepdesik, ha meghallják az etetéshez hivó „pipi-pipi”-!. Krémer néni „személy szerint' is ismeri valamennyit. Tudja melyik az először tojó tyúk, a mindig éhes, a szelíd és a zsör­tölődő kakas. Mindennap, vasárnap te, es­tig ott van a baromfiaknál. Ott tölti a hármas ünnepet is, s hogy ne unatkozzék, előve­szi a most vásárolt „Baromfi­tenyésztés” című könyvet. Kicsit restelkedve mondja, hogy a baromfibetegségeket szeretné megtanulni belőle, mert f az ilyen házi fcuruzslá- sös gyógyítással úgyse jutná­nak sokra. Krémer néni to­vább jutott egy lépéssel a töb­bieknél. Csodálkoztak is a fa­luban, hogy az első hívó szóra elutazott a baromfitenyésztési tanfolyamra, pedig az ilyen idős asszonyok mór nemigen szeretnek tanulni, utazgatni. Sokszor mondja, hogy nem földöntúli dologtól lesz szebb a baromfi, több a tojás. Tiszta hely, jó gondozás, jó eleség kell nekik. Egyszer, amikor a jó vítaminos tojótáp elfogyott, napról napra kevesebb tojás várta a fészken. Amikor aztán újra etettek tápot, két nap alatt ismét tojni kezdtek a tyúkok. Krémer néni özvegy asz* szony, nyugodtan töltheti az ünnepnapot is munkahelyén. Bár nem csupán a lelkesedés tartja ott, a baromfi gondozás jói fizető mesterség, tavaly is 1400 forintot keresett havonta átlagosan. —■ Kis cipők, kabá­tok, babák Antiinak és Mari­kának a két kisunokának, új varrógép a menyének, — ezt vette'a tavalyi keresetén. A fiatalos kedvű, szorgalmas nagymama az unokákért dol­gozik és még nagyon sokáig szeretne dolgozni. A, tsz-ben sok munka vár rá, hiszen az Idén 20 mázsa pecse­nye csirkét szeretne értékesí­teni a szövetkezet és 3000-re, majd 10 ezerre emelni a ba romfi törzsállományt Csak egyetlen kívánság. van, nagyon szeretne sokáig egészséges maradni, sokszor meszelni ragyogó tisztára a ba­romfiólakat, boldogan' szedni Össze a környéken megcsodált szép tojásokat, és gyönyörköd­ni az egészségesen vidám, pi­ros tarajú baromfi seregben. Azt tervezi, hogyha már tsz- nyugdíjas fez, akkor is vísz- szajön segíteni egy kicsit, mert aki igazán szereti a munkáját — az sohasem tud tőle igazán elszakadni. mindig van azonban elég sok teendő. Az említett szigetvári vár ts azok közé tartozik, amelyez. igen eibanyagoítak voltak. — Most már itt az állagmegóvási I munkák nagy részét eívégez- : tette az Országos Műemléki Felügyelőség, a megyei tanács és a múzeum. Tekintettel ar­ra, hogy e vár történetével kapcsolatosan a magyar törté­nelem egyik fordulópontjának cégyszázéves évfordulója kö­zeledik a műemlékvédelmi fel­ügyelőség itt végezteti idén * legtöbb* munkát A vár főbejáratával szem­ben feltárták a kazamatákat A helyreállítási munkákat pe­dig idén végzik el. A tervek szerint a várnak e részében turistaszállót is létesítenek. A bét helyiségből álló turista^ szállón kívül egy váróhelyiség és egy büféhelyiség is létesül. A kazamaták fennmaradó hat helyiségét viszont kiállítási célra lehetne felhasználni. — Egyelőre nincs döntés erre vonatkozóan. Mivel a helyisé­gek elég nedvesek, jelenleg még kiállítás céljára nem al­kalmasak. A múzeum úgy ter­vezi, hogy egyelőre a várban lévő iskolai kollégium kiürí­tése után felszabaduló részben helyezik el a vár és a környék régészeti, történelmi emlékeit. A szigetvári várban a ter­vek szerint a várfalak rekonst ruáláíára is sor kerül az idén. A műemlékvédelmi felügyelő­ség a szigetvári várban csak a kazamaták helyreállítására több mint ötszázötvenezer fő­Ónto* fordít E munkákat elő­reláthatólag a nyár közepére fejezik be. A vár törökkőn dzsámijának a. feltárását is szeretnék az idén megkezdeni. SIKLÓSON is végeztet mun­kákat a műemlékvédelmi fel­ügyelőség. A várfalak régé­szeti feltárása most folyik. Az eredeti falakat és a járószin­tet. keresik, hogy azután a vár­falakat rekonstruálhassák. A várfalakon ugyancsak dolgoz­nak, de itt csak kisebb állag­megóvási munkákat végeztet­nek el. A siklósi vár barbakán járnál már elkészült az úgyne­vezett gyifokjáró rekonstruá­lása is. A műemléki felügyelőség Pécsett is sokat költ idén a műemlékek helyreállítására, megóvására. A tervek még nem készültek el, hogy milyen műemlékek kerülnek helyreál­lításra idén a városban, de az eddig megkezdett munkákat tovább folytatják. Így a Kór- báz téri dzsámihoz vezető le­járatot kikövezik és a járdát helyreállítják. A dzsámi így könnyen megközelíthető lesz kívülről a lemélyített úton. A kórház felőli oldalon kerítés zárja majd el az utat. A dzsá­mi tetejének bádogfedése is hamarosan dlkészül. A Széche­nyi téri dzsámi kupolájának hosszantartó munkálatai idén véglegesen befejeződnek. Már csak a fémburkolat elhelyezé­se van vissza, amire ebben az évben sor kerül. Giraudoux-est a városi művelődési házban A városi művelődési házban működő Felolvasó Színház március 27-1 előadását a mo­dem francia dráma egyik vi­lágszerte elismert megújítójá- nak. Jean Giraudoux-nak (1882—1944) szentelte, aki a hagyományos drámai fonnák feloldását sok szellemes öt­lettel, lélektani elemzéssel, ze­neiségre törekvő költői nyelv­vel, elegáns bájjal elegyítette. A két háború közötti évek nagy írója ma sem kopott meg. Drámai költészetének középpontjába a néha gúnyos fintort vágó, néha finoman mosolygó, néha az ember nagy problémáit súroló, de mindig könnyed játék kerül, akár an­tik témákat ír újra (Amphy- trlon XXXV1I1, Elektra, Tró­jában nem lesz háború, vagy az ótestamentuml Judit), akár mai környezetben keveri a valóságot mesével (Sellő), vagy a férfi hiúságot gúnyolja "Szellemes ötlettel (Bellac-i Apollo). Az említett drámákból be­mutatott részleteket ár. Né­meth Antal előadása vezette be, s kötötte össze. A bemuta­tott színműrészleteket és egy- felvonásost is ő rendezte. A női szereplők közül leg­többször Medgyesi Máriát lát­tuk a színpadon, aki a köny- nyedséget fiatalos bájjal és fi­nom mérték tartással pótolta. Spánylk Éva tragikus hanglej­tése, élvezetes szövegmondá­sa, Koós Olga okosan adagolt temperamentuma nagymérték­ben hozzájárult az előadás si­keréhez. A férfiak közül Bánffy György kulturált, min­den túlzástól tartózkodó, értel­mes szövegmondása, Szabó Oltó öjletes, a karikatúra ha­térét soha át nem lépő jellem­ábrázolása, Tánczos Tibor ele­ven természetessége tűnt fel leginkább. Az Irodalmi Szín­pad műkedvelő tagjai (Bér­ezés Lívia, Olasz István és Melczer Andor) dicséretre mél teán vállalták a rövidebb sze­repeket, harmonikusan illesz­kedtek az együttesbe. Nem szabad befejeznünk e rövid beszámolót a közönség­ről való megemlékezés nélkül. Ugyanazon az estén, amikor külföldi karmesterrel vezé­nyelt hangverseny is várta a közönséget, a Giraudoux-estet is zsúfolt terem élvezte. Azt, hogy Pécs valóban nagyváros­sá növekedett, igényes közön­ségünk ilyen örvendetes sza­porodása is kézzelfoghatóan bizonyítja. FABIAN ISTVÁN--WWí tett boldogságot is a fiatalok számára. Szerelem? A szülők konokul, kímélet­lenül vagyonhoz kötötték a fiatalok szerelmét, álmait, áb­rándjait. Aligha volt a múlt­ban még három község a me­gyében, ahol Ilyen pusztító és nyomorúságos lett volna az emberek között a vagyoni el­lentét — mint Nagyharsány- ban. Még ma is látni a nyomát a régi kolóniának, a pincelaká­soknak, földbevájt kunyhók­nak — ahol a nagyhansányi szegény emberek éltek, a rö­gös, kopár játszóteret, ahová a vagyoni különbség a sze­gény emberek gyerekeit til­totta. Az ipar — a kőbánya és az áramfejlesztő formájá­ban — már a század elején megtelepedett az alig ezerhél- ozáz lakosú faluban, de.a szel­lem, az emberi boldogság sza­badságára a huszadik század, közepéig kellett várni. Lapozgatok a nagyharsányi anyaköhyvben. Ezek a köny­vek nagyon sokat tudnának beszélni, hogy mennyi álom oszlott szét, mennyi igaz, őszin te érzésbe gázolt a vagyon. “ Eh nem régen vagyok a íalub&n, mindössze néhány éve —• mondja a csendes la­pozgatás közben Petz Gábor, a tanácstitkár —, de mesélik' A z ördög is itt akart meg nősülni. A legendás száj hagyomány szerint haj danában az ördög megs zár tot ta a Szársomlyót, hogy elnyer je a világszép nagy harsány leány kezét, de a vén bany; túljárt az ördög észén. A mai Nagyharsány kör nyékén élt a gyönyörű, feke­te hajú leány, akit a banya ne­velt, Roppant tetszett az ördöt nek a leány, és egyessége-t kö­tött a banyával. Megkaphatja a leányt, ha egyetlen éjszaka i kakaaszóig felszántja a nagy harsány i hegyet Az ördöf persze pórul járt, mert hiáb, fogta hatalmas ekéje elé a po kolbéli macskákat, a bany; túljárt az eszén, mire az ördöí egy nagy ugrással levetett* magút, a nagyharsányi hegy rőt, és mérgében Harkányod a pokolba bújt, Eddig a k üdvéit, naiv száj- ií&gyomány, de a legendáié eltekintve — nagyon tanulsá­gos a nagyharsányi házassá­gok története. Az újságíró — ha a falusi házasságok króni­káját akarja megírni — keres­ve m találna jobbat, minthogy belelapoz a íiagyhursáuyi anyakőnyvbe, • Hire van, hogy ezen a vidé­ken mindig nagyon szép leá- nóml^éltek, de a szépség, a az idősebbek, hogy ebben a faluban azelőtt szegény a gaz­daggal össze nem házasodha­tott. Pávics Dezső bácsi, a régi idők tanúja — csendesen bó­logat, az árnyékban nem is lá­tom, hogy homályosodik-e e szeme, de halkan csak ennyit mond. — Nehéz volt akkor fiatal­nak lenni, kérem... A szegé­nyek csak titokban gondolhat­tak arra, hogy a gazdag leányt vagy a gazdag fiút- szeretik... nem lett abból a szerelemből házasság soha... Sötét tragédiákat takar az utolsó néhány évtized is. A nagyharsányi halottnyil­vántartó könyv egyik oldalán van egy bejegyzés 1949-ből: V. Vilma hajadon, öngyilkos­ság, akasztás, 1949. november 28.,, V. Vilma is azért halt meg, mert szegény fiút szeretett és a szülők minden eszközzel el­lenezték a házasságot. Tiltották a szerelmet, mert K. Pista szegény gyerek volt. V. Vilmáék módos parasztem­berek —- oldalkocsis motorke rékpárral, ami abban az ide ben nagy rangot, külön rangot jelentett — K. Pista csak sze­gény, nagycsaládos bányász­asztalos fia, akinek a bányá­ban keresett fizetésén kívül semmije a» vatt. tía elkészül az épületkomplexum, ilyen lesz. A függőfolyosó csatlakozik m mkmtörom^koa 1 v t Bűvitik HarjíáByJMőt ! Kétmillió fürdővendégeit vár- ( nák az idén Harkányba, ezért j & Várható forgalom omelkedé- j sének megfelelően bővítik és i szépítik a fürdőt, A strtúldőn I mór épül n második medence, I amit a nyáron adnak át men- ( délíetésériek. fcükerrel járt az 4 új hűferrú»4cut0túft is! az új 4 40 méter mélységű kút per- 1 evőként 3900 liter 62,2 főkos < gyógyhatású vizet ad, mely a \ már meglévő kutakkal, bőaége- J sen fedezi a vízszükségletei. f További • 60 személyen iszap-J CClrdő építését tervezik, g rtö-1 vélni fogjái; az öltözők számát? k. A nyári hónapok idejére? 129 férőhely«» turistaszállót? fedeznék be a harkányi iska- J 9 . <• ;

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom