Dunántúli Napló, 1961. április (18. évfolyam, 78-101. szám)
1961-04-23 / 95. szám
r »ei. április a NAPLÖ---------U----------G épi vakolatsimítás a meszesi építkezéseknél ' Kóríübelüi egy hónapja kö- aőüibe az újság, hogy a meszesi építkezéseknél szakemberek élőit is bemutatták az új va- kolatsimitó gépet. A résztvevők egybehangzó véleménye az volt, hogy a gép bevált és meg felel a követelményeknek, mert kitűnő munkát végez és atöi igen fontos: gazdaságos. Ott Miklós főmérnök — ő az egyik újító, — nagy kedvvel magyarázta a simítógép születését és bemutatkozását. —• Nem mondom, hogy kész és végleges a simítógép. Bevált ugyan, de munka közben mindig akad valami kiegészítés. A múlt héten például újabb módosítást eszközöltünk, mégpedig a locsolással kapcsolatban. Mert, hogy volt eddig? Ha a habarcs száradt, altkor a kőműves alálocsolt. De amíg alálocsolt, addig a' simítót áttette balkezébe és nem simított. A simító gépnél úgy oldjuk meg a locsolást, hogy egy kis csövet csatlakoztatunk a korong fölé és a vizsugár gombnyomásra megindul. A gomlb a fogantyúnál lesz elhelyezve és nem kel. a simítást abbahagyni a locsolás miatt. A Komlói Építőipari Vállalat építkezésein évente mintegy 300 ezer négyzetméter simítást kell elvégezni, ami több mint félmillió forint megtakarítást jelent ezzel az eljárással. Ne mondjunk sokat, durván számítva is, öt kétszoba, összkomfortos lakás építési költségét teszi ki a megtakarítás. Ez pedig nagy szó, Végül József művezető és régi ismerősöm, Kiss Lajos főgépész, a lakatosműhely felé invitál. Kiss Lajos rámutat az asztalon egy pósztolyaiLakú szer kezeire. — Ez az. >— Súlya két és fél káló. A korong átmérője 230 milliméter. Itt ebben a kis motorházban egy 0.4 lóerős motor van. elhelyezve. A korong műanyagból van és percenkénti fordulata háromezer. Sűrített levegővel működik. Hat- hét atmoszféra nyomásra van szükség, hogy rendes miunkát végezzen, — Hát igen, —< ' folytatja Végh József, — azelőtt a vall jdosságok a pécsi Mtorbázban kólók után két embernek kellett a durva simítást végezni, és ha a vakolópisztoly jól dolgozott, bizony törölgethették a homlokukat: Ezzel a masinával könnyedén megy minden. Persze Id kell még tapogatni a fogásókat, a gyakorlat is sokat számít..: Jöjjön és nézzük, meg. az épületekben a falakat. Megláthatja, hogy milyen, kézzel és milyen géppel a simítás. Végig méntünk az éplüő új házakban és megnéztük a falakat. Vizsgálgattuk, hogy milyen munkát végzett az új simi lógép.. Igazán nagyon szép a fal. Olyan sima, mint az üveg. Nem kell szakembernek lenni, hogy az összehasonlítás után a gépi munkát dicsérjük. Végh József csak azt kifogásolja, hogy elfullad a gép, ha erősebben rányomja. Erre Kiss Lajos azt válaszolja, hogy a gép hatásosabb működéséhez hat-hét atmoszféra nyomás kell, de az itteni kompresszor légtartályának a fala csali öt atmoszféra nyomást bír el. Erő sébb falú légtartály kéül, akkor nem lesz semmi kifogás, nem fullad be a motor az erősebb nyomásnál sem. Sokszor hónapok és évek télnek el, amíg elterjed egy- egy újítás. A pénz pedig kihullik az ablakon. Gyorsabban kellene intézkedni, hogy ne heverjenek fontos újítások és találmányok kihasználatlanul. Egy hónap persze nem hagy idő, és lehet,, hogy ez a simító- gép nem fog évekig „aludni”, hanem hamarosan „megtalálható” lesz minden építkezésen. Gazdagh István A „Szamos” kombi náli gyemsekbútoc. A kislakást», gyermekes szülőknek ad segítséget a nemrégen érkezett „Szamos" kombinált gyermekbútor. A kis helyet elfoglaló bútordarab ruhaszekrény, kétféleképpen kinyitható állapotban nappal két személyes padka és asztalként, éjszaka pedig kétszemélyes gyermek fekhelyként használható. Ára 2200 forint. Megérkezése óta már több darabot vásároltak az új, praktikus gyermekbútorbőL, Á Pécsi Sütőipari Vállalat azonnali belépéssel sütőipari szakmunkást felvesz. Jelentkezés a vállalat munkaügyi előadójánál. Pécs, Zsolnay Vilmos u. 61. szám alatt. 215 Felvételre keresünk elsőrendű lakatos és hegesztff szakmunkásokat. Jelentkezés f. hő 25-ém. (kedden) a Pécsi Kokszművek Vegyszer Kirendeltség vezetőjé- J*® _ 15582 Nem maradhat szó nélküli emberek java része több rétet „igényelt”, a felszabaduló területet másra használhatják, kevesebb burgonyavetés kell, mint tavaly, most már nyugodtan leszerződhetnek az állami vállalatokkal, hiszen tudják, hogy miből mennyi kell az embereknek, és körülbelül miből mennyi terem. A szövetkezet terve meg a családi tervek összesítése alapján kiderült, hogy alig van itt különbség. A z elnök közbeszcK az flSé” sen. — Jó, minden rendben van, de az embereknek most be kell bizonyítani, hogy érdemes volt így tervezni ... Azélőtt az év végén sokszor reklamáltak a tagok, hogy miért olyan kevés az ő munkaegységük, amikor ők is annyit dolgoztak, mint a többi. A táblán, a folyosón mindig a másikét látták, nem a sajátjukat... Mi ebben az évben a tagság két- esztendős tapasztalatára építettünk, használjuk fel a mi tapasztalatainkat is.... , Februárban már a családi tervezés alapján dolgoztaik. kiárcius ötödikén minden ■ tagnak kiosztották a .munkalapokat”. Rajta könyvelői pontossággal kiszámítva, hogy februárban ki mennyit dolgozott, miért mennyi jár, mennyi összesen a munkaegység. Kihirdették, hogy március tizediké és tizenötödike között lehet reklamálni, aiki később jön — elkésett a panasszal, és ezután minden hónapban ez lesz a.rendsaea& ... Nemes Lajosnak 56 munkaegység. Nagy Istvánnak 58, Olesnyák Jánosnak 61, Kelemen Gyulánénak 20. Balázs Irénnek 19, Pintér Istvánnak 4Z munkaegység* *,, egyetlen hónát) alatt ** A munkaláp kiosztása után az emberekben felengedett a gyanú, a bizonytalanság. A papírt mindenki alaposan meg- néztev aztán jól eltette. Aki nek panasza volt, bement az irodába reklamálni, de — milyen az ember — persze olyan is akadt a százkilencven ember között, akinek kutyabaja se volt a könyveléssel, de bement az irodába, és puszta kíváncsiságból „kipróbálta” a bentieket A bizalom csatája végérvényesen akkor dőlt el, amikor Lőrinez János elnök márciusban egyik este leült az írógép mellé, maga elé tette a családi tervezések kimutatását, és le- gépeite a meghívókat: s,: 1961 március.;. -én jöjjön be a tsz. irodába, és vegye fel az igényelt márciusi pénzelőleget... V siójában csak most hitték ’ el az emberek, hogy az elnök „álmai” valóra váltak; Kelemen János hétszáz forint Kovács András hatszáz forint ifi. Pál János ötszáz forint;:: Hát ők pontosan ennyit igényeltek márciusra. Persze az is jött, afá nem kapott az elnöktől meghívót. — Nekem nem adnak? — Van munkaegység? — Nincs Ilyen te van. Nagy Józsefeiét táblára. Azt mondja, nem tagja a szövetkezetnek, csak a férje, de tavaly „elvitte” a maga részére is a háztájit, és mondják — egyszer egy jegyzőkönyv alá kanyarította: „Nagy Józsefné, termelőszövetkezeti tag“, Bódis Vendélné Viyolevan munkaegységet vállalt erre az évre, eddig mindössze egyet írtak neki a nagyikönyvbe.' A közös nem érdekli, de mindig megtalálja a szövetkezetei, ha fogatra vagy egyéb apróságra van szüksége. itka esetek — igaz. Csertőn már nem divat a lógás. Az emberek megtervezték az évet. Más . ez, mint a belépési nyilatkozat volt. Akkor mentek a szövetkezetbe, mert a többi is ment. de most minden ki elkötelezte magát külön-kü- lön. Ez látható, mérhető dolog, mintáz erdő felett az égre néző szigetvári templomtorony, mint a vászon, az idő és falun ma másképpen szerzik a rangot, mint évekkel ezelőtt Januárban még nem hitték. Ma igen, * Délídő. Keleten, a lapos fSMteknő- ben kis fekete mozdony gurul, mögötte rozsdaszínű kocsisor, néhány kőhajításnyira a szigetvári országút kígyózik. A dombon a kastély, a szomszéd ablakán a rádióból hajlékony bécsi keringő úszik. Idillikus hangulat, talán csak a furulya- saó és agy-egy méla fcotamp hangja hiányzik, mtssteseb&A A Dunántúli Napló 1960. október 12-1 számában terjedelmes tudósításban számolt be a Beremendi Cementgyárban észlelt súlyos hiányosságokról, a társadalmi tulajdon ellen elkövetett vétségek sorozatáról. amelyre a Baranya megyei Népi Ellenőrző Bizottság tüzetes vizsgálata hívta fel a figyelmet. A legújabb vizsgálatok nem is a tavalyi hibák megismétlését tárták fel, de újabbakkal s bizonyos mértékben súlyosabbakkal is találkoztak. Súlyosabbakkal, mert ha csak abból Indulunk ki, hogy a vállalat múlt évi tervét, ha milliós deficittel is, dé teljesítette, akkor az idei első negyedév termelési eredményei minden eddiginél vigasztalanabb, söté- tebb képet mutatnak. Ugyanis az 1961. évi termelési terv április 15-ig esedékes mennyiségéből 12 000 tonna cementter- rneiésd lemaradás mutatkozik, amely az éves terv közel 12 százalékát képezi. Az adósság, illetve a lemaradás értéke több . mint 7 millió forint, amely a jelenlegi műszaki feltételeket' figyelembe véve, arm enged következtetni, hogy legfeljebb valami csoda folytán pótolható, hozható be az év végéig. A súlyos lemaradást előrelátóbb. lelkiismeretesebb műszaki ‘ intézkedésekkel megelőzhették volna. Talán azzal is, ha a vállalatnál évtizedek óta szokásos, december—januárban esedékes nagyjavításokat nem.' halasztják el február közepéig, amelynek okát a megkérdezett dolgozók azzal magyarázzák, hogy nem történt megfelelő intézkedés a nagyjavításhoz szükséges anyagok időbeni beszerzésére. Csak növelte a bajt az is, hogy a szokásos 30—32 nap helyett közel 50 napig húzódott el a nagyjavítás, amelyet megtoldott még az üzemeltetés után bekövetkező kisebb-nagyobb üzemzavarok láncolata is. Néhány nappal ezelőtt, április 18-án személyesen is meggyőződtünk a hivatalos szervek által előzőleg lefolytatott vizsgálatok jó-részének igazáról. Vókó elvtárs, a vállalat pártszervezetének vezetője kísért el a Klinger-kemencék- hez, a kőbányához, ahol kommunistákkal, munkásokkal, munkiacsapatvezetőkkel beszélgettünk. Általában az egész bányát, beleértve a művelést is, a szakszerűség hiánya, a rendetlenség jellemzi. A művelésnél nem tartják be a jövesztő front követelményeit, s a bánya falának jelentős részén alávájások vannak, amelyek nemcsak a szakszerűtlenséget, hanem az omlásveszélyt is szemmellát- batólag igazolják. Nagy Fehér Miklós, a bá- nyá egyik baggerkezelője szerint az új kísérleti robbantási eljárások a baleseti veszély mellett a gép épségét is veszélyeztetik, s aggodalmát fejezte ki, hogy az egyetlen üzemelő bagger váratlan meghibásodása a termelés leállását jelentené. A bánya javítóműhelyének dolgozója, Ács Gyula elkeseredett hangon panaszolta, hogy a fentebb említett bagger mellett már hosszú hónapok óta vajúdik a tartalék bagger javítása. Elmondja, hogy ők már több ízben javították a gépet, s különösebb panasz sohasem merült fel a munkájukkal kapcsolatban. — Nem tudjuk mire vélni — mondotta —, hogy miért volt szükség idegen szerelő meghívására, aki 20 napos itt- tartózkodása alatt úgyszólván alig tevékenykedett valamit, s utána dolgavégezetten hazautazott. A többiek is beleszólnak s elmondják: nagyon kellene ide egy komoly szaktudású gépészmérnök, különben a bajok tovább súlyosodnak. A tulajdonképpeni gyár- üzemben a Klinger-kemencék A vi Hány számlázási díj űj rendszeréről E hónapban viszik ki a díjbeszedők a fogyasztók egyik csoportjának elsőízben a kéthavi villanyszámlákat Az előzetes tájékoztatás ellenére sokan nem értették az új rendszerre való áttérés előnyeit és rendszerét A pécsi díjbeszedő csoport dolgozói elmondották, hogy amióta megkezdődött a díjbeszedés, naponta körülbelül tizenöt fogyasztó fordul meg náluk felszólalás céljából, A küllők® tapasztalatokon túl a ritkább leolvasási számlázási eljárást elsősorban népgazdasági érdek követelte meg; A havonkénti elszámolás az áramszolgáltatás jelenlegi fokán már aíkadá- lyozta a villamosenergiaipar tevékenységének egyszerűsítését olcsóbbá tételét Az új számlázási rendszerre való áttérés országos viszonylatban évi 9,9 millió formt munkabér és közteher, 600 ezer forint egyéb költség megtakarítását továbbá 455 fő munkaerő létszám csökkentést tesz lehetővé. A legtöbb megnemértés és felszólalás az áttérési díj miatt történik. Az őj rend szerre való áttérés azt jelenti, hogy a korábbi egyhavónkéoti fizetéshez képest az állam hosszabb ideig kölcsönt „hitelbe” a villamosenergiát a fogyasztóknak. Az állam kénytelen volt a hiteligény csökkentése céljából áttérési díjat szed ni. Ennek összegét országosan a múlt évi október havi fogyasztás alapján határozták meg. Február, március hónapban megyénkben szinte kivétel nélkül befizették a fogyasztók ezt az összeget. Az áttérési díj nem különkiadás, hanem előleg, amelyet a fogyasztók visszakapnak, ha az W&BjRsoigáffeJó vállalat terűletéről elköltöznék. Ugyanakkor téves az a felfogás, hogy a díjbeszedés új rendszere valamilyen áremelkedést vont volna maga után. Minden űj rendszer szokatlan. Az Áramszolgáltató Vállalat dolgozói és díjbeszedői megértik a kezdeti tartózkodást, s igyekeznek a lakosság segítségére lenni; Pécsett például a díjbeszedők egyelőre felváltva ügyeletet tartanak a vállalatnál azon dolgozók számára, akik a díjbeszedés időpontjában nem tartózkodtak otthon, hogy a számla összegét befizethessék. Ez azonban nem rendszeresíthető. Az áttérés meg- szokottsága után a vállalat megszervezi, hogy a pénzbeszedők minden körzetbe két- havonként ugyanazon időben fogják felkeresni a fogyasztókat M. B. nagycsarnokában is hasonlóak a fogyatékosságok. Hiányzik a műszaki irányítás különösen a kar bap tartási, javítási munkáknál. Itt derül ki, hogy az elhúzódott javítások eredményeként annyira tönkrementek a termelő berendezéseit, hogy csak milliókban lehetne kifejezni az ebből eredő károsodásokat. A kemencékből szinte naponta kihullott tűzálló téglafalazat javításaival együtt járt az újra üzemeltetéshez szükséges sokszori begyújtás is, amely nagymennyiségű „improduktív” szénfelhasználást vont maga után. A legszembetűnőbben a közelmúltban meghibásodott 3-as számú Klinger-kemence négy méter átmérőjű fogaskoszorúja hívta fel a figyelmet a meglehetősen durva műszaki hibára. Ugyanis a nagyjavítások idején a fogasív eltörött s újjal kellett pótolni, vagyis az évekkel előbb rendelt és tartalék alkatrészként tárolt új fogaskerék felszerelésére került sor. Azonban egész rövid ideig tartó üzemeltetés után ebben a kerékben fogtörések következtek be, kb. 1500—2000 topna termelési kiesés származott, Ki a felelős a helytelen leltárfelvételekért? Ki a felelős azért, hogy széöp ben kb. 1000, kiingerben kb.' 2000 tonnával mutat kevesebbet a valóság, mint a nyilvántartó könyvek? Ki felel azéríj hogy a vállalat motorszerelő részlegével új normál vasúti vontató mozdonyt akartak készíttetni s a több ezer forint árán elkészült váz most is ott áll az iparvágány egyik kitérőjében? El lehet-e menni szó nélkül amellett, hogy egy „újítás” nyomán két éven keresztül „próbáltak ki” egy olyan nagyteljesítményű vibrátort* amely a gazdaságtalan üzemeltetés mellett meghibásítot- ta a kemencék alapjait. Weisz Nándor, a vállalat főmérnöke sok mindenben nem ért egyet a fentebb elmondottakkal. Igazat kell adnunk a főmérnöknek abban, hogy az üzemben régóta szükség lenne nemcsak gépészmérnökre, hanem elektró- és . vegyész- mérnökre is. Látszólag mégis azon iparkodott, hogy bebizonyítsa: az üzemben felmerült hibák jő részéért nem a vállalatvezetés, hanem a vállalat pártvezetősége a felelős, olyan lehetetlen légkört teremtettek a váí- 1 alatvezetéssel szemben, amelyet bajos lenne műszaki intézkedésekkel áthidalná. — En már tavaly májusban kértem az áthelyezésemet, itt nem lehet nyugodtan dolgozni — mondta. A többszöri kiszállás, a helyszíni beszélgetések valóban meggyőztek bennünket is arról, hogy igen, van az üzemben ez az egymással szembeni bizalmatlan, feszültséggel teli légkör, mégis azt mondjuk, hogy ha az események idáig fejlődhettek, abban nyilván része van a vállalat főméinöI kének is, mert kizárt dolognak tartjuk, hogy ok nélkül szembeforduljon vele nemcsak a pártvezetőség, hanem az üzem kommunistái és a dolgozók zöme is. •»sgy — 40 000 négyzetméter talpbélés és díszműbőr hnlladékanyagokbél a Pécsi Bőrgyárban A Pécsi Bőrgyárban az utóbbi években nagy mennyiségben halmozódott fel a marfia- és sartésborök fcrómeserzése utáni hasításnál keletkező hulladék. Az udvaron felgyülemlett, százezreket érő termék hasznosítására a műszakiak tavaly egy eljárást kísérleteztek ki és a feldolgozásira külön üzemet létesítettek. Itt a megfelelő nagyságú apróbőröket — az úgynevezett „spaltot” — egymásra ragasztják. Az így nyert tömböket préselés és szárítás után két és fél milliméter vastag lemezekre „szeletelik" — Eddigi készítményük talpbélésre ve&fc csak alkalmas. Egy újítás segítségévei azonban már díszműbőröket is előálH[ tanak hulladékanyagból fi első nagyobb szállítmányt el bői a közeljövőben adják ; a feldolgozóiparnak, amely te szetős táskákat készít máj belőle. Az év folyamán 2 mi lió forint értékben összese negyvenezer négyzetméter j< minőségű talpbélést és díszmí bőrt készítenek a Pécsi Bői gyárban a korábban haszni vehetetlenmefc minősített hu ládákból, Űjítás született már a re gasztást végzők munkájána könnyítésére is. Eddig a dolgc zók jártak az asztal körül, úg ragasztották a rámákra a be nőket. Most olyan, körben fos munkaasztalt szerkeszted tok, amely mellett Ölve vé gezhefő a ragasztás,
