Dunántúli Napló, 1961. április (18. évfolyam, 78-101. szám)
1961-04-23 / 95. szám
6 NAPLÓ Imi. Április u. Hruscsov elvtárs üzenete Keinedyhez (folytatás az 1. oldalról.) í, Gondolkodjék ei erről, ön az önök jogairól és kötelezettségeiről beszél — s természetesen mindenki igényt tarthat ilyen vagy olyan Jogokra. De ebben az esetben'meg kell engednie, ha más országok le — hasonló esetekben — ilyen el képzetesek alapján hajtják végre cselekedeteiket.” Hruscsov visszaveri Kenne- dynek azokat a kijelentéseit, amelyek szerint a Kuba elleni akcióra az Egyesült Államok biztonsága szempontjából van 'szükség. Leszögezi: ha az Egyesült Államok vezetői attól félnek, hogy Kubában az Egyesült Államok dien irányuló akciókhoz hoznának létre támaszpontot, akkor Szovjetuniónak sokkal több joga van hasonló aggodalomra, hiszen a vele szomszédos országokban nyiltan a Szovjetunió ellen irányuló támaszpontokat hozrtak létre az amerikai hatóságok; Más dolog az elnök rokon- szenve vagy ellenszenve és más dolog az • a cselekedet, amely e rokonszenv vagy ellenszenv alapján jön létre s veszélyezteti más népek biztonságát és függetlenségét. „Természetesen ön kifejezheti rokonszenvét az imperialista és gyarmatosító országok iránt, s ez senkit sem lep meg. Önök példáol velük együtt szavaznak az Egyesült Nemzetek Szervezetében. Be . az önök erkölcsének kérdése. De az, ami Kábában történt, már nem erkölcs, ez gonosztett”. A szovjet kormány mindig következetes védelmezője volt minden nép szabadságának és függetlenségének — írja a szovjet kormányfő. — Ezért természetesen nem ismerhetjük el azt, hogy az Egyesült Államoknak bármiféle joga is volna arra, hogy más országok, így a latin-amerikai országok sorsa fölött rendelkezzék. Ügy véljük, hogy egyik ország bármiféle beavatkozása más ország ügyeibe — különösen a fegyveres beavatkozás — mindenfajta nemzetközi törvénynek, a békés egymás mellett élés elveinek megsértése. Hruscsov ezután vitába száll Kennedy üzenetének egyes megállapításaival a kommu- aista forradalom kérdéséről. Miféle Joguk van önöknek, miféle Joga van egyáltalán bárkinek megfosztani egy népet attól a lehetőségtől, hogy saját belátása szerint válassza meg saját társadalmi és politikai rendszerét? Nem gondolkozott el ön azon, hogy más országok is felléphetnének önökkel szemben ugyanilyen követeléssel, kijelenthetnék, hogy önöknél, az Egyesült Államokban cáyan rendszer van, amely háborúkat szül, imperialista politikát, a fenyegetések és a támadások politikáját folytatja? Ilyen vádakhoz minden alap megvan. És ha azokból a tételekből indul ki az ember, amelyeket ön most hangoztat, nyilván lehet követelni az Egyesült Államok belső rendjének megváltozta- .tását. Éppen az Egyesült Államok és nem valamilyen más ország az, amely mindmáig kíméletlenül kizsákmányolja és gazdasági függésben tartja a latin-amerikai országokat és a világ sok más országát. Ezt mindenki tudja. És ha az ön logikáját követnénk, Elnök Nyugat-Hémetorszáoban nem muWIiatisft b? az Eicíimar-lil Wiesbaden, (MTI). A nyugatnémet ßlmcemzura bizottság pénteken határozatot hozott, amelynek értelmében Nyug at-(Németországban nem mutathatják be az „Eichmann- ilgy” című amerikai filmet. A bizottság a határozatot azzal indokolta, hogy a film forgatókönyve „vulgáris” beállításban meghamisítja a valóságba» ÍÖEt ár, akkor nyilván az ön országa ellen is lehetaw külső akciókat szervezni, amelyek egyszer s mindenkorra véget vetnének ennek az imperialista politikának, a fenyegetőzés, a szabadságszerető népekkel való leszámolás politikájának. Hruscsov üzenete végén leszögezi: — Őszintén m“" akarunk állapodni mind önökkel, mind pedig a világ más országaival a leszerelésről és más kérdésekr®. Meg akarunk állapodni mindazokban a kérdésekben, amelyek megoldása hozzájárulna a népek akaratának igazi megbecsüléséhez, a belügyekbe történő be nem avatkozáshoz. Csak ilyen, feltételék mellett lehet valójában beszélni az egymás mellett élésről, mivel az egymás mellett élés csak akkor lehetséges, ha a különböző társadalmi rendszerű országok alárendelik magukat a nemzetközi törvényeknek, legfontosabb céljuknak a világ békéje biztosítását tekintik. Csak ebben az esetben épülhet a béke valóban szilárd alapokra” — fejeződik be Hruscsov üzenete. Ahogy az imperialisták az amerikai —kubai kapcsolatokat elképzelték Franciaországban látszólagos nyugalom uralkodik, a hangulat azonban feszült rourBAi KAPCSOLATOK..! — Tiszta sxándé&aJnfe KULTDUUS KAPCSOLATOK.* — A J6v6 héten Ind ulunk a turnéra! KERESKEDELMI KAPCSOLATOK... — Ezt díjmentesen szállítjuk! (Nie. Nicolaescu raJZDdl Párizs (MTI). A francia nép, a francia munkásosztály válasza nem sokáig várat magára. A Fran táa Kommunista Párt Politikai Bizottságának felhívása leszögezi: mivei a kormány évek óta nem foganatosít hatásos intézkedéseket a pártütők ellen, a munkásosztálynak és a népnek a maga erejére kell számítania, hogy megleckéz- lesse a pártütő tábornokokat és hogy végre kikény szét1 Hse a békét az Algériai Köztársaság ideiglenes kormányával: A Ftrancáa Kommunista Párt haladéktalan cselekvésre szólította fel a munkásságot és a demokratikus erőket. A legnagyobb francia szakszervezet, a másfébmHáós taglétszámú CGT is félhívással fordult a francia dolgozókhoz: követeljenek erélyes intézkedéseket a kormány tói a pártütők ellen. Ne*n kétséges, hogy rövid időn belül, esetleg már hétfőn megszületik a francia munkásosztály és a dolgozó nép válasza. A délutáni órákban a francia főváradba érkezeti hírek szerint Algírban, az arab negyed környékén géppuskákat helyeztek tüzelőáJlásba az ejtő emyősök. Ezt is igen jellemző tünetnek minősítik a francia | főváros politikai megfigyelői. Párizijhan és a francia vidéken egyébként látszólagos nyu- j galom uralkodik, a hangulat azonban feszült. A közvélemény rendkívüli érdeklődése sei figyeli az algíri puccs fejleményeit és várja a kormány intézkedéseit. Kennedy a kubai helyzetről tanácskozik Eisenhuwerral Washington (MTI), Szombaton délelőtt ülé6t tartott az amerikai nemzetbiztonsági tanács. * Áz ülésről — szokás szerűit — nem adtak ki közleményt, nyugati hírügynökségek azosi- ban egyöntetűen úgy vélekednek, hogy a tanácskozás középpontjában a kubai helyzet á&tt. Röviddel a nemzetbiztonsági tanács ülésének befejezése után Kennedy elnök helikopteren Camp Davidbe repült, hogy ott tanácskozást folytasson a kubai helyzetről Eisenhower volt elnökkel. Mint ismeretes, Kennedy csütörtökön I Nixon volt aleimökfcel tárgyalt. Az AP és az UP1 tudósítója nyilvánvalónak tartja, Kennedy azért vitatja meg a kubai-helyzetet Eicenhowerral, hogy „megszerezze a Köztársasági Párt támogatását mindem olyan lépéshez, amelyét esetleg szükségesnek tart”. Camp Davidbe indulása előtt Kennedy elnök megkapta Hruscsov szovjet miniszterelnök újabb üzenetet. Az üzenet szövegéről készített másolatot magával vitte Camp Davidbe. Kennedy a jövő hét előtt nem válaszol Hruscsov újabb üzenetére. Csupán hírmondó maradt a kubai ellenforradalmár támadókból Havanna, (MTI); A Tanjug havannai különtu- dósítója hosszabb riportban számolt be látogatásáról Las Villas tartományban, ahol a forradalmi Kuba harcos népe megsemmisítette az ország függetlensége ellen megkísérelt aljas agressziót A tudósító beszámol azokról a még mindig füstölgő, szétdúlt lakótelepekről, amelyeket az agresszorok gyújtottak fel. abban a kétségbeesett próbálkozásukban, hogy „füst- függönnyel” leplezzék pánikszerű menekülésüket A kemény harcokban kimerült katonák és tisztek így beszélték el a kivívott győzelem részleteit: az első riadót hétfőre virradó éjszaka a népi milícia 339. zászlóaljának egy fiatal tüzére adta. Éjfél után 2 órakor dördült el az első puskalövés, amit hamarosan a puska- és géppuskaropogás pokoli zaja követett. A támadók a sötétség leple alatt elfoglaltak néhány lakótelepet, összeszedték az asszonyokat és a gyermekeket, s azokat maguk előtt terelve próbáltak előrenyomulni A ko ra délelőtti órákban érkezett a helyszínre Fidel Castro. Nem sokkal előbb jelentette be a havannai rádió, hogy a kormány Castro miniszterelnököt bízta meg * hadsereg! őpa- ranc&noki teendőkkel. A front- helyzet kedvezőtlen volt: az ellenség már három hídfőt létesített, felfejlesztette gépesített egységeit és harckocsijait. s B—26-típusú amerikai gyártmányú repülőgépeket vetett harcba; A harc tulajdonképpen hétfőn alkonyaikor bontakozott ki. Fidél Castro felvonultatta egységeit és valóságos kézitusa kezdődött Ez volt ugyanis az egyedüli módja annak, hogy megmentsék a túszokat. A támadók körében hamarosan zűrzavar keletkezett. A part- raszállók kénytelenek voltak a közeli mocsaras térségbe vísz- szavomulni, néhány támadónak sikerült a közeli hegyekbe szökni. A hadsereg és a milícia most átfésüli ezeket a vidékeket A keddi nap meghozta a kubai nép győzelmét. Ekkor felségjel nélküli B—26-os típusú repülőgépekről újabb ejtőernyősöket dobtak le. Ezek közül azonban csak kevés ért élve földet Többségüket már a levegőben lelőtték. Az ejtőernyősöktől elvágott támadók ki ugráltak a harckocsikból és a partra futottak, hogy onnan gyorsjáratú motorcsónakokon érjék el a nyílt tengeren lehorgonyzóit hajókat A két- háromezer jól felfegyverzett zsoldos közül azonban csak kevesen lehettek hírmondói csúfos vereségüknek, többségük elpusztult Szovjet—laoszi közös közlemény Moszkva (TASZSZ). Souvanna Pbouma laoszi mi- násztereümiök moszkvai látogatásának befejeztével közös köz leményt adtak ki, amely megállapítja, hagy „megvárnálak a reális feltételiek a laoszi helyzet rendezésére”; A rendezés érdekében — mondj« a kommüniké — elsősorban a következő intézkedéseket kell megtenni: Időjárásjelen tés Várható időjárás vasárnap estig: felhős idő, több helyen, elsősorban éjjel és vasárnap eső. Néhány helyen zivatar. Mérsékelt, helyenként élénk délkeleti seél. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 5—10, legmagasabb nappali hőmérséklet vasárnap 13—28 fok között. Soivanna Phouma Peringbe érkezett Pdktng (TASZSZ). Csou En- laj meghíváséra szombaton Pe- k ingbe érkezett Souvanna Phouma laoszi mmászteretaök. Vele együtt érkezett a Szovjetunióból a kínai fővárosba Quinim Pholsena tájékazitatás- ügyi miniszter, Szufanuvong herceg, a Neo Lao Hákszat Pánt elnöke. Souvanna Phoumát és a kíséretében lévő személyiségeket Csou En-laj, az államtanács elnöke, Csen Ji, az államtanács elnökhelyettese, külügyminiszter és más hivatalos személyiségek fogadták. Csou En-laj és Souvanna Phouma üdvözlő beszédet man doth — Nemzetközi értekezlet összehívása, amely az 1954- bem Gertiben megtartott értekezlethez hasonló jellegű, de olyan kibővített összetételben, mint azt Norodom Szihanuk kambodzsai államfő javasolta: — A tűzetés beszüntetése, valamint a nemzetközi ellenőrző és felügyelő bizottság tevékenységének felújítása. — A szovjet kormány kifejezte készségét, hogy gazdasági és technikád segélyt nyújt Laoszinak — mondja a közlemény. A segélynyújtás részleteit a szovjet és a laoszi kormány további tárgyalásain állapítja majd meg. Hírek Algériából Ferha* Abbasz, az Algériai Köztársaság ideiglenes kormányának elnöke szombaton rádiófelhívást intézett Algéria népéhez. A felhívást a tuniszi rádió közvetítette. Az algériai ideiglenes kormány szóvivője Kairóban kijelentette, hogy az algériai puccs meg fogja könnyíteni az FLN katonai műveleteit. A francia hadügyminisztérium felfüggesztett minden katonai szabadságolást. Mengele nyomában ELLENTMONDÓ HÍREK — BRAZÍLIÁBAN VAN? — CORRÜMBA, A HÁBORÜS BŰNÖSÖK PARADICSOMA — AZ IZRAELI ÜGYNÖKNŐ REJTÉLYES HALÄLA ' Vajon csakugyan megtalálták végre dr. Mengelét, az auschwitzi haláltábor volt főorvosát? Igaz-e a hír, hogy sikerült elfogni és már egy Izrael felé tartó hajón van? Hol van valójában és ki.látta? A TITOKZATOS DR. GREGORIU Eichmaim kézrekerítése után azonnal szóba került Mengele neve is. Igen sok körülmény szólt amellett, hogy az auschwitzi haláltábor tömeggyilkos főorvosa valahol Argentínában él. Az argentin hatóságok azonban semmit sem tettek ellene, arra hivatkoztak, hogy senki sem követelte tőlük kiszolgáltatását Közömbösségük folytán Mengelének sikerült egérutat nyernie és új búvóhelyet találnia. Mire Bonnból- megérkezett a Mengele kiszolgáltatását kérő hivatalos okmány, már késő volt. A hivatalos válasz a következőképpen hangzott: „Nem tudjuk felfedni tartózkodási he- iyét’t Ezután egészen az utóbbi napokig csend borult a dologra. Néhány nappal ezelőtt azonban Peter Sosna, volt német kereskedelmi tengerésztiszt ismét felkavarta. Azt állítja, hogy Corrumbában megismerkedett egy némettel, aki úgy mutatkozott be, mint dr. Gregoriu, s elmesélte, hogy Corrumbában él, indián barátainak és a Graf Spee német tengeralattjáró volt tisztjeinek védelme alatt. Amikor Sosna Németországba visszatérve meglátta a lapokban Mengele fényképét (és mellette azt a hírt, hogy a frankfurti állam- ügyészség 20 000 márka vér- díjat ad annak, aki nyomára jut, vagy elfogja), azonnal kijelentette, hogy az auschwitzi haláltábor volt főorvosa, dr. Gregoriu néven Corrumbában rejtőzködik. A SZEMÉLYLElRÁS EGYEZIK Arra a hírre, hogy Sosna Mengelével találkozott, az Estado című nagy dél-amerikai lap azonnal elküldte legszemfülesebb riporterét Cor- rumbába, hogy derítse ki, hogy csakugyan ott van-e Mengele? Ez a feladat azonban • majdnem olyan nehéz ▼olt, mint egy tűt megkeresni a szénaboglyában, Corrumba ugyanis a Matto Grossoban, az egyik legelmaradottabb brazil vidéken fekszik, valahol isten háta mögött. A brazil nagyvárosokkal csak repülőjáratok kötik össze, de repülő is csak hetente egyszer fordul meg. Más út pedig egyáltalán nincs. Az Estado riportere megtudta, hogy néhány hónappal azelőtt azon a vidéken járt egy magas, feketehajú és szakállas férfi, aki „németes kiejtéssel beszélt spanyolul”. Személyleírása ráillett Menge- lére, de hogy hova tűnt el, senki sem tudta megmondani. Néhányan azt állították, hogy „az a magas német” egy légiforgalmi társaságnál érdeklődött, hogy mibe kerül a repülőjegy La Pazig, Bolívia fővárosáig, mások viszont azt, hogy nem látták Porto Sua- resben, egy közeli bolíviai helységben. Az Estado riportere egykettőre kiderítette, hogy nagyon gyengén őrak a brazil—bolíviai határt, s akinek kedve szottyan, minden okmány nélkül könnyen átlépheti, akár szárazföldi úton is, mert lépten-nyamon találhat szarvasmarha-csempészek járta csapást. Még könnyebb' azonban vízi ütőn átszöknie Bolíviába, csak be kell ülnie egy csónakba és áteveznie a Paraguay folyón. A határon tül még nagyobb a pusztaság, mint Matto Grossoban. A legközelebbi városok — Porto Suares és Santa Crus — majdnem lakatlan trópusi vidéken fekszenek, s alig van összeköttetésük az Andok fennsíkjain fekvő bányaközpontokkal és La Pazzal, a fővárossal. Az Estado riportere Port» Suaresben is érdeklődött a magas német felől, de ebben a pokoli hőségben szundikáló, mindössze néhány utcából álló városban — ahol csak egy hotel van, de ott se kérdik senkitől, honnan jött és hova megy — csak azt a feleletet kapta a szálló portásától, s egyben pincérétől, hogy „no se — nem tudom”. MENGELE ÚJABB ÁLDOZATA Ezután a La Raison című argentin lap vetett újabb fénysugarat a Mengele esetre. Felfedte ugyanis, hogy a Dél- Amerikában élő háborús bűnösök megöltek egy izraeli titkos ügynököt, egy nőt, aki Mengele után nyomozott A szóbanforgó esemény egy évvel ezelőtt, 1960 februárjában játszódott le. Tudták, hogy Mengele Argentínában van, és titkos figyelői arról is tudomást szereztek, hogy februárban elutazott az argentin Andokban fekvő Barilocca üdülőhelyre', Alig hogy megélik«* zett. egy Judit nevű szép asz- szany is feltűnt az üdülőhelyen. Ez többek között megismerkedett egy turistával/ és megbeszélte vele. hogy megmásszák az egyik közeli hegycsúcsot. Este a férfi egyedül tért vissza a szállóba, azt állítva, hogy utitársnője valószínűleg eltévedt valahol mert nem találkozott véle a csúcson, ahová megbeszélés szerint más-más úton kellett volna feljutniok. Néhány nap múlva megtalálták a nő holttestét egy mély szakadékban. A helyi rendőrfőnök egy cédulát taláit ruhája' szegélyében, de tartalmáról semmit sem volt hajlandó elárulni; A La Raison című lap riportere tovább folytatta a nyomozást, és egy idő múltán kiderítette, hogy a szerencsétlenül járt hölgyet, nem Juditnak, hanem Móra Eldocnák hívták és a nyugatnémetországi izraeli követség alkalmazottja volt. A Buenos Aires-i rendőrség semmit sem akar tudni a bariloc- eeá esetről, de a La Raison azt állítja, hogy teljesen megbízható helyekről szerezte értesüléseit Men géléről tehát, egyrészt mind többet, másrészt mind kevesebbet tudunk. Úgy látszik, valahol Dél-Amerika járhatatlan vidékein rejtőzködik, hogy ne bukkanjanak rtyomá- i*
