Dunántúli Napló, 1961. március (18. évfolyam, 51-77. szám)
1961-03-07 / 56. szám
i r IMI. MÄRC1ÜS 7. NAPLÓ Sok iúiies ötlet, fé módi&eiek a szellemi öttusa-versenyeken Közben szakmai, villamossági kérdésekre is válaszolndok kellett. Ok sem pénzzel jutalmazták a legjobbakat, hanem tárgyjutalmakkal. A Soplana Gépgyár fdatal- jai májusban újra megrendezik a szellemi öttusa versenyt, a bőrgyáriak is készülnek és az áramszolgáltató vállalat fiataljai is hamarosan megrendezik újra. Ezzel a cikk elején adott felsorolással segíteni szeretnénk a szellemi öttusák kedvelőinek abban, hogy még érdekesebbé, még változatosabbá tegyék ezeket az összecsapásokat. Azért soroltuk fél három nagyobb vállalat fiataljainak példájából a szellemi öttusa versenyek technikáját és a megrendezés módját, hogy tanuljanak egymástól. Ez a három példa is mutatja, hogy a KlSZ-szervezetek- ben meg lehet találni a módját annak, hogy szórakoztató és szellemes műsorokkal kombinálva oktató, nevelő, általános és szakmai műveltséget bővítő játékokat rendezzenek. A Sopiana Gépgyárban nagy része volt a sikeres szellemi öttusa-versenyek megrendezésében a szakszervezeti bizottságnak, a kultúrcsoport vezetőinek és tagjainak is. Köves Imre elvtárs. a kultúrcsoport vezetője büszke is rájuk. A bőrgyári fiatalok buzgalmáról és játékos kedvéről Wégner elvtárs. a KISZ-titkár beszél sokat és szívesen, de ioggal is. A DÉDÁSZ szellemi öttusázóit pedig Gadó Ferenc KISZ-titkár dédelgeti és buzdítja bátor fellépésre és jó feleletekre. Tavaly ötször rendeztek szórakoztató és hasznos öttusa versenyeket, az idén pedig többet is szeretnének. Az idősebbek is jól elszórakoznak ezeken a vetélkedőkön. Sok játékos ötlettel pedig még értékesebbé és szóra k o/ta fóbl>«k k sí lehet tenni a szellemi öttusa versenyeket. Ahol nőbizottságok vannak, vállaljanak részt ezek megrendezéséből az asszonyok és lányok is. ne csak a szakszervezet és a KISZ. így még vonzóbbá, színesebbé tehetik ezeket a rendezvényeket. Ahol erre mód van, pt.t összekapcsolhatják az ifjúsági napokkal és azok műsoréban is helyet kaphat a szellemi öttusa. Gy. K. 1951-BEN TÖRTÉNT, hogy felhívta az egyik barátja telefonon: — Nándi, felvétel lesz a színház kórusába, föltétlenül jelentkezz! Ekkor ő „már" 20 éves volt — s a legfőbb idejét látta an nak. hogy hozzákezdjen valamihez komolyabban Is. Ekko riban Szendrő József volt ; Pécsi Nemzeti Színház igazga tója. Tomanek Nándor elősző az Orfeuszban lépett fel, min kórustag. Egy év után kiemelték a kórusból s ezután kö vetkeztek az operett szerepek a Három a kislány, a Gül ba ba. a Sybil!, a Lili bárónő, -i Mágnás Miska, a Marica grófnő. a Boci-boci tarka, az Eser nyős király, a Párizsi vendég a Denevér, a Gsárdás-királyiv és a Cigányszerelem. — Valójában mindig prózai színész szerettem volna lenni. Az első prózai szerepem, a Harag napjában egy munkás, kis epizód szerepe, aminek nagyon örültem, s ma is emlékezetes számomra. Sorra jöttek azután a legnagyszerűbb szerepek a Nem magánügyben, a Nászulazásban. a Szent Johannában, az Ilyen nagy szerelemben, az Anna Kareni- nában, a Stuart Máriában, a Figaró házasságában és a Vá- nya bácsiban, de lehetne még tovább is folytain! a sort. Az elmúlt év emlékezetes szereplése még a két opera: a Pillangókisasszony és a Carmen. Mindkettőt nagyon szeretem. — MEGVALLOM ŐSZINTÉN — egyelőre még ízlelgetek, szerettem az operetteket, * IV. * IV. Tomanek Nándor Hogyan lehet sok műtrágyához jutni? de az igazi feladatom — mégis a prózai szerepekben van Persze sokat kell tanulni, meri nehéz ez a pálya. A beszédtechnika, a mozgáskultúra — és még sok minden szükséges ahhoz, hogy az ember birtokába vegye szerepét és sikerrel megoldja. A szerep a próbák folyamán érik meg a színészben, persze az otthoni foglalkozás is nagyban hozzájárul a szerep kibontásához. — Kétféle dolog van. Az egyik, amikor a színész találkozik a szereppel. Ilyenkor szinte pillanatok alatt megfogja az ember a lényeget, s kibomlik előtte az egész szerep, s már csak a szövegtanulás és a további csiszolgatás, cizellálás van vissza. A másik. amikor olyan szerepet kap a színész, ami kicsit távol áll alkatától. Ilyenkor aztán kezdődik a hősies küzdelem. Mert minden szerepet meg lehet oldani, de lényeges kérdés, hogy a színész mennyire tudja azt magáévá tenni, mennyire érzi azt magáénak. Előfordul, hogy nőnapokon át kínlódik az ember egyetlen mondattal, kínlódik az egész szerepével, a rörülményeivel, az életével is. Egyes szerepeknél különben fontos kortörténeti tanul- nányokat is végezni, hogy az ,-mber bele tudjon illeszkedni i darab hangulatába. A Szent Johannához például sok for- ísmunkát olvastam össze. — NAGYON SZERETEM a zinházat. s nagyon nehéz er- "ől beszélnem. Mások előtt ez alán solckal egyszerűbb és mindezt, amit ilyenkor mondani illik — készen tálalják.. Olyan vagyok egy kicsit talán, mint a zárkózott szerelmes, aki a világért se beszélne a szerelméről. — Minden szórakozás számomra a zene, a természet, rajongásig szerelem az erdőt, a magányt, a könyveket. Nagyon sokat segítettek ezek nekem az érzelmi motívumok gazdagodásában, fogékonnyá tettek minden külső rezonálás befogadására, elmélyültebbé tettek. S ha kilépek az ajtón — észreveszem azt is és örülni tudok neki. ha egy levél megrezdül az ágon. — Komoly elhatározásom, hogy minden szerepet teljes odaadással, hallatlan nagy akarattal keltek életre. (H. 1.) A nagyüzemi gazdálkodás térhódításával ugrásszerűen megnőtt » műtrágyafelhasználás. Ebben az évben jóval nagyobb területre szórnak ki műtrágyát. mint tavaly, de még ez sem elég. még solckal több kellene. Az előrelátó szövetkezett vezetők mégis könnyen hozzájuthatnak nagyobb mennyiségű műtrágyához. A szerződéses növények termeltetése útján az állam módot nyújt erre. csak meg kell ragadni a kínálkozó alkalmat. Az egyik ilyen mód a szerződéses kukoricatermesztés. Minden másfél mázsa leszerződött kukorica után egy mázsa műtrágyát kap a szövetkezet. A kevésbé előrelátó szövetkezeti vezetők, akik nem szeretnek!, vagy nem szoktak számolni, kalkulálni, csak azt látják, hogy a kukoricát értékesíteni kell. és hát mi marad akkor az állatoknak? Nem veszik figyelembe azt. hogv ha holdanként 2—3 májasa műDiazes kivitelű „KISZ megbízó levél“ kiadását határozta el a KISZ megyei bizottsága. I Azok a középiskolás fiatalok, j akik iskolájuk elvégzése után ; és azok az üzemi fiatalok, akik I a KISZ alapszervezet megbízásával ez évben termelőszövetkezetekbe mennek dolgozni „KISZ megbízó levelet“ kapnak. Százötvenen ültek a nézőtéren és öten izgultak a színpadon. A játékvezető is izgult. Ez volt az első ilyen fellépése. Az ifjúsági nap kétórás műsora megvidámította a nézősereget, amely érdeklődéssel várta, hogyan sikerül majd a szellemi öttusa. Az öt bátor jelentkező a So- piana Gépgyár kultúrtermében az érdeklődés középpontjába került. Mindegyikük öt kérdést húzott. Egy munkásmozgalmi, egy földrajzi, egy történelmi, egy zenei és egy irodalmi kérdésre kellett választ actniok. A jutalom az első kérdésre adott helyes válasz esetében öt forint alapösszeg volit s minden további helyes válaszért az előző összeg dupláját fizette a rendezőség. így felment a jutalomösszeg nyolcvan forintig, ha mind az öt kérdésre helyesen válaszoltak. A Pécsi Bőrgyár KISZ- szerveaete is rendezett a múlt évben ilyen szellemi öttusákat, hármat is az év folyamán, de ők másféle módszerrel csinálták. Ok nem pénzt, hanem értékes jutalom tárgyakat adtak a vetélkedőknek, vigaszdíjul meg csokoládét. Az ifjúsági klubban rendezték az érdekes öttusa versenyeiket s ott egy-egy esetben harmincán is resztvettek a vetélkedésben. Ha a versenybe nevezettek közül miaki nem tudott felelni a kihúzott kérdésre, akkor a hallgatóság soraiból válaszolhatott, aki elsőnek jelentkezett. Ha helyes választ adott, 6 kapott jutalmul egy szelet csokoládét. A bőrgyáriak viszont nem csalk általános műveltségi témákból tettek fel kérdéseket, hanem szakkérdésekkel is bővítették a versenyt. A bőrgyártással kapcsolatos kérdésekre is vá- laszolniok kellett a résztvevőknek. Jó volt az a forma is, amikor a klubban megjelentek valamennyien resztvettek a szórakoztató játékban. A DÉDÁSZ KISZ-,szervezete pedig még érdekesebbé tette a szellemi öttusát azzal, hogy ügyességi versenyeikkel is fűszerezte. Ok is egyéni versengés formájában rendezték az öttusát, náluk is kérdéseket húztak a versenyben résztvevők, pontozták Őket és a három legtöbb pontot szerzett résztvevő kapott tárgyjutalmakat A szellemi vetélkedésben résztvevők és a közönség is felfrissült, amikor az ügyességi verseny látványosságai következtek. összedarabolt PVC- vezetőket kellett cérnára fűzni, hagymát kellett reszelni, szétszórt gumigyűrűket kellett összegyűjteni minél többet — és még sokféle ügyességi gyakorlatot kellett végrehajtatok a bátor résztvevőknek. Miért kevés télen a teherfuvarozási vállalatok munkája ? A 21-es Autóközlekedési Vállalatnál jelenleg a gépkocsi- park 33 százalékkal nagyobb, mint 1960. januárjában volt. Ugyanakkor a kenyér- és tejszállítás kivételével fuvar alig van és ez az állapot már több hete, sőt hónapja tart és előreláthatóan március közepéig, a primőráru-szállítás megkezdéséig e tekintetben nem Is lesz változás. Az Autóközlekedési Vállalat vezetői értekezletre hívták meg 17 rendszeresen fuvaroztató vállalatot és részükre felajánlották. hogy a téli időszakban végeztessenek előszállításokat, melyhez március 31-ig 10 százalék fizetési kedvezményt adnak. A meghívott vállalatok közül csak a Közúti Üzemi Vállalat ragadta meg az olcsóbb szállítási lehetőséget s megkezdte az előszállításokat. Az AKÖV problémáját fokozza még az, hogy a régebbi gyakorlattól eltérően ma már semmiféle építőanyagszállítást nem vállalhatnak, mivel az az Építés ügyi Minisztérium tárcájához tartozik. Hasonló rossz helyzetben van a 7. sz. Epületanyag Fuvarozó Vállalat is. A gépkocsik létszámának szaporodása itt nem volt jelentős 1960-ban, mégis általában 30—40 autó áll fuvarhiány miatt és ez a szám előreláthatólag jövő hónapban is csak 20-ra csökken. A fehérárut fuvarozó vállalatok téli időszakos problémáin lehetne segíteni úgy, hogy azok a vállalatok, ahol arra mód van, előszállításokat nem a csúcsidőben, hanem folyamatosan télen kezdenék el, amihez viszont — különösen az épitőiparban — az szükséges, hogy a tervdokumentációkat, hitelt, stb. időben, még a télen megkapják, melyek alapján a munkák előkészítését január, február hónapban megkezdhetnék. SCHMIDT ATTILA trágyát kiszórnak akkor 3—4, sőt öt mázsával is többet terem a kukorica és ebből a többlettermésből törleszthetik le a műtrágyáért cserébe adandó kukoricát. Az a plusz tehát. amennyivel a műtrágyázott föld többet terem elegendő a szerződéses kötelezettség teljesítésére. Az állatok abrak ellátását ez nem érintheti, hisz ezt a pluszt eleve be sem tervezték. erre nem számítottak, amikor a takarmány mérleget elkészítették. A kukoricának eddig általában nem iutott műtrágya, pedig ez a növény épp úgy meghálálja. mint a többi. Az elmúlt évben az egyházaskozári Haladás Tsz-ben végeztek kukorica műtrágyázás! kísérletet. A csak istállótrágyázott tábla holdanként 40.90 mázsa csöves termést hozott, míg az istállótrágyázott és mű trágyázott — holdanként 4,5 mázsa műtrágyával —- 51,20 mázsát termett. A 4,5 mázsa műtrágya átlag 10 mázsával emelte meg a termést ami 6 mázsa májusi morzsol t- nak felel meg. Ha a pénzbeni hasznát vizsgáljuk, eav mázsa vegyes műtrágya ára átlag 70 forint, a 4.5 mázsa 315 forint, ezzel szemben a 6 mázsa többlet kukorica még a 170 forintos árral számolva is, több mint ezer forint. A műtrágya azonban nemcsak az első évben fejti ki termésfokozó hatását, de a következő esztendőben is gazdagítja a talajt. • Ea már közvetett haszon, de annál lényegesebb. Végül a szerződéses kukorica beleszámít a tsz áru értékesítési terv teljesítésébe és növeli azt. Az egyházaskozári Haladás Termelőszövetkezet ebben az évben már 10 vagon kukoricára kötött értékesítési szerződést a Terményforgalmi Vállalattal. A bel várd gyulai KözÖ6 Tsz áMatoondozói tanfolyam a siklósi gazdaságban A siklósi járási tanács és a Siklósi Állami Gazdaság szervezésében hétfőn egy hetes állattenyésztési tanfolyam indult a gazdaság beremendi üzemegységében. A tanfolyamon a járás termelőszövetkezeti állatgondozók vesznek részt. Az előadásokat a járási tanács és a gazdaság biztosítja. A tanfolyam anyagát az aktuális állattenyésztési problémák megbeszélése képezi. Ut 6. a berkesdi Kossuth 9. a mároki Úttörő 15 és a sombe- rekl Béke szintén 15 vagon kukoricát szerződött le. hogy csak néhánv példát említsünk. Az előrelátó tsz-elnök ha 200 hold kukorica vetése van. akkor ebből 10 holdon csak műtrágyáért termel kukoricát. — I Hasonló a helyzet a naprafor- j gónál is. Egy hold leszerződött j napraforgó után 1.5 mázsa mű- I trágyát kap a tsz. Az ígv be- j szerzett műtrágyát aztán úgy használja fel a szakember, ahogy akarja, annak a növénynek adja. amelyiknek a legszükségesebb. A műtrágya naav kincs, csali az fizethet rá. akt könnyelműen visszautasítja. (R-né.) Kiosztották a jutalmakat a hullatlékuyUjtó verseny legjobbjainak A Pécsi Úttörő Házban a közelmúltban nagy érdeklődés melllett rendezte meg a MÉH V. | a hagyományos jutalom sonso- j lását és osztotta ki az- 1960/01. tanév I. félévében legjobb eredményt elért úttörő-csapa- Ok jutalmát. Az I. díjat: (1 000 forintos vásárlási utalvány) Albrecht Erzsébet a pécsbányatelepi általános iskola Zrínyi Ilona úttörőcsapatának úttörője nyerte. A hozzákapcsolt 300 forintos vásárlási utalványt Gröbl Rudolf né, az úttörőcsapat vezetője nyerte. A II. díjat (800 forint + 200 forint) vásárlási utalványt a Pécs „Petőfi Sándor úttörőcsapat" és annak vezetője nyerte. A III. díjat (550 -f 150 forint) vásárlási utalványt a pécsi Kállai Éva úttörőcsapat és ■innak vezetője nyerte. A csapatok közötti versenyben kiemelkedően magas (182 kg-os) egyfőre eső átlagteljesítményével elsőhelyezést ért el a pécsi Bercsényi úti általános iskola úttörőcsapata. Nyereményük egy úttörősátor és egy úttörökürtről szóló vásárlási utalvány. A II. helyezést a komlói 339. sz. II. Rákóczi Ferenc úttörő csapat, a III. helyezést a. beremendi általános iskola úttörő- csapata érte el. fűid pillantás a J<nUai számába Kozármis-lenyi Gépállomás 4 univerzális SZERELŐT alkalmaz sürgősen. Jelentkezni a gépállomáson mindennap 7—16 óráig. ______14504 Ü j összetételű szerkesztő bizottság szerkesztésében jelent meg a Jelenkor című irodalmi és művészeti folyóirat IV. évfolyamának 1. száma. A szerkesztő bizottság névjegyzékében felsorakoztatott új nevekből arra következtethetünk, hogy bizonyos változásokat várhatunk a szerkesztésben. Első rápillantásra a külalakban, a tartalomjegyzék elhelyezésében mutatkozik változás. Azután neveket fedezünk fel, új szerzőket, akik <t folyóiratban eddig nem szerepeltek. Közülük többen nem ismeretlenek. Weöres Sándor a mai magyar költészet jelentős alakja. Borsos József nevét néhány évvel régebbről a Dunántúl című folyóiratból ismerjük. Több éves szünet után ezúttal műfordítással jelentkezett Telegdi Polgár István. Céak helyeselhetjük, hogy az új szerkesztő bizottság is megőrizte a Jelenkornál hagyományossá vált „Fiatalok’ rovatot, amelyben — természeténél fogva — ezúttal is új, fiatal szerzők lépnek nyilvánosságra müveikkel. Ezekből az „új” nevekből természetesen még nem lehel messzemenő következtetése két levonni atekintetben. hogy az írók, költők milyen körére kíván támaszkodni a szerkesztő bizottság, s a közölt müvek sem nyújtanak képet a/rrol, hogy a következőkben milyen esztétikai és eszmei igények realizálódnak a folyóiratban. Csupán a változtatásra irányuló szándék érezhető. Éppen ezért az új szerkesztősé] munkáját e szám kapcsán komi tenne elbírálni. Az egyes müvek részletes elbírálására ezúttal nincs mód, csupán néhány megjegyzést teszünk. Pákolitz István és Marsall László eszmeiségében tiszta, művészileg ts magas igényű versei mellett a korábbiaknál valamivel kevesebb verset találunk, s ezekre többségükben az elmélyült szubjektív líra a jellemző, anélkül, hogy nagyobb társadalmi problémákhoz való hozzászólás igényével lépnének fel. A prózai müvek közül Simon Emil Viaskodás című elbeszélésére egy házaspár csendes egymáshoz-szokását írja le, Borsos József Szimat címmel egy étkezőkocsibeli beszélgetést elevenít fel. Ordas Iván és Thiery Árpád elbeszélései lényegében azonos témát dolgoznak fel. Ordas Urak és basaparasztok, valamint Thiery „Két nagy szem áll az égen” című elbeszélése a falusi kizsákmányoló réteg pusztulását, kilátástalan sorsát ábrázolja. Mind a négy elbeszélés hangjára, stílusára bizonyos nyomotlság jellemző, „hőseik” többé-kevésbé lelki nyomorékok s emiatt az elbeszélések hangulata is sötét. A prózai rész emiatt az egysíkúság, a szürkeség benyomását kelti. A folyóiratban ezúttal Ernest Hemingwayról találunk, az apróbetűs szedés ellenére is, eléggé terjedelmes tanulmányt Szász Imre tollából. A Dokumentum rovatban Egry József és Rippl-Rónai emlékeket találunk, bár nem egészen érthető, hogy a müvészettörté- netileg amúgysem túlságosan értékes levelekben miért kellett felkiáltójelekkel hangsúlyozni a helyesírási hibákat. A széljegyzetekben ezúttal nem látjuk a Jelenkor jegyzet- íróinak szokott szellemességét, a Szemle rovat viszont gazdag, hét irodalmi müvet ismertet és bírál. A címlapot Horváth Ferenc rajza díszíti. (—» — c) Oj vezetőséget választott a Magyar Autó Klub - pécsi csoportja Vasárnap délelőtt a Doktor Sándor Művelődési Házban tartotta közgyűlését a Magyar Autó Klub pécsi szervezete, amelyen a tagok nagy számban megjelentek. Bakán József elnök Ismertette a pécsi csoport (Baranya, Tolna. Somogy és Zala megyék autósainak önálló csoportja) egyéves működésének eredményeit, majd sor került a Magyar Autó Klub 1961-es tervei részletes megtárgyalására. A rtagy érdeklődés mellett tartott elnöki beszámoló után a tagság egyhangúlag a következő vezetőséget választotta meg: Árus Sándor, a XIV. Autójavító igazgatója, Bakán József, az. AKIG igazgatója, Galabár Tibor, a városi tanács vb- titkára, Horváth Gyula, a komlói Zeneiskola Igazgatója, dr. Kiss László ügyvéd, dr. Parrag Károly r. őrnagy, a Rendőrfőkapitányba 3 közlekedési osztályának vezetője, dr. Schwartz János Igazgató-főorvos, Sebestyén Pál, az AKIG főelőadója, Sziklai József, az Uránércbánya Igazgatója, Tóth F. Béla, a megyei tanács építési és közlekedési osztályvezetője és vasas Sándor, a megyei pártbizottság Ipari és közlekedési főelőadója. A márciusi Budapesten tartandó országos kongresszusra a következő küldötteket választották: Árus Sándor, Vass Sándor, dr. Parrag Károly, dr. Kiss László, Cservenka Károly, Bakán Józsefi dr, Sáscll Imre és Tóth F. Bélái k t
