Dunántúli Napló, 1961. március (18. évfolyam, 51-77. szám)

1961-03-09 / 58. szám

n«L MÁRCIUS 9. NAPLÖ Bányáink a korszerűsödés útján Umlasztás csehszlovák módszerrel — A műanyafi teret hódit a bányában is — Modern kőbánya IS agy harsányban Három év alatt kétszeresére nőtt a virágmagforgalom ' A széntelepek — mint is­meretes — különböző vastag­ságúak. Van a komlói Kos- suth-bányán 7—-8 méter vas.tag telep is. Ezt nem lehet egy­szerre leművelni, ilyen magas­ságot nem tudnak egyből át­fogni. A 7—8 méter vastag (vagy magas) telepeket ezért felülről lefelé haladva 3—4 szeletben szokták lefejteni. Szepeshegyi István elvtárs, Kossuth-bánya főmérnöke a közelmúltban az észak-cseh­országi Most bányájában új módszert látott a vastag tele­pek lefejtésére. Lényege a kö­vetkező volt: a fedőkőzet alatti első kétméteres szeletet a szokványos módon, tehát fej­tőkalapáccsal lefejtették. Utá­na fémtámmal biztosították, majd — ez már új volt! — dróthálót terítettek a talpra. Csak utána szedték ki a fém- támokat, amit a bányász egy­szóval omlasztásnals nevez. (Omlasztásnak, mert a fém- tárnok „kirablása” után a fe­dőkőzet a nagy nyomás követ­keztében a talpra omlik.) Nálunk ez idáig közvetlenül az első szelet omladéka alatt szokták megkezdeni a máso­dik szelet lefejtését. Csehszlo­vákiában eltértek ettől. A má­sodik szeletet — pontosabban a következő három métert — kihagyták, s csak utána fogtak hozzá a következő szelet ki- bányászásához. Amikor ezzel is végeztek, újra kiszedték a fémtámokat. Erre az előbb kihagyott há­rom méteres szénréteg leom­lott. Ha mégis megakadt vala­hol. lerobbantották. A dróthálónak — közönsé­ges kerítésdrót — csak annyi volt a szerepe, hogy a fedő­kőzet meddőjét, tehát a hasz­navehetetlen követ elválassza a tiszta széntől. Még laikus szemmel is sej­teni lehet az új módszer nagy jelentőségét. Ilymódon egy szelet lefejtése 'és biztosítása feleslegessé válik — elvégzi azt a természet magától. Most- ban a 4 tonnás átlagos telje­sítménnyel szemben 10 tonnás teljesítményt értek el az _ új módszerrel, tehát egy csapásra 150 százalékkal emelkedett a termelékenység. Mondanunk sem kell, a csehszlovák módszer nagyon megnyerte Szepeshegyi elvtárs tetszését. Kísérletképpen még az idén be akarják vezetni Kossuth-bányán. * Sok dicsérő cikket, könyvet olvashattunk már a műanya­gok diadalmas térhódításáról, de arról, hogy a bányákban is elterjedtek volna, még nem hallottunk. Pedig ott is volt már kísérlet, csak balul vég­ződött. PVC-csöveket építettek be Pécsbányán, a sűrített levegő vezetésére szolgáló vascsövek helyébe. A műanyagcsöveket csakhamar megrágták, tönkre­tették' a patkányok. Mivel a patkányok- száma meglehető­sen sok Pécsbányán, s kiirtá­suk szinte lehetetlenség, a pat­kányrágás a kísérlet csődjét jelentette. De nem a műanyagét. Egy hónappal ezelőtt újabb kísér­letet kezdett a pécsi széntröszt: a pécsbányai Károly ereszké­ben. A PVC-csövek helyett ellen állóbb polietilén csöve­ket használtak és a kísérletek nagyszerűen beváltak. Ezt már nem tudják kikezdeni a pat­kányok, így a műanyag egy csapásra meghódította a bá­nyászok szívét. Igen előnyös az alkalmazása. Az ugyancsak sűrített leve­gő vezetésére szolgáló 110 mil­liméteres átmérőjű csövekben 4—5 atmoszféra a nyomás, de a 30 atmoszférát is kibírja. Kipróbálták. Harminc atmosz­féra nyomást létesítették a csőben vízzel, s csak akkor tört be, amikor három erőtel­jes ütést mértek kalapáccsal b cső ugvarmzon pontjára. A műanyagcsövek ötször Icönnvebbek a vascsöveknél, s ez felbecsülhetetlen előnyt je­lent a szállításnál és szerelés­nél. Jóval hajlékonyabbak a vasnál, bizonyos fokig tehát követni tudják a bányafolyosó •gyenetlenségeit. Nem rozsdá­sodnak, s ami igen fontos, a bányavíz feloldotta különféle kénessavak és ásványi sók nem támadják meg. A műr anyagcsövek nem éghetőek -~ a műanyagcsövek élettartam ma minden bizonnyal hosz- szabb lesz a vascsövek élet­tartamánál. Végül — és ez lesz a döntő! — a gazdaságosság is a mű­anyagcsövek mellett szól. Egy méter 110 milliméteres átmé­rőjű polietiléncső ugyanis csak 75 forintba kerül, az ugyan­ilyen hosszú és átmérőjű vas­cső 137 forintos árával szem­ben! Ha nem felejtjük el, hogy csupán Pécsbányán sok-sok kilométer vágathossz, azaz bá­nyafolyosó húzódik, az előbbi számok életre kelhetnek kép­zeletünkben. Sok százezer, vagy még több forintot lehet­ne megtakarítani, ha a mű­anyagcsöveket — ahol csak lehet — az egész pécsi tröszt alkalmazná! A jelek szerint így is lesz. A tröszt nagymennyiségű mű­anyagcsövet kér mindhárom bányakerület számára. * A nagyharsányi bányá- bap hosszú évtizedeken át elmaradott technikával folyt a munka. Kézzel fúrtak, s a robbantás után kézzel verték szét a köveket. Kézzel rakták csillébe, kézzel szállították, mert a Horthy-rendszerben ol­csóbb volt az errtberi erő a gépnél. Az ötvenes évek elején meg­kezdődött a gépesítés, ám a munka 40 százalékát még min­dig kézzel végezték. A nehéz fizikai munka felszámolása ma került napirendre. 1959 őszén, amikor is több mint húszmil­lió forintos beruházáshoz fog­tak hozzá. Ez a beruházás a bánya képét szinte a felismer- hetetlenségig megváltoztatja. Dömperek, kotrógépek, szál­lítószalagok könnyítik meg a bányász munkáját. Kőtörő, kő­osztályozó és külön vasúti ra- j kodó épül. A kő teljesen gépi úton, anélkül kerül a vagonba, hogy a bányász keze meg- j érintené. A gépesítés a termelésben is éreztetni fogja a hatását. — A bánya a tavalyi 300 ezer tonna tervvel szemben az idén 340 ezer tonna követ állít elő, az ötéves terv végére pedig SGÖ0 tonnát termál naponta a mai 1500 tonnával szemben. Nem lesz tehát kőben hiány a cukorgyáraknál, a sztálinvá- rosi kohónál és bőven jut az útépítéshez is. A termelés korszerűsítésé­vel egyidőben gondoskodnak a dolgozókról is. Férfi és női fürdők, öltözők, korszerű iro­dahelyiség épül, s a harmadik negyedévben átadják a bánya tíz új szolgálati lakását is. M. L. A Kertmiag Vál­lalat 1957 óta több mint kétszeresére növelte a virágmag­vak és egyéb szapo­rítóanyagok for­galmát. Jellemző hogy a ■ legértéke­sebb 'virágfajták forgalmánál mutat­kozik a legszembe­tűnőbb emelkedés. A gladiólusz-hagy- ma évi forgalma a három év előtti 130 ezerről több mint félmillióra, a tuli­pánhagymáé pedig 18 000-ről 400 000-re növekedett. Nemrégiben a Földművelésügyi Minisztérium bi­zottságot alakított a virágok szaporító­anyag termesztésé­nek ellenőrzésére. Ez a bizottság gon­doskodik a tulipán, a jácint, a nárcisz és a gladiólusz sza­porító anyagának termesztéséről, az évente termelt gu­mók, hagymák mi­nőségéről. Ez évtől kezdve ugyanis csaik ellenőrzött szaporító anyagot árusíthat­nak a kereskedelmi hálózatben- Ugyan­ennek a bizottság­nak feladata az ex­portra szánt virág- szaporífó-unyagok ellenőrzése. A vi­rághagymát. gumót termelő tejepeket törzskönyvi előjegy­zésbe veszik, a ter­melőket nyilván­tartják, a virágállo­mányt megvizsgál­ják kórtani és ag­ronómiái szempont­ból, tanácsot adnak a szakszerű ápolás­ra és a szaporító­anyagok tárolására. | Erdővére és erdfigyöngye üdítő italt gyártanak megyénkben Bővíti a választékot a kö­zeljövőben a Baranya megyei Szikvíz- és Szeszipari Válla­lat. A jövőben a málna-i meggy- és narancsszörp mel­lett erdővére és erdőgyöngye szénsavas üdítő italokat is gyártanak. Siklóson a sziík- vízüzem két decis csatosüveg- ben már -forgalomba hozott Bambyt mindössze 1 forint 30 fillérért. Siklóson és Har­kányban a jövőben két és fél decis, koronadugós. tetszetős, többszínnyomású címkével el­látott üvegékben hozzák for­galomba az újfajta üdítő ita­lokat. Mohácson, Villányban, Bólyban és a "többi vidéki üzemben csatosüvegekbe töl­tik a szénsavas édesitaldkat. Közös munkatervet dolgozott ki a TIT agrártudományi szakosztálya és az Agrártudományi Egyesület A TIT Baranya megyei szer­vezete agrártudományi szak­osztályának vezetősége kedden délután ülést tartott, melyen fontos határozatot hoztak a szakosztály munkájával kap­csolatban. Hétfőn indult a Petőfi utcai Általános Iskolában az előfizetéses tízórai és uzsonna-akció.. Az egy hétre befizetett > 40 forintért mindennap kit és fél deci palackozott tejet és egy péksüteményt kapnak a kis diákok. Az akció sikerét legjobban az mutatja, hogy ezen a héten kettőszázhatvanan fizettek elő, de jövő hétre már 400 fölé emelkedik ez a szám. Földvári János elvtárs, a szakosztály elnökének megnyi­tó szavai után a vezetőség elé terjesztette javaslatét, mely­nek értelmében a TIT agrár­tudományi szakosztálya és a Magyar Agrártudományi Egye- j sülét Baranya megyei szetrve- , zefe a jövőben munkájukat összehangolva közösen valósít­sák meg legfontosabb felada- ! tukat, a mezőgazdasági szak­emberek továbbképzését. ! Ezzel megoldódik — leg- j alábhis megyei 'szinten — a mezőgazdasági szakemberek megosztottsága, az összpontosí­tott, közösen szervezett munka egy-egy fontos probléma meg­vitatását több szakember be­vonásával ugyanakkor keve­sebb rendezvényein eredménye­sebben valósíthatja meg. Ezután Hardicsay Lóránd, a szakosztály tálkára ismertette a 'közös munkatervet, melynek során az ország legnevesebb tudósai, szakemberei a me­gyénkben- legidőszerűbb szak­mai kérdésekkel kapcsolatban tartanak vitaindító előadáso­kat a közös ankétokon, előadói onferenciákon. „A helyes üze­mi arányok kialakítása a me­zőgazdasági nagy üzemekben" tárgyú előadás legégetőbb üzemszervezési, problémáink­kal foglalkozik és főleg a tesz­ek üzemszervezésével kapcso­latban fag sole segítséget adni szakembeneimkmek. ,.A legújabb növényvédelmi eljárások a szántóföldi nö- vé nytermesztésben” tárgykörű előadás megtartására dr. Ub- rizsi Gábor Kossuth-díjas tu­dóst Ítéli fel a vezetőség. Uj színfalt lesz a két bemu­tatóval egybekötött ankét, me­lyet jóliműködő tez-ekben kí­vánnak mégrendezni az érde­kelt szervekkel közösen. Egyik baromfitenyésztési problémák­kal foglalkozik, másik a szán­tóföldi növénytermesztésben alkalmazandó öntözéses nö­vénytermesztést ismerteti. A „mély" talajművelőé és talajerő visszapótlás legújabb irányelveiről Láng Géza pro­fesszor tart előadást, mély szintén nagy érdeklődésre tart­hat számot. Láng Miklós, megyei főáffiat- orvo6, a szakosztály elnökségé­nek tagja javaslatára egy fon­tos állategészségügyi tárgyú előadás is helyt kapott a mun­katervben — mert mint hang­súlyozta — az állattenyésztést és az állategészségügyet nem szabad és nem is lehet elvá­lasztani egymástól. ,.Az állatok felnevelést betegségei”-vei kapcsolatos tárgyú előadást tartotta leglényegesebbnek, melynek megtartására az Ál­latorvosi Főiskola neves pro­fesszorát kéri fél. a vezetőség. Igen érdekes lesz a mező- gazdasági nagyüzemek építke­zéseivel foglalkozó ankét is,, melyen a mezőgazdasági szak­emberek és az építészek kö­zösen értékelik eddigi tapasz­talataikat és vitatják meg, hogy milyen legyen az olcsó és a célnak legjobban megfelelő, könnyen kivitelezhető mező- gazdasági épület Mint láthatjuk a mezőgaz­dasági üzemek jóiormán min­den fontosabb problémájával találkozunk a munkatervben, mely problémák megoldásához hathatós segítséget kívánnak nyújtani a mezőgazdasági szak­osztályok. A TIT és az agrár­egyesület közös munka tervé­ben három kíLubest rendezése is helyt kapott. Ezek során ní­vós szaMütmek vetítésével egy­bekötött vitaestet is szervez­nek a megye legelismertebb szakemberei közül felkért vi- t a vezetők köztem Befejeződött q szibériai mezőgazdasági értekezlet Novoszi b ä rszk (TASZ- SZ). Szerdán Novoszibirszkben befejeződött Szibéria kiváló mezőgazdasági dolgozóinak ér­tekezlete. Az utolsó napon folytatták a vitát a mezőgaz­dasági termelés növelésének módszeredről. Nyikifca Hrus­csov nagy beszédet mondott. Az értekezlet részvevői fel­hívást intéztek a szibériai kol­hozok, saaovbocaok és mezőgaz­dasági gépjavító állomások dolgozóihoz, üdvözlő levelet intéztek az SZKP Központi Bizottságához. Szerda este a novoszábirsziki operában nagyszabású műso­ros est volt az értekezlet rész­vevői tiszteletére. Az esten megjelenít Nyákba Hruscsov, Dmáíürij Polsjamsizkij és Gen- nagyáj Voronov » Akik már a nyári táborba készülnek A fizika órának vége volt* de a Széchenyi Gimnázium III. D. osztályának tanulói nem ugráltak fel és nem siettek ki a tanteremből. Az osztály KISZ csoportja gyűlést tartott. Ke­resztúri Endre KISZ csoport- vezető kiállt a katedra elé s el­mondta. hogy az idén táborba mehetnek, meghatározta' az időpontot, a tábor helyét, s azt is megjegyezte, hogy önkéntes jelentkezés alapján lehet el­jutni az ifjúsági építőtáborba. Nyugodtan leült utána és meg­kérte Bakán Jóskát, hogy tart­son egy kis beszámolót a ta­valyi tábor életéről. — Tudjátok, hogy tavaly egy tíz fős brigáddal vettünk részi a magyarbólyj táborban, — kezdte Bakán Jóska. — Szívó­árkot ástunk. Tudjátok, hogy milyen jelentősége van ennek? Többet terem a föld. Én be­szélgettem már a gyerekekkel, mind azt mondta, hogy az idén is megyünk. Mit is mondjak most? Jó volt. Sportoltunk. Olt voltak a sátrak a futballpálya mellett. A magam részéről csak annyit, én most is megyek Egyébként még hadd mondjam el' azt, hogy a brigádunk jól szer-epeit tavaly, negyedikek lettünk. Az idén is gondolom, hogy lesz maid sportlehetőség, ha jól tudom a bólyi parkhoz közel van a pálya s hát a bó- ivi fiúknak is iól esik majd. ha összemérjük az erőnket. Keresztúri Endre ezután megkérdezte, ki jelentkezik? Huszonegy kéz lendült a ma­gasba. S ebből lett a bonyoda­lom. Ugyanis az osztályból csak 17 fiú inehet a nyáron tábor­ba. S mi lesz a néggyel? • Bakán Jóska állt föl a hátsó pad ban. — Én azt mondom. hogy akik tavaly voltak, azoic az idén is menjenek el, és az újak közül kell kihúzni né­gyet. Bökönyi Laci úgy látszik nem ért egyet Bakán Jóskával. — Nem helyes, ha csak azok mehetnek, akik tavaly is vol­tak. Menjen mindenki, aki je­lentkezett, intézze el a KISZ- szervezet. hogy még az a négy is beleférjen a csoportba. A KISZ-litkár közbeszól, hpgy nem lehet, mert nincs hely. Nézzék meg, hogy ki ér­demli meg és annak a tizen­hétnek adják oda a jelentke­zési lapot. Faluhelyi Zsolt meg­igazítja a szemüvegét és ú.i ’javaslattal áll .elő. — Mivel a másodikosok kö­zül azok mehetnek, akik be­töltötték a tizenhatoídik évüket én azt javaslom, hogy azok ne menjenek, hanem csak a har­madikosok, meg a negyedikem sek. Keresztúri új megoldást pró­bál! hogy ' kinek milyen a ta­nulmányi eredménye. Kérdez­geti a jelentkezőket. hogy van­e közöttük bukott. Nem akad egy sem. Végül aztán azt fe­szegeti, hogy az ne menjen, aki az év végén megbuikik. Persze ez sem megoldás, mert a je­lentkezéseket most- leéli eldön­teni. Csűrik, csavarják, míg végül is megegyeznek és ki­osztják a 17 jelentkezési lapot. Keresztúri jó munkát kíván a fiuknak és azzal fejezi be, hogy hozzanak jó hírnevet az iskolának. * A lányoknál mái- nem volt ilyen nagy vita, amikor a je­lentkezés szóba került. A Ja­nus Pannonius Leánygimná­zium II. évfolyamának KISZ alapszervezete ugyancsak a na­pokban beszélte meg a tábor­ba való jelentkezés problémáit Tavaly az iskolából hatvanháx- man mehettek nyári munkatá- borba. Füvesi Margit, az is­kola KISZ-titkára és a tavalyi Béke brigád vezetője azt mond ja, hogy jutalomnak számít, ha valaki elmehet a nyári tá­borba. A második évfolyam tag­gyűlésére ellátogattak Tóth Mária, Sebők Gizella ég Sze­lep Terézia harmadikosztályo­sok és ők mondták el a ja­vabb élményeket, mert a má­sodikosok közül csak .egy-kettő volt olyan kivételes helyzet­űén. nos}' tavai» táborban le­hetett. Elmesélték, hogy milyen jó volt tavaly, a munka mel­lett bőven volt idő a szórako­zásra. Az idei táborról Mór Anci mondta él, hogy hol lesz. mit csinálnak mennyit kell dol­gozni. mennyi idő jut szórako­zásra és így tovább, örültek a lányok, hogy a vizsga után nemsokára megkezdődik a tá­bor és így nem kell három­felé osztani a szünetet. A jelentkezések felmérése után az iskola KlSZ-vezető- sége foglalkozik majd a kivá­logatással. Ott döntik el igaz­ságosan, ki érdemli meg, hogy jelentkezési lapot kapjon. Fi­gyelembe veszik az alapszer- vezet munkáját, a közösségi munkát, a tanulmányi ered­ményt s aztán úgy döntenek. Lesz-e majd nézeteltérés? Le­het, hogy lesz. Tavaly is volfc Füvesi Max-git így mondja el: — Tavaly még rosszabb hely zetben voltunk. Többen nem jöhettek el, Megmondtuk be­csületesen a szemébe, hogy miért maradt ki pontosan ő. Elején persze őrről tak egy ki­csit. de aztán megbékéltek. Volt olyan kislány is. aki már akkor azt mondta, hogy jól van. belátom, rossz a tanulmá­nyi eredményem is. nem ér­demeltem meg. hogv elvigye- íék. De majd meglátod. Mar* gft. Jobban fogok tanulni é* jövőre biztos elmehetek én is. Valóban jobban is tanult és több mint valószínű az idén velünk is. jön* Elmondja még Margitka, hogy idén 14 brigádot küld az iskolájuk a bólyi táborba és a tervek szerint nem a brigádok kapnak versenyzászlót, hanem az iskolák. így aztán nagy fe­lelősség hárul minden brigád­ra egyaránt, hiszen az iskola „becsületéről’- lesz szó. Mór Anci a munkáról beszélt. —i Nem lesz ismeretlen ne­künk a ikukoricacímerezés, a mezőgazdasági munka. Nem­csak. hogy biológiából tanul­tuk már. hanem tavaly ősszel voltunk Kiedohszán. ott répát szedtünk a szövetkezet földjén. Szederkényben meg kukoricát törtünk. Sok lány azt mondja, hogy építőtábor, akkor ott építeni kell, legalább is úgy képzelik, hogy követ kell hor­dani, de én azt mondom, hogy ez is építés. A lányok összegezik a tábor­élet minden szépségét s azt, mondják, hogy jólesik az erőt is kipróbálni és jó érezni az . eredményeket, jó együtt lenni, jókedvűen, énekelve ’élmény- szerű lesz és könnyű is lesz. Egymásnak sok sikert kí­vánnak s a KISZ-tagPVulés után úgy búcsúznak, hogv vi­szontlátásra. találkozunk a nyáron' a bólyi építőtáborban. Cgi—)

Next

/
Oldalképek
Tartalom