Dunántúli Napló, 1961. március (18. évfolyam, 51-77. szám)

1961-03-05 / 55. szám

\ NAPLÓ 1961. MÁRCIUS 5. Az ipar 1960-as termelési tervét 2,6 százalékkal teljesítette túl Baranyában Emelkedett a munkások átlagkeresete — iVő/£ az állami gazdaságok áruteimelése Győzött a termelőszövetkezeti gazdálkodási forma A Statisztikai Hivatal jelentése •• « i Megjelent a Központi Sta­tisztikai Hivatal Baranya me­gyei Igazgatóságának jelentése az 1960-as évről. Ipái Az iparról savóié jelentés ki­mutatja, hogy Baranya megye és Pécs szocialista iparának 1960. évi termelése *— az elő­irányzóit 7,7 százalék helyett — tíz és íél százalékkal ha­ladta meg az előző év terme­lését. A szocialista ipar termelése 1938-ban hárommilliárd 761 millió forint volt, míg 1960- ban már né&ymitliárd 482 millió forintot tett ki. A széntermelés 25 százalék­kal emelkedett a hároméves terv ideje alatt. Az 1960-as évben a Komlói Szénbányá­szati Tröszt 8,4 százalékkal, a pécsi pedig 7,7 százalékkal ter­melt többet az 1959. évi ter­melési értéknél. A szocialista ipar éves ter­melési tervét 2,6 százalékkal túlteljesítette. A nehézipar súlya és jelen­tősége tovább emelkedett az ipari termelésben. A termelés növekedése 47,1 százalékban, a termelékenység és több mint felerészben a munkáslétszám növeléséből adódott. A feketeszén termelése ösz- szesen 3,4 százalékkal nőtt. A komlói bányáknál nagyobbará- nyú volt a fejlődés mint a pé­csi szénbányászatnál. A fekete­szén bányászat együttes ter­melése 11 300 vagonnal volt több a tervezettnél. A napi át­lagos széntermelés apécsi bá­nyáknál 405 vagon, és a kom­lói szénbányászatban 519 va­gon volt a múlt évben. Jelentősen növekedett a vil­lamosenergia termelése. Az új hőerőmű részleges, bekapcsolá­sa a megye villamoeenergia- termelésébe 130 százalékos többlettermelést eredményezett az előző évhez mérten. A tanácsi iparvállalatok kö­zül figyelemre érdemes az építőanyagipari és ruházati termékek előállításának nagymérvű növekedése. A férficipő termelése közel tízszerese volt az előző évinek. Kedvezőeh alakult a termelés a bútoripar termékeiből is. Fé­nyezett lakásbútorokból és kárpitozott bútorból 32—52 százalékkál növekedett a ter-i melés értéke. j Számos műszaki intézkedést] kezdeményeztek és valósítot­tak meg 1960-ban. A komlói és a pécsi szénbányászati trösz-j tök megkezdték a szénjövesz- tés és a munkahelyi rakodás] gépesítését. A pécsi trösztnél ] az év végén a gépi szénjövesz-j tés és a rakodás az összes] széntermelés egy százaléka,] Komlón azonban már 8— 9! százaléka volt. A munkahelyi! szállítás gépesítése is jelentő­sen előre haladt. Pécsett. egy és negyed szeresére. Komlón több mint kétszeresére növe­kedett. A Pécsi Bőrgyár egyik- fontos műszaki fejlesztése volt a sertésbőrök gvorscser- zése mellyel közel kétmillió forint évi megtakarítást értek el. A Beremendi Cement- és Meszművekné! megvalósítot­ták a cementcsomagalás gépe­sítését. csomagoló-automata üzembehelyezésével. Ez a ter­melékenységet 1.1 százalékkal megjavította. A Sooiana Gép­gyárban elkészítették nyolc új gyártmány, prototípusát, me­lyek köztil néhánynak a soro- zst^vártását is megkezdték régben exportra, részben bel­földi célokra. Kétezer munkással több dol­gozott a megye iparában 1960-ban, mint az előző év­ben. A 33 319 munkásnak a fele dolgozott a szénbányászatban A munkások és alkalmazottak száma összesen 41 051 íö volt December 31-én a szocialista 8 613 nő dolgozott, így részarányuk az előző évihez viszonyítva növekedett. A munkások átlagos havi keresete — a szénbányászokét leszámítva — 1 465 forint. A túlórázások negyedrésznyivel csökkentek az egy esztendővel korábbi állapotokhoz mérten. A megyei székhelyű állami építőipari vállalatok 97,8 szá­zalékra tel esi tették 1960. évi építőipari termelési tervüket. Az Építésügyi Minisztérium három építőipari vállalata kö­zül egyik sem teljesítette 1960- as évi termelési tervét. Az ál­lami építőipar i azonban még így is 82 milKó forinttal — 11,5 százalékkal — többet ter­melt, mint 1969-ben. A terv szerint év végéig átadandó la­kásokat Pécsett is, Komlón is kivétel nélkül átadták. ­Mezőgazdaság Az 1960-as év a mezőgazda- •ság szocialista átalakításában döntő jelentőségű év volt. A megye tanácsi szántóterületé­nek 72,6 százalékán már ter­melőszövetkezetek gazdálkod- ,tak az év végén. (1961 február tizediki adatok szerint pedig már a megye mezőgazdasági területeinek 93 százaléka szo­cialista szektor és a termelő­szövetkezeti ' tagok száma az 1957. évi 3,8 ezerről közel 52 ezerre növekedett.) ' A rendszeres készpénzei őíeg- osztást a termelőszövtekeze-. tekben még nem valósították' meg mindenütt. A múlt év negyedik negyedében csak húsz tsz-ben osztottak előleget havonta. A termelőszövetkezetek ál­lami támogatása nagyobb volt 1960-ban, mint 1959- ben. A folyósított hosszú- és közép- lejáratú hitel közel 33 millió forinttal haladta meg az elő­ző évit. A megnyitott hosszú­lejáratú hitelnek azonban még háromnegyed részét sem vet­ték igénybe a szövetkezetek. Állati termékekből az álla­mi gazdaságok árutermelése — a tej kivételével — lényege­sen több mennyiségben és a Névadó ünnepség a Bárffa utcai A.fa ános s!<o óban 100 kh. szántóterületre szá- i mítva is az 1959. évinél. Hízó- j marhából mintegy 65, hízóser- ; tésből 46 vagonnal, tojásból ] 407 ezer darabbal, többet ad­tak át az államnak mint 1959- ben. A megye mezőgazdaságának gépesítése az elmúlt évben to­vább növekedett. Az állami gazdaságok, gépállomások és termelőszövetkezetek traktor­állománya az év folyamán 466 darabbal — 30 százalékkal — emelkedett. Az állami gazdaságokban a ; szántás-vetési, gabonabeta- ! karitási munkákat csaknem ■ teljes egészében, a burgonya- | betakarítás 66 százalékát, a répabetakarítás 58 százalé­kát gépesítették. A gépállomások munkájuk több mint 90 százalékát a termelőszövetkezetek részére végezték. Kereskedelem A kereskedelemről szólva a jelentés megállapítja, hogy a megye kiskereskedelmi hálóza­ta (Pécset is beleértve) 1960- ban több mint kétmilliárd 600 millió forint forgalmat bonyo­lított le. Ezen belül a bolti árufor­galom 9,2 százalékkal, a ven­déglátás és üzemi étkeztetés forgalma .15,1 százalékkal ma­gasabb volt az 1959. évinél. A kiskereskedelmi forgalom a tervezettet négy százalékkal túlhaladta. Az élelmiszerek forgalma egy év alatt 11.1 százalékkal, ezen belül a bolti élelmiszerek forgalma 8,9 szá­zalékkal nőtt. A hús- és hús- készítményekből az ellátás 1960-ban az előző évihez ké­pest nem javult. Gyakran for­dult elő hiány a tejtermékek, tojás, bor, sör, rizs. buris ár­pakása ellátásban is. A lakosság zöldsé«ellátása lényegesen jobb volt. mint az előző évben. Vegyes iparcikkekből a kis­kereskedelem áruforgalma 10,6 százalékkal volt maga­sabb az előző évinél. Külö­nösen nagy volt a kereslet a tartós fogyasztási cikkek iránt. Porszívóból 50 százalékkal mosógépből kb. 15 százalékka:. hűtőszekrényből 110—120 szá­zalékkal. televízióból 90 szá­zalékkal többet vásároltak, mint 1859-ben. A kiskereskedelem boltháló­zata 1960-ban 32 bolttal és 13 vendéglátó egységgel bővült a megyében. Szociális és kulturális eredmények Az állami erőből épített la- j kások száma kiseb bvolt, mint i az elmúlt évek során, a ma- j gánépítkezések száma növeke­dett. A magánépíttetők közül továbbra is a bányászok, az egyéb ipari dolgozók és a ter­melőszövetkezeti tagok száma a legnagyobb. Az újonnan át­adott lakásoknak 1958-ban 55,4 százaléka, 1959-ben 41,5 száza­léka és 1960-ban 57 százaléka rendelkezett fürdőszobával. A községek villamosítása to­vább folytatódott. 1960-ban újabb tíz községbe jutott el a villamös áram. Ezzel 15-re csökkent Baranyában a villamosítana n községek száma. A gázellátás bővült. A gáz­vezető főcső hálózat hét kilo­méterrel gyarapodott. ' Oktatási intézményeink to­vább fejlődtek 1960 folyamán. Az óvodai intézmények száma 68-ról 72-re. Pécsett 35-ről 38- ra emelkedett. A megye terü­letén és Pécsett 16 általános és hét középiskolai tantermet adtak át az év folyamán. Az általános iskolai tanulók szá­ma 3717-tel, a középiskolai ta­nulók száma 370-nel emelke­dett. A tantermek számának növekedése azonban nem tar­tott lépést a tanulólétszám emelkedésével és ezért az idei tanévben a tantermi ellátott­ságé rosszabbodott. A rádióelőfizetők száma 4,8 százalékkal növekedett, a te­levízió előfizetőké pedig az előző évi 967-teI szemben 2872. tehát majdnem három­szorosa az elmúlt évinek. Tegnap este Pécsett a Bártfa utcai általános iskolában bensősé­ges ünnepségre jöttek össze a pe­dagógusok és az iskola tanulói. Az iskola egyik pedagógusa, csön- dör Károlyné gyermekének név­adó-ünnepségét tartották meg. Ot órakor az úttörők díszsorfala kö­zött vonultak be a szülők, névadó szülők ifj. Csöndör Károllyal kar­jukon az ünnepség színhelyére. A bölcsődal elhangzása után az Iskola igazgatója köszöntötte a szülőket és a kis újszülöttet. Az ünnepélyes fogadalomtétel után 'az 1. kerületi tanács anyakönjv- vezetője emléklapot adott át a szü­lőknek. Az újszülöttel ezután ajándékokkal halmozták el. kife­jezve azt. hogy örömmel fogad dk hazánk új állampolgárát, ifj. Csön­dör Károlyt. — A SZEGEDI városi ta­nács legutóbbi ülésének ha­tározata alapján utcát nevez­tek el a városban Patrice Lumumbáról, az afrikai né­pek felszabadításáért mártír­halált halt kongói államfér­firől. — KADAR JANOS elvtárs, a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak első titkára pénteken bú­csúlátogatáson fogadta Wal­ter Vesper elvtársat, a Né­met Demokratikus Köztársa­ság távozó budapesti nagy­követét. — KANTOR ANDOR kév- 'kiállítás nyílik ma délelőtt II óra 30-kor a Janus Pannonius Múzeum művészettörténeti ostzályán (Pécs, Káptalan u. 2 sz.) A kiállítást Achátz Im­re országgyűlési képviselő nyitja meg. • C < ^Megkezdték a munkát a megnagyobbodott kémest termelőszövetkezetbeni megkezdjük az egyedi váloga­tást, a sertéseknél falkásíiunk. Természetesen új épületeket is kell építenünk, az építő­brigádunk most hoz tető alá egy 50 férőhelyes szarvas­marha-istállót. Az anyag egy részét a mi erdőnkből termel­tük ki, a többit az erjfgazda- ság bocsátotta a rendelkezé­sünkre. — Hallottuk, hogy fiatalok is dolgoznak a termelőszövet­kezetben — szóltam Ambrus Dezső KISZ-titkárhoz, aki a szomszéd szobából jött át, ke­zében egy nagy iratcsomóval. — Éppen most is az ő ügyükben jöttem — válaszolt Ambrus elvtárs. — Mióta megnagyobbodott a szövetke­zetünk, egyre többen jelent­keznek azok közül, akik eddig a városba húzódtak, mert lát­ják, hogy egy ilyen komoly gazdaságban is megtalálják a számításukat. Már mintegy 25 fiatalember jött hozzánk dol­gozni, egy részük tavaly is üt élt, dolgozott. Ezek elmondták a többieknek, hogy milyen itt az élet. Közülük többen a pá­pai vontatógépkezeló iskolán tanulnak, mert van 8 erő­gépünk és még vásárolunk az idén is. A fiatalok általában szeretik a gépeket, mi meg örülünk annak, hogy jól kép­zett traktoros tsz-tagjaink lesznek. — Hát amint látja, a ké- mesi Közös Üt tagsága mint egy nagy csalód, egy akarattal megindult a közös élet útján — fejezte be a beszélgetést Kohár Jenő főmezőgazdász. _ — TAPASZTALATCSERÉ ankétot rendez március 6-án, délelőtt 10 órai kezdettel a Baranya megyei tanács vb-a és a Hazafias Népfront el­nöksége Pécsett a Janus Pan­nonius u. 11. szám alatt a megyei, járási és városi ta­nácsok állandó bizottsági el­nökei és titkárai részére. Az ankéton résztvesznek még So­mogy és Tolna megye leg­jobb állandóbizottsági elnö­kei is. — PATAKI MIHÁLY elv­társ országgyűlési képviselő 1961. március 7-én délután t órakor Borbála-telepen foga­dóórát tart. Ünnepi nőgyűlés A Baranya megyei és a Pécs városi nőtanács 1961. március 7-én, este 6 órai kezdettel a KISZ és Szakszervezetek kul- túrotthonában a nemzetközi nőnap alkalmából ünnepi nő­gyűlést rendez. Ünnepi beszé­det mond: Egri Gyula elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára. Műsor keretében fel' lépnek: a Liszt Ferenc kórus és az Irodalmi színpad tagjai; — ÉRTEKEZLETET tart március 7-én 17 órai kezdei- tel a KPVDSZ József u. 15. szám alatti helyiségében az OTP Baranya megyei fiókja a Kölcsönös Segítő Takarék- pénztárak intézői részére. A megbeszélés alkalmával ismer tetik az 1961. évi versenyfel­adatokat, értékelik az elmúlt év eredményeit ■ és az admi­nisztrációval kapcsolatban tesznek észrevételeket. — FRIZURA BEMUTATÓT rendez előreláthatólag 55 pé­csi, pécsváradi, mohácsi kom­lói és kaposvári II. és harmad éves ipari tanuló részvételé­vel a Szakszervezetek Bara­nya megyei tanácsának kul­túrtermében (Színház tér 2. sz. alatt) a MŰM 500-as szá­mú ipari tanulóintézete a Pé­csi Fodrászipari Vállalat, Fodrászipari Szövetkezet és a KIOSZ fodrászszakosztályá­nak közreműködésével. Időfárásjelentés « J Várható időjárás vasárnap estig: «változó mennyiségű felhőzet, leg- Jfeljebb néhány helyen kevés eső, «több felé párásság, helyenként Jltöd. Mérsékelt szél. Várható !eg- Jalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 2 mínusz kettő—plusz kettő, !c:g- J magasabb nappali hőmérséklet ■holnap bairrtí* Ügfe közátf. ben egy öregebb gazda lépett az irodába, a Szabó néni fér­je. — Hát én is sürgetőzni jöt­tem — mondta, amint kifújta magát. — Azt mondom, hogy siessünk a trágyahordással, mert sürget bennünket az idő. Igaz, a műtrágyát már meg­kaptuk, de azért csak első az istállótrágya! — No csak nyugodjon meg, Szabó bácsi — mosolygott az agronómus — az utolsó sze­kérrel is kivisszük az udva­rokon összegyűlt több éves trágyát. A mi vontatóink hordják, meg kapunk a villá­nyi gépállomástól is néhány vontatót, az igák egy részét is munkába állítjuk. A nappal beterített táblákat aztán majd éjszaka leszántjuk, hogy a ve­tés is haladjon. Mert — for­dult felém — mi már több mint két hete vetegetünk is. A tavaszi búzát a földbe jut­tattuk, a mákot is elvetettük, a borsó, a zab is sorra kerül néhány nap múlva. Ha a trá­gyázott területeket felszántot­tuk, a cukorrépa vetését is megkezdjük. Amint látja, a tagságban igen nagy az am­bíció, lelkesen dolgoznak, ta­lán még soha sem lesték eny- nyire az időjárást, mint az idén és talán még sohasem drukkoltak ennyire azért, hogy minden mag időben a földbe jusson. — Az állattenyésztésünket, amint említettem, szeret­nénk szintén nemcsak szám szerint, hanem minőségében , is megjavítani. Ennek érdeké­ben szelektáljuk az állomá­nyunkat, a szarvasmarháknál ipari növények termesztésé­nek is — kezdte válaszát Ko- hári Jenő. — Sok cukorrépát, rostkendert, ricinust vetünk. Emellett a kukorica vetésterü­letünk is több lesz. Nemcsak azért, mert nagyobb a gazda­ságunk az egyesülés után, ha­nem azért is, mert az állat- tenyésztésünket is fejleszteni szeretnénk, ennék alapja pe­dig a kukorica, akár szemes, akár silótakarmány formájá­ban. Már az idén igyekszünk a legtöbb területünkön neme­sített vetőmagot a földbe jut­tatni. Emellett a kertészkedést is szeretnénk föllendíteni, mégpedig a cuni, a szaporcai és drávapiski határban akar­juk létrehozni a mintegy 65 holdas, részben öntözhető konyhakertészetünket. Mun­kaerő dolgában nem lesz hi­ány, az asszonyok és lányok alig várják, hogy veteményez- hessenek... — Már simítózzák is a ta­lajt, ahol majd petrezselymet vetünk, meg hagymát dugdo- sunk — szólt közbe Simon Já- nosné munkacsapatvezető büszkén. — Mi tavaly is pró­bálkoztunk már a kertészke­déssel, csak néhány holdon, de nagyon megérte. Reméljük, hogy az idén sokat pénzelünk a zöldségfélékből. Most is azért jöttem az agronómu- sunkhoz, hogy sürgessem a gépek munkáját, mert szép az idő, jobb, ha minél előbb a földbe kerül a mag. — Ügy óm — helyeselt Sza­bó Lajosné — szeretjük, ha . minél több pénz jön a kony­hára, a kertészet pedig na­gyon sokat segít ehhez. Eköz­Egy esztendővel ezelőtt még i csak ezer holdon gazdálkodott a kémesi termelőszövetkezet, az idén pedig ötezer holdas gazdaság terveit készítették el a kémesi Közös Üt vezetői. Ennek a változásnak az a tör­ténete lövi len, hogy a kémesi. a cuni, a drávapiski, a szapor­cai és a tésenyíai közös gaz­daságok tagjai elhatározták, a jobb eredmények reményé­ben összevonják az említeti termelőszövetkezeteket. Az el­határozást tettek követték és ezekben a napokban mór a szántóföldeken is megkezdő­dött az erőteljes munka. A megnagyobbodott közös ' gaz­daság munkájának megsegíté­sére jelentkezett termelőszö­vetkezeti tagnak Kohár Jenő, a siklósi járási tanács főagro- nómusa is, akit a szövetkezeti gazdák egyhangúan megvá­lasztottak a termelőszövetke­zet főmezőgadószának. A fia­tal szakember nagy ambíció­val látott munkához és a tag­sággal együtt igyekszik most számbavenni azokat a lehető­ségeket, amelyek hozzásegítik vaiamennyiüket a tavalyiak­nál is jobb eredmények eléré­séhez. Mert tavaly is jól gaz­dálkodtak ezek a közös gaz­daságok, a munkaegység érte­ke válamennyiben meghalad­ta a 30 forintot. Az idén, amint. Kohár Jenő mondja, negyvenet terveztek. Hát ho­gyan szeretnék ezt elérni? — i tettük fel a kérdést a főmező- ; gazdásznak. > — A' növénytermesztésben a ' gabona melleti igen nagy íon­UMságtft rataácteeíta** „ «*

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom