Dunántúli Napló, 1961. március (18. évfolyam, 51-77. szám)

1961-03-03 / 53. szám

s NAPLÓ 1981. MÁRCIUS 3. KÖZELEBB AZ ÉLETHEZ A párt okin tás keretében megvitatják a tsz-ek legégetőbb kérdéseit is A pártoktatás egyik formája I a gazdaságpolitikai tanfolyam, j amelynek két tagozata van; ipari és mezőgazdasági. Hogy erdekesek-e és hasznosak-e a pártoktatásnak ezek a formái, arról külön nem szükséges beszélni, akik nósztvesznek j benne, nagyon jól tudják. A j harkányi gazdaságpolitikai tan j folyam mezőgazdasági tagoza- ; ta az elmúlt hétfőn tartotta I szemináriumát. Tizen vettek j részt a megbeszélésen. A töb­biek igazoltan voltak távol. Mint vendég beültem, én is er­re a foglalkozásra, nem szól­tam bele semmibe, csak fi­gyeltem. hogy miről beszélnek az emberek. * Először arról beszélgettek, hogy a mustoegységek szama milyen arányban növekedhet lehet-e több, mint amit ter­veztek. Balassa Imire a ko- vácshidai termelőszövetkezet üzemegységvezetóje példákat hozott fel, hogy lehet. Két ol­dala van annak is. hoev le­het. A lényeg az, elmondta, hogy ha több munkaegység lesz, akkor amögött értéknek kell lenni, termelésnek, mun­kának. Példát is hozott fel, hogy az állatgondozóknál is több munkaegységet használ­tak fel, de volt mögötte ter­melési érték. Ennél a kérdés­nél különösebb vita nem volt, mindenki tisztán látta és meg­értette. hogy a felhígított mun­kaegységek nem sokat érnek, és arra kell vigyázná a tsz vezetőinek, legfőképpen az el­nököknek. hogy amikor egy- egy munkaegység bekerül a könyvecskébe, akkor »mögött legyen megfelelő munka és termék. Erdőéi Lajos elvtárs a tanfo­lyam vezetője új kérdést tett "tel: Hogyan lehet biztosítani á termelékenység emelkedését, mit kell annak érdekében ten­ni? Nem kellett percekig vár­ni, néma csendben, mint a sze­mináriumon szokás, hanem szinte sorjában mondták el a szeminárium résztvevői, hogyan lehet a termelékenységet emelni. Bíró György tanácselnök az­zal kezdte, hogy kevesebb munkaráfordítással többet ter­meljenek és akkor el lehet ér­ni az előírt termelékenység emelkedését. Aztán sorolta még tovább, hogy szükséges a he- j lyes. jó vezetés, a dolgozókkal • való bánásmód,, dolgozók neve­lése. megértetni az emberek- j kel. hogy unggiiknak dolgoz­nak a szövetkezetben. Ez már ; a kapcsolat kérdése, a veze­tők és a tagok közötti kapcso­laté. Újból Balassa elvtárs mondja él véleményét. Ő a talajerő utánpótlást is fontos­nak tartja. Emellett megem­líti. hogy helyes vetésforgót kell kialakítani, öntözést, gé­pesítést amilyen nagy mérték­ben lehet, meg' leéli valósítana, ö is fontosnak tartja a mun­kaszervezést és példákat sorol fel. elmondja, hogy az első évben nem fordítottak nagy gondot arra. hogy a műtrágyás zsákokat1 hogyan, milyen elren­dezésben rakják lé a földeken, csak úgy összevissza lerak­ták és akik kimentek műtrá- "■■'át szórni, azok nem igen tudták az öt-holdas normát tel­jesíteni. Pedig nem nagy fel­adatot jelentett, hogy máskép­pen csinálják és elrendezve rakják a műtrágv£s zsákokat. Ezen már túl vannak javítot­tak rajta és jelenleg nemhogy az öt holdat rysm tudták el­szórni, hanem most nyolc hol­dat is elszórnak kézzel. Aztán a gépesítés problémájáról . is szó esett, többen is hozzászól­tak. elmondták a véleményü­ket. Érdekes dolog 9 gépesítés problémája e—’éhként, azt mondják ott az. emberek, hogv szántani le­szántanak annyit, amennyit akarnak. Nem is ott van a bai hanem inkább a megmün- Jkaió gépek kellenének nagyobb '‘XimmiLi. Is sométák. hoc* m:­gazdája legyen a szövetkezet­nek. ne pedig harmadosai mint valamikor a nagybirtokosnál volt. Szóba kerülnek a kisegítő üzemágak, hogy mennyiben jók, melyek váltak be leginkább, s aztán úgy összegezik, hogy olyan üzemágakat kell fenntartani, amelyeket el tudnak látni nyersanyaggal és jövedelmező is a szövetkezet számára. Ér­dekesen beszélik meg a ter­melőszövetkezet munkaszerve­zésének problémáit. Bíró elv- társ elmondja, hogy őnáluk hogy van. Hitre elvtérs meg azt, hogy Csamótán hogy van. mert ez is annyiféle majdnem, ahány szövetkezet van. Balas­sa Ifnre azt mondja, hogy ná­luk nem a lakóhely szerint szervezték meg a munkacsapa­tot. hanem az „erőviszonyok” alapján. És aztán ismerteti Balassa elvtérs azt is — bár ez a jövedelemelosztás kérdé­séhez tartozik —. hogy náluk a tervet lebontják üzemegy­ségenként és az üzemegység is kap prémiumot. kulhatna ki megfelelően a vita sem és unalmassá is válna. A siklósi járásban úgy csinálták, hogy 5—8 község részére szer­veztek egy tanfolyamot. így például a harkányi tanfolyam­ra járnak a bissei, turonyi. kovácshidai. diósviszlói, ipacs- fai és csarnótai hallgatók. Ál­talában párttitkárok, a terme­lőszövetkezetek elnökei és a tsz brigádvezetői. A siklósi já­rásban négy helyen tartanak gazdaságpolitikai tanfolyamot Ki ahogy megérdemli iókombájn. meg az állatte­nyésztésben is több gép kelle­ne, ahol géppel fejnek. otl mégegyszer annyi állatot tue gondozni egy ember, mint ahoi kézzel csinálják. Az úgyneve­zett mezőgazdasági „nagy mur kák” közé nem is sorolják az aratást, meg a cséplést. az! mondják, hogy az mindig meg­oldódik és nincs különösebb probléma, inkább nehézségek vannak az őszi betakarítási munkákban. Meg is indokol­ják. hogy miért. Ősszel rövi- debbek már a napok, többet esik az eső. többféle terményt kell betakarítani, el kell vetni a jövő évi gabonát és fgv to­vább. Igazuk is van. Uj kérdést boncolgatnak. A kérdést is érdekesen teszi fel Erdősi elvtárs. Nem azt mond­ja, hogy a szeminárium anya­gából mondják el ezt vagy azt a kérdést, hanem megkérdezi a hallgatókat, hogy mi a véle­ményük, miiye« jövedelemelosztás segíti elő legjobban a termelé­kenység emelését? Ebben a kérdésben nagyon hosszan és alaposan megbeszé­lik a különböző tapasztalato­kat. módszereket. Labdaszky József turonyi tanácselnök azt mondja, hogv az előlegfizetés az serkentőleg hat. Az anyagi érdekeltségnél elmondta, hogy az úgynevezett részesművelést is csinálják, 30 százalék a tagé, 70 a szövetfkezeté. Megindo­kolja jobbról, balról, hogy még a háztáji állattartást is se­gíti ez. Hitre Sándor csamótai tsz-elnök azt mondja. hogy őnáluk a jövedelemelosztás ki­zárólag csak a hagyományos munkaegység alapján történik. A nagy munkáknál premizál­nak, a részes művelést pedig nem tartja helyesnek. Balassa elvtárs is bekapcsolódik ebbe a vitába. Ö is azt mondja. hogy a legigazságosabb a munkaegy­ség szerinti részesedés és az ahhoz kapcsolódó prémium. — Fel is hozza példának, hogy tavaly náluk úgy csinálták, hogy a tervezett mennyiségen felüli termésből 50 százalékot a tagoknak adtak. Most, hogy több szövetkezet egyesült ko- vácshidával. folyik a vita. hogy legyem-e részesművelés, vagy ne legyen; Három üzemegysé­gükben az a véleménye a tag­ságnak. hogy maradjanak a munkaegység mellett, de a drávacsepelvlek a részesmű­velést tartják jobbnak. Ezen sokat vitatkoznak s végül úgy összegezik, hogy a tsz-tag az Vége van a szemináriumnak, két óra helyett két és fél óráig tartott s közben senki sem nézte az óráját. Érdekesen ol­dották meg a siklósi járásban a .pártoktatásnak, ezt a for­máját.'Ugyanis a gazdaságpo­litikai tanfolyam egy-egy cso­portját nem lehetett minden községben megszervezni. Hisz annak sok értelme nincs, hogy ketten meg hárman járjanak a szemináriumra, lényegében ilyen kis létszámmal nem ala­Harkányon kívül Kémesen, Villányban és Siklóson. A harkányi szeminárium meglátogatásáról' nem tudtak előre. így az a vád sem érheti őket, hogy talán jobban fel­készültek arra a foglalkozásra, sőt Erdősi elvtárs azt mond­ta. amikor megkérdeztem, hogy mindig ilyen aktívak az elvtársak. — hogy máskor még ennél is jobbak szoktak lenni. Véleményem szerint ennek az a magyarázata, hogy ezeken a tanfolyamokon a résztvevők nerrj szajkózzák a brossúra anyagát, hanem valóban a sa­ját munkaterületükről és ta­pasztalataikról tanácskoznak. S ez a lényeg! így nem öncélú a pártoktatás, hanem valóban be tudja tölteni azt a felada­tot, amiért egyáltalán van. Fel­érnek az ilyen tanfolyamok és szemináriumok egy-egy jól elő­készített tapasztalatcserével. — Ezért járnak szívesen is a hall­gatók minden foglalkozásra s ezért nem nézik szeminárium közben az órájukat. Gazdagh István Közlekedési szakkör a Petőfi utcai Általános Iskolában A gépipari technikum néhány nappal ezelőtt 'szalagavató ün­nepséget tartott a Doktor Sán­dor Művelődési Otthonban. Mini ilyen alkalomkor lenni szokott, bált is rendeztek. Nem is volt addig semmi hiba, amíg Pászu Jenő és Krausz László — mind­ketten 23 évesek és a porcelán- gyárban dolgoznak — oda nem vetődtek. A két cimbora „nyo­más alatt” volt már, hiszen a Susogóból érkeztek taxin. Alit a bál s úgy érezték, hogy menten belepusztulnak, ha ők nem ,,csöröghetnek” egyet. Kü­lönösen Krausz epekedett egy kis tánc után. Indultak be. A karszalagos rendezők azonban megállították őket és kérték a meghívót. — Még hogy meghívót? Egy Krausz mindenhova bemehet meghívó nélkül — dörmögte Krausz s félretolta az útját álló rendezőket. Azok azonban nem hagyták magukat. Veszekedésre került a sor s dulakodás közben a rendbontás miatt odaérkező igazgatóhelyettest a két haver lerángatta a lépasőn. — Ez a. manus akar nekünk parancsolni? — kiabálták köz­ben. A rendezők aztán kitettek őket az utcára. A vagány jellem párosulva a nagyjröccsöhkel azonban nem tűrte, hogy ilyen „sérelem” es­sen rajtuk. Őket csak úgy egy­szerűen kitenni az utcára? Krauszt nem beengedni valaho­va?! Nem olyan fából faragták ám! Majd ő megmutatjai Ilit ó már 20 napot garázdaságértt Már vette is le a Kabátjai az­tán hirtelen feltűrte az inge ujját és beorditott a kapun x rendezőknek: — Na most gyertek ki egyen­ként! Jöttek. igaz. nem egyenkénti És nem is a rendezők, hanem a szolgálatban lévő rendőrök, akik felfigyeltek a hőzöngésre. Krausz régi ismerőse a rendőrök­nek. s amikor látták, hogy tét- gyürkőzött ingujjban áll a kapü előtt s kiabál, szó nélkül lecsa­tolták a gumibotot. Krausz nagyon meglepődött, nem is vette észre a rendőrök érkezését, csak amikor már huppant rajta a gumibot. A két huligánkodón pillanatok alatt csattant a bilincs . . . S még nekik állt feljebb Or­dítani kezdtek, hogy . így bún- nak egy dolgozóval?’' Velük történetesen így. Ki ahogy megérdemli. (—ray) — FÉLKÉSZ cukrászipari termékeket hoz forgalomba néhány napon belül Komlón, majd később Mohácson a Ba­ranya megyei Kiskereskedel­mi Vállalat. — KIRAKATRENDEZŐI versenyt indított Pécs kivéte­lével Baranya megye min­den helységében a megyei tanács kereskedelmi osztálya. A verseny résztvevői az ál­taluk rendezett kirakatokban nevüket és a rendezés ide­jét is feltüntetik. Csütörtökön dél­után a Petőfi utcai általános iskola bio­lógiai szertárában társadalmi munká­ban készített ma­kettekkel és közle­kedési jelzőtáblák­kal ékesített terep­asztal körül 25 szo­rongó szívű, piros- nyakkendős úttörő fiú állt, a boldog­ságtól sugárzó arc­cal figyelték az is­kola igazgatójának szavait, aid a most beindított közieké“ dési szakkör tevé­kenységéről beszélt. A szakköV fel­adata, hogy Rozgo- nyi Miklós gépko­csivezető irányítá­sával a gyerekek játszva tanuljanak meg helyesen közle­kedni és közelebb­ről megismerjék a járművek vezetői­nek munkáját. A szakkör létszá­mát előzőleg 20 fő­re tervezték, de ezt a számot nehéz lesz bétairtáni;11 hisz, majdnem minden osztályból jelent­keztek annyian. Ál­talában jó és jeles tanulók. A 25 gyetekből, mire megkezdődött a „szakmai” foglal­kozás, közéi negy­ven lett, akik mind örömmel figyelték előadójukat, mi­közben bevezette őket a helyes köz­lekedés „rejtelmei­be”. Ma jubileumi lottósorsolás Budapesten A lottó bevezetésének 4. évfordulója alkalmából ün­nepi sorsolást rendez a Sport- fogadási és Lottó Igazgató­ság pénteken Budapesten. Tíz órakor a 9. játékhét öt nyerőszámát, majd a febru­ári tárgyjutalmakat sorsol­ják. A nyereményhúzáson a 7. játékhét szelvényei között 745 értékes tárgyjutalmat — főnyereményként egy három­szobás és négy kétszobás összkomfortos öröklakást, egy bárhol felépíthető csalá­di házat ég egy Warszawa személygépkocsit sorsolnak. A vásárlók érdekébe n A Lyceum utcában, a város együk legszerényebb utcájában, ugyancsak szerény tábla adja tudtul, hogy itt működik az Állami Kereskedelmi Felügye­lőség Baranya megyei Kiren­deltsége. A két volt üzlethelyi­ségből étvedlett — szobá­ban, a gépírónővel együtt hat ember dolgozik. Mondhatnék azt is, hogy őrködik a fogyasz­tók érdekei és a társadalmi tulajdon védelmében. Baranyában több mint két­ezer állami és szövetkezeti bolt' működik. Ezek rendszeres ellenőrzése a felügyelőség jelenlegi létszámával nem le­het könnyű feladat.-— Most például egyik nagy vizsgálatunk eredményeit gyűjtjük össze — mutat az asztalon lévő irathalmazokra Krancz Ödön elv társ, a fel­ügyelőség munkatársa. Egy pillantással felmérhető, hogy sok munka „fekszik” a jelentésekben, jegyzőkönyvek­ben. melyeknek egy-egy da­rabjából az is kiderül, hogy ez a munka ráadásul alapos is volt. A felügyelőség munka­társai azt kapták feladatul, hogy vizsgálják meg: betart­ják-e a boltvezetők azt a ren­delkezést, mely megtiltja bi­zonyos cikkek közüleitek részé­re történő vásárlásét- az egyé­ni vásárlók rovására. A ren­delkezés életbeléptetésének az volt a célja, hogy a közületek számára lehetetlenné tegyék a ..kapósabb” iparcikkek, mint i : példáéi televízió fett’ésériéafct' a fogyasztók elöl. A vizsgálat kiterjedt az állami és szövet­kezeti bolthálózat egységeire, sőt megvizsgáltak tizenhat me­gyei TÜZÉP-telepet is. Mint kiderült, a boltok 80—90 szá­zalékában nem tartottált be ezt a fontos rendelkezést, s egyes helyeken egészen súlyos hibákat vétettek a vásárlókkal szemben. — A TÜZÉP-telepek köziül Szentlőrincen találtunk igen súlyos hibát, ahol két-hérom hét leforgása alatt 2 800 forint értékű cementet, cementlapot, palát és meszet adtak el kö- zületeknek a lakossági „ke- ret”-ből. Bolyban mozaiklapot, gipszet., meszet és fedéllemezt vonták el az egyéni vásárlók­tól, s adtak el közül eteknek szabályellenesen kötbéres utalvány nélkül. A felügyelőség munkatársai általában azt tapasztalták, hogy a földművesszövetkeze- teknél nem ismerik eléggé a rendeletet, s ezért az fmsz- bcűtok vezetői követték el a legtöbb szabálytalanságot. A szentlőrinci fmsz ruházati bolt vezetője például tízezer forint értékben adott el olyan árut közületeknék, mely tiltó listán volt. A Sásd és Vidéke Körzeti fmsz rendszeresen el­látta a helyi szövetkezetei a lakosság számára fenntartott kárpitoskellékekkel és bútor­szövettel. Molnár Károly az iparcikke­ket árusító boltokban végzett , e&enőnéKket — Ezekben követték el a legtöbb hibát — közli. — Leg­kirívóbb esettel a Pécs és Vi­déke fmsz pécsi Rákóczi úti vas-műszaki szaküzletében ta­lálkoztam. ahol január 30-tól február 16-ig 32 ezer forint értékű olyan árut adtak el kö- zületeknek, mely tilalmi listán szerepel. Egyébként azt tapasz­taltuk, hogy a földművesszö­vetkezeti boltokban, bár is­merik a miniszteri rendelete­ket, felettes szervük szóbeli utasítására rendszeresen ki­szolgálták a közületéket a la­kossági keretből. Nem csoda hát, ha ennek úgy elment a híre. hogy még a Simontor- nyai Bőrgyár megbízottai is Baranyába jártak vásárolni. Persze nemcsak nagy vizs- gsálatok töltik ki a felügyelő­ségen dolgozók munkaidejét. Sokszor bizony egészen komoly munkát is megzavarnak a pa­naszosok. akik még ezen az el­dugott helyen is megtalálják a felügyelőség munkatársait. Látszólag lényegtelen aprósá­gokkal jönnék, de a felügye­lőségen jelentősége van min­den panasznak. A panaszokat feljegyzik: nem azért, hogy iktassák s később intézkedhes­senek, hanem egyszerűen csak azért, hogy nyoma legyen az ügynek. Az intézkedést a z o n- n a 1 megteszik, hiszen a leg­több panasz, elintézése nem tűr halasztást. Ha mondiuk bétái­val aki és azt panaszolja, hogy nem vesznek ki valamelyik bőit fettakataból oiyam árut, amit joggal kér, természetes, hogy rögtön intézkedni kell. Vagy ha valaki bejelenti, hogy az Ofotért olyan képeket is a nyakába akar sózni, amit meg sem rendelt... ha valahol ár­drágítást tapasztaltak... ha súlycsonkításról érkezik pa­nasz — egyik sem tűr halasz­tást. Baranyának több, mint két­ezer boltja van — öt ember túlságosan kevés lenne ahhoz, hogy valamennyit sűrűn ellen- őrizaék. Kevés lenne — ha nem állna az öt ember mögött több, mint száz olyan társa­dalmi ellenőr, akiket rendre kioktattak már a „szakma” szinte minden fogáséra. A tár­sadalmi ellenőrök üzemi dol­gozók. zömében bányászok. A Pécsi Szénbányászati Tröszt­nél vannak legtöbben, akik ön­ként vállalták a megbízatást, s akik 1960 második felében nem kevesebb, mint 275 bolt­ban végeztek tüzetes ellenőr­zést. A társadalmi ellenőrök munkája eredményes: az ő vizsgálataikat is gyors, okos intézkedések követik, mely­nek eredményeképpen javul az üzletek munkája. A társa­dalmi ellenőrök tulajdonkép­pen az öt hivatásos kereske­delmi felügyelő megsokszoro­zott erejét jelentik, s így már nincsenek kevesen ahhoz, hogy a célnak megfelelően védjék a vásárlók, a köz ér­dekeit — TARASZ SEVCSENKO halálának 100. évfordulója tiszteletére 1961. március 8-án 7 órai kezdettel a Pécs Városi Művelődési Ház nagy­termében dr. Selymes Ferenc főiskolai tanár tart megem­lékező előadást. — HÁROMEZER négyzet- méter területű fürdőmeden­cét építenek az idén Har­kányban. — KÖZSÉGRENDEZÉS! javaslatokat készítenek jan. óta folyamatosan a községi tanácsok a helyi népfront­bizottságok és egyéb társa­dalmi szervek bevonásával. A beterjesztett javaslatok fi­gyelembevételével készül el majd a megye községfejlesz­tési programja: — 100 KILOMÉTER hosz- szan 50 millió forintos költ­séggel javítják a megye köz­úti hálózatát. VÁLTOZÁS a színház műsorában A Pécsi Nemueti Színház igaz­gatósága tazlí, hogy Tomanelt Nándor színművész betegsége tniatt a Nemzeti Színházban már­cius l-én, szombaton műsorválto­zás lesz. A szombati Tűzijáték o. előadás helyett Erkel: Bánk bán című operáját mutatják be. A Tűzijátékra megváltott jegyek a Bánk bánra érvényesek, de kívá­natra szombaton ÍZ óráig pénztá- ; runk a jegyeket visszaváltja vagy | más előadásra átcseréli. Március 5-én, vasárnap délután 3 órakor és este ? órakor válto­zatlanul a Tűzijáték van műsoron. Az előadáson Tomanek Nándor szerepét Katona András, a Szege­di Nemzeti Színház művésze játsz- sza vendégként. — ELŐADÓ ÉS SZÓNOK­KÉPZŐ tanfolyam indul a társadalmi és családi ünne­pek szónokai, valamint egyéb előadók számára március 9-én délután 5 órakor a vá­rosi tanács kis tanácstermé­ben. A tanfolyamot a Peda­gógiai Főiskola magyar nyel­vű tanszékének tanárai ve­zetik. — AZ IBUSZ az április 2. 3. és 4-i háromnapos ünnep alkalmából autóbusz társas- utazást rendez Székesfehér­vár — Mór — Győr — Ba­kony — Veszprém és Miskolc — Eger — Mátra útvonala­kon. Március 15-én Pécsről Prágába egy 300 személyes különvonatot indítanak. — Kérjen golyóirón pőtbe- tétet is golyósiron vásárlásáé kor. Az irónban lévő töltés­nek kifolyásakor a pótbetét behelyezésével azonnal foly­tatható az írás, — TÖTTÖS községben a községfejlesztési alapból 10 sátrat vásároltak a község úttörői részére. Az úttörők a sátrakat a nyári táborozá*- hofc használják majd fel.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom