Dunántúli Napló, 1961. március (18. évfolyam, 51-77. szám)

1961-03-03 / 53. szám

1961. MÁRCIUS 3, NAPLÓ 3 A bányákból jelentik 80 centiméter helyett 1,20 méter — Tanulságos kiállítás Béta-aknán j — Gazdaságosság a biztosításnál — A legjobb dolgozók kitüntetése Öntözés és műtrágyázás egy géppel Belvíz mint mesterséges csapadék A bánya kiírhatatlan téma. A napi megszokott munka mellett mindig történik any- nyi új, érdekes és tanulságos, hogy papírra kívánkozik. íme, most is bemutatunk egy csok­rot a legfrissebb események közül. Mint ismeretes, a bányász­munka egyik legfontosabb ré­sze a vágatok elkészítése. Ha ez a munka szénben, vagy olyan helyen folyt, ahol a kő mellett jelentősebb mennyi­ségű szén is van, akkor meg­lehetősen lassan haladt. A lassú előrehaladás oka az volt, hogy a bányász csak 80 centiméteres fogáshosszal dol­gozhatott, egyszerre csak ilyen hosszú részt vájhatott ki. Gáz- kitöréses helyen a biztonsági szabályzat nem engedett meg többet. Vagy ötven éve tar­totta magát már ez a szabály. A pécsi széntröszt műszaki osztálya 1959-ben kimutatta, hogy a fogáshosszat bátran növelhetjük anélkül, hogy a munkahelyet veszélyeztet­nénk. Javaslatait az Országos Bányaműszaki Főfelügyelőség is elfogadta, s egy évvel ez­előtt mindhárom bányakerü­letben megkezdődtek a kísér­letek. Az eddigi tapasztalatok nagyon biztatóak. Kiderült, hogy 1,20 méteres fogáshosszt is lehet alkalmazni. Ez any- nyit jelent, hogy egyharmad résszel növekedhet a termelé­kenység ezeken a helyeken. Ha a kísérletek beválnak, mindenütt áttérnek az 1,20 méteres fogáshosszra. Nem mindennapos kiállí­tás nyílt meg a múlt héten a komlói Béta-akna felolvasó­termében. Vagy 45—50 féle bányában használt anyagot — TH-ívet, TH-csavarokat, bá­nyafát stb-t — állítottak ki, _s megfelelő jelszavak kíséreté­ben mindnek odaírták az árát. A bányászok nagy érdeklődés­sel állták körül a kiállított tárgyakat és gyakoriak voltak az ilyen felkiáltások: „Nahát, ez a kis csavar ilyen drága? Nem is hittem volna!” A sikereken felbuzdulva az üzem gazdasági és politikai vezetősége kibővíti a kiállí­tást. Azokat az elfekvő anya­gokat is közszemlére teszik, amelyet a kiszes anyagmentő brigád hoz fel a bánya mélyé­ből. Az anyagmentés már megindult, több ilyen tárgyat állítottak ki. A Béta-aknai példát jó len ne követni máshol is! A bányafolyosók biztosításá­nál eddig is sok szó esett a gazdaságosságról. Többször ki­mutatták, hogy a köralakú TH-vasak beépítése révén ennyi és ennyi bányafát lehet megtakarítani, s ez sok de­vizaforintot jelent a népgaz­daságnak. így folyt a TH-biztosítás so­káig. A közelmúltban azonban a komlói széntröszt műszaki osztálya kiderítette, hogy nem használtuk ki kellőképpen a takarékossági lehetőségeket így köríves TH-vasakat épí­tettek be olyan bányafolyo­sókban is, amelyek aránylag nem lesznek hosszú élettarta- múak, ahol az ún. „kapuív” is megfelelt volna. Másszóval: körívet használtak ott is, ahol a körív alsó része, a vágányok alá süllyesztett ellenív elma­radhatott volna. A jövőben már — ahol csak lehet — kapuíves, tehát ellen­ív nélküli TH-vasakat hasz­nálnak, s ahol erre nincs szük­ség, ott a legolcsóbb eljáráso­kat, a főtehorgonyzást és mást alkalmaznak. A legutóbbi szakszervezeti gyűléseken értékelték a kom­lói tröszt 1960 második fél­éves munkáját. Itt került sor a dolgozók kitüntetésére is. 481 bányász Kiváló dolgozó oklevelet kapott egy heti fi­zetéssel, 89-nek pedig Kiváló dolgozó jelvényt adtak át, il­letve kétheti fizetésben része­sültek. 25 dolgozót Bányászati munkazászló kitüntetésre ter­jesztettek fel. Ök majd április 4-én kapják meg a kitüntetést és pénzjutalmat. A komlói bányászok folytat­ják derekas munkájukat. A komlói szénosztályozóban pél­dául a Schell Lajos szocialista címért küzdő brigád 14 óra alatt hárított el olyan üzem­zavart, amelyre máskor 24 órára volt szükség. Tettük hí­re az egész osztályozót bejár­ta, mert ez az üzemzavar egy egész üzemegység termelését megbénította. Bemutatták az új pavilon- típusterveket Csütörtökön a Belkereske­delmi Minisztériumban a Kereskedelmi Tervező Iroda bemutatta azokat a terveket, amelyeknek alapján már ta­vasztól kezdve országszerte kicserélik a régi gyümölcs-, zöldség-, élelmiszer-, könyv- és újságárusító pavilonokat Ezentúl csak modemvona­lú, üvegből, fémből, vagy műanyagból készült pavilo­nokat lehet felállítani a vá­rosokban és a nyaralóhelye­ken. A Kereskedelmi Kivi­telező Vállalatok is megkap­ják a Kereskedelmi Tervező Irodától az újfajta pavilo­nok gyártási terveit Az agrártudományi egyetem hét tanszékének összefogásá­val széleskörű komplex kuta­tások kezdődtek az öntözéses gazdálkodás nagyarányú fej­lesztésének tudományos meg­alapozására. Az egyetem jelle­gének megfelelően elsősorban alapkutatásokkal foglalkoznak: erre a célra 50 holdas kísér­leti telepet rendeznek be a tavasszal A kísérleti eredmények nagyüzemi kipróbálására kor szerűen felszerelt öntözéses gazdaságokat építenek ki a tangazdaságokban; az idén 1300. a következő évek­ben epdig összesen négyezer holdon. Távlati tervek szerint az ál­lami gazdaságok és termelő- szövetkezetek a Tiszántúlon mintegy 200 000 hold öntözésé­hez használnak majd tározók­ban összegyűjtött belvizet, s ehhez folytatnak előzetes kí­sérleteket a hajduszoboszlói tangazdaságban. Hosszúháton az idén kezdik meg egy 2500 holdas gazdaság kialakítását, ahol a nagyüzemi öntözéses takarmánytermesztés legújabb módszereit vezetik be és pró­bálják ki. Az egyetem fontos kísérleteket folytat az állam- gazdaságokban is. Az idén már négy helyen, több mint száz holdon vizs­gálják a gyümölcsösök öntö­zésének élettani és agro­technikai problémáit. Különösen sokat várnak a kajszibarack öntözésétől: a mesterséges csapadék segítsé­gével előreláthatólag ki lehet küszöbölni az úgynevezett ki­hagyó éveket, egyenletessé le­het tenni a baracktermést. Jó eredményekkel bíztatnak azok az agrokémiai kísérletek is, amelyek összekapcsolják a per­metező öntözést és a permete­ző műtrágyázást: az eddigi ta­pasztalatok szerint nemcsak a gépeket lehet így jobban hasz­nosítani, hanem fokozódik a műtrágya hatékonysága is. Az egyetem kultúrtechnikai tanszékén a most még sok problémát okozó permetező­öntözőberendezések tökéletes!- . tésén dolgoznak. Az ország ál­talános szélviszonyainak felmé­rése és hosszas kísérletek alap­ján az idén térképeket és tájékoztatókat adnak ki arról, hogyan lehet a szélnek az esőszerű öntö­zésre gyakorolt káros hatá­sát ellensúlyozni. Most építenek egy berendezést, ugyancsak az esőztető öntözés szolgálatában: ezen a szórófe­jek minőségét, intenzitását mérik majd. Az öntözéses gazdálkodás jö­vedelmezőségi és egyéb üzem- tani vonatkozásai szintén je- jentős helyet kaplak az agrár­tudományi egyetem komplex kutatásaiban. Az idén kiadják a solti Szikra Termelőszövet­kezet öntözéses gazdaságáról szóló tanulmányt, s összegezik az országban alkalmazott kü­lönböző öntözési módok és be­rendezések összehasonlító üzemgazdasági vizsgálatának eredményeit. Ez a munka lesz majd az egyik alapja az öntö­zéses gazdálkodás országos távlati tervének. Gépesítik a vakolást a Koalái Építőipari Vállalatnál Magyarországon mintegy 650 emberre jut egy orvos Sajtótájékoztató az új orvosi nyilvántartásról A járási, kerületi és megyei tanácsok egéseségügyi osztá­lyai nyilvántartást készítettek a magyar orvosok képzettsé­géről, elhelyezkedéséről. Csü­törtökön az Egészségügyi Mi­nisztériumban tájékoztatták az újságírókat az összeírás ered­ményeiről. Az összeírás szerint 15 498 orvos működik hazánkban, vagyis mintegy 650 emberre jut egy orvos. Ez világvi­szonylatban is kedvező szám, hiszen a Szovjetunión és Cseh­szlovákián kívül csak egy-két nyugati ország — mint Auszt­ria és Svájc — előz meg ben­nünket az orvosellátottságban. Ha azonban az orvosok terü­leti elosztását nézzük, már nem olyen örvendetes a kép. Orvosainknak több mint a fele ugyanis Budapesten és a vidé­ki nagyvárosokban dolgozik, ugyanakkor 145 vidéki körzeti orvosi állás betöltetlen. Igen nagy a szakorvosok számaránya. A 15 500 orvosból 9 647-nek! van szakorvosi képe­sítése. Különös helyzeteket teremthet a kényszer. Legkülönösebb ta­lán az. hogy gyakran alkotás­ra is késztet. Legalábbis ezt példázza Czárt Ferenc igazga­tó és Ott Miklós főmérnök, akik váltig bizonygatják, hogy kényszer hatására találták fel a habkönnyű építőanyagot, s most újabb kényszer hatására olyan újítást dolgoznak ki, amely segít megalapozni az építőipar nagyipari jellegét. Nem szabad arra gondolni, hogy ez a kényszer külsősé­gekben nyüvánul meg, mert Czárt Ferenc és Ott Miklós még csak levelet sem kaptak felettes hatóságuktól, amely­ben utasítások lettek volna újítási feladatok megoldására. Az ő esetükben a kényszer csupán belső indíték arra vo­natkozóan. hogy beosztásukból adódó tennivalókon túl tevéke­nyen hozzájárulhassanak az építőipar forradalmasításához. Mert meggyőződésük hogv a régi. elavult építkezési mód­szerek alaposan megérettek ar­ra, hogy újakkal váltsák fel őket. — Az építkezések egyik leg­munkaigényesebb művelete a Jldnifejőktél Jliúkáeűci Aki egy kicsit figyelmesen szemlélődik, rögtön észre ve­szi, hogy történt valami Mo­hácson, helyesebben még most is történik. Nem a bel­városban, a Duna-part kör­nyékén, hanem ott, ahol a vá­ros pereme a mezőségbe vész. A mezőváros körzetében Lánycsóktól Mohácsig mérik a földeket. Az országút mel­lett, a szénatelep szemszéd- ságában modern irodaház épül, az Űj Barázda Tsz sze­rény irodájából ikerablakos, parkettás szép irodaház. S kicsit beljebb a februári nap­fényben, lovakat vezető em­berek áradata. Így mondják: ,,é: tékelés lesz”. Hogy történik valami? Most van születőben a megye talán legnagyobb termelőszövetke­zete. Mohácsnak igaz, egyre fejlődik az ipara és idegen- forgalmi szempontból is je­lentős hely, szóval szép és fejlődésnek indult város. De csak most, hogy szövetkezeti város lett, csak most döbben­tünk rá, hogy — eltekintve a kertészeitől — mennyire el­maradott, álmos mezőváros. Hogy a hatalmas, több ezer holdas határa, magas arany­korona értékű földjei ellenére évek óta mennyire egy hely­ben topog itt a gazdálkodás. Az örökös egyoldalú kukori­ca*'’ rr észtés, az istállótrágyá­zás hiánya kimerítette az egyébként valamikor értékes földeket. És Mohács gazdál­kodó lakosai a kukoricán ítsofc hizlaltak és nem te­nyésztettek, csak vették a sül­dőt és adták el a hízót és nem neveltek anyakocát, és csak elvétve foglalkoztak szarvasmarha-tenyésztéssel. Az új születése friss áram­latot hoz ebbe az álmos egy­helyben topogásba, óriási lehetőségeket Lánycsóktól a Duna-partig, friss vérkerin­gést. Mohácson végre nem­csak az ipar és az idegenfor­galom, de a mezőgazdaság is gáttalan fejlődésnek indul­hat. Bár a földrendezés és ada­tai még nem véglegesek, hét­ezer holdról beszélnek. Hét­ezer holdas termelőszövetke­zet 1100 taggal méltó egy me­zővároshoz. Az Űj Barázda Tsz határa főleg a mi me­gyénk viszonyai közt óriási, de lehetőségei még nagyob­bak. Csak hát a kezdés — a fent említett örökség, a kime­rült földek és kevés állat stb. — ennek arányában nehéz. A növénytermesztéssel talán nincs is olyan probléma. Ezen a tavaszon — vagy mondjuk úgy: előtavaszon — a megyé­ben, itt a mohácsi Űj Baráz­dában zúgtak fel először a traktorok, szántásban-vetés- ben megelőzték az állami gazdaságokat is és a múlt hét szombatjáig már 500 hold őszről elmaradt mélyszántás­sal és 75 hold tavaszi árpa vetésével végeztek. Harminc pár ló és 12—13 traktor dol­gozik mindennap a földeken. .4 vetőmag nagy részét úgy adták esszé & tagok, 20, kiló kukoricát, 20 kiló burgonyát holdanként. A háztáji udva­rokból kihordják az évek óta összegyűlt trágyát, szóval a közös munka nagy lendület­tel indult meg. Annál nehezebb azonban a közös állatállomány kialakí­tása. A hétezer holdhoz — és itt megint csak az örökségre utalunk — csak 20 tehenük és huszonegy növendékmar­hájuk van és összesen csak 17 anyakoca. Még a tagok háztáji szükségletét sem elé­gíti ki a mohácsi állatállo­mány, így nem sok jutott a közösbe. A termelési terv ké­szítését a földrendezés után megkezdik, így konkrét ter­vekkel, számokkal nem szol­gálhatnak, de a tsz vezetősé­gének — miként Zátonyi Jó­zsef főkönyvelő tájékoztatott — elképzelése az, hogy még ebben az évben vásárolnak 70 növendékmarhát, 100 te- nyészkocát, 1550 hízónak va­ló árusüldőt és 200 juhot. Ez a létszám a meglévő állo­mánnyal együtt jelenti majd az induló állományt. Az állat- férőhelyekről időben gondos­kodtak. Márciusban kb. 1,5 millió forint értékben vesz­nek át a bólyi gazdaságtól egy majort, amelyben egy 30 vagonos magtár, 100 férőhe­lyes marhaistálló, 40-es ló­istálló, 350 férőhelyes sertés- hizlalda és egy tejház van. Továbbá a Beruházási Iroda ezekben a napokban jelöli ki Lánycsók és Mohács közt a tsz központi főmajorjának * helyét. Ezen a területen még ebben az évben 1,2 millió fo­rintos beruházással építenek állat-férőhelyeket, istállókat. Az új majorban épül fel még az idén egy 250 férőhelyes süldőszállás, 40 férőhelyes fiaztató, 360 férőhelyes hiz­lalda és egy kút, továbbá sa­ját erőből ugyanitt építenek fel egy 250 férőhelyes süldő­szállást. 50-es növendékmar- ha-istállót és egy 3000-es ba­romfitelepet. Kölked határában van két tanyája is a tsz-nek, s a kö­zelben jó legelő. Itt helyez­nek majd el 400 növendék­marhát. Az istállók renová­lását már meg is kezdték. Óriási, de közeli tervek ezek. Az állam a kezdő ter­melőszövetkezetnek valóban óriási kedvezményeket nyújt s csak rajtuk múlik, hogyan használják ki azokat. A jelek szerint a mohácsiak szeretné­nek minden kedvezményt ki­használni, sőt saját erőből is hozzájárulni az indulási le­hetőségek megteremtéséhez. Ha ezen az úton járnak, s ha a tagok kezdeti munkaked­ve, lendülete nem csökken, a nagy akadályok ellenére is már most az első évben ki­alakíthatják közös állatállo­mányukat, virágzóvá tehetik a 100 holdas kertészetüket, már most az első évben jö­vedelmezően gazdálkodhat­nak. sí Raié ~ vakolás. Ha a vakolásnál si­kerül a régi módszereket fél­revetve valami, új megoldást találni, és mellőzni az építő­ipar őseredetétől használatos malteros serpenyőt, kanalat, meg simítót, úgy lényegesen lerövidíthető az építkezési idő. — Ez a gondolat nem hagyot bennünket nyugodni — mond­ja az újítás munkájának java­részével a háta mögött Czárt Ferenc és Ott Miklós. A va­kolatszórópisztolyt, amely a vakolást részben gépesíti — már egy évtizede ismerik az építőiparban. Mi az egész va­kolás gépesítését tűztük ki cé­lul. Reméljük, két-három hét múlva elmondhatjuk: teljes sikerrel, A vakofatsimitcnak előbb egy forgókorongos változata készült el. majd egy második ügyes kis gép. amelv rövid kukoricacsőnagyságú motorral működik már nem 8—10 ezres, hanem 15 ezres fordulaiszám- mal. A harmadik gép ezekben a napokban készül el. ezt is kis motor hajtja, amely egy excentrikus tengelyt forgatva rendkívül finom rezgést ad a vakolategyengetőnek. mely nem más, mint 110 centiméter hosszú és 12 centiméter széles lap. Ennek a vakolategyenge­tőnek több előnye van: hasz­nálatával megtakarítható a 16 napos Moszkva—Leningrad —Kiev társasutazás Az Express Ifjúsági Uta­zási Iroda által szervezett külföldi társasutazásokra még lehet jelentkezni. A je­lentkezéseiket a megyed KISZ-bizotteiág a következő utazásokra fogadja még el: A Moszkva—Leningrád— Kiev 16 napos társasutazás­ra, amely két időpontban is lehetséges. Korlátozott szám­ban van lehetőség június 1 és 16 között és még egy-két hely biztosítható a július 11 és 26-a közötti utazásra. A megyei KlSZ-bdzottság kéri a KISZ-tagokat s az alap­szervezeteket, hogy akik je­lentkezni szeretnének, azok még a napokban tegyék meg, mert később már a KISZ- bizottságnak nem áll mód­jában a jelentkezést elfogad­ni. finomvakolás, mert rendkívül sima vakolatot biztosít; hasz­nálata nem fárasztó, mert a készülék kömiyű. s finom vib­rálása nem zavar; végül pedig több ember munkáját képes elvégezni egyetlen kezelővel. Eddig ugyanis tizenkét ember dolgozott egy-egy vakolatszóró­pisztoly után, de az újítás al­kalmazásával elegendő lesz négy is. Egy ember a szóró­pisztolyt kezeli, egy nagyjából egyenget, egy a vibrátorral dol­gozik. egy pedig az ablakrríé- lyedések, mennyezetek és más, nehezebben hozzáférhető fal­részek vakolatát simítja a for­gókorongos készülékkel. Ha most elmondjuk azt ss, hogy Czárt és Ott Miklós gé­peit rövidesen alkalmazni fog­ják a Komlói Építőipari Vál­lalat munkahelyem, s remél­jük, az ország minden építke­zésén — még nem mondottunk el mindent. Feltétlenül ide kí­vánkozik, hogy lelkesedésük, kommunista példamutatásuk, követésre késztette a vállalat­nál mindazokat, akikben eddig csak szundított az újítási kedv: Szebeni Sándort, Szabó Ti- bolt. Pavelka Györgyöt. Jónás Dezsőt. Kozmér Sándort. Far­kas Antalt, s ki tudná még fel­sorolni mindazok nevét, akik mind-mind új utakat keres­nek az építőipar elmaradott­ságának felszámolására?! Az ő nevükhöz is fűződik majd a salakpemye és a perlit építő­anyagként való felhasználása, s ha nevüket nem is írj ált „aranybetűkkel” az építőipar történetébe, feltétlenül ott van­nak azok sorában, akik kita­posták az utat az új módsze­rek számárai Közben természetesen azért első a termelőmunka. Ebben az évben 239 lakást épít és ad át a Komlói Építőipari Válla­lat s újabb 230 építésébe kezd Baranyában és Tolnában. A fő programot az ipari építkezéseit adják: a Mohácsi Farostlemez­gyár, István-akna, a szekszár­di szőlőkombinát és a paksi konzervgyár. Építenek ezen­kívül gyermekotthont Pálfán, iskolát Felsőnyéken, Mázán, Mohácson. Pakson és Vasason, idegenforgalmi szállót és tü­dőszanatóriumot a Mecseken, ruhaüzemet a József Attila ut­cában« H. M. Értesítjük * vásárlóközönséget, hogy gyümölcsfa-cse­mete hrakalnW L évi március 4-én megnyitjuk "•ées, Sikiósí át 77. se. Sellye, Cjpetee, Szászvár, Szigetvár, A pécsi lerakatunkat mindennap reggel 7-től du. 4 óráig, valamint szombat du. és az országos vásár nap­jain jg nyitva tartjuk. PÉCSI KERTÉSZETI VÁLLAÍAT

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom