Dunántúli Napló, 1961. március (18. évfolyam, 51-77. szám)

1961-03-22 / 69. szám

1961. MÁRCIUS 22, NAPLÓ 3 I •i üáíií Hl& Dolgozik a Pécsi Fütöház brigádja. A vidámpark építéséhez 100 ezer forint értékű társadalmi munkát ajánlottak fel. Tegnap délelőtt 10 órakor a Mecseken — a Dömörkapu mellett — sok száz pécsi fia­tal gyűlt össze, hogy az „Egy napot Pécsért” mozgalom ke­retében társadalmi munkában megkezdjék a pécsi vidám­park építését. Pontban 10 óra­kor a Széchenyi Gimnázium zenekara hangjai közben kú­szott a magasba a KlSZ-jelvé- nyes zászló, majd a nap jelen­tőségét elsőnek Papp Imre elvtárs, a városi tanács elnöke méltatta: — A tavasz első napján egy jelentős évfordulón jöttünk össze. Ma 42 esztendeje, hogy a magyar munkásosztály a Nagy Októberi Szocialista Forradalom példája nyomán megteremtette a tanácsköztár­saságot, a magyar dolgozó nép első munkás-paraszt áUamát — kezdte beszédét, majd így folytatta: — Két esztendeje nem mesz- sze innen, az épülő állatkert kapuja előtt jöttünk össze, hogy így tavasz elején ifjúsá­gunk fogadalmat tegyen a lé­tesítmény felépítésére. A fo­gadalom valóra vált, az állat- kert minden négyzetmétere hirdeti, hogy az a 100 ezer órás társadalmi munka, ame­lyet városunk ifjúsága ezen a létesítményen végzett, ered­ményes volt. Még meg sem nyitottuk az állatkertet, ami­kor a párt javaslatára taná­csaink elhatározták, hogy a II- ötéves terv időszakában össze­fogják a társadalom erőit és megépítik a 3 nagy létesít­ményt: a vidámparkot, a für­dő- és a sportkombinátot. Tana csaink határozata még nyilvá­nosságra sem jutott, amikor a KISZ városi küldöttértekezlete elhatározta, hogy e nagy léte­sítmény felett védnökséget vállal. Február 23-i tanács­ülésünkön szerződést kötöt­tünk a KISZ városi Bizottsá- gávalj amelyben a fiatalok vállalták, hogy e létesítmény építésén 200 ezer társadal­mi munkaórát végeznek. Mi épül itt? Vidámpark fiatalnak és idősnek. A Flóra pihenőnél városi tanács kezdeményezé­séhez, az „Egy napot Pécsért?’ mozgalomhoz. A vidámpark megépítésével újabb jelentős létesítménnyel gazdagítjuk a Mecseket: sok fiatalnak, kis­pajtásnak nyújtunk majd örö­met, kellemes szórakozást. Szocialista szerződésben köte­leztük magunkat 200 ezer tár­sadalmi munkaóra elvégzésé­re. Ügy tekintünk e szerző­désre, mint pártunk megbíza­tására, bizalmára, amelyben a közösség érdekében végzett munkára, áldozatkészségre szólítja ifjúságunkat. Rajta leszünk, hogy ne hozzunk szé­gyent a kiszista szó becsüle­tére. Egy évvel ezelőtt az állat­kert építésénél is megálltak helyüket a fiatalok. A közel 100 ezer társadalmi munka­óra értéke ott áll a város dol­gozóinak örömére. Beszédét így fejezte be: — Dolgozzunk úgy, hogy egyre többen nyerjék el a ki­váló társadalmi munkásnak járó bronz, ezüst és arany jel­vényt. Kerüljenek ki közülünk mind többen a város ifjú disz­Az egyik kislány nagy da­rab kővel birkózik. Hiába, nem bir vele, kéri az egyik fiút, segítsen neki. — Ha kiveszed a földből, fizetek egy málnát — mondja a fiú nevetve. — Egy málnát? — kérdi a kislány és újra nekigyürkő- zik. Izzad, kínlódik, de végül is — vagy jó 20 perc múlva — diadalmasan görgeti ki a sziklát. — Jó, gyere, fizetem a mál­nát — mondja a fiú. A kislány megtörli izzadt homlokát s a nagy fáradtság­tól alig lihegve suttogja: — Mái... nát? Inkább sö... hö... rt! • A nekirugaszkodás első pil­lanataiban nem mindenkinek jut az a szerszám, ami szük­séges lenne. Megindul a cse­rebere. „Lapátot adok e°y ásóért” — „Csákányt adok egy lapátért” — hallatszik innen-onnan. „Szocialista” tőzsde. Délutánra legalább 20 csá­kány nyele eltörött. Ügylátszik, nagy a lendület. Nem baj, csákányból azért nem lesz hiány — csak a len­dület maradjon. Garay Ferenc Foto: Erb János Húszezer tonna szenet ad 1961-iien a komlói széntröszi terven felül ­Enyhül az ürescsille-hiány — Új aknatorony épül Béta-aknán Komlón már széles körben ismert széntröszt ez évi vál­lalása. E szerint 20 ezer tonná­val adnak több szenet a terve­zettnél, ami a terv 1,2 százalé­kos túlteljesítésével lesz egy­értelmű, s ami az idei felemelt tervhez viszonyítva igen szép szám. A húszezer tonnából mintegy 7000 tonna már meg­van, több, mint amennyi idáig esedékes lenne. Érdekesek a vállalás többi pontjai is. A fejteljesítményt az előirányzott 0,740 tonnái műszak helyett 0,750 tonna/ műszakra növelik. A géppel felrakott szén mennyiségét húszezer, a géppel kifejtett szén mennyiségét pedig két­ezer tonnával emelik az elő­írtakhoz viszonyítva. A terve­zett 530 ezer 200 tonna szén gépi szállítása helyett 570 ezer tonna szenet szállítanak kapa­rókan és gumiszalagan, tehát a legkorszerűbben. Uymódcn az ossz-szénmenny iség 33 és fél százalékát kaparom és gumi- szalagon továbbítják. A terv szerint 435,02 forint lehet egy tonna szén termelé­sének önköltsége, s ezt a szá­mot 433,02 forintra akarják csökkenteni. 1061 folyamán 650 köbméter bányafát kíván­nak megtakarítani, a tervezett fafelhasználás 1 százalékát. * A bányászok régi, mindun­talan visszatérő panasza a fa- és ürescsille-ihiány. Úgyszól­ván nincs is olyan termelési tanácskozás, ahol ez az „örök probléma” fel ne vetődne. A komlói széntröszt vezető­sége ezúttal radikális intézke­dést hoz az ürescsdile-hiány csökkentésére. Erre szolgál majd az ún. gurítódomb üzembe helyezése, melyre március 26- án kerül sor a szénosztályozó területén. A gurítódomb lehe­tővé teszi a kis- és nagycsiHék szétválasztását, és kü’ön vo­natba való sorolását. Iiymódon nem lesz szükség arra, hogy a bányában válogassák (a vá­logatásra szükség van, mert vannak olyan munkahelyek, ahová a nagycsille nem fér be), s ezáltal időt takarítanak meg. hiszen a bányában jóval to­vább tart a szétválasztás, min: külszínen. A gurítódomb révén lehetővé válik, hogy csak nagycsillé' küldjenek Kc«suth-bánya ún töltőbunkerébe, oda, ahol Komló legnagyobb bányaüze­me termelésének a 70 százalé­kát töltik, ahol percenként te­lik meg egy csalié. Ez is idő­nyereséghez vezet, mert a vagy háromszoros űrtartalmú nagy- csille töltése lényegében csak ugyanannyi ideig tart. Sum­mázva: a gurítódomb meggyor­sítja a csilleforgalmat, előbb telnek, előbb ürülnék, s több üres jut a csapatok bányászai­nak. Az ünescsillehiány mérsék­lése csökkenti az üzem vesz­teségidejét, ami igen fontos az új szakirányok bevezetése előtt. Ezt a célt szolgálja a ka­parok és gumiszalagok 2,6 szá­zalékos veszteségidejének csők kentése is, amit a teknők és vonszol óláncók 50 százaléká­nak a icicserélésével érnek el. * Minit minden bányaüzem­nek, Béta-aknának is két tor­nya volt, de csak az egyik ké­szült vasból. A másik az volt, amit az aknamélyítősök még 1952-ből otthagytak: fából ácsolt. Mivel ilyen toronnyal a ^kor­szerű bányaüzem nem élhet sokáig, a múlt év őszén új ak­natorony építéséhez fogtak hozzá. A 45 méteres acé’ko- .osszust Kossuth-bánya gép­üzemének dolgozói készítették és állították fél. A jövőben az aknaház építése és a gépek szerelése következik. A mun­kákat az év végéig fejezik be, 1962 elején üzembe lép az új akna, amelynek szállítási ka­pacitása 170—180 vagon lesz naponként, a jelenlegi szállító- akna 80 vagono6 teljesítményé­véi szemben. Az aknatoronnyal egyidőben automatikus csillebetoló be­rendezést építenek be a kül­színen és az akna 4. szintjén. Csaknem teljesen automati­zálják a külszíni csiMeürítést és csilleforgalmat is. Iiymódon Béta-akna, Zobák-akna és Kossuth-bánya után a tröszt legkorszerűbb bányaüzemévé válik. Továbbra is tsz-könyvelő marad Kiskorú KIFUTÓKAT felveszünk. Pécsi Élelmi­szerkereskedelmi Vállalat, Munkaügyi Osztálya, — Rákóczi út 50. 14814 A múlt év tavaszán — a párt felhívására — mintegy 50 szak ember érkezett a baranyai ter­melőszövetkezetekbe: egy éves megsegítő munkára. A falura került agranómusok és köny­velők nagyobb része budapesti és pécsi munkahelyét cserélte fél a termelőszövetkezetekkel A városi szakembereket igen megszerették a megye szövet­kezeti gazdái és ők is meg­kedvelték a közös gazdaságo­kat. Ekés bizonyítéka ennek, hogy huszonkilencen közülük a közelmúltban bejelentették; az egy év lejárta után is a termelőszövetkezetekben akar­nak maradni. A 29 falun maradó szakem­ber egyike Csapó Katalin, a peüLérdi Uj Barázda Termelő­szövetkezet főkönyvelője. Ez a húszéves, csinos, talpraesett lány tavaly ilyenkor még a fővárosban dolgozott, a Ma­gyar Nemzett Bank Pozsonyi utcai fiókjában. Gyermekkorá­ban vidéken élt, nem volt te­ÖT FALU GONDJ A 5LADÓ közületek részére könyvi 6- váirássál is egy darab 175 literes BETONKEVERÖGÉP. Megtekinthető: PÉCSI ÉPÍTŐ ES TATAROZÓ VÁLLALAT ÚJTELEPÉN. NAGY LAJOS U. 1. SZ. ALATT. 165 A PÉCSI KÖZTISZTASÁGI ÉS ÚTKARBANTARTÓ VALL. felvesz férfi ÜVEGTISZTlTÓT. Gyakorlattal rendelkezők előnyben. — Jelentkezés: Pécs, Rózsa F. u. 17. szám, személyzeti vezetőnél. ________________ 152 j a. A szövetkezet az más. Sók gond de sok öröm is. Most egy kicsit fellélegeztek, hogy a kora tavaszi munkákon túl van­nak, még a tésenfai üzemegységben is. — Nagy szó ez, mert Té- senfa volt az öt tsz közül a leggyengébb, mikor egyesültek. Nincs azon mit tagad­ná. 160 000 forint mér­leghiányt hoztak ebbe a házasságba a tésen- faiak, akik tavaly bi­zony. ha tehették el­kerülték a dolog ne­hezebb végét ígv hált #nem is boldogultak. Nagy öröm ez. hogy most olyan szépen ne­kiláttak a tavaszi munkáknak. A Belo­rusz traktoruk tavaly ott állt hétszám ki­használatlanul, most meg két műszakban, éjjel, nappal dolgoz­nak vele. Persze így van ez a másik négy fez­ben is, csak ott nem olyan feltűnő. Szapor- cán 35 forint volt egy munkaegység értéke, Kémesen, Cunban és Drávapiskiben pedig 30 forint. Elhatároz­ták. hogy az egyesült tsz-ben — új néven kémesi Közös Ut-ban a legmagasabbat te­hát 35 forintot kell az év végén osztani. — Igyekeznek úgy gaz­dálkodni, hogy ez meg is tegyen. És ed­dig úgy néz ki. hogy meglesz. Az Ő6zi ga­bonák jól sikerültek, a tavaszi munka nap­ra készen áll. S ta­lán ez is egyik oka fő oka, hogy a tavaly még rosszhírükről em legetett tésenfaiak olyan lelkesen dolgoz­nak. Most már látják az értelmét. Simon István azt mondja: — Az egyesítés ed­dig még csak jót ho­zott. Ezt a tagók is látják és mondják is. De az év vége még messze van. Addig meg kell egyet mást tenni, hogy a tervet teljesítsük és a próba év sikerüljön. öt falunak most már egy a célja, de az sem mindegy me­lyik falu mennyit tesz a közös boldogu­lásáért. Már ebben az évben be akarták ve­zetni az önelszámoló üzemegység rendszert Ami azt jelenti, hogy mindegyik üzemegy­ség úgy részesedik a javakból, ahogyan gazdálkodott. A gyen­gébb községekre ez nagy megterhelést rótt volna s ezért úgy döntöttek, hogy az idén még mind az öt helyen egyforma lesz a munkaegység érté­ke. De jövőre, beve­zetik ezt a módszert. mert sokat várnak, tőle. | öt községnek közös ( a gondja, hiszen egy, tesz-be tartoznak 8 ez, a közös gond légin-, kább Simon István i vállát nyomja. De jó, erős vállak azok. hisz, viselőjük közel jár ai két méterhez, hát < bírják. Simon István, jó kedélyű ember, ( szívesbeszéd ű. Ha egy i lélegzetvételnyi pihe-i nője van a nagy gond i jóiban, szívesen be-i szél most is a vadászi kalandjairól. De hai az idejéből futja, leg-i szívesebben mégis i tervezget. Mi lesz öti év múlva ebből ai több mint ötezer hol-i das gazdaságból. Me-l lyik üzemegység bei kerül a tehenészet, ( hova a sertéstelep Ahol három község (1 határa találkozik, a(' Fekete víz mellett ötté lesz a kertészet, ön-é tözni fogják, és öntö-é zik majd a szántóföl- é di növényeket is. Ter-f vezgetni az nagyon jóé dolog, különösen ak- j; kor, ha tudjuk, hogy i mindez meg is való- i sül. A mérnökök., i szakemberek már ké- i szítik a 15 éves ma ,i jortelepítési tervet, je-J lölik az épületeket. S, i már nincs is olyan, i messze az idő, hogv, i öt falu gondja közös ,i örömmé váljon. hát számára teljesen idegen az új környezet és a termelőszö­vetkezeti munka. Az első he­tek mégis igen nehezeidnek bi­zonyultak. Nem egyszer úgy érezte: nem tud tovább falun maradni. Ahogy azonban teltek múltak a napok, a hónapok, megismerte és megszerette az embereket. Megváltoztak időközben a körülmények is. Az addig alig 260 holdon gazdálkodó Uj Ba­rázda Tsz a tél folyamán közel kétezer holdas termelőszövet­kezetté fejlődött, amelybe a falu egész dolgozó parasztsága belépett. S a pesti kislány fő­könyvelője lett ennek a nagy gazdaságnak, ami több munkát jelent most ugyan, de nagyobb lehetőségeket is biztosít szá­mára. Anyagilag is kedvezőbb helyzetbe jutott, mert a fizetés mellett az idén már munka­egységet is kap a termelőszö- , vetkezettől. Annak idején a közgazdasági technikum pénz­ügyi tagozatán érettségizett. Hogy eredményesebben dolgoz • hasson a termelőszövetkezet­ben, különbözeti vizsgákkal el­végzi most a mezőgazdasági tagozatot is. Ez év októberében érettségizik másodszor. Sok szál fűzi Csapó Katalint Budapesthez. A szülei, a Nem­zeti Bank, a volt munkatársai és a barátnői mind-mind visz- szavárják. Ö azonban egy idő­re még ehhez a kis baranyai faluhoz kötötte életét. S a pel- lérdi szövetkezeti gazdák, akik megszerették az ügyes, vidám városi kislányt, igencsak ra­gaszkodnak hozzá. Az elnök oéldául lovat bocsátott a ren­delkezésére, hogy megtanuljon lovagolni, ami a sportolás mel­lett még hasznára is lesz a ki­terjedt gazdaság ellenőrzésé­ben. Szeretnék a tagok meg- házasítanj is a környéken, hogy még inkább PeDérdhez kössék. Hogy sikerül-e, ez a iövő titka — a termelőszövet­kezet mindenesetre nagy lako­dalmat Ígért erre az esetre. A PÉCSI ÉLELMISZER­KERESKEDELMI V. kórház téri 431. szá­mit TEJBOLTJABAN 1961. március megkezdi 27-től a tej és sütemény íz szállítását HÁZHOZSZÁLLÍTÁS díjtalan, 14815 ,i A kékfalú irodában hétfő délelőtti hangu­lat. A parányi vas­kályhában pattog a ^ tűz, csípős hideget ha (gyoctt az éjszakai eső. f De jó volt! Kellett ez p már a földnek. Simon 4 István az elnök szé- r les hátát a szék tám­I Iájának veti úgy mondja. — Csak mindd é ak­kor jöjjön az eső. ha mi kérjük, akkor nem lesz hiba. A többiek nevet­nek. Szélesre tárul az fajtó. Egv pici legény i'és egv hatalmas ku­li tya iramodik be. A 11 kisfiú megszokott (•mozdulattal telepszik 11 Simon István ölébe, a (•vizsla meg kiflialak- I • ban a lábaelé. A kék- c falú iroda egy percre (•hangulatos nappalivá (• változik. (• — Jó kutya — ('mondja Simon István (•— Német vizsla és (1 farkas keverék. A (* múltkor hatalmas ('vaddisznót hajtott. A í'kan ki akart törni, hát inkább a Drává­iba kergette. A nagy jvadat azonnal meg- (iérzi és megugatja. (i Simon István szen- ,i vedélves vadász sok (isok élménnyel. Ennél 4 szenvedélyesebben 4 már csak munkája 4 érdekli. Mikor erre 4 terelődik a szó. ko- * molyra válik a hang­Nagy a lendület. Kovács Mária és Mayer Jolán, a pécsi 500-as MTH- iskola tanulói szomorúan nézik a törött csákánynyelet. polgárai! Amit vállaltunk, azt becsülettel teljesítjük is! • Az ünnepség végeztével száz és száz fiatal kezében lendült a csákány és az else tavaszi nap a társadalmi mun­kásokat köszöntötte a Mecse­ken. A sziklás talaj ugyancsak nehezen „adja meg magát”. Szikrát vet a csákány az iz­mos ütésektől. Lányok, fiúk, asszonyok, férfiak, pécsi üze­mek, vállalatok, hivatalok brigádjai jókedvvel, vidáman egyengetik a talajt, hordják a követ, ássák a leendő kerítés oszlopainak a helyét. Pillana­tonként adódik humoros hely­zet, mintegy fűszerezve a munkát. csillagda létesül, úttörővasút a vidámpark és az állatkert kö­zött. Beszédének végén megemlí­tette, hogy azoknak a fiata­loknak és idősebbeknek, akik 100, 150, illetve 200 társadalmi óra munkát végeznek ezen a létesítményen, „Egy napot Pécsért” emlékplakettet juttat­nak. Azokat, akik kiemelkedő munkát végeznek és elérik az 500 munkaórát, a város dísz­polgárává választják. Sok sikert, erőt és egészsé­get kívánt a munkához. Papp Imre után Kupka Sán­dor, a városi KISZ-bizottság titkára mondott beszédet. — A KISZ városi Bizottsá­ga a pécsi ifjúság egyetérté­sével örömmel csatlakozott a •• I Ünnepélyesen megkezdődött a pécsi vidámpark építése A Flóra-pihenőnél csillagda létesül — Üttörővasút a vidámpark és az állatkert között

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom