Dunántúli Napló, 1961. március (18. évfolyam, 51-77. szám)

1961-03-01 / 51. szám

2

N AP Lö

1961. MÄRCIIJS t.

Ápoljuk az őszi vetéseket!

A laikoaság jobb kenyér- ellátása, a magasabb búza- terméeátlagok elérése érdpíké- ben a következő napok és hetek fontos feladatot' rónak a mezőgazdaság, dolgozóira.

Ebben az Idősíkban, a legfontosabb munka a J tavaszi búza gyors elvetése rriálett a gyengén áttelelt, kései vetésű — és a csapadékos ősz; miatt iiyen a legtöbb -r- ősrí búzák,; rozsok és általában az őszi gabonafélék tavaszi . növény- ápolása. A hengereaési; és fo- gasolási munkák időbeni elvégzésével a gyengén áttelelt gabonaállományunkon ‘ igén sokat segíthetünk.

A növényápolási munkák során első a rögök eltüntetése, ezért mihelyt a talaj annyira felszikkad, hogy nem tapad a hengerre alaposan hengerezzük meg. Ezzel nemcsak a rögöket nyomjuk szét, illetve be a talajba, hanem a fagy által felszívott részeket is visszanyamjuk és biztosítjuk a szinte levegőben • lőgő növény tápanyag-felvételét. Mivel őszi vetéseinknek a sok eső miatt magágyat. Í6 nehéz volt biztosítani, ezért először1 azokat a vetéseket hengrez-j zük meg, amelyek kelése már; az ősszel megindult és áholj fennforog a felfagyás veszélye. Hengerrel dolgozzuk be a fejtrágyának szánt műtrágya felét is. Helyes, ha a fejtrágyázást két részletben végezzük. Az első adagot 30 vagy 40 kilót a hengerezés előtt, a másodikat a fogasolás előtt a növény fejlettségétől függően, 20—30—40 kilós mennyiségben szórjuk ki.

A fej trágyázás ép annak, hengerrel, illetve fogassal történő bedolgozása után végezzük el az őszieknek talán a legfontosabb ápolási munkáit, az acatolást, illetve gyónói- fást. Azt minden termelő tudja, hogy kapálás nélkül a kukorica nem ad jó termést, de sokan elfelejtik, hogy a gabonafélék is meghálálják a tápanyag- és nedvesség-elszívó gyomok kiirtását, A vadrepce, a repcsényretek és az acat különben úgy elszaporodik, hogy a gabonaféléket visszaveti fejlődésükben, s így a termést is veszélyezteti.

Veszély Mihály

Új módszerekre van szükség

a termelőszövetkezeti pártmunkában

I Néhány kérdést tettünk fel llarenics János elvtársnak, a .siklósi járási pártbizottság tít- kárának azzal kapcsolatban, hogy" az új, nagyobb területű lermelőszö vetkezetek kialakításával'.új pártfeladatok jelen ikeztak.

— Milyen stervezeti kérdéseket. kell megoldani az egyesített termelőszövetkezetekben a pártszervezetek vonalán? — hangzott az első kérdés.

— Eddig a termelőszövetkezetekben kislétszámú pártszervezeteink voltak — mondotta Maremics elvtárs — most ezek a pártszervezetek is egyesültek, a tfflirnetőszö vetkezetek ' egyesülésével párhuzamosan. Az új termelőszövetkezeti üzemegységekben tehát már nem önálló pártszervezetek, hanem az egyesített pártszervezet pártcsopórtjai működnek.

— Új feladatok is lesznek tehát?

— Lesznek. Most huszonkét

termelőszövetkezetünk van, ebből tizíenegy már összevont, nagyobb területű. A másik tizenegy még a régi szervezeti formákban gazdálkodik, ott a pártsaervezetek is megmaradtak az eddigiek szerint. A régi 'módszerek azonban már azokban sem jók a politikai munkára. Sem a pártszervezetek- i>en, sem az állami és téesz- szervekben nem jók. A nagyobb szövetkezetekben sikerült függetlenített titkárokat állítani a pártszervezetek élére és ez megkönnyíti a feladatok jó elvégzését. Számukra is jelentkeznek az új feladatok. A legfőbb most a nagyüzemi gazdálkodás fellendítése, de ezzel egyidőben a párt elvárja funkcionáriusaitól, hogy elvégezzék az öthónapos pártiskoLát, vagy annak megfelelő más pártiskolákat és tanfolyamokat, ugyanakkor középfokú mezőgazdasági szakképzettséget is szerezzenek. Vagy úgy, hogy beiratkoznak a technikumba, vagy más tanulási formában.

— Milyen volt a múlt évi munkaegység-átlag a siklósi járás termelőszövetkezeteiben?

— Az eddig elvégzett összesítés eredményed 31 forint 40 fülért mutatnak. A célunk most az, hogy az új gazdálkodási évben Harminc forinton aluli munkaegységérték ne legyen a járásban, de ne legyen mérleghiány sem. Egyetlenegy téeszben sem. A pártszervezetek és minden kommuÁz építőmunkások műveltségének emeléséért

Az építők szakszervezetének megyei bizottsága mellett megalakult a megyei kultúrbizott- ság. A bizottság kulturális intézkedési tervét már a megyei választmány is megvitatta és jóváhagyta.

Az intézkedési terv alapján minden építőipari vállalatnál létrehozzák az agitációs. propaganda és oktatási bizottságot. Ennek az lesz a feladata, “hogy a szakmai vezetőkkel közösen és a szakszervezeti bizottságok tevékenységével összhangban félévre előre megadják a dolgozók szakképzésére vonatkozó tematikát és tervet.A műszaki tanács bevonásával szaktanfolyamokat, szakmunkás képző iskolákat és munkásakadémiákat indítanak a Baranya megyei Építőipari Vállalatnál, a Komlói Építőipari Vállalatnál, a Pécsi Cementipari Vállalatnál, a porcelángyárban. a Közúti Üzemi Vállalatnál, a Téglagyári Egyesülésnél és a Megyei Tatarozó Vállalatnál.

A nagyobb szálláshelyeken klubokat alakítanak ki. bővítik a könyvtárakat. Feladatuknak tekintik a szakma ifjú mestere és a' József Attila olvasómozgalom kibontakoztatását és segítését. Az 1961—82-es oktatási évben meg kívánják indítani az Építőipari Technikum mellett az Anyagipari Technikumi tanfolyamot is egyelőre ötven hallgatóval.

A szakmunkások továbbképzését a tíz legnagyobb vállalatnál ötszáz hallgatóval indítják meg és a most működő hat üzemi általános iskola helyett- tízet szerveznek az új iskolaévben. Középiskolákra is küldeni szándékoznak kétszáz építőipari dolgozót.

»ista ennek érdekében kel]

hogy tevékenykedjen. Jelenleg sajnos az a helyzet a járásban. hogy a téeszek jövedelmének egyharmad része származik az állattenyésztésből é.~ kétharmad része a növénytermelésből. Márpedig a járás j adottságainak jobban megfe . lelne, hogy a jövedelem két harmad része származzék ál lattenyésztésből. Erre meg lehet teremteni minden tehetőséget, hiszen jórészt már meg ■s van. csak ki kel] használni. Ha a pártszervezetek helyesen alkalmazzák a gazdálkodás ellenőrzésének jogát, beleszólnak a gazdálkodásba, a termelésbe és nem csak a vezetőség gondolkodik, hanem minden párttag és téesz-tag is töpreng a jobb munkamódszereken, akkor ezt meg is fogják valósítani.

— Mit kellene ennek érdekében tenniök? .

— Stabil, jól képzett, fegyelmét tartani tudó munkacsapat vezetők és brigádveze- tök kellenek. A pártszervezettel együtt fejlesszék ki a versenyszellemet, de elsősorban a kommunisták mutassanak jó példát a termelőmunkában. Emellett végezzenek pártmunkát is, rendszeresen vegyenek részt a pártgyűléseken és végezzenek egyénileg is felvilágosító munkát.

— A járási pártbizottság hogyan kivan ebben segíteni?

— Most átszerveztük aZ akti vahálózatot. Instruktori csoportokat hoztunk létre a járási pártbizottság mellett. A társadalmi munkában váüalt instruálást hetenként egyszer, egy napon vállalták ezek- az aktívák. Heti egy napot töltenek egyes téeszekben és segítenék az ottani pártszervezeteknek. elvi. módszerbeli segítséget adnak. Ezzel is — reméljük, nagyban hozzá tudunk járulni majd az új. megnövekedett feladatok jó megoldásához — fejezte be kérdéseinkre adott válaszát Marenics János elvtárs.

Gy. K.

Szigetvári Konzervgyár felvételre keres

villanyszerelő és bádonos

szakmunkásokat. 14359

„időszerű kérdések“ a bereinendi termelőszövetkezetben

A beremendi szövetkezet irodájában rend és tisztaság van. A sarokban duruzsol a kályha. Tizennégyen jöttek el az ..Időszerű kérdések” szemináriumára. A székeket a fal mellé húzzák és úgy ülik körül a szobát. Nem tartják be a ..kötelező” fél óra késést, hanem tíz perccel hét után megkezdődik a foglalkozás. A szeminárium anyaga: A termelő- szövetkezetek megszilárdítása és a termelékenység emelése a mezőgazdaságban. A foglalkozást Sebők István párttitkár vezeti. Rövid jegyzetet csinált magának és abból mondja el az előadást.

— Ha a gépeket jól kihasználjuk, .akkor máris felszabadul munkaerő a szövetkezetben. S mit csinálnak majd azok az emberek? Lesz lehetősége mindenkinek, hogy dolgozzék. Belterjesebben kell gazdálkodni, munkaigényesebb terményeket kell termelni és aztán nem lesz semmi hiba.

— Az adottságoknak legjobban megfelelő növényeket kell termelni, az a kifizetődő, hiába erőltetjük mi itt azt a növényt, amely nem ad annyit, mint a homokos földeken. Azt kell termelni, ami itt a legjobban fizet, úgymint harsányban a cukorborsó, nálunk meg a cukorrépa. Persze, a népgazdaság szükségleteit is figyelembe kell venni, . mert másképpen káosz lenne. Mi iezuie, ha senki se vetne búzát? — innen is, onnan is bólogatnak a résztvevők.

Szóba kerül még a talajjavítás, s elmondja az előadásban Sebők elvtárs, hogy ebben nagy szerepe van a traktorosok munkájának. A sarokban ott ül a szövetkezet két fiatal traktorosa is. Rájuk mutat az előadó és úgy mondja.

— Itt van a Kalmár, meg a Petykó. ök traktorosok, nagyon jól tudják, hogy a talajmunka mennyit segít a termelékenység emelésében. Igaz?

Erre a nyílt beszédre, amely

nem a levegőbe „általánosan” szól, ha lehet mondani, még élénkebbek lesznek a szemek és látszik az embereken, hogy alig várják, hogy befejeződjön az előadás. Keringenek a fejekben a gondolatok. Az előadó tovább sorolja a helyi példákat, minden mondata után van valami „saját” példa a tarsolyban, hogy nálunk igy, nálunk úgy, vagy a jelenben így áll, de a jövőben úgy lesz és ehhez hasonlóan.

— A baromfitenyésztéssel valahogy úgy vannak még itt, mint a kertészettel, idegenkednek tőle, pedig ... Mennyit adtak maguk le Józsi bácsi? —kérdezi és mutat az egyik emberre.

— Száznegyvenet — válaszolja az.

— A Kocsisék meg háromszázat. Megéri? Vagy nem? — teszi fel a kérdést önmagának és mindenkinek. A többiek bólintanak.

— Ügy kell foglalkozni vele, mint ahogy otthon régen is. Igaz Márta? — akinek szólt a kérdés, az kénytelen, kelletlen, de állásfoglalásra kényszerült. Az is igaz, hogy nagy hozzáértéssel ismeri a kérdezett fiatalasszony a baromfi- tenyésztés kérdéseit, hiszen nemrégiben jött haza a boldogasszonyfai tanfolyamról.

Sok minden szóba kerül még. Az is, hogy ebben az évben nem gép fogja az összes gabonát learatni, hanem a kézi kaszát is elő kell venni, hadd menjen a gép a gyengébb szövetkezeteknek segíteni. Az öreg Honsréger ács esetét is megemlítik, aki másfél éve még bujkált, ha a belépésről esett a szó, sokszor magával vitte a töltött paprikát is, ha éppen ebédidő alatt keresték fel, most meg nálánál jobb agitátor nem is kell a szövetkezet mellett. Jobban keres a szövetkezetben, mint azelőtt.

Azzal fejezi be az előadó — harminc perces vitaindító előadását —, hogy a jövedelem az még nem minden, s az emberekről a jó jövedelmek mellett sem szabad megfeledkezni.

— Tessék, ha van valakinek kérdése, vagy ha valamit nem értett meg, akkor kérdezze, ha nincs, megkezdjük a vitát — summázza végül i*.

Az asszonyok ugyan kisebbségben vannak a szemináriumon, de ők az aktívabbak. Banyó Ferencné kezdi, s persze asszonyokat érdeklő témát penget. A baromfitenyésztést és a babot.

— Azt mondták Siklóson, hogy lehet majd kapni tápszert kukoricáért cserébe. Lesz-e ebből valami, Sebők elvtárs? Meg azt is ígérték, hogy küldenek majd jegyzeteket a szakszerű etetésről — mondaná talán még tovább is, de Szalai Józsefné közbevág. (Ö volt a tanfolyamon.)

— Te Pista, amikor azt mondjuk, hogy nagy gondot leéli fordítani a kisállattenyésztésre, akkor nálunk a baromfiéiban miért borjúkat tartunk? Mert azok vannak benne. Nem vagytok képesek beszerezni valamilyen kályhát oda, hogy fűlhetni lehessen — mondja pirulva.

Megvitatják ezt is, meg azt is,

hogy egyáltalán jó-e az a tápszer vagy se, hogy úgy kell keltetni-a csibéket, hogy a téli időszakban tojjanak, mert akkor kevés a tojás. Végül terítékre kerül a bab is.

— Ha ezer hold kukoricát vetünk, akkor kevés lesz az ötven hold köztesvetés. Ügy kell vetni, hogy a táblák széleire essen, akkor könnyebb lesz a betakarítása — mondja középen egy idősebb ember. S mindjárt teljes megelégedésre azt is megbeszélik, hogy milyen alapon részesedjenek a tagok, akik vetnek.

Haj na János és Halek Ferenc a sarokba húzódtak, de nem azért, mert nem szeretnek vitázni, hanem éppen ott szokták meg. Hajnáról meg

Ülve ragasztják a „spailot“ a Pécsi Bolivárban

Megkezdődött a munka a Pécsi

Bőrgyár raspá-uzemében, aliot ő őr hulladékokat, az úgynevezett apaitól teszik. ragasztással ismét használhatóvá.

A ragasztás eddig úgy történi, hogy asztalokon rámákat helyeztek 1 el s ezekre ragasztották fe‘ több rétegben a bőrhulladékot. Az asztalon lévő rámákat közben kerülgetni kellett, ha csak nem volt olyan magas a ragasztást végző munkás, hogy ráhajlással a fa~ ma túlsó oldalát elérte.

Tóth Imre és Berta Gyula laka• ionok tu ötletet valósítottak

I amikor olyan körben forgó asztalt j szerkesztettek, amelyek mellett | ;i ive végezhetik munkájukat a : ipaltragaszták, igaz az újításnak i nincsen forintokban kimutatható i íreaménye, de arra való tekintet- J fel, hogy a forgó asztal használata I éTiyegesen javítja a ruspalt-územ- ; ben dolgozók munkakörülményeit,

I a gyár vezetői tíz darabot rendeljek^ belőle, s jóváhagyták azt a . avaslatot, hogy a két újítót 5-0 100 forint eszmei újítási díjjal ju- I talmazzák.

— TOMANEK NÁNDOR betegsége miatt a Pécsi Nemzeti Színház az R—34-cs repülőjárat helyett ma a balett műsort mutatja be.

— A SÁSDI JÁRÁSBAN a tavalyi évhez hasonlóan az idén is megtartják a járás nagyobb községeiben a 16 éve sek ifjúvá avatási ünnepségeit. lVlágocson március 18-án Abaligelen március 11-én Magyarszéken március 25-én, Sásdon pedig március 4-én tartják az ünnepséget, ahol a 16 évesek személyi igazolványait is kiosztják.

— A SELLYÉI JÁRÁS területén a községi tanácsok az 1961. évi községfejlesztési tervek során mintegy 13 ezer négyzetméter járda építését tervezték csaknem 1 millió forintos beruházási értékben.

— ELKÉSZÜLT Szigetvár parkosítási terve. Ezek szerint a parkosítást a járási tanács székháza és a pénzügy- őrség épülete közötti térségen végzik majd el.

— SELLYÉN az Útfenntartó Vállalat mintegy 3 kilo- méíeres szakaszon megkezdte a község területen áthúzódó harkány—barcsi út szélesítését.

—• ÉRTESÍTJÜK a lakosságot, hogy március 1-tűl az iszapszén szállítását az újhegyi telepről a KIOSZ Fuvaros Szakosztálya végzi, változatlan árak mellett. A fuvar megrendelése a fuvardíj egyidejű befizetése mellett Pécs. Rákóczi út 24 sz. alatt a KIOSZ hivatalos helyiségében Telefon: 60-60.

kell említeni, hogy az egész „plénum” előtt magabiztosan megjegyezte, hogy ő bizony nem menne gyárba dolgozni még akkor sem, ha ott ötezer forintot fizetnének havonta. Megkérdeztem tőle, hogy mennyi volt a jövedelme a szövetkezetben.

— A teljesített munkaegységem 982, de egy hónapot beteg voltam, összesen 39 200 forintot kerestem, plusz az egy hold háztáji termése ...

Kiderül, hogy a takarmá- nyosoknál dolgozik és nagyon szorgalmas ember, aki a szezonban reggel négytől este kilencig is csinálta a munkát. De szükség is van a keresetre, mert otthon van négy kisgyerek, az asszony és egy beteges öreg. Van hova tenni a szép jövedelmet is.

A traktorosok a saját munkájuk kérdései mellett, amelyet Kalmár Jancsi „terített” ki, még az állattenyésztés ügyeit is szóvá teszik. Petykó azt ajánlja, hogy az állattenyésztők menjenek át egy kicsit az állami gazdaságba és nézzék meg ott, hogy hogyan kell a takarmányt előkészíteni a jószágoknak. Azt is szóvá teszik, hogy akik iskolát végeznek, azok ne rejtsék véka alá a tanultakat, hanem adják át a többinek a tudományt, úgy ér az valamit, ha minél többen hasznosítják, nemcsak egy.

Igy kell a pártoktatást vezetni. így van értelme, mert előre viszi az embereket, segíti őket a saját és a közös élet útján. Elmondhatják, hogy ők valóban a „legidőszerűbb” kérdéseket beszélték meg.

Gazdagít István

— KOMLÓ vízellátásának javítása érdekében a városban laboratóriumot rendezte* be. ahol ezután naponként ellenőrzik a városba érkező víz összetételét.

— ÓFALU község lakói az elmúlt évben nagy társadalmi munkával új tanácsházal építettek. A lakók most. újabb társadalmi munkára készülnek: mozi létesítését határozták el.

— TAPASZTALATCSERE jellegű megbeszélésre hívják össze a megyében működő jogászok, állatorvosok, valamint a tudományos és kísérleti intézetekben dolgozó szakemberek közül azoka>. akik résztvesznek a terme1 •"•- szövetkezetek patronálásá- ban. A megbeszélést március első felében tartják Pécse1 í. ? Hazafias Népfront rendezésében.

— A SZIGETVÁRI járási tanács vb. március 7-én tartja ülését, ahol Molvány. Nemeske, Kistamási és Tótssent- györgy községi tanácsok vb. irányító tevékenységéi tárgyalják meg.

— SELLYE és Éeísőszem- márton községi tanácsa elha' táröríá. hogy 1 líÖXségféj'észté- si alapból ez évben orvosi rendelőt építenek.

Áramszünet lesz vezetékátépítés miatt március 1-én 11—13 óra között a Saliai u. 220 V-os részén, a Hunyadi és Zrínyi utcákban.

— A SÁSDI járás területén a tsz-vezetők képzése érdekében eddig 25 tsz-elnök vett részt 4 hetes tanfolyamon.

— ÚJABB golyósiron szállítmányok értekeztek a boltokba. Ma már a golyósiron a munkahelyen és a magánéletben egyaránt közkedvelt, nélkülözhetetlen kelléke az életnek, Átíráshoz is használható 6—8 példányon át éles, jól olvasható másolatot biztosít. Kezelése egyszerű és tiszta. A tartály kiürítése után a

boltokban készen kapható póttartály, házilag behelyezhető és további hetekre biztosítja a folyamatos írásit.

Találtak egy darab kesztyűt, egy aktatáskát, különböző tárgyakkal, 3 erszényt kisebb pénzösszeggel, erszény nélkül kisebb pénzösszeget, egy férfi kerékpárt, egy válltáskát különböző tárgyakkal. A fenü tárgyakat igazolt tulajdonosa átveheti a Pécs Városi Rendőr- fökapitányságon (Pécs, Kilián György u. 3. ez. I. 54).

Szovjet házaspár látogatása Esztergomban hősi halált halt fiuk sírjánál

Kedves, idős szovjet házaspárt látnak vendégül az esztergomiak. I. P. Kovtunovics szovjet orvos és felesége a Kijev melletti Kanatop városkából azért jött hazánkba, hogy felkeressék egyetlen gyermekük sírját. Fiuk, Vja- cseszláv 1944-ben, 18 éves korában halt hősi halált a város felszabadításakor. Hős bajtársaival együtt az esztergomi temetőben nyugszik. A szovjet házaspárt nagy szeretettel veszik körül az esztergomiak. Az asszonyok díszes dobozt ajándékoztak az édesanyának, Valentina Ivanovnának, amely ben földet visz haza fia sírjáról. A városi pártbizottság a felszabadító harcokat és a város fejlődését bemutató emlékalbumot adott át a házas-" párnak.