Dunántúli Napló, 1961. március (18. évfolyam, 51-77. szám)

1961-03-01 / 51. szám

1961. MÁRCIUS 1; NAPLÓ ISI Két gazdaság a számok tükrében BARANYAHIDVÉGEN a zárszámadás szerint egy mun­kaegység értéke 43 Ft. Nagy- csányon azonban egy munka­egységre csak 19,69 Ft jutott. Honnan, miből adódik ez a nagy különbség? Ez a kérdés joggal foglalkoztatja nemcsak ennek a két falunak a lakos­ságát. hanem valamennyi ter­melőszövetkezetet. Nem len­ne okos dolog azt állítani, hogy Nagycsányon talán nem ér annyit egy ember munká­ja, mint Baranyahid végen. Nemcsak azon. sőt nem is el­sősorban azon múlik ez a nagy különbség, hogy melyik falu­ban milyen szorgalommal végzi a munkáját külön egy-egy ter­melőszövetkezeti tag. A különb ség kulcsát az egész termelő- szövetkezet eredményeinek Sra-’r,o',ági mutatóiban kell ke­resnünk. A gazdasági adatokat vizs- gálgatva rögtön szembetűnik, hogy Baranyahidvégen na­gyobb gondot fordítottak az állattenyésztésre. Száz holdan­ként 108 mázsa húst termel­tek. Nagycsányban azonban száz holdra mindössze 46 má­zsa hús jut. Még világosabb a kén. ha látjuk, hogy Baranya­hidvégen 46. Nagycsányon 40 mázsa sertéshúst termeltek százholdanként, tehát etekintet ben majdnem egyszinten áll a két termelőszövetkezet. A nagy különbség a szarvasmarhánál I jelentkezik. Nagycsányban száz I holdra mindössze 6 mázsa szarvasmarha jut. Baranya­hidvégen azonban több, mint tízszerennyi: 62 mázsás Már ez a néhány számadat is sokat megmagyaráz. Bara­nyahidvégen intenzívebb gaz­dálkodással, a rendelkezésre álló földterület jobb kihasz­nálásával, az állattenyésztés, hizlalás fejlesztésével és első­sorban a szarvasmarhanevelés­sel múlták felül a nagycsá- nyiakat. VAN AZONBAN a statisz­tikában még jónéhány elgon­dolkodtató számadat. Az. hogy például a baranyahidvégi ter­melőszövetkezetben százhol­danként 222 mázsa kenyérga­bonát termeltek és ebből 28 mázsát értékesítettek, viszont a nagycsányi tsz-ben százhol­danként a 216 mázsa kenyér- gabonából 11 mázsát értékesí­tettek; Itt nem is a nagyobb ter­méseredmény a figyelemremél­tó. Etekintetben nincs nagy különbség. De az nyilvánvaló, hogy a termelőszövetkezetnek az értékesített termés hozza a nagyobb jövedelmet. Erre nem fordítottak elég gondot. Nagy csányban. Még szembetűnőbb, ha a százholdankénti összes árutermelés értékét vesszük fi­gyelembe. Ez Baranyahidvégen 235 560 forintot tesz ki. de Nagycsányban csak 85 000 fo­rintot. Ha csak ezt a két szá mot arányítjuk egymáshoz, máris láthatjuk, honnan adó­dott a munkaegység értékének a nagy különbsége. Mindezek­hez azonban még azt is hoz­zátehetjük. hogy Baranyahid­végen jó munkaszervezéssel holdanként mindösze 32 mun­kaegységet használtak fel, te­hát kevesebbet, mint ameny- nyit a megyei átlag. A megye termelőszövetkezetinek átlagá­ban ugyanis az egy hold meg­művelésre fordított munkaegy­ségek száma 34—38. De ez az alacsonyabb munkaegység fel- használás is elegendő volt ar­ra, hogy például cukorrépából Baranyahidvégen 210, burgo­nyából pedig 95 mázsás átlag­termést érjenek el. mint Nagy­csányban cukorrépából csali 138. burgonyából pedig 65 má­zsa termett holdamként; CSUPÁN NÉHÁNY jellemző számadatot hasonlítottunk ösz- sze a két termelőszövetkezet­nél. Ezek a számok azonban igen beszédesen bizonyítják, mekkora felelősség hárul a termelőszövetkezetek vezető­; ségére. Ahol a vezetőség jól tervez és tervét következete­sen végre is hajtja, ahol ész- J szerű, jó gazdálkodás folyik, ott ennek a termelőszövetkezet egész tagsága, a falu egész la­kossága látja hasznát, viszont ahol a tervezés, a terv végre­hajtása. a gazdálkodás körül lazaság, pontatlanság mutatko­zik, ott az egész község lakos­sága kénytelen kevesebb jöve­delemmel beérni. Még azt is elmondhatjuk, hogy vannak a megyében Baranyahidvégnél jobban és Nagycsánynál gyen­gébben gazdálkodó termelő- szövetkezetek is. amelyek ösz- szehasoráítása azonban már nem is lenne helyes, annyira elütő képet nyújtanának. Eze­ket a nagy különbségeket mi­előbb igyekeznünk kell kikü­szöbölni. Természetesen semmi esetre sem úgy, hogy a na­gyobb jövedelmű termelőszö­vetkezetek lépjenek hátrább, hanem csakis úgy. hogy azok, amelyekben ma még nem ki­elégítő a gazdálkodás, zárkóz­zanak fel a gazdaságilag erő­sebbek mellé, azokéhoz hason­ló jó gazdálkodással. — ................... .............. K eramsitpanelből készül az új lakóház-típus A vendéglátóipari dolgozók szakmai továbbképzése A szakadatlanul növekvő ide genforgalom nemcsak azt a puszta tényt jelenti, hogy egy­re több külföldi fordul meg hazánkban, sőt szűkebb ha­zánkban '— Pécsett és Bara­nyában — de megkívánja a vendéglátóipari szolgáltatás kulturáltságát, a vendéglátó­ipari személyzet mélyebb és alaposabb szakmai tudását, sőt nyelvismeretét is. A fővárosban a közelmúlt­ban rendeztek vendéglátóipari továbbképzést, de Pécsett már szinte hagyománya van annak, hogy a szállodai és vendég­látóipari szakemberek számá­ra rendszeres oktatást tartsa­nak. Pécsett mintegy két eszten­deje működik már a Vendég­látóipari Szabad Akadémia a KPDVSZ szervezésében, ahol Baranya megye mintegy hat­van vendéglátóipari dolgozója nyer továbbképzést. A havon­ta kétszer rendezett előadá­sok általában a szakmával kapcsolatos problémákkal fog­lalkoznak, mint például a kal­kuláció. a leltár, az étlap ösz- szeálh'tás, az egység üzemel­tetése, a berendezések történe­te. a diétáskonyha, a zene a vendéglátóiparban, stb. A növekvő idegenforgalom úgyszintén megköveteli, hogy a vendéglátóipari dolgozók nyelvtudással is rendelkezze­nek, az éttermi és a szállodai dolgozók legalább a legszük­ségesebb nyelvtudást elsajátít­sák. Ennek érdekében folyik ugyancsak a megyeszékhelyen, Pécsett a vendéglátóipari dol­gozók német nyelvtanfolyama, amelyen öt hallgató sajátítja el a szakmával összefüggő né­met társalgási nyelvet, amely lehetővé teszi a minimális érintkezési lehetőséget a kül­földi vendégekkel. Ugyancsak a pécsi vendég­látóipar hírnevét öregbíti az is majd. hogy az utánpótlás szakmai neveléséről se feled­keznek meg. A fővárosban ven dezett négynapos szakács­tanuló versenyen egv pécsi résztvevő is van — Patkó Vik­tor személyében. Az építőipar nagyüzemi fej­lődésének rohamos üteme folytán egyre több feladat há­rul tervezőinkre a hagyomá­nyos építőanyag — tégla — helyett a munka ütemét lé­nyegesen meggyorsító, korsze­rű építőanyag, az előregyár­tott elemekkel történő építke­zések megtervezésekor. Világszerte ma már az elő­regyártott elemek többféle tí­pusát alkalmazzák. Hazánk­ban általában kis, közép és nagy elemekkel, tehát kis- blokkal, középblokkal és nagy­panellel — melyekben már ablakkeretek, csövek stb. van­nak beépítve — folynak a kísérletek. Helyenként fel­használják a költségesebben előállítható, de a nagypanel­nél könnyebb, úgynevezett „szendvics” panelt, amely 2— 3 cm átmérőjű, különböző vé­kony szigetelőtartó és díszítő szeletekből áll. Romániában, Lengyelországban és Nyugat- Németországban szívesen használják a helyszínen ké­szíthető vasbeton zsaluk közé öntött betonelemeket, melyek­ből akár 16 emeletes házat is fel lehet építeni. Az ÉM Pécsi Tervező Válla­lat dolgozóit a közelmúltban nagyon komoly feladattal bíz­ták meg. Körülbelül két hó­nap alatt keramzit panelből kell nullszériaként egy olyan lakóháztípust megtervezni, amit a kislakás építkezések­hez, az ötéves terv során épí­tőiparunkba bevezetnek és a panelgyár a tervezés során megállapított méretek szerint kezdi meg az építkezési ele­mek tömeges gyártását, figye­lembe véve a gyár addigi ki­alakult technológiáját. A nagypanel mint építke­zési anyag alkalmazása rend­kívül gazdaságos, mivel „mo­nolit” — egyanyagos — rend­szerben készül és a jő beosz­tási lehetőségeinél fogva meg­oldja a kislakás-építésekkel kapcsolatos elrendezési prob­lémákat. Az újtípusú lakóhá­zat Pécsett a nyugati város­részen építik majd fel. !dö járás jelentés Várható időjárás szerda estig: növekvő felhőzet, többfelé, főként éjjel & a szerdal nap folyamán eső. Élénkülő délnyugati, nyugati, szerdán főként a Dunántúlon he­lyenként viharos északnyugati szél. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet: keleten nulla—plusz 4, nyugaton plusz 4—plusz 8, leg­magasabb nappali hőmérséklet szerdán hat—tíz fok között, he­lyenként tíz fok felett; Biedermann báró kúriája TTilométer hosszú fekete­-**■ salak gyalogút nyúlik ki egészen a királyegyházi vasút­állomásig. Azt mondják, hogy amikor ideköltözött a szociá­lis otthon akkor még ez sem volt, csak nyakigérő sár, Ami­kor idejött Balogh Júlia, ez a csupaszív, ezüsthajú asszony, akkor azt kérdezték tőle: — Mit akar itt? — Otthont az öregeknek. Kinevették, különösen akkor nevettek nagyot, amikor azt mondta: olyan otthont, ahol az ö- n?.k dolgoznak is. Ha nem i sokat, de dolgoznak. Leg­ez bb annyit, hogy a magtik- nc~ szükséges zöldséget, gyü- v sőt megtermeljék. Az nevet, aki utoljára nevet — mondja a közmondás. És Balogh Júlia, a lelkes szociális mvnkás. aki 1937 óta dolgozik c '’ ért. akiknek nincs senki- r — nevetett utoljára. Most bekötőgyalogút kanya­rog a pusztára, Biedermann báró egykori pusztájára, aho­va 1959-ben a villanyt is be­vezették. Otthonra találtak itt a sellyei, a szigetvári járás örpqiei, akik öregségükre egye­dül maradtak, vagy azok, akik­re1 rém gondoskodnak a gyér­Ti ?. V(?Ífc. Tovaszias az idő. A z öregek már megebédel- tek. Kint ülnek a veran­dán, süttetik magúikat ét be­szélgetnek. A férfiak teleszáj- jal fújják a füstöt. A park most csendes. Kopa­szak a fák, csak az utat sze­gélyező fenyőfák zöldellnek és a kopasz fák között, mintha csak fitogtatni akarná magát magasba nyúlik két nyírfa, fe­héren, kihívóan. A gondnoknő azt mondja: — Valóságos üdülőhely ez nyáron. És ettől kezdve jön belőle a szó, ami, ha néha elakad, ak­kor közbe-közbe szól a két fia­tal — mind a ketten ezt vá­lasztották élethivatásuknak, mert ehhez hivatástudat is kell — Frühauf Jolán és Hock Já­nos. Az előbbi 1957 óta dolgo­zik itt, az utóbbi most érett­ségizett a múlt évben és akkor terült ide, a rigópusztai szo­ciális otthonba, ahol 76 idős ember talált boldog öregkorra. Hetvenhat ember éldegél itt és dolgozgat az otthon tizenhat hold földjén. Mert tizenhat hold földjük van és kilenc hold gyümölcsös, amelynek egy-egy részét minden évben felújítják. 1200 négyszögöl kertészetükben mindent meg­termelnek, amire az otthonnak szüksége van. Az otthon há­rom tehene 30—32 liter tejet ad naponta. Ez elég az otthonbe­lieknek. A tojásellátásról hat­vanhat tyűk gondoskodik. Örömmel újságolják, hogy ti­zenkét hízott sertést vágtak a télen. Van zsír, kolbász, sza­lonna— minden. Ds van befőtt is. Az otthon szakácsnője — a gondnoknő nagyon dicsérte, azt mondta, mióta ő itt a sza­kácsnő, azóta nem kellett semmit sem vásárolni — hat mázsa befőttet rakott el a nyá­ron. Van egy pár lovuk is. Eh­hez van egy kocsis is. Ezt fize­tik. Más munkáért nem adnak ki pénzt. Még az aratást is ma­guk végzik. Maguk, az öregek, akik valamikor mind a föld­ben dolgoztak. Kell nekik ez a kis mozgás. Apró történeteket mesélnek: Martin Mihály bácsiról, meg a többiekről. Martin Mihály bá­csi, amikor ide terült és meg­látta a fehér ágyat, a fehér huzattal bevont takarót, akkor azt kérte: — Adjanak nekem csak pok­rócot. Megteszi nekem az is. A/farün Mihály bácsi ötven évig volt cseléd. Ötven évig az ő lakása az istálló volt, ahol egy rozzant priccset meg­töltöttek szalmával, ő az egyik lópokrócot rádobta a szalmára, a másikkal meg betakaródzott. Télen, ha hideg volt: a lovak meleget leheltek az istálló fa­lai közé. Ezért nem akart a fehér ágyba feküdni. Öt még iyen megtiszteltetés soha sem érte. És nem akart hinni a szemé­nek, az agyának, hogy pont most, élete alkonyán éri ez a megtiszteltetés. Moharos József Kétújfaluról jött. Nyughatatlan embernek nevezik. Vidám és nyughatat­lan. Állandóan fúr, farag. Min­dent megcsinál az otthonnak, pedig már nyolcvanegy éves. Tóth Józsefnéról — ő Aba- ligetről jött és szinte az egész állatállományt ő gondozza — azt beszélik: akkor beteg, ha nincs munkája. Ha munkája van, akkor vidám és semmi bai'í sincs. jt/f indenkiről van valami 1 kis történet. Az egyik­ről az, hogy iszákos volt, ami­kor idekerült. Be is rúgott az első adandó alkalomkor úgy, hogy az otthon kocsijával kel­lett érte menni. Megmagya­rázták neki: szégyent hozott az otthonra. Azóta nem látták be­rúgva. A másikról az, hogy mindig valami új dolgon töri a fejét, a harmadikról, a ne­gyedikről — ki győzné mind felsorolni... A nap lassan lebukik. Az öregek bent vannak a szobáik­ban, a szép, tiszta szobákban, amelyek előtt a folyosón dél­szaki növények pompáznak. Valamikor ezekben a szobák­ban báró Biedermann dorbé- zolt. Most a mi öregeink töltik el itt boldog, békés öregkoru­kat. Így van es rendjén. w« -*» jiaoc • I —— ——I—- - ÜSJPPIVM A „hétemeletesekről11.-. Nem messze az épületkolosszustól épül a modern állami áruház tömbje. Március 15-en adják át a 60—60 személyes óvodát és bölcsődét. Gyors ütemben folyik a 22 tantermes gimnázium építése is. A hatalmas daru alól a „törpe” négyemeletesek is hatalmas- nak látszanak. <Brb Mmos képriportja^ x i

Next

/
Oldalképek
Tartalom