Dunántúli Napló, 1961. március (18. évfolyam, 51-77. szám)
1961-03-01 / 51. szám
1961. MÁRCIUS 1; NAPLÓ ISI Két gazdaság a számok tükrében BARANYAHIDVÉGEN a zárszámadás szerint egy munkaegység értéke 43 Ft. Nagy- csányon azonban egy munkaegységre csak 19,69 Ft jutott. Honnan, miből adódik ez a nagy különbség? Ez a kérdés joggal foglalkoztatja nemcsak ennek a két falunak a lakosságát. hanem valamennyi termelőszövetkezetet. Nem lenne okos dolog azt állítani, hogy Nagycsányon talán nem ér annyit egy ember munkája, mint Baranyahid végen. Nemcsak azon. sőt nem is elsősorban azon múlik ez a nagy különbség, hogy melyik faluban milyen szorgalommal végzi a munkáját külön egy-egy termelőszövetkezeti tag. A különb ség kulcsát az egész termelő- szövetkezet eredményeinek Sra-’r,o',ági mutatóiban kell keresnünk. A gazdasági adatokat vizs- gálgatva rögtön szembetűnik, hogy Baranyahidvégen nagyobb gondot fordítottak az állattenyésztésre. Száz holdanként 108 mázsa húst termeltek. Nagycsányban azonban száz holdra mindössze 46 mázsa hús jut. Még világosabb a kén. ha látjuk, hogy Baranyahidvégen 46. Nagycsányon 40 mázsa sertéshúst termeltek százholdanként, tehát etekintet ben majdnem egyszinten áll a két termelőszövetkezet. A nagy különbség a szarvasmarhánál I jelentkezik. Nagycsányban száz I holdra mindössze 6 mázsa szarvasmarha jut. Baranyahidvégen azonban több, mint tízszerennyi: 62 mázsás Már ez a néhány számadat is sokat megmagyaráz. Baranyahidvégen intenzívebb gazdálkodással, a rendelkezésre álló földterület jobb kihasználásával, az állattenyésztés, hizlalás fejlesztésével és elsősorban a szarvasmarhaneveléssel múlták felül a nagycsá- nyiakat. VAN AZONBAN a statisztikában még jónéhány elgondolkodtató számadat. Az. hogy például a baranyahidvégi termelőszövetkezetben százholdanként 222 mázsa kenyérgabonát termeltek és ebből 28 mázsát értékesítettek, viszont a nagycsányi tsz-ben százholdanként a 216 mázsa kenyér- gabonából 11 mázsát értékesítettek; Itt nem is a nagyobb terméseredmény a figyelemreméltó. Etekintetben nincs nagy különbség. De az nyilvánvaló, hogy a termelőszövetkezetnek az értékesített termés hozza a nagyobb jövedelmet. Erre nem fordítottak elég gondot. Nagy csányban. Még szembetűnőbb, ha a százholdankénti összes árutermelés értékét vesszük figyelembe. Ez Baranyahidvégen 235 560 forintot tesz ki. de Nagycsányban csak 85 000 forintot. Ha csak ezt a két szá mot arányítjuk egymáshoz, máris láthatjuk, honnan adódott a munkaegység értékének a nagy különbsége. Mindezekhez azonban még azt is hozzátehetjük. hogy Baranyahidvégen jó munkaszervezéssel holdanként mindösze 32 munkaegységet használtak fel, tehát kevesebbet, mint ameny- nyit a megyei átlag. A megye termelőszövetkezetinek átlagában ugyanis az egy hold megművelésre fordított munkaegységek száma 34—38. De ez az alacsonyabb munkaegység fel- használás is elegendő volt arra, hogy például cukorrépából Baranyahidvégen 210, burgonyából pedig 95 mázsás átlagtermést érjenek el. mint Nagycsányban cukorrépából csali 138. burgonyából pedig 65 mázsa termett holdamként; CSUPÁN NÉHÁNY jellemző számadatot hasonlítottunk ösz- sze a két termelőszövetkezetnél. Ezek a számok azonban igen beszédesen bizonyítják, mekkora felelősség hárul a termelőszövetkezetek vezető; ségére. Ahol a vezetőség jól tervez és tervét következetesen végre is hajtja, ahol ész- J szerű, jó gazdálkodás folyik, ott ennek a termelőszövetkezet egész tagsága, a falu egész lakossága látja hasznát, viszont ahol a tervezés, a terv végrehajtása. a gazdálkodás körül lazaság, pontatlanság mutatkozik, ott az egész község lakossága kénytelen kevesebb jövedelemmel beérni. Még azt is elmondhatjuk, hogy vannak a megyében Baranyahidvégnél jobban és Nagycsánynál gyengébben gazdálkodó termelő- szövetkezetek is. amelyek ösz- szehasoráítása azonban már nem is lenne helyes, annyira elütő képet nyújtanának. Ezeket a nagy különbségeket mielőbb igyekeznünk kell kiküszöbölni. Természetesen semmi esetre sem úgy, hogy a nagyobb jövedelmű termelőszövetkezetek lépjenek hátrább, hanem csakis úgy. hogy azok, amelyekben ma még nem kielégítő a gazdálkodás, zárkózzanak fel a gazdaságilag erősebbek mellé, azokéhoz hasonló jó gazdálkodással. — ................... .............. K eramsitpanelből készül az új lakóház-típus A vendéglátóipari dolgozók szakmai továbbképzése A szakadatlanul növekvő ide genforgalom nemcsak azt a puszta tényt jelenti, hogy egyre több külföldi fordul meg hazánkban, sőt szűkebb hazánkban '— Pécsett és Baranyában — de megkívánja a vendéglátóipari szolgáltatás kulturáltságát, a vendéglátóipari személyzet mélyebb és alaposabb szakmai tudását, sőt nyelvismeretét is. A fővárosban a közelmúltban rendeztek vendéglátóipari továbbképzést, de Pécsett már szinte hagyománya van annak, hogy a szállodai és vendéglátóipari szakemberek számára rendszeres oktatást tartsanak. Pécsett mintegy két esztendeje működik már a Vendéglátóipari Szabad Akadémia a KPDVSZ szervezésében, ahol Baranya megye mintegy hatvan vendéglátóipari dolgozója nyer továbbképzést. A havonta kétszer rendezett előadások általában a szakmával kapcsolatos problémákkal foglalkoznak, mint például a kalkuláció. a leltár, az étlap ösz- szeálh'tás, az egység üzemeltetése, a berendezések története. a diétáskonyha, a zene a vendéglátóiparban, stb. A növekvő idegenforgalom úgyszintén megköveteli, hogy a vendéglátóipari dolgozók nyelvtudással is rendelkezzenek, az éttermi és a szállodai dolgozók legalább a legszükségesebb nyelvtudást elsajátítsák. Ennek érdekében folyik ugyancsak a megyeszékhelyen, Pécsett a vendéglátóipari dolgozók német nyelvtanfolyama, amelyen öt hallgató sajátítja el a szakmával összefüggő német társalgási nyelvet, amely lehetővé teszi a minimális érintkezési lehetőséget a külföldi vendégekkel. Ugyancsak a pécsi vendéglátóipar hírnevét öregbíti az is majd. hogy az utánpótlás szakmai neveléséről se feledkeznek meg. A fővárosban ven dezett négynapos szakácstanuló versenyen egv pécsi résztvevő is van — Patkó Viktor személyében. Az építőipar nagyüzemi fejlődésének rohamos üteme folytán egyre több feladat hárul tervezőinkre a hagyományos építőanyag — tégla — helyett a munka ütemét lényegesen meggyorsító, korszerű építőanyag, az előregyártott elemekkel történő építkezések megtervezésekor. Világszerte ma már az előregyártott elemek többféle típusát alkalmazzák. Hazánkban általában kis, közép és nagy elemekkel, tehát kis- blokkal, középblokkal és nagypanellel — melyekben már ablakkeretek, csövek stb. vannak beépítve — folynak a kísérletek. Helyenként felhasználják a költségesebben előállítható, de a nagypanelnél könnyebb, úgynevezett „szendvics” panelt, amely 2— 3 cm átmérőjű, különböző vékony szigetelőtartó és díszítő szeletekből áll. Romániában, Lengyelországban és Nyugat- Németországban szívesen használják a helyszínen készíthető vasbeton zsaluk közé öntött betonelemeket, melyekből akár 16 emeletes házat is fel lehet építeni. Az ÉM Pécsi Tervező Vállalat dolgozóit a közelmúltban nagyon komoly feladattal bízták meg. Körülbelül két hónap alatt keramzit panelből kell nullszériaként egy olyan lakóháztípust megtervezni, amit a kislakás építkezésekhez, az ötéves terv során építőiparunkba bevezetnek és a panelgyár a tervezés során megállapított méretek szerint kezdi meg az építkezési elemek tömeges gyártását, figyelembe véve a gyár addigi kialakult technológiáját. A nagypanel mint építkezési anyag alkalmazása rendkívül gazdaságos, mivel „monolit” — egyanyagos — rendszerben készül és a jő beosztási lehetőségeinél fogva megoldja a kislakás-építésekkel kapcsolatos elrendezési problémákat. Az újtípusú lakóházat Pécsett a nyugati városrészen építik majd fel. !dö járás jelentés Várható időjárás szerda estig: növekvő felhőzet, többfelé, főként éjjel & a szerdal nap folyamán eső. Élénkülő délnyugati, nyugati, szerdán főként a Dunántúlon helyenként viharos északnyugati szél. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet: keleten nulla—plusz 4, nyugaton plusz 4—plusz 8, legmagasabb nappali hőmérséklet szerdán hat—tíz fok között, helyenként tíz fok felett; Biedermann báró kúriája TTilométer hosszú fekete-**■ salak gyalogút nyúlik ki egészen a királyegyházi vasútállomásig. Azt mondják, hogy amikor ideköltözött a szociális otthon akkor még ez sem volt, csak nyakigérő sár, Amikor idejött Balogh Júlia, ez a csupaszív, ezüsthajú asszony, akkor azt kérdezték tőle: — Mit akar itt? — Otthont az öregeknek. Kinevették, különösen akkor nevettek nagyot, amikor azt mondta: olyan otthont, ahol az ö- n?.k dolgoznak is. Ha nem i sokat, de dolgoznak. Legez bb annyit, hogy a magtik- nc~ szükséges zöldséget, gyü- v sőt megtermeljék. Az nevet, aki utoljára nevet — mondja a közmondás. És Balogh Júlia, a lelkes szociális mvnkás. aki 1937 óta dolgozik c '’ ért. akiknek nincs senki- r — nevetett utoljára. Most bekötőgyalogút kanyarog a pusztára, Biedermann báró egykori pusztájára, ahova 1959-ben a villanyt is bevezették. Otthonra találtak itt a sellyei, a szigetvári járás örpqiei, akik öregségükre egyedül maradtak, vagy azok, akikre1 rém gondoskodnak a gyérTi ?. V(?Ífc. Tovaszias az idő. A z öregek már megebédel- tek. Kint ülnek a verandán, süttetik magúikat ét beszélgetnek. A férfiak teleszáj- jal fújják a füstöt. A park most csendes. Kopaszak a fák, csak az utat szegélyező fenyőfák zöldellnek és a kopasz fák között, mintha csak fitogtatni akarná magát magasba nyúlik két nyírfa, fehéren, kihívóan. A gondnoknő azt mondja: — Valóságos üdülőhely ez nyáron. És ettől kezdve jön belőle a szó, ami, ha néha elakad, akkor közbe-közbe szól a két fiatal — mind a ketten ezt választották élethivatásuknak, mert ehhez hivatástudat is kell — Frühauf Jolán és Hock János. Az előbbi 1957 óta dolgozik itt, az utóbbi most érettségizett a múlt évben és akkor terült ide, a rigópusztai szociális otthonba, ahol 76 idős ember talált boldog öregkorra. Hetvenhat ember éldegél itt és dolgozgat az otthon tizenhat hold földjén. Mert tizenhat hold földjük van és kilenc hold gyümölcsös, amelynek egy-egy részét minden évben felújítják. 1200 négyszögöl kertészetükben mindent megtermelnek, amire az otthonnak szüksége van. Az otthon három tehene 30—32 liter tejet ad naponta. Ez elég az otthonbelieknek. A tojásellátásról hatvanhat tyűk gondoskodik. Örömmel újságolják, hogy tizenkét hízott sertést vágtak a télen. Van zsír, kolbász, szalonna— minden. Ds van befőtt is. Az otthon szakácsnője — a gondnoknő nagyon dicsérte, azt mondta, mióta ő itt a szakácsnő, azóta nem kellett semmit sem vásárolni — hat mázsa befőttet rakott el a nyáron. Van egy pár lovuk is. Ehhez van egy kocsis is. Ezt fizetik. Más munkáért nem adnak ki pénzt. Még az aratást is maguk végzik. Maguk, az öregek, akik valamikor mind a földben dolgoztak. Kell nekik ez a kis mozgás. Apró történeteket mesélnek: Martin Mihály bácsiról, meg a többiekről. Martin Mihály bácsi, amikor ide terült és meglátta a fehér ágyat, a fehér huzattal bevont takarót, akkor azt kérte: — Adjanak nekem csak pokrócot. Megteszi nekem az is. A/farün Mihály bácsi ötven évig volt cseléd. Ötven évig az ő lakása az istálló volt, ahol egy rozzant priccset megtöltöttek szalmával, ő az egyik lópokrócot rádobta a szalmára, a másikkal meg betakaródzott. Télen, ha hideg volt: a lovak meleget leheltek az istálló falai közé. Ezért nem akart a fehér ágyba feküdni. Öt még iyen megtiszteltetés soha sem érte. És nem akart hinni a szemének, az agyának, hogy pont most, élete alkonyán éri ez a megtiszteltetés. Moharos József Kétújfaluról jött. Nyughatatlan embernek nevezik. Vidám és nyughatatlan. Állandóan fúr, farag. Mindent megcsinál az otthonnak, pedig már nyolcvanegy éves. Tóth Józsefnéról — ő Aba- ligetről jött és szinte az egész állatállományt ő gondozza — azt beszélik: akkor beteg, ha nincs munkája. Ha munkája van, akkor vidám és semmi bai'í sincs. jt/f indenkiről van valami 1 kis történet. Az egyikről az, hogy iszákos volt, amikor idekerült. Be is rúgott az első adandó alkalomkor úgy, hogy az otthon kocsijával kellett érte menni. Megmagyarázták neki: szégyent hozott az otthonra. Azóta nem látták berúgva. A másikról az, hogy mindig valami új dolgon töri a fejét, a harmadikról, a negyedikről — ki győzné mind felsorolni... A nap lassan lebukik. Az öregek bent vannak a szobáikban, a szép, tiszta szobákban, amelyek előtt a folyosón délszaki növények pompáznak. Valamikor ezekben a szobákban báró Biedermann dorbé- zolt. Most a mi öregeink töltik el itt boldog, békés öregkorukat. Így van es rendjén. w« -*» jiaoc • I —— ——I—- - ÜSJPPIVM A „hétemeletesekről11.-. Nem messze az épületkolosszustól épül a modern állami áruház tömbje. Március 15-en adják át a 60—60 személyes óvodát és bölcsődét. Gyors ütemben folyik a 22 tantermes gimnázium építése is. A hatalmas daru alól a „törpe” négyemeletesek is hatalmas- nak látszanak. <Brb Mmos képriportja^ x i
