Dunántúli Napló, 1961. február (18. évfolyam, 27-50. szám)
1961-02-15 / 39. szám
1961. FEBRUAR IS. NAPLÓ 3 Albánia — ma ' Áz Albán Munkapárt IV. kongresszusát tartja e napokban. A kongresszus értékeli az elmúlt évek eredményeit és megvitatja, jóváhagyja a következő harmadik ötéves tervet. Az elmúlt négy esztendő alatt — a harmadik kongresszus óta — az albán nép szép sikereket ért el a szocializmus építésében. Teljes egészében 4 év alatt teljesítették a második ötéves tervüket és elérték azt a kimagasló eredményt, hogy az ország ipara 1960-ban 15 nap alatt annyit termelt, mint 1938-ban egy egész esztendőben. Albánia arculata teljesen megváltozott azokkal az új ipari központokkal, kulturális és egészségügyi intézményekkel, amelyeket az előző ötéves terv idején építettek. Az elmúlt években kezdte meg a termelését a cerriki kőolajfinomító, a „Kari Marx” vízierőmű, az „Ernst Thälmann” konzervgyár Vlorában és számos más létesítmény. Űjabb bányákat helyeztek üzembe — rézbányákat. Kurbnesben. Kamiban és Tropayában, vasníkkelbányát Miskasban és még több helyütt. Jelentős sikereket értek el az albán parasztok is a mező- gazdaság területén. Az albániai művelhető területnek 85,2 százaléka a szocialista szektorhoz tartozik. Olyan évszázados mocsaras malária fészkeket csapoltak le és tettek termővé, amelyet valamikor el sem tudtak képzelni. Napjainkban egyre több gép segíti a mezőgazdaság szocialista nagyüzemeit a termelésben. A nép kulturális színvonalának emelésében is óriási eredmények születtek. Az írástudatlanságot teljesen felszámolták. Jelenleg évente átlag 350 tanuló fejezi be az egyetemi tanulmányait, s nemcsak a fiatal iskolakötelesek tanulnak, hanem a dolgozók nagy többsége is. Minden öt felnőttre jut egy, aki valamilyen iskolában tanul. Nemrégiben vezették be az általános iskolákban a politechnikai oktatást, ezenkívül a kisiskolásoknak rendelkezésükre áll az iskolákban működő politechnikai szakkörök helyisége és felszerelése is. Az albán nép, bár távol esik a többi szocialista országtól, azért dolgozik, hogy az Adriai tengernek abban a kis sarkában felépüljön a szocializmus. Albán fiúk az iskola politechnikai szakkörében dolgoznak. Magvar szakemberek koreai kitüntetése A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság legfelső népi gyűlésének elnöksége kormány- kitüntetéseket adományozott a ponguni festékgyár építésében kiemelkedő munkát végzett tíz magyar szakembernek. A kitüntetéseket Lá Don Gen, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság budapesti nagykövete kedden adta át. Az Állami Zászlórend 3. fokozatával tüntették ki Juhász László mérnököt, a gyár beruházási csoportjának volt vezetőjét, kilenc magyar szakértő pedig munka érdemérem kitüntetést kapott Hogyan teljesítették, amit terveztek? A Szigetvári Cipőgyárban — és a Baranya megyei Építőipari Vállalatnál A műszaki színvonal emelése a munka termelékenységét és a termelés gazdasági hatékonyságát emeli. Az erre irányuló tevékenységet tehát figyelembe kell venni, amikor egy gyár eredményeit — vagy általában az elvégzett munkát vizsgálják. A műszaki színvonal emelése érdekében végrehajtott intézkedések többnyire nem gyümölcsöznek azonnal. Csak később, amikor már működésbe jönnek és befolyásolják a termelést. Vannak azonban olyan műszaki intézkedések is, amelyek még abban az évben, vagy éppen már abban a hónapban gyümölcsözhetnek, amikor végrehajtották azokat. ü Szigetvári Cipőgyárban a múlt évi műszaki fejlesztési tervben ilyen tervezett intézkedések is voltak. Meg kellett tervezni és meg is kellett építeni egy tartaléküzemet, amelynek létrehozására egymillió forint bankhitelt terveztek felvenni. A gyárban meglévő és feltárt tartalékok — anyag, szerszám, a munkások lelkesedése — lehetővé tették, hogy saját erőből megoldják ezt a feladatot. Meg is építették a tartalék- üzemet, az egymillió forintos bankhitelre ilyen módon nem volt szükség. A tűző üzem eddig két részlegben dolgozott. A műszaki fejlesztési terv szerint egy helyre telepítették, ezzel sikerült a felsőbőr-szabászatot is kétműszakos termelésre átállítani, mert nyertek egy helyiséget. Augusztus 15. óta a szabászat két műszakban dolgozik. A tűző üzembe 700 ezer forintos beruházással új futószalagot állítottak be —, amely ugyan az eredeti műszaki fejlesztési tervben nem szerepelt, de a gyár felettes szerveinek jóváhagyásával pótlólag megvalósítható lett. Üj talpszél-marógépet és egy felsőbőr-szélezőgépet is beszereltek. Ezeknek a gépeknek a munkába állítása már az 1960-as évben is éreztette hatását a termelésben. Négy csiszológépet és egy késköszörűgépet is üzembe helyeztek. Ezek mind hazai gyártmányúak. Nem sikerült azonban a tervezett három sima tűzőgépet üzembe helyezni a Szigetvári Cipőgyárban. A gyár műszaki vezetői azt mondják, hogy azért nem, mert a gép prototípusa nem vált be, sok javítani, tökéletesíteni való van még rajta. Ezeknek a gépeknek a beállításáról azonban nem mondtak le, az 1961-es évre újra tervbe vették. Terveztek az 1960-as évre három hidraulikus felsőbőrcsákozó- gépet is. Ezekkel is ugyanaz a helyzet, mint a tűzőgéppel, ennek a prototípusa sem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Egy hidraulikus bőrkalapáló gépet is szerettek volna üzembe helyezni az 1960-as műszaki fejlesztési tervük szerint, de ez sem sikerült. A gép típusát a cipőgyárnak kellett volna kikísérleteznie. Nem volt ehhez kellő képzettségű szakemberük, a költségek fedezésére viszont- a pénzük megvolt. Amikor a műszaki fejlesztési terv elkészült, vajon nem lehetett volna látni már, hogy szakemberek hiánya miatt nem fogják tudni megvalósítani? Nagy gondot okozott a porelszívó berendezések modernizálása, amely szintén szerepelt a műszaki tervben. Fel is szereltek 18 poreíszívót, ezek azonban nem váltak be, hol működnek, hol nem, de inkább nem. A technológiai fejlesztési tervben szerepelt néhány kísérlet végrehajtása is. Ezek a kísérletek sikerültek és többek között nagyszerűen bevált a szegelés nélküli talpbélésösszeszerelés. Ezzel 79 ezer forintos megtakarítást értek el. Másféle kísérletek is voltak, s azok is sikerültek. Ezeknek a haszna azonban csak az 1961-es évben és a későbbi években jelentkezik. A cipőgyárban a szakmai oktatás és a szakkáderek utánpótlása is folyik. _ Egy végzett technikus továbbképzése és több dolgozónak technikumba küldése is szerepelt a múlt év terveiben. A technikum levelező tagozatára öten mentek Szigetvárról, ketten a vállalat állományából, öten pedig Budapestre ösztöndíjjal. Tizenkilencen tesznek hamarosan szakmunkás vizsgát Az új, 1961-es műszaki fejlesztési tervben a múlt évinél nagyobb feladatok szerepelnek. A múlt évi terv előkészítette és sikeresen alapozta meg az új fejlesztési terveket. A pártszervezet és a szakszervezeti bizottság együttes erőfeszítésével sikerült a dolgozókat megfelelően mozgósítani a gyár műszaki fejlesztésére. A munkaverseny az idén is tovább folyik. A múlt évben egymillió 656 ezer forintot eredményezett a dolgozók szocialista munkaversenye terven felül. Ez is mutatja, hogy a dolgozókban megvan a lelkesedés és a szorgalom a munkára, a gyár fejlesztésére és a termelés eredményeinek növelésére. 2S Baranya megyei ÉnítöijiaL Vállalat dolgozói 1960-ban a műszaki intézkedési terv által meghatározott feladatok végrehajtása során jelentős eredményű kísérleteket végeztek a pécsi sa- lakmeddősítés korszerűsítése és a salak építési anyagként való felhasználásával kapcso-. latban. A salakmeddősítési módszerre vonatkozó kutatások eredményeként két alkalmazható eljárást sikerült kidolgozni: 1. generátoros égetést a kokszműnél. 2. brikettesítést. Tekintve, hogy mind a két módszer alkalmazható a pécsi salak meddősítésére, 1961 első negyedévében döntik el, hogy melyik eljárást vezetik be üzemszerűen. A salakpaneles nagyblokkos építési mód kísérleteit az Építéstudományi Intézet és a Pécsi Minőségvizsgáló Intézettel közösen végezték. A kísérletek célja a panel szdlárdságelem- zése, és a szendvica-panelek továbbfejlesztése, cementtakarékosság és hőszigetelés fokozásának szempontjából. A kutatások sikerrel végződtek, de a gazdasági eredmény csak ezután lesz kimutatható. További jelentős eredményeket értek el az önhordó panellel végzett kísérletek során. Feladat a mezőgazdasági építkezések kialakításánál a hagyományos típustervnek megfelelő paneles építkezés megoldása volt. A sikert mi sem bizonyítja jobban, mint az, aogy a múlt év tavaszan megrendezett mezőgazdasági kiállításon a vállalat bemutatott jpületszekdóját bronzéremmel hintették ki. A kidolgozott módszer alapján ez ideig hat darab 50 férőhelyes tehénistál- ■ót építettek panelból a termelőszövetkezetek részére, amely 5 százalékos önköltség megtakarítást eredményezett. A műanyagok alkalmazásának fontosságával is foglalkozott az intézkedési terv, melynek eredményeképpen a szakmunkásokkal megismertették a műanyaggal való festés és padlóburkolás módszerét, technikáját és megkezdték gyakorlati alkalmazását. 1960-ban több százezer négyzetméter műanyagburkolatú padlót készítettek. Űj-Mecsekalján felépítették a 3 emeletes panelház prototípusát. Az épület szerelési munkáit az alapozási födémtől 21 munkanap alatt készítették el, ami annyit jelent, hogy az építési idő két és félszeresére csökkent, annak ellenére, hogy az építést rossz időjárási viszonyok között, télen végezték. Tekintettel arra, hogy a prototípus a célra kiválóan megfelel és megnyerte az illetékes szakemberek tetszését, ez évben 80, 1962-ben 220 és 1963-ban 420 lakást építenek eszerint. Tehát a pécsi lakások több mint 50 százaléka ezután panelből készül, «mu jelentősen hozzájárul az építkezési önköltség csökkentéséhez. A Baranya megyei Építőipari Vállalat dolgozói 1960. évi műszaki intézkedési tervben előírt feladatokat megoldották, melyek nagy mértékben hozzájárultak az éves terv sikeres befejezéséhez is. Értesítjük a vállalatokat, közületeket és kedves megrendelőinket, hogy villany- szerelő részlegünket Teréz utca 1. szám alól IRÁNYI D. TÉR 9. SZÁM alatti telephelyünkre helyeztük át. Megrendeléseket 1961. február 14-től itt veszünk fél. Telefon: 55-65. Pécsi Vegyesipari Vállalat. 274 Gödre ’őzsétj hírneve nemcsak attól a dátumtól ismeretes, amióta Kiskereszturral egyesült. Som Antal tanító aki különben tapasztalt és lelkes kutatója a község történetének, egy régi, régi dátumnak nézett utána, amelyből az derült ki, hogy az 1700—800-as időkben Gödre még mezővárosnak nyilváníttatott Baranya térképén. Nemes borvidék és országos vásározóhely, na meg esperesi székhely volt annak idején és e három kiváltság emelte mezővárosi rangra. Különben ezt a mai napig is címer őrzi és bizonyítja, amely yott látható a régi községháza homlokán s tisztán kivehető rajta egy méhlcas körvonala, amelyből három venyigeszál szökken felfelé kékszínű szőlőfürtökkel. Gödrekereszturnak ezenfelül nemigen volt más híre mint legfeljebb feneketlen, sáros, poros utcái és a várostól a külvilágtól való élzárkózottsága, amely még a felszabadulás után is jó ideig ebben az állapotban tartogatta. Később 1950-től 1958-ig, tehát nyolc éven keresztül sajnos más oldalról is híre támadt a községnék. A községi tanács rossz, lelkiismeretlen vezetése, amely hol ígérgetéssel, hol fenyegetéssel párosult, bizalmatlanságba taszította a lakosságot. amely azután rá is nyomta bélyegét, a község fejlődésére. Hogy a sok rossz példa közül vsak egyet említsünk, például (ÍLfr liíreky áj- mibei'tkzdl négy éven át húzódott egy járda építése, amelyhez nem is egyszer összegyűjtötték már a téglát, a homokot, de kézen- közön egyik napról a másikra eltűnt az anyag, hogy a hűlt helyén zúgolódás, felháborodás támadjon. liven előzménye1' után érthető, hogy az új elnököt sem fogadták bizalommal, pedig Nagy István Gödre szülötte volt s ilyenformán nemcsak a tanács- elnöki megbízatás kötötte szülőfalujához. Tudott ö mindenről, minden sérelemről, amely személy szerint is arra ösztönözte, hogy szeretett községét kisegítse, kiemelje abból a kátyúból, amelyben már-már elmerült. De mielőtt rátérnék erre, hadd mondjam el, hogy Nagy István ezekben a nehéz időkben a párt megbízatásából Sásdon dolgozott. Előbb a járási tanács mezőgazdasági osztályát irányította, majd a járási székhely tanácselnöki tisztségét látta el, jó eredménnyel, kiváló szorgalommal. 1958 májusában újra csak a párt kérésére visszatért szülőfalujába, hogy életének egyik legnehezebb, legsúlyosabb feladatát végrehajtsa. Mi volt ez? ő maga is úgy emlékezik rá mintha időtlen idők múlottak volna el azóta. pedig alig három esztendő. — Nagyon nehéz volt — mondja. — Hiszen ha úgy néztek volna rám az emberek mint barátjukra, falubelijükre, akkor talán ezen a hangon öntötték volna ki elém 'keserűségüket, megbántottságukat is. De csak az előbbi vezetőség utódját, örökösét látták bennem. Itt aztán elakad a szava Nagy Istvánnak, s arra kér hallgassam meg inkább Erdőst Antal vb. titkárt, mert úgy érzi dicsekvésnék tűnne, • ha a többit is ő mondaná el. S most, hogy utólag visszagondolok erre a „cserére“ talán jobb is, hogy a vb-titkár szavait jegyeztem fel, mert így közelebb kerültem Nagy István sok olyan tulajdonságához amit tőle, az ő szájából bajosan tudtam volna meg. Olyanokat például, hogy Nagy István olyan kontaktust teremtett a községgel, amelyet nem tanítanak semmiféle tanácsakadémián. Ő nemcsak „egyszerűen“ összehívta a tanácsülést, amelyet szívósan és következetesen szervezett ülésről ülésre, hanem olyan tartalmat adott egy-egy összejövetelnek, hogy azokon a részvevők mindegyike úgy érezte, mintha mindannyiszor az ö személyes érdekeiről, ügyeiről folyna a vita, Mintha mindannyiszor, nem is a tanács, hanem ok maguk igényelték, kérték javasolták volna a soron lévő napirend tárgyalását. Persze mindezekhez az adta meg az alapot, hogy az „új" tanácselnök nem Ígérettel toldotta meg a már előtte elsütögetett igéreték hosszú láncolatát, hanem olyan tettel és tettekkel, melyék már a bemutatkozásnak első heteiben, hónapjaiban magával ragadták a községet. Az első tanácsülésen már közös jóváhagyással hangzott el a határozat: egy napig sem halasztják tovább a keserű emlékű járdaügyet, hanem hozzáfognak és megépítik. És senki sem húzódott, senki sem példálózott, senki sem hánytorgatta fel a „régi“ járdaügyet. Még abban az évbén el is készült a 600 méter járda, amely már nemcsak ren deletileg, hanem jószomszédi értelemben is összekötötte Gödrét Kiskereszturral. És mit eredményezett még ugyanebben az évben a közös szándék? Régi, romos épületeket, beomlott pincéket bontottak szét, hogy anyagot szerezzenek és megépítsék, felújítsák azt a másfél kilométernyi járdát, amely szintén a régi vezétő- ség nemtörődömségét hirdette annyi éven át. De helyrehozták a régóta esedékes közvilágítást is. Mire az első hó leesett a hét utcai lámpa helyett 37 villanykörte ontotta a fényt a hosszú utcákon. És ötvenkilencben? Már az előbbi év eredményein felbuzdulva hozzá láttak a munkásklub építéséhez. Először az „iparosok“ aztán a fiatalok, végül mindenki hozzásegített az építkezéshez. Vasárnaponként nem egyszer 40—50 kocsi hordta az anyagot és ha hivatalos megfogalmazásban 60 ezer forintra taksálták is a „társadalmi hozzájárulást“, ezt mindenképpen meghatványozta az a hallatlan ügyszeretet, amelyet képtelenség lenne forintokban kifejezni. 1959. augusztus 20- án az egész falu színe előtt avatták fel a városi színvonalú klubot, amelyhez a felszerelést, az üveglapú asztalokat, a pámásszSkeket, a könyv- szekrényeket, a televíziót, a járási pártbizottság ajándékozta a községnek. Azóta minden este telt ház van a klubban. öregek és fiatalok sakkoznak, rexeznek, televízióznak, vagy könyvet cserélnek, s megtudom, hogy a múlt évben 1851 könyvet vitték ki a könyv tár látogatót És 1960-!jan ? Felépítették a község új, kéttantermes, tanári szobás, politechnikai műhellyel, anyagraktárral ellátott iskoláját, amelynek igazi értékét újra csak az szabja meg, hogy több mint 700 ezef forint értékű létesítményhez az állam 130 ezer forintos hitelt biztosított, s a külünbözetet a közszorgalom adta hozzá. A legnagyobbra mégis ebben az évben készülődnek. Jórészt együtt van már az anyag, az orvosi rendelő építéséhez, — amelyhez háromszobás, központi fűtéssel, hideg-meleg vízzel, garázzsal ellátott orvosi lakást terveznek a tanács vezetői. Es mit ad hozzá a közösség? Ezt néhány nappal ezelőtt a legutóbbi tanácsülésen döntötték el, amely mozgalmasságában, aktivitásában kisebbfajta országgyűléshez hasonlított. A lakosság nem kevesebb mint 368 munkanapot ajánlott fel a rendelő gyors felépítéséhez, amelyben a pedagógusoktól a tanulókig, a fiataloktól a legidősebb korosztályig mindenki részt vállalt a hamarosan meginduló munkából. Gödrekeresztur ma tsz-köz- ség. Amikor megkérdeztem a tanácselnököt, hogy voltak-e problémák a tsz-szervezésnél. szűkszavúan csak annyit mond — Nálunk könnyen ment. Egészítsem ki ezt a fukar választ bővebb magyarázattal? Mondjam el, Nagy István helyett, miért mehetett könnyen a szervezés? Úgy gondolom azok az eredmények, amelyeket felsoroltunk, világos választ adtak az utolsó kérdésre is. SS Pé G»;