Dunántúli Napló, 1961. február (18. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-01 / 27. szám

4 v \ p r n 1881. FEBRUÁR I. Hírek Kongóból Eli sabethvi tűse (MTI); Keli. on egy katangai repülő­gép bom'oatámadást hajtott végre Manocno városa étien, *ltol a törvényes Lumumba- kormányhoz hű csapatok állo­másoznak. Az ENSZ-haitóságok hétfőn este tiltakoztak a Csambe-féle bábkormánynál a bambatáma­dás miatt, amely elsősorban a polgári lakosságot sújtja. Csombéék viszont azzal érvel­tek, hogy katangai raktárakat bombáztak és ezért nem haj­landók lemondani a légitáma­dások folytatásáról. Manono megtámadása után nem sokkal később Csőmbe repülőgépei két másik várost, Mujumbát és Mulombót is bombázták. A támadásnak egy halálos áldozata van, többen pedig megsebesültek, Csőmbe kedden reggel meg­beszélést folytatott Kalondzsi- val, a dél-kaszai bányaállam áruló elnökével, hivatalos ka- tamgai körökben közölték, hogy Csőmbe és Kalondzsi gazdasági, pénzügyi és katonai együttműködést akar kialakí­tani. New York. Belgium január 16-a óta hat szóbeli jegyzéket intézett. Ham marskjöld ENSZ-főtitkárhoz és követelte a törvényes kon­gói kormánycsapatok által fog lyul ejtett nyolc belga katona szabadombocsátását. Gizenga tiltakozása a katangai bombázásak ellen Kairó (TASZSZ) Gizenga, a Kongói Köztársaság ideig­lenes miniszterelnöke, távira­tot intézett a Biztonsági Ta­nács elnökéhez és tagjaihoz, Hammarskjöldhöz, az ENSZ főtitkárához, az AFRO—ázsiai szolidaritási tanács állandó tanácsának elnökéhez és az ENSZ főtitkárának kongói kép viselőjéhez, Gizenga rámu­tat, hogy a belga légierő kü­lönböző katangai területek el­len intézett legutóbbi bomba­támadásai sok békés lakos ha­lálát okozták. Vélemé nyeli a Kennedy> Hírek a Santa Mariáról Recife (MTI) Smith tenger­nagy, a Karib-tengeri ameri­kai flotta parancsnoka a kö­vetkező táviratot intézte felet­teseihez: „A tárgyalások jó me derben folynak.” A tárgyalá­sok részleteiről azonban nem érkeztek jelentések. Az új brazil kormány kül­ügyminisztere A. Franco a Santa Maria sorséról szólva azt a kijelentést tette, hogy a Santa Maria problémáját a nemzetközi törvények alapján fogják eldönteni. A külügymi­niszter azonban nem gondol arra, hogy a hajót automatiku­san visszajuttatnák a portu­gál kormánynak, ha a Santa Maria brazillal kikötőbe futna. Delgado tábornok, a portu­gál ellenzék száműzetésben élő vezére kedden Rio de Janeiro- ban kijelentette, hogy a San­ta Maria útja Rio de Janeiró- ba fog vezetni, miután a hajó utasai Recifében partraszáU- tak Spaak lemon lásának háttere Párizs (MTI). A NATO főtitkárának Paul Henri Spaakmak lemondása nem érte váratlanul az Atlanti Szövet­ség berkeiben jártasakat. At­tól a naptól kezdve, hogy 1960. decemberében az új amerikai elnök, Kennedy nem volt haj­landó személyesen fogadni az Egyesült Államokba ellátogató NATO-főtótkárt, nyilvánvalóvá vált, hogy az új amerikai ve­zetők és Spaak között nem lesz olyan a viszony, mint volt Dulles vagy Herter idejében. Részleges napfogyatkozás lesz február 15-én Február 15-én a reggeli órákban olyan részleges nap- fogyatkozást figyelhetünk meg, melyhez hasonló méretű 1912 óta nem volt hazánk terüle­tén. Teljes lesz a fogyatkozás Dél-Franciaországban, Észak- Olaszországban, Jugoszláviá­ban, Bulgáriában és a Szov­jetunióban. Minél délebbi vi­dékről szemléljük tehát, annál keskenyebb napsarló marad előlünk dtakaratianul. Baranya az ország legdé­libb megyéje, lakosai élól a jelenség közepén a napkorong átmérőjének csaknem 98 száza­lékát eltakarja a Hold. A fo­gyatkozás kezdete 7 óra 40 perckor, közepe 8 óra 50 perc­kor, vége 10 órakor lesz. A csillagászati, jelenségek közül a fogyatkozások a leg­érdekesebbek. Fogyatkozásról a legáltalánosabban akkor be­szélünk. ha mozgása során há­rom égitest egy vonalba kerül és a középsó részben vagy egészben eltakarja egymás elől a két szélső égitestet. A Nap­rendszer tagjai örökös moz­gásban vannak; mozgásuk köz­ben gyakran megtörténik, hogy közülük három egy vonalba kerül. A Föld is, a Hold is sö­tét árnyékkúpot vetnek maguk mögé. Ha keringése során a Hold belekerül a Föld árnyé­kába, elsötétedik, mert nem éri napfény. Ha pedig a Föld és a Nap közé kerül, a földfel­szín egy része elöl eltakarja a napkorongot. A Hold árnyékkúpja 373 000 km hosszúságú. A napfogyat­kozás minőségét az dönti el, hogy az árnyékkúp eléri-e a Földet, vagy sem. Mivel a Hold nem körpályán, hanem ellipszis pályán kering a Föld körül, hol közelebb van hoz­zánk, hol távolabb. Földközel­ben 364 000. földtávolban 404 000 km távolságban tartóz­kodik a Földtől. A földközel­kor keletkező holdámyékkúp területén lévő szemlélők elől a Hold teljesen eltakarja a Napot, ezeken a helyeken tel­jes napfogyatkozás van. Teljes napfogyatkozás csak a földfelület egészen kis ré­szén következik be. Legfel­jebb 264 km szélességű sávban szalad végig egy-két kontinen sen az ellipszis alakú árnyék­kúp Nyugatról Keletre 668— 1535 kilométeres óránkénti se­bességei. Egy helyen 9 perc­nél tovább nem tarthat a tel­je*? napfogyatkozás. Teljes napfogyatkozás egy helyen átlagban csak 300 éven­ként egyszer fordul elő. Ma­gyarországon utoljára 1842-ben volt. legközelebb pedig 1999. augusztus ll-cn délben lesz iszlelhető. Lefolyása nagyon megkapó jelenség. Először a naptányér nyugati szélén kis fekete horpadás tűnik fel, mely fokozatosan nő; a Hold egyre jobban eltakarja a Na­pot Körülbelül egy órán ke­resztül a napfény fokozatosan gyengül, a teljes fogyatkozás bekövetkezésével hirtelen sö­tét lesz. Felragyognak a csil­lagok, bolygók, láthatóvá vál­nak a napkorona, vagyis a Nap legkülső rétege és a pro- tubemanciák. A teljes nap- fogyatkozás befejeződésével a Hold jobb széle mögött feltű­nik a Napnak keskeny, sarló alakú részlete, mely erős fényt sugároz. Hirtelen eltűnnek a csillagok, láthatatlanná válik a napkorona. Ha az egész Főid felszínét vesszük számításba, évenként legalább két napfogyatkozás előfordulásával számolhatunk. Ezer évenként ugyanis 2375 napfogyatkozás van. Ezek kö­zül 838 részleges, 773 gyűrűs, 105 teljes-gyűrűs, 659 teljes. Európában századunkban eddig 8 teljes napfogyatkozás következett be, s még 5 lesz. Számunkra közülük legérde­kesebb a legutolsó lesz 1999- ben. A teljes fogyatkozás öveze­tébe a csillagászok speciális expedíciókat indítanak, és ott tudományos megfigyeléseket végeznek a napkorona, a pro- tubennanciák természetéről, a csillagfénynek a Nap közelé­ben törtölő elhajlásáról. 1931 óta a csillagászoknak van olyan távcsöve, az úgyneve­zett koronográf, mellyel mes­terséges napfogyatkozás állít­ható elő a távcsőben, így a n apkorona és a protu bem an- ciák vizsgálata bármikor le­hetséges. Régen az emberek nagyon féltek a fogyatkozásoktól, azo­kat az istenek haragjának, go­nosz sárkány művének vélték, s imádságokkal. lármával igyekeztek elűzni a gonoszt a Naptól. Volt olyan állam, ahol a félelem hatására lázongások törtek ki. kormányválság ke­letkezett. A babonáikat a tudomány irtja ki akkor, amikor közli a jelenségek tudományos magya­rázatát. A csillagászok már az ókorban rájöttek arra, hogy a fogyatkozások sorrendje 18 év és 11 nap múlva megismétlő­dik. Ezt az időszakot nevezzük szárosz-eiklusnaik. Ma már év­ezredekkel előre és a múltba visszamenőleg Is ki tudjuk számítani a teljes napfogyat­kozások bekövetkezésének he­lyét és idejét. Néhány törté­nelmi esemény pontos idejét éppen a krónikások által fel­jegyzett napfogyatkozás idő­pontjának visszaszámít ásával sikerült megállapítani. Az égi­testek mozgása fizikai, mecha­nikai törvényszerűséggel tör­ténik. A napfogyatkozást ne néz­zük távcsővel, látcsővel, de még szabad szemmel sem, fénycsöfckentó berendezés nél­kül. mert az erős fény vaksá­got okozhat. Színes,, kormozott üveggel csökkentsük a fény erejét Dr. Tóth László London. (MTI). Az angol köz vélemény vegyes érzelmekkel fogadja Kennedy első üzenetét A polgári sajtó nyereségnek könyveli el, hogy az Eisen- hower-kormány álmos és tehe­tetlen önámítását úgylátszik, józan realizmus fogja felvál­tani. A Daily Mail szerint az üze­net arra mutat, hogy az Egye­sült Államok helyzete rosz- szabb. mint valaha. A Times szerint az üzenet nagyon kevés vigaszt nyújt. Külpolitikai téren bizonyos megnyugvást keres a polgári sajtó az üzenetnek abban a részében, amely a Szovjetunió­val való együttműködésre utal. A legkevesebb realizmust találja az angol közvélemény az üzenet kulcsfontosságú ré­szében. amely a pénzügyi és gazdasági helyzet orvoslásá­val foglalkozik. A Guardian pénzügyi szak­értője még azt sem tartja biz­tosnak, hogy Kennedynek si­kerülni fog-e a dollárt leg­alább ideiglenesen megszilár­dítani. Ami az üzenetben körvona­lazott politika Angliát érintő hatásait illeti, londoni politi­kai körök azt olvassák ki be­lőle. hogy Kennedy elvárja;, hogy a többi NATO-hatalom ! teljesítse kötelezettségeit a szövetség iránt, a kitűzött cé­lok szerint, főként hozzájáru­lásaikat emberben — anyag és pénz dolgában. Ez Angliát vé­delmi kiadásainak jelenté­keny növelésére kötelezné; 3. a többi szövetséges vállaljon nagyobb részt a külföldi kato­nai és gazdasági segély, vala­mint a fejletlen országok tá­mogatásának terheiből. Ez is­mét Anglia további anyagi megterhelését jelenti. A Daily Worker írja vezér­cikkében : Sajnos, az elnök üzeneté­ben nem szerepelt a Szovjet­unióval való hatályos együtt­működés a hidrogén bomba- zápor megakadályozására. Az Egyesült Államok növelni fog­ja atomrakéta programját Kennedv utalását a leszerelés szükségére, lerontotta a továb­bi fegyverkezés szükségébe ve­tett hite. Azt mondta, hogy a Szovjetunióénál erősebb fegy­veres erőt kíván, hogy bizto­sítani lehessen a békét. Ez Dulles régi tétele, amely szám­talanszor veszedelmes önámí­tásnak bizonyult. A béke biz­tosításának egyetlen módja: megszabadulni a háború vi­selésének eszközeitől. Hruscsov elvtárs ti észak-kaukázusi értekezleten Rosztov (TASZSZ). Kedden reggel Nyiíkita Hrus­csov részvételével a Don menti Rosztov városában megkezdő­dött az észak-kaukázusi kivá­ló mezőgazdasági dolgozók ér­tekezlete, amelyen körülbelül ezer dolgozó vesz részt az észak-kaukázusi térség terüle­teinek. határvidékeinek és au­tonóm köztársaságainak kép- ■ viseletében. Vendégként ott | vannak az ukrajnai, az asztra- j báni. a sza.ratovi és a sztálin- I grádi mezőgazdaság lagjobb- I jai. Magyar Köztársaság: 1946. február 1. Ma 15 éve, 1946 február elsején a magyar nemzetgyűlés kikiáltotta a Magyar Köztársaságot. Amikor a nemzetgyűlés alelnöke a lcöztársaságról szóló törvényjavaslat vitája után bejelentette az 1946. I. törvény­cikk beiktatását, Magyarország köztársasággá vált, a nemzet- gyűlés tagjai helyükről felállva lelkes éljenzéssel és tapssal ünnepelték a Magyar Köztársaság életbeléptetéséről szóló tör­vényt. Az akkori lapok arról írtak, hogy ezzel Kossuth Lajos örökébe léptünk, átvettük küzdelmeinek folytatását és nem állunk meg a győzelemig, nem állunk meg, amíg a magyar nép uralnia teljes nem lesz. Slachta Margitnak, a népellenes apácaképviselőnek ször­nyű gondot okozott a Magyar Köztársaság létrejötte. Azon ke­sergett, hogy mi lesz ezzel a szegény magyar néppel király nélkül és nagyon fájt neki — szóvá is tette a nemzetgyűlésben —, hogy a köztársasági törvényjavaslatban egy árva szó sin­csen a szentkoronáról. De ha már nem lehet másképpen, ak­kor legalább koronázzák meg a köztársasági elnököt. Gúnyt űzött a magyar népből, komolyan gondolta, amit mondott és nem vette észre, hogy a történelem régen túlhaladt rajta, a királyságon is, a Habsburg-uralom mindenféle formá­ján és nem is akar oda visszakanyarodni. A Slachta-féle népárulókat elsöpörte a magyar demokrácia és megerősödött. Tovább folytatta Kossuth Lajos küzdelmeit, sokkal többet tett annál, határozottan tovább ment a polgári demokratikus vívmányokon és megteremtette a Magyar Nép- köztársaságot, a munkások és parasztok forradalmi hatalmat. Többet tett a kossuthi demokráciánál, kötelessége volt annál többet tenni, lehetősége is volt. Ma már — tisztelettel emlékezve az 1946-os magyar demokratikus köztársaságra — a szocialista forradalom feladatait valósítjuk meg, követve az 1919-es Magyar Tanácsköztársaság legjobb hagyományait, a. forradalmi magyar munkásosztálynak és pártjának vezetésével r így végződik... Adatok és tények a gyarmatosítás történetéből (4.) A gyamiatoeató hatalmak azonban kiaknázták ezeknek az országoknak természeti kincseit — s cserébe nem ad­tak semmit. Az elmúlt évek­ben Anglia 10 000 000 négyzet­kilométer területű és 65 millió lakosú gyarmatai fejlesztésére évenként és fejenként alig 10 pennyt fordított! A valóság az, hogy még ezek a „beruházá­sok“ is a gyarmatok kincsei­nek jobb ikiaknázását szolgál­ták. De még ezeket a beruhá­zásokat is a bennszülött la­kosságon vasalták be. A közel­múltban Nyas6zaföld néhány vidékén vizsgálatot tartottak, amelynek során megállapítot­ták, hogy e területek lakossá­génak évi jövedelme 13 000 font, a lakosságra kivetett adó pedig 18 000 font! Nigériáiban még azért is adót kellett fi­zetni, ha valaki nőnek szüle­tett. De az anyagi nyomorúság mellett a gyarmatokon min­denütt jelen van a szellemi nyomor is. Az UNESCO sta­tisztikája szerint, azokban a latin-amerikai országokban, amelyek az amerikai imperia­lizmus igáját nyögik, 67 000 000 tizenötödik életévét betöltött lakos és 19 000 000 iskoláskorú gyermek analfabéta. Viszont a gyarmati népek elnyomorodásával párhuzamo­san egyre növekedett az e né­peket kizsákmányoló monopó­liumok profitja. A legnagyobb kongói kapitalista cég. az Union Miniere du Haut Ka­tanga alaptőkéje 300 000 000 frank volt. Ma a társaság tő­kéje 8 milliárd frank. 1959-ben — tehát egyetlen év leforgása alatt — e társaság « alap­I tőkéjénél 12-szer nagyobb pro­fitot hajtott be. Ez világosan megmagyarázza miért akar­ják mindenáron biztosítani maguknak Katangát az impe­rialisták. Afrika területének még jó­formán csalt a felszínét kar­colták meg, mégis úgy isme­retes. mint a földkerekség egyik legnagyobb kincsesbá­nyája. Öriási nyersanyag-kin­csei jelenleg teljes egészében a gyarmatosító országok mono­póliumának kezében vannak, amelyek közül Afrikában az első helyet az angol monopol­tőke foglalja el. Angol társa­ságok ellenőrzik az afrikai krómtermelés 88 százalékát, a vanádium 94, az ólom 40. a kobalt 34. az ón 34. a cink 34. a bauxit 52. a mangánter­melés 44 százalékát. Vannak egyes gócpontok, ahol az an­gol tőke ellenőrzése megköze­líti az abszolút mértéket — a délnyugat-afrikai ón- és gyé­mánttermelésben. valamint a dél-rhodéziai vastermelésben az angol kontroll százszázalé­kos. A döntő ellenőrzést gya­korló angol monopóliumok 1946—1958 között ötszörösére növelték profitjukat, amely 1958-ban megközelítette a 300 000 000 fontot. Napjainkban a gyarmatosí­tás fő támasza az Amerikai Egyesült Államok. Az USA imperialistái egyre növekvő profitot nyernek a félgyarmati vagy gyarmati sorban élő né­pek kizsákmányolásából, or­szágaik természeti kincseinek kifosztásából. Mig 1939-ben Afrika egész területén mind­össze 100 000 000 dollár volt az amerikai tőkeberuházások ösz- sze«e, — ez 1959 végére két­milliárd dollárra, azaz a há­ború előttinek a húszszorosára növekedett. A gyarmati és fél­gyarmati országokba fektetett amerikai beruházások átlago­san évi 20 százalék profitot hajtanak. Afrikában ez a át­lag bizonyos bányakonszernek­nél eléri a 30—38 százalékot is. Ez azt jelenti, hogy a legsze­rényebb 20 százalékos kulcs­csal is, másfél milliárd dollár­nyi profitra tett szert az ame­rikai monopoltőke Afrikában, a második világháború utáni években. Hatalmas profitot zsebelnek be az amerikai monopóliumok az USA által félgyarmati sor­ba hajtott délamerikai orszá­gokból is. Guatemalában az összes föld terület 72.3 százaléka van ja­varészt a nagy amerikai gyü­mölcströszt, az United Fruit tulajdonában. Nicaraguában az United Fruit, a Standard Fruit Companyval kormányozza „bi­rodalmát"; Birodalmát — hi­szen a társaságnak saját vasút vonalai, kikötőd, hajói vannak, kezükben tartják az erdőségek hasznosítását!, a bányászatit, a legnagyobb pénzintézeteket'. A United Fruit-nak saját tör­vényei és saját bírói vannak, saját rendfenntartó erői, afféle magánhadsereg. A nagy amerikai monopóliu­mok jövedelmük 25 százalékát íegy ver gyártásból, másik 25 százalékát pedig a gyarmati tőkebefektetésekből szerzik — állapítja meg Viktor Perlő, amerikai közgazdára:: s A függetlenség és a haladás útja ;.. Erre az útra valóban rátaláltak a gyarmati népek. Csakhogy nem a gyarmatosí­tók jóvoltából! A második vi­lágháborút követő években a földkerekség lakosságának több mint fele, mintegy másfél milliárd ember szabadult fel a gyarmati iga alól. A gyarmati népek felszabadítása mozgal­mának eredményessége ellené- le azonban még mintegy száz­milliónyi ember sínylődik gyár mati sorban. Ezek a népek kö­vetkezetes küzdelmet folytat­nak szabadságukért, hogy mi­előbb ők is rátérhessenek a függetlenség, a haladás útjára. Mint ismeretes, 1960. december 14-én az ENSZ-közgyűlés ple­náris ülése olyan nyilatkozatot fogadott el, amely követeli, hogy azonnal és feltétel nélkül vessenek véget a kolonializ­mus összes formáinak és meg­nyilvánulásainak. E napon az ENSZ-ben képviselt antikolo- nialista erők egységes frontja, élén a Szovjetunióval, törté­nelmi győzelmet aratott a szé­gyenletes gyarmati rendszer végnapjait elodázni akaró im­perialisták fölött. A kommunista- és munkás- • pártok moszkvai értekezleté - nek nyilatkozata kidomborít­ja: „A gyarmati rendszer tel­jes összeomlása elkerülhetet­len. A gyarmati rabság rend­szerének a nemzeti felszabadí­tó mozgalom előretörése kö­vetkeztében végbemenő össze­omlása — történelmi jelentő- ségét tekintve a szocialista vi­lágrendszer megalakulása óta a legfontosabb jelenség." Vég*, t

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom