Dunántúli Napló, 1961. január (18. évfolyam, 1-26. szám)
1961-01-04 / 3. szám
NAPLÓ 3 ■f 1961. JANCÄR 4.-J A Nagyvilág-est 1 A ■„Nagyvilág” világirodalmi folyóirat szerkesztősége és Pécs Városi Művelődési Háza január 9-én, hétfőn este 1 órai kezdettel a Művelődési Ház nagytermében (Déryné u. 18.) Nagyvilági estet rendez. Bevezetőt mond dr. Gyergyai Albert egyetemi tanár, a szerkesztő bizottság fagja; Uwe Berger, Günther Eich, Romain Gary, Ouasimo- do, Nazim Hikmet. Pablo Neruda. Michail Solohov, Jules Supervielle és mások versei és prózai művei mellett bemutatják Friedrich Dürrenmatt: írói élmény. Carlo Ter- ron: A szabadság című színpadi művét. Közreműködnek: Bánífy György, Horváth Magda, Tánczos Tiborc a Pécsi Nemzeti Színház művészei, valamint az Irodalmi Színpad több tagja. A műsort dr. Németh Antal rendezte; Elkészült a MÁV új menetrend-tervezete Meggyorsul a vonatok menetideje —- Nyáron fürdővonat lesz Mohácsra Amikor egy menetrendet veszünk a kezünkbe, hogy megállapítsuk a bennünket érdeklő vonatok indulásának, érkezésének az idejét, vagy éppen a vasúti költséget, nem is gondolunk arra, mennyi lelkiismeretes munka, fáradtság és pénz kell ahhoz, hogy az kiadásra kerülhessen. Hogyan készül a vasúti menetrend? Miután évenként a meghatározott időben életbelép az új menetrend, a MÁV illetékes szervei megkezdik a következő évi menetrend előkészítését, amelynek sonán a vonalakon utazva figyelik a szerelvények kihasználását, csatlakozási lehetőségeket és általában mindent, amire a-zavartalan forMegkezdődött a tanítás az egyetemi előkészítő tanfolyamokon 13 csoportban 231 hallgató vess részt a tanfolyamokon Pécsett A Leöwey Klára Leánygimnáziumban január 3-án, kedden nyitotta meg Fehér István, a városi tanács oktatási osztályának munkatársa az egyetemi felvételi vizsgákra előkészítő tanfoyamok munkáját. Ismertette az előkészítő tanfolyamok célját, munkamenetét. Hetenként kétszer ötórás foglalkozáson vesznek részt a tanfolyamok hellgatói és júniusig összesen 234 órában foglalkoznak matematikával, fizikával, valamint átveszik a középiskolás anyagot is. A városi tanács művelődési osztályának szervezésében hat tanfolyam indult, összesen 112 résztvevővel. A legtöbben a miskolci nehézipari műszaki egyetem levelező tagozatára pályáznak, sokan szeretnének felvételt nyerni a budapesti műszaki egyetemre is, a legtöbben a gépészmérnöki, bá- nyamémöki. vegyészmérnöki karra pályáznak, indult egy tanfolyam a Marx Károly Köz gazdaságtudományi Egyetemre készülők részére is; A tanfolyamon részvevők száma csaknem kétszerese a múlt évinek, a 112 hallgató közül hetven munkás-paraszt származású. A kort tekintve legnagyobb szám ban vannak a 25—30 óv közöttiek, őket követik a 25 év alattiak, míg néhányan a 30— 40 év közötti korosztályt képviselik. Külön két tamfolyamot szervezett 57 résztvevővel a pécsi orvostudományi egyetem, ők már decemberben megkezdték munkájukat, míg az állam- és jogtudományi egyetem előkészítő tanfolyama ugyancsak január 3-án indult. A pécsi pedagógiai főiskola tanárai — akik szintén a keddi náppal kezdték meg a tanítást a főiskolai felvételre előkészítő tanfolyamokon— előzőleg ellátogattak a város ipari üzemeibe is és a KISZ szervezetekkel együttműködve ismertették az üzemekben dolgozó érettségizett fiatalokkal a főiskolai továbbtanulás lehetőségeit, A Pécsett összesen beindult 13 egyetemi, főiskolai előkészítő tanfolyamnak 231 hallgatója van. számuk hatvan fővel haladja meg az előző évi hasonló tanfolyamokra beiratkozottak számát. gaiotn lebonyolítása érdekében szükség van. Az időközben beérkezett panaszokat felülvizsgálják, s ha nem azonnali elintézést igényelnék, elő- jegyzik szempontként a következő évi menetrend készítéséhez. Időközben a megyei tanács építési és közlekedési osztálya folyamatosan közvéleménykutatást tart a vonatjáratokkal kapcsolatban, melynek eredményeképpen a beérkezett javaslatokat eljuttatják a MÁV illetékes igazgatóságához. Például 1900-ban Baranya megyében kilenc járási és városi tanácstól és hét vállalattól érkeztek javaslatok a MÁV pécsi igazgatóságához; Az 1960-ban beérkezett javaslatok között van. jónéhány, melynek teljesítését indokoltnak vélték és a pécsi MÁV igazgatóság által elkészített menetrend-tervezetben szerepelnek is. Többek között elfogadták a mohácsi járási és városi tanács javaslatát, amely ben azt kérik, hogy a reggel Pécsről Budapestre induló és az este Budapestről Pécsre érkező vonatokhoz biztosítsanak közvetlen csatlakozást Mohács ra. A komlói városi és sásdi járási tanács kérését szintén indokoltnak tartották, hogy Dombóvár és Komló között na panta a délelőtti órákban egy vonatpárt indítsanak. Természetesen a beérkezett összes javaslatot figyelembe venni és elintézni nincs mód. Van olyan kérelem is, hogy ha azt teljesítenék, meg kellene szüntetni a fontosabb csatlakozásokat, vagy éppen nincs a javaslat megoldásának anyagi — mozdony, motor, személykocsi — lehetősége. Például a szigetvári tanács egy motorvonatot kért közlekedtetni naponta 8 óra körül Kaposvár irányába. Ez a kérés nem teljesíthető, mert kevés a motorvonat. Viszont ha bővül a pécsi igazgatóság motorparkja — és szükséges lesz — beindítják ezt a vonatot is; Miután az igazgatóság a feldolgozott anyagok figyelembevételével elkészítette menetrend-javaslatát, a KPM Vasúti Főosztályához terjesztik be. ahol összeállítják az országos menetrend-tervezetet. Az 1961. május 28-tól 1962. május 26-ig érvényben lévő I vasúti menetrend-tervezet már elkészült. A kedvezőbb műszaki feltételek — pálya állapota, szén minősége — biztosításával és a megállóhelyek ritkításával sikerül elérni, hogy az új menetrend alapján meggyorsul több vonat menetideje. Például Pécs—Budapest között a gyorsvonat 10—15 perccel, a személyvonat 40— 45 perccel, Pécs—Nagykanizsa között a személyvonat 20—30 perccel rövidebb idő alatt teszi meg az utat. Pécsről Budapestre, majd az új menetrend szerint, 5 óra 50 perckor induló gyorsvonat sem Bükkösdön, sem Sásdon nem áll meg és többek között ezért a jelenlegi 3 óra 55 perc helyett 3 óra 38 perc alatt teszi meg az utat. A budapesti gyorshoz csatlakozó vonatok lesznek Pécsről Mohács, Siklós és Erdős- mecske félé. Nyáron vasárnaponként Pécsről Mohácsra és vissza fürdővonatok indulnak A harkányi és balatoni fürdővonatok az elmúlt évhez hasonlóan szántén közlekednek. A menetrend tervezetet a megyei tanácsoknál értekezleten tárgyalják meg. Pécsett 1961. január 5-én, amikor a városi és járási tanácsok, valamint a jelentősebb vállalatok és intézmények képviselői közösen vitatják meg a' vasút igazgatóság szakembereivel é. ha még közérdekű javaslat születik, azokat a lehetőségek hez képest figyelembe veszi) az 1961—1962. évi menetrenc’ végleges kidolgozásakor. Schmidt Attila A Pécsi Nemzeti Színház balett-bemut ató j a A Pécsi Nemzett Színház tegnap este tartotta az I960—' 61-es színházi évad első balett-bemutatóját. A balett-bemutató három részből állt: Szokolay Sándor: az iszonyat balladája, Vujcsics Tihamér: Változatok egy találkozásra és Hidas Frigyes Concerto a szivárvány színeire. Alábbi képeink a bemutatott három rész egy-egy jelenetét ábrázolja, Az általános iskolai szülői munkaközösségek konferenciája A Magyar Nők Országos Tanácsa és a Művelődésügyi Minisztérium a SZOT székhazában kedden megtartotta az általános iskolákban működő szülői munkaközösségek 2. országos konferenciáját. Révai JózsefnénaJc, a fővárosi, tanács oktatási osztálya helyettes vezetőjének megnyitó szavai után Makoldi Mihályné, a pedagógusok szakszervezetének elnöke, a Magyar Nők Országos Tanácsának alelnöke mondotta el vitaindító referátumát. jurányi Gábor, a Művelődés ügyi Minisztérium alsjófokú oktatási főosztálya helyettes vezetőjének felszólalása után Széc&ei János pécsi általános iskolai igazgató a többi között a munkás származású tanulók segítésének módszereiről beszélt. Megemlítette, hogy a szülőkben egyre inkább növekszik a pedagógiai hozzáértés és a felelősségtudat. A vitában még felszólalt Beke Ferencné nagykanizsai pedagógus, Bodólay Gyula ba latonzamárdi iskolaigazgató Orbán Ferencné nagykanizsai szm-elnök, Hegyi Imréné miskolci pedagógus, Barna Lajos zirci iskolaigazgató, Pető W. Gyula szekszárdi iskolaigazgató, Dinnyés Illés séregélyési pedagógus, Hegyi Jánosné, a Veszprém megyei nőtanács titkára. A vita lezárása után a tanácskozás Makoldi Mihályné zárszavával ért véget. TIZENHÉT ÉV MÚLTÁN Hárman ülünk a szobában. Egy ember, akiről azt hitte a felesége, hogy elpusztult a háború viharában, egy asszony, akiről azt hitte a férje, nincs már az élők sorában, s én. Beszélgetünk. Követem az életutakat. Először a férfiét. Még el sem. múltak a mézeshetek, amikor 1944-ben behívták katonának. 1945 elején pedig egy Szombathely melletti kis községben kiadták a parancsot: „Indulás!” Űttalan utakon meneteltek egész éjszaka. Másnap délelőtt egy kis faluba értek. Meglepődve látták: osztrák területen vannak. — Ekkor már megszületett t kislányunk, Mária — szól közbe az asszony. Aztán tovább mentek Németországba, Egy erdőben lefegyverezték őket. Az ezredparancsnoksá- gon cédulát találtak egy fán: „Mi már hadifoglyok vagyunk.” ök is jelentkeztek. Elmondták: lefegyverzett magyar katonák, megadják magukat. Néger katonák vettéli őket körül. Mindent ki kellett rakni egy pokrócra. Ő, Horváth Alojz is mindent kirakott, csak egy képet tartott a kezében. A néger katona intett. Ö kinyitotta a tenyerét. A néger elvette a képet. Megnézte és ©gy könnycsepp gördült végig az arcán. Visz- szaadta. És ez a fénykép most gyűrötten, töredezve itt fekszik az asztalon. Francia táfeortes vitték őket. Márciusban, áprilisban a földön aludtak. Eső verte , őkét, fáztak, éhesek voltak. Meg is betegiedett. A barátai, ismerősed közül már többen elmentek. Csak ez az egy kivezető út van előtte is: jelentkezni az idegenlégióba. Jelentkezett és vitték. Vitték Troyesbe, Marseillesbe, Oránba. Ott betiltok a hajóba és egy hónapig mentek a Földközi-tengeren, a Szuezi csatornán, a Vörös tengeren, az Indiai óceánon — Indokínába. Öt év az idegenlégióban! Mintha azt mondaná az ember: öt_év a pokolban. Mert nekik pokol volt Indokína, Tunisz, Marokkó, Algéria. Ismeretlen tájakon járt, az asszony meg itthon a kislányának mutatta a fényképét: „Ilyen volt apád!” És könny- belábadt a szeme. őrségben állt, <a dzsungelben vágott magának utat és nála volt a fénykép. Vele volt a felesége, aki után csak vágyódni tudott. Kerestetni? Azt mondták: „Senki ne merje kerestetni a hozzátartozóját, mert abból baj lesz. Az otthoniakat mind kivégzik, ha egyáltalán élnek.” Letelt az öt év. És ő kerestetni kezdte a családját, A svéd yoröstoereszt azt mondta: „Nem keresünk egy asszonyt”. Nem adta fel a reményt.- 1957-ben levelet írt a magyar Vöröskeresztnek. Nem tudott közelebbit mondani, mint azt, hogy a felesége Duna- harasztiban lakott. Dunaha- rasztiban mindent végigkutattak. Végül egy távoli rokonra akadtak, aki nem tudott ugyan Horváth Alojznéról, de ismerte a nagynénijét, aki Budapesten középiskolai tanár. Bolyban a Vöröskereszt emberei keresték fel Horváth Alojznét. —• Él a férje. Már tizenkét éve keresi magát. — Nem akartam elhinni — mondja az asszony. — Azt hittem, valaki megtalálta a papírjait és most ez a valaki jelentkezik. Megkaptam a franciaországi címet és írtam. Megjött a válasz. És jöttek a levelek. Az egyikben azt írta a férj, talán 1960-ban hazajöhet, kap beutazási engedélyt. Távirat jön: „1960. Oktober 16-án az Orient expresszel érkezem.” Félórával az érkezés előtt már kint voltak a pályaudvaron. Horváth Alojzné izgatottan odafordul a lányához, a harmadikos gimnazista Má- riáhozj — Én talán meg sem ismerem az apádat. — Dehogynem! Biztosan visszaeimlékszel rá. Bejön a vonat és a tóduló nép nekilökődik a kijáratnak. Nagy sikoltás és Horváth Alojzné ott látja a lányát egy férfi nyakában. Az apja nyakában, akit Mária csak fényképről ismer. — Ne is kísérelje meg leírni azt az érzést, amit mi akkor éreztünk. Úgysem tudná leírni. És két hét múlva visszament Horváth Alojz Franciaországba. Ő francia állampolgár és csak két hétre kapott engedélyt. December 22-én ismét »regjött Horváth Alojz. Együtt gyújtották meg a karácsonyfán a gyertyákat, együtt ünnepelték az új esztendő jövetelét, a régi múlását. Ülünk a szobában. A falon a 'kislány matrózruhás képe függ. az -asztalon a világot járt gyűrött, töredezett kép, amelyen ők ketten vannak: menyasszony és vőlegény. öröm, nagy öröm költözött ebbe a bólyi, Zrínyi utca 6. szám alatti házba. —- Itt szeretnék élni. Együtt S családdal — mondja Horváth Alojz. — Itt szeretnék dolgozni. Műszerész vagyok, ötvennégy óta egy n-agy erőműben dolgozom Francia- országban. Valahol Tuniszban. — Elintézik, hogy itthon maradhass — biztatja a felesége. — Ne félj, elintézik. Munkát is kapsz. Minden el lesz intézve, mert én így akarom, mert mi így akarjuk. És a két szempár boldogan egymásra talál. Szalai János . Ez a kép is francia gyarmaton készült.
