Dunántúli Napló, 1961. január (18. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-04 / 3. szám

1 4 N A p T O 1981. JANUÁR Ú Imperialista mesterkedés a Boun Oum-téle lázadó kormány „törvényesítésére“ ' Laoezl Jelentések szerint Vientianeben összehívták a nemzetgyűlést, hogy bizalmá­ról biztosítsa a Boun Oum- féle lázadó kormányt — közli a TASZSZ. A lázadók és imperialista pártfogóik feltételezik, hogy a Vientianeben maradt parla­menti képviselők le fogják szavazni a Souvanna Phouma vezette törvényes kormányt. Ily módon akarják „törvénye­síteni“ Boun Oum kormányát. E közben arra számítanak, hogy a „törvényesített“ kor­mányt könnyebben fel tudják majd használni a laoszi hely­zet „rendezésére“ irányuló kü­lönféle politikai mesterkedé­sek céljaira. Sam Neua Mint az ADN közölte. Qui- nim Phoisena, a törvényes la­oszi kormány ügyvezető mi­niszterelnöke levélben fordult Hammarskjöld ENSZ főtitkár­hoz és közölte, hogy a puccs­isták oldalára állott Csampasz- szak nem tekinthető többé Laosz törvényes ENSZ képvi­selőjének. A levél hangsúlyoz­za, hogy csak a Souvanna Phou- ma-kormány megbízottal kép­viselhetik törvényesen Laoszt. Manila A TASZSZ jelentése szerint a Fülöp-szigetek fővárosába érkezett Edward Landsdale amerikai dandártábornok. — Landsdale „titkos küldetéssel“ folytatja útját Lao6zba. Bangkok Fate Sarasin, a SEATO fő­titkára — egy AFP jelentés szerint — újságíróknak adott nyilatkozatában kedden kény­telen volt beismerni, hogy „nincs módjában megerősíteni az észak-vietnami csapatok ál­lítólagos laoszi behatolásáról elterjedt híreket“. A főtitkár elmondotta továbbá, hogy La- cszról egyidejű tárgyalások folynak Bangkokban és Wa­shingtonban a SEATO-tagál- lamok képviselői előtt. A bangkoki rádió a laoszi helyeztet kommentálva azt ál­lította, hogy „Thaiföld veszély­ben forog“ és utalt a SEATO alapokmányának arra a cik­kelyére, amelynek értelmében „bármely tagállam a szerve­zet közbelépését kérheti, ha úgy véli, hogy egy szomszé­dos területről veszély fenye­geti.” Washington Nyugati hírügynökségek je­lentik, hogy Eisenhower elnök aki utolsó napjait tölti a Fe­hér Házban, kedden délelőtt újabb hosszas tanácskozást folytatott a laoszi helyzetről. A tanácskozáson jelen volt Her- ter külügyminiszter, Gates hadügyminiszter, Lemnitzer tábornok, a vezérkari főnö­kök egyesített bizottságának elnöke és Allen Dulles, a kém­szolgálat főnöke. A tanácskozás után Hagerty közölte az újságírókkal, hogy az amerikai kormány tovább­ra is „súlyosnak tekinti a la­oszi helyzetet“ végül bejelen­tette, hogy Herter külügymi­niszter rendszeresen tanácsko­zik a helyzetről utódjával, Dean Rusk-kal.” London Az angol külügyminisztéri­um szóvivője keddi sajtóérte­kezletén ismét részletesen fog­lalkozott a laoszi helyzettel. Mint nyugati hírügynöksé­gek jelentik, a szóvivő szerint Nagy-Britannia és az Egyesült Államok „közös egyetértéssel politikai megoldásra törekszik Laoszban.“. A szóvivő tagadta, hogy súlyos nézeteltérések me­rültek fel London és Washing­ton között, nevezetesen a ka­tonai intervenció kérdésében. Bejelentette, hogy a SEATO állandó tanácsa szerdán ismét összeül, de hangoztatta, hogy nincs szó a tagállamok kül­ügyminisztereinek összehívása ról; Feszült a helyzet Algírban a népszavazás előtt Párizs (MTI). Amíg Fran­ciaországban viszonylagos nyugalom jellemzi a január 8-i népszavazást megelőző kampány utolsó napjait, Al­gériában rendkívüli feszültség uralkodik. Algír arab óvárosában, a Kasbahban keddre virradó éj­szaka a muzulmánok újabb tüntetéseket kezdtek. A fran­cia katonaság körülzárta a vá­rosrészt. Újságírókat nem en­gedtek be a Kasbah területére. A hajnali és a reggeli órákiban messzire hangzott a tüntetők kiáltása: Muzulmán Algériát akarunk! Az arab tüntetők Ferhat Abbaszt éltették. Oran megyébe újabb francia csapaterősítések érkeztek. Messimer hadügyminiszter vil­lámlátogatásra ugyancsak Oran megyébe utazott. %Á Földközi-tengeri francia flotta egységei az elkövetkező na­pokban valószínűleg szintén Oran környékén cirkálnak majd, kikötésre és legénysé­gük partra szállítására készen. Mindebből Párizsban azt a kö­vetkeztetést vonják le, hogy kormánykörökben Orant vár­ják a feszültség gócának a nénsznvazás napjaiban. Algériában egyébként már 8-án megkezdődik a szavazás. Három napon át cirkálnak a „vándor szavazóhelyiséeek’’ a sivatagi részeken, a távoleső falvakban, s a hegyek között. A rmsv városokban vasárnap rendelik meg a szavazást. A ..francia Algéria” spanvol földre szökött vezérkara igen aktív. Lagaillarde és társai körleveleket küldözgetnek Al­gériába és felhívják elvbará­taikat: kövessenek el min­dent, hogy az európai lakosság „nem”-mel szavazzon. Pierre Poujade is Madridba érkezett és négyszemközt tárgyalt Sá­lán tábornokkal. Az „Algéria francia" Jelszó ma anyaországi hívei: Bidauil, Móricé és Soustelle újabb nyi­latkozatát várják: De Gaulle tábornok e szélsőjobboldali ellenzékének vezérei szerdára sajtókonferenciát hirdettek meg. A köztársasági elnök szil­veszteri rádióbeszédének cse­kély volt a visszhangja. A francia közvélemény nem tu­lajdonított nagy jelentőséget De Gaulle „fenyegetésének”, amellyel visszavonulását he­lyezte kilátásba arra az eshe­tőségre, ha január 8-án nem kap nagy többséget. p8rir»»i<T, kesztyű szakszerű FPCT1^(5|7 'i v» ** «• * n nicsrtri » qji*víratn$f Keresse fel ön is átvevőhelyeinket. 21 770 Mégsem mond le a holland kormány Hága (MTI). Jan De Quay holland miniszterelnök, aki tizenegy nappal ezelőtt lemon­dott, hétfőn este felkereste Julianna királynőt, hogy meg­kérje, tekintse semmisnek a kormány lemondását. Hivata­los közlés szerint a királynő a miniszterelnök kérését elfo­gadta. A holland kormányválságot az Idézte elő, hogy a parla­mentben a kormány kisebb­ségben maradt a lakásépítési programmal kapcsolatban tar­tott bizalmi szavazáson, A minisztertanács az elhang­zott bírálatok után módosí­totta a programot és ameny- nyiben azt a parlament elfo­gadhatónak találja, a kormány régi összetételében hivatal­ban marad. Az angol külügyminisztéri­um szóvivője ezután — immár harmadik napja — ismét ki­jelentette: „nem rendelkezik bizonyítékokkal a vietnami csa patok állítólagos laoszi beavat, kozásáról szóló hírek alátá­masztására." Majd hangoztat­ta, hogy „a SEATO csak a la­oszi kormány segélykérésére indíthat akciót, már pedig ilyen kérés nem érkezett a szervezethez“, A kormány elleni vádak özönével kezdte meg ülését a belga képviselőhöz Tombol a rendőrterror a belga fővárosban Brüsszel (MTI). Tíznapos szünet után rendkívül feszült légkörben kedd délután össze­ült a belga képviselőház. A kormány valamennyi tagja megjelent az ülésen. Elsőnek Leburton volt szo­cialista közegészségügyi mi­niszter emelkedett szólásra. A szónok Eyskens miniszter- elnökhöz fordulva hangsúlyoz­ta. hogy a kormány ezzel a Adenauer február 8-án találkozik de Gaulle elnökkel Bonn (MTI). Bonni sajtó- értesülések szerint február elején kerül sor Adenauer kancellár és De Gaulle elnök újabb találkozójára. Ismeretes, hogy eredetileg december ele­jére tervezett találkozót an­nakidején a kancellár megbe­tegedésére való hivatkozás­sal bizonytalan időre elhalasz­tották. A legutóbbi bonni ér­tesülések szerint a találkozó újabb időpontját egyelőre feb­ruár 8-ra tűzték ki. A talál­kozó Párizsban lesz, közvet­lenül a közös piac tagállamai­nak február 9. és 10-én a fran­cia fővárosban tartandó kor­mányfői konferenciája előtt. Előreláthatólag a párizsi konferencia előtt, vagy azt kö­vetően kerül majd sor Ade­nauer kancellár ugyancsak több ízben elhalasztott londoni látogatására is. A látogatás pontos ideje azonban egyelőre még függőben van. Bonni diplomáciai körökben ugyanakkor bizonyosra veszik, hogy elmarad a kancellárnak február közepére tervezett amerikai útja. Mint ismeretes, Adenauer közvetlen az ameri­kai választás után jelentette be, hogy február közepén az Egyesült Államokba utazik és ez alkalommal találkozik majd Kennedy elnökkel is. Miután azonban ez a bonni terv Wa­shingtonban felettébb fagyos fogadtatásra talált, az angol sajtó pedig egyenesen „tolako­dásnak minősítette”, hogy a bonni kancellár Macmillan t megelőzve, elsőnek akar ta­lálkozni az új amerikai elnök­kel. Bonnban úgylátszik, egye­lőre elejtették a februári wa­shingtoni utazást. törvényjavaslatával, de rr)ás terveivel is, hajótörést szen­vedett, Az országnak már nem kell ez a kormány! Térjen észre a miniszterelnök, amíg nem késő! — mondotta Lebur­ton. Figyelmeztette a minisz terelnököt, ne ragaszkodjék a hatalomhoz, mert 1981-ben nem lehet a munkásosztály érdekeivel ellentétben kormá­nyozni — hangsúlyozta. Nyomban ezután Eyskens emelkedett szólásra. Ismét megpróbálta védelmezni a ta­karékossági törvényjavaslatot. Nem átallotta a törvényjavas­latot a többi között a „szociá­lis haladás törvényének” ne­vezni. Eyskens szavait gyak­ran félbeszakította az ellenzék gúnyos nevetése. Collard, a Szocialista Párt elnöke kérte a képviselőházat, hogy szavazza meg a Szocia­lista Párt indítványát, amely a takarékossági program visz- szavonását célozza. Georges Bohy, a Szocialista Párt egy másik szónoka a kor­mány azonnali lemondását kö­vetelte. A nyugati hírügynökségek legújabb jelentése szerint a szocialista indítványt a kép­viselőház 121 szavazattal 83 ellenében elvetette. A kor­mánykoalícióhoz tartozó ke­resztényszocialisták és liberá­lisok — mint várható volt — ellene szavaztak. A képviselőház vitája to­vább tart. A hivatalnok-negye­det szoros katonai és rendőr­kordon veszi körül. Ide nem hallatszik a munkásosztály hangszóróin át sugárzott kö­vetelés: Eyskens mondjon le! A fővárosban kedden dél­ben tízezrek tüntettek. A vi­dékről teherautók szállítják a főváros felé a sztrájkoló mun­kásokat. Az Internarionálét és a MnrseUla!se-t éneklő tün­tetőkhöz nagy csoportokban csatlakoznak a brüsszeli diá­kok. Követelik a kongói be­avatkozás megszüntetését, a katonai kiadások csökkentését. Brüsszelben a parlament környékét a csendőrség pán­célkocsijai szállták meg Az utcákat szöges drótakadá’vok- kai torlaszolták el és az minisztériumokat megerősí­tették. A tüntetők feje feleiét a csendőrség helikopterei kö­röztek, Déli egy óra után nro- vokációkra került sor: a csend­őrök több helyen kivont kard­dal támadtak a tüntetőkre. Két sztrájkoló munkás meg­sebesült. Röviddel később 50 csendőr újabb támadást inté­zett a felvonulók ellen és is­mét több sebesülés történt. Antwerpenben a csendőrség ugyancsak rohamot intézett a felvonulók ellen és elég sú­lyos összetűzésekre került sor. komolyabb sebesülés azonban nem történt. Tíz sztrájkoló kisebb zúzódásokat szenvedett. Az 1960. év számos változást ho­zott a világ politikai térképén. A kővetkezőkben földrészek szerint, Időrendi sorrendben adunk átte­kintést eme változásokról. (A szö­vegben zárójelben feltüntetett szá­mok a térképen a bekarikázott számoknak felelnek meg.). AFRIKA 1960 elsősorban „Afrika éve” volt. A nemzeti függetlenségi moz galom orkánja száguldott végig a „fekete földrész" legsötétebb te­rületein. Január X.; A Franciaország igaz­gatása alatt álló KAMERUN (1) ENSZ gyámsági területet függet­len állammá kiáltották ki. Április 1.: Spanyol Guinea gyar­matot a spanyol kortesz (parla­ment) 1959. évi határozata alapján kettéosztották. FERNANDO PÓO (3) és RIO MUNI (3) néven a volt gyarmatot spanyol „tengerentúli tartományokká" léptetik elő. E cselekedetükkel a spanyolok to­vább is fennmaradt gyarmati el­nyomást kívánják álcázni. Április 27.: A Guineai-öböl part­ján fekvő TOGO (4) ENSZ gyámsá gi terület — lényegileg francia gyarmat — a független nemzetek sorába lép. Május 20.: Etiópia (5) társorszá­gát ERTTREAT (6) az ország un. autonóm területévé fokozzák le. Június 20.: Az afrikai népek sza­badságmozgalma meghozza első gyümölcsét. Szenegál (7) és Szu­dán (8). évtizedeken keresztül francia gyarmatok. majd 1958. őszétől autonóm köztársaságok, lé nyegében továbbra is félgyarma­tok, melyek a MALI ÁLLAM- SZÖVETSÉGBEN egyesültek, füg­getlenné válnak a francia közös­ségen belül, Június 2«.: Madagaszkár szige­tének lakói az e napon független­né nyilvánított MALGAS KÖZ­TÁRSASÁG (9) állampolgárai lesz­nek (szintén a Francia közösség keretén belül.). Június 30.: Afrika legnagyobb országa, az ásványokban rendkí­vül gazdag Belga-Kongó, kerek 80 évi gyarmati uralom után felsza­badult. A köztársaság kikiáltásá­val szinte egyidőben megindul a nemzetközi imperializmus bom­lasztó tevékenysége, mely a. füg­getlen KONGO (10) területi szét- darabolását tűzi ki céljául. Június 39-ával egyébként RUANDA- URUNDI (11) ENSZ gyámsági te­rület, mely közigazgatásilag Belga Kongóhoz tartozott, közvetlenül belga közigazgatás alá került. Július 1.: Olaszország egyetlen gyarmata — Szomália (13) ENSZ gyámsági terület — függetlenséget kap és Brlt-Szomállfölddel (13) SZOMÁLIA DEMOKRATIKUS KÖZTÁRSASÁG néven egyesül. Augusztus: Franciaország a Fran cia Közösséghez tartozó további 8 autonóm köztársaságnak teljes Jogi függetlenséget kényszerül megadni. Augusztus 1-én DAHOMEY (14), S-án NIGER (15), 5-én FELSŐ- VOLTA (18), 7-én ELEFÁNTCSONT PART (17), 11-én CSÁD (18). 13-án a közép-afrikai köztársa­ság (19), 15-én a KONGÓI KÖZ­TÁRSASÁG (20), 17-én pedig GA­BON (21) kiáltja ki függetlenségét. Augusztus 16: Hosszas tárgyalá­sok után a CIPRUSI KÖZTÁRSA­SÁG (22) is a független nemzetek sorába lép. Nagy-Britannia a szi­get függetlenségének megadásá­hoz csak úgy járult hozzá, ha an­gol katonai bázisok biztosítására 250 négyzetkilométernyi terület brit szuverénitás alatt marad. lesz. Az ldelglenee főváros, Rawal­pindi, amíg a tervezett új főváros Iszlámábád felépül. Október X.: Pekingben i960, ja­nuár 28-1 határegyezmény kiegé­szítéseképpen, a „Panosa Szila” (békés együttélés 5 alapelve) je­gyében ünnepélyes kereteik között aláírják KENIA és BURMA (30) kö­zötti vitás határterületek (31) kér­désének tisztázásáról szóló jegy­zőkönyvet, LATIN-AMERIKA « Április 21.t Felavatják Brazília néhány év alatt épített, Goiás ál­lamban fekvő új fővárosát: BRA- SlLIAT, amely ezentúl külön szö­vetségi kerületet képez. Az eddi­gi főváros — Rio de Janeiro — és szövetségi kerület GUANABARA (33) állam néven Brazília 31. álla­ma lesz. November 18.; A Hágai Nemzet­közi Bíróság a Nicaragua és Hon­duras közötti vitás határterületet a MOSZKTTO-PAJtTVTDÉKET (33) véglegesen Hottdurasnak ítéli. EURÓPA November 24.: Moszkvában véget érnek a szovjet—finn tárgyalások; melynek egyik eredményeként a Szovjetunió kedvező feltételek mel lett Finnországnak (34) bérbe adja a SAIMAA csatorna szovjet részét a hozzátartozó partszakaszokkal együtt. December 24.: Közigazgatási re­form ROMÁNIÁBAN (35), melynek következtében jelentősen csökken a járások száma. Románia jelen­leg 15 tartományra és a Maros — Magyar Autonóm Tartományra, valamint két tartományi jogú vá­rosra őszük, y* Augusztus 20.: A Mail Allamszö-, vétség felbomlik, miután francia imperialista sügalmazásra Szene­gál (7) szeparatistái sikeres pucs- csot hajtanak végre. Szeptember 22.: A Mail Állam­szövetség hivatalosan is feloszlik. Az államszövetség másik tagja Szudán (a volt Francia-Szudán) felveszi a MALI KÖZTÁRSASÁG (8) nevet. Október 1.: Nagy-Brltannia egyik legfontosabb gyaramata, Afrika legnépesebb országa, NIGÉRIA (23) függetlenségét kikiáltják. Brit Kamerun ENSZ gyámsági terület, mely október l-ig Nigéria szerves része volt. közvetlenül Nagy-Bri- tannia irányítása alá kerül, amíg az 1861-ben sorra kerülő népsza­vazás eldönti Nigériához, vagy Kamerunhoz fog-é csatlakozni . November 28.: A francia közös­ség utolsó autonóm köztársasága MAURITANIA ISZLÁM KÖZTÁR­SASÁG (24) Is elnyeri teljés Jogi függetlenségét. I960 a gyarmatbiro­dalmak széthullásának és a fran­cia gyarmatok teljes szétbomlásá­nak éveként kerül be a történe­lembe. A függetlenségi hullám a Csendes-óceán legtávolabbi szige­tére Is eljutott. WALLIS és FUTU­NA (25) francia gyarmat kivált Uj- kaledóniából és tengerentúli terü­letté való átalakulásával egy lé­péssel közelebb jutott a független­séghez. Ázsia Május l.: India központi kormá­nya nemzetiségi elvek alapján Bombay államot GUDZSERAT (26) és MAHARASTRA (27) államokra osztja ketté. Augusztus 2.T KARACSI (28), I PAKISZTÁN (29) eddigi fővárosa j a jövőben csak szövetségi kerület I

Next

/
Oldalképek
Tartalom