Dunántúli Napló, 1961. január (18. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-01 / 1. szám

4 IV A PT 0 1961. JANUAR í. Megint gazdagabbak lettünk Talán még a Statisztikai Hivatal sem tudná kimutatni, hogy mi mindennel gazdago­dott megyénk 1960-ban az iparosodás által. Ezért a mi vállalkozásunk is csak csonka év­végi mérleg lehet, olyan, amiből nagyon sok fontos dolog kimarad. Mégis érdemes lesz számvetést tenni, hiszen a csonka kimutatás is Ízelítőt ad gyarapodásunkról, fejlődésünk nagyszerű felfelé Ívelő útjáról. Vegyük hát elő a térképet, és állapodjunk meg néhány pont­jánál. Legyen az első állomásunk Komló, annak egyik külső része, Zobák-akna. 1961-ben 15 százalékkal nő a termelékenység a baranyai állami gazdaságokban Harminc százalékkal több kenyérgabonát, 79 százalékkal több sertéshúst, hét százalékkal több tejet termelnek, mint 1959-ben Közáp-Európa egyik legkorszerűbb bányája Igen, az impozáns méretű aknatorony alatt ebben az év­ben sem volt megállás. Hatal­mas üzemi épületek nőttek ki mellette a földből, s olyan hű­tőtoronnyal néz farkasszemet, amely párját ritkítja az ország ban. Szakadatlanul dolgoznak a föld mélyében is. Olyan átmé- retű bányafolyosókat vájnak ki. hogy szilveszteri bált is lehetne rendezni bennük. Szűk ség is van erre, mert itt J300 méter alatt kezdjük a bányász­kodást, olyan mélységben, ami­lyenben eddig nálunk nem volt szokás. Már hozzákezdtek a megye legnagyobb fürdőjének építé­séhez is. 1960-ban 68 millió fo­rintot költöttek Zobák-aknára. Megyénk egyik legnagyobb be­ruházása ez. Ötméteres széntelepeket találtok Az ember évezredek óta él a Mecsek környékén, és nem tudta milyen kincset taposott a lába alatt. Csak most derül ki. A Komlói Mélyfúró Válla­lat például 5 méter vastag széntelepet fúrt át 1960-ban, a hosszúhetényi akna közelében. összesen 86 fúrást fejeztek be, s 18 olyan fúrásuk van, amely 1961-re is áttevődik. Ha a lefúrt lyukak mélységét ösz- szegezzük, 20 ezer és félszáz métert kapunk. Eddig csak 1200 méter mély­ségig „kapirgáltuk” a földet. Most olyan fúróberendezést kaptak Svédországból, amely- lyel 3 ezer méterig is le lehet hatolni, a Szovjetunióból pe­dig 10 darab 1200-as ZIF fúró­gép érkezik. Nagyon szeretik s geológusok, mert nem ap­rítja fel a kőzetet teljesen. Hol vagyunk már Hamerlitál! Van pécsi tüke, aki még ma !s Hamerli-gyámak hívja a kesztyűgyárat, pedig — bízvást mondhatjuk — a régi tőkés nem ismerne rá a volt üzemé­re, , ha végigjárná. Nagy gép­ház, műhelyek, raktárak, ét­kezde és kultúrterem, korsze­rű konyha, fürdők és öltözők épültek. A régi gyárépületek alig különböztek a városi ma­gánházaktól, ma pedig több- emeletes épületekből álló, kor­szerű nagyüzem áll a helyü­kön. Két év alatt épültek fel. 1948-ban, amikor a Hamerli urakat kiakolbólintották a gyárból, vagy 230-an dolgoztak az tízemben, s évi 180—190 ezer pár kesztyűt készítettek. Ma több mint ezer ember, több mint 800 ezer párat gyárt. Ugye messze vagyunk már Ha- merlitől? Gyors ütemben fejlődik a gyárhoz tartozó siklósi részleg is. Kétszázötven dolgozó 60 ezer párat termelt 1960-ban. Két év múlva 1962-ben már 800 lesz a munkások száma és 430 ezer pár nagyobbrészt ex­portkesztyűt varrnak. E sze­rint Siklós kétszerannyit ad egymaga, mint Hamerli régi gyára* 520 új lakás, 15 tantorom Nem teljes a lista: ez csak a Baranya megyei Építőipari Vál lalat „évi termése”. Más vál­lalatok is építettek még laká­sokat. Az 520 lakásból, 43 OTP öröklakás, 132 szövetkezeti la­kás, a többi pedig állami. Űj- Mecsekalján a Jókai, Endre, Kolozsvár utcában és máshol épültek fel. Egy részüket be­épített konyhabútorokkal és ru hás szekrényekkel szerelték fel. Befejezték a Bányaipari Technikum bővítését és felújí­tását, a Szigetváron, Sellyén és Harkányban tervezett 12 tan­terem helyett összesen 16 tan­teremmel bővítették az iskolá­kat. Felépítettek 6 darab 52 férőhelyes és két 102 férőhe­lyes növendékmarha-istállót, két 100 férőhelyes növen- dákmarha-ástállót, egy 10 vagonon gólét, egy 2500 férőhelyes csibenevelőt óvo­dát építenék a Szabadság té­rén és a Jókai utcában, hozzá­fogtak a Pécsi Tervező Iroda székházának, az újmecsekaljai 400 személyes MTH iskola épí­téséhez ... Elég is lesz talán, mert sohasem érnénk a végére, hiszen 250 millió forint érté­ken félül építettek 1960-ban! Új gyáffészlogok, vasutak Talán utoljára írjuk le a Ba­ranya megyei Mélyépítő Vál­lalat nevét. Január 1-től fogva ugyanis egyesül a Baranya me­gyei Építőipari Vállalattal. Nem az erős és gyenge egyen­lőtlen házassága lesz ez, mert a Mélyépítő Vállalat sem kraj­cárokkal, hanem 200 milliós évi tervvel dolgozott. Ez a vál­lalat építi a megye büsz­keségeit, a Mohácsi Farostle­mezgyár második lépcsőjét, 1st ván II. aknát, a 7 kilométeres hird—hosszúhetényi vasútat — hogy csak a nagyiá* említ­sük. A Drávaszabolcsi Kender­gyár bővítése, a nagyharsányi vasút, a bátaszéki, bonyhádi, dombóvári, sárszentmiklósi és ozorai vízművek, a 10—15 ezer­hektoliteres paksi borospincék már az „apróságok” közé tar­toznak. Hozzákezdtek az új hőerő­műből kiinduló távfűtési veze­ték építéséhez, folytatták a dunai vízvezeték építési mun­káit, utat készítettek Szűr köz­ségnek, istállókat Dunafalván és Bács megyében. A Mélyépí­tő Vállalatnak hosszú a keze: még az újmecsekaljai utakat Értesítjük kedves vevőinket, hogy a nagy érdeklődésre való tekín4e4tel ldc\/Xxiés i/á&áiunkat )ói<ai tér 3. iM'ZfyUO'&S'Z&bbUottuU Jyitva 10--20 óráig Pécsi Kiskereskedelmi Vállalat és különböző vezetékeket is az készítette. Nyolcszázezor kötet könyv Bizony, nem is hinné az em­ber a Pécsi Szikra Nyomdától! Pedig semmi kételkedés: ki- berekítve 800 ezer kötet köny­vet nyomtak ebben az évben, ami körülbelül 70 millió betű­nek, súlyban pedig 190 tonná­nak felel meg. De félre a ton­nákkal, hiszen a könyveket nem kilóra mérik! így sincs okuk a nyomdá­szoknak a szégyenkezésre. Ke­reken 10 könyvkiadónak dol­goznak, az Európától kezdve, a Közgazdasági és Jogi Könyv­kiadóig. A könyvek formája, kötése a budapesti nyomdák termékeivel is versenyre kel­het.. Ha már a nyomdánál tar­tunk, érdemes betekinteni a rotációs géphez is. Ezen a ha­talmas gépen 15 millió 775 ezer újságot nyomtak ebben az év­ben. Ebből több mint 12 és fél millió a Dunántúli Napló. Magyar László lanlolyamok 2900 Isz- elnök részére A Földművelésügyi Minisz­térium 1961 elején egy hóna­pos tanfolyamokat rendez a termelőszövetkezeti elnökök részére. A tanfolyamokon kétezerkilencszáz termelő­szövetkezeti elnök vesz részt, s szerez ismereteket az üzemszervezés, az agrárpoli­tika, a gépesítés és a számvi­tel köréből. Az előadásokat a Földművelésügyi Miniszté­rium és más országos intéz­mények vezető szakemberei, valamint egyetemi, főiskolai tanárok tartják, az előadáso­kat konzultáció és vita köve­ti. Szakmai gyakorlatként, kö zösen kidolgozzák majd né­hány szövetkezet tervének egy egy részletét. Ismeretes, hogy állami gaz­daságaink évről évre nagy si­kereket érnek el a termelés­ben. Az állami gazdaságok jö­vőre is előre akarnak menni. A hogyanra az Állami Gazdasá gok Baranya megyei Igazgató­ságának vezetőjétől. Dudás Jó­zsef elvtárstól kértünk választ. — Mintegy kilencvenezer holdon gazdálkodunk. Kilenc­ezer dolgozónk van — kezdte a tájékoztatást Dudás elvtárs — Tizenkilencezer számosa’la-- tal és közel hétszáz traktoregy­séggel látunk neki a termelés­nek. Ha csak ennyit mondok ebből is látható: nem volt cse­kélység felkészülni a jövő évi terv végrehajtására. Jövő évi tervüknek melyek a főbb vonásai? A szántóföldi növényter­mesztésben fejlesztjük a terme lés szerkezetét: sok kis terü­leten termelt növényt elha­gyunk, összefüggő nagy táblá­kon valóban nagyüzemi több termelésre térünk rá. Így lé­nyegesen jobb lesz a munkaerő beosztás, a gépek kihasználása, jobban alkalmazhatjuk a mo­dem agrotechnikát, könnyebb a betakarítás, az összes munka ellenőrzése és nem utolsósor­ban jelentősen csökkennek a termelési, igazgatási költségek és emelkednek a hozamok, a teljesítmények. Az állattartás termelési szerkezete és a nö­vénytermesztés összhangja po­zitív irányban hat, egymást kölcsönösen kiegészítve több és olcsóbb terméket tudunk előállítani. — Mennyivel adnak többet jövőre a piacnak, mint mond juk 1960-ban? — Érthetőbb lesz, ha a pi­acra kerülő termelést viszony­számokon keresztül nézzük meg. Viszonyítsuk az 1961. évi terv értékesítési számait, át­lagterméseit. önköltségeit az 1959. évi tényhez, illetve az 1960. évi tervhez. Ha az 1959 évi 100 hold szántóra jutó ke­nyérgabonaértékesítést száz­nak vesszük, akkor 1960-ban hét százalékkal többet írt elő a terv. 1901-ben ennél jóval tovább megyünk. 1961-ben 30 százalékkal több kenyérgabo­nát kell értékesítenünk, mint 1959-ben. Hasonló a helyzet a tejnél, a gyapjúnál, a marha­húsnál, a sertéshúsnál, a hal­nál. a vágóbaromfinál is. Tej­ből hét százalékkal, gyapjú­ból 271, marhahúsból 28, ser­téshúsból 79, halból 48 és vá- 'óbaromf'ból 50 n*r adunk többet a terv szerint 1961-ben, mint amennyit ad­tunk 1959-ben. — Ha többet adnak, akkor bizonyára növelik az átlag­terméseket is. — Természetesen. Marad­junk itt is az 1959. évi tény- nél. Induljunk ki ebből! 1959- ben 12,2 mázsa volt katasztrá- j lis holdanként a kenyérgabo­na termésátlagunk. 1901-ben kenyérgabonából a tervünk sze rint már 10,6 mázsát termelünk holdankint. 1959-ben 3322 liter tejet fejtünk egy-egy tehe­nünktől. Jövőre már 3423 liter tejet ad átlagosan minden te­henünk. Gyapjútermelésünk átlagát db-ként egy kilóvá’ emeljük az 1959. évi tényhez viszonyítva. 1959-ben 3,2 kiló gyapjút nyírtunk egy-egy juh- ról. 1961-ben 4,2 kilót nyírunk. 1959-ben 120 tojást tojt évi át- '""ö-n p-jv-egy tyúkunk. Jövőre 136 tojást várunk egy-egy tyúktól. — A terv szerint növekszik a termelés. Ez a növekedés azonban csak akkor jó, ha ezzel együtt csökken az ön­költség is. Van-e ilyen tö­rekvés a tervben? — Természetesen van. Pél­dául a búza önköltségét az 1959. évihez viszonyítva 15, a tej önköltségét 1 százalékkal, a hízósertését 5, a tojásét pe­dig 10 százalékkal csökkentjük. — És mit jelent ez forint­ban? Például 1961-ben a búza má­zsáját harminc forinttal olcsób ban állítjuk elő, mint 1959- ben. Jövőre 218 000 mázsa bú­zát termelünk. Könnyű kiszá­mítani mennyit jelent ez. Nem kevesebbet, mint 6,5 millió fo­rintot. A tejnél Is bizonyára sokaknak szemet szúr az az egy százalékos önköltségesük­i *'? Lehe h"gv ? . . azt mondják — ez semmi Pedig, ha egy liter tej önköltségéi 3.1- i t ■<■■ 0 ' { ■ ■- - , literenként 3.1 fillérből mégis félmillió forint önköltségcsök­kentés jön ki, mert nem keve­sebb, mint 16 millió liter 'elet fejünk. — Az előzőkben szólt 'rar arról, hogy sok kis terű n termelt növényi elha a: és összefüggő nagy tahi ikon, i ióhaii Tropin melésre térnek át Mibe nu tatkozik meg ennek a jelen­tősége? — A he yesebb. modor í o üzemszervezés növeli a múmia termelékenységét. Számítása­ink szerint 15 százalékkal nö­veli. Az összes termelési atta­kon belül a legnagyobb a munka termelékenységének nevekedése a kukoricánál, ahol az eddigi hagyományos terme­lési módszereket felváltja az új: agrokémiával cs techniká­val való termelés, amely a tnim''a'dő-ráfordítást a íe.ére csökkenti. — És mik a terveik a ker­tArze'.ber>. a nuümöles-és sző­lőtermelésnél? — Itt érdemes megemlíteni a bólyi és zengőaljai állami gazdaság által bevezetett 100— 120 holdas modern, öntözéses zöldségkertészetet, az egyre nagyobb termőgyümölcsösöket, a komlótil tetvényeket és jó­kedvre hangoló terv az is, hogy a híres siklós-göntéri szőlős­kertek ismét megnőnek jövőre 150 hold új telepítéssel. Elmondható, hogy az új, a haladó mindig vonzó is egyben. . Az új, a nagyobb feladatok ösztönzőleg hatnak minden be­csületes dolgozóra. Az eddig elért eredmények, a haladást szolgáló törekvés biztosíték ar­ra, hogy a megye állami gazda­ságainak jövő évi tervei is meg valósulnak. Szalai János hogy szűkösen, de valahogy mégis megvoltunk, örültem a kis unokámnak, amikor eljöt­tek újév napján minden jót kívánni. 1950. Az 1883-as év utolsó napja a fekedi Heller családnál is különbözött az előtte lévő töb­bitől. Felsírt a harmadik gyer­mek a családban. Eggyel sza­porodott a Monarchia lakóinak és árváinak a száma. Jutott volna a családi örökségből föld egyformán mindnyájuknak, de a barázda a becsületet is szét­forgácsolta. Nem testvér volt a testvér, hanem örökös. Ván­dorbot került a kis Heller András kezébe. Azóta majdnem egy század viharzott el az élénkszemü, fe­kete hajú kis emberke felett. Az idő elfújta a dús fürtöket, megritkította és megfestette. Csak a bajusz maradt meg olyannak, amilyen ötven évvel ezelőtt is volt. Sűrű pelyhekben hull a hó. Betakarja a kassziáni és a káposztásvölgyi hajlatokat. A sok apró gyermek itt is, ott is repül a rádliján. Hógolyóznak, visonganak. Heller András bá­csi a meredek kapuelőtti domb­ról nézi őket. Ott játszik a kis dédunoka is. Rongyos a naptár. Búcsúzik az óév. Az új még csukva van. Az elején piros betűkkel: „boldog új esztendőt!’’ Majd meglátjuk, hogy milyen lesz. Ami elmúlt, azt tudjuk, milyen volt. Év végén számoltunk. Az évet és a többit is. Ki ennyit, ki annyit. Heller Aiuirás bácsi hetvenhetet. * — Nemcsak egy évet, de egy egész századot búcsúztattunk. Elmúltak a nyolcszázas évek, a második számot kellett ja­vítani. Hetyke legényember voltam. Pécsváradon inaskod- tam. Társaimmal otthon gubbasztottunk és hallgatjuk a mesterék vígságát. Annyiból emlékezetes csak nekem az a szilveszter, hogy másnap a mes­ter nem ugrasztott bennünket kora reggel. Kilenc óra volt, amikor felkeltek. Korán feküd­tünk és későn keltünk. Kel­lett-e jobb szilveszter egy inasnak? — Sokat változott az életem tíz esztendő alatt. Csak egy valami volt ugyanolyan mint régente: a szegénységem. Ab­bahagytam a szabó szakmát és eljöttem Pécsbányatelepre bá­nyásznak. 1909-ben, az akkori Schroll aknán kezdtem dolgoz­ni, mint csillés. Kint laktunk a Rédivölgyben. Jobbról is, balról is erdő, messze estünk mindenhonnan. Nem mehet­tünk szilveszterezni sehova se. Megszületett a kislányunk is Katica, is így hát otthon töltöt­tük az estét. Bednár Jóska, meg a másik szomszéd átjött, hoztak egy üveg bort és amel­lett radíroztuk le az évet. A napi 90 krajcáros bérből nem lehetett ficánkolni. Az urak igen! Azok a társasági kaszi­nóban mulattak. Nekik volt mire és forint is volt ott, nem csak krajcár. Akkoriban sokan mentek Kaposvárra, Dombóvárra. Én Mányokon voltam. Az 1920-as szilvesztert azonban már ott­hon töltöttük. Vigadni nem nagyon lehetett a szerbek mi­att. Este héttől reggel nyolcig a lakásban kellett tartózkodni és elsötétíteni az ablakot. 1930. Az István aknán dolgoztam, de sajnos a harmincas évekre beköszöntött a szanálás. Sok embert elküldték a bányából. Nekem szerencsém volt, mert ott maradhattam. Igaz, hogy dolgozni hetenkint csak há­rom napot lehetett. Nagyon össze kellett húzni magunkat. Nem szórták a pengőt. Egy kis üveg bor mellett otthon beszélgettünk. Arról, hogy ta­lán a következő esztendő jobb lesz. 1940, — De biz nem lett az jobb! Sokat betegeskedtem esztendő­kön keresztül. Baleset ért a bá­nyában. Ekkor már fujdogált a háború szele, a pénz is kez­dett egyre kevesebbet érni. Filléreztünk, kuporgottunk egyik napról a másikra. Az asszonynak olyan nagy gyakor­lata volt már a beosztásban, Égy egész más világ ... Sza­badok voltunk. Itthon volt az egész család. Szép volt így az új esztendőt köszönteni. Hat­vanhat esztendőt mérlegelhet­tem. Nem volt nehéz az össze­adás. Nemcsak unoka, hanem déduTioka is megcirógatta a ba­juszomat. A család tagjainak nem kellett krajcároskodniok. Más mederbe került az életük, mint amilyen a miénk volt va­lamikor ilyen korban. Sok ko­rabeli munkatársam kidőlt a sorból. Én kíváncsian vártam, hogy mit hoznak a következő évek. Vajon megérem-e még a következő számot a hatost? 1960. — Megértük öreg párommal együtt. Ez a hetvenhetedik szilveszter estém. Mosolyog­nom kell, de ez lesz a legszebb és a legmódosabb is. Hogy miért? Negyvenhét esztendőt szolgáltam a bányában. Most 880 forint nyugdíjat kapok. Összeraktunk ez évben egy kis pénzt és végre hetvenhét éves koromra vehettem egy rádiót magamnak. Azóta is tervezget­tem ezt, amióta a Kriszt kocs­mában annakidején először lát­tam, * Búcsúzik az év. Az új még csukva van. Számolgatunk. Ki ennyit, ki annyit. Heller And­rás nyugdíjas bányász hetven­hetet. Ezt, a hetvenhetediket tartja a legszebbnek. Mi azt kívánjuk, hogy tíz év múlva is ugyanilyen jó erőben találja a számadás. GAZDAGH ISTVÁN

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom