Dunántúli Napló, 1961. január (18. évfolyam, 1-26. szám)
1961-01-26 / 22. szám
XVIII. ÉVFOLYAM, 82. SZÁM ARA: 5« FILLÉR IMI. JANUÁR 86. CSÜTÖRTÖK VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! DUNÁNTÚLI képesítik a rakodást az AKÖV-nél NAPLÓ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA Álljanak több árut a termelőszövetkezetek! Mezőgazdasági tanácskozás Pécsett a Petőfi moziban Szerdán délelőtt tíz érakor tanácskozásra ültek össze Pécsett a Petőfi Filmszínházban a megye párt, állami, termelőszövetkezeti és felvásárlási szerveinek vezetői. A tanácskozásom megjelent és felszólalt Egri Gyula elvtárs, a megyei pártbizottság eflső titkára. A tanácskozást Földvári János elvtárs, a megyei tanács elnök helyettese nyitotta meg, majd átadta a szót Palkó Sándor elvtársinak, a megyei tanács elnökének. Palfkó elvtáns beszámolójában két igen lényeges kérdéssel foglalkozott, az egyik a termelőszövetkezetek árutermelése, a másik pedig azt a kérdést világította meg: mi a feladatuk most a tanácsoknak a termelőszövetkezeti községekben. PALKÓ SÁNDOR: Tizenegy százalékkal ad'on többet minden falui Palkó élvtárs elmondotta, hogy a munkások túlteljesítették az évű tervet, s bár a parasztok is lényegesen többet adtak, mint az előző években, róluk mégsem lehet ezt elírnom dani. Alig volt olyan áruféleség, amelyből a várt mennyiséget eladták volna az államnak. Az idén 11 százalékkal több árut keli aduitok a termelőszövetkezeteknek. Ennek az előfeltételei megvannak. A megyében lényegében befejeződött a mezőgazdaság szocialista átszervezése, ami mór az első évben is több árut jelent. Ezt bizonyítják a tavalyi tsz-eredmények is. A tanácsok feladatairól szólva Palkó elvtárs elmondotta: a tanácsok fő feladata a községekben, hogy betartsák a törvényeket, ellenőrizzék, hogyan érvényesül a tsz-demok- rácia, lépjenek fel a társadalmi tulajdon védelme érdekében. A vb-elnök vegyen részt a tsz vezetőségi és taggyűléseken, ellenőrizze: jóváhagyat- ják-e a közgyűléssel a terveket, szerződéskötéseket, időn ként számoltassák be a tszel nököt a községi tanács vb- ülésén. A vb-elnök ismerje meg, mennyi árut adott a községe a múltban és segítse elő, hogy ebben az évben a község 11 százalékkal többet adjon, mint tavaly. Összefoglalva: a községi tanács tegyen meg mindent annak érdekében, hogy a község minél előbb, már az első évben több árut termeljen és több legyen a taeok iövedelme is, vagy legalább érjék el azt, amit egyéni korukban elértek. SZABÓ MATTÁS: Keni ^rneH fölünk leheelent Ezután hozzászólások következtek. Az első hozzászóló Mécs Sándor elvtárs, Borjúd község vb-elmöke volt. A tanács és a tsz kapcsolatáról beszélt. Elmondotta, hogy az ő községükben a termelőszövetkezet a múlt évben 131 százalékra teljesítette áruértékesítés; tervét és ezért 66 ezer forint kedvezményt kaptak. Szólt az új belépőkről is. Az új belépőkről a következőket mondotta: „Segíteni kell az új belépőknek, hogy megtalálják e helyüket a közösségben. Ez fiadat» a tanácsnak, is,4! Szabó Mátyás elvtánj, a bólyi Kossuth Tsz elnöke az elért eredményekről szólt. Elmondotta, hogy 1959-ben 100 holdra 165 000 torint áruértékesítési tervet kaptak. 1960- ban már 230 000 forint voltt az áruértékesítési tervük. Ezt is túlteljesítették. „Nem kémek tőlünk olyat, amit ne lehetne teljesíteni. Jó az. hogy megkapjuk a tervet, mert ez serkent bennünket — mondotta. — Mi kihasználtuk az áruértékesítés adta lehetőségeket és kihasználjuk a jövőben is. Töb bek között ennek, a szerződött növényeknek köszönhetjük azt: nálunk, ha esik, ha fúj, md minden évben negyven forintot fizetünk munkaegységenként. így van ez már 1955 óta." EGRI GYULA: Fel kel! használni a jó termelőszövetkezetek tapasztalatait! Ezután Egri Gyula divtáns, a megyei pártbizottság első titkára szólalt fel. Egri éLvtárs elmondotta: teljesült a vá gyünk, minden község termelő szövetkezeti község. Öröm és gond ez. Most az a feladat, legalább olyan energiával, ha nem nagyobbal, dolgozzunk azért, hogy jobb életet tudjon teremteni magának a parasztság, hogy több árut tudjon adni a városnak. Ha a tagok is rendesen dolgoznak, rövid időn belül megteremthetjük a jólétet az új termelőszövetkezetek ben is. Ebben a munkában fel kell használni a régebbi, jó termelőszövetkezetek tapasztalatait, hogy most már ne kelljen a saját kárunkon tanulni. Olyanná kell tenni ezeket a termelőszövetkezeteket, mint a bólyit. Egri elvtárs elmondotta: Bolyban beszélgetett tisz-asszanyokkalL Megkérdezte tőlük: szeretnek-e a termelőszövetkezetbe járni. Az asszonyok azt mondták, jobban szeretnek ott lenni, mint otthon. Itt megtalálták a számításukat a tsz-tagok. Ezt kell elérni minden termelőszövetkezetben. É érmék egyik igén jó eszköze: érdekeltté keH tenni a tagokat a termelésben, a plusz munkát díjazni kell. Egri elvtárs szólt arról is, hogy falun megvannak még a régi termelési eszközök; a kisparaszti istállók, sertésólak, szérüskertek. Ezeket is használják ki a termelőszövetkezetele, mégpedig úgy, hogy itt is hizlaljanak állatot, neveljenek baromfit a tsz-tagok a tér melőszövetkezetnek. így sokkal könnyebben tudják teljesíteni áruértékesrtési tervüket. Be lehetne indítani megyénkben is — mondotta Egri elvtárs — minden községben: 10 baromfi, 100 tojás mozgalmat. Ez azt jeleníti: minden falusi háziban 10 baromfira és 100 tojásra kötnek szerződést. Ez is megkönnyítené az áruértékesítési tervek teljesítéséit. Egri elvtárs befejezésül ismét hangoztatta: a feladatok nem olyan nagyok, hogy ne lehetne azokat megvalósítani Meg lehet valósítani ezeket a terveket. ha összefogjak a községekben a párt-, állami éc termelőszövetkezeti vezetők ha a tarok is kiveszik résziikp' a munkából. 'Nagy Károly elvtáns, a toisIsgtMé liBBcáőszöveflcBiait nokének hozzászólása bizonyítéka voűit annak: amelyik termelőszövetkezetben jó vezető van és a tagok is dolgoznak, ott lehet szép eredményeket elérni. A kiskassai termélő- szö vetkezet 1959-ben nagy mérleghiánnyal zárt. Most zárszámadáskor 28 forint körül osztanak munkaegységenként Ha 1959-ben nem lett volna mérleghiányuk, akkor most közéi negyven forintot oszthatnának. És mindezt egy év alatt érték eh- Nagy Károly hozzászólása után Földvári János élvtárs, a tanácskozást berekesztette. A 21-es Autóközlekedési Vállalatnál a nehéz fizikai munka megszüntetése és a gépkocsik jobb kihasználása érdé kében úgynevezett lapátos — szén, kő, föld stb. — rakodás gépesítését kezdték meg. A je lenleg már alkalmazott harács ológép és forgó-rakodó dömper mellé a képen látható, Zetor-ra szerelt, hidraulikus markoló gépet is megvásárolják, melynek teljesítménye óránként 11 vagon. Megalakult Pécs nyolcadik termelőszövetkezete Tegnap már jóval kilenc óra előtt gyülekeztek Patacs, Urög és Mecsekalja dolgozó parasztjai a mecsekaljai Rákóczi filmszínházban. Itt tartotta ugyanis e hárosn Pécshez tartozó 1145 traktor etkészltésáhaz elegendő vasat gyűjtőit a MÉH Baranyában A féldolgozó művekhez az elmúlt évben 904 vagon vashulladékot, 46 vagon színes fémhulladékot, 125 vagon papírhulladékot és 68 vagon textühulladékot szállított a Baranya-Tolna megyei Melléktermék és Hulladékgyűjtő Vállalat. 1960.-éves -tervüket 111,2 százalékra teljesítették, értékesítési tervüket pedig több mint 4 millió forinttal teljesítették tűL A vállalat munkáját segítették a város és megye úttörőcsapatai. A megyében a lakóterületeikről összegyűjtött vashulladék 1145 traktor elkészítéséhez elegendő. Az egyik legjobb hulladékgyűjtő csapat a Bercsényi utcai iskola, ahol az úttörők a papír- és rongyhulladék mellett 28 400 kiló vasat gyűjtöttek. A pécs- szabolcsi úttörőcsapat tagjai, az új-mecsekaljad úttörők és a Petőfi utcai csapat munkája is eredményes volt. Az úttörők által gyűjtött sok-sok mázsa vasért, papírért, egyéb hulladékért nemcsak a megjáró pénzt fizette a vállalat, de a legjobb, a hulladékgyűjtést szorgalmazó és jól irányító vezetői: között 32 ezer forint jutalmat is kiosztottak. I község termelőszövetkezeti ■ alakuló közgyűlését. A város III. kerületének első, egyben a város nyolcadik termelőszövetkezete alakult meg. Százötven család 188 tagja kérte felvételét a termelőszövetkezetbe. A tagok mintegy 800 holdnyi földet, melyből 700 szántó — vittek be a közösbe. Az alakuló közgyűlésen Vörös Nándort, a Pécsi Állami Gazdaság volt dolgozóját választották egyhangúlag a termelőszövetkezet elnökéül. A termelőszövetkezet tagsága úgy határozott, hogy az új tsz- nek a Mecsek Gyöngye nevet adják. A Mecsek Gyöngye Termelőszövetkezet elnöke a gyűlés végén elmondotta, hogy minél előbb hozzá akar kezdeni a közös gazdálkodáshoz. A termelőszövetkezetnek mintegy 30 j holdas kertészete is van, amelyet az itt lakó bolgárkertészek hoztak magukkal. Ezen folytatják a munkát, hogy tavasszal már a termelőszövetkezet szállíthassa a friss zöldséget a városnak. A későbbiek folyamán pedig tovább szeretnék fejleszteni ezt a kertészetet. Kerti traktort is be akarnak szerezni, hogy a munkát megkönnyíthessék. Vörös Nándor élvtárs elmondotta, hogy valószínűleg három üzemegységet alakítanak ki Patacson, Mecsekalján és Ürögben egyet. Mindegyik üzemegységben megfelelő szakemberek vezetésével a legmegfelelőbb termelési ágat fejlesztik. így Patacson a sertéstenyésztést, Mecsekalján a kertészetet, Ürögben pedig a szőlészetet kívánják jövedelmezővé tenni. Elkészült az első háromemeletes panelház Pécsett Rohamosan nő a „házgyár** termelése 1958-ban adtuk hírül először, hogy Pécsett „ház-gyár" épül. Az É. M. Baranya megyei Építőipari Vállalata a pécsi saÄ ZAJLÓ DUNÁN lakdomb tövében kísérletképpen panel-elemeket kezdett gyártani Juhász Ferenc pécsi szakember vezetésével. A kísérletek igen jó ütemben haladtak és a hozzáfűzött reményeket igen hamar beváltották. Rohamosan fejlődött az akkor még gyermekcipőben járó ház-gyár. 1958-ban 1650 négyzetméter panelt gyártottak, 1959-ben 5400 négyzetmétert, s tavaly már 26 000 négyzetmétert Amikor e rövid statisztikához azt is hozzátesszük, hogy ezt az eredményt 35 ember érte el — három brigád, — akkor a kimutatásnak sokkal nagyobb az értéke Mind a három — a Gyenis. a Richter és a Kardos brigád — a szocialista munkabrigád megtisztelő cím elnyeréséért napról- napra szebb munkasikereket ér el. — Kapacitásunk még nem teljes — mondotta Juhász Ferenc a panel-üzem vezetője. Telepünkön állandóan építkeznek, bővül az üzem és minden remény megvan arra, hogy az 1961-es évbien ne csak 26 ezer négyzetméter panelt készítsünk. (Ebből 5 db három emeletes, 24 lakásos házat lehet építeni.) Végignézve a panel-üzem szerelőcsarnokait, olyan benyomása lesz az embernek, mintha az itt dolgozók édes testvérek lennének. Olyan megértéssel, harmóniában dolgoznak. — Eredményeink titka elsősorban a jó kollektív szellem az elvtárs iasság — mondotta Richter elvtárs, az egyik brigád vezetője. — Az nem vitás, meg kell fogni a munka végét, de megéri. Szép és izgalmas feladat szakítani az elavult hagyományos építési móddali olyan paneleket készíteni, amelyekkel még a hitetlenkedőknek is bebizonyítjuk, hogy a modem és gvors építkezés csak ilyen módon valósítható meg. Az élet a rohanó fejlődés parancsolta az új építési eljárásokat, •—■ A keresetünkkel is meg vagyunk elégedve ■ vette át a szót a vasbetonszerelő brigád egyik tagja — 2000—2200 forintot is megkeresünk. — Nálunk nemcsak frázis a minőségi termelés. Minden igyekezetünkkel azon vagyunk hogy a panelek pontosak, a technológiai előírásoknak megfelelően készüljenek éL Most amikor a III. kerület új városrészében alig 21—22 nap alatt felépítettük az első háromemeletes. 24 lakásos bérházat, igaz, apróbb hibákat tapasztaltunk, de mégis örömünk és boldogságunk hatalmas volt, mert győztünk. Áll az első ház-gyári termék. — Aztán a jó munkafegyelemnek még egy hatalmas előnye van — mondotta Juhász élvtárs —• egyre kevesebb lesz a ráfordított munkaóra. 1958- ban. amikor dolgozni kezdtünk egy négyzetméter panelt 5,6 munkaóra alatt készítettünk el. Ma már ott tartunk, hogy ezt 3,2 órára tudtuk csökkenteni, A panel-üzem kollektívája állandóan figyeli a belföldi hasonló üzemek termelését és a baráti államokét is. Természetesen élénk figyelemmel kísérik a Csehszlovákiában folyó építkezéseket. Az a tervük, hogy 1961-ben ugyanolyan olcsón és gyorsan termeljenek mint ők. — A mutatóink már közel járnak az ő eredményeikhez — mondotta Juhász elvtárs — és mi azon leszünk, hogy ebben az évben azokat el k ér* Jöki Foto: Hiüebrand Lajos
