Dunántúli Napló, 1960. december (17. évfolyam, 283-308. szám)

1960-12-14-01 / 294. szám

2 N \ PT o ■ 1S80. DECEMBER H Sajátos irodalmi „cseme­gét’' nyújtott a Nevelők Háza Irodalmi Színpadának hétfő es­ti Elektra bemutatója. Bornem­issza Péternek 1558-ban a gö­rög eredeti nyomán magyar nyelvre és határozott politikai nevelő célzattal a magyar vi­szonyokra átültetett drámáját láthattuk. Dr. Kolta Fereno bevezetője Is elsősorban a drá­ma születésének történelmi kö­rülményeit vázolta. Bornem­issza Péter, az az időben Bécs- ben tanuló magyar diák a tö­rök hódítás és a magyar fő- urak felelőtlensége láttán mintegy példabeszédnek szán­ta ezt a drámát Hogy félreér­tés ne essék, ezt az elő- és utó­szóban a dráma egyik szerep­lőjével, a Mesterrel el is ma­gyaráztatja, s ezzel ez a klasz- szikus grög tragédia Bornem­issza szándékai szerint az or­szágot eltékozló. felelőtlen fő­urak elleni vádbeszéddé vá­lik. Tulajdonképpen ez és nem irodalmi, stílusbeli sajátsá­gai teszik a drámát művelő­déstörténetünk egyik értékes ereklyéjévé. Az Irodalmi Színpad — dr. ELEKTRA Bornemissza Péter tragédiája az Irodalmi Színpad előadásában Ankét Pécs távlati fejlesztéséről Ankétot rend«* f. hó lS-án, pén­teken 9 óra 30 perc kezdettel a Közlekedés-tudományi Egyesület Pécal szervezete. Az ankét a Vá- radi Antal utcában a Vasutas Kultúrotthon nagytermében lesz. Az ankét vitaindító előadásait • kérdések legjobb szakértői, Pécs Ipartelepítésének és közlekedés- fejlesztésének tervezői tartják: Dé­nesi Ödön ybl-dljas tervezőmér­nök (Pécsi Tervező V.) „Pécs vá­ros távlati ipartelepítése és köz­lekedést vonatkozásai”, Szakács Ottó tervező mérnök (MÁV Vasút tervező) „A pécsi vasúti csomó­pont távlati fejlesztésének kérdé­seire vonatkozó tanulmányterv”, Jakab Sándor sízakágt főmérnök (UVATERV) „Pécs távlati közút­fejlesztési terve’? címmel. Németh Antal irányításéval — a lehető legtöbbet akart ad­ni abból, ami Bornemissza drámájára jellemző. Megőriz­te a dráma eredeti nyelveze­tét, szerkezetét és Jelmezül is középkori ruházatot választott. Mindezzel jól és helyesen hang súlyozta, hogy ezzel az elő­adással az Irodalmi Színpad nem a szórakoztatást, hanem Inkább az ismeretterjesztést szolgálja. Lelkes Dalma a címszerep­ben nemcsak a többi szereplő közül emelkedett ki. hanem meglepetést okozott azzal, hogy vígjátéki szerepek után most kiváló drámai hősnőként mutatkozott be. Széles skálájú, elhihető játékával igazi tragi­kus légkört tudott teremteni, Az Irodalmi Színpad mű­kedvelő színjátszód elismerést érdemelnek azért, hogy Ilyen nehéz feladatra vállalkoztak. Már az avult nyelvű szöveg betanulása is komoly nehéz­ségeknek bizonyult Gyakori volt a nyelvbotlás. Arra, hogy a viszonylag jó szövegmondás mellett a hangsúlyra és szí­nészi játékra is gondot fordít­sanak, csak Horváth Erzsébet­nek és Bérezés Líviának ma­radt ereje. Bérezés Lívia „Chorus, vén aszony” szerepé­ben majdnem hibátlanul ját­szott. Horváth Erzsébet he­lyenként „túljátszottá" szere­pét. A férfi szereplőket általá­ban monoton hanghordozás és a — talán lámpalázból fa­kadó — merev mozgás jelle­mezte. Varga János sehogysem tudott megbirkózni Orestes szerepével Bárányt a ötven művelődési házában van rendszeres gyermekfoglalkoztatás Baranya ötven művelődési házában tartanak rendszeres gyermekfpglalkozt atásokat, vonják be a kicsinyeket az ön­tevékeny művészeti együtte­sek, szakkörök tevékenységé­be. A sellyei járásban a gyer­mek-művészeti csoportokat fő­ként a kórus- és zenei mozga­lom területéi) foglalkoztatják, megfelelő utánpótlást nevelve a felnőtt együtteseknek. A mű velődé*! házak mellett a sely- lyei és a vajszlói könyvtár is részt vállal a gyermekek fog­lalkoztatásából: részükre mese és diafilm-délutánokat rend­szeresít. Számos ifjú tagja van az „Ormánsági Baráti Kör“- nek is, az ebben résztvevő ki­csinyek egyrészt gyűjtőmiunká jukkái gazdagítják a sellyei ormánsági múzeumot, más­részt szervezik a múzeum látó gató közönségét. Pécsváradon hasonló céllal a „néprajzgyűjtők“ körében tevékenykednek, Siklóson a Táncsics Mihály nevéhez, mun kássagához kapcsolódó doku­mentumokat gyűjtik az általá­nos iskolások, Szigetváron a kicsinyek öntevékeny művé­szeti mozgalomba bekapcsolá­sában értek el eredményeket. A sásdi járás művelődési házaiban „ezermester szakkö­rök“ alakultak, ifjúsági filme­ket vetítenek, mesedélutáno­kat tartanak gyermekek részé­Hangverseny Perelt — Ml H-tanulóknak A Filharmónia ma este ren­dezi a pécsi MTH-tanulók ré­szére „Dal a hazáról" címmel az ifjúsági zenei koncertet, es­te 6 órai kezdettel a Liszt hangversenyteremben. A dicséretes kezdeményezés osztatlan eLismerést arat máris. A hangversenyen Kodály, Ka- csóh. Erkel és Liszt művel sze repe'nek, valamint Gárdonyi: K’arinéthangversenye és Aru­tyun jnn: Kantáta a hazáról cí­mű műve. A hangversenyen Agócsy László ismerteti az ifjú. hall­gatókkal az eeves zeneművek keletkezését, történetét, az elő adott zeneművek művészi ér- ' lékét. re, Komlón ifjúsági és gyermek klub létesült, a pécsi művelő­dési házakban a legváltozato­sabb társasjátékokra Is megta­nítják a művelődési házat lá­togató kicsinyeket. Ugyancsiak Pécsett 180 taggal, Ságvári Endre nevével regős-csapat alakult, amely egyrészt tanít­ja a kicsinyeket a gyermek- foglalkozáson való hasznos részvételre, vezetőket nevel ehhez, másrészt saját soraiból példaként álló gyermek-művé­szeti együtteseket hoz létre. Tőlük várja a pécsi „Mecsek“- együttes is a megfelelő után­pótlást. lel kell vetnünk a kérdést hogy helyes-e, ha az Irodalmi Színpad hasonló színielőadá­sokra vállalkozik. Mert Igaz, ugyan, hogy a művelt pécsi közönség hálásan fogadja az ilyen Irodalmi, művészettörté­neti „csemegét”, de azt az Is­meretterjesztő feladatot, ame­lyet ez az előadás szolgált, lé­nyegében már megoldotta dr. Németh Antal múltheti „Elek­tra alakja a világirodalomban” című előadása, azt a „pluszt” pedig, amely a történeti anyag művészi ábrázolásában jelent­kezett volna, nem sikerült el­érni. Helyesebb lenne meg­maradni a felolvasó-jellegfl előadásoknál, de ha az Irodal­mi Színpad mégis teljes színi előadásokhoz ragaszkodna, leg alábbis fel kellene frissíteni a szereplőgárdát. Valószínű, hogy akadnának az üzemi szín játszókörök tagjai között, akik szívesen csatlakoznának az Irodalmi Színpadhoz vagy ese­tenként vállalkoznának egy- egy szerep eljátszására. mR-A Ha pedig ilyen módon sem sikerül megnyugtató meg­oldást találni, célszerűbb len­ne lemondani — legalább egy időre — a hétfőihez hasonló jelmezes, „teljes" színlelőadá- sokról. Bármilyen lesújtó is ez a megállapítás, az Irodalmi Színpad vezetőinek és tagjai­nak reálisan kell mérlegelniük lehetőségeiket. Reméljük, hogy legközelebbi jelentkezésükkor már a teljes elismerés hang­ján írhatunk a reális mérlege­lés alapján választandó mű­sorukról. Mészáros Ferenc Űj magyar darab bemutatója Egerágon Tegnap este Egerágon a Pé­csi Nemzeti Színház művészei Ismert színpadi író, Orsi Fe­renc új művét mutatták be. A „Kilóg a lóláb" című újfajta, mai tárgyú, vidám komédia, kísérletnek számít a színpadi művek sorában. Az egerági bemutató előtt megkerestük a szerzőt, örsi Ferencet, — aki a következő­ket mondta: — Nagyon várom, hogy a fa lusi közönség miként fogadja. Lényegében falusi művelődési otthonok nézőterén dől el, hogy slkerüit-e a kísérlet.. Mert szerintem, nagy kísérlet volt Visszamentünk a vásári komédiához, azokhoz a színját­szói eszközökhöz, amelyekkel a vándorszínészek járták a fal­vakat, de mindezeket a kere­teket megtöltöttem mai, cktuá lis mondanivalóval. A darab, mint mondottam, mai tárgyú, az emberekről, termelőszövet­kezetről, a mai magyar falu­ról szól. Bérleti hangverseny Komlón December tizenkilencedikén, hétfőn rendezik Komlón, a helyi zenei munkásakadémia­sorozat harmadik előadásaként a soron következő bérleti hang versenyt. A hangverseny műsorán Gluck: Iphigénia Aulisban, Liszt: Esz-dur zongora verse­nye és Mendelssohn: Olasz szimfóniája szerepel. A bérleti hangversenyen fel­lép': Bánky József, fiatal pécsi zongoraművész, zenei Ismerte­tőt: Agócsy László mond. A budapesti MÁV Szimfonikus zenekart Paulusz Elemér zényli. ve­Dicséret illeti a Pécsi Ruházati Boltot és a Baranya megyei Kiskereske­delmi Vállalatot, amiért a hét­főn este Pécsett megrendezett furfangosok bajnokságát oly nagymértékben pártfogolták. A két említett vállalat biztosí­totta a furfangosok bajnoksá­gához szükséges ruházati kel­lékeket, és ugyancsak a két vállalat ajánlotta fel, fele-fele arányban az ötezer forintos vásárlási utalványt a győzte­sek megjutalmazására, ame­lyeket a Pécsi Ruházati Bolt és a Baranya megyei Kiske­reskedelmi Vállalat üzleteiben lehet beváltani. A két vállalat nagyon sokat segített az elődöntők megren­dezésében is, a megyében az összes helyi döntőkhöz ök ad­ták a versenyhez szükséges ru­házati kellékeket. Karácsonyfa-vásár Pécsett a Kossuth téren — A SZIGETVÁRI járás termelőszövetkezeteiben tó megkezdődött a tsz-tagok helyszíni tüdőszűrő vizsgála- lata. A községek nagy részé­ben valamennyi tsz-tag meg­jelenik a vizsgálaton. — A MECSEKI Állami Er­dőgazdaság dolgozói a közel­múltban 35 ezer fenyőfacse- metét ültettek el Nagybud- mér határában; — DECEMBER 10-én adták át ünnepélyesen a „Takarékos község" címmel járó okleve­let Bóly község dolgozóinak. A bátyiak több mint három­millió forintot tettek a taka­rékba. — TELEVÍZIÓS riportot készített a Magyar Rádió és Televízió Kozánmislenyben „Egy tsz-elnök egy napja” címmel. A riport Józsa Ger­gely tsz-elnök tevékenységé­ről és a községi tánccsoport munkájáról számol be. ■fmészArosbfereng (3.) mar Csupán Drávaszabolcson, eb ben a baranyai községben, ti­zenöt önkéntes jelentkezett a Petőfi partizénbrigádba. Köz­tük volt Csókás András .akkor 20 esztendős parasztlegény. Ko rábban csak rosszat hallott a kommunistákról és a partizá­nokról. 1944. decemberében azonban a községben szállt meg a Petőfi brigád. A parti­zánok megmagyarázták a köz­ségbe1 ieknek, hogy értük, a maguk forma szegényembere­kért harcolnak, a rabló* néme­tek ellen. Csókás András saját tapasztalataival mérte össze ezt a magyarázatot, s akkor meggyőződött arról, hogy a partizánok igazat beszélnek, és tizennégy másik helybelivel együtt, ő is önként jelentkezett a brigádba. Kecskeméti János beremen- di munkást sógora, Kovács Jó­zsef világosította fel arról, hogy a munkások érdeke a fa­sizmus elleni harc. Sógorával együtt ment tovább Teme- tónyfoe, segített neki a tobor­zásban. Tamerényből száz főnyi csoporttal indultak tovább Zombortoa, ahol mér mintegy, 700 főre szaporodott a toborzottak száma. Ezek jó része azonban jugoszláv volt, s más alakulatokba osztották be őket, míg a magyarok cso­portja december 20-án csatla­kozott a Petőfi brigádhoz. Pécsett a Magyar Kommu­nista Párt szervezte 1944, de­cemberében a partizánokat az önként jelentkezőkből, akik már korábban is hajtottak vég re klsebb-nagyobb akciókat a fasiszta megszállók és magyar cinkosaik ellem. A Mecseken a fék lombjai között, a bokrok­ban, a villák kerítéseire és póznákra aggatva, ideiglenes távbeszélő-vonalak kötötték össze egymással a német katonai szerveket és egységeket. Naponta fordult elő, hogy a legfontosabb be­szélgetés közben hirtelen meg­szakadt a vonal, s két végén a beszélők dühösön rázták a kagylót, futtatták vonalvizsgá­latra a híradós katonákat. A híradósok aztán jelentették. hojiy már megint elvágták a vonalat,, sokszor nem is egy­szerűen elvágták, hanem hosz- szú darabon megsemmisítették. Az állomásról megrakott sze­relvények Indultak. Vitték a rablott holmit, a baranyai bú­zát, marhát, bort, szenet Hit­lernek. De alig jutottak Szent lóriméig, már füstölögni kezd­tek a csapágyak, a csapágy- szelencébe szórt homok meg­tette hatását. A városban mű­ködő német Iskolára ismeret­len tettesek nagy betűkkel fel­iratokat mázoltak: „Pécs ma­gyar város marad!“ „Le a há­borúval!“ „Haléi a fasiszták­ra!“, és ezeket a feliratokat hiába vakartatták le és mázol- tatták át rendőri felügyelet mellett, másnap reggel már a város másik részén jelentek meg. A pécsi repülőtéren se­gédmunkára alkalmazott fiata­lok a németek repülőgépeit rongálták meg. A bányákban folyt a szervezkedés és ha a nyílt sztrájkot ekkor már a katonai parancsnokság kegyet len terrorja megakadályozta, minduntalan „üzemzavarok" hátráltatták a termelést. Akik ezekben az akciókban reszt­vettek, a felszabadulás után a Magyar Kommunista Párt he­lyi szervezetével léptek kap­csolatba, majd a párt felhívá­sára sokan közülük partizán­nak jelentkeztek. így került az 1944. december végén a Petőfi balgádhoz induló pécsi csoport ba többek között Szabó Erzsé­bet, Merényi Rezsőné, Búzás Rezső, Kálmándi P. Mária, Nl- kics Mária, Bernét József, Ke- Károly, Szomw János, Kisamder János, Vörös Gyula, Löfíer Béla, Szabó Gyula, Csil lag Margit, Fábián Béla, Készt helyi (Kemer) József, Újvári Mária, Kovács István, Csillag János, Jakab Károly és sokan mások. A pécsiek egy kisebb cso­portja már korábban elindult és Harkányon keresztül ment a Dráváig, majd a befagyott folyón Síkéivé, csatlakoztak a Petőfi brigád egyik, akkor a Drávának éppen a túloldalán harcoló egységéhez. A Petőfi partizánbrigád ily- módan vonzotta magához a Dél-Dunántúl, a Bácska, s a Dráván túli területék magyar antifasisztáit. Ceervenyák Pál mintegy félezer főnyi parti­záncsoportja, amely szintén a jugoszláv par Lizán brigádokkal együtt harcolt, s ezekben a harcokban Igen nagy veszte­ségeket szenvedett, részben ugyancsak a Petőfi brigádhoz csatlakozott. Hasonló módon a Petőfi brigádban kaptak he­lyet a különböző jugoszláv partizémbrigádokban elosztott klsebb-nagyobb magyar cso­portok. Ez azonban nem jelen­ti azt, hogy a továbbiakban ki­zárólag a Petőfi brigádban har coliak magyarok. Nagyon so­kon maradtak a jugoszláv és nemzetközi partlzánegységek- ben is, mivel az átszervezés önkéntes alapon történt és sok magyar nem akarta elhagyni más nemzetben harcostársait, akikkel már összeforrott a kö­zös harcok során. Ilyen nagy, önálló partizánegységük azon­ban másutt nem volt a magya- (Folyt köv.) — DECEMBER 8-án eglt sült a három gödrekereszttf termelőszövetkezet Béke ^ ven. Az egyesítő közgyüléi* újabb 22 család kérte felvét lét. így a Béke Tsz 1600 # teszten holdon gazdálkodó majd. — KÉPVISELŐI csoportH tekezletet tart a Hazafi sáf Népfront Megyei Titkdrsáí december 16-án. Az értekéi tm létén dr. Lévai Tibor me főügyész a „Szocialista töt vényesség Baranyában” clt* met tart előadást. — BEFEJEZTE az munkákat a pócsal termelő szövetkezet. Elszállították 1 cukorrépát is, amelyből lg«4 szép eredményt, 220 máz»* holdanként! átlagtermést & tek el. — A MOHÁCSI járásba\ elsőként Borjád község ért1 el a „Takarékos község" <•' met. A díszoklevelet és ! „Takarékos község" jelzés táblát a közelmúltban efl kis ünnepség keretében adtál át a falu lakóinak. A kis köt »épben 164 taharékbetétköníP tulajdonos van is összesen 1 millió-négy venkilencezer W rint összeget helyeztek el * OTP-ben. — A SELLYEI vasútáll* más dolgozói sok segítség? adtak a sóevertikei termelő1 szövetkezetnék az őszi tét mánytóállításnáa. Sósvertlk4 községnek nincsen bekötőút1 ja. s így a terményeket csa* Igen körülményesen szállít1 hatták volna el. A sellyei va*1 útállamás főnöksége a veúP nokat kitolta a sós vert ik* megállóhoz, így a terménye' szállítása 4 kilométeres útsz»1 kassza! rövidült. A tsz dolgO* zói ezért köszönetüket fejezi* ki a sellyei vasutasoknak. — E HÉT elején elkezdték a kisdobszai kultúrház épít*' sét. Az építkezéshez a fal*, lakói 25 ezer forint érték* társadalmi munkával járulnál1 hozzá. — BARANYA megyéb* 1961-ben 25 új falusi kultúr* házat építenek, 17 község p* dig könyvtárat kap a jövő éV* ben, — 1045 ELŐTT BaronlA>' megyében összesen 51 körzet orvos látta el a megye lakit tálnak egészségügyi szükséí' teteit. Jelenleg a megyébe* 101 körzeti orvos dolgozik Amíg 1945 előtt a megyébe* két kórház működött 310 ágV' gyal, addig jelenleg 7 kórhd» oan a mepvében 1368 ággydk

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom