Dunántúli Napló, 1960. december (17. évfolyam, 283-308. szám)
1960-12-14-01 / 294. szám
KO. DECEMBER 14. NAPLÓ 3 Történelmi nyilatkozat i MOSZKVAI konferencia munkásmozgalom történeté- legnagyobb értekezlet, a lett Nyilatkozat tartalmát •ntve az egyik legjelentő- b dokumentum. A Nyilat- at olyan ideológiai és pocái kérdésekkel foglalkozik, áyek egyrészt legfontosab' ; az adott időszakban, másít tartalmuk érvényes az íz kommunista mozgalom- A kommunista- és munkás- tok egyöntetűen megerősí- ék hűségüket az 1957-ben «adott Nyilatkozathoz és »kiáltványhoz. E dokumen- Jok az elmúlt három évben ti zászlóként és a cselek- vezérfonalául szolgáltak egész nemzetközi kommu- la mozgalom számára. A laráció megerősítette az SP XX. kongresszusa vala- ttnyi alapvető tanítását, al- 6 módom továbbfejlesztette 1957-ben kiadott Nyilatko- és Békekiáltvány eszméit, i moszkvai értekezlet egyik áöntőbb megállapítása: Őrünk fő jellegzetessége, Ogy a szocialista világrend- ter az emberi társadalom ejlődésének döntő tényezőévé válik. . két rendszer harcában olyan tozás állott be, amely az íz világ fejlődését meghatá- za, és mindinkább egy mi- égi változás felé közeledik, szocializmus felülkerekedé- felé. 1 társadalmi fejlődés mene- igazolja Leninnek azt a jö- Jdölésót, hogy a győztes szolizmus országai, főleg a gaz- sági építéssel gyakorolnak k)lyást a világforradalom lődésáre. 1 kapitalizmusból a ssoda- husba való átmenet magá- 1 foglalja a szocializmusnak ókozatos gazdasági, politi- , tudományos, technikai és onai felülkerekedését a ka- üizmuson. Ezt a folyama- segítik elő a szocializmus Te erősödő, külső szövetségi. A szocialista rendszer södése és fejlődése mind Syobb befolyást gyakorol a Ütalista országok népeinek kára. t szocializmus erőinek nö- tedésévei szemben a ka pita* á világ helyzete egyre inga- sóbbá válik. Nem képes el- ftilni a mélyreható gazdasa- és politikai válságokat, és képes megakadályozni a ső ellentétek, főleg a prole- iátus és a burzsoázia közöt- osztályharc fokozódását. I kapitalista rendszer gyen- égét jelenti, hogy az urálié imperialista burzsoázia fedül már képtelen szembeülni a haladás és a demok- Üa növekvő erőivel. Az érikai imperializmus a nem- ■közi csendőr szerepét tölti i és vezetésével katonai-po- kai szövetségekbe tömörül- k, hogy elfojtsák a nemzeti szabadító mozgalmait, a •nkásmozgalmat és a szocia- ta mozgalmait. k SZABADSAGMOZGAL- kKAT, a néptömegek ellen- ását még így sem tudják oltani, 1945 óta felszabadult gyarmati és félgyarmati orig, több mint 1200 millió tber. A harc minden földire kiterjedt és továbbfo- k a békéért, a szabadságért a demokráciáért. A gyárai rendszer teljes ósszeom- a elkerülhetetlen. A gyárai rendszer összeomlása tör- ■elmi jelentőségét tekintve, szocialista világrendszer ^alakulása óta a legfonto- 5b jelenség. I szocialista tábor országai ®r!énelmileg rövid idő alatt #*1ási sikereket értek el a ^ocialista építésben. Szovjetunióban sikeresen fo- k a kommunizmus építése. Szovjet ipar 1965-re eléri a lies amerikai termelést, 1970- bedig az egy főre eső javak kelésében is utoléri az ame- j^iakat. Az egész szocialista bor gazdasági üteme pedig ^n, hogy 1965-re a világ ipa- ,termelésének több mint fe.'»diák. mbb népi demokratikus orrban megoldották, másutt köztük hazánkban Is — sixteen oldják meg a mezögaz- Sä nagyüzemi átsaepipfe sót, a lenini szövetkezeti terv alapján. Ezzel tovább szilárdul a munkásosztály és a parasztság, munkásosztály vezette testvéri szövetsége, a proletár- diktatúra legfőbb alapja. A néphatalom bebizonyította rendíthetetlen szilárdságát. Ma már nemcsak a Szovjetunióban, hanem a szocialista tábor valamennyi országában is megszüntették a kapitalizmus visz- szaállításának társadalmi és gazdasági lehetőségeit. Az imperialistáknak, renegátoknak és a revizionistáknak a szocialista táboron belüli szakadás lehetőségére vonatkozó számításai homokra épültek, és kudarcra vannak kárhoztatva. Valamennyi szocialista ország mint a szemefényét őrzi a szocialista tábor egységét. A szocializmus országai, a proletár internacionalizmus a teljes egyenjogúság alapján építik ki kapcsolataikat és segítik egymást. Egységük alapja; a közös társadalmi- és gazdasági rendszer; azonos osztálytartalmú államhatalom; közös célok és érdekek; közös ideológia, a marxizmus—leninizmus. Ez az egység állandóan erősödik és szilárdul, a kapcsolat nem rejt magában ellentéteket, vagy konfliktusokat. A szocialista rendszer egészének érdekei harrnón ikusan összhangban állnak a nemzeti érdekekkel. A moszkvai értekezlet nagy figyelmet szentel napjaink legégetőbb problémáj árnak, a háború és a béke kérdésének, a békés egymás mellett élés tehetőségeinek. A HÄBORU a kapitalizmus állandó velejárója. A kapitalista rendszer két oldala: az ember ember által való kizsákmányolása és az ember, ember által való pusztítása. Az imperialisták által kirobbantott két világháború mérhetetlen pusztítást és szenvedést zúdított az emberiségre. Általuk egy harmadik világháború kirobbantása, a rakétatechnika és a hidrogénbomba századában a legsúlyosabb következményekkel járhat minden népre. A szovjet állam keletkezésének első napjától kezdve külpolitikájának alapelveként a békés együttélést hirdeti. A békeharc és a békés együttélés a szocialista társadalom természetéből ered. Ebben a társadalomban nincsenek olyan osztályok, vagy társadalmi csoportok, amelyeknek érdekük lenne, hogy a háború segítségével gazdagodjanak, vagy meghódítsanak és leigázzának idegen területeket. A békés együttélés békés versennyé fejlődhet, és kell is, hogy fejlődjék, mégpedig arra nézve, hogy melyik rendszer elégíti ki legjobban az ember összes szükségleteit. A különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élése nem jelenti a szocialista és a burzsoá ideológia megbékélését. Ellenkezőleg, feltételezi, hogy a munkásosztály, valamennyi kommunista párt fokozza harcát a szocialista eszmék diadaláért. Az államok közötti ideológiai és politikai vitákat azonban nem háborúval kell megoldani. Az EMBERISÉG életében olyan időszakhoz értünk, amikor reális lehetőség van rá, hogy egyszer s mindenkorra kiküszöböljük a háborút a társadalom életéből, A II. világháború után kialakult új nemzetközi erőviszonyok alapján ma már nem végzetesen elkerülhetetlen az új világháború. Meg lehet akadályozni. Napjainkban nemcsak az összes szocialista államok harcolnak tevékenyen a békéért, hanem az önálló nemzeti állam fejlesztésének útjára lépett sok ázsiai és afrikai ország és sok más állam is, amely nem tartozik az agresszív katonai tömbökhöz. A békepolitika a széles néptömegek hatalmas támogatását élvezi az egész világon. A békeszerető szocialista államok rendelkeznek olyan rendkívül hatásos anyagi eszközökkel, amelyekkel mee lehet fékezni a7 agresszorokat. Ezzel magyarázható az a vibi években csírájában sikerült elfojtani azokat a háborús tűzfészkeket, amelyek a világnak hol az egyik, hol a másik részén jöttek létre. Napjainkban a népeknek éberebbeknek kell lenniök, mint valaha. Amíg fennáll az imperializmus, fennmarad az agresszív háborúk talaja is. Az imperializmus agresszív természete nem változott, a re- vansisták ismét felszínre léptek, és szövetségesekre is találtak. A fegyverkezési hajsza az amerikai imperializmus részéről háborúra vezethet, ha a népek le nem fogják az ag- resszorok kezét. A Szovjetunió által javasolt általános- és teljes leszerelés programjának megvalósítása történelmi jelentőségű lenne az emberiség sorsa szempontjából. A kommunisták történelmi küldetése nemcsak a kizsákmányolás megszüntetése, hanem az is, hogy megszabadítsák az emberiséget az ' új háború rémétől. A KOMMUNISTA-mozgalom ma már győzedelmesen halad előre. A marxista—leninista pártok egysége és összeforrott- sága a további győzelmek záloga. A kommunista pártok sorainak a növekedése, szervezeti és ideológiai megerősödése, a pártélet lenini normál következetes betartásával és az elhajlások elleni kíméletlen harcban ment végbe. Az 1957-es moszkvai Nyilatkozat után a kommunista pártok eredményes harcot folytattak a revizionizmus ellen, eszmeileg szétzúzták a revizionistákat, akik megpróbálták leté- rífend a kommunistákat a marxizmus—deninizmus átjár- ról. A jelenlegi körülmények között . minden kommunista- és munkáspárt számára az a legfontosabb kérdés, milyen a viszonya az egész nemzetközi kommunista mozgalomhoz, azokhoz a programadó dokumentumokhoz, amelyek a marxizmus—leninizmus alapján általánosítják a tapasztalatokat, és meghatározzák a békééit, a demokráciáért és a szocializmusért folytatott harc feladatait. Ebben a korszakban, amikor a világ két táborra: szocialista és kapitalista táborra oszlik, a nemzetközi kommunista mozgalomnak, valamint minden marxista—leninista pártnak az a feladata, hogy helyesen lássa a közös ellenség, az imperializmus elleni harc távlatait, fokozza a munkásosztály pártjainak erest, egységét és összeforrott- ságát. A kommunista pártok felelősek a saját munkásosztályuknak, de felelősek az egész nemzetközi munkásmozgalomnak tetteikért és cselekedeteikért. Ma a világon 81 országban működnek kommunista pártok. A moszkvai értekezleten részt- vett 81 kommunista- és munkáspárt közel 36 millió párttag nevében egyöntetűen elítéli a jelenkori opportunizmus jugoszláv válfaját. A jugoszláv revizionisták elszakadtak a szocialista tábortól, antileni- nista, revizionista programjukat az egész nemzetközi kommunista mozgalommal szembeállították. Tömbön kívüli politika ürügyén olyan tevékenységet folytatnak, amely kárt okoz a békeszerető erők és az államok egységének. A marxista—leninista pártoknak továbbra is feladata az aktív harc, a jugoszláv revizionisták leleplezése, azért, hogy megóvják a nemzetközi kommunista-mozgalom egységét. A kommunista- és munkás- mozgalom megköveteli tovább ra is a kétfrontos harcot, a revizionizmus ellen, amely továbbra is a fő veszély marad, továbbá a dogmatizmus és a szektásság ellen. A dogmatizmus és a szektásság is fő veszéllyé válhat, ha nem harcolnak ellene, gátjává válhat a marxizmus—-leninizmus alkotó alkalmazásának, elszigeteli a kommunistákat a széles dolgozó rétegektől, és gátolja a győzelem kivívását. A világ kommunistáit egységbe fogja a marxizmus— leninizmus tanítása. A pártok kapcsolatai a teljes egyenjogúságon, a kölcsönös segélynyújtáson és a nemzetközi szolidaritáson alapulnak. AZ ÉRTEKEZLET magasra értékelte a Szovjetunió Kommunista Pártja tapasztalatait, és egyöntetűen kijelenti, hogy a kommunista világmozgalom általánosan elismert élcsapata a Szovjetunió Kommunista Pártja volt és marad, minit a nemzetközi kommunista mozgalom legtapasztaltabb és legedzettebb csapata. Az imperialisták és a reakciós körök arra törekszenek, hogy aláássák a nemzetközi munkásmozgalom egységét. A moszkvai tanácskozás eredménye azonban teljesen szétzúzta ábrándjaikat, az értekezlet eredményei még szilárdabbá teszik a szocialista tábor és az egész nemzetközi munkásmoz- I galom összeforxottságát. >*> . Meleg szívvel üdvözlöm a Moszkvai Kiáltványt • Mit tehetek én? — kérdezi sok ember, amikor azt hallja, hogy a béke megvédhető és a háború elkerülhető. Én azt hiszem, minden ember sokat tehet a békéért Én beteg, idősebb asszony vagyok. Van két szép fiam, két szép lányom, a férjem bányász. Én magam 1932-ben lettem ápoló’ nő. Láttam embereket szenvedni, de láttam sokat meggyógyulni ia A * szenvedések perceiben együtt voltam velük, gyógyulásuk felett együtt örültem mindegyikkel, aki meggyógyult Tudom, hogy a háború szörnyű szenvedéseket okoz az embereknek, gyűlölöm, megvetem a háborút és azokat akik a pusztítás szol* gálatába álltak. Egyik fiam most lesz katonaköteles. Tu* dom, hogy a katonaélet megedz! a fiatalokat megférfia- sítja őket s ennek a békés alkotó munkában is nagy hasznát veszik. Azt akarom, — sok millió asszony testvéremmel együtt —, hogy örökké béke legyen az egész világon, mindenféle fegyvert semmisítsenek meg, ne legyen se atomfegyver, se fegyver* • • embert lehet ölni Van mit féltenem. Féltem a békét mert az nagyon szép. A mi hazánkban ma sokkal több játék jut a gyerekeknek, mint nekünk a tőkés rendben kenyér jutott Arra nevelem gyermekeimet is, hogy féltsék és őrizzék ezt a rendet amely a békére nevel, a béke védelmére hív mindenkit Mindenki sokat tehet a békéért Meleg szívvel üdvözlöm a moszkvai nyilatkozatot és a kiáltványt, mert abban az emberiség legszebb törekvései szólnak; Szőke Józsefné Pécs-Meszes, Frankel Leó út 10. LEGSZEBB KARÁCSONYI ajándék egy márkás kínai töltőtoll Kérje minden szaküzletben! EGYÉVES GARANCIA. 16634 Sok száz új könyv várja a vásárlókat a karácsonyi könyvpiacon Mennyi sok szép könyv! Melyiket is válasszam? — tűnődik a nagy mesekönyvek kis barát ja a dohánygyár könyvkirakata előtt. Kért hét még, és ismét itt a karácsony. — Mit is vegyünk ajándékba? — tűnődnek sokan. A választás nem könnyű, hiszen a kirakatok mindenütt tele vannak szebbnél-szebb holmikkal. De a legszebb ajándék mégis a könyv. Gyermekeknek, felnőtteknek egyaránt. Mint igaz, jó barátra — úgy emlékezünk vissza gyermekkorunk olvasmányaira, a János vitézre, az Egri csillagokra, a Tamás bátya kunyhójára. Az Állami Könyvterjesztő Vállalat az idei karácsonyi könyvvásárra is sok szép meglepetéssel szolgál. Díszkiadásban jelenik meg a János vitéz s ismét kapható lesz az Egri csillagok, a Tamás bátya kunyhója, Benedek Elek leg— Hova viszik ezeket a könyveket? — A forgalom nagy részét nálunk az üzemi könyvtárosok bonyolítják le — mondja Krausz elvtárs, az üzlet vezetője. Nékik készítettük ezeket a csomagokat. Minden jelentősebb gyárban, üzemben, hivatalban van egy bizományosunk, aki könyvterjesztéssel is foglalkozik a munkája mellet. Igen örvendetes jelenség, hogy a munkásemberek mindjobban érdeklődnek a komoly könyvek iránt, amit mi sem bizonyít ékesebben, mint az a tény, hogy az utóbbi hónapban a kesztyűgyárban például 60 000 forintos, a dohánygyárban 20 000 forintos, az újhegyi szénbányánál és az erőműnél ugyancsak 20 000 forintos, az autójavító vállalatnál Kovács Tituszné, a kesztyűgyár könyvbizományosa a legújabb könyveket mutatja a gyár dolgozóinak. szebb meséi, amelyeken évtizedek óta generációk nevelked ték fel, a Robinson, a Pál utcai fiúk, a Vadölő, Verne Gyula ifjúsági regényei: a Tizenötéves kapitány, a Két év vakáció. De a felnőtteket is sók szép új könyv várja, olyan szépirodalmi remekművek, amelyek mindig díszére válnak a házi könyvtárnak. A karácsonyi könyvvásárra jelent meg Szabó Lőrinc összegyűjtött versei, mai külföldi elbeszélők antológiája a Nagyvilág, Stendhal regények, Hugó Viktor nagy regénye: a Nyomorultak, s az Uj Magyar Lexikon harmadik kötete. A Pécsi 110-es számú könyvesboltba látogattunk el a minap. A pultokon és a földön hatalmas könyvhalmazök állnak, egyes csomagokat most állítanak össze. 15 000 forintos, m bőrgyárban 10 000 forintos, az áramszolgáltató vállalatnál 20 000 forintos, a MÁV igazgatóságon 15 000, a Sopiana Gépgyárban 20 000 forintos forgalmat bonyolítottunk le. Ezek a számok minden szónál meggyőzőbben beszélnek arról, hogy menynyire szükségletévé vált a lakosságnak a könyv. ^ Jó, jó, mondhatná valaki — most valóban nagy a kereslet, de mi a helyzet az év más időszakaiban? — Kétségtelen, hogy így karácsony előtt több könyvet vásárolnak az emberek, de az év más időszakaiban is rendszeresen vásárolnak az üzemek, gyárak dolgozói. Minden hónapban megvan a 200 000 forintos forgalma a 110-es számú könyvesboltnak, Hyea modem könyvpavilont állítanak fel a jövő éybgt 1 ^ _ Színház téten.
