Dunántúli Napló, 1960. december (17. évfolyam, 283-308. szám)

1960-12-14-01 / 294. szám

7 N I* P \ O 5 Tanácsaink munkíla a dolgozók érdekében HáromHzáshús&millió forint megyénk további gyarapodására A íanápsii és jóváhagyta az 1961. évi költségvetési előiránvzatot A megye 1981 évi költség- • Ve'* ■ r vz^ih pz előbbiek pez hasonlóan a terme­lés és a termelékeny­ét., „u..uzásat, az onKöus-^. csökkentését és nem utolsó Jorban a mezőgazdaság szocia­lista átalakítását, megszilárdí­tása, foglalja magúba és tűzi ki célul a második ötéves terv első évének indulásakor. ] Leszögezi, hogy a lakosság életszínvonalának emelése té­tén elért eredményeket tarta­ni kell és biztosítani a munká­sok, a bérből és fizetésiből élők, Valamint a dolgozó parasztság életszínvonalának további nö­vekedését. Mindezt természe­tesen csak olyan mértékben, amilyen mértékben a terme­lést és a termelékenységet fo­kozni tudjuk. Az 1961. évi megyei összesí­tett költségvetés végösszege be ruházások nélkül 322 millió 258 ezer forintot tesz ki, mely 19 millió 138 ezer forinttal ma gasabb az 1980. évi költségve­tésnél. A fejlődés hatalmas. Taná­csaink 1950 második felében alakultak meg, tehát az első tanácsi költségvetés 1951-ben készült ei, mégpedig a pécsi Városi tanács adatai nélkül, 86 millió 90 ezer forintos vég­összeggel. Tehát az 1961. évi költségvetés összege 274 száza­lékkal magasabb a 10 év előtti költségvetés összegénél. Miből fedezik tanácsaink ezt a hatalmas összeget, illetve kiadást? Korántsem a megye területéről befolyó bevételek­ből. melyeik a különböző adók­ul M Nyugati városrészünkön épül a 400 fős Ipari tanulóotthoni ból, s a tanácsi vállalatok nye­reségbefizetéséből adódnak. Kiadásaiknak csaknem felét kormányzatunk bocsátja ren­delkezésükre (nemcsak nálunk, hanem más megyékben Is) a nagyüzemi munkásság erőfe­szítéseinek eredményeként. A munkásosztály által termelt értéktöbblet képezi államunk anyagi gyarapodásénak jelen­tős részét. Megyénk lakosságának szá­ma az Idei népszámlálás sze­rint kereken 285 ezer fő, tehát egy lakosra az 1961. évi költ­ségvetésből 1130 forint költség Jut. Vagyis, ha ebből az ösz- szegből leszámítjuk a külön­böző adókból befolyó összege­ket, akkor a munkásosztály 827 forinttal járul hozzá lakó­Az Apponyi téri 16 tantermes általános iskola a tér repre­zentatív képét kívánja elősegíteni; sónként ahhoz, hogy a lakos­ság gazdasági, kulturális, egész ségügyi igényeit kielégítse. Ezek után nézzük meg, hogy a megye 1981. évi költségveté­se mit vesz elsősorban figye­lembe a kiadásoknál. Például az egészségügyi kereten belül kórházaink fenntartására, illet ve továbbfejlesztésére 35 mil­lió 632 ezer forintot fordítunk. Ebből a költségből tartjuk fenn a megyei kórházat, a gyermek­kórházat, a harkányi rheuma- kórházait, a mohácsi, siklósi, szigetvári, valamint a komlói kórházakat. 1981-ben fejlesztik fel a komlói 118 ágyas kórhá­zat 200 ágyasra, amelyre egy­magában 2 millió forintot fo­gunk beruházni. Itt meg kell említeni, hogy 1945-ben még a megye területén mindössze 2 kórház (Mohács, Siklós) műkö­dött és a két kórháziban össze­sen 310 ágy állott a betegek szolgálatéban, szemben a mai 1368 ággyal. Tehát majdnem négyszeresére emelkedett a be­tegek kórházi ápolásának lehe tősége. Általában egészségügyi célokra 1951-ban 21 millió 62 ezer forintot fordítottunk, 1961 ben pedig 94 millió 971 ezer forintot, vagyis 351 százalékát a 10 év előttinek. Mindezeket messze túlszár­nyalják a megye területén mű ködő bölcsődék költségeinek állandó növekedése. 1951-ben ezen a címein a megye összesí­tett költségvetésében 162 ezer forint volt az előirányzat, 70 férőhellyel. 1961-ben már 398 állandó és 220 idényférőhely költségeiről gondoskodnak ta­nácsaink, 4 millió 639 ezer fo­rintos költségvetési tervezet mellett. Ez azt Jelenti, hogy egy férőhely fenntartási költ­sége 7500 forint lesz a jövő­ben. Egy iskolai napközi-cso­port fenntartási költsége (mely ben átlagban 33 gyermek nyer oktatást és élelmezést) 102 ezer forintba kerül az 1961-e évben. Ezen a címen az elő­irányzat összege 6 millió 281 ezer forint. Lehetséges-e egyet len kapitalista állam költség- vetésében hasonló számokat felmutatni? Költségvetésünkben négy nevelőotthon fenntartási költ­ségeiről kell gondoskodnunk, melyekben 425 árva, vagy el­hagyott gyermeket nevelünk. Egy Ilyen gyermek eltartási és nevélésl költségeire évente 13 ezer 100 forintot biztosítunk. A városi tanács népművelési csoportja széleskörű művelődé­si programot dolgozott ki a téli hónapokra, a Pécs környéki tsz- ekben. (Vasas II., Remény­puszta, Nagyárpád, Malom). Az említett községekben filmvetí­téssel egybekötött ismeretter­jesztő előadásokat (főleg mező­gazdasági témákból), valamint szakkörök bevezetését és kü­lönböző falusi témájú színda­rabok bemutatását tűzte ki célul a Pécsi Nemzeti Színház, továbbá üzemi művészeti cso­portok részvételével. Egy-két kérdés — ami válásiéra vár... Tanácstagi beszámoló Pécsbányatelepen Az 1960-as év végéhez las- *án közeledik. Közel egy év Munkájáról adtak számot a fcécsbányatelepi tanácstagok — 'Gáspár József, Havasi Jó- $*ef, Hartmann Lajosné és Nyéki László). A beszámoló előkészítésében "agy segítséget kaptunk a ta­kács kirendeltség vezetőjétől Gavallér elvtársnőtől és a la- •tóbizottságokitól. Nem beszél­hetünk a területi Hazafias Népfront segítségéről a szervé- *s terén. Pedig a szoros «gyüttmflködés elengedhetet- fen. A beszámoló megkezdése •lőtt a Művelődési Ház fúvós- zenekara, énekkara és a KISZ- Jzervezet színjátszó csoportja z^dves műsorral szórakoztat­ok a beszámolóra kíváncsi "ányatelepl dolgozókat. Egy­terű bányászok, nyugdíjasok 010—13 asszony vegyült a 80— l®0 fős hallgatóság közé. Mi <s ’Brigiit a ^eszámo’őn? Nem s zemfényfésztéiről ^■óltak a telep fáradságot nem 'merő társadalmi munkásai « azok a dolgozók, akik meg- ‘«lonésükkel köszönték meg foknak a munkáját, akik hoz- ?ásegítettek ahhoz, hogy Pécs- "ányatelep problémái részben Megoldódtak. • Nem lehot közömbös a telep Okólnak: a Gesztenyés-dűlői, 1 Pécsbánvatelepet és Borbá- ‘"'«lopot vösaz«kötó k£»vll*. gításának megvalósítása, vagy a felibánomlak részére besze­relt telefon, kisvendéglő, cuk­rászda — így még sok min­dent lehetne felsorolni, ami a dolgozók érdekeit szolgálta. Az eredmények megvalósításában nagy segítséget adtak a terü­leti szervek és az üzem, a kö­zös munka eredményéről szól­tak a dolgozók. De lehetne azon is gondol­kodni, hogy Alsó-Bánomban 8—10 családnak 100—150 mé­terré kell naponta vízért men­ni a térdig érő sárban és ál­landóan azon rettegni, hogy a 2 méter mély árok fe­lett átvezető vékony, korhadt padló mikor fog leszakadni az emberek súlya alatt. Iskolá­sok Is járnak Alsó-Bánomból iskolába, akik szintén a mély sárban igyekszenek nap nap után oda, ahol tanulnak. A szülők rettegve gondolnak ar­ra, hogy mikor fog a gyerme­kük valamelyik szakadékba esni mikor sötétedés után jön haza az iskolából. Pedig 3 vil­lanyoszloppal és két égővel meg lehetne oldani a problé­mát. Jogos a kérésük és pana­szuk a felső-bánomiaknak is. mikor azt mondják, hogy a magasfeszültségű vezeték meg­valósításán dolgozó DEDASZ lánctalpas autói felszántják az utat és arra nem gondolnak, hogy a megrongált utakat ille­nék megjavítani. Hasonló pa­ri Pfyrql éltek BZ ISteTláldáS­völgyi és az andrásbányavöl- gyi lakók is, mikor azt pana­szolják, hogy az erdőgazdaság autói tönkreteszik az utakat, hidakat és a közlekedés szánté lehetetlen. Mi, tanácstagok már felhívtuk az illetékesek fi­gyelmét arra, hogy amit rom­boltak, azit legyenek szívesek javítsák meg, de megértésre nem találtunk. A panaszok mellett másról Is szóltak a dolgozók: sürge­tik a munkát a népbolt kör­nyékén, itt meg kell említeni, társadalmi munkáról van szó, csupán 10—12 kocsi salak kel­lene, hogy szebbé és járhatóvá tudják tenni a bolt környékét. Kik a társada’m munkások? Sajnos nagyon kevesen van­nak a telepen, csak azokat ta­láljuk meg a társadalmi mun­ka terén, akik érdeklődnek a problémák megoldása felől és segíteni akarnak. Nem lenne helyes részemről, ha elhall­gatnám azoknak a felszólalá­sát, akik arról beszélnek, hogy miért nem lehet bevonni a műszakiak részéről senkit sem, miért nem tudják azok meg­fogni a kapa, vagy a lapát nyelét, mikor társadalmi mun­káról van szó, akik a telep azon részén laknak, mely az erdő és az új orvosi rendelő között van, vagy azok, akik más kellemessebb szórakozást találnak a társadalmi munka helyett. Egy felszólaló szavai kicsit furcsán hangzottak 1960- ban, mikor azt mondta „Véle­ményemet csak azért merem most elmondani, mert nincsen Itt az üzem képviselete, így ta­lán nem fogom érezni a mun­kahelyemen a hátrányát.” Mit is mondott ez az egyszerű dol­gozó? Sajnos még Itt a telepen különbséget tesz az üzem dol­gozó között, mert vannak la­kók, akiknek minden kíván­ságát teljesíti az üzem, még az autógarázs építést is. Igaz, ez Is kell, de vannak ennél még sokkal szükségesebb problémái is az egyszerű bányászoknak a lakásuk kör­nyékén. A tanácstagi beszámolón el­hangzott vélemények, eredmé­nyek és a felmerült hiányos­ságok felett érdemes elgondol­kodni és tanulságul szolgáljon az élkövetkezendő munkák eredményesebb megvalósításá­hoz. Zárószóként kérésünket sze­retnénk a pécsbányatelepi ta­nácstagok tolmácsolni azok fe­lé, akiket érintenek a felve­tett problémái«, hogy az új­ságcikk elolvasása után ne azon gondolkodjanak, hogy kik azok a dolgozók, akik hozzá­szóltak, hanem azt mérlegel­jék, hogy hogyan lehetne még több eredményt elérni a pécs- bányatelepi dolgozók érdeké­ben. Nyéki László tanácstag. A szigetvári Szigetváron szinte egyetlen értekezlet tem múlik el anél­kül, hogy szóba ne kerülne; mikor kezdi meg működését a szigetvári járási tanács kórhá­zának rendelőintézete? A nagy talányra a válasz — sajnos — késik. Pedig nagy szükség lenne rá. A szigetvári Járás szövetkezeti járás, s így természetes, hogy a kórház forgalma jócskán fel­lendült, hiszen ezer és ezer tsz­dolgozó jutott Ingyenes SZTK- kezeléshez. A különböző szak- rendeléseket most a kórház­ban. az egészségházban és a körzeti orvosi rendelőkben vég zik. Nincs központi hely a szakrendelésekre, s ez a szét- parcellázás ugyancsak nem ne­vezhető valami áldott állapot­nak. Nagy a terület is, hiszen ide tartozik maga a szigetvári járás, aztán a barcsi járás ke­leti része, valamint a sellyei járás északi része is. A kórház keretén belül működő ren­delőintézet tervei még 1955- ben elkészültek. A rendelő fel­építését az elmúlt év márciu­sában kezdték azzal, hogy 1959. szeptember 1-én az épületet készen átadják, s rövidesen megkezdődhet benne a rende­lés. Az épület el is készült, de működését mind a mád napig nem kezdhette meg. Nem, mert egyszerűen rosszul ter­vezték. ügy Is mondhatni: nem nézték meg alaposan a ren­delő helyét, csak úgy az író­asztal mellől készült a terv. S amikor a Fővárosi Középülete­ket Tervező Iroda terved alap­ján tető alá hozták a rendelőt, kiderült, hogy baj van. A mű­szaki tervezés ugyanis nem vette f Így elemibe, hogy a ren­delőintézet szennyvize — a ma gas talajviszonyok miatt — szabadeséssel nem képes eljut­ni a kórháznak mintegy 200 méterre lévő biológiai derítő- medencéjébe. Amikor ez kide­rült, felszólították a tervező vállalatot, pótolják a műszaki terv hiányosságait. A baj azon ban nem jár egyedül. Aki a rendelőt tervezte, talán kttny- nyen segíteni tudott volna a nagy talány bajon, de Időközben meghalt. Ismeretlen terv, ismeretlen környezet, s míg egy másik tervező hozzáfogott a hiba megszüntetéséhez — bizony jócskán eltelt az Idő. Végre azonban elkészült a terv, hoz­zá lehet kezdeni a lényegében nem túlságosan nagy hiba ki­javításához. Igen ám, de ... De most újabb bökkenő: a Pécsi Tatarozó Vállalatnak — amely az épületet építette — pillanatnyilag nem volt a hiba megszüntetésére sem ember-, sem anyag-kapacitása. így az étemelő szivattyúrendszer el­készítése ismét elhúzódott. De most már a megyei tanács terv osztálya is sürgette az ügyet, megkötötte a szerződést a vál­lalattal ennek a műszaki be­rendezésnek elkészítésére. Vég re hozzá is fogtak. Most már minden megy a maga sorén, a rendelő rövidesen megkezdi működését — gondolhatná va­laki Nem így van. A Bök eső miatti talajvíz szinte teljesen megakasztotta a munkát. Mindössze egyetlen napig dolgoztak csak az áteme­lő szivattyú-rendszer megépí­tésén — aztán abbahagyták. Most ott áll a munka félig ké­szen, ki a megmondhatója, mi­kor fognak ismét hozzá. A millió forintos költséggel készült épület kész, már a gé­pi berendezés Is a helyszínein van. Szép, korszerű. Helyet kapott benne a belgyógyászat, a fogászat, sebészet, nőgyógyá­szat, oTT-fül-gégészet, a labo­ratórium, a röntgen és a gyer­mek-szakrendelés. Ott vannak a szakorvosok is. De rendelés még sincsen. Csak Ígéret. A legújabb batáridő most január hónap? Legyen mér vége a huzavo­nának. A vállalat sürgősen lés son hozzá a munkához, mert a rendelőintézetre nagy szükség van. Száz és száz beteg ember várja a gyógyulást ettől a ren­delőtői Garay Ferenc Így IBIITEK mi Horváth Mihály, a dunaszekcsöi Új Élet főkönyvelője Termelőszövetkezetünk ez év tavaszán fejlődött fel: 280 holdról 1682 holdra. Nálunk is megvoltaik a kezdeti nehézsé­gek. örvendetes volt azonban az, hogy már a kezdetben is jó volt a munkához való hoz­záállás. A tavaszi munkákat úgyszólván zökkenőmentesen elvégeztük, kivéve talán a ku­koricát, amit csőik egyszer ka­páltunk meg. Igaz, hogy idő­ben végeztük ezt a munkát, így nem lett kiesés, de tény az, hogy teremhetett volna több kukoricánk Is. Az aratás­nál bevezettük a premizálást. Ez serkentőleg hatott. Az ara­tás nyolcvan százalékát kézzel végeztük. A lelkesedésnek kö­szönhető, hogy időben befejez­tük az aratást. A premizálá­son kívül gondot fordítottunk arra is, hogy minden hónap­ban előleget tudjunk osztani. Itt meg kell említenem a ker­tészet jelentőségét termelőszö­vetkezetünk életében, mint a rendszeres előlegosztásnatk alapbiztositékát. Az idén har­minc holdon kertészkedtünk. A kertészetben dolgozók szor­galmas munkája és Szabó Zol­tán brigádvtzető szakértelme meghozta a gyümölcsét. A ker­tészeti eredmény kiválónak mondható, hisz 280 ezer fo­rint jövedelmet terveztünk be és ezzel szemben a kertészet­ből már eddig 390 ezer forin­tot vettünk be. Azért mondom, hogy eddig, mert a még érté­kesítésre váró zöldség és sár­garépa is hoz valamit a kony­hára. Ezzel együtt meglesz a kertészet összbevétele 410—420 ezer forint. Egyszóval —* a növényter­mesztés területén különösebb hibák nem voltak. Az állat­tenyésztésről már nem lehet ezt elmondani. Itt már nem ál­lunk olyan jól. Ennek oka az, hogy komoly férőhely hiány­nyal küzdöttünk és küzdünk. Építettünk ugyan két darab húsz férőhelyei sertésfiaztatót, de ezek is csak szeptember vé­gére készültek el, igy az idei eredményhez ezek már nem segítenek hozzá. — Egy száz férőhelyes növendékmarha is­tálló építése most van folya­matban, de ez is csak a követ­kező évben hoz eredményt. Sertéshizlalási tervünket ép­pen az említett nehézségek mi­att nem tudtuk teljesíteni. Annak ellenére, hogy az em­lített nehézségek miatt nem biztosított kellő jövedelmet az állattenyésztés — a növény­termesztés és ezen belül a kertészet olyan eredményes volt, hogy a betervezett 31 fo- fintos munkaegység érték biz­tosítottnak látszik. Vezetőségünk egy év tapasz­talata alapján úgy határozott, hogy a jövő évben az ide1 30 holddal szemben jövőre 60 hol­don foglalkozunk kertészettel, amelynék öntözését szórófejek kel biztosítjuk. Ezenkívül hat holdon szamócát és málnát is termelünk. A málna és a sza­móca telepítése már meg is tör tint,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom