Dunántúli Napló, 1960. december (17. évfolyam, 283-308. szám)

1960-12-14-01 / 294. szám

4 NAPLÓ I960. DECEMBER H Tűzharc Laosz (óvárosának közeliben De Gaulle visszatért Párizsba- RENDÖRSORTÜZEK KÖZEPETTE TÁVOZOTT A FRAN­CIA KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK BONE-BÓL — (JJABB HA­LÁLOS Áldozatok egy ultrákból álló európai tün­' Hanoi (MTI). A TASZSZ hírügynökség Hanoiból keltezett hírében is­merteti a Pa tét Lao fegyveres erők főparancsnokságának va­lamennyi reguláris egységéhez és partizán-csoportjához inté­zett parancsát. A parancs uta­sítja a fegyveres erőket, hogy egész Laoszban indítsanak ge­rilla hadműveleteket Souvan- na Phouma kormányának vé­delmében a lázadó Nosavan- erők ellen. Szufanuvong herceg, a Neo Lao Hakszat Párt vezetője üze­netet intézett Souvanna Phouma miniszterelnökhöz. Üzenetében megismétli, hogy a Neo Lao Hakszat Párt és Laosz népe továbbra is a ve­zetése alatt álló törvényes kor­mányt támogatja, mint az egyedüli kormányt, amely a béke, a semlegesség és a nem­zeti egység politikáját követi. Az AFP legújabb Jelentései szerint kedden helyi idő sze­rint 2 óra tájban megkezdő­dött a harc Vientlaneért. A város és környéke visszhang­zik a lövésektől. Kong Le ka­tonái elfoglalták állásaikat a Mekong folyó hosszában. A támadók ágyú- és gép­fegyvertüzére a főváros védői tartós elientűzzei válaszolnak. Maga a város teljesen kihalt, az üzletek bezártak. A harcokról hitelt érdemlő tájékoztatást nehezen lehet szerezni, de azok megindulását nemcsak Vientianeből, hanem Bangkokból is jelentették. Párizs. A legfrissebb je­lentések szerint De Gaulle magyar idő szerint hét óra előtt néhány perccel megérke­zett az orly-i repülőtérre. A tábornok Bonéban elindulása előtt rövid beszédet mondott, amelyben az arabok és az európaiak megértését sürgette „Éneikül csak káoszt látok” mondotta De Gaulle. Csaknem ugyanebben a pil­lanatban Bonéban két helyen is sortűz dördült: a rendőrség fegyverét használta egyrészt tető tömeg, másrészt egy má­sik ponton a felvonuló arabok ellen. A legutóbbi öt nap vé­res történetében először for­dult elő, hogy a rendfenntartó erők fehérekre is lőttek. A sortűznek két halálos áldozata van. sokan megsebesültek, fegyverét használta a rendőr­ség az arab tüntetőkkel szem­ben is a város másik pontján: itt is legalább kettő a halálos áldozatok száma. A késő délutáni jelentések szerint kiújultak a tüntetések Oran városában. Algírban pe­dig hivatalosan közölték, hogy Nagysikerű Tolsztoj-emlékest Pécsett Két. táblás házat, délutáni és esti előadást vonzott az igé­nyes, — a TIT és az SZMT, valamint MSZBT rendezésében tagnap este megtartott — Tolsztoj emlékest Az emlékest bevezetőjeként Osváth Béla, a TIT Központi Irodalmi Szakosztályának tit­kára ismertette Tolsztoj életét, munkásságát. Majd Lászlóffy Katalin, a Vígszínház művész­nője adott elő részleteket Tolsztoj: Háború és béke — cí­mű művéből, a regényből, majd a Vígszínház négy kiváló művésze: Ruttkai Éva, Páger Antal, Benükő Gyula és Zách János adott elő részleteket a Háború és béke színpadi vál­tozatából. Zách János gyönyörű nyel­vezete, élvezetes, tömör elő­adásmódja a narrátor-szerű megoldásban és az esetenként átvett Pierre és más alakítá­sok hangformálásában igen jé alakítás volt. Páger mélyen emberi és tragikusan őszinte öreg Bolkonszkij hercege egyik fénypontja volt az elő­adásnak. Finom árnyalattal mutatta meg a múlthoz görcsö­sen ragaszkodó, letűnt öreg­urat. De harcosságában te, el- esettségében is fenségesen egy­szerű, meglndítóan emberi volt. Finoman árnyalt alakí­tás volt Ruttkai Éva Natasa Rosztovája. AM csak olvasott eddig Ruttkai művészetéről, annak ez az est élmény volt, hiszen a művésznő kulturált, élettől pezsgő alakítása és lá­nyos éretlen-érettsége magával ragadó emberi élményt jelen­tett. Benkő Gyula a tőle meg­szokott remek alakítókészség­gel formálta meg a reformok felé hajló Andrej Nyikolaje- vios Bolkonszkij figuráját« a rendfenntartó erők ismét fegyverüket használták a tün­tető muzulmánok egyik cso­portjával szemben. Az újabb összetűzések áldozatainak szá­máról nem érkezett jelentés. A kedd reggeli hivatalos lapban megjelent a népszava­zás lebonyolításának formasá­gait megállapító rendelet. A labdarúgó-bajnok össi idényének mérlege Barcs Sándornak, as MLSZ elnökének nyilatkozata Egy múricőaéB kivételével befe­jeződő« az lMO—61. «vl labdarúgó bajnokság fisa Idénye, Valameny- nyl bajnoki osztályban sok tapasz­talatot hoztak a küzdelmek, ezek­ről és egyéb kérdésekről Barcs Sándor, az MLSZ elnöke a követ­kezőket nyilatkozta: — Kezdjük az NB i-d, színvonal ban nem hozott fejlődést. Bizo­nyos stagnálás tapasztalható még mindig. Ezt tavasszal annak szám­lájára Irtuk, hogy a csapatok já­tékosállománya ldasé megörege­dett, mos* meg. hogy az együtte­sekben ősszel Igen nagy számban helyet kapott fiatalok még rutln- talanok, s ez nyomja rá bélyegét a teljesítményekre. Ez a tény azonban már sok jót Is hordoz magában, hiszen, ha ezek az Ifjú játékosok a kellő ta­pasztalatok megszerzése után ál­landósítják formájukat, minden bizonnyal bekövetkezik a színvo­nal-emelkedés. — Sajnos, as NB n-re ugyanez nem mondható el. Az együttesek nem fiatalítottak megfelelő mér­tékben, de azt Is meg kell őszintén mondani, hogy az MLSZ ki eléggé elhanyagolta a második ligát. Nem teljesítette a négyéves fejlesztési tervben ease1 kapcsolatban előírt feladatokat, így az NB n-es játé­kosok beható megfigyelését és az NB 11-es válogatottak foglalkozta­tását. — Különösen edzői körökben be ezédtéma a bajnoki rendszer át­szervezésének kérdése. Vannak, akik úgy vélik, hogy a Játékosok felkészítése szempontjából helye­sebb volna a tavaszi-őszi idényből álló bajnokságra való áttérés. Van nak. akik ezt csak formai problé­mának tartják. Ezzel kapcsolatban a» mondhatom, hogy 1982-ben Jár le a 1 éves fejlesztési tervünk, • osak az 1W0—61 évi bajnokság vé­gén vizsgáljuk meg a jelenlegi rendszert. •— Most, hogy a bajnoki küzdel­mek Izgalma lecsillapodott, az át­igazolási kérdések léptek előtérbe. Véleményem szerint Is szükség van átigazolásra, ennek véghezvi­teléhez azonban bizonyos szabály­módosítást keU végrehajtani. Első­sorban azokkal a játékosokkal kapcsolatban, akikre egyesületük nem tart Igényt. Erre vonatkozó­lag különben az MLSZ megküldte előterjesztését elbírálásra az MTST ein ölesé gének. — Ha szóltunk az őszi Idényről, beszélnünk kell a bajnoki év be­fejezéséről, a tavaszi időszakról, s ennek feladatairól is. A legfonto­sabb kérdés az elkövetkező hat­hét hónapban a klubcsapatok és a válogatott együttes munkájának összehangolása. Valamennyi klub­vezetőnek be kell látnia, hogy a magyar labdarúgás legégetőbb kér elésévé a VB-re való felkészülés vált, s ezért mindenkinek — ha kell a kluboknak is — áldozatot keil hozmok. Mi a bányatörvény? A* UJ bányatörvény tör­vényjavaslata (amit az ország­gyűlés kisebb módosításokkal elfogadott) és Pataki Mihály elvtársnak, a pécsi szén tröszt igazgatójának ismertetése szol­gált cikkünk alapjául. Pataki elvtárs — mint ismeretes — országgyűlési képviselő, és résztvett a törvényjavaslat vi­tájában. A felszabadulással, az álla— mosí tássa 1 új szakaszba lépett a magyar bányászat. A merő­ben új, szocialista termelési viszonyok kialakulása, bányá­szatunk rohamos fejlődése nyilvánvalóvá tette, hogy a ré­gi, kapitalista bányatörvény nem felel meg a követelmé­nyeknek, s hogy semmiféle toldozás-foldozás nem sei hét ezen — új szocialista; nyatörvényre van szükség, így került sor a mai báni törvény megalkotására. " mészetesen a ránk erőszak osztrák bányatörvény még 1 indulási alapnak sem volt Az új bányatörvény a te» leges viszonyok tanulmány» sával készítették eL Igen én kés segítséget jelentett a S* jetunió 1927-ben kiadott ■ törő jellegű bányatörvénye, * vábbá a szocialista orszáíj (Csehszlovákia. Lengyelorsf* Bulgária) bányajogi kódé* Mielőtt a törvény az orsz* gyűlés elé került, a bányász» a bányász párt" és szaksZ» vezeti vezetők, a műszakiak1 tudósok megvitatták, és sok javaslattal segítettek a rúd kában. Mivel köszönti 1961-et a Pécsi Tervező Vállalat? Az ötvenmillió forintos beruházással Pécsett a Tüzér ut­cában épülő Európa egyik legkorszerűbb tejfeldolgozó üzemé­nek terveit a Pécsi Tervező Vállalat dolgozói készítik eL A tervezett tejfeldolgozó üzem nemcsak szép, de berende­zése is teljesen korszerű. A gépészeti és technológiai tervezést Horváth Miklós és Wieland János készítették, — A tejfeldolgozó üzem teljesen új és a lehető legkor­szerűbb külföldi — cseh, NDK, dán, angol, holland és svájci *— gépekkel lesz felszerelve. A technológiai csövek átlátszó műanyagból készülnek és így a munkafolyamat során követni lehet a tej útját. A csövek tisztítása vegyiúton történik — mondotta Wieland János. Az üzem korszerű felszerelése folytán a tej beszállításá­tól, palackozáson, vajköpülésen keresztül a késztermékig min­den munkafolyamat gépesítve lesz. A dolgozók gombnyomással irányítják a termelést. Az új üzem naponta hetvenötezer liter tejet dolgoz fel, a jelenlegi napi negyvenezer literrel szemben. így biztosítani lehet nemcsak Pécs, de a környezd városok és községek tejter­mékkel való ellátását is, SCHMIDT ATTILA A vajköpülőgép A BÁNYATÖRVÉNY öt * részre oszlik. Az első megl» tározza a törvény célját, H tályát, s azt. hogy kinek V» joga bányászkodni nálunik-J második sokoldalúan és r* letesen foglalkozik a föld ti- kutatásokkal és a bányaműd léssel, a harmadikat a bánr szók megbecsülésének, a * gyediket a bányahatóságn* (közhasználatú szóval: bánJJ rendészetnek) szentelték. 4 ötödik részben vegyes és zár rendelkezések vannak. Minden paragrafus a szód* lista építést szolgálja, és sd cialista szellemben íródott ' különösen a bányaművel* gazdaságosságáról és bizt* s ágáról, továbbá az ásván1 kincs védelméről szóló részi* szembeötlő. Mint ismeretes, a kapital* ták a mind magasabb pro* uJ-áni hajszában csak anní| törődtek a biztonsággal, an*» nyíre a termelés folytonossál érdekében feltétlenül szűk* gük volt Ezzel szemben a s* cialista bányászat a legme* szebbmenően szem előtt taru a biztonság elvét. Az új bánt törvény egészéből, a parag* fusok tömegéből az csendül k hogy nálunk valóban, a 1* főbb érték az ember. Szocialista visszonyok köz^' a biztonság és gazdaság* ság között nem lehet ellen' mondás. Az új bánya törvén arról is gondoskodik, hogy 1 termelés gazdaságos legyen. AZ UJ MAGYAR bányai» vény kimondja, hogy „A b* nyászokat nehéz munkájuk * a bányászatnak az ország dasági életében elfoglalt jelei tősége alapján — mind erK* esi, mind anyagi tekintett* — elismerésben kell része*' teni.” Kitér a bányásznap*! kitüntetésekre díszegyenruh* ra, haladó hagyományok áp^j lására. a bányászok anv*e megbecsülésére és a többi* M.* A pasztőröző A kannamosógép

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom