Dunántúli Napló, 1960. december (17. évfolyam, 283-308. szám)

1960-12-02-01 / 284. szám

2 NAP T 0 I960. DECEMBER 2. Megkezdődött az országgyűlés ülésszaka (Folytatás az 1, oldalról.) kell emelni a polgári törvény- könyv szerepét, amelynek a tulajdonjogi, a szolgalmi és a kártérítési kérdésekkel kap­csolatos szabályaihoz viszo­nyíthattuk a bányászati adott­ságokat. — Egyre szélesebb körre ter­jednek ki a földtani kutatá­sok, s ez megalapozza az ország ásványkincs-védelmé­nek biztosítását; a tervszerű kutatások, a felkutatott ás* ványi nyersanyagok nyilván­tartása és megfelelő érté­kelése viszont szilárd alapot teremtett ahhoz, hogy a MM méhének kincseivel a nép­gazdaság Igényei szerint gazdálkodjunk. — A bányatörvény-tervezet kidolgozásában szorosan együttműködtek az államigaz­gatás szervei és a szakszerve­zet. A beérkezett mintegy másfélezer javaslat, vélemény, ezúttal is bebizonyította, mi­lyen helyes és eredményes, ha jelentős jogszabályokat az ér­dekelt dolgozók, tudósok vé­leménye alapján készítünk elő. Ugyanakkor tapasztalat- cserére külföldre küldtük a* előkészítő bizottságok néhány tagját, akik a baráti államok­ban megismerkedtek az ásvá­nyi nyersanyagok kitermelé­sére vonatkozó jogszaályokkal és azok gyakorlati eredmé­nyeivel. Meghívtunk, vagy meglátogattunk nagytudású külföldi szakembereket, akik­kel megvitattuk elgondolásain­kat. Így a tervezetben messze­menően érvényesültek bará­taink tapasztalatai is, amelye­ket mindenkor igyekeztünk sa­játos viszonyainkhoz alkal­mazni. A tervezet tehát dicsé­retes kollektív munka ered­ménye. Beszéde végén a hány Sarai­ról szóló törvénytervezet poli­tikai jelentőségét méltatta. — Ez a törvénytervezet ki­emeli a bányászatban a biz­tonság és a gazdaságosság szerepét. Megtestesül benne az az elv, hogy a legfőbb ér­ték az ember, a hogy az ás­ványi nyersanyagok, a bá­nyavagyon társadalmi tulaj­don, amelynek védelme min­denkinek a kötelessége. Ugyanakkor a törvény vé­delmet nyújt minden rabló bányászkodással szemben. — Másodsorban az adja-meg a tervezet jelentőségét, hogy tételesen kifejti az állam bá­nyászati joga érvényesítésének a szabályait és ezzel biztosítja az iparágban a törvényességet A jövőben a bányaigazgatás, a kutatás és a termelés gazdasá­gi szervei egyaránt pontosab­ban Ismerik majd hatáskörü­ket és feladataikat, tudják, milyen körben felelősek a bá­nyászat működéséért A ter­vezet nemcsak lerögzíti az el­ért eredményeket, hanem hosz szabb időre irányt mutat a to­vábbi fejlődés számára is. A tervezet meghatározott munka körökben magasabb képesítést követel meg; ezzel elősegíti a bányászatban dolgozók művelt ségi színvonalának emelését és biztosítja szakmai tudásuk kor szerű bővítését. — Végül pedig feloldja a törvénytervezet a népgazdaság és az állampolgárok érdekei­nek összhangba-hozatalával, megfelelő szabályozás útján azt az ellentétet, amely a kül­színi ingatlantulajdonosok és a bányavállalat között a bá­nyászati tevékenység folytán elkerülhetetlenül felmerül. _ A tervezet rendelkezései a Jöv őre is Irányt szabnak. Az a tény, hogy a bányászat a törvény által megadott kere­tek között szilárdan teljesítheti feladatait, azt is jelen«, hogy a jövőben hagyobb gondot for­díthatunk a műszaki fejlesz­tésre, a munkaidő megrövidí­tésére és a nehéz bányarhun- ka gépesítés útján való meg­könnyítésére. A munka- és üzemszervezés megjavítására, a beruházások koncentrálására és mindarra — a bányászat egészéhez viszonyítva, részlet- kérdésnek tűnő — feladatra, amelynek megvalósítása és ki- fejlesztése elmélyülő, komoly részletmunkák eredménye le­het. — Felszabadulásunk óta ez ar első olyan jogszabály, amely a megszilárdult gazda­sági alapokon nyugodva, egy iparág összes számottevő kér­dését törvényi szinten szabá­lyozza. Ez a tény is biztosítéka annak, hogy a bányászat az előtte álló feladatokat meg­oldja és a népgazdaságot ellát ja a szükséges ásványi nyers­anyagokkal; Végül a miniszter elfogadás­ra ajánlotta a törvényjavasla­tot; Ezután dr. Sályi István, az országgyűlés ipari bizottságá­nak elnöke, a bányászatról szóló törvényjavaslat előadója mondott beszédet. A vitában felszólaltak Jakab Sándor, Klujber László és Molnár Ist­ván képviselők; Molnár István képviselő a bányamunkák gépesítéséről, a bányák műszaki színvonalá­nak fejlesztéséről beszélt El­mondta, hogy ma már a bá­nyamunka egy sor ágában szállító, rakodó és egyéb gé­pek könnyítik a nehéz fizikai .munkát Már az összes szállítás 57.3 százalékát gépi erővel bonyo­lítják le. Van olyan bányánk is, ahol a rakodás gépesítése elérte a 88.4 százalékot, a fej­tésrakodás pedig a 76.7 száza­lékot — A törvénytervezet irányt mutat a bányászatnak a mű­szaki fejlesztés, a tudományos, kutatási és kivitelezési problé­mák megoldásában, segíti bá­nyászatunk ötéves tervének megvalósítását, ezért a tör­vényt az országgyűlésnek el­fogadásra ajánlom. Az országgyűlés a hozzászó­lások után a bányászatról szó­ló törvényjavaslatot egyhan­gúlag elfogadta. Ebédszünet után az ország­gyűlés áttért a honvédelemről szóló törvényjavaslat tárgya­lására. Elsőnek Czinege Lajos honvédelmi miniszter emelke­dett szólásra. A honvédelemről szóié térvény- javaslat vitája Bevezetőben hangsúlyozta, hogy kormányunk mindenkor a békés egymás mellett élés, valamint az általános és tel­jes leszerelés mellett száll síkra; A magyar nép békét akar, békében kíván élni a világ minden népével, orszá­gával, tekintet nélkül annak társadalmi rendjére, őszintén hívei vagyunk az általános és teljes leszerelésnek, annak, hogy az emberiség egyszer s mindenkorra megszabaduljon az annyi szenvedést okozó és a mi korunkban az egész em­beri társadalmat alapjaiban fenyegető háborúk rémétől; A továbbiakban rámutatott, hogy « békét, hazánk szabad­ságát és függetlenségét azon­ban nem elég csupán szeretni, vagy óhajtani, — biztosítani is kell annak megvédését Né­pünk helyes úton jár, igazsá­gos ügyet véd, amikor a béke és a szocializmus ügyét szol­gálja, és azt is jól tudja, hogy ezzel becsülettel kivegyük ré­szünket az emberiség nagy ügyének, a világ békéjének védelmezéséből isi Ezután emlékeztetett arra, hogy a Magyar Népköztársa­ság alkotmánya az állampolgá­rok jogai és kötelességei sorá­ban rögzítette az általános védkötelezettség elvét, ki­mondva, hogy a haza védelme a Magyar Népköztársaság minden polgárának szent kö­telessége. Alkotmányunk ke­letkezése óta gyökeresen át­alakult, mélyrehatóan mégvál­tozott államunk gazdasági, tár­sadalmi és politikai szerkezete, fokozatosan kiépül az egységes és teljes szocialista jogrend­szer. Ennek jegyében születtek meg legfontosabb törvényeink: a tanácstörvény, a munka tör­vénykönyve, a családjogi tör­vény, a polgári törvénykönyv és számos más, kiemelkedő fontosságú szocialista jogsza­bály. így került most ország­gyűlésünk elé a bányászatról szóló törvényjavaslat is, vala­mint az alkotmányos honvé­delmi kötelezettség tartalmá­nak és a honvédelmi igazgatás rendjének szabályozásáról szó­ló új honvédelmi törvény. Idő­szerűségét és szükségességét az is Indokolja, hogy ennek a törvényjavaslatnak az elfoga­dásával olyan honvédelmi vo­natkozású törvények vesztik hatályukat, amelyek a letűnt népelnyomó rendszer hagyaté­kai, sőt éppen a terror ural­mának csúcspontjára törő Horthy-fasizmus időszakának jellegzetes termékei. A most előterjesztett tör­vényjavaslat a szocialista hu­manizmus eszméjétől áthatva szabályozza a honvédelmi kö­telezettségeket, a legmesszebb- menően méltányolva az állam­polgárok érdekeit. A törvény- javaslat az alkotmányban meghatározott elvek alapján egységes rendszerbe foglalja a honvédelemmel kapcsolatos kötelességeket és jogokat. Ép­pen ezért meggyőződésünk, hogy népünk helyeslésével ta­lálkozik az új törvény. Népünk bízik hadseregében, a Magyar Népköztársaság fegyveres szerveiben és büszke katonafiaira. Befejezésül aláhúzta, hogy az országgyűlés napirendjén szereplő törvényjavaslat a tényleges helyzethez képest semmiféle alapvető változást nem jelent, csupán annak tör­vényi kereteit helyezi új, tár­sadalmi rendünknek megfelelő alapokra. Ezután Szomszéd László, az országgyűlés honvédelmi bi­zottságának titkára terjesz­tette elő a bizottság jelenté­sét. Hangsúlyozta, hogy a hon­védelmi bizottság behatóan megvitatta a napirenden lévő törvényjavaslatot és módosí­tásokkal elfogadta. Az ország- gyűlésnek elfogadásra ajánlja. A törvényjavaslat vitájában Keleti Ferenc és Varga Gá- borné országgyűlési képviselő szólaltak fel. A legközelebbi élés december 7«én lesz a mi oldalunkon van nemcsak az igazság, hanem az erő is; olyan erő, amely képes meg­fékezni a háborúra szervezke­dő Imperialista kalandorokat. A dolgozó emberek százmilliói nem akarnak háborút. Velünk, a békeszerető államokkal együtt lépnek fel világszerte a háború erői ellen« A béke erői soha nem vol­tak ily hatalmasak, mint napjainkban. Emlékeztetett arra, milyen so* szenvedést okozott né­pünknek a két imperialista vi­lágháború. Mi, magyar dolgo­zók, az elmúlt négy évtized alatt kétszer is végigéltük a pusztító Világháború minden szenvedését és megmutattuk, hogy a szabadság, a béke, s a szocializmus szeretetének együtt kell járni azzal, hogy készek legyünk meg is védeni a békét, a szabadságot, a füg­getlenséget a profitéhes mono­poltőke kísérletezéseivel szem­ben. Joggal nyugtalanítja né­pünket — miként a békesze­rető népek százmillióit is, — hogy tizenöt évvel a második világháború befejezése után a legreakciősabb burzsoiá körök ismét pénzzel, hadianyaggal segítik az agresszív nyugat­német militarizmus újjáélesz­tését, felfegyverzését. Azt a német militarizmust, amely már kétszer borította lángba a világot, s amely az Egyesült Államoktól kapott rakéták és más korszerű fegyverek birto­kában egyre agresszívabb kö­vetelésekkel lép fel, s kiképző központjait egyre szélesebb körben igvekszäk különböző or szágok területére is elhelyezni. Népünk békében attar élni, s a szocialista haza gzereteté- től áthatva védelmez! függet lenségét. Ezért a nép akara­tából megválasztott ország­gyűlésnek a nép Iránti szent kötelessége, hogy országunk társadalmi- és államrendjé- nek megfelelő jogszabályba rögzítse a honvédelemmel kapcsolatos alnpclveket, fel­adatokat, kötelezettségeket. Ezek a kötelezettségek népünk jogait, is jelentik. Jogot arra, hogy védjük országunkat, egy­re szépülő életünket, vívmá­nyainkat; a szocializmust és A vita lezárása után az or­szággyűlés a honvédelmi bi­zottság által előterjesztett módosításokkal — egyhangú­lag elfogadta a honvédelem­ről szóló törvényjavaslatot. Ezután megválasztották a Ha­zafias Népfront Országos Ta­nácsának Elnöksége által java­solt személyeket a legfelsőbb bíróság népi ülnökeivé. Végül Rónai Sándor elnök javaslatá­ra az országgyűlés úgy hatá­rozott, hogy legközelebbi ülé­sét december 7-én, délelőtt 11 órai kezdettel tartja, s napi­rend szerint a nemzetközi helyzetről szóló beszámolót, valamint a mezőgazdaság hely­zetéről és a soron következő feladatokról szóló beszámolót tárgyalja. Jllttyföit a ^Dílapó... Legalábbis a Kossuth Lajos utcai játékboltba, ahol még az üzlet bejáratánál is hatalmas Télapó-farmra csalogatja bő a gyerekeket és főleg a szülőket, A — A MEGYEI KlSZ-bizott­ság küldöttértekezletén szom­baton . 678 alapszervezetnek 21500 tagját, 235 szavazati Joggal megválasztott küldött • és 70 meghívott képviseli. A 235 szavazati joggal megvá­lasztott küldött közül 85 le­ány és 150 fiú. — A KULTURÁLIS SZEM­LE operatív bizottsága meg­tárgyalta a jövő évi szemle feladatait. December elsején hirdetik meg a kulturális szemlét, s január elsejéig le­het benevezni. Meml „a Tizenüléves SZVSZ“ kiállítás Csütörtökön délután 5 óra­kor, az SZMT székházban ki­állítás nyílt a Szakszervezeti Világszövetség megalakulásá­nak 15. évfordulója alkalmi­ból. A kiállítás 21 tablója kö­zül az elsőn a világszövetség emblémája a földgömb előtt a fekete, fehér, sárga össze­fonódott kéz látható. A töb­bi tablókon felhívások, ira­tok, fényképek mutatják, be a világszövetség 15 éves mun­káját. Megtalálható a kiállí­táson az alapító kongresszu­son 19i5-ben Párizsban a ma­gyar delegációról készült fény kép is. A kiállítás december 6-ig tart nyitva. — PELLÉRD hét utcája kö zül hatot lekövezett a közsé? lakossága társadalmi munká­ban. — FEBRUÁRBAN száz egyetemista megy tíz napra népművelési munkára Bara­nya, Somogy és Tolna megye községeibe. Az egyetemisták három előkészítő előadáson vesznek részt, az el6ő foglal­kozásra november 30-án ke­rül sor a megyei tanácson, ahol általános tájékoztató! kapnak. — ÓFALU FIATALJAI sa­ját erejükből társadalmi mun kával rendbehoztak egy he­lyiséget, melyet a tanács adott át nekik. Ebben a he­lyiségben rendezték be a KISZ-szervezet klubját. — A pécsváradi járási KlSZ-blzott sdg egy rádiót és 25 széket adott az ófalusi KISZ-szerve­zetnék, — TÄNCOKTATASI ta­pasztalatcserét tart Baranya megye és Tolna megye Szek­szárdion december hónapban, amelyen mintegy húsz bara­nyai vesz részt. — DECEMBER 7-én, 8-án és 9-én a városi kerületi nő- tanács titkárok és vezetőségi tagok részéire továbbképző tanfolyamot rendez a városi nőtanács — BOGÁDON az iskola ud­varán politechnikai oktatás céljára egy konyha épült. Az építkezéshez az anyagot a ta­nács adja, az építést pedig társadalmi munkában végzik a Pécsi Építőipari Technikum hallgatói. . — NOVEMBER 9-én adták át műszakilag a Pécsvárad melletti tóvölgyi tavat. *- GYAPJÚ KULIK, mele­gítők, gyermek- és női haris­nyanadrág valamint gyermek kötött pulóverék érkeztek a RÖVIKÖT-höz. — A TIT irodalmi szakosz­tálya, a pécsi irodalmi szín­pad és a Jelenkor szerkesztő- bizottsága december 4-én, va­sárnap este 7 órakor rendezi meg „Mézpergetés“ című kö­tetének megjelenése alkal­mából Pál József szerzői est­jét. A verseket az irodalmi színpad tagjainak dr. Németh Antal tanította be, s a szer­ző is felolvassa néhány ver­sét — HELYREIGAZÍTÁS. Tegnapi számunkban „Az Idei évadban tovább Javult a népművelési munka” címmel közölt tudósí­tásunk egyik mondata a tömörí­tés folytán félreérthető. Csendes Lajos elvtárs felszólalásának utolsó mondata Így hangzik he­lyesen: „Elmondta, hogy véle­ménye szerint elsósorbnn az is­meretterjesztő előadások terveit sében mutatkozik káros maxi- malízmus, ugyanakkor a TIT- nck is többet kell tennie az elő adások színvonalának és nevelj jellegének Javításáért.” — SZAZKILENCVENNÉGV fő hallgatta meg Hosszúhe- tőnyben az olaszországi él­ménybeszámolót. o tejutalvany­. KIOSZTÁS Pécs város II. kér. tanácsának v. b. kereskedelmi csoportja érte­síti á tej utalványra igényjogosul- laltat (terhes, szoptatós anyák, 1—6 éves gyermekek , hogy ai 1961. évi tejuulványok kiosztása a következő Időpontban é« helyes történik: december 5-én A—B be­tűvel kezdődő utcák, 6-án C, D, E, F, o, H, I, J., dedember 7-én t K—L, 8-án egész Kertváros, 9-0f M, N, O, lo-én P. R, S, Sz, 18-é* L t), v, Z, Zs betűvel kezdődi utcák. » A tejutalványok kiosztásához ai 1961). évi teitegy ellenőrző szelvé­nye a takóblzottsígi elnök álta' aláírva és a személyazonosság Igazolvány szükséges. A tejutalványok kiosztásának gyors lebonyolítása érdekében fel híviák az érdekelteket, hogy a vei" iil.-'vány á'vétcle végett á fent Időben jelenjenek meg a város tanács I. cm. IB/e. sz. szobájában Azok. akik a fen*l Időben near Jr'cnnek nv ».. rz utalványt az ál" taté nos kiosztás után vehetik ét*

Next

/
Oldalképek
Tartalom