Dunántúli Napló, 1960. november (17. évfolyam, 258-282. szám)
1960-11-25 / 278. szám
IMS. NOVEMBER 25. NAPLÓ 5 Tanácsaink munkája a lakosság érdekében 320 millió forintban állapítottak meg Baranya 1961. évi tanácsi költségveiési tervezetét A legnagyobb összeget kulturális célokra fordítják Ünnepi est écs-Baranya (elszabadulásának évfordulóján Közeledik Pécs város és aranya megye felszabadulásnak tizenhatodik évfordu- >ja. A felszabadulási évfor- uló tiszteletére november S-án, hétfőn este 7 órakor nnepi estet rendez Pécsett a iagyar—Szovjet Baráti Táraság és Pécs város Művelő- ési Háza a Déryné utcai íűvelődési házban. Az ünnepi megemlékezés tán gazdag kultúrműsor kö- etkezik. Ennek keretében Eltépnek a Pécsi Nemzeti zínház művészei, valamint a elyi szovjet alakulatok mű- észegy fittese. A kultúrműsor tán a felszabadító harcokon részt vett magyar parti- ánok és szovjet harcosok 'észvételével baráti találkozót ártanak Pécs város Művelő- lés! Házában. A Baranya megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága csütörtökön délelőtt ülést tartott, amelyen megtárgyalta az 1961. évi tanácsi költségvetési javaslatot. Ezt a megyei tanács pénzügyi osztálya a kormány- határozat irányelveinek szigorú szem előtt tartásával, a legnagyobb fokú takarékosság elvének figyelembevételével készítette el. Eszerint Baranya megye 1961. évi összesített költségvetése — a beruházási hitel nélkül — 320 238 000 forint. Az 1960. évi költségvetés végösz- szege — ugyancsak a beruházások és vállalati kiadások nélkül — mindössze 300 855 000 forintot tett ki. Ez azt jelenti, hogy a jövő évi költségvetési javaslat 19383000 forlnnal magasabb, ami 6,44 százalékos emelkedésnek felel meg. Az elkövetkező évben a megyei tanács a legnagyobb ösz- szeget kulturális célra kívánja fordítani. Ezért az összesített költségvetésnek 34,74 százalékát, összesen 111 262 000 forintot irányzott elő erre a célra. Második helyen szerepelnek a szociális és egészség- ügyi célokra fordítandó összegek. Erre a költségvetésnek a 29,68 százalékát, azaz 94 972 000 forint.t kívánnak fordítani. A költségvetésben igazgatási célokra 64 309 000, gazdasági célokra 43 878 000, pénzügyi lebonyolítási célokra 3 769 000, továbbá rend- és jogbiztonsági feladatokra 2 309 000 forint szerepel. Az 1959. évi költség- vetés ágazati számait összehasonlítva az 1961. évi tervezett ágazati végszámokhoz, megállapítható, hogy az egészségügyi ágazat 9,78, a kulturális ágazat 10,94, a rend- és jogbiztonsági ágazat 27,36, az igazgatása ágazat pedig 8,45 százalékkal növekedett. Ezzel szemben a gazdasági ágazat 13,44 százalékkal csökkent. Az ágazatonként részletezett kiadások járásonként, városonként a következőképpen oszlanak meg: megyei tanács központi költségvetése 89 259 000, Komló várod tanácsé 26 043 000, mohácsi városi tanácsé 27 198 000, Mohács járás összesített költségvetése 26 240 000, a pécsi Járásé Pannónia Sörgyár feWen építőipari technikust. Jelentkezés a munkaügyi osztályon. 22753 25 016 000, a pécsváradi Járásé 17 562 000, a sásdi járásé 25 847 000, a gallyéi járásé 19 603 000, a siklósi járásé 33 783 000, a szigetvári , járásé pedig 29 687 000 forint. A megyei tanács végrehajtó bizottsága az 1961. évi összesített tanácsi költségvetési javaslatot teljes egészében elfogadta azzal, hogy a Pénzügyminisztérium által megállapított 1961. évi keretszámot a megye 1 000 000 forinttal kénytelen volt túllépni. Ezt azzal indokolja meg, hogy a községi tanácsok által az általános iskolák és a tanács és v. b. címen előirányzott kisebb építkezéseket a felülvizsgálat törölte. Ezzel szemben azoknak részbeni visszaállítását a megyei tanács végrehajtó bizottsága feltétlenül szükségesnek tartja. A költségvetési javaslat elfogadása után a végrehajtó bizottság megtárgyalta a termelőszövetkezetek megszilárdítására vonatkozó intézkedési tervet és az ezzel kapcsolatos további feladatokat. A végrehajtó bizottság több konkrét intézkedést hozott a termelő- szövetkezetekben még meglévő hiányosságok felszámolása érdekében. Ugyanakkor megállapította azt is, hogy a megye termelőszövetkezeteinek többsége eredményesen dolgozott. Foglalkozott a v. b. 8 B*rany* menve! Mezőgazdasági Vállalat boldogasszonyfai üzemegységének és a magyarhertelendi üzemegységének problémáival is. A végrehajtó bizottság 77 000 forintot szavazott meg a vállalat részére a" vállalatfejlesztési alapból egy nyolc- vagonos góré és egy tekar- mányelőkészítö, valamint egy tejkezelőhélyiség építéséhez. Bővül a félig kész áruk választéka Amikor nemrégá- )en Budapesten negkezdték a íél- ;ész ételáruk gyúrását, a pécsi váróid tanács kergskedel Tű osztályán is elhatározták a példa cövetését. A jóakarat megvolt, csupán 1 csomagoláshoz szükséges import műanyagzacskók liányoztak. Végül négis átkerült beszerezni! megfelelő mennyiségű csórna fotóanyagot ahhoz; hogy városunkban, a. Mecsek vidéki Üzemi Vendéglátó Vállalatnál megkezdhessék a félkész áruk készítését. Az üzem elkészítette a kalkulációt, s a kereskedelmi osztály jóváhagy ta az árakat. Két hét óta így mindennapra biztosítanak félkész árut az üzletekbe. Hetente 7 mázsa paní- rozott egy-, két- és négyszeletes sertéskaraj, rablóhús, komplett vacsora- tálak, félkész-tortáik, tepertős pogácsa, linzser tészta, sőt még tisztított zöldség és burgonya a is kapható. A húslevest, gulyást, zöldséglevest csak fel kell tenni fóni, a műanyagcsomagban minden hozzávaló megtalálható. Orbán Jenő elv- társ, a tanács keres kedelmi osztályának élelmiszer főelőadója elmondotta, hogy a kereskedelmi osztály dolgozói nem elégednek meg eny- nyi eredménnyel. Tervezik, hogy a tanács felügyelete alá tartozó vállalatokkal is készíttetnek félkész ételeket. így több áru lesz, s bővül a választék is. A tanács a háziasszonyok érdekében tárgyalt a Me- csek vidéki Üzemi Vendéglátó Vállalat vezetőivel. A tárgyalás eredményeként rövidesen mindennemű hideg- loonyha-készítmény, halkocsonya, stb., mindennap kapható lesz a csemegéből - tokban; A kereskedelmi osztály dolgozói nagyon szeretnék, ha megvalósulna egy elképzelésük, ha fél kész-ételeket és hl- degkonyha készítményeket árusító „szakbolt“ létesülne Pécsett. Ezt bizo nyára örömmel fogadnák a vevők is. Sorrendben nem a tanácselnökséggel kezdte. Nagyon »ok mindennel megalapozta az emberek bizalmát, amíg 10 évvel ezelőtt felkérték az elnöki tisztség elvállalására; A húszas évekre kellene visz- szanyúlni, amikor elkülönbözött a családtól és a cselédi élettől, amikor apai beleegyezéssel kőművesinasnak szegődött el egy luzsoki mesterhez. Varga Károly nemcsak a mesterséget, hanem olyan tulajdonságot is eltulajdonított, amivel egyre biztonságosabban igazodott el a mun* kás, a szegényparasztl. a cselédi sorsban, egyre világosabban látott, következtetett és ezekhez igazította azután egész életét. Miért látott többet a Júlia-major cselédednél? Gil- vánfa szegény parasztjainál? mert amíg azok a hajnalt és az estét künn a földeken érték, ő benézhetett konyhájukba, kamrájukba, egyenként találkozhatott a szegénységgel. Volt ideje rá, amíg javította, foltozta a törött gerincű tetőket, a félcsípőjű fészereket, a rokkant tűzhelyeket. pe benézett néha uraságok kastélyaiba, nagygazdák kúriáiba is, ahol ugyanolyan szűken mérték a pengőt, mint * cselédember, pedig az agyag jtólyett nemes vakolattal, vályog, zsupp helyett téglákkal, cserepekkel rakta a falat, a tótőt Mindamellett alig tehetett valamit a dolgok ellen. Legfeljebb annyit, hogy vígasztalt, lázított, vagy tehetetlenül káromkodott. Különösen a harmincas évek derekán a nagy Ihunkanélküliségek idején, ''mi talán azért következett ZoMUubiök, tókeUiá, vajda be, mert az uraságok és a nagygazdák .megmakacsolták” magukat, ráültek a pénzre, a javítanivalókra, a konvencióra, mindenre, mintha csak nekik lett volna okuk a „sztrájkolásra”. A csendőrök sem járkáltak már olyan komótosan, mint valamikor. Feszesebben meredt a szurony a puskájuk végén, hamarabb villant a szemük minden panaszos szóra. Varga Károly is letette a vízmértéket, a kanalat, az ónvégű függőzsinórt és hamar beállt, amíg beállhatott kubikosnak a Fekete-víz csatornához. De nem sokáig. Az urak készítették már a munkanélküliség ellenmérgét. Ne mondjuk el mégsem a világháború és benne Varga Károly póttartalékos történetét, csak onnan, amikor 1944 december 17-én a gödöllői Királyerdő egyik földbeáaott bunkerében elhatározta, hogy a maga részéről befejezi a háborút. Mégsem egyedül szökött át a másik oldalra. Átvitte magával 17 „emberét” is, mert itt meg kell jegyezni, hogy Varga Károly szakaszvezető volt és úgy is illett, hogy ne hagyja magára a szakaszát. Egy nappal később vlsszalopózott a századához és újabb „transzporttal”, majd kétszer annyi legénnyel csorbította meg a sötét kilátásokat tartogató Szálasl-féle hadviselést Leszerelhetett volna, mert szabad volt már a Duna— Tisza köze, de aztán eszébe jutott, hogy neki volna még számadása a Feketevíz csatorna, a kubikos tarisznya és sok más miatt Nem vette hát fel a hazatérő passzust, hanem szakaszával együtt beállt a debreceni hatodik hadosztályba és az első menettel ő is elindult nyugat felé át a Dunántúlon, hogy meg sem álljanak az utolsó puskalövésig. Bevetésre azonban nem került sor, mert csak Eberan- ig jutottak el, amikor megérkezett a minden hadljelen- tések legnagyobbika: „A németek feltétel nélkül letették a fegyvert.” Fordítsunk ezután tizenöt esztendőt az idő kerekén. De közben ne feledkezzünk meg arról sexn, hogy Varga Károly nem szaladt vissza azonnal a malteros kanál mellé. Mindennél előbbrevalónak tartotta, hogy részt vegyen falujának másodszori felszabadításában. a földesúri nyűg eltakarításában, a csendőrvilág megszüntetésében. Nagyon sok köze van ahhoz, hogy Gilván- fán ma újfajta nagybirtok született, hogy az 1018kataazt- rális holdon vele rokon érzésű emberek vetik és aratják a zsíros földek kincsét. Nagyon sok köze van neki és Katona Józsefnek, a tsz elnökének ahhoz, hogy a községen nem fogott ki az idei mostoha ősz sem. Nagy érdem az, hogy a 186 katasztrális hold búza- tervükből eddig 136-ot befejeztek, hogy a 130 holdas kukoricatermést hamarosan betakarítják, hogy künn a határokon 60 holdról letakarították a kukoricaszárt és főképpen az, hogy derűsen néznek a jövő elé, mert nem hagynak egyetlen lépésnyi földet sem parlagon. Pedig itt sem arról van szó, hogy szívesen dagasztják a sarat és szükség van néha kemény szóra is, de harag sohasem lesz belőle. Nem, mert már a tavasszal úgy intézték. hogy mindenki személy szerint felel a megbízatásáért. Varga Károly Így vélekedik erről: — T. Jóskával nagyon jó barátságban vagyunk, mégis amikor megtagadta, hogy kimenjen dolgozni, bizony irgalom nélkül kivetettük rá a kártérítést. — És amikor a jóbarát felhördült ezért. Varga Károly egyáltalán nem engesztelte: — Nézd Jóskám, majd a bíróságon megmondják, melyikünknek lesz igaza. Varga Károlyra egyébként sem lehet tartósan megharagudni. Annyira eggyé vált, összenőtt a faluval, hogy szinte már törvény; nélküle aligha tesznek egyetlen fontos lépést a községben. Elmondja, hogy neki éjszaka sincs „fei- rand”, sokszor felkeltik szülés. betegség vagy egyéb okok miatt és ilyenkor addig telefonálgat a tanácsházán, amíg meg nem érkezik a segítség. — Legtöbb gondom a „Varn Létesítsünk művégtaggyárat Pécsett!11 Hozzászólások a Dunántúlt Naplóban megjelent javaslatokhoz F ucsh Fülöp nov. l-í cikkét olvastam a Dunántúli Naplóban. Akkor tűnt fel nekem, hogy ez milyen nagy és megoldásra váró probléma, amit véleményem szerint is a legsürgősebben meg kell oldani. Habár én csak kívülálló vagyok, de íökéletesen át tudom élni azoknak az embertársaimnak a nehézségeit, kiknek valamely végtagjuk hiányzik. Amikor azt hangoztatjuk, hogy a legfőbb érték az ember, akkor az ilyen problémákat nem szabad hagyni, hogy elsikkadjanak. Különben is nem valami felemelő látvány, mint az ember úton-útfélen találkozik olyan emberekkel, kik mankóval közlekednek, vagy a félkarjuk hiányzik. Esztétikailag Is sokkal kedvezőbb benyomást keltene az emberben, ha ilyen esetek nem fordulnának elő, vagy csak kevés kivétellel. Más népi demokratikus országokban, gondolok elsősorban a Szovjetunióra, a Német Demokratikus Köztársaságra és Csehszlovákiára, ahol az ember szinte nem is lát mankós és kar nélküli embereket. Amikor erről a kérdésről beszélünk, mindig az jusson eszünkbe, hogy nemcsak lehet, hanem kell is segítenünk szerencsétlenül Járt embertársainkon. Ez nemcsak egyes egyének problémája, hanem véleményem szerint társadalmi probléma is. Ahol ilyen magas szintet ért el a társadalom biztosítás, — szemben a kapitalista országokkal, gondolok elsősorban az Egyesült Államokra, ahol kész anyagi tönk- remenés, ha valaki megbetegszik — kellene az, hogy az ilyen irányú igényeket is a legkorszerűbb technikai feltételek mellett elégítsük ki. Véleményem szerint, ha Pécsett egy ilyen irányú üzem megvalósításra kerül, feltétlenül olyan egyént kell az élére állítani, aki ismeri a rokkant emberek nehézségeit, lelki problémáit, vagyis aki hasonló helyzetben van. Ha Magyarországom nincs mód arra, hogy a korszerű művégtag-gyártás elsajátítható legyen, találjuk meg a módot arra, hogy a leendő szakemberek menjenek ki külföldre és ott tanulják meg a modem techga-telepiekker van, de ha már egyszer én főztem meg a kásájukat, nekem is kell megennem. A „Varga” telepről tudni kell, hogy negyvenöt család, javarészt Orsós és Ignác „nemzetség” lakja és ezeknek a „címzetes vajdája” Varga Károly, amint ez a telep nevéről is kiderül. Engem hívnak meg eskető, vagy válóperes tanúnak, de békebírónak is. ha valamiért hajbakapnak. Hiába próbáltam meg egyszer, hogy vajdát delegáljak föléjük, csak engem ismernek el, mert ón parcelláztam ki nekik a hét holdas telepet; De ismeri is őket mint a tenyerét. Erről a saját fülünkkel győződtünk meg, amikor a kézbesítő lány, Apró Eszter egy csomó telepre szóló levelet rakott az elnök elé: — Jani bácsi ez melyik Orsósnak szól? És a „Jani bécsi” nem sokáig tétovázik. — Ez lányom a „Gurlánc" Orsósnak, ez itt a „Sztrínyá- nak", ez meg a „japánnak” — így sorolja, így ismeri a Varga-telepieket. — Lassanként besaoktatom őket a tsz-be is, persze egyelőre nagyon megválogatom. Anyit még el kell mondani Varga Károlyról, hogy tízéves munkásságát nemcsak az újjáépített szép kultúrotthon, a szövetkezeti bolt, a falut átszelő betonjárda és a jövő évre elkészülő új bekötőút igazolja, hanem a 10 éves jubileum alkalmával adományozott munka érdemérem is, amit Dobi elvtárs adott át a parlamentben. nológiát. Nem szabad, hogy az legyen a célunk, budapesti min tára, elavult módszerekkel működjön a pécsi üzem is. Az illetékeseknek minél előbb ki kellene vizsgálni ezt a kérdést, mert nem hiszem, hogy evvel nem lenne érdemes foglalkozni, hiszen a Dunántúli Naplóból értesülve nagy visszhangot keltett megyeszerte. Tehát' az legyen a célunk, hogy minél előbb és minél kor szerűbbet! Ifj. dr. Lajos László, Édesanyák útja 17. sz. • F igyelemre méltó cikket közöl a Dunántúli Napló november 1-i száma a „Létesítsünk művégtaggyárat Pécsett” címmel. A magam részéről is bizakodással tekintek ennek megvalósítása elé. Bízom abban, hogy a megye illetékes szervei felismerik annak fontosságát, hogy egy művégtag-gyártó üzem létesítésével tovább várakozni nem lehet En évtizedeken keresztül voltam kénytelen viselni tökéletlen műlábakat, melyek járásomat nem hogy megkönnyítet ték volna, ellenkezőlek, csak a nélkülözhetetlen, legszűkebb mozgási lehetőséget biztosították. Az ilyen fajta lábak viselése a járáson való könnyítés helyett fárasztó fizikai igénybe vételt jelent és ez az oka annak, hogy sokan legyártatják ugyan a művégtagot, de minthogy számukra is kínlódás annak viselése, így inkább a man kék használata mellett maradnak. Ennek az állapotnak felszámolása megyeviszonylatban csakis úgy oldható meg, ha Pécsett is létesítenek egy minden igényt kielégítő, korszerű művégtag-gyártó üzemet, mely felzárkózik a legfejlettebb technikával dolgozó külföldi üzemekhez. Korompa! Géza Pécs, Teréz u. 9. • A létesítsünk művégtag- " gyárat Pécsett című cikket örömmel olvastam. Régi jogos problémánk vár sürgős megoldásra és ehhez szeretném szerény nézetemet röviden kifejteni; Ma az új technika világában kicsit furcsán hangzik, hogy a budapesti művégtag-gyár 34 évvel ezelőtti típusú művégtagokat készít. Én minden évben kapok egy műlábat és legtöbb esetben az év lejárta előtt hasznavehetetlenné válik. Munkahelyemre gyalog járok és az új műlábak alsó tokja három hót múlva kiszakad. Többsizör kell javítani. Tudomásom van arról, hogy külföldön, például az NDK-ban, korszerű, kényelmes művégtagokat kaptak. Ez a kiutazás viszont 60 ezer forintba kerül államunknak. Ezért lenne fontos a pécsi új, korszerű művégtag-gyár létesítése, melynek megvalósítását sok ezer vidéki rokkant várja. Czikla Nándor Komló, Nefelejcs u. 1. sas. Szabálysértésért — pénzbüntetés A szigetvári járási rendőr- kapitányság szabálysértési előadója az alábbi személyeket bírságolta meg súlyos szabálytalanságért. Kovács István segédmunkás, szigetvári lakost 280 forinttal botrányt okozó részegség miatt. Ekker József könyvelő, szentlászlói lakost 300 forinttal, mert vezetői igazolvány nélkül motorkerékpárt vezetett a közúti forgalomban, Tóth László asztalossegéd, csertől lakost 400 forinttal, mert másodízben' vezetett motorkerékpárt vezetői igazolvány nélkül, Balogh Imre segédmunkás, dencsházi lakost 300 forinttal botrányt okozó részegség miatt, Jusics János tsz-tag, szigetvári lakost 380 forinttal, mert kivilágítatlan lovaskocsival vett részt a közúti forgalomban Ittas állapotban.
