Dunántúli Napló, 1960. november (17. évfolyam, 258-282. szám)

1960-11-03 / 260. szám

JWLÄG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! DMÁNTÚII , NAPLÓ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÄCS LAPJA XVIL ÉVFOLYAM, 260. SZÁM ÄRA: 50 FILLÉR 1960. NOVEMBER 3. CSÜTÖRTÖK Egri Gyula elvtárs képviselői beszámolója Komlón tx Egri Gyula elvtárs, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Baranya megyei Bizottságának titkára, országgyűlési képvi­selő Jegnap délután Komlón, a Zrínyi Művelődési Ház szín­háztermében képviselői beszá­molót tartott. A színházter­met megtöltő választók nagy figyelemmel hallgatták Egri elvtárs beszámolóját, amely­ben a nemzetközi helyzettel és népgazdaságunk fejlesztésé­nek néhány problémájával foglalkozott. A nemzetközi kérdések elem­zésénél Egri elvtárs az ENSZ közgyűlésének XV. ülésszaká­ról szólt. Hangsúlyozta, hogy a mostani közgyűlés jelentő­sége túlnő minden eddiginél, mert az állandók részvétele a XV. ülésszak munkájában azt jelentette, hogy az ENSZ ülésterme a békéért folyó csaták színterévé vált. Az ame­rikai szavazógép most nem működött olyan olajozottan, mint évekkel ezelőtt s a kapi­talista országok politikusai kénytelenek elismerni, hogy például Kína ENSZ-tagságá- nak ügyét legközelebb már nem sikerül leszavaztatok. — A közgyűlés összetétele s az ott folyó vita — mondotta a továbbiakban Egri elvtárs r- kezdi kifejezni a nemzet­közi helyzetben kialakult tény­leges viszonyokat, s azt is, hogy az amerikai politika egy­re népszerűtlenebb a kapita­lista szövetségesek között is, Itt nem arról van szó első­sorban, hogy csődbejutott Eisenhower politikája, hanem arról, hogy az egész imperia­lista világ politikája mondott csődöt. Az ENSZ közgyűlése még fo­lyik. Nem lehet azt várni et­től az ülésszaktól, hogy egy- csapásrá megoldja az összes vitás kérdést. Mégis jelentős állomás a béke megőrzéséért folytatott harcban, mert ki­alakulóban van az ENSZ-en belül egy erős imperialista-el­lenes blokk, amelyik keresz­tülhúzza a politikai zsonglőrök számításait. Tovább elemezve a nemzet­közi helyzetet, a következőket mondotta: — Gondolt-e vala­ha valaki is arra, hogy a mi egykor elmaradott kis orszá­gunk talán nem is olyan so­kára elhagyja az életszínvonal tekintetében az Amerikai Egyesült Államokat? Nem gondoltak erre. Ma viszont adott a lehetőség arra, hogy békés versenyben éljen egy­más mellett a két tábor s nem kétséges, a verseny a mi ja­vunkra dől el. — Népgazdaságunk egészsé­gesen fejlődött az ellenforra­dalom óta — mondotta a to­vábbiakban Egri Gyula elvtárs Hároméves tervünket túltelje­sítjük, úgyszintén éves tervün­ket is. Bár fejlődésünk üteme alapjában véve jó, pártunk és kormányunk rámutatott né­hány olyan feladatra, amely a népgazdaságban jelentkező egyes feszültségek megszünte­tését célozza; , — Van aki azt képzeli, csak elhatározás kérdése, hogy mi­lyen életszínvonal legyen az országban. Nemcsak elhatá­rozás dolga ez; Az életszínvonal emelésének Ütemét csak úgy lehet a mos tani színvonalon megtartani, ha az ipar fejlődését meg­gyorsítjuk, ezen belül emel­jük a munka termelékeny­ségét. Meg kel! valósítani az általános leszerelést Sík Endre beszéde az ENSZ-közgyűlés politikai bizottságában Megkezdődött az őszi fásítás A fásítások terveit minden erdőgazdaság kidolgozta, a ta­lajelőkészítés is időben meg­történt. Az erdőgazdaságok sa­ját telepítésein kívül az idén négyezer hektárra kerül fa. Ebből kétezerkilemcszázhetven­öt hektár nyár lesz. Az erdő- gazdaságok az országfásítás e? év őszi feladatainak megoldá­sához 21 millió 500 ezer cse­metét és egymillió suhángot neveltek; Fokozottabban ki kell használ­ni a gépeket, exportlehetősé­geinket. Jobban fel kell hasz­nálni a munkaidőt. A beruhá­zások vonatkozásában, nézzük meg jobban, hova adjuk ki a pénzt, ésszerű-e az a beruhá­zás, szükség van-e rá. be tud­juk-e fejezni? — De nagyobb fokú takaré­kosságra, előrelátásra van szűk ség minden vonatkozásban. Meg kell értetni minden em­berrel, hogy a feleslegesen ész- szerűtienül kiadott pénz gá­tolja népgazdaságunk fejlő­dését, hogy az anyagpazarlás nagyobb importszükségleteket szül és így tovább. Meggyőző­désem, ha mindenki a maga munkaterületén megnézi mi­ként állnak a dolgok, milyen lehetőségek vannak, akkor sok lehetőséget találnak s fejlődé­sünk üteme meggyorsul; — Attól eltekintve, hogy Komló nem mezőgazdasági jel­legű város, beszélnünk kell a mezőgazdaság szocialista át­szervezéséről. a munkás-pa­raszt viszonyról is; Munkásosztályunk nem kí­méli erejét, hogy a mezőgaz­daság nagyüzemivé alakítá­sával emelkedjék a dolgozó parasztság életszínvonala, vi­szont cserébe a munkások azt várják, hogy a szocia­lista szektor biztosítsa a szükségleteket. A helyzet ma még az, hogy amikor megnézzük mink van, azt kell mondanunk, hogy ez nincs, az nincs. Miből adódik ez? Abból, hogy néhány egyé­ni paraszt a munkások önzet­len segiteniakarásában csak azt látja meg, ami neki jó, arra törekszik, hogy minél na­gyobb hasznot húzzon abból a maga javára. Ez a nézet hely­telen. Legalább annyira, mint az. ha nincs autó, akkor szid­juk a demokráciát. Azt kell megérteni, hogy meg kell te­remteni a megfelelő alapokat, s mindenkinek tudása legjavát kell nyújtania munkájában. — Feladatunk tehát most az — mondotta végezetül Egri Gyula elvtárs —, hogy jobban dolgozzunk, kicsit többet vál­laljunk mindabból, ami egész népünk történelmi feladatát jelen tó; Teljesítették éves, 36000 tonnás tervtáttetiesítési vállalásukat a pécsi szénbányászok A Pécsi Szénbányászati Tröszt üzemeiben termelt szén értékéből a terv szerint 96,9 százalék lehet a ráfordítás, azaz az összes vállalati költség. Mivel egy-két százaléknyi meg takarítás is milliókat jelent, különösen nagy gondot fordí­tanak az anyagfelhasználásra, a beruházási felújítási mun­kák gazdaságos kivitelére, ter­melékenyebb munkamódszerek bevezetésére. Igyekezetük ered ményre vezetett: az év elejé­től eddig kitermelt szén meny- nyiségét figyelembe véve 2,6 százalékkal, azaz 13 millió fo­rinttal kevesebb költségráfor­dítással dolgoztak, mint az elő irányzat volt. Mindehhez hozzájárult töb­bek között a termelékenység emelkedése. Tröszti átlagban egy-egy dolgozóra jutó egy mű szak alatti teljesítmény 34 kg szénnel volt magasabb az el­múlt háromnegyedévben, mint előirt; Kiemelkedik ezen a téren a szabolcsi kerület 46 kg-os eredményéveL Kiváló csapatteljesítmények mutatnak példát ennél az üzemnél az önköltség csökkentésének kü­lönböző módjaira, lehetőségé­re. Kitűnik például Takács László szocialista brigád címet viselő KlSZ-csapata. Ez a bri­gád volt az első, amelyik a harmadik negyed elején üzem­szerűen alkalmazta a vékony telepek szenének gazdaságos kitermelését szolgáló széni'ű- részt. A rakodógéppel, korsze­rű fúróberendezéssel dolgozó Lakatos István elővájó csapata havi 41 méteres előrehaladás­sal dolgozik, az üzemi átlag 17—18 méterével szemben. Jól gazdálkodtak ezévben az anyaggal is a pécsi bányákban: bányafából például 700 köb­méterrel használtak fel keve­sebbet a tervezettnél, aminek az értéke meghaladja az egy­millió forintot. Az egy tonna szén kitermeléséhez a terv 14 forint értékű vas felhasználá­sát engedi Eztia mén forinttal csökkentették. Mind­ehhez járul még, hogy szépen javult a minőség is. ami az értékesítésnél jelenít előnyt. Mennyiségi előírásukat 36 000 tonnával tetézték eddig a pécsi bányászok, amivel eleget tet­tek egész évi vállalásuknak. December végéig ezt még to­vábbi ötezer tonna szénnel toldják meg. Bár az összráfordítási költ­ségalakulás jó eredményt mu­tat a pécsi szénbányáknál, a lehetőség többet is engedne. Közismert tény, hogy a szén kitermelése a fejtésekben a leg olcsóbb, mégis a tervezettnél kisebb mennyiséget szállítot­tak napszintre fejtésekből. He­lyette egyéb, drágább termelő munkahelyekről került csillék­be a szén. Ez is oka annak, hogy a háromnegyedévi átlagot tekintve még mindig 1 forint 24 fillérrel magasabb a szén tonnánkénti termelési önkölt­sége. mint a tervezett. Ezen a tervszerűség szigorú betartá­New York. (MTI) Az ENSZ I közgyűlés I. számú politikai bizottságában, a leszerelés kér- | désének vitájában magyar rész , ről felszólalt dr. S i k Endre ; külügyminiszter, a delegáció vezetője. — A bizottság tárgyalásai­nak mostani szakaszában — mondotta Sík Endre — indo­kolt megkérdezni, mi várható ettől a vitától és milyen pers­pektívája van az általános és teljes leszerelésre vonatkozó javaslatnak és tervnek. Ha valaki az általános és teljes le­szerelés javaslatát és tervét csak úgy tekinti, mint az ENSZ közgyűlés és az I. számú bi­zottság egyik tárgysorozati pontját, az nem sok kedvezőt mondhat, figyelembe véve a vita jelenlegi állását. A mos­tani vita valóban nem sokat Ígér, sőt tulajdonképpen sem­mit. Minden jel azt mutatja, hogy a jelenlegi közgyűlés az általános és teljes leszerelés javaslatával kapcsolatban a nagy lehetőségek ellenére tehe tetten. Ha azonban megmarad­nánk ennél a megállapításnál, akkor nem értenénk meg en­nek a javaslatnak és tervnek a lényegét. Ez a javaslat és terv nem­csak egy napirendi pont a vi­lágszervezet tárgyalásain, ha nem az egyetlen ésszerű és reális alternatíva az emberi­ség jövője számára. Ez a javaslat és terv az ENSZ- től függetlenül is létezik és a történelem erői dolgoznak meg valósításán. A vita azt is mutatja, hogy azoknak az alaptényezőknek a felismerése is terjed, amelyek a Szovjetunió kormányát a ja­vaslat kidolgozására és benyúj tására késztették, ügyre töb­ben mondják ki, hogy az ál­talános és teljes leszerelés nem csak, hogy nem utópia, avagy reális lehetőség, hanem szük­séges és egyetlen biztosíték a felmérhetetlen katasztrófát je­lentő nukleáris háború veszé­lyével szemben. Ma már nem elég a feszült­ség enyhítéséről, a fegyver­kezési hajsza megállításáról, a szó hagyományos értelmé­ben leszerelésről tárgyalni, ma már csak egy lehetőség van a katasztrófa megelőzé­sére: meg kell valósítani az általános és teljes leszere­lést. A szovjet javaslat tehát az egyetlen megoldást hozta ide, úgy is lehet mondani, hogy az emberiség jövőjét, az előbb- utóbb minden ellenállást le­győző jövőt. — Az itteni vita alaphang­ját a közvetlen tárgyalások sürgetése adja meg. Ázsia, Af­rika, Latin-Amerika országai­nak képviselői az általános és teljes leszerelés tervének mi­nél gyorsabb közös kidolgozása végett nagy erővel sürgetik a közvetlen tárgyalások felvéte­lét. Tükrözik ezek a felszóla­lások a dolgozó tömegek véle­ményét, amely a tárgyalásokat tekinti a vitás kérdések ren­dezése egyetlen eszközének. E közvélemények erejének hatá­sa érezhető a nyugati vezető hatalmak képviselőinek meg­nyilatkozásaiban is. Ebben a vonatkozásban kü­lönösen jellemző volt az Egye­sült Államok küldöttségének múlt heti megnyilatkozása. Nem kerülhette el a figyel­münket. hogy az amerikai kül­dött milyen gonddal igyekezett meggyőzni a bizottságot az Egyesült Államok tárgyalási készségéről. A beszéd alaphang jának megválasztása is a tár­gyalási készségről való meg­győzés célját akarta szolgálni. Az Egyesült Államok képvi­selője befejezésül szükséges­nek látta hangsúlyozni: „Elné­zést kérek az ismétlésért”, de úgy érzem, szükséges újra meg újra kimondani: mi készek vagyunk, hajlandók vagyunk a tárgyalásokra, sőt alig vár­juk, hogy leülhessünk a tár­gyaló asztalhoz. Az ajtó tárva- nyitva. Mi több elnök úr, ha leülhetünk a tárgyalóasztalhoz, nem ragaszkodunk ahhoz, hogy a játszma a mi szabá­lyaink szerint folyjék. S ugyan úgy reméljük, hogy azon az örvendetes napon, amikor tényleg újra leülünk, Zorin úr nem ragaszkodik majd ahhoz, hogy a játszmát kizárólag a saját játékszabályai szerint folytassa”. — A felületes szemlélő ezt a hangot hallva azt gondolhat­ja, hogy kedvező változás kö­vetkezett be. Vátlozás tényleg történt, mert hasonló hangot nemcsak az Egyesült Államok részéről hallottunk, hanem né­hány szövetségese részéről is. A változás kétségtelen, de kér­dés. mennyire kedvező. — Sajnálattal kell megálla­pítanunk, hogy a nyugati ha­talmak, elsősorban az Egye­sült Államok képviselői a tár­gyalások idején, tárgyalási készségük állandó hangoztatá­sa ellenére, kompromittálták a tárgyalások módszerét. Mi is történt? Nemcsak az, hogy a régóta várt tárgyalások soro­zata meddőn telt el a nyugati hatalmak terméketlen felszóla­lásai miatt, hanem az is, hogy miközben folytak a tárgyalá­sok az általános és teljes le­szerelés kérdéséről, egy másik összetételben a nukleáris kí­sérletek eltiltására vonatkozó egyezményről, nem is említve a csúcskonferencia előkészüle­teit, aközben gz Egyesült Ál­lamok kormánya az új mód- szerű katonai, stratégiai kém-, kedés egész sorozatát követte el, sőt hivatalos képviselői ki­nyilvánították, hogy az ilyen jellegű tevékenység elvileg szerves része az Egyesült Álla­mok külpolitikájának. — Szükséges tehát a nyu­gati haltaknak részéről a tár­gyalások módszerének rehabi­litálása. Mivel lehet a tárgya­lások módszerét rehabilitálni? Azzal, hogy ha s tárgyalás alapjául el­fogadják a Szovjetunió hatá­rozati javaslatát, illetve ha olyan új javaslattal jönnek, amelyben ennek a szovjet javaslatnak a leglényege­sebb elemei benne vannak. Sik Endre ezután néhány tényt idézett; — Miközben — mondotta — a múlt évi közgyűlés ünnepi hangulatban tárgyalta és fo­gadta el az általános és teljes leszerelésre vonatkozó javasla­(Folytatáe * 4. ohketonj November 7. előtt Félkör alakban fogja át az erdős domboldal Hidas-bányát. Ahogy az ember nézi a mű­útról, oníkéntebnitil is Jókai Fekete gyémántok c. regénye jut eszébe, hiszen nem lehetett sokkal kisebb Be rend István témája sem. Csendes a bánya környéke, egy diesel-mozdony sistereg, szállítja a kis vago­nokat a szomszédos brikett­gyárba. A hidasbányai dolgozók éves munkaversenyt vállal talc. Versenyben egy-egy állomást jelentenek április 4-e, szep­tember 4-e (a bányásznap), november 7-e. Most novembér 7-e előtt azért látogattuk meg a hidasbányai bányászokat, hogy megtudjuk, milyen ered­ményeket értek el. Az éves versenyben a ver­senyvállalás pontjai a követ­kezők: A mennyiségi terv tel­jesítése felett minden egy szá­zalékos túlteljesítés öt pontot jelent. A minőségnél minden egytized százalékos javulás öt pontot jelent. Az igy kialakult összpontszámból csak akkor kerül levonás, ha valahol bá- nyavendészeti bírságot kell ki­róni — ez tíz pont — vagy három napon túl gyógyuló bal­eset esetén ugyancsak 10 pont, s legsúlyosabb egy igazolat­lanul mulasztott műszak ese­tében, 20 pont levonás van. November 7-e előtt szép eredményekről számolhatnak be Hidas bánya dolgozói. Az elővájási csapatok közül a két szocialista munkabrigád címet már elnyert tizes és ötven­egye« csapat között folyt a harc az elsőségért. Eddig az 51-es csapat Kapeüa János, Mózek Mihály és Molnár Béla vezetésével biztosan tartotta az első helyet. A harmadik ne­gyedévben — november 7-e előtti versenyben — a 10~es I csapat megelőzte #kefc Dersch­ner Henrik, Gáspár István és Báréit János brigádjai kitűnő eredményt értek el és a ver­senypontok értékelése alapján 133 pontot gyűjtöttek össze, míg versenytársuk 122 ponttal követi őket. A harmadik he­lyen a 4-es elővájási csapat áü 112 ponttal Gáspár István vájár és tár­sai TH-biztosítással dolgoz­nak, 6 ebben nagy tapasztala­tuk van, ők kezdtek először ezzel a módszerrel dolgozni Hidas-bányán. A fejtési csapatok közül az 53-as csapat — Varga József, Unger Henrik és Schenk Pál — áll az első helyen 238 pont­tal. Második helyen a 7-es csa­pat — Dubai Imre, Lőrinc An­tal és Pál László — 184 pont­tal, míg a harmadik helyen az 52-es csapat 144 ponttal követi ökCt; A fenntartási brigádok kö­zött a 14-es brigád — Reisz Adám, Jéger Henrik, Emi Vil­mos *— 123 ponttal, második helyen a 19-as brigád áll — Scheffer János, Bálint István — 113 ponttal. Nemrégiben pórttaggyűlest tai-tottak az üzemben. A tag­gyűlésen több bányász felállt s egyszerű szavakkal elmondta, hogy november 7-e tiszteletére külön felajánlást tesz. Többek között Füle József elvtárs az 52- es csapatból, Tóth Vince a 3-as csapatból, Varga József az 53- as csapatból vállalták, hogy a fejtésükben minden műsza­kon fél csillével többet adnak. Vállalást tettek mi nőség javí­tásra is. November 5-én ünnepélyes röpgyűlést tartanak műsza­konként. Ez alkalommal a leg­jobb eredményt elért munka­csapatokat megjutalmazzák. Hatodikén este 6 órakor ün­nepi estet tartanak, közösen a brikettgyárral, a falusi lako­sokkal, a termelőszövetkezet­tel és a téglagyárral; Vasárnap tartja Dévai ünnepségét az Asztalos János középiskolai fiúkollégium Nagy ünnepre készülnek a pécsi gimnáziumi tanulók. No­vember 6-án tartják a közép­iskolai fiúkollégium névadó ünnepséget. A kollégium az ellenforradalomban mártírha­lált halt Asztalos János elv­társnak a nevét fogja ezután viselni. Az ünnepség, amelyre Asz­talos János elvtárs özvegyét is meghívták, délelőtt tizenegy órakor a kollégisták kürtösei­nek kürtjeiével, jelentésadás­sal kezdődik, majd a Himnusz után a kollégisták az anya­iskolák KISZ-szervezeteinek zászlai előtt tisztelegnek. Ez­után a kollégium igazgatója mond beszédet, a KISZ Köz­ponti Bizottságának küldötte zászlót, a Művelődésügyi Mi­nisztérium küldötte pedig mű­ködési oklevelet nyújt át. A délelőtti ünnepséget ün­nepi műsor követi, amelyben közreműködik a Nagy Lajos Gimnázium vegyeskara, Iva- sivka Mátyás vezetésével, a Széchenyi Gimnázium zeneka­ra Varsányi László vezény­letével, a Művészeti Gimná­zium kórusa és vonószene- kara Dőry Miklós, illetve Vö- nöczky Endréné vezetésével és az Asztalos János Kollé­gium kórusa Holpert János vezényletével Délután egy órakor kerül sor Asztalos János elvtárs ké­pének elhelyezésére a kollé­giumban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom