Dunántúli Napló, 1960. november (17. évfolyam, 258-282. szám)
1960-11-22 / 275. szám
NOVEMBER ZZ. NAPLÓ Kedvezőbb körülmények között több és jobb terméket! Értekezlet a megyei tanácson ezletet hívott össze hót- ■ggel 9 órára a megyei attság ipari osztálya, a írvezetek Megyei Taná- megyei tanács ipari i, valamint a megyei szakosztályai, amelyen si vállalatok vezetői- ikelték az elmúlt öt év nyeit és megbeszélték következő feladatokat János, a "megyei ta- ari osztályának veze- londotta, a megyei ta- pari osztályának fel- í alá tartozó helyiipari Dk termelési értéke 160 millióval nőtt A oknál foglalkoztatott c száma 1154-ről 1499- kedett A termelési érfelfutását, a termelé- kedvező alakulását befolyásolta a vállala- történt profilváltozás, lit évi temielöi árren- i az öt év alatt eszkö- ■uházások. Az elmúlt Btemdöben több mint nfHióV fordítottak nullázásokra, mintegy féle gépi bevolt Lényegesen nőt- áttagkeresetek is. A bútorgyárban 32,8, a sütőipari vállalatnál Zalákkal emelkedtek a i tanácsi vállalatoknál n 46,24 százalék volt kedés. Azt mondhat- gy ez igen szép eredni az 1957-ben végre- bérrendezés a könnyü- állalatoknál 15 száza- s élelmiszeripari válla- pedig 32 százalékos ■emelést engedélyezett nyilvánvaló, hogy a tanács vállalatai túl- iz engedélyezett kerelöbb vállalatnál teljebérezés helyett időbé- tlkalmaznak. 1956-ban átok felénél még tel- ybért alkalmaztak, ma már csak a vállalatok »lékánál találkozunk lénybérrel. Az időbé- izonyos kényelmessé- jedólyez a munkaszer- i is. Ezért fordulhat y a tanácsi vállalatok énéi nem használják ietőségekhez képest a A Mohácsi Gépgyár annak ellenére, hogy ik száz százalékos kisági fokot jelentettek > 24 órájából csak 5—6 «lelnek. Még a terv- ígelőző karbantartás is írás munkaidőn belül . Hasonló a helyzet a ásipari Vállalatnál, ly hiba. hogy a válla- y részénél még mindig itatták műveletelemek- melést. nincs technoírás. Ennek tudható be hogy a Komlói Helyi- illalatnál egészen hul- a cipőtermelés. Van ap, amikor 320 pár szítanék, más napokon U termelnek. A szak- véleménye szerint a jelenlegi szalagnak 1 pár cipőt kellenp tar- két műszakban, az is, hogy tanácsi linknál a normák íiásánái gálapii fcítenek munkanap-fel- t. Egy-két mérésből, munka nélkül állapí- tfteg az úgynevezett a Siklósi Faipari Vál- és a Mohácsi Bútar- a „Harmónia” gami- Még súlyosabb hiba, vállalatok vezetői az 1. számú kormányren- 1 kapott felhatalmazás sem rendezik a normte vékonyén, amikor vállalatnál népgazda- üh ázásból, vagy vállaltáéi alapból műszaki *t eszközölnek. Válto- hagyták a normákat a Faipari Vállalatnál, a régi helyett maga- hnolékenységű parkej- ‘ gépet állítottak be. ^anyagipari Egycsiilésnél hasonlóképpen több százezer forintért vásároltak földkotró gépeket, de csak hosz- szas vitában sikerült a vállalat igazgatóját meggyőzni a nonmarendezés szükségességé- rőL A téglaégetésnél bevezették a gyorségetést, de az égetők bérét változatlanul hagyták, ezáltal az égetőmunkások az addiginál kevesebb munkával lényegesen és indokolatlanul magasabb bérhez jutottak» A vállalatoknál az átlagbér emelkedésével egyidőben az önköltség nem csökkent oly mértékben, mint ahogy azt a párt- és kormányhatározat előirányozta. A Komlói Helyiipari Vállalatnál például rosszul gazdálkodnak az anyagokkal, feldolgozásra még alkalmas bőrdarabokat dobnak el hulladékként. Ugyanott rossz a munkaszervezés is. Nemrégiben kiküldték Sikon- dára az építési brigádot, de nem gondoskodtak anyagról. A Mohácsi Bútorgyárban azt tapasztalták, hogy a fizetett ebédidőn kívül bevezették a fizetett reggelizést is. Mindennap reggel 8 órakor abbahagyják a dolgozók a munkát és 10. de feltehető, hogy 15—20 percen át reggelizik az egész üzem. A Siklósi Faipari Vállalatnál délután 4-ig tart a munkaidő, de a dolgozók már fél négykor elkezdenek mosakodni, öltözködni és pontban négy órakor elhagyják az üzemet. A Mohácsi Bútorgyárban nagyon érdekes, de káros módon használják ki a béralapot. A műszak által kimutatott teljesítőién yszázalókokra minden hónapban kiosztják a megtakarított béralapot, nehogy a megtakarítás figyelembevételével és a reális követelményeknek megfelelően a következő negyedévben azt hivatalból csökkenteni lehessen. Az így kisztott pénzeket szolidan prémiumnak nevezik, ami ha alaposabban megnézzük, felér egy bércsalással is. Ésszerűtlen a munkaszervezés a Pécsi Húsipari Vállalatnál. A Komlói Élelmiszeripari Vállalatnál, a Mohácsi Sütőipari Vállalatnál, a Pécsi Húsipari Vállalatnál gépekkel könnyíthetné- nek meg néhány munkafolyamatot. A sütőipari vállalatoknál pedig a technológiai utasítások fontos betartására volna múlhatatlanul szükség. A kenyereket legtöbb esetben nem mossák, nem mérik, nem formázzák, legkirívóbb azonban, hogy igen sokszor elmulasztják a liszt átszitálását. Ezeknek a munkafolyamatoknak a kihagyása a legközönségesebb norma- és bércsalás. Nyilvánvalóan sokkal kevesebb lenne a hiba, ha vállalataink vezetői következetesen ragaszkodtak volna a normák rendezéséhez. Félreértés ne essék — hangsúlyozták az értekezleten —. nem arról van szó, hogy tanácsi vállalatainknál általános normarendezést kell végrehajtani. Csak arról van szó, hogy p'to’ni fre’l muiasz ásoftat és azokon a helyeken, ahol új, termelékenységet növelő gépeket, módszereket vezettek be, pótolják a mulasztottakat. Ezért a feladat végrehajtása elsősorban a vezetek ügye és a műszaki apparátus feladata. A teljesítmény-alapok rendezése nem kampány-feladat, már csak azért sem, mert a végrehajtásra mintegy fél év áll rendelkezésre. Azután pedig egy-egy új beruházás, egy- egy ésszerűsítés után folyamatosan, alapos meggondolás alapján a rendelkezéseknek megfelelően kell azt alkalmazni. Nem vitás, hogy az állami és vállalati erőből történő beruházások kihasználása, valamint a műszaki fejlesztés különböző formái csak akkor járhatnak kellő eredménnyel, ha a kedvezőbb munkakörülményekhez juttatott dolgozóktól több 4m minőségileg jobb termék előállításált követelik meg Mivel a jövőben a műszaki fejlesztés előtérbe kerül, a technológiai utasításokat a munka-, az anyag- és a minőségi normákat mindig az új körülményekhez kell igazítani. Mint Rapp János elvtárs elmondotta, a meglévő hiányosságok felszámolása és a munka javítására teendő intézkedések komoly feladat elé állítják a tanácsi vállalatok vezetőit, s általában minden dolgozót. Elsősorban alapos, minden apró részletre kiterjedő intézkedési tervet kell készíteniük. Az intézkedési terv végrehajtásával el kell érni, hogy már ebben az esztendőben megszüntessék a legkirívóbb hibákat. A rendezéssel kapcsolatos kérdéseket termelés! tanácskozásokon kell ismertetni, hogy figyelembe vehessék a végrehajtás során a dolgozók észrevételeit. Nagy feladat vár a hibák kijavításában a szakszervezeti bizottságokra. A normák rendezésében segítséget kell nyúj- taniok a vállalatvezetésnek, de a határozat szellemétől idegen, a munkások érdekeit sértő túlkapásokat meg kell akadályoz- niok. A szakszervezeti bizottságok beleegyezése nélkül egyetlen normát sem szabad módosítani. Amennyiben a vállalatnál nem tudnának valamely norma módosításában megállapodni, úgy a megyei tanács ipari osztálya hoz döntést — Bízunk abban — «toldotta befejezésképpen Rapp János elvtárs —, hogy a vállalatok vezetői, pártszervezeti titkárai s szakszervezeti bizottságainak titkárai megértik a feladatok fontosságát és gyors ütemben fogják azokat végrehajtani. A beszámoló után Tóth F. Béla élvtárs. a megyei tanács építési osztályának vezetője ismertette az osztály felügyelete alá tartozó vállalatok tevékenységét; A sellyei járásban őt tsz befejezte a vetést Hétszáz holdnyi területet ontott el a Bükküsdpatak A simányi határban víz borítja a már kiszedett takarmányrépa rakásokat. A sellyei járásban szamba- alatt nem kevesebb, mint halton délelőtt tizenegy órakor van milliméter vizet kellett nekikeseredett az idő. Egész va- volna elnyelnie a „viziszo- sárnap reggelig esett. Ez idő nyos” földnek. Ezt nem bírta. az Csobokapusztánál még az orsz ágútra is felment a víz. Egy csonkammdszenti munliaegységkottyv Azon, hogy Kiss Mátyás, vagy Mikó Sándor belépett a szövetkezetbe, nincs semmi csodálkozni való és különös. Azonban itt Cson- kamindszenten több ről van szó, nem egy személy lépett be, hanem egy szervezet, méghozzá a falusi KlSZ-szerve- zet. Előttem van a belépési riyilatkoza- tok összefűzött kö- tege. Lapozgatjuk a neveket sorban és valóban az egyik belépési nyilatkozat ilyen: „Termelőszövetkezeti belépési nyilatkozat... A K ISZ-alapszervezet önkéntes elhatározd sából felvételét kéri a csonkamindszenti „Egyetértés mező- gazdasági termelő- szövetkezetbe .. Minden rubrika ki van töltve. bejegyezve, hogy a KISZ-alapszervezet tagságának a létszáma tizenöt, aztán ag; aláírás. Dombéi István és Balázs Jolán, a KlSZ-szerve- zet megbízásából, s végül a dátum: I960, július 1. Egy szövetkezeti tag — férfi dolgozó — egy évi munkateljesítményének a követelménye 120 munkaegység. Úgy látszik, a kiszesek is „férfiak“ akarnak leírni, mert ugyanezt a követelményt vállalták a gazdasági évre. Bár bizonyos hátrányuk van, mert az év közepén léptek a szövetkezetbe, de ígérték, hogy ettől függetlenül meglesz a 120 munkaegységük. Rá is kapcsoltak azonnal a belépéskor, mert eddig már kilencven mun kaegységet mondhatnak magukénak. Résztvettek az aratásban, behor dósban, cséplésben, a takarmányozásban, az őszi betakarításban és felsorolni nem is lehet, hogy ezenkívül még mit csináltak. A napokban például homokot és téglát hordtak a szövetkezet építkezéseihez. Miért teszik ezt? Mit érnek el vele a fiatalok? A fiatalok azt mondják, hogy anya gilag kapnak ezáltal segítséget és a KlSZ-szervezetnek nagyon sok mindent meg tudnak vásárolni. Mert mit is jelent ez a szövetkezeti tagság? Nerp kevesebb összeget, mint hatezer forintot készpénzben. Akkor, ha 120 munkaegységet szereznek. Azért „akkor, ha..mert ez a minimális tervük, ennél kevesebb nem lesz, de több lehet; A régi kultúrtermet nemrégiben rendibehozták. Súroltak, meszeltek és csinosították a helyiséget. A munkaegységeidre előleg is jár, éppen úgy, mint bármelyik tag nak. Ez eddig 1600 forintot tett ki. Egy lemezjátszót vásároltak ezen a pénzen és lemezeket Nem olyan egyhangú az élet, ha összejönnek a teremben. S a többi pénzzel mi lesz? Ä tervek szerint lesz belőle ping-pongasztal, sakk-készlet, sport- és egyéb kultúrfel- szerelés. Télik belőle sok mindenre. A szövetkezet vezetői előtt a fiatalok megalapozták a tekintélyüket. Becsületük van a kisze- seknek. Munkával szerzett becsület! S ez igen nagy szó. A munkaegység- könyvük éppen olyan, mint bármely más tsz-tagé, de a cím, a könyv címe valahogy új. Nagyobb az értéke ennek a könyvnek, aabár nincsen benne több száz egység bejegyezve, csak kilencven. Ez a munkaegység-könyv a becsület, a segítő- készség megtestesítője. A fiatalok igazi, mai helyes szemléletének tükre. (G. I.) Nem csoda tehát, ha az ember már Váradújpusztánál vízben álló cukorrépával találkozott és hogy a Bükkösd patak helyenként úgy meg duzzadt — átugrotta a gátat és döntette a földeket Három helyen: Sumonynál, Királyegyházánál és Csány- oszrónál lépett ki medréből a Bükkösd patak és mintegy hétszáz hoidnyi területet öntött el. Csobokapusztánál még országúton is áttört a víz. Ennek ellenére a sellyei járásban sem állt meg a munka. Kákicson a vízből mentették a cukorrépát Hasonló volt a helyzet Kétújfalun, ahol a víztócsákkal tűzdelt földből szedték ki a burgonyát. Cukorrépával megrakott kocsikkal találkozott mindenütt az ember ■ és a kukoricaföldek szélén nagy kupacokban sárgállott a kukorica — jelezve, hogy ott is embereik dolgoznak. Bár vetni nem lehetett az igaz, de mindenütt találtak azért munkát a termelőszövetkezeti tagok, aikik bizony a szó szoros értelmében valóságos küzdelmet folytaltnak az időjárással. És e küzdelem, ha egy kicsit lassan is, de egyre inkább az ember . javára dől el. Ezt bizonyítja az is, hogy a sellyei járásban már öt termelőszövetkezet befejezte a kenyér- gabona vetését és kilenc olyan termelőszövetkezetet tartanak nyilván, amely már kilencven százalék fölött teljesítette ezt a tervet. A járás a megye járása között a harmadik helyen áll. Ennéd előrébb akarnak kerülni. Ezért minden időt kihasználnak. Amikor nem lehet vetni, akkor a betakarításra összpontosítanak minden erőt, mint például tették ezt hétfőn is. ..... ii';; Mmf egy nagy tó, olyan most a Bükkösd patak egyes helyeken Magyar internacionalisták részvétele Lenin szülővárosának felszabadításában Uljanovszk (TASZSZ). Lenin szülővárosában kétkötetes dokumentum-gyűjtemény látott napvilágot, amelynek címe „A szimbirszki kormányzóság a polgárháború éveiben”. A gyűjtemény adatokat közöl a külföldi internacionalistáknak a város felszabadításában való részvételéről A Varga Gyula András vezette nemzetközi ezred, amelyben magyarok, csehek, bolgárok és románok szolgáltak, szintén részt vett Szimbirszjc visszafoglalásában, amelyet ma Lenin családi nevéről Uljanovszfcnak hívnak. Varga Gyula internacionalistái különösen a volgai vasúti híd védelménél tűntek ki, ahol 17-en estek el közülük. A gyűjteményben adatok találhatók a magyar kommunista párt sejttevékenységéről is, amely nagy szervező munkát fejtett ki a magyar hadifoglyok között.
