Dunántúli Napló, 1960. október (17. évfolyam, 232-257. szám)

1960-10-07 / 237. szám

m«. OKTÓBER 1. NAPLÓ s Film Film Film (Julié, tépni szabad Szélesvásznú magyar film Mi történik, ha teljesül egy elhirtelenkedett Ígéret? Ez a kiindulópontja ennek a jólsi­került vígjátéknak. A televí­zió riportere a nyilvánosság előtt kér választ Kéri Antal­tól. a lakásközpont rettenete­sen elfoglalt elnökétől az öreg Kárász kérésére, abból az al­kalomból, hogy az öreg Ká­rászról egy új autóbusztípust neveztek el. És Kéri Antal Ígér. Vagy meglesz az új la­kás, vagy ha nem, hát a Ká­rász család beköltözhet az ő Pasaréti úti villájába. Az új lakás nem készül el határidő­re, a Kárász család beköltözik a villába. Közben azonban Kéri Antal egyetlen lánya, Juli megismer­kedik Kárász Lajossal és a fia­talok egymásba szeretnek. Az elhamarkodott Ígéretből született társbérlet kibírhatat- Ijntnak mutatkozik. A mindig ; r.idt, szórakozott és ideges Ígéri Antalt, meg premierre készülő színésznő feleségét próbára teszi a nagylétszámú és zajos Kárász család jelen­léte. Amikor legmagasabbra hág a társbérlők harci kedve, betoppan a két fiatal, Juli és Lajos és a ház népének nyil­vánossága előtt pecsételik meg csókkal a szerelmüket Az önérzetes fiatal lány. akit sért, hogy apjára való tekin­tettel mindenütt kedvezmé­nyekben részesül, elhatározza, hogy vidékre szökik és egybe­kel Kárász Lalival. Kalandos tervüket a szülők szeretnék megakadályozni, utánuk utaz- i nak, de a régi emlékek és ré­gi ismerősök végül is jobb belá tásra bírják Kéri Antalt és fe­leségét, végül is szent a bájté, a fiatalok jóváhagyást kapnak szerelmükhöz, s ha tanulmá­nyaikat befejezték összeháza­sodhatnak. A film szerzői rengeteg bizarr, mulattató ötlettel tar­kították az előbbiekben vázolt történetet. A szentimentális el- érzékenyüléstől a harsány ka­cajig a kellemes érzések min­den húrját igyekszenek meg­pendíteni. A „krumpli-trükk” ugyan nem új, már több mint egy évtizede „elsütötték” egy gyenge amerikai filmvígjáték­ban. Láthatunk azonban egy sor remek jelenetet. Jól sike­rült például az érettségizett lányok búcsúztatása, amelyen véletlenül Kárász Lajcsira ma­rad a szülők nevében írt bú­csúbeszéd, kitűnő az egyedül­maradt Kéri és a kis Karcsi beszélgetése, a viráglopás, meg a cukrászdái jelenet. De akad néhány erőltetetten ható ötlet is, például a robotember meg­jelenése, a spanyol nő handa- bandázájsa, a gépkocsi kipufo­gójába dugott krumpli miatt, de leginkább a műkedvelő drá­maíróként szerepeltetett anya­könyvvezető jelenete. Ezekről szinte kiabál, hogy a puszta öt­let kedvéért, mondhatnánk „tölteléknek” írták bele a for- Batóikönyvbe. A főszerepekben Tolnay Klári, Páger Antal, Makláry Zoltán a tőlük jogosan várt ki­tűnő alakítást nyújtják. Páger A»tal különösen igyekszik ka­matoztatni valamennyi jó jele­netét. Sikerrel. Tolnay Klári ezúttal nem éppen nekivaló szerepet kapott, de sikerrel birkózott meg vele. Makláry Zoltán Kárász bácsiját az öre­gek bölcs derűje jellemzi. A két fiatal: Kárász Lajcsi sze­repében Tordy Géza és Juli szerepében Polonyi Gyöngyi kedves szerelmespár, szerepü­ket fiatalos bájjal és lendület­tel alakítják. (—s—c) Hatvanezer magyar járt külf öldön az idén Sajtótájékoztatót tartott a megyei tanácson az IbUsZ főigazgató saga Csütörtökön délelőtt a me­gyei tanácson Avar Ferenc elvtárs, az IBUSZ Országos Főigazgatóságának kiküldötte tájékoztatta a sajtó, a pécsi, kaposvári és siófoki IBUSZ, valamint a MÉSZÖV és a me­gyei tsz tanács képviselőit az IBUSZ ez évi munkájáról és a jövő évi feladatokról. Avar elvtárs elmondotta, hogy míg 1958-ban 13 ezer, 1959-ben 26 ezer, az idén 60 ezer ember járt külföldön IBUSZ-utazás keretében. 34 féle típusutazással az emberek Prágán, Drezdán és Lipcsén kívül, Karlovy-Varyba és a lengyel tengerpartra is elju­tottak. A már nevezetessé vált Baltika tengerjáró Leningrad — Helsinki — Koppenhága és London útvonalán magyarok is utaztak. Az ország 46 IBUSZ-irodája az idén 36 ezer autóbusz­különjárattal másfélmillió em­bert, mintegy 6 millió kilomé­ter távolságra szállított. Ez annyit jelent, hogy az utasok százötvenszer utazhatták volna körül a földet. Nemcsak a magyarok utaz­tak külföldre, hozzánk is jött mintegy 60 ezer külföldi. A nyári hónapokban naponta mintegy 3000 külföldi vendég • érkezett. A Magyarországra I látogató nyugati turisták szá­ma 50 százalékkal emelkedett az elmúlt évhez viszonyítva. Az autóbusz-különjáratokon kívül ebben az évben 460 kü- lönvonatot indított az IBUSZ, 400 ezer1 utassal. Igen sokat dolgozott az IBUSZ rendez­vénycsoportja is, amely a ma­tematikus kongresszus, a bá­nyász-, jogász-, a nemzetközi borászati kongresszus megren­dezésében működött közre. Szép Zoltán, a pécsi IBUSZ iroda vezetője elmondotta, hogy az idén ez idáig 260 me­zőgazdasági dolgozó jutott kül földre Baranyából. Autóbusz- szál és különvonattal igen so­kan látogatták meg az ország nevezetességeit. A bólyi Rá­kóczi Tsz negyven tagja Héví­zen töltötte augusztus 20-át. Négyszáz mezőgazdasági dol­gozót vitt különvonat Sziget­várról Fonyódra. A pécsi IBUSZ vezetője el­mondotta, hogy országosan is, de Baranyában is jelentősen nő a jövő évben a külföldi uta zások száma. Számos különvo­nat indul vidékről, így Pécsről is a Szovjetunióba és Csehszlo vákiába, de bármelyik község­ből is indítanak különvonatot, ha 500 jelentkező van. A kül­földi és a belföldi országjárók szüreti, disznótoros és „idegen­nyelvű“ utazások mellet egy­re bővül a választék, érdeke­sebbé válik a program. Elszigetelt házak Uj-Meszesen Űj-Meszesen, a Korvin Ottó utcában nemrég volt soron az utca és a járda építése a par­kosítással együtt, aminek ter­mészetesen nagyon örült min­denki. Az utak és járdák épí­tésének megkezdésekor (ta­vaszkor) meglepetéssel láttuk, hogy a Korvin Ottó utca 16. és 18-as épülethez nem ter­veztek be utat az átjáró ko­csik számára. Ezért a két épü­let teljesen elszigetelt a többi­től. Ebben a két épületben ösz- szesen 32 család él. De a téli tüzelőjüket csak úgy tudják beszállítani, ha az egész épü­lettömböt megkerülik. Az út szélétől húsz, vagy negyven méternyire kell hordaniók a tüzelőt az aknához. Ugyanis az aknák a ház túlsó oldalán van­nak, ahová semmilyen út nem vezet. Minden probléma könnyen megoldható lett volna, ha a járdán egy átjárót építenek. Ez nem is jelentett volna több­letköltséget, mert felajánlottuk az útrész felsalakozását. A sa­lakot a Pécsi Szénbányászati Tröszt biztosította volna. Ezzel a kérésünkkel még ez év tavaszán az I. kerületi ta­nácshoz fordultunk. Az építési csoport ekkor a tervosztályhoz utasított bennünket, a terv­osztály viszont arra hivatko­zott, hogy a tervet már jóvá­hagyták és így nem áll mód­jában változtatni rajta. Arra kért bennünket, hogy fordul­junk a kivitelező vállalathoz. Elmentünk oda is. Végre el­értük azt, hogy kiszállt egy héttagú bizottság, amely a helyszínen megállapította, hogy a lakók kérése jogos, e mellett a kivitelezés nem is költséges. A helyszíni szemle után azzal távoztak, hogy ha ezt az I. kerületi tanács épí­tési csoportja írásban kéri, ak­kor megcsinálják. Ettől függetlenül természe­tesen a járda építése tovább folyt. De miután intézkedés nem történt, kérésünket sem teljesítették. Azóta járművel nem közelíthetjük meg laká­sainkat, tüzelőnket nem szál­líthatjuk — csak kerülővel rendeltetési helyére. A motor- kerékpárok pedig csak nyakig érő sárban közlekedhetnek „bódéjukba”, ami egyenlő a „csillag garázzsal”. Van nekünk egy lakóbizott­ságunk is. Ez kifogásolta azt, hogy az épülő járdákat ala­csonyabbra süllyesztik a parkosításra kerülő területnél. Emiatt az esővíz ráfolyik a járdára, ráhordja a földet és így ismét csak sárban kell járnunk. A lakóbizottság kér­te, hogy emeljék meg a járdákat. Akkor megnyug­tattak bennünket, hogy ez a munka még nincsen befe­jezve és a parkosításnál min­den kérésünket figyelembe ve­szik majd. Most a járdák mentén a parkosítást elvégezték, a terü­letet füvesítették. De a járda széle még ma is alacsonyabb a parkosított területnél. Véle­ményünk szerint ezen a hi­bán még most is lehetne se­gíteni, mert a munkát most még nem fejezték be. És meg lehetne oldani a közvilágítást is a mi utcánk­ban. Mert az este hazajáró A takarékszövetkezetek segítik a tsz-ek pénzügyi munkáját Tovább bővítik a baranyai takarékszövetkezetek hálóza­tát. A megye öt takarékszö­vetkezete létesít fiókot egy- egy közelfekvő községben. A dunaszekcsői Dunafalván, a beremendi Óidon, a véméndi Somberekén, a lánycsóki Hí- mesházán nyit fiókot. A ké­sőbbiek során döntik el, hogy a mágocsi takarékszövetkezet­nek Kaposszekcsőn vagy Csi- kóstöttösön lesz-e fiókja. Ha a fiókok szervezését be­fejezték, egyedülálló kezdemé­nyezést valósítanak meg a ta­karékszövetkezetek vezetői. Elhatározták ugyanis, hogy segítik a termelőszövetkezetek pénzügyi munkáját. Felajánl­ják a termelőszövetkezetek­nek, hogy azt az összeget, amit a tagoknak zárszámadáskor fizetnek, átutalhatják a taka­rékszövetkezetnek, s az egyen­ként kifizeti a tagokat. Ezzel sok pénzügyi és admi­nisztrációs munkát vesznek át a termelőszövetkezetektől. Sőt ezt a lehetőséget évközben is fenntartják, mert a munka­egység-előleget is kifizeti az a takarékszövetkezet, amelyik a tsz-szel egy községben vagy a környéken van. bányászoknak a sötétben kell botorkálniok. Minden kapube­járat fölött van egy lámpahely, de az soha sincsen kivilágítva. Ugyanakkor a lépcsőházakban a szükségesnél sokkal több lámpa ég. Kérjük mi és joggal, vajon nem lehetne-e a lépcső­házakból elvonni lán.pát és azt elhelyezni a kapubejáratok fö­lé? így az egész utca közvi­lágítását meg lehetne oldani — addig is, amíg Üj-Meszesen a közvilágítás végleges rende­zést nem nyer. A szerkesztőségünkbe érke­zett panaszos levelet közel harminc új-meszesi lakó írta alá. A panaszok jogosságáról népi ellenőr, Draskóczi elvtárs kíséretében győződtünk meg. Elbeszélgettünk a Korvin utca 16—18-as számú ház lakóival, akik a panaszok jogosságát szinte egyöntetűen támasztot­ták alá. Most már csak az il­letékeseken van a sor, hogy e bányászlakta terület dolgozói­nak kérését mielőbb orvosol­ják. A termelőszövetkezetek jogvédelme A termelőszövetkezeti mozgalom megindulá­sa után, a nagyarányú fejlő­dés szükségszerűen magával hozta, hogy a nagyüzemi ter­melőszövetkezeti gazdaságok jogvédelmét is meg kell szer­vezni. Ez a szervezés meg­indult 1954-ben. A Miniszter- tanács 1058/1954. (VIII. 12.) számú határozata intézkedett arról, hogy a Termelőszövet­kezeti Tanács Titkárságának irányítása alatt létrehozzák a Termelőszövetkezeti Ta­nács megyei irodáit. Ezen irodák élén a megyei megbí­zottak állnak, akik mellé jogügyi előadókat osztottak be. Az ő feladatuk megszer­vezni a termelőszövetkezetek jogvédelmét. A Termelőszövetkezeti Ta­nács megyei irodája fogja össze és irányítja, valamint ellenőrzi a termelőszövetke­zetek jogvédelmét. Elősegíti, hogy az alapszabály rendel­kezéseit és a szövetkezeti de­mokrácia elveit a termelőszö vetkezetek a szervezeti élet­ben, valamint a különböző vállalatokkal és egyéb szer­vekkel való kapcsolatukban maradéktalanul érvényesít1 sék. Segítséget nyújt a szö­vetkezeteknek ahhoz, hogy a szövetkezeti gazdálkodás ve­zetésének legfejlettebb mód­szereit alkalmazzák. Fel­ügyel arra, hogy a termelő- szövetkezetek az állam iránti kötelezettségeiket pontosan teljesítsék, a gépállomások­kal és más állami vállalatok kai kötött szerződéseiket be­tartsák és egyben ügyel ar­ra, hogy a vállalatok is be­tartsák ezeket a szerződése­ket. A termelőszövetkezet­nek és a termelőszövetkezeti • tagoknak, amennyiben azok hozzá fordulnak, közvetlenül is ad felvilágosítást jogi kér­désekben. Egyes kiemelkedő ügyekben maga látja el a tér melőszövetkezetek jogi kép­viseletét. Elősegíti, hogy a termelő­szövetkezetek maguk számá­ra a jogvédelmet szerződött ügyvéddel biztosítsák. Az ál­landó jogi képviseletre vo­natkozó szerződéseket a ter­melőszövetkezeteik az (ügy­védi munkaközösségekkel kö tik meg. Az ügyvédi munka- közösségek a termelőszövet­kezetek kívánságára az ügy­védi munkaközösségnek azt a tagját bízzák meg a terme­lőszövetkezetek képviseleté­vel, akit személy szerint kér a termelőszövetkezet. A Termelőszövetkezeti Ta­nács a termelőszövetkezetek­nek az állandó jogi képvise­letre vonatkozó szerződés megkötése céljából szerződés mintát ad. A megkötött szer- ; ződés alapján az ügyvédi munkaközösségek által meg­bízott ügyvéd a szerződésben kikötött idő alatt ellátja a termelőszövetkezet teljes jog védelmét. A termelőszövetkezetek a j szerződés megkötése után a gazdálkodásnak biztonságosab | bá tétele érdekében minden ■> olyan esetben kérheti az ügy ! védi munkaközösség segítsé­gét, amikor erre a segítségre 1 a közös gazdaság és közvet- ■ ve a termelőszövetkezeti ta- j gok érdekében szüksége van. > Ezért a jogvédelemért a tér- j melőszövetkezet az ügyvédi munkaközösségnek a szerző- désben meghatározott áta- j lánydíjat fizet. A mindkét fél részéről alá | írt szerződést a Termelőszö- 1 vetkezeti Tanács megyei , megbízottja hagyja jóvá és 1 annak pontos betartását a | beosztott jogügyi előadó el- í lenőrzi. A jogügyi előadó az £ Ügyvédi Kamarával és az ii ügyvédi munkaközösségekkel ] állandóan összeköttetésben 1 van és ügyel arra, hogy a | szerződéseket mindkét fél I pontosan betartsa. Abban az] esetben, ha a Termelőszö- ] vetkezeti Tanács megyei I megbízottja úgy látja, hogy| a jogvédelemmel megbízott * ügyvéd nem úgy látja el fel-] adatát, ahogy azt a szerző- 5 dés előírja, az ügyvédi mun-| kaközösség vezetőjétől másik í ügyvéd kijelölését kéri; A szerződés kizárólagosan jogi vonatkozású kérdésekre: terjed kJ és nem jogosítja fel az ügyvédi munkaközös-1 séget és a kijelölt ügyvédet ji arra, hogy a termelőszövet-. kezet belső ügyeibe, szerve­zeti életébe, vagy a termelési; rendjébe beavatkozzék. A szerződés kizárólagosan tér-, melőszövetkezeti jogvitás; ügyekre terjed ki és olyan esetekre, amikor a termelő- szövetkezet vezetőit, vagy, tagjait a termelőszövetkezeti;, működésükből kifolyólag tá-fl madás, vagy méltánytalan-'^ ság éri kívülálló személy,, vagy intézmény részéről. A Termelőszövetkezeti i Tanács javasolja,;- hogy lehetőleg valamennyi | termelőszövetkezet kössön szerződést állandó jogi kép-i, viselet ellátására az ügyvédi;, munkaközösségekkel, meri| csak így látja biztosítottnak. azt, hogy a termelőszövetke- ■> zetek az állandó, jogi taná- , csókkal rendelkező vállala--. tokkal és intézményekkel ( való kapcsolatukban jogilag! biztosítottak legyenek. Zákány! Józsel / Az „osztrák grófnő" alkonya hogy nem is Igaz, osztrák. Még csak nem grófnő. Valami köze azon­ban mégiscsak van a grófokhoz. Nem sok, csupán annyi, hogy ő is munka nélkül akart megélni, mint a többi gróf, avagy gróf nő. Mert ugye ebben a „szakmában” vannak „egyszerű” magyarok, akik lopnak, csalnak, férfiakkal „barátkoz­nak”. Aztán rájuk zár ják a börtön ajtaját. ö nem. ö különb, ö nagystílűbb. Isten tudja hol, megtanult németül, egy-két szót angolul s ezzel kíván­ta magát „kiemelni”, hogy felverje az árát a férfiak előtt. Nem volt igazán finnyás ő, ha úgy adódott, be­csapta az asszonyokat is. Neve: Kaczur György Istvánná, ál­landó bejelentett la­kása: Budapest, VII. Baross u. 10. Fogialko zása: fodrásznő. Szü­letett: 1925. Nem tudni miért, talán égett a talaj a lába alatt Budapesten áttette tehát székhe­lyét Pécsre. Elvégre Pécs is nagy város. Csaknem egy éve nem dolgozik sehol. Itt kószál Pécsett, me sél szép dolgokat s közben hiszékeny em­bereket csal meg, ki- könyörgi pénzüket, aztán továbbáll Né­ha fellátogat Pestre, aztán visszajön. Utaz­gat. Mint a grófnők. S a rendőrségen gyűlnek a panaszok. Hiszékeny asszonyok, férfiak jelentkeznek, keresik a pénzüket, amit kölcsönadtak. — Kinek? Az egyik azt mondja: „a grófnő­nek”. A másik: „a professzornénak”. — Úgy ám, mert ha meg unta a „grófnői” titu­lust, akkor „professzor nének” nevezte ma­gát, De van olyan pa naszos, aki úgy tudja, hogy „rendőrszáza­dosné”. G. Sándomé női fodrász a sok közül az egyik panaszos. — Azt mondta, hogy most jött Ang­liából s nagyon szí­vesen ad képeslapo­kat, amelyekben szép női frizurák vannak. Gondoltam veszek tő le egyet, érdekel a do log, hiszen ez a szak­mám ... — mondja. Óh, már hozza is, pár forint az egész, csak éppen most még szüksége lenne 100 fo rintra, hát persze egy fél óra múlva már adja a pénzt is, a la­pot is; i. Se a pénzt, se a la­pokat nem hozta. S. Tibornéxől 300 fo rintot vett fel, illetve kért. „Meghalt a fér­jem, temetésre kell u taznom... ” K. Imrétől is pénzt csalt ki. „Osztrák gróf leánya vagyok, Ausztriában birtoka­ink vannak, Igaz most lemondtunk a birtok jövedelméről, de az­ért van mit aprítan: a tejbe. M Férjen: nemsokára autóval jör, i értem. — Igen, it üdültem a Mécséig üdülőben s:. De mái11 únorn, egy kis váltó zatosság. De pillanat i i nyilag nincs pénzem s a férjem csak hol ; ' nap, vagy holnapután jön...” S a mese vé­ge mindig egy-két 100 forintos kölcsön kérése. Grófnő? Nem. Be csületesebb fogialko zása volt valaha: ta: kari tónő. De neki e; kevés volt. így aztár munkakerülésért, csa vargásért, csalásért titkos kéjelgésért — vették őrizetbe. S a hiszékeny hite, lezők most szaladna!, a pénzük után. Pedig már réget! megtanulhatták, hog;, a grófnőkkel nem ér, demes egy tálból cse resznyézni. Még álgrófnőkke, sem.i. Garay Ferent J J

Next

/
Oldalképek
Tartalom