Dunántúli Napló, 1960. október (17. évfolyam, 232-257. szám)

1960-10-16 / 245. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. RGVesülJktFk! SUNÁKTÚU NAIV. A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Folytatódik a pécsi erőmű építése Családi Napló Pécsi szerző új versesvötete Mit tehet a lakáshelyzet megjavításáért a pécsi szénlröszt ? Általános sztrájk Japánban KVII. ÉVFOLYAM. 245. SZÁM ÁRA: 10 FILLÉR 1960. OKTÓBER 16. VASÁRNAP I Vessünk! Ä rádió legfőbb hírévé az Időjárásjelentés lépett most elő falun. Mindenki azt figyeli: mikor mond már a rádió szép időt. És ha egy napig szép idő van, akkor biztosan megint megszólal a rádió: *.. holnap többfelé eső ...” Nincs mire várni; minden percet ki kell használni Több termelőszövetkezetben már megszervezték az éjjeli vetést is. Másutt, mint például Dunafalván az eső elálltával azonnal megkezdték lovaikkal a vetést a homokosabb terüle­teken, Sok ló van a termelő- szövetkezetekben. És lovakkal akkor is lehet vetni, amikor még a gépek nem mehetnek a földre. A takarmánykeverék hatvan százaléka, az őszi árpának több mint fele már a földben van. Ha összehasonlítjuk a múlt évi eredményekkel az ideit, kiderül, hogy nem ál­lunk rosszul a vetéssel, de az időjárással igen. Tavaly ilyen­kor az őszi árpának huszon­hét, a rozsnak pedig 19 száza­lékát vetették el a termelő- szövetkezetek, a búza vetését pedig csak éppen hogy elkezd­ték. Ma azért mégiscsak a földben van már a kenyér­gabona 0,4 százaléka. Igaz, hogy tavaly jobb volt az idő­járás, nem veszélyeztette az időjárás a következő évi ter­mést. Idén azonban rendkívüli időjárás van, amely rendkí­vüli intézkedéseket is követel. Október 10-ig általában ki­jelölték a termelőszövetkeze­teknél azokat a területeket, amelyeket kenyérgabonával vetnek majd be. 173 termelő- szövetkezetben elkészítették a vetésforgót, tizennyolcban még most készítik, hetvennégy ter­melőszövetkezetben pedig ve­tési sorrendet állapítottak meg. Most az a feladat, hogy a kijelölt területekről minél gyorsabban betakarítsuk a terményt, hogy a gépek azon­nal munkához láthassanak. Igen sok búza kerül kukorica után. És egyáltalán nem meg­nyugtató az a tény, hogy ed­dig mintegy öt százalékát tör­ték le a kukoricának a megye termelőszövetkezeteiben. É6 ennek többségét csak letörték, de a kukoricaszárat nem taka­rították le a földekről. Két­ségtelen tény, hogy a termelő- szövetkezetek nem győznek mindent emberi erővel. Ezért helyes, ha igénybe veszik eh­hez a munkához a gépeket is. A gépállomások silókombájn­jait nagyszerűen használhat­ják szárvágásra is a termelő- szövetkezetekben. Ezenkívül mintegy húsz kombájnt átala­kítanak a gépállomások szár­vágásra. Tehát ebben a mun­kában nagy segítséget adhat a génállomás, ha ezt a segítsé­get igénylik is a termelőszö­vetkezetek. Ha a betakarítási munkákat jól megszervezik a termelő­szövetkezetek, nem lesz hiba a szántással, vetéssel sem. A termelőszövetkezetek vető­szántási tervüket eddig negy­vennégy százalékra teljesítet­ték, őszi mélyszántás! tervük­nek pedig harminc százalékig tettek eleget. A gépállomások vetőszántási tervükkel huszon­két százalék, mélyszántási ter­vükkel pedig 18 százalék kö­rül tartanak. A gépállomások, a termelőszövetkezeti gépek­kel együtt képesek megbirkóz­ni a feladatokkal. A szántá­sok elvégzéséhez 758 erőgép áll rendelkezésre a gépállomá­sokon. Ezt a számot csak nö­veli az, hogy a szántótrakto­rok 46,6 százalékára megszer­vezték a kettős műszakot, ami lényegében újabb 350 szántó­traktort jelent. A palotabozso- ki, szentlőrinci és sellyei gép­állomáson a traktorok hatvan százalékát állították be kettős műszakra. Ezt az intézkedést csak dicsérni lehet. Nem lehet azonban ugyanezt elmondani a vajszlói gépállomásról, amely 57 szántótraktora közül mindössze hét traktorhoz szer­vezett éjjeli műszakot. A gépállomások jelentős se­gítséget tudnak adni a terme­lőszövetkezeteknek a szállí­tásban is. A szállításhoz és egyéb munkák elvégzéséhez nem kevesebb, mint 350 erő­gép áll rendelkezésre a gép­állomásokon. Mindent össze­vetve, bár rendkívüli időjárás van, a munkáit mégis időben el lehet végezni, ha jól meg­szervezik a termelőszövetke­zetek a betakarítást. Ezt a munkát a termelőszövetkeze­tek saját géljeikkel is segíthe­tik. 172 saját erőgéppel ren­delkeznek a termelőszövetke­zetek, amelyekből nyolcvan­hatot szántási és egyéb nehéz munkákra is használhatnak. Jobb szervezést igényel az idei ősz a gépállomásokon i6. Kétségtelen tény az, hogy az aprómagvak eicsépelése is aka­dályozza az őszi munkát Több járásban igen nagy a lemara­dás az aprómag-cséplésben. A szigetvári járásban például mintegy ötszáz holdról az ap­rómag még elcsépeletlen. A gépállomások igazgatósága most olyan járásokból csopor­tosít át aprómagcséplő-gépe- ket, amelyek már befejezték ezt a munkát. így az aprómag- cséplésben is rövid időn belül javulás várható. Bár az időjárás szeszélyes, ha a gépállomások és a ter­melőszövetkezetek összefog­nak, idejében földbe kerülhet mindenütt a mag. A megyei tanácson számításokat végez­tek, hogy mennyi idő szüksé­ges ahhoz, hogy a gépállomá­sok befejezzék az őszi mély­szántást is. Kiderült hogy a gépállomások 46 nap alatt tel­jesíthetik őszi szántási tervü­ket, ha naponta minden gé­pük 6,1 normálholdnyi mun­kát végez. A vetésre a gépál­lomások felkészültek. Tavaly még csak 226 vetőgép volt a gépállomásokon. Az idén már 436 vetőgép segíti a termelő- szövetkezetekben a vetést. A közmondás azt mondja: „Aki nem vet, az nem is arat.” A közmondás most is áll. Sőt az is áll, aki később vet, aki megkésik a vetéssel, az keve­sebbet arat. Ez pedig nem mindegy a jövedelem szem­pontjából a termelőszövetke­zeti tagnak és nem mindegy a kenyérellátás szempontjából az országnak. Mindent figyelembe véve: ha összefog a termelőszövet­kezet és a gépállomás, ha a termelőszövetkezet állandóan megfelelő szántani való terü­letet biztosít a gépállomásnak, ha nemcsak a gépállomási gé­pek vetnek, de a termelőszö­vetkezeti gépek is, sőt a lo­vak is, a kisebb táblákban, akkor mindenütt időben föld­be kerül a mag, mindenütt bi­zakodva nézhetnek a jövő évi termés elé. Ehhez azonban az kell, hogy a termelőszövetke­zetek is, a gépállomások is minden percet — éjszaka is, vasárnap is — elraboljanak a természettől az emberek, a térrr.Uil.zovetkezet érdekében. Diadalmaskodjék a béke és a társadalmi haladás ügye az egész világon * Kádár János elvtárs nagygyűlésen számolt be a magyar ENSZ-kü/döttség munkájáról Kádár János, a magyar ENSZ-küldöttség vezetője visz- szaérkezése után a Sportcsarnokban ngygyűlésen számolt be a magyar ENSZ-delegáció munkájáról. A nagygyűlés elnökségében helyet foglalt Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, dr. Münnich Ferenc, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Fock Jenő, Kállai Gyula, Kiss Károly, Marosán György, Rónai Sándor, Somogyi Mik­lós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Gáspár Sán­dor, Komócsin Zoltán, Szirmai István, a Politikai Bizottság póttagjai, a kormány több tagja, tömegszervezeteik, hivata­lok, intézmények képviselői. A nagygyűlésen jelen volt az MSZMP Központi Bizott­sága, az Elnöki Tanács és a Minisztertanács számos tagja, a politikai, a gazdasági és kulturális élet sok más vezető sze­mélyisége, s a fővárosi dolgozók küldöttei. Ott volt a buda­pesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. A nagygyűlést Marosán György nyitotta meg. Majd Ortutay Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára köszöntötte a magyar ENSZ-delegáció vezetőjét. Ortutay Gyula beszéde után Kádár János a nagygyűlés résztvevőinek hosszantartó nagy tapsa közepette lépett a mikrofonhoz. Kádár János elvtárs beszéde Bevezetőben köszöntötte a gyűlés valamennyi résztvevő­jét, köztük a budapesti kom­munisták képviselőit, s a Ha­zafias Népfront illusztris pár- tonkívüli vezető személyisé­geit, majd így folytatta: Önök tudják, hogy az ENSZ közgyűlésével kapcsolatban világhírre tett szert egy koráb­ban nem nagyon ismert nevű szovjet tengerjáró, a Baltika. Ezen a hajón utaztunk, tói éreztük magunkat, mert egyet­értő emberek, elvtársak voltak együtt. A technika segítségé­vel minden hírt megkaptunk, ami a világűrben keringett er­ről a hajóról. Így értesültünk arról, hogy a nyugati kapita­lista sajtó a misztikum ködét vonja a hajó köré és éktelen lármát csap: mit akarnak, ho­va mennek, mi a céljuk, mit hoznak magukkal!? Az embe­rek végül azt hitték, hogy va­lami óriási bombát szállítunk, vagy fel akarjuk robbantani Amerikát. (Derültség.) Amikor kikötöttünk New Yorkban, még ugyanez a misz­tifikálás uralkodott. Aznap reggel a nagyobb New York-i lapok a legfantasztikusabb cí­mekkel jelentek meg. Az egyik például a következő címet ad­ta: New York vörös főváros? (Derültség.) A többiekben is hasonló címek voltak. És ér­dekes tünetként a nemzetközi nagytőke fellegvárában — a Wall Street-en — aznap, ami­kor a Baltika kikötött, esett a részvények árfolyama. (De­rültség.) Mi ennek nem tulaj­donítottunk valami nagy fon­tosságot. Akkor kezdtünk rá felfigyelni, amikor másnap a Wall Street hivatalos lapja hosszú cikkben magyarázza, hogy a részvény-áresés nincs összefüggésben a Baltika meg­érkezésével. (Nagy derültség.) Mi volt a valóság? A jelen­lévők mindnyájan tudják, hogy hónapokkal korábban bi­zonyos mértékig romlott a nemzetközi helyzet. Kétségte­len, hogy a tavaszi csúcsérte­kezlet meghiúsulása, illetve azok a körülmények, amelyek ezt előidézték, rontották a nemzetközi helyzetet. A nem­zetközi helyzetnek az a bizo­nyos mértékű romlása — ami­nek a lelkiismeretes embert nyugtalanítani kell — vezette Hruscsov elvtársat, a Szovjet­unió Minisztertanácsának el­nökét arra a gondolatra, hogy az adott helyzetben célszerű volna, ha az ENSZ 15. köz­gyűlésére az egyes küldöttsé­vagy más, nagy befolyással rendelkező emberek vezetnék. A szocialista tábor országai­nak kormányai helyeselték ezt a gondolatot. A nagy kapita­lista országok, a NATO-hatal- mak kijelentették, hogy ők nem követik ezt az utat. A semleges államok viszont kö­vették a szocialista országok ját is beleszámítjuk, az elmúlt héten két eső nélküli nap volt, amikor a mezőgazdaságban a munka megindulhatott. Vasár­nap és pénteken a lazább tala­jokon vetni is lehetett és ezt a lehetőségeit termelőszövetkeze­teink ki is használták. A burgonyaszedés a rossz időjárás miatt ebben az évben megkésett. A tsz-ek burgonya- termésüknek valamivel több, mint a felét szedték ki eddig s lamférfiakat jelöltek ki kül­döttségeik vezetőinek. Olyan helyzet állott elő, hogy a NA- TO-országok kormányai elszi­getelődtek és ez kényszerítette Meet arra, hogy részben meg­változtassák álláspontjukat. (Folytatás a 2. oldalon.) .< a jelentős lemaradásból a múlt héten csak 225 holdat tudtak letörleszteni. A burgonya az idén meglehetősen jó termést adott, de ha továbbra is a föld ben marad, elrothad, tönkre megy s a közellátásban ezt a hiányt majd csak nagyon ne­hezen pótoüiatjuk. Emellett valamennyi burgonyaterület után őszi búza kerül. Ezért a kínálkozó esőtlen napokon minden erőt elsősorban a bur­gonya betakarítására kell össz­pontosítani. A cukorrépa betakarításában nincs nagyobb lemaradás, ál­talában a cukorgyár ütemezé­sének megfelelően halad. Az elmúlt hét itt is visszaesést okozott, hisz egész héten csak 100 holdnyi cukorrépát szed­tek ki a tsz-ek. Az esős időjárás legkevésbé talán a kukorica törését akadá lyozza. Kukoricából 800 holdat takarítottak be az elmúlt hé­ten a megyében, s ha az eső eláll, néhány napon belül sza­baddá válnak az őszi búza ve­téséhez a kukorica táblák. Az említett két napot leg­jobban a siklósi és pécsi já­rásban használták ki. ahol a kenyérgabona 12 százalékát már elvetették. Utolsó a sásdi járás 2,7 százalékkal. A múlt héten 3000 hold szántást végeztek a tsz-ekben. Október 15-ig a vetőszántáso­kat 46, az őszi mélyszántást 36 százalékban végezték el a tsz-ek. Vasárnap és pénteken a me- I gye tsz-eiben összesen 1800 hold kenyérgabonát, 1700 hold őszi árpát és 100 hold őszi ta­karmány keveréket vetettek el, a két napban összesen 3600 holdat vetettek. A megkésés veszélyétől tart­va különösen az őszi árpa ve­tését kell a következő napok­ban meggyorsítani és ahol még elmaradás van, sürgősen befejezni. geket államfők, kormányfők, rvvvvvvvv vvv vvvvvvvvvv vvvvvyvvvvvv> vvwvvvvvvv v 400 vasúti kocsi indul naponta a pécsi vasútállomásról. Kin esés Károly kocsirendező bri­gádja 108 százalékot vállalt éves tervében. Az őszi csúcsforgalom idején vállalását túl­teljesítette, október első deká djában 120.5 százalékot ért el. A képűnkön Román József tolatásvezető csoportja rendezi ® kocsikor kezdeményezését es vezető ál­Egy hét mérlege Két esőtlen nap — 3600 hold őszi vetés Ha az előző hét vasárnap-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom