Dunántúli Napló, 1960. október (17. évfolyam, 232-257. szám)

1960-10-02 / 233. szám

M WWBB» " » MM IIUIIIVI ■ ?©'• *&4í£>L gl-*.* «*> -írffet 1. Három egyenessel el tu­dod-e választani a kecskéket a káposztától I. Vegyetek el nyolc gyufa- •zálat úgy, hogy kát négyzet maradjon. Ha egy kicsit gon­dolkodtok, nem is olyan ne­héz ez a feladat. J f> * ti D V# // d* t.-f—l -$.• ■/. X,—Ár"&í &r£ Mn&i-£r 'firJL 8. Egy természetbarát, aki nagyon szereti a fecskéket, mesélte a következőket: — Az idén is, mint minden ősszel ta­núja voltam a fecskék gyüle­kezésének. Az utolsó csoport­tól is elköszöntem. Huszonötén voltak. Letelepedtek a tele­fondrótokra. Valami meg­riasztotta őket, mire öt el­szállt, közöttük a 17-es is. Függőlegesen és vízszintesen is csak 4—4 maradt a dróto­kon. Másodszor is elrepült öt, közöttük a nyolcas. így függő­legesen és vízszintesen is csak 8—3 maradt. Harmadszorra, és negyedszerre is 5—5 fecs­ke repült el a drótokról, kö­zöttük a 20-as, illetve 6-os. Ezek után vízszintesen és füg­gőlegesen is 2—2, illetve 1—1 fecske maradt. Az a kérdés, melyik öt fecske maradt a dróton? Nem minden csapatnak áll módjában, hogy ellátogasson egy közeli gépállomásra és a valóságban is megismerje a mezőgazdasági gépeket. Né­hány^ rajzot közlünk, ezeket jól nézzétek meg és az ügyes- kezűek készítsék el a rajzok után az egyes gépek kicsiny másait. Kefegtö*<S^gtt Ha nagyon kérges, kemény a föld, akkor viszi rá a trak­tor ezt a kiálló szögektől tüs- kéregtörő hengerboronát Első rajzunk a talajsimítót ábrázolja. Ez is olyan szerke­zet, amit a traktor után kap­csolnak, hogy morzsalékossá törje a barázdák hepe-hupáit. Munkája nyomán a talaj job­ban megőrzi a nedvességet hamarabb csírázik ki benne a mag. Itt láthatjátok a műtrágya- szóró-gépet. Hasonlít az újfajta vetőgépekhez. Ez pedig itt a talajtömítő« henger. A túlságosan porhanyó földet munkálják vele. Ha kis ládákba különböző minőségű földet tesztek, az őrsi gyűléseken ki is próbál­hatjátok a gépeiteket. Saját szemetekkel győződhettek meg arról, hogyan találja meg a szocialista ember mindig a megfelelő eszközt a jó termé­sért folyó küzdelemben, akár­milyen talajt kell is megmű­velnie. Hol költ a kakukk?—Csikós fejű sitke Pellérden — Délre vonulnak a madarak Biztosan nagyon sok pajtást érdekel a folyók, nádasok ma­dárvilága, a ruca költése, a vadludak vonulása. Mi Pécs környékiek megnyugszunk ab­ban, hogy nincs Dunánk és nincsen Balatonunk, így aztán nem is kérdezősködünk a vízi­világ csodái felől. Pedig vannak nekünk is vízimadaraink. Pár kilomé­terre a várostól a Mecsek nyugati lejtőjénél, a pellérdi halastóban. Németh Márton a budapesti Madártani Intézet külső mun­katársa, madárszakértő, termé­szetszerető ember, szívesen mesél szűkebb hazánk termé­szeti szépségéről, érdekességé­ről. A pellérdi tó mesterségesen létesült, vagy 30 éve egy ter­mészetes mocsaras helyen. A vizimadarak nemcsak a 160 holdas tavon, a tószéli náda­sokban, de a környező vizenyős mezőkön is élnek. Beszélni nem olyan érdekes róla, mint látni a tó s a nádas felett az ég felé repülő feketefejű hó­fehér dankasirályokat, a nagy­testű szürkésfekete szárcsát, amelynek homlokán fehér folt ékeskedik. A pellérdi madár­világ elképzelhetetlen vad­kacsák nélkül és hűséges lakó a hosszúnyakú szürke- és vö­rösgém is. A szárcsa éppúgy, mint a többi vizimadár ilyenkor ősz­szel, szeptember végén, októ­ber elején útrakél melegebb vidékek felé. A madarak azonban na­gyon szeretik hazájukat és visszajönnek, nemcsak a pel­lérdi tó fölé jönnek vissza, hanem általában eredeti fész­küket is megkeresik. A szár­csa olyannyira szeret itt lenni, hogy ha enyhébb a tél, néha egész télre ittmarad. Ilyen­korra már megerősödnek ki­csinyei, amelyek gyékényből és sásból készült, kenyérkosár nagyságú fészekben, szürke fekete pettyes tojásokból kel­tek ki. Érdekes, hogy a tojá­sokból kibúvó csöppségek fészekhagyók, egy cseppet sem hasonlítanak anyjukra, vörös fejecskéjükkel bátran mennek a vízre. A pellérdi madárvilág ké­péhez hozzátartozik a fekete cigányréce, a piros vizityúk a a mindig vidám nádiveréb is, amelynek hangos kere-kara- kit-kit kiáltása már messziről hallatszik. Igen érdekes dolog megfigyelni a vidám kis ná­diverebek fészekrakását. Ma- gasbanyúló három karcsú nád­szálat választ ki magának, sással fonja össze s az így készített bolyhos félökölnyi fészekbe parányi tojásokat költ. A tó másik jellegzetes ma­dara a kakukk, a kis rigó tá­vollétében kidob a fészekből egy rigótojást és a magáét teszi helyébe. A gyanútlan rigómama aztán kikölti akis trónfoglalót. Németh Márton elmondta, — megtörtént az is, hogy a rigópár észrevette a csala­fintaságot s addig vert egy kakkukot, míg az be nem hullt a vízbe. Érdekes, hogy a ka­kukkfióka előbb kel ki, mint a kis rigók. A csupasz kis ka­kukk szinte belévörösödik, szárnyaival összefogja a to­jásokat, vagy a kikelt fióká­kat és ösztönös erővel ki­szórja őket a fészekből, még akkor is, ha az éppen egy másik kakukkfiók, nem nyug­szik míg egyedül nem marad. Azt tartja a népszokás és a tudomány is, hogy a madár odamegy, ahol a legmegfele­lőbb életkörülményeket talál­ja. Nos, úgy látszik a pellérdi tó igen kedvező életviszonyo­kat biztosít a vizimadarak- nak, mert az országban igen ritka és főleg ritkán megfi­gyelhető kékcsőrű réce is ezelőtt itt úsztatta néhány éve fiókáit a tavon. Előtte mint­egy 30 évvel bukkant fel másutt. Ha ritkán látható is* mégiscsak Pellérden tanyázik az országban igen ritka, a verébnél is kisebb csíkosfejű sitke. A madár „rejtett’ éle­tet él, állandóan a sűrűben van, ott rakja pici fészekbe apró tojásait. Itt költ állan­dóan a vörösgém is. Derék- magasságban letördeli a ná­dat, és kocsikerék nagyságú fészekbe tojja égszínkék tojá­sait A pellérdi, de minden tó világa nyáron a költéskor és ilyenkor ősszel, madárvonu­láskor a leghangosabb, a leg­gazdagabb. A gólyák már el­mentek augusztus 20-án, a sirályok és gémek azonban itt vannak, egyik éjjel ők is fel- kerekednek és Afrikába men­nek. A tó környéke télre sem hal ki, még akkor sem, ha befagyott Sirályok jönnek északabbról, más madarakkal együtt, amelyeknek a ml klí­mánk melegnek tűnik. A pellérdi tó madárvilága igen gazdag, még sok titkot* érdekességet rejteget a tudo­mány és a természetkedvelő emberek számára. A pellérdi madarak egy része hasznos* más része védett, vagy közöm bős madár. Nem szabad bán­tani, zaklatni őket. Wesztl M. Szülők és nevelők fóruma Mutassunk jó példát fiataljainknak Neveljünk derék, becsületes embereket gyermekeinkből Nagy gondot okoz társadal­munknak a fiatalok nevelése. Különösen azok az esztendők nehezek, amikor a családi kör­nek, az iskolának, az ifjúsági szervezeteknek át kell segí- teniök a fiatalokat a gyermek­korból a tulajdonképpeni fel­nőttkorba. Melyek a serdülő­korra jellemző sajátosságok, hogy foglalkozzunk serdülő­korban lévő leányainkkal, fia­inkkal, miként neveljük derék, becsületes, munkájukat szerető emberekké őket — ezekre a kérdésekre válaszol, s ezek megoldásához nyújt némi se­gítséget következő cikksoroza­tunk. L A SERDÜLÉS IDŐSZAKA A nevelés a bölcsőben kez­dődik, és egészen addig tart, míg a fiatalokat szárnyukra engedjük, mikoris a nevelés helyét átveszi az önnevelés. A nevelés folyamatában szülő, nevelő egyaránt úgy érzi, hogy vannak könnyebb, probléma- mentesebb szakaszok és van­nak nehezebbek, melyek mind a nevelőt, mind a „neveltet” komolyabb feladatok elé állít­ják. Ilyen — problémával, ne­hézségekkel, érthetetlenségek- kel teli kor a serdülés kora. A serdülés időszaka nem ha­tározható meg egészen ponto­san. Van akinél korábban, van akinél később jelentkezik, de általában a 13—14. életévben kezdődik és körülbelül a 16—17. évben fejeződik be. Vizsgáljuk meg, milyen testi és lelki változások jelentkez­nek a serdülőknél és ennek kapcsán milyen nevelési fela­datok várnak szülőkre, neve­lőkre egyaránt. A serdülés kora nem olyan egységes, mint a gyermek fej­lődésének előző szakaszai. Mi bontja meg az egységet? Ed­dig a fiúk és lányok fejlődése nagyjából párhuzamosan ha­ladt, de a serdülőkorban kü­lön válik. A lányoknál a fej­lődési szakasz általában ko­rábban kezdődik és gyorsab­ban zajlik le, mint a fiúknál. Lefolyása, az egyes jellegzetes ségek változása is sok tekin­tetben különböző, az egyéni eltérések skálája sokkal szé­lesebb. Ennek a fejlődési sza­kasznak az az élettani alapja, hogy a nemi mirigyek műkö­désbe lépnek és ezzel a szer­vezet Igen jelentősen megvál­tozik. Fiúknál a ml éghajlatunk alatt kb. 13—15. életév közé esik a serdülés megjelenése. A testi változás megbontja a szervezet eddigi harmóniáját, maga a test is diszharmonikus­sá válik. A lányokat Is meg­zavarja és igénybe veszi a testi átalakulás, náluk is fel­lépnek a fáradság jelei, az érdektelenség a külvilággal szemben. Leromlanak iskolai teljesítményeik is. Később az érzelmi élet túlfeszítettsége jelentkezik náluk. Páratlan jókedvből minden átmenet nélkül csapnak át levertségbe és szomorúságba. Gyakori a lányok ellentéte anyjukkal, aki ilyenkor i,nem érti meg” őket, hol úgy kezeli, mint gyermeket, hol pedig felnőtt­nek való követelményeket állít eléjük. Ilyenkor lép fel erő­sebben a barátnőhöz való kap­csolódás szükségességének ér­zése. Szükségük van támaszra, megértő, segítő lélekre, s ezt keresik barátnőjükben is. Kapcsolataik azonban nem tartósak. A pubertáskorban lévő fiúk könnyen sápadnak, pirulnak, sokszor panaszkodnak szívdo­bogásra. Ok nélkül elbátorta- lanodnak, idegeskednek, ilyen­kor kezük, lábuk kiizzad. A serdülő fiúk számára is nagy megterhelést jelentenek a végbemenő változások, s ez fáradékonyságban, gyors „le­törésben” nyilvánul meg ná­luk. Gyakori, hogy az ilyen fiúk iskolai eredménye rom­lik, hogy elkedvetlenednek at­tól a tevékenységtől, amelyet eddig szerettek. Ennek követ­keztében könnyen összezör­dülnek környezetükkel, bará­taikkal. Figyelmük a tárgyi vi­lágtól mindinkább önmaguk felé fordul. Nincsenek megelé­gedve, szívesen fordulnak a fantázia világába, mert ott 'látják vágyaik teljesülését. Képzeletben kiváló teljesítmé­nyeket visznek véghez: nagy­szerű sportolók, új tudományos és technikai felfedezéseket tesznek, s ennek kapcsán meg­becsült hősei annak a környe­ző világnak, mely a valóság­ban inkább elégedetlenségét fejezi ki velük szemben. Vár­ják a csodát, mely elképzelé­seiket valóra váltják, A pszichológusok ezt a korsza­kot, illetve ennek egy részét a csodavárás korának nevezik. Megváltozik ilyenkor a lányok­hoz való viszonyuk is, fejlődő szexualitásuk vonzóvá teszi számukra a másik nemet, de még nem találják meg a meg­felelő közeledési formát. Kez­detben ez csak annyiban nyil­vánul meg, hogy többet törőd­nek külsejükkel, később azon­ban fellép az ideális szerelem kora, amikor rajonganak és ér­zelmi megértésre vágyakoznak. A kamaszfiúk felnőttekhez való viszonya sem kedvező. A gyermeki kötöttségből ki akar­nak nőni és ennek módját a felnőttekkel való szembenállás ban vélik megtalálni; Bizony­talanságukban fölényeskedőto, tiszteletlenek, gyakran pök­hendiek. Ez sok ellentétet szül különösen akkor, ha szülők és nevelők nincsenek azon a ma­gaslaton, hogy ezt a lelkiálla­potot megteremtsék és a fiúkat ezen átsegítsék. Ha összeadjuk a fiúkra és leányokra egyaránt jellemző vonásokat, kiderül, hogy a serdülőkorra legjellemzőbb tu­lajdonságok: a bizonytalanság, határozatlanság, a sehova nem tartozás érzése, a meggondolat­lanság, sértődékenység, túlér­zékenység, szélsőséges maga­tartás. Meg kell találnunk a helyes megoldást, a megfelelő bánásmódot, hogy serdülő fia­taljainkat a legnagyobb nehéz­ségeken átsegítsük, B. N.-né A minap az alábbi kis jelenet­nek voltam szemtanúja: A 10-es autóbuszra felszállt egy diákcso- port. Hátul a kocsifeljárónál áll­nak meg a többi utassal együtt. A következő megállóknál többen leszállnak és a kalauznő kéri, hogy fáradjanak az utasok a kocsi bel­sejébe. Az idősebbek előre is mennek, de a mi diákjaink még a külön felszólításnak sem tesz­nek eleget. A kalauznő megsokallja és elveszi tőlük a bérletet azzal a valószínű céllal, hogy a forgalmi irodában, vagy az iskolában fi­gyelmeztetik majd a diákokat. Ez történt a diákokkal. De az esemény bővül azzal, hogy a fel­nőttek egy része a kalauznő el­len fordult ahelyett, hogy megma­gyarázták volna a diákoknak vi­selkedésük tarthatatlanságát. Nem akarom boncolgatni, hogy jogosan, avagy jogtalanul Járt-e el a kalauznő, de szeretném megje­gyezni: szükségesnek tartom, hogy rendre, fegyelemre neveljék Ifjú­ságunkat. A felnőttek sok eset­ben példát mutathatnának fiatal­jainknak. Hányszor látunk kis­gyermekes szülőket karjukon ki­csinyeikkel állni, sokszor a vég­állomásig? Hányszor fordul elő, hogy éppen felnőttek tolakodnak, lökdüsik egymást, annak érdeké­ben, hogy előnyt szerezzenek ma­guknak a felszállásnál? Sajnos sok esetben a felnőttek számára Is szükséges lenne a figyelmezte­tés. De, ha arra törekszünk, hogy if jóságunk tőlünk mindig jó példát lásson, kevesebb lesz az udvari­atlan fiatal, Gausz Antal Csinos gyermekkabátok Mindkét kabátot még a Ruhaipari Tervező Vállalat és a pécsi nagykereskedelmi vállalatok, Nádor Szállóban rende­zett közös divatbemutatóján láttuk. A nagy sikert aratott kabátokat most elkészítésre ajánljuk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom