Dunántúli Napló, 1960. október (17. évfolyam, 232-257. szám)

1960-10-02 / 233. szám

N A P t; 0 1980. OKTÓBER 2. A KISZ-vesetőségválasztó taggyűlések L, néhány tapasztalata Megyénkben és Pécs város területén az alapszervezetek­nek körülbelül 25 százaléká­ban megtartották a vezetőség­választó taggyűléseket. Né­hány kivételtől eltekintve jók, tartalmasak ezek a taggyűlé­sek. Ezt elsősorban azzal ma­gyarázhatjuk, hogy a fiatalok komolyan veszik a feladatai­kat és a KISZ decemberi kong resszusára tartalmilag is, szer­vezetileg is jól akarnak felké­szülni. A pártalapszervezetek többségükben minden segítsé­get megadnak a KISZ alap­szervezeteknek mind tartalmi, mind a szervezési felkészülés­hez. A tömegszervezetek is se­gítő szándékkal állnak a fia­talok mellett és legtöbb helyen a gazdasági vezetők is felis­merték a KISZ-kongresszus politikai jelentőségét, és azt, hogy sokszorosan visszatérül a fiatalokkal való fokozott fog­lalkozás, társadalmi életünk­nek szinte minden területén. Az eddigi tapasztalatok ar­ról tanúskodnak, hogy a KISZ fiatalok majdnem teljes lét­számmal résztvesznek a tag­gyűléseken és magabiztosan, önkritikusan vizsgálják eddigi tevékenységüket, erőiket és feladataikat. Hozzászólásaik­ban elmondják, hogy ott vol­tak az üzem, a tsz, a falu min­den jelentősebb megmozdulá­sán, hogy részt vettek minden munkaakcióban, amelyben a fiatalok lelkesedésére, erejére, akaratára volt szükség. Jó érzéssel, némi büszkeség­gel beszélnek arról, hogy részt vettek a Karasica menti csa­tornázási munkában, és 1200 hold szántóföld termővétételét segítették elő, hogy közremű­ködésükkel és önkéntes mun­kájukkal új kultúrotthonok, és klubhelyiségeik épültek, hogy több száz hold gabona le aratását vállalták és végezték el a termelőszövetkezetekben. Ezeknek a fiataloknak nem kell mondani, hogy mit vál­laljanak a kongresszus tiszte­letére, hogy miben jelöljék meg feladataikat. Basaion tud­ják, hogy nekik a répaszedés­ben kell segíteni a termelő­szövetkezetet, Patapoklosihan a járdaépítésnél van szükség a fiatalok erejére. Szigetváron a község szebbé és tisztábbá tételére „50 órát Szigetvárért“ mozgalmat kell • indítani, Bor­júdon és Versenden be kell fe­jezni az épülő művelődési há­zat. Jó ezeken a taggyűléseken meghallgatni a fiatalok érté­kelését saját munkájukról, jó hallani tervezésüket és elha­tározásukat, komoly önbírála­tukat, bírálatukat. A már meghallgatott, vagy elkészült beszámolókról el­mondhatjuk, hogy többségében jók. A fiatalság megérti, hogy az ifjúsági szerveseiben kom­munista közösségek formálód­nak, hogy az ifjúság ereje nagy erő, amely jelentős részt vállal a szocializmus építésé­ből, a jövőben pedig, mint fel­nőtt nemzedék képes lesz to­vább vinni a társadalmi át­formálódás nagy ügyét. Ilyenek általában a KISZ vezetőségválasztó taggyűlések. Van azonban néhány negatív tapasztalatunk js, amit el kell mondani. Kevés helyen, de mégis előfordult, hogy nem ké­szítették megfelelően elő a taggyűléseket. Az ilyen tag­gyűlésekre általában az a jel­lemző,' hogy a fiatalok meg­hallgatják a sebtiben össze­kapkodott, összetákolt beszá­molót, amely véletlenül sem lépi túl az általánosság hatá­rát, amely beszámolóban a ve­zetőség nem tud mit mondani a fiataloknak, legfeljebb any- nyit, hogy „eddig nem csinál­tunk semmit“ — vagy „itt ná­lunk nem lehet komolyan dol­gozni“, stb. Mi ez? Egy ké­nyelmesebb megoldás? Hozzá nem értés? Rosszindulatú fele­lőtlenség? Lehet bármelyik, de a felelősség oly nagy, hogy ne­künk feltétlenül meg kell mon dánunk az ilyen vezetőségek­nek, hogy ezzel önmaguk fe­lett mondanak kemény bírá­latot. A taggyűlés beszámolója kollektív munka és a kollek­tíva munkáját, célkitűzéseit kell tükröznie. Ml nem véletlenül kérjük azt az alapszervezeti vezetők­től, hogy a taggyűlés előtt két héttel készítsék el a beszámo­lót. Ez azért szükséges, hogy a pártalapuzervezet vezetőségé­nek legyen ideje és lehetősége megvitatni a beszámoló anya­gát, hogy a gazdasági vezetők, állami vezetők megmondhas­sák: itt, ezen a területen van legégetőbben szükség a mun­kátokra, hogy ebben és ebben kellene leginkább segítenetek. Kérjük a KISZ alapszerve­zeti vezetőket és a párt-alap- szervezetek vezetőit, hogy vi­lágosan beszéljenek arról, mit tett, mit ért el eddig területü­kön, intézményükben a KISZ, milyen konkrét, kézzelfogható, határozott célokat kell kijelöl­nie a kongresszus előtti és utá ni időszakra. Ez a taggyűlések egvik legfőbb feladata. Néhány szót kell még szól­A mohácsi csata úfabb tömegsírjait tárták fel ^ Ezen a héten a mohácsi csata tér újabb tömegsírját tárták fel, ami leleteivel további tám­pontot ad a csata helyének pontos meghatározásához. A tömegsírok megtalálásának kö­rülményeiről, a kutatómunka jövőbeni célkitűzéseiről dr. Papp László, a Janus Panno­nius múzeum helyettes igazga­tója, az ásatások irányítója tá­jékoztatta munkatársunkat. — A mohácsi csatatér terü­letének szűkebb meghatározá­sával, a tömegsírok kutatásá­val intenzívebben másfél éve foglalkozik múzeumunk. A ku­tatást eredetileg 45 négyzet­kilométer nagyságú területen, a csatatér feltételezett helyén kezdtük. A terepbejárások közben, ez év áprilisában hívta fel figyelmünket Koller Már- ton. a sátorhelyi állami gazda­ság fogatosa arra, hogy a Fe­ketekapu és a sátorhelyi állami gazdaság közötti részen (Mo­hácstól kb 5 km-re) korábban végzett földmunka közben sok emberi csont került felszínre. Ezt a közlést, valamint a tárgy ra vonatkozó leírásokat, tér­képeket egybevetve kezdtünk a kutatóárok ásásához és tár­tuk fel szeptember közepén az első, majd szeptember 28-án, szerdán a második tömegsírt. A tetemek elhelyezkedése, a csontokon látható sérülések, a ruhát, lószerszámot díszítő le­letek, az 1510—1523 között vert mindkét sírban talált pénzér­mék (összesen 14 érme), vala­mint a csata helyének a ránk­maradt történeti leírása két­ségtelenné teszi, hogy a mohá­csi csatában elesett őseink nyugvóhelyeire bukkantunk. A további kutatásokat illetőleg fontos támpont, hogy a két tö­megsír eredetileg feltételezhe- tőleg a magyar sereg tüzérségi lőállásának árka volt. amit megerősít egyrészt a sírok sa­játos elhelyezkedése, formája, másrészt Gerlach István 1573- ból ránkmaradt leírása, amely ben erre a helyre teszi a ma­gyar tüzérség állásának be­süppedt, akkoriban még jól látható nyomait. A második­nak feltárt sírból ágyútalp- vasalás darabjai is előkerültek — További terveink közé tartozik a csatatér különböző pontjain újabb sírok feltárása, illetve az ütközetben elpusztult földvár község megtalálása. A kulcsfontosságú község a ma­gyar és a török sereg ütköző­pontjában volt és meglelése a még felderítetlen problémák megoldásához vezetne — mon­dotta dr. Papp László régész, az ásatások vezetője. A kutatómunka célhozérése egyébként nagy érdeklődést váltott ki országszerte. A fel­tárt sírokhoz vezető úton au­tókaravánok érkeznek, autó­buszon és motorkerékpáron és a környékből kerékpáron, gya­logosan keresik fel naponta a helyet, ahol több mint négy­évszázada a nemzet legjobbjai pusztultak el a török túlerő ellen vívott harcban. Számos bejelentés is érkezik a múze­umhoz, különböző helyekről a kutatás további segítésére. IS (18.) Aztán elhallgat. Úgy tesz, mintha semmit se hallott vol­na, mintha ezen a végtelennek tetsző, vizes mezőn rajta kí­vül egy teremtett lélek se len­ne. Barczai felnéz, arcába per­metez a sűrű eső. — Nagyon esik, hallja-e!? Végó a felhőkre néz. Hu­nyorít. fekete vonal a szeme. — Hát igen . i. meg kell ad­ni, jól esik — mondja, és egyet értően bólint. Barczatból kiperdül a merev bizalmatlanság. — Ne bolondozzon! Nem eszem meg a jószágot, ha az eső elöl mehúzom magamat az istállóban! — Vágó a fejét csóválja. A fal mellé mutat a husáng­gal. — Húzódjon oda. Az eresz alatt nem ver annyira az eoő. Hallgatnak* Barczalnak nincs kedv« szól­ni. Várja, hogy elmúlik az eső, aztán visszaballag a fa­luba. Vágó nem szól, mert nem tud mit mondani. Várja az el­nököt. Félórája üzent érte. Kopog az eső. Kitartó, üres kopogással. Hallgatnak, és a némaságot felszívja a mono­ton zaj. Felszívja őket is. Negyedóra múlva megszólal Vágó Mihály. — Jön az elnök* — Hol? — Ott az országúton. Mind­járt beforduL — Aha.; * Csabai messziről nézi, hogy valaki az eresz alatt áll. Vágó az istállóajtóban. Már látja, hogy Barczai. Reggel bemondta a rádió, hogy Ismét megváltozott a kor­mány. Az Istállóhoz ér. Barczalra futó pillantást vet. Aztán be­lép az Istállóba. Rövid kabát­ját lerángatja magáról, a szal­ma prloewe dobja. nunk a vezetőségválasztó tag­gyűlések jelentőségéről. A KISZ megyei bizottsága azt javasolja az alapszervezetek­nek, hogy a jó tartalmi és szer vezeti előkészítés mellett gon- doskodjanak a taggyűlések ün nepélyes jellegéről is. Külső­ségekben Is jusson kifejezésre a taggyűlés jelentősége és fon­tossága. Különösebb problé­mák nem tapasztalhatók e téren, mégis meg kell említe­ni, hogy egy-két helyen ezt annyira „lelkiismeretesen“ vé gezték. hogy az elnöki asztal­nál többen ültek, mint a hall­gatóság soraiban. A másik do­log a hozzászólások kérdése, örömmel tapasztaljuk, hogy a meghívott elvtársak tarta1- mas hozzászólásaikkal hozzá- iárulnak a vezetőségválasztó taagyűlések eredményeihez, mégis meg kell említeni, hogy az elnökségi asztalnál elhang­zott, számszerint igen sok hoz­zászólás. ami a lestöbb eset­ben megelőzi a KISZ-tasok hozzászólását, csökkenti a fia­taloknak az alkotó vitában való részvételét. Ez különösen abban ez esetben eredményez passzívabb magatartást, nyo­mottabb hangulatot, ha a hoz­zászólók a negatív néldák so­rozatával kívánnak hozzáiárul ni a fiatalok eszmei-politikai neveléséhez „kioktatásához“. Az a véleményünk, hogy el­sősorban a kiszesek és a KISZ en kívüUek hozzászólásait, ér­tékes vitáit kell kibontakoztat­ni, s ehhez a vitához kell gon­dolatokat adni. Ebben kell ta­náccsal, a lényeges dolgok ösz- szefoglalásával. hangsúlyozá­sával, segítségükre lenni a fia- tanknak. összeeezve megállapítható, hogy ifjúsági szervezeteink­ben szorgalmas munka, pezs­gő élet van most a kongresz- szusi előkészületek időszaká­ban. A KlSZ-bizot'tságoknak és a KTSZ-aTaoszervezeteknek munkáját segítő minden párt-, állami- és társadalmi szervek­nek arra kell törekednie, hogy ezt a lendületet, ezt a termi- akarást tovább vigyük a kong resszusig, a kongresszus után pedig megvalósítsuk azokat a célkitűzéseiket, am el vek hnsz- szú időre megszabják az ifjú-, ság feladatait. ftaorhn Tetőfedő szakmunkást keres a Pécsi Bőrgyár. 3328) Vágó az ajtóban áll. Félszem mel Barczait figyeli. — Minek hivattál ■— kérde­zi az elnök, és bakancsáról a sarat kapargatja. — Beteg az egyik tehén. Csabai felnéz. — Vagy te — és az eresz alá int. Vágó őrzi az uraságot. Min­den moccanását figyeli. Bar­czai nem mozdul. Fél. — Ez hogy került ide? —. kérdi halkan az elnök. Vágó széttárja a kezét, de nem szól. Félszemmel megint Barczalra pislog, aztán felránt­ja a vállát. Ebből is lehet ér­teni. — Gyere be. Vágó bizalmatlanul végig­mért Barczait, aztán belép. — Nem azért üzentél, mert ez idejött? — kérdi az elnök és az istállót nézi. Középen a vékony, sárgás faoszlopokat, a lomha» rozsdás állatokat, az összetaposott barna szalmát — Akkor jött amikor az eső Jobban nekieredt. Az elnök csak az istállót nézi. — Mit mondott? Mit akar?..; Ezért jött? — és fejét az álla­tokra lódítja. Vágó hátratolja a szőrös sáp kát — Nem mondott ez semmit, én meg nem kérdeztem. Barczai az ajtóban éli. Az elnök nem veszi észre. A beteg tehenet simogatja. Finom, óvatos tenyérrel. Csabai előrejön. Leül a prices*«/ Vágó a középső tar­Pécsbánya 102 százalékkal zárt Befejeződött a hónap, ismeretessé váltak a szeptember termelési eredmények. E szerint a pécsi széntröszt 104,2 száza­lékkal a háta mögött indul az utolsó negyedévnek Noha a szabolcsi kerület 102.3, a vasasi pedig 101,7 száza­lékkal zárt, nem érték el az éves felajánlásban vállalt 103 szá­zalékot. Pécsbányának köszönhető, hogy a tröszt 4300 tonní terven felüli szenet adott a népgazdaságnak. A pécsbányaiai ugyanis kereken 109 százalékkal zárták szeptembert, s a tröszt széntöbblet több mint fele, 2830 tonna tőlük származik. — A KPVDSZ Baranya megyei Bizottsága szeptem­ber 6-án, csütörtökön tartja legközelebbi ülését. A télre való felkészüléssel kapcsola­tosan az áruellátást, a mun­kavédelem, a munkaverseny helyzetét és egyéb kérdéseket tárgyalnak meg. — FÖLDMÜVESSZÖVET- KEZETI DIVATBEMUTATÓ lesz ma Hímesházán. Takács Margit és Wagner József mű­vészek műsorával egybekötve mintegy százezer forint érté­kű ruhaneműt mutatnak be. — A VÁROSI TANÁCS ipari osztálya 192 ezer forint­ért egy új, korszerű 1500-as esztergapadot vásárolt a Fi­nommechanikai Vállalatnak. — A JÖVÖ ÉVI kukorica- termesztési szerződéses akció keretében eddig 225 vagon kukorica termesztésére kötöt­tek szerződést a megye tsz-ei. Az akció biztosította a ked­vezményt, mely szerint más­fél mázsa leszerződött kuko­ricáért 1 mázsa műtrágya vá­sárolható, minél több tsz igyekszik kihasználni. A du- nafalvi Kossuth Tsz például 30 vagon, a majsá Táncsics 15 vagon, a lippói Béke őre 10 vagon, az egyházaskozári tsz 10 vagon és a somberek! ter­melőszövetkezet 15 vagon ku­korica termesztésére kötött termelési szerződést. — A GALAMBTENYESZ- TÖK Egyesülete november 3-tól 8-ig kiállítást rendez a siklósi földművesszövetkezet központi éttermében röp-, dísz- és házi galambokból. — PÉCSVÁRADON meg­történt a második nagymé­retű középületnek a helykije­lölése. A tervezett épületben lesz az MSZMP klubhelyi­sége, a tűzoltószertár, a rend­őrpihenő, valamint a posta­ügynökség. Mindezt a köz­ségfejlesztési alapból 1961- ben építik meg. — Háromnapos tanfolya­mon vesznek részt Baranyi megyéből a Járási Nőtanáci titkárai. A tanfolyamon a; ország minden részéből meg­jelennek a járási nőtanácsol titkárai. — A MOZSGÚI FMSZ va­sárnapi almamelléki divatbe■ mutatóján a bemutatott áru mennyiség egyharmadát < helyszínen megvásárolta 1 háromszáz főnyi közönség. — A II. kerületben a Vil­mos utcában, annak felsí részén eddig nem volt sen vízvezeték, sem szennyvíz- csatorna. Ezen az útszaka­szon a Pécsi Víz- és Csator naművek a jövő héten két­százötven méter hosszúság­ban kiépíti majd a vízveze­ték- és szennyvízcsatorna­hálózatot. — MARÖCSAN a község­fejlesztési alapból 191 négy­zetméternyi cementlapos jár­dát készítettek 7200 forintos költséggel. Sellyén pedig 19 900 forintos összeggel ugyancsak elkészült a ce­mentlapos járda. cseiiszlovAkiAban FEL­EMELIK az Éjszakai mű­szakban DOLGOZOK BERET A csehszlovák kormány ha­tározatot hozott az éjszakai műszakban dolgozó és közleke­dési dolgozók bérének emelé­séről. Eszerint október elsejé­től kezdve a teljes éjszakai műszakokat végző dolgozók órabérükhöz nyolcvan filléres pótlékot kapnak/ A rendelkezés csaknem fél­millió dolgozót érint és évente 280 millió koronával növeli a béreket. — Az új iskolai évben az IBUSZ ismét szervez tanul­mányi kirándulásokat a diá­kok részére. A komló—ken­derföldi általános iskola diák­jai október 8-án kétnapos ta­nulmányútra indulnak a fő­városba. Október 12-én pedig ellátogatnak Mohácsra, ahol megtekintik az ásatásokat. — „SZÍV KÜLDI..." cím­mel október 20-án este fél 6 és fél 9 órákor tánczene- estet rendez Pécsett a Liszt Ferenc hangversenyteremben az Országos Rendezőirods- A tánczene-esten közremű­ködnek: Zárai Márta, Vámosi János, Kürthy Eta, Déri Pál és még solkan .mások. tógerendának támaszkodik. Ke zében gömbhegyű villa. Barczai köhög. És napok óta most érzi elóször, hogy meg­halt. Nem él már, ez a rok­kant. botra támaszkodó, szür­ke ember már nem ő. A másik Ikettő csak nézi. Közömbösen, és ettől kipusz­tul az emberből a remény. Már visszamenne. Fáradt, mint a keselyű, ha étlenül, ki­száradt csőrrel a zsákmány mellé fekszik. Nem kell már ez az istálló. Semmi se kell. Nem bir a hallgatag szemek­kel. Megverik. Hideg, korbá- csos tekintetekkel. Az ajtófélfának támaszko­dik. Barátságos, meleg hangon kérdezi. — Hogy jövedelmezett a szövetkezet? Az elnök ráemeli a tekinte­tét. — Sokkal jobban, mint ma­gánál a cselédeskedés. Barczai békülni akar, mert fáradt. Leülne. Nem bánná, ha halálos, dermedt Is lenne az üldögélés, ott a priccsen, kieresztve lábaiból a terhet. — Látom, mindent rendbe­tartottatok ... A másik kettő nem felel. Barczai szivarra akar gyúj­tani. Benyúl a zsebébe, de összeázott a doboz. Elgondol­kozva morzsolgatja ujjai kö­zött a három ázott szivart, az­tán a fal mellé hajítja. Az elnök nem szól. Figyeli a másik mozdulatait. (Folytatjuk,) A palotabozsoki úttörőtűzoltók másodikak a országban Egy éve alakult meg a palo- tabozsoki általános Iskola út­törőcsapatának tűzoltó szak­raja. Lantos József igazgató- helyettes vezetésével szerelő- gyakorlatokat végeztek kis­motor fecskendővel. A majsí járási és a harkányi megyei verseny megnyerése után első helyezést értek el a ceglédi országrészi versenyen is. Ezen hat megye úttörő-tűzoltói vet­tek részt. A három első helye­zésért összesen ezernyolcszáz forint pénzjutalmat, úttörő- egyenruhát és egy 1800 forin­tos asztalitenisz-felszerelési kaptak. A szorgalmas munka legnagyobb elismerése azon­ban a budapesti országos ver­seny második helyezése volt- Az első helyezésről csak fél másodpercnyi idővel maradtak le. Ezért 2200 forint értékű ké­zikönyvtár lett a csapat jutái­mé.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom