Dunántúli Napló, 1960. október (17. évfolyam, 232-257. szám)

1960-10-11 / 240. szám

960. OKTÓBER 11.

NAPEŐ

3

Ha kihasználjuk a lehetőségeket

AGYARORSZAG a sűrűn tt országok közé tartozik, mutatja az a tény is, hogy lakosra nem jut egy katari hold föld sem. Nincse- szűzföldjeink, tehát fiele a meglévő lehetőségeket kihasználnunk. A lehetőik adva vannak, csak ki ■ használni őket. Aki Pé- t, a dél-dunántúli mező- iasági kiállításon és vásá- Ijárt, az maga is meggyő- hetett arról, hogy a kiállító mi gazdaságok és termelö- ietkezetelk, ha nem is tel- mértékben, de már igye- nek ezeket a lehetőségeket isználni. A kiállítás példá- ízt bizonyította, hogy a kö- gazdaságok, a nagyüzemi daságok sokkal többre ké- ek azonos területeken, mint úsparcellás gazdaságok.

Imikor minket egyes nyu- i, ellenséges rádióállamá- azzal támadnak, hogy a paraszti gazdaságok felszólásával nem tudják biztosítani az ország élelmiszerellátását, akkor ők nem attól féltenek bennünket, hogy nyomorúság lesz az országban, hogy éhezik majd a lakosság, hanem inkább attól félnek, amit a kiállítás is bizonyított: a termelőerők fejlődésével olyan termelési eredményeket érünk el, amellyel jobb életkörülményeket teremthetünk népünk számára és ők még a reményűiket is elvesztik, hogy még egyszer visszajöhetnek a magyar paraszt nyakára,

A NAGYÜZEMI GAZDÁLKODÁSI MÓD tért hódít az egész világon. Az amerikai mezőgazdaság, ahol a traktorok millióit használják, szintén nagyüzemi módon épül fel. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy Amerikában az összes gazdaságaiknak mindössze 1,5 százaléka 25 holdon aluli gazdaság. Bár a munka termelékenysége hihetetlenül magas

az Egyesült Államokban, mégis azt kell mondani, hogy terméseredményekben az amerikai farmok nem tudnak többet felmutatni, mint a mi nagyüzemi gazdaságaink, amelyek jóval fiatalabbak. Amerikában a múlt évben 18,16 mázsa búzát talkarítotak be hektáronkénti átlagban. A mi állami gazdaságaink ugyancsak a múlt évben 23,35 mázsás hektáronkénti átlagot értek el búzából. És nem egyes állami gazdaságok, hanem országos átlagban.

A KUKORICATERMÉS átlaga — amiről híres Amerika — is az állami gazdaságok termésátlaga alatt maradt. Tavaly Amerikában 32J5 mázsa szemeskukorica termett egy- egy hektáron. Ha a mi termé- seinket, az állami gazdaságok termését átszámítjuk hektárba, akkor kiderül, hogy állami

kizsákmányolás 1960-ban?

Bevonták Loósz István sellyei asztalos kisiparos tanulótartási jogát

(gye hihetetlen, hogy 1960- i akad még hazánkban an ember, akit kizsákmá- únak. De bármilyen hihe- enül hangzik is, szembe l néznünk a tényekkel, mert kebb hazánkban, Baranyá- i is találunk erre példát likőr a Dunántúli Napló- i megírtuk, hogyan zsákmá- ilta ki Kiss Gyula, a misi- etői turistaiház gondnoka a zá beosztott udvarost beütés érkezett a szerkesztőbe, mely szerint hasonló dón járt el ipari tanulójá- Loósz István sellyei asz- *3 kisiparos.

roósz István 1958-ban szertette három esztendőre ipa- tanulónak Nádasdi József vertikei fiút azzal a féltőéi, hogy a tanulóidő első fben részére teljes ellátást ezést, s évente egy munkalát biztosít. Két esztendeje ulgatott már Nádasdi Jós- Loószéknál, amikor tanuló- saival való beszélgetései so- i rájött, hogy az ő, illetve éterének vele kapcsolatos tei körül nincs minden rend i- Édesapja erre vonatkozó ndanivalóját így örökítette 6 a jegyzőkönyv:

Fiamat Loósz István szak- n kívül, munkaidő után s, szakmával össze nem reptethető munkára is kö- »zte. Többek között dinnye- dön kapáltatok vele és jo- i szabadságát is szakmájá- nem összefüggő munkájá- tette függővé. Az első év- 1 — amikor fiamat szerződték, Loósz István nyolc mé- hosszú műhelyt építtetett, építkezés segédmunkáit el- szolgáltatás nélkül fiammal teztette el.”

fjú Nádasdi József elmond- hogy még ásózásra is be- Iták, sőt lovat is vezettettek * a dinnyeföld ekézésénél. második évben már nem kait, de a családtagok állanán foglalkoztatták házkörüli

munkával Az ő reszortja volt többek között a favágás, s neki kellett segítenie Loószék fiának a tanulásban. Nem csoda, ha szabadulni akart a sok „mellék” munkától, s így inkább hazajárt Sósvertikén lakó szüleihez;

— Nemcsak a házimunka elől menekültem, amikor a hazajárást választottam. Abban reménykedtem, hogy így a második évben már megkapom Loószéktól a fizetésemet, s ezzel segíthetek szüléimén; Am Loószék a második évben sem fizettek, csupán karácsonykor akartak meglepni húsz forint- zsebpénzzel, de ezt nem fogadtam el. A harmadik évben, ez- év júliusában kaptam először 170 forintot..

Havi kétszáztíz munkaórát számolva, bizony jóval nagyobb Nádasdi Jóska követelése, s ha leszámítjuk az 570 forintot (Loósz István szerint összesen ennyit fizetett Nádasdi Jóskának), akkor is közel kétezerháromszáz forintot kellene mesterétől kapnia. A mester azonban nem fizet, sőt adósa az SZTK-nak is 70 forinttal, amit tanulója után kellett volna befizetnie. S azért nem fizet, mert mint kiszámította, tanulója az első esztendőben a napi étkeztetés és lakás értékének „12 forintos ár figyelembevételével az első félév ötven filléres órabérét, a második félév 65 filléres órabérét tekintve 2220 forinttal lépte túl a kollektív szerződés szerinti járandóság összegét” Lám Loósz István, a jószívű mester az első esztendőben még rá is fizetett tanulójára! Ezért kényszerült a második évben visszatartani kollektív szerződésben előírt járandóságát.

Érdekes részlete az ügynek, hogy amikor a járási tanács ipari osztályán jegyzőkönyvezték az esetet, Loósz István nyilatkozatot íratott elá Nádasdi

Külföldi találmányok

4 cukorrépa iccéiére és szállitá- 'a hatalmas jelen égü újítás szüle- t a penszki gépárban, a cukor- pa rakodó meg- Mtásával. Ez a ) a megrakott ko tartalmát kiüríti egyúttal a répát h is teríti. Ezzel dositja a termés yenletes, gyors íradását és nagy értékben kíküszö- U a kézi munkát *

*

\ földgáz mind sban kiterjedő sználata a csőkkel szemben is igyobb követeién yeket támaszt:

Az acél szilárdsága lényegesen növelhető azzal, ha a gyártás nál csak kis meny- nyiségű kolumbiu- mot adagolnak hozzá. A gázcsöveken kívül lámpaoszlopok, kocsivázak stib. számára is használhatók.

*

Érdekes kísérletet végeztek egy 1912-es típusú akkumulátoros gépkocsival. Tetejére egy 2.4 négyzetméter területű lapot szereltek, melyen szili- ciumcellák alakították át a nap energiáját villamosenergiává. Ezzel az eljárással elérték,

hogy a telep 8—10 órai napsütésben teljesen fettöltödött. *

Egy Sydneyben készült új felihőnkar coló légkondicionáló berendezését a kikötőből bevezetett tengervízzel táplálják. Óránként 800— 900 köbméter vizet nyomnak be a hálózatba, ami nyáron hűtésre, télen pedig fűtésre szolgál; A szivattyúk téJan- nyártm üzemben vannak. Arra viszont nem közölnek adatokat, hogy a szivattyúk üzemeltetése mennyibe ke riú. .,

Jóskával, mely szerint vele szemben semmiféle követelése nincs. Nádasdi Jóska állítja, hogy a nyilatkozat helyett üres papírt Íratott mestere alá, amit azután kedve és érdekei szerint kitöltött;

Augusztus végén nyilvánosságot kapott az ügy, szeptember első napján pedig felajánlotta Nádasdi Jóskának a tanács, hogy tetszése szerint a vajszlói KTSZ-ben folytathatja a tanulást, ahol nemcsak szakmát adnak a kezébe, hanem fizetést is adnak hozzá. Amikor Loósz István tudomást szerzett az ajánlatról, kijelentette. hogy nem hajlandó tovább foglalkozni tanulójával, s hozzátette: ha nem helyezik el, akkor még 25 éves koréban sem fog felszabadulni.

A járási tanács, mely leleplezte Loósz István tisztának éppen neon mondható ügyét, azóta — nagyon helyesen — megvonta a szabálysértő kisiparos tanulótartási jogát, Nádasdi Jóskát pedig elhelyezte a vajszói kisipari szövetkezetben.

Loósz István asztalos kisiparos ügyéhez nem kell különösebb kommentár. Talán még azt kell hozzáfűznünk, hogy a kisiparosok többsége, aki becsületesen dolgozik, s minden tekintetben eleget tesz kötelezettségeinek, minden bizonynyal elítéli jóhimevüknek ártó társukat, az illetékes szervek pedig gondoskodnak arról, hogy megfelelő büntetésben részesüljön Loósz István, aki még 1960-ban is megengedhetőnek tartja má6ok kizsákmányolását.

H. M.

Űj munkásszállóiul kapnak az építőipar dolgozói

Az Építésügyi Minisztérium saját erőből építtet korszerű munkásszállókat a dolgozók elhelyezésének és életkörülményeinek javítására. A beruházásokhoz szükséges pénzt abból a hozzájárulásból gyűjti össze, amit az állandó munkásszállóval rendelkező vállalatok a dolgozók létszáma szerint befizetnek a minisztériumnak. Az összeget gazdaságosan felhasználva, a tavasz- szal Szolnokon és nemrégiben Szegeden adtak át 250 személyes, jól felszerelt, kényelmes munkásszállót.

A jövő évben vidéken Pécsett, Nyíregyházán, Zalaegerszegen és Békéscsabán készítenek új munkásszállót. A minisztériumnak az a terve, hogy öt év alatt valamennyi megyeszékhelyet ellátja állandó jellegű építőipari szállóval és megszünteti az összes korszerűtlen, egészségtelen, idei gleans szálláshelyet.

gazdaságaink átlagosan 33£0

mázsa szemeskukoricát termeltek hektáronként.

Nemrég egy amerikai föld- birtokos járt Magyarországon. Ellátogatott többek között a Bólyi Állami Gazdaságba is, amelyről elismeréssel nyilatkozott. Ez nem is csoda, hisz ebben a gazdaságban jóval több kukoricát, búzát termelnek hektáronként, mint ameny nyi hektáronkénti átlagot ezekből az Egyesült Államokban elérnek. De ellátogathatott volna például a Bikali Állami Gazdaságba, a Bogádmind- szenti Állami Gazdaságba, vagy akár a babarci Béke Termelőszövetkezetbe is, ahol szintén hasonló eredményekről győződhetett volna meg.

ÁLLAMI GAZDASÁGAINK már elérték, sőt túl is szárnyalták egyes növényféleségekben az Egyesült Államok átlagát. Termelőszövetkezeteink egy része is erősen az állami gazdaságok nyomában jár és nem egy olyan akad már közöttük, amely már többet is termel, mint az állami gazdaságik.

Nincsenek szűzföldjeink, de talajaink, időjárási viszonyaink sdk lehetőséget kínálnak a mezőgazdasági termelés növeléséhez. A példák azt mutatják, ahol ezekkel a lehetőségekkel jól sáfárkodnak, ott nem is marad el az eredmény. Olyan eredmények születnek nagyüzemi gazdaságainkban, amilyenekre a kisparcellás gazdálkodás soha nem lett volna képes. Olyan eredmények, amelyek egyelőre még csak néhány növényféleségben, de belátható időn belül a mező- gazdaság minden ágában jobbak lehetnek és jobbak is lesznek, mint amilyeneket az Egyesült Államokban elérnek.

Bíztató eredményeket értek el exportra termelő üzemeink

Nem szükséges bizonygatnunk, hogy exportra dolgozó üzemeink tervteljesítései mennyire fontosak népgazdaságul;. szempontjából. Az export növelése valutát jelent az országnak, segít aktívvá tenni fizetési mérlegünket.

A Baranya megyei ipari üzemek 1960. első félévében exportterveiket 99,3 százalékra teljesítették, ami nem volt a legjobb eredmény. Most a XII. negyedév végén már jelentős javulásról számolhatunk be, az exporttervek teljesítése kielégítően alakult.

A Sopiana Gépgyár például az első félévben 100,5 százalékra teljesítette exporttervét, a III. negyedévit már 120,7 százalékra. A Pécsi Porcelán- gyár az első féléves 108,5 százalékát most 154,9-re javította fel, a Pécsi Kesztyűs KTSZ az első féléves 94,5 százalékos gyengébb eredményét kárpótolta a III. negyedévben elért 132 százalékos tervteljesítésével. A Pécsi Kossuth Cipész KTSZ a 89,3 százalékkal szemben 100 százalékot hozott.

Rontott eredményén a Pécsi Kesztyűgyár, mert az első félévben 110 százalékra teljesítette exporttervét, a III. ne- ' ciévben pedig 103,7 százalékra, a Baranya megyei Tejipari Vállalat pedig az első féléves 104 százalékát adta lejjebb 98,8 százalékra.

Az eredményeket számba véve megállapíthatjuk, hogy a III. negyedévben megyénk exportra dolgozó üzemei kielégítően teljesítették terveiket, több árut exportálta':, mint ebben az évben bármikor. Az éves tervek sikeres teljesítéséhez még a negyedik negyedév eredményei is hozzájárulnak, ezért exportra dolgozó üzemeinknek további erőfeszítéseket kell tenniök a III. negyedév eredményeinek megtartására, illetve növelésére.

Uj családiházépítési-akció

Pécs város első kerületi tanácsa negyvenhat családi házhelyet parcellázott ki, egyenként 150—200 négyszög- öles nagyságban; Ezeket az OTP útján vásárolhatják majd meg az építeni szándékozók. A házhelyek a mesze- si dűlő északi részén, a pécsbányai vasút és a vizesárok között vannak. Közvetlen mellettük építik majd .az új sportstadiont. Ez a rész eddig állami tartalékterület volt. Az árakat még nem határozták meg; mert a kommunális költségektől, a vízvezeték és az út építésétől függenek;

Ugyancsak kiparcellázzák a pécssza- bolcsi Meszes dűlő

egy részét; Itt mint egy százötven bányászházat lehet építeni. A földek tulajdonosait már felszólították, hogy ne vessenek semmit. A kártalanítás részben pénzben, részben pedig természetben történik. Ezeket a telkeket is az OTP útján lehet majd megvásárolni;

A nagy temető

Eltávolítják a földet a klhantolt csontvázakról.

nyékbeü falvakból jöttek. Megnézni nemzetünik nagy temetőjét.

Dr. Papp László muzeológus

azt mondja:

— Van olyan nap, hogy ezren is eljönnek ide.

Eljönnek a nagy tragédia színhelyére. Eljönnek megnézni a csontokat, amelyek képzeletükben újra megmozdulnak, újra élnek, eljönnelk átélni azt a pillanatot, amit az itt dolgozók is átélték: a hevesebb szívdobogást, a szorító érzést, amikor először megpillantották a nagy temetőt.

A muzeológus magyaráz. Régi pénzeiket mutat, amelyek az ásatások során kerítitek elő.

Az emberek nézik a pénzeket és kérdeznek:

— Mi lesz a sírral később? Betemetik? Elviszik a csontokat Mohácsra? Nem lehetne itt emelni egy emlékművet? Esetleg üveggel leborítani a Sírt?;;;

Az egyszerű emberek, a környékbeliek teszik fel ezeket a kérdéseket, aíkik közül sokan csak most, a csonthalmazok láttán értik meg a költő szavát: Nemzeti nagy létünk •agy temetője Mohács.”

Ebben a stfbap körülbelül 150^160 hős alussza örök álmát.

Alio* a sárgödör szélén. Csontok. A muzeológus azt mondja:

— Ebben a sírban lehetnek

ISO—160-an. A másikban

nyolcvan tetem lehet.

Emberek állnak a sír szélén. Egyszerű emberek. A kör-