Dunántúli Napló, 1960. október (17. évfolyam, 232-257. szám)

1960-10-28 / 255. szám

2 N A P f 0 I960. OKTÓBER 28. 1 Miről tárgyalnak a «aranyai orwaogyliiéti Kdpv.seiiíK ? Az országgyűlési képviselők Baranya megyei csoportja no­vember 4-én délelőtt 10 órakor első szocialista bányavárosunk ban: Komlón tartja legköze­lebbi ülését a városi tanács vb-termében. A* illésen Pupp János elv­társ, a megyei pártbizottság ipari osztályának vezetője részletesen ismerteti Bara­nya megye ioarl termelésé­nek helyzetét. Ezután Baki István olvtárs, az országgyűlési képviselők Ba­ranya megyei csoportjának el­nöke értékeli a képviselőcso­port óyes munkáját. A napirenden az egyéb ügyek között szerepel a képvi­selőcsoport novemberi munka- programjának megtárgyalása, Gregor Sándor, a képviselő- csoport titkárának előterjesz­tése alaptán. Ugyancsak Ö is­mer: éji a képviselőcsoport ne­gyedéves munkájáról szóló értékelő jelentést is, Film. Film A? igazat megvallva kétsze­res fenntartás előzte meg a Légy jó mindhalálig eimü új magyar filmet. Egyrészt a ma­gyar filmgyártás ez évi tapasz­talatai a filntvígjátékák javára billentik a mérleget, másrészt az immár klasszikusnak szá­mitó regényt filmre átültetni rendkívül kockázatos feladat- nak látszott. Rossz példa — a nagy regények megfilmesítésé­re akad éppen elég, jó példa sajnos amiál kevésóé. Móricz jisigmond regénye esetében még az is fdkoxta ezt a kocká­zatot, hogy negyedszázada már megjárta a filmgyárat, és olyan kiváló színészek közre­működésével, mint-Tolnay Klá­ri, Csortos Gyula, Rózsahegyi Kálmán és mások — ritka gyenge filmet készítettek be­lőle, Annakidején a film — a fossz forgatókönyv és a még rosszabb rendezés folytán — még egy hétig se ment a fő­város bemutató mozijában. A Légy jó mindhalálig eloszlat­ja az összes aggodalmakat. Az a mély, humánus mondaniva­ló, az a gazdag érzelmi tárház, az a künnyékkel és összeszorí­tott ököllel kiáltó tiltakozás, amely Móricz Zsigmondból a társadalom igazságtalansága el len irányult — az jószerint nem is maradt ki a filmből. A film szinte lépésről-lépésre nyo mán követi a regény cselek­ményét, semmi lényegeset nem felejt ki, és nem is mond többet nem magyaráz többet a kelle­ténél. Nem szűkszavú, de át­veszi a móriezi tömörséget. Az a szigorú Ónmagatartái, ahogy Ranódy rendező ragasz­kodott a regény cselekményé­hez, szerkezetéhez, megadja a film stílusát is. Átmentette a kor hangulatát, patináját, fel­vonul a századvégi magyar va­lóság — kíméletlen egyszerű­ségben. A „negyvennyolcas“ iskolaigazgató, aki „rebellis- gégét“ berejti a kollégium fa­lai Iközé, a társadalmi ranglét­ra felső fokai után áhítozó Do­rogi család, az öreg kollégium dohos, kihűlt levegője, a leány- szöktetés hamis illúziója, s mindezek fölött a kis Nyilas Misi, a kis szegényemberke, aki egyetlen anyai örökségé­vel, a ,Jkisfijam légy jó mind­halálig“ üzenetével elbukik a felnőttek, a (kor világában. Mindezt a jól megrajzolt, jól eltalált körképet 'kiegészítik a lényegében meglelt epizód ala­kok, mint „Názó" tanár úr, aki a készületlen Nyilas Misinák a „Neander-völgyért" ad kitűnőt, a pedellus együttérző, megható­an sikerült alakja, az iskolai életet csak abszolút formákban elfogadó Gyéres tanár úr — vagy kitűnő tanuló, afkinek tanítvány jár, vagy tolvaj, aki bizalmat lop — ég a többiek: Szűcs latók tanár úr, Pósalakv, Bella kisasszony és a lump Török úr. Külön örvendetes, hogy a filmben megmaradt az a va­rázs, ami a regényt jellemezte. A jót akaró, a debreceni diák­nak lenni aikaró, az emberisé­get tanítani akaró Nyilas Misi II selyemgyárlak a textiles szakszervezet kongresszusa elüti A textilipar dolgozói szak- ,/orvezetük országos kongresz- szusápg készülnek. A textil- szakszervezet huszadik kong­resszusa november 13-én és 13-án tanácskozik Budapesten, A Mohácsi Selyemszövőgyár ban szakszervezeti bizottsági ülésen tárgyalták meg a kong­resszussal kapcsolatos tenni­valókat, A dolgozók elhatároz­ták, hogy november elsejével kongresszusi munkaversenyt rendeznek, amelynek kereté­ben azt a feladatot tűzik ki maguk elé, hogy az éve» ver­senyben vállalt kötelezettsé­gek teljesítését meggyorsítják. Ilyen módon a kongresszus idejéig teljesíteni kívánják éves tervüket. A szakszervezeti bizottság naponta értékeli a verseny eredményeit és mindennap külön-külön ítélj oda a ván­dorzászlót a legjobb munka­brigádoknak és műhelyrészek­nek. A kongresszusi verseny végén a legjobb műhelyrész birtokában marad a vándor- zászló é» a győztes műhely- részt oklevéllel is jutalmaz­zák­Az idősebbekről való gon­doskodás a szakszervezeti bi­zottság munkájában jelentős helyet foglal el. Létrehoztak egy nyugdijelőkészítő csopor­tot, amely négy főből ál) és az a feladata, hogy nyilván­tartsa, ki mikor megy nyug­Az Albertfalvi Vegyigyár pécsi telepének üzemeiben sok fiatal dolgozik. A fiatalok részt vesznek a szocialista munks- brigád címért folyó nemes ve­télkedésben. Vannak olyan üzemrészeik, I díjba, a nyugdíjazás előtt ál- I ló dolgozóknak a nyugdíjazás­hoz szükséges okmányait há­rom hónappal előbb előkészí­tik, hogy azok pontos időben kaphassák kézhez a nyugdíju­kat, már az első hónapban is, Az szb. munkásakadémiát is szervezett, amely október ne­gyedikétől mi. január 31-ia tart és kilenc előadásból álló előadássorozat meghallgatásét teszi lehetővé. amelyekben túlnyomórészt if­júmunkások dolgoznak, A légy íögógyárté üzemben a viií-as brigád tagjai valamennyien ifjúmunkások. Van ott egy 4 fiatal munkásból álló brigád, amelynek minden tagja tanul valamit és a kulturális mun­kában is részt vesz­Mind a négyen felajánlot­tak harminc óra társadalmi munkát a KISZ-kongresszus tiszteletére é» előfizettek n Világ Ifjúsága efmű folyóirat­ra. A habszóda üzem sem ma­rad el a többiek mögött, Amíg a légyfogógyártó üzem fíÚSági brigádjainak tagjai ál landó US százalékos munka­teljesítményt ajánlottak fel, a habszódaüzem dolgozói a ter­melés állandó 114 és fél szá­zalékos szinten tartását határ -ózták el. Ezenkívül felaján­lottak fejenként három óra társadalmi munkát, kollektív mozilátogatásokat szerveznek 's rendszeresen olvasnak. A dolgozók többsége rend­szeresen olvassa a napilapo­kat, főleg a Dunántúli Naplót és a Világ Ifjúsága című ké­pes folyóiratot kedvelik. Film ■■ ■»-■■■■* ni.. i Műnk aszerető, művelődő ifjúmunkások vergődése, és mély, nagyon mély értelmű erkölcsi, emberi győzelme a felnőtték, a világ fölött. Ranódy filmje nem szakit a hagyományokkal — jelen eset­ben ugyan miért is szakítana — ha szerkesztése tisztelettel igazodik is a móriezi kézje­gyekhez, mai film ez, mai nyel ven, mai szemmel, ügy is mondhatjuk, hogy lényegében, szellemében, megoldásaiban, az eszSközök alkalmazásában —, modern film. Hiszen a modern­séget nem elsősorban, de har­madsorban se az esztétikai tornamutatványaík alkotják. Minden Nyilas Misi alak iá-' ra épül. Ritka alkalom, hogy a több tízezer gyéreik közül si került kiválasztani Tóth Lacit, Keskeny gyermekarca, nagy csodálkozó, beszédes szemei, nyírségi tájszólása — roppant Ügyes, tehetséges alakítása — ez igazi Nyilas Misit idézi. Tanulmány ez az arc. Ranódy László felismerte ebben az arc­ban a kifejezés gazdagságát. Nyilas Misi premierplánjai átszövik a filmet, és tulajdon­képpen ezdk a premierplanok — különJkülön is — a gyermek léleOc vajúdásának, egy-egy ál­lomásának vallomásai. Érdekes rendezői módszer, de még fel­nőtt színészeknél is kockázatos az emberi lélek hullámzásait, a kezdettől a végig haladó pszichikai folyamatokat az emberi arc változásaival, apró rezdüléseivel érzékeltetni. A gyermekfőszereplő kivételes érdeme, hogy ezek a premier- planban elmondott vallomások hitelesek, és őszintéik. Nem kgvés dicséret illeti Rés senyéi Ferenc, Bihari József, Makláry Zoltán, Törőcsik Má­éi, Psota Irén, és a többi gyer­mekszereplő -— Beke Zoli és Sövény Zoli alakítását. Arról persze lehet vitatkoz­ni, hogy a film zárójelenetei nem érdemeltek volna-e több kerekséget, a befejezés szűk­markúbb és gyorsabb a film­ben érezhető balladái tömör­ségnél. Arról is lehet vitatkoz­ni, hogy a film esetenkénti vontatottsigo mennyire sza­kítja meg a lélekábrázolis tem póját, de az vitathatatlan, hogy ti agyon szép és megható film- Cáfolja azokat az állításokat, hogy a magyar filmgyártás a „kimerülés” állapotában van, es azt hiszem — nem akadna filmbiennálé — ahol szégyent váltanánk vele. Még apróbb, részlethibái ellenére is. THIÉRY ÁRPAp 4 hzullmdní fiatalok Szolimán község Március 15- e .nevet viselő termelőszövet­kezetében a KISZ-szervezet tagjai társadalmi munkában dolgoznak a helybeli pártház felépítésében, Ezenkívül vállalták, hogy a termelőszövetkezet őszi beta­karítási munkálataiban köte­lességükön ég saját munkáju­kon felül segítenek. Részben ennek is az eredménye, hogy a község fiataljai rövidesen 2 helyiségben — a pártházban és a kultórházban Is — nézhe­tik a televízió műsorát. Vegyszeres gyornirfási tapasztaiaícsere Bolyban Szerdán egászuapos vegysze­res gyomirtási tapasztalatcse­rét tartottak a Bólyi Állami Gazdaságban, A tapasztalat­cserén, amelyen a megye va­jamennyi állami gazdaságának igazgatója, főagronémusa és főmérnöke, valamint a megyej tanács meghívott szakembere is részt vett, kiértékelték az állami gazdaságok elmúlt évi kukorica vegyszeres gyomir­tási kísérleteit. Az értékelést és s kísérletek eredményeit az állami Gazdaságok Főigazga­tóságának növénytermelési fő­előadója ismertette a szakem­berekkel, Elmondotta, hogy ez évben a megyében az áll. gazd. ok 36 öü hold kukoricán végez tek vegyszeres gyomirtást, a Simazin. Dikonirt és Atrazín növényvédő-szerekkel. 25 000 tioldon egyszer sem kapálták — A csonkamindszen­TI KISZ-szervezet tizenöt tagja olyan vállalást tett, hogy a helyi termelőszövet­kezetben a gazdasági év vé­géig 120 munkaegységet tel­jesít. A szövetkezet egy mun­kaegységkönyvet állított ki a KISZ-szervezet részére és a teljesített munkát abban jegy zik. A munka ellenértékét a KISZ-szervezet kapja meg, amelyet a szervezet kulturá­lis, sport és egyéb kiadásaira fordítják, — A BERLINI ÁLLAMI Könyvtár munkatársa? Friedel Reuse, a Kultúrkap- csolatok intézetének vendé­geként több hetet tölt Ma­gyarországon. 4 német ven­dég ked^-’n Pécsre is elláto­gatott, ahol Pálkolitz István költő kalauzolása mellett megtekintette a város kultu­rális intézményeit. — SAJTÖ ALATT VAN Kende Sándor pécsi írónak: „Közel a mennybolt” című re­génye. Ez egy fiatal mérnök vívódásairól szól, aki az el­lenforradalom Idején Párishe vetődik, de ott mindennél jobban érzi, hogy neki itt­hon a helye. A regény a „Je­lenkor" folyóirat kiadósában november elején jelenik meg. a kukoricát s az említett sze­rek alkalmazásával mintegy 16 000 holdon értek el száz százalékos Hatást, illetve ered­ményt. Az értékelés során még ki­derült, hogy a Simazin hol­danként! leghatásosabb adagja homok talajon 4, kötött talajon 6 kilogramm, a vetés előtt, il­letve a vetéssel egyidejűleg ki permetezve. A Simazin ha­tása nem egy, hanem kétéves, mhát az idei kukoricatáblák­ba jövőre újra kukorica kerül s még akkor sem kell kapálni: A kísérletek beigazolták, hogy s simazinos kukoricatermesz­tés 20—30 százalékkal gazda' eágosabb, mint a kapálásos művelés, s állami gazdasá­gaink a jövőben még nagyobb területeken fogják alkalmazni: — A WAGY OKTÓBERI Szocialista Forradalom év­fordulója alkalmából novem­ber 6-án a pécsi központi temetőben megkoszorúzzák a hazánk felszabadítása közben elesett szovjet hősök emlék­művét. A központi ünnepsé­get ugyancsak november 6- án este 1 órakor tartják me9 a KISZ és Szakszervezetek Doktor Sándor Művelődési Házában. — A PÉCSI DIÁKOKON kívül az általános iskoláik 7 és 8-ikog tanulói is segítséget nyújtanak a betakarítási munkákhoz. Bükkösdőn, Szentlőrincen, Biceérden, Pel- lérden és Aranyosgadány községben segítenek, főleg a kukoricaszedésben. — A NŐK ISKOLÁJÁT tizennyolc helyen indítják be e héten a területi nőtanácsok A nők iskolájának legelső előadását hétfőn fcr*o'-ále meg a siklósi, szabolcsfaluí Vasas II, bányatelepi és Bor­bála-telepi nőtanácsok. — A SERTÉSVÁGASRA félkészük a nagykereskedő' lem. A sertésvágók rászór« bőséged sókészletot, választé­kos paprikát, törött, valamint egész borsot, majoránnát, va­lamint szaki übajsot biztosí­tott. ÖveqasAZOntL nem űéiuuszúmi — De nem ámt — ezzel fo­gad Hajnali Kárplyné, amikor fölkapaszkodom hozzá a prés­házba, Valóban úgy kellett föl­kapaszkodni, mindig attól fél­tem, hogy visszacsúszom. A pAkányi vasútállomáson túl, jobboldalt az erdő mellett 'kis szőlős földek vannalk. Fenn a dombon van Hajnaliék prés­háza. Szüret után is akad mun ka, most éppen bekapálják a szőlőt. Fiatalosan, fürgén dol­gozik a két öreg, Öreg? Ha az éveket nézzük, illik ez a jelző, de hogyha a valóságot, akikor már nemigen., Mert Hajnali bácsi hetven éves, felesége pe­dig hatvanegy. Magam is sze­retném, ha gbben a korban így tudnék még dolgozni. Hajnali nénj tizenkétéves kora óta él Vókányban, Ide­való família egyébként, csak kit megszakítással volt távol falujától, Anyja is bábaasszony volt, ő is az. immár hatvan éve végzik ezt a szép és nemes feladatot. De nem is a bába­asszonyt munkájáról beszélge­tünk, nem ez most az érdekes, hanem máz. Nemrégiben egy ankétpn vettem rézzt Vókányban. Ezen az ankéton idősebbek és fiata­lok találkoztak és beszélgettek, Akkor ütötte meg a fülemet, egy idősebb asszonynak a fel­szólalása. Arról beszélt, hogy társadalmi munkában miként tették rendbe a falusi munkás- klub televíziós termét. Ez at idős asszony Hajnali Károlyné volt, A napokban újból Vókány. községben jártam s gondoltam fölkeresem, beszélgetek ezzel az idős asszonnyal, aki talán nem is olyan idős. Takaros kis sarki háza zártja volt, a szomszédasszonyok igazítottak el, hogy a faly szélén, az erdő mellett, kint vannak a szőlő­ben. Ott dolgoznak. Ha az út­ról fölkiáltunk, meg 'is hall- já!k. Nem kiáltottam föl, in­kább nekivágtam a meredek­nek. Ebédszünetet tartottak. Két fiatalos menyecske ült még «# asztalnál, — a lányai. Szó sincs róla, hogy öregítsüJs Hajnali néni lányait, az igaz valóság az, hogy 6 a fiatal. Hogy mi tartotta meg benne hatvan év után w a fiatalságot, vidámsá­got, tettrekészséget, jó erőt, egészséget, ezt nehéz lepne megmondani. Nem volt „nacs- csága," Fiatal kora óta járta a falut, járta a házakat, világra- segitette az új Ms jövevénye­ket, Nevetve mondja, hogy bi­zony őt mindenki ismeri. S ezért tálkát is tud mindenkiről. Már az unokák is az övéi. Ha nem az övé, akkor az anyjáé. Hatvan év az hatvan tv. Eny- nyi ideje bábdákodnak, S nem beszélve a saját hatvan évéről sem. S hogy valóban nem vén­asszony, nézzünk csak egv-két példát. Tavaly építették egy egésztégházat Vókányban. ■— Nem futotta mindenre, a „ke­retből", Pótolni kellett társa­dalmi munkával. S Vei voll az elsőt Hajnalivá. Tizenkét asz­szonytársával meszelték, súrol­ták, hogy minél előbb késs legyen. Példát mutatott azért is, mert közel állt hozzá a fa­lusi egészségügy, azért is, mert már tizenöt éve tagja a nő- szervezetnbk, bent van a veze­tőségben is. A nyáron lázba jött a falu- Mindenki szeretett volna kö­zel lenni Rómához. Megvolt a pénz « televízióra, csak helyi­ség nem volt. Legalábbis nem olyan állapotban, hogy azt te­levíziós teremnek lehetett vol­na nevezni. Semmi más nem segített, mint a társadalmi ös­szefogás. Az újságok hírül ad­ták, hogy három nap múlva ünnepélyesen megnyitják a ró­mai olimpiai játékokat. Neki­láttak a kiszesek a terem rend behozatalának, de úgy nézett ki a helyzet, hogy nem készül­nek el vele három nap alatt, ükkor Hajnali néni és asszony­társai bekapcsolódtak a mun­kába. Szép nagy terem, leg­alább százan elférnek benne. Meszelni kellett a gerendáikat, jó négy méter magasan, ügyet­lenkedtek a fiatalok, de nem így Hajnali néni, Mintegy va­lódi szobafestő, úgy állt a két­ágú létrán, s meszelte a vas­gerendát, a mennyezetet, siet­tek, igyekeztek, még éjjel is csinálták. Utána fölsúroltálk, rendbetették a termet s fárad­tan leültek az ajtó mellé gyö­nyörködni. Nagyon szép lett. Ragyogott a fal, ragyogott a piros mozaikig pókkal lerakott alapzat. Nem is lehet elmonda ni, hogy milyen jól esett fia­taloknak és öregeknek, hogy készen lett, összecsókolták a munka Után, s hazamentek, együtt mentek Eékertné, Banal Aranka, Stilágyi néni. Nagy Margit és a többiek. Miért csinálta? Sablonos len ne a válasz; csinálta, mert sze­reti a fiatalokat, szereti az életet. S mikor a présházban beszélgetünk erről, egy kicsit, vissza is kanyarodik messzebb­re a tegnapnál. Hol van az a régi? A rongyos gyerekek? Mint a városiak olyanok. Jár­ja a házakat, látja, hogy mi van és mi volt, Ahogy mondta „régi rongydk“, most meg szép függönyök, mosógépek, búto­rok, rádiók. A falut nézi innen a dombról de 6 belát min­den házba. Előttem sárga, fe­hér, piros, szürke házikók, ö előtte lakók, szobák, konyhák és szekrények belsejei is Hatá­rúinak. Az arcán látom, hogy az el­múlt 15 ép alatt Inkább fiata­lodott. Lányait férjhez adta, ketten vannak idős férjével immár negyvenöt éve. Derűsek ét vidámak, Talán csak egyet sajnál Hajnali néni s ezt nevetve mondja: milyen jó lenne most fiatalnak Unni, Fiatal 6 még! Mart csak a fiatalok tudnak ilyen erősek lenni, s Hajnali nini erős is jókedvű. Maradjon ilyen még legalább ennyi ideig. GAZD ÁGH ISTVÁN — A MÍRELÍTB ARUK árusítását november I-é* kezdi meg a Pécs-$tiaeti Élelmiszerkereskedelmi Vál­lalat az önkiszolgáló boltjai' ban. Üj árucikként jeleni3 majd meg a boltokban a jég' Ikrém-rúd, amelyet ez ideié Pécsett ezek az üzletek na"* árusítottak. — LENGYEL—MAGYAé EST keretében „Liszt és Chr ! pin barátsága” címmel AnU» ! György tart előadást novem' 1 bér 4-én esi« 7 órakor Pécs város Művelődési Házába**■ Az előadás után Szabó Csil^ budapesti zongorám üvéstü0 Liszt- és Chopin-müveket c» elő, — TANULMÁNYUTAT" szervez november 3-án az Hőerőműhöz tagjai részére a Magyar Kémikusok Egyesü­lete és az EnergUigazdálik0" dásd Tudományos Egyesül«1 pácai csoportja. Ezt követő«2] Zsarkó Ferenc gépészmérné*] a pécsi levegőszennyeződ«* csökkentéséről tart előadd — Ifj, Engelsbach János f Benszki Mária Gizella 29-t* tartják esküvőjüket Kémes*”; Minden külön értesítés hely*;! itt VizrebocsMoitik i második majyar jégtörft bajit A Balatonfüredi Hajógyá^ ban víznsbocsétotitá k a má­sodik, magyar gyártmány” jégtörő hajót. A *2 méter h«s. szú hajó a jegesedé* miPV; árvízveszélyt néhány ér8,5 munkával képes megszüntet”: Akár három méter vastag torlaszt is felszabdal, » Légy / ó mindhalálig

Next

/
Oldalképek
Tartalom