Dunántúli Napló, 1960. október (17. évfolyam, 232-257. szám)
1960-10-28 / 255. szám
I960. OKTOBER 28. NAPLÓ 3 Mi legyen a régi erőművel és dolgozóival? Mindenki megöregszik egyszer — még az erőmű is. Lám, a pécsújhegyi is erre a sorsra jutott. Hiába, ötvenéves már. Még Ferenc József „apostoli” és háborússzelű uralkodása alatt avatták fel, az egykori lucernaföld helyén. Tíz-tizenhárom millió tonna szén égett el azóta az erőmű kazánjaiban és folydogált szét áram formájában a gyárakban, villanykörtékben, meg a főzőlapokban. Csaknem negyedrészéből salak lett — körülbelül hárommillió köbméter. Érmek még mindig ott magasodik a fele. Így is töméntelen mennyiség, az egész gyárvárosi panorámáit uralja tömegével. Ot f orint egy kilowatt áram? Az öreg embert megsiratják, ha másvilágra szendéről — a régi erőművét sajnálják. Különösen az idősebb munkások, akik a salakdomb tövében hagyták ifjúságukat, ették meg kenyerük javát. De hiába, eljárt felette az idő, kevés áramot ád és nagyon drága. Az új erőműben jelenleg két gépegység dolgozik. November végén 64 megawattot is adhatnak már. 1965 elején, a tervek szerint 220 megawatt lesz a felső határ — a régi erőmű pedig legnagyobb fénykorában sem adott többet 13 megawattnál. Az elavult gépeik és technológia miatt a régi erőműben 20 ember kell egy megawatt előállításához. Az újban — ha teljesen elkészül — négy fő is elég. (A Szovjetunióban csak két-három ember kell ehhez.) A régi erőmű a kilowattóra egységárnál sem győzi a versenyt az újjal. Pedig az új sem termel olcsón, ötvennégy fillérért állít elő egy kilowattóra áramot — szemben az országos 45—50 fillérrel. (Fő oka: alacsony fűtőértékű, rossz minőségű szenet égetnek a kazánokban.) A régi erőmű azon- bam ezt a drága árat is sokszorosan „túlszárnyalja”. A kilowattóránkénti önköltséget csak a télen tudták 50—60 fillérnél tartani, tavasszal 1.30 forintra, a nyáron pedig 5 forintra szökött az áram. Többszörösére, mint amennyit a háztartásokban fizetünk egy kilowattóráért! Jóllehet az önköltség alacsonyabb is lehet még az azonban elvitathatatlan,'hogy a régi erőmű fenntartása nagyon sok pénzbe kerül. flfélegtartalékban is drága Mégsem lehet megszüntetni, legalábbis ma nem. A villa- mosenergia-ellátás ugyanis roppant kényes dolog. Egy-egy áramszünet az üzemek légiójában bénítaná meg a munkát, és óriási kárt okozna. Ezért minden régi erőmű csak több éves halódás után juthat a teljes kiselejtezés sorsára. Pécsett ez 3—4 évet vesz igénybe, mert az új erőmű csak akkor dolgozik teljes kapacitással. A leállásnak két szakasza van. Az egyik a meleg tartalék Ilyenkor több gép be van fűtve, s ha a főváros áramot kér (mert például a Mátra vidéki erőműben üzemzaivar keletkezett), rövid idő múlva termel a „villanygyár”. A pécsújhegyi erőmű ma ebben az állapotban van. Ez a magyarázata annak, hogy nyáron csak 50—60 órát dolgozott a lehetséges 680 óra helyett és ezen a tényen még az sem változtat, hogy télen előreláthatóan többet fog dolgozni. A halódás második szakasza az ún. hidegtartalék. Ilyenkor már nem fűtenek, de készenlétben állnak erre. Az erőmű néhány nap alatt üzembe helyezhető. De térjünk vissza a jelenlegi állapotra és vizsgáljuk meg, vajon szükségszerű-e, hogy melegtartalékban 5 forintba — vagy még többe — kerüljön egy kilowattóra áram? Nem lehetne-e olcsóbb ennél? A válasz: Igen, ha a létszámmal okosabban gazdálkodunk. Jelenleg ugyanis 47 olyan ember dolgozik az üzemben, akiket az erőmű már nélkülözni tudna. Mégis bejárnak, felveszik a fizetésüket. Olyan munkára adunk ki pénzt, aimire a népgazdaságnak már nincs szüksége. Ezért — bármennyire is fájó — a létszámfelettieknek a lehető legrövidebb idő alatt el kell hagyniok az üzemet. Természetesen nem arról van szó, hogy az utcára kerülnek, mint a kapitalista időkben volt szókás. A férfiak java része az új erőműnél kap állást. Lesz munkahely Néhány év múlva az új erőműnél dolgozik a pécsújhegyi erőmű háromszázas létszámának többsége. Az új munkások felvételét leállították, a hiányzó létszámot a régi erőműből fogják pótolni. Hogy a felesleges nyugtalan- kodásoknak elejét vegyük: az új erőmű 4—5 év alatt mintegy 200 dolgozót tud átvenni. Ha számításba vesszük, hogy a régi erőműnél több mint 20 olyan ember dolgozik, aki már túlhaladta, vagy elérte a nyugdíjkorhatárt (közöttük több, mint 70 éves is van!) s közel 50 olyan, aűd öt éven belül nyugdíjba megy, akkor láthatjuk, hogy nem is lesznek sokkal többen kétszáznál. Az új erőműhöz kerülnek a szakmunkások, művezetők, betanított munkások és a segédmunkások egy része. Egy része, .tehát nem mindenki. Számukra azonban nem jelent gondot az elhelyezkedés, mert van munkaalkalom máshol éppen elég. (A vidékiek a ter- merlőszövetkezetükbe is visz- szamehetnek.) Nagyobb gondot jelentenek a nők már most is, mert a 47 létszámfeletti dolgozóból 16 az. Azokat a munkahelyeket ugyanis, ahol nőket lehetne alkalmazni az új erőműben — laboratórium, irodák, takarítás — már mind elfoglalták. Még azt sem mondhatjuk, hogy a nagyobb szakértelem a régi erőmű nődolgozói pártján áll. Az új erőmű laboránsnői például érettségizettek, a régi erőmű laboránsnői pedig nem. A nők tehát csak más vállalatnál dolgozhatnak 1 tovább. Elsősorban a Pécsi Kenderfonó és az Albertfalvi Vegyigyár pécsi telepe jöhetne számításba, ahol jelenleg női munkaerőt felvesznek. Igaz. nehezebb lesz a műszertáblák ellenőrzésénél, de reméljük, megértik: társadalmilag szükségtelen munkáért nem fizethetünk tovább. * Egyesüljön a két erőmű! Van a költségek csökkentésének egy másik módja is, a két erőmű „házassága”. Ez nyilvánvaló, hiszen sokkal jobban lehet gazdálkodni igy a munkaerővel. Mivel a fúziót még dr. Zettner Tamás elvtárs, az új erőmű főmérnöke is hasznosnak tartja, reméljük, nem várat sokáig magára, a NIM is így dönt Budapesten. Mint tudjuk, távfűtést terveznek Üj-Mecsekaljára« Pillanatnyilag. vagyis 1963—1964-ig nem is lehetne ezt másként megoldani, mint a régi erőmű gőzével. (1963—1964-ben itt is az új erőmű veszi át a funkcióját.) Igaz, ez nem csökkentené majd a kilowattonkénti egységárat, mert a fűtési célra termelt gőzt külön számlára írják, de az kétségtelen, hogy a régi erőmű gépel ily- módon jobban ki lennének használva. Másszóval: kevesebb pénzbe kerülne az üzem „halódása” a népgazdaságnak. Magyar László A Baranya megyei Epítöanyag- ipari ES dunaszekosOi és mohácsi üzemében DUNAI FOLYAMKAVICS ÉS HOMOK vagonba rakva és tengelyen való szállítással kapható. A megrendelés: Baranya megyei Epítöanyaglparl ES. Pécs, Alkotmány «. 77. sz. alá küldendd, KB Tovább hell javítani a felvásárlási munkát a% ország jobb ellátása érdekében Országos felvásárlási értekezlet a SZOVOSZ-ban Csütörtökön délelőtt országos tanácskozást tartottak a SZÖVOSZ székhazában a megyei földművesszövetkezeti sző vétségek elnökeinek, a megyei felvásárlási központok igazgatóinak, valamint az Élelmezés- ügyi Minisztérium megyei fel- vásárlási kirendeltségvezetőinek részvételével. Megjelent a tanácskozáson dr. Tatár Kiss Lajos, a Szövetkezetek Országos (Szövetségének elnöke, az MSZMP Központi Bizottságának póttagja. Nánási László, az Elnöki Tanács tagja, a SZÖVOSZ felügyelő bizottságának elnöke, Tisza József, a Termelőszövetkezeti Tanács tit kára, dr. Sághy Vilmos élelmezésügyi miniszterhelyettes, valamint a SZÖVOSZ elnökhelyettesei és vezető munkatársai. Dr. Tatár Kiss Lajos elemezte a földművesszövetkezetek tevékenységét Rámutatott, hogy javulás tapasztalható a zöldség-, gyümölcs- felvásárlásban és ellátásban, a kiskereskedelmi forgalomban, a bolt hálózat korszerűsítésében. A földművesszövetkezeti rendszer egész munkájában több önállóság tapasztalható, s éppen ebből eredően, igen sok olyan helyi kezdeményezés valósul meg, amelynek népgazdasági szinten is hasznát láthatjuk. ■— Ezek a szép eredmények azonban —1 mutatott rá—nem rejthetik el azokat a komoly, az ország termelőszövetkezeti körében jogosan kifogásolt hibákat, amelyeket a fölvásárlás szervezésében és lebonyolításában követtünk él. Nem rejthetik azokat a mindeddig kihasználatlan tartalékokat sem, amelyek föltárása a munkák még további, igen jelentős javulását eredményezné. Fel kell figyelnünk arra, hogy például a fölvásárlás! tervek teljesítésében, egyes cikkeknél meglehetősen nag\ szóródás, indokolatlan egye netlenség tapasztalható. — Nyilvánvaló, hogy ezek az egyenetlenségek az élenjáró megyékben alkalmazott módszerek, vagy más, a helyi adottságoknak megfelelő módszerek alkalmazásával megszüntethetek. Minden földművesszövetkezetnek törekednie kell a helyileg adott lehetőségek maximális kihasználására Hozzá tartozik ehhez többek között az is, hogy az ország jobb ellátása érdekében nem szabad lemondanunk arról az áruról — baromfiról, tojásról, zöldségről, gyümölcsről — amit a háztáji gazdaságok és az egyénileg gazdálkodók adhatnak. — A jövő évben a földműves szövetkezeteknek tizenkét százalékkal több árut kell felvá- sárolniok. Feltétlenül fontos, hogy ezt az árut szerződéssel biztosítsuk, s már az ’dei suk, hogy a szerződés minden esetben kétoldalú kötelezettséget jelent: — a termelésre, értékesítésre szerződő termelőszövetkezetnek és egyéni gazdának kötelessége megtermelni és áradni a szerződött árut. a földművesszövetkezeteknek viszont biztosi- taniok kell az időbeni, minőség szerinti átvételt. Befejezésül Tatár Kiss Lajos utalt arra, hogy nem elég a termelőkkel megkötni a szerződést Nyújtsanak a földmüvesszö- vetkezetek egész éven át sok rétű segítséget a szerződő termelőszövetkezeteknek, segítsék elő, hogy a legkorszerűbb módszerekkel, a legolcsóbban termeljék meg az árut — következésképpen megtalálják számításukat a szerződéses termelésben. A beszámolót széleskörű vita követte. Iparunk határidő előtt szállított töbh gépi (lerendezést Sok ezer dolgozó, több száz üzem munkáját tükrözik a nagy berendezések exportjával foglalkozó Komplex Külkereskedelmi Vállalat tervtel- jesítésénék adatai. A vállalat, amely a gépipar exportgyárt- mányainak egynegyed részét, mint komplett gyárakat adja el, ez év első kilenc hónapjában 109,3 százalékra teljesített kiszállítási tervét. Az elmúlt háromnegyed év kivitelének összege alig valamivel Amíg az áru eljut a fogyasztóhoz Hétezer fiatal Tett részt a „Fiatalok a szocialista faluért“ mozgalomban Baranyában Emléklapot és jelvényt kapnak a vállalások teljesítői A KISZ Baranya megyei 1 Bizottsága „Fiatalok a szocialista faluért“ néven ez év tapaszán indított mozgalmában hétezer fiatal vett részt rendszeresen. Segítettek a termelőszövetkezetek építkezéseiben, a nagy nyári-őszi betakarítási ^unkákban, községi és termelőszövetkezeti KlSZ-alapszer- v«zetek alakításában, erősítésében, falusi ifjúsági klubok építésében, községfejlesztési munkák megvalósításában! A “ebémyi tecmelö&aöipetkezeti fiatalok például tizenkét hold parlagföldet törtek fel, munkáltak meg, amiért az Itt termelt kukorica értékének négy ven százalékát kapták meg klubjuk berendezésére: A KISZ Baranya megyed Bizottsága a falu szocialista átalakításáért végzett több tízezer óra társadalmi munkát ezekben a napokban összesíti a vállalások teljesítőit — KISZ alapszervezeteket és tagokati — emléklappal, jelvénnyel és plakettel jutalmazza« A városi embernek mi sem természetesebb, mint az, hogy ha leszalad a sarki zöldségboltba, ott perceken belül tfteg veheti a vacsorához szükséges burgonyát, zöldséget, gyümölcsöt Akkor is ha hetekig esik az eső, vagy a hó. ha az utak szinte járhatatlanok. Rendszerint eszébe sem jut, hogy a tojás, liszt cukor nem a Közértben, a zöldség nem a zöldségboltban terem. Természetesnek tartja, hogy élelmiszer mindig van, pedig a valóság sokszor nem is ilyen egyszerű: A mezőgazdasági termék — ami többnyire élelem — igen hosszú és rögös utat tesz meg míg eljut a fogyasztóhoz. Az iparban naponta száz és ezer számra gyártják a kész termékeket az elvetett búzának viszont egy évre van szüksége, hogy kenyér legyen belőle. És mi mindennek van ezalatt az idő alatt kitéve? Aszály, fagy, jégverés, tűz, víz, mind közbeszólhat S amikor már zsákokban van akkor kezdődik csak az igazi út közvetlen a fogyasztóhoz. Éis ez az út bár milyen furcsán hangzik is, gyakran a legnehezebb. A kátolyi Uj Élet Tsz például 13 kilométerre fekszik a legközelebbi vasútállomástól. Kövesútja a falu végén megszűnik, ősztől tavaszig ez a bekötő út valóságos sártengerbe torkollik. És ott a sártengerben van a termény, répa, burgonya, kukorica, amit onnan bármi áron is, de ki keH menteni. ■ És ez a mentés szó nem túlzás, különösen az idén nem. Megfeszített küzdelem ez, mélyben ember, gép és állat egyaránt részt vesz. Az Uj Élet jó árutermelő tsz, jellemzője, hogy a sokféle növényi és állati terméket a rossz fekvési és szállítási körülmények ellenére gazdaságosan és jó eredménnyel termeli. Ennek legfőbb bizonyítéka az áruértékesítés alakulása; A te évi áruértékesítési terve 1 430 000 forint s ezt már szeptember végéig több. mint százezer forinttal túlteljesítették. Azóta ez a szám alig húsz nap alatt újabb 150 ezer forinttal nőtt és most már meghaladja az egymillióhétszázezret December végéig még újabb félmillió bevételt várnak. S ez a sok áru komoly szállítási gondokat jelent A szállítás igen drága mulatság, főleg bérelt járművel s kü lönösen akkor, ha az utak sárosak és szinte lehetetlennek látszik az áru eljuttatása a fogyasztóhoz. Az Uj Élet Tsz- ben több száz vagon terméket mozgatnak meg évente: Milyen módon teszik ezt, hogy könnyítőnek helyzetükön? A hízó- és tenyészállatoknál a legősibb és egyben a legolcsóbb módszert választották. Amelyik jószágért nem küld járművet az átvevő szerv, azt lábon hajtják rendeltetési helyére. így hajtottak a múlt héten 100 darab hízott ürüt Péc&- váradra, méghozzá súlycsökkenés nélkül, mert a birkák út közben legeltek. Itt érdemes megjegyezni, hogy a százból 60 ürüt extrémként vett át TERIMPEX, görögországi exportra. A kátolyi ürük azóta már az athéni polgárok aszta Iára kerültek A havi 8—10 000 liter tejnél már az is problémát jelent, hogy termeljék meg. ilyen időben. Ismét a szállítás okoz gondot, éspedig a takarmány behordása, hiszen a tehénistálló a most épülő majorban, a dombtetőn van; A vontatókkal behordott takarmányt csak a domb aljáig lehet — a nagy sár miatt — elhozni, ott lovas kocsira rakják és úgy viszik feL Ezen a tsz-vezetősége úgy kíván segítem, hogy már a jövő évben szerpen tines köves utat építtet a majorig, hogy a gépek azon közlekedhessenek. A szállítási gondok csökkentése céljából a tsz két Zetor traktort is vásárolt, s a Super Zetor szinte éjjel-nappal úton van. Közel öt vagon burgonyát 37 vagon cukorrépát, 38 máJte dohányt, 70 mázsa ricinust és 40 mázsa babot kell még az idén a sz-ből elszállítani s ezt saját gépükkel igyekszenek lebonyolítani: A tsz-ben maradó nagytömegű kukorica és egyéb termények megmozgatásához jól kihasználják a lófogatokat. 15 pár lova van a tsz-nek. s ezek most a rossz időjárás mellett nagy segítséget jelentenek. Jó szervezést, megfeszített munkát kíván az őszi termény- szállítás, s az Uj Élet Tsz tagjainak dicséretére legyen mond va, becsülettel végzik saját boldogulásuk érdekében, és persze azért, hogy a termék, az áru bármi áron is, de eljusson a fogyasztókhoz. — Rné —» volt kevesebb, mint az egész múlt évi export értéke, ami azt mutatja, hogy évről évre több magyar gyárberendezés kerül külföldre. A tervezettnél gyorsabb ütemben halad egész sor üzem gépeinek szállítása. A Szovjetunió számára már a negyedik negyedévre lekötött baromfifeldolgozó gépek egy részét is átadták, Romániába három helyett négy malom be rendezését küldték el. A Szovjetunióba és Albániába kétszer annyi Heller—Forgó-féle légkondíciós hűtőelemet szállíthattak, mint amennyit erre az időszakra terveztek, mert a Jászberényi Fémnyomó- és Lemezárugyár meggyorsította előállításukat, A csepeliek a kínai csőgyár berendezéseiből a tervezettnél' harminc százalékkal többet küldték el. Jó ütemben halad az Egyesült Arab Köztársaságban szovjet hitelből épülő három magyar gyár, az orvosi műszer-, az elektróda- és a kábelgyár magyar gépeinek szállítása is. A Komplex ebben az évben több országba szállít erőműveket. Az elmúlt hónapokban többek között Vietnamba, Indiába, Törökországba, Szíriába, Libanonba küldött erőmű- gépeiket: Szakembereink irányításával Kásmdrban a közelmúltban láttak hozzá az erőmű szereléséhez: A bánya segítői Bár messze vannak a bányától az újhegyiek, mégis hozzájárulnák munkájukkal a széntermelés emelkedéséhez. A Pécsi Szénbányászati Tröjzt újhegyi Üzemében dolgozók a bányg, segítői. Ficsor János esztergályos is Pécsbanya részére készül el a vakaknához való hatalmas vitla fogaskerekek
